Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.19.)

1997. évi CLI. törvény

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról * 

A Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.”

2. § Az Épt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fióktelep tekintetében a 10. §-ban, a 18-20. §-ban, a 107. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.”

3. § (1) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és fióktelep,”

(2) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke,

30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési szolgáltatási eszközökkel végzett tevékenységet (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység); továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet.”

(3) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„32. klíringtag: az a jogi személy és az a fióktelep, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,”

(4) Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 50-51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„50. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a fióktelep és az egyéni vállalkozás,

51. vezető állású személy:

a) a vállalkozás vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja,

b) a fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti és működési szabályzata ilyenként határoz meg,”

(5) Az Épt. 3. §-ának (2) bekezdése a következő 53-57. pontokkal egészül ki:

[(2) E törvény alkalmazásában]

„53. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

54. felügyeleti hatóság: a külföldi befektetési vállalkozás tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet,

55. főiroda: az a hely, ahol a külföldi befektetési vállalkozás a főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik,

56. külföldi befektetési vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 4. §-ban foglaltaknak,

57. nyitva szállítás: olyan átruházható értékpapírral kapcsolatos ügylet, amelynek során az értékpapír leszállítása és a készpénz átadása (átutalása) nem azonos időpontban történik.”

(6) Az Épt. 3. §-ának (3) bekezdése a következő 9-10. ponttal egészül ki:

„9. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet,

10. külföldi vállalkozás: az Fkt.-ban meghatározott szervezet.”

4. § Az Épt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Külföldi vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet.”

5. § Az Épt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. A tevékenység folytatása több telephely esetén az engedélyben meghatározott telephelyekre korlátozható.”

6. § (1) Az Épt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás az e törvényben meghatározott korlátozásokkal befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag

a) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést [a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja],

b) váltóval bizományosi, illetve kereskedelmi tevékenységet,

c) árutőzsdén tőzsdeügynöki tevékenységet, valamint

d) részvénykönyv vezetést

folytathat.”

(2) Az Épt. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Értékpapír-bizományos a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 4. § (2) bekezdésének b), e), g) és h) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat, továbbá értékpapír forgalomba hozatalánál jegyzési helyként közreműködhet.”

(3) Az Épt. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás a 4. §-ban meghatározott befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységen kívül kizárólag a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet folytathatja. A 4. §-ban és a (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás akkor folytathatja, ha azok végzésére létesítője a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

7. § Az Épt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bank a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek teljes körét folytathatja.”

8. § (1) Az Épt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozásra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) Az Épt. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A befektetési vállalkozás kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet.”

(3) Az Épt. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, illetve amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.”

(4) Az Épt. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.”

9. § (1) Az Épt. 11. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;

b) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű jegyzett tőke befizetésének igazolását;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja;

e) az olyan gazdasági társaság megnevezését, amelyben a kérelmezőnek részesedése van;

f) a Befektető-védelmi Alaphoz (XXIV. Fejezet) történő csatlakozási kérelem másolatát;

g) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását;

h) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét;

i) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét;

j) a külföldi kérelmező által folytatott 4. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi;

k) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

l) a külföldi kérelmező esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(3) A kérelmezőnek a 4. § (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenység folytatására irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot [Hpt. 18. § (2) bekezdés l) pont].

(4) Hitelintézet kérelme esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott leírást, a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott nyilatkozatot és a (2) bekezdés j)-k) pontjában meghatározott szabályzatokat, valamint a Hpt.-ben meghatározott alapítási és - már működő hitelintézet esetén - működési engedélyét.”

(2) Az Épt. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozásként kíván működni, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelmezőnek a kérelemhez mellékelni kell:

a) a kockázatok megállapításának, kezelésének módjára vonatkozó szabályzatait;

b) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzatát.”

10. § (1) Az Épt. 12. §-a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik és az a) pont helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha]

a) a jegyzett tőkére, a cégformára, a szervezeti formára e törvényben meghatározott feltételek nem állnak fenn;”

(2) Az Épt. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet fióktelep esetében a Felügyelet akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező befektetési vállalkozás nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező befektetési vállalkozás nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a befektetési vállalkozások prudens, biztonságos működését.

(3) Ha a kérelmező befektetési vállalkozás főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.”

11. § Az Épt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[13. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha]

„h) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,”

12. § Az Épt. 14. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[14. § (1) A befektetési szolgáltató]

„a) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületek irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkező személyt köteles kinevezni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akivel szemben nem állnak fenn a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok; továbbá”

13. § Az Épt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására legalább két büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt vizsgával és öt év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személyt köteles alkalmazni, akik közül legalább az egyik devizabelföldi.

(3) A befektetési vállalkozás legalább egy belső ellenőrt köteles alkalmazni.

(4) A belső ellenőr feladata a befektetési vállalkozás

a) belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint

b) befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata.

(5) A belső ellenőr

a) a jelentését megküldi

1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezeknek megfelelő szervének,

b) továbbá gondoskodik arról, hogy szükség esetén a jelentés a Felügyelet rendelkezésére álljon.”

14. § Az Épt. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A befektetési vállalkozás tulajdonosa a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek köteles folyamatosan megfelelni.”

15. § (1) Az Épt. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az állampapír kivételével értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó]

b) a forgalomba hozatallal forgalmazót bíz meg, kivéve, ha

1. hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy

2. a külföldi hitelintézet és a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”

(2) Az Épt. 24. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(4) A kibocsátó a jegyzés (eladás) lezárását követő hatvan napon belül köteles a tőzsdei szabályzatoknak megfelelően kezdeményezni a nyilvános forgalomba hozatallal érintett értékpapírfajta teljes mennyiségének tőzsdei bevezetését, ha a nyilvánosan forgalomba hozott sorozat össznévértéke önmagában, vagy korábban nyilvánosan vagy zártkörűen forgalomba hozott ugyanolyan jogot megtestesítő értékpapírral együtt a kettőszázmillió forintot eléri vagy meghaladja.”

16. § Az Épt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás vagy a kibocsátó a jegyzés (eladás) tényleges lezárását, illetőleg az aukció lebonyolítását követő hét napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzéteszi.”

17. § Az Épt. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén forgalmazó igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, vagy

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”

18. § (1) Az Épt. 61. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet akkor adja meg, ha]

b) a devizajogszabályok szerint szükséges engedélyt a devizahatóság megadta, illetőleg az előzetes bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta;”

(2) Az Épt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadja, ha az

a) bennfentes kereskedésre szól vagy manipulációs célzatú,

b) jogszabályi, egyéb forgalmazási tilalomba vagy az elszámolóház szabályzatának rendelkezésébe ütközik, vagy

c) az ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.

(2) A befektetési szolgáltató a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az ügyfél

a) általa ismert körülményei a befektetési szolgáltató üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik,

b) a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni, vagy

c) kockázatviselő képességét nem ítéli megfelelő mértékűnek.

(3) A szerződés megtagadását a befektetési szolgáltató két napon belül a Felügyeletnek bejelenti.”

19. § Az Épt. 98. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési vállalkozás javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési vállalkozás köteles biztosítékot kikötni.”

20. § Az Épt. XVI. fejezetének címe a következőképpen módosul:

„A befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak kezelése és a kereskedési könyv”

21. § Az Épt. 104. §-a feletti cím helyébe a következő cím, és az Épt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kereskedési könyv

104. § (1) A befektetési vállalkozás és a hitelintézet tőkeszükségletének meghatározásához pozícióiról és kockázatvállalásairól kereskedési könyvet vezet.

(2) A Felügyelet engedélye alapján nem köteles a hitelintézet kereskedési könyvet vezetni, ha

a) a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységből származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, vagy

b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a hárommilliárd forintot.

(3) A befektetési szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott arányokat, illetőleg a kereskedési könyv pozícióinak összértékét negyedévente jelenti a Felügyeletnek.

(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélye alapján akkor is mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha

a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (2) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, vagy

b) a kereskedési könyvi pozíciók - előjeltől független - együttes összértéke nem haladja meg a négymilliárd forintot.

(5) Ha a hitelintézet kereskedési könyvet vezet, a Felügyelet nem engedélyezheti ezen kötelezettség alól felmentését.

(6) A kereskedési könyvben az a)-c) pont szerinti - befektetési eszközökhöz kapcsolódó - pozíciókat és kockázatvállalásokat kell meghatározni:

a) a kereskedési céllal tartott befektetési eszközökben, illetőleg azokban a befektetési eszközökben lévő pozíció, amelyeket a forgalmazó a vételi és az eladási ár különbsége, illetőleg a kamatlábváltozások révén bekövetkező nyereség realizálása érdekében szerzett meg,

b) a nem teljesített fizetésekkel, nyitva szállításokkal, visszavásárlási megállapodásokkal és értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kockázatvállalás,

c) minden olyan pozíció, amely a kereskedési könyvben szereplő valamely tétel fedezeti ügyleteként jelenik meg, továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tételekhez közvetlenül kapcsolódó díjak, jutalékok, kamatok, osztalékok és az elszámolóháznál elhelyezett letétek formájában megjelenő kockázatvállalás.

(7) A kereskedési könyvi nyilvántartás szempontjait a befektetési vállalkozás és az a hitelintézet, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, belső szabályzatban határozza meg. A szabályzatban meg kell határozni azt, hogy milyen szabályok alapján kerülnek besorolásra a kereskedési könyvi pozíciók és kockázatvállalások, és mely esetben lehet a besoroláson változtatni. A szabályzatot és annak módosítását a Felügyeletnek meg kell küldeni.

(8) A besorolás változtatásáról a Felügyeletet haladéktalanul értesíteni kell.

(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét, valamint kockázatát naponta kell megállapítani.

(10) A befektetési vállalkozásnak és annak a hitelintézetnek, amely köteles kereskedési könyvet vezetni, olyan információs, nyilvántartási és értékelési rendszerrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a (6) bekezdésben meghatározott pozíciók és kockázatvállalások kockázatainak és tőkeszükségletének naprakész megállapítását.

(11) A befektetési vállalkozásnak rendelkeznie kell megfelelő kockázatkezelési rendszerrel. A kockázatkezelési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

22. § Az Épt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § A befektetési társaság rendszeresen köteles az általa nyújtott befektetési hiteleket a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján értékelni, minősíteni és valamennyi feltárható, minősíthető kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képezni. A befektetési társaság a megképzett kockázati céltartalékot ráfordításként számolja el.”

23. § (1) Az Épt. 107. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési társaságnak az adózott eredményéből az osztalék kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.”

(2) Az Épt. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép, továbbá a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(2) A befektetési társaság a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

(3) A befektetési társaságot kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzési kötelezettség alól mentesítheti, ha szavatoló tőkéje eléri a 111. §-ban meghatározott tőkekövetelmény százötven százalékát és nincs negatív eredménytartaléka.”

24. § Az Épt. 110. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„110. § (1) A befektetési vállalkozásnak - a működőképesség fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának mindenkor megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott összeg,

b) a kereskedési könyv alapján kiszámított tőkeszükséglet, valamint az árfolyamkockázat, a nagykockázat és hitelezési kockázat fedezetére szükséges tőkeszükséglet együttes összege, vagy

c) az előző üzleti évben felmerült működési költségek összegének huszonöt százaléka

alá.

(2) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének mindig el kell érnie az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján meghatározott legmagasabb összeget.

(3) A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje számításának módját a 8. számú melléklet tartalmazza.”

25. § Az Épt. 111. §-át megelőző cím a következőkre módosul, egyidejűleg a 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók tőkeszükséglete

111. § A befektetési vállalkozás, valamint az a hitelintézet, amely kereskedési könyvet vezet, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak és kockázatvállalásainak fedezetéhez szükséges tőke összegét - jogszabályban meghatározott módon - naponta köteles kiszámítani.”

26. § (1) Az Épt. 112. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egy ügyféllel szemben vállalt kockázatok összértékét a kereskedési könyvben nyilvántartott összes, az ügyfélhez - illetőleg ügyfélcsoporthoz - kapcsolódó pozíciók kockázatának összesítésével kell meghatározni. Ha a hitelintézet köteles kereskedési könyvet vezetni, a nagykockázat meghatározásánál a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók alapján számított kockázatokat, illetőleg a Hpt. alapján számított kockázatvállalásokat együttesen kell figyelembe venni.”

(2) Az Épt. 112. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befektetési vállalkozás által intézményi befektető ügyfelével szemben vállalt kockázatok összértéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjét. Nem tartozik e pont hatálya alá a befektetési vállalkozás más befektetési szolgáltatóval kötött ügylete.”

(3) Az Épt. 112. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátokat a befektetési vállalkozás túllépheti, ha

a) a túllépést a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatai eredményezik, és

b) a többletkockázat fedezetére a befektetési vállalkozás jogszabályban meghatározott mértékű szavatoló tőkével rendelkezik.”

27. § (1) Az Épt. 116. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Állami Biztosításfelügyelettel, Befektetővédelmi Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, valamint a tőzsdével és az elszámolóházzal;”

[szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, a tőzsdéhez, az elszámolóházhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.]

(2) Az Épt. 120. §-a a következő d)-f) pontokkal egészül ki:

(120. § Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét)

„d) a tőzsde és az elszámolóház közötti adatátadás,

e) a forgalmazó által a külföldi befektetési vállalkozás számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a forgalmazó ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a befektetési vállalkozásnál (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) a külföldi befektetési vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő az adattovábbítás.”

28. § Az Épt. 126. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység engedélyezésére és a tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárásában idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is.”

29. § (1) Az Épt. 127. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[127. § (1) A befektetési szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni]

„k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, és”

(2) Az Épt. 127. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:

„(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni:

a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak öt százalékos mértékét meghaladó változásait,

b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,

c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel, vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.”

30. § Az Épt. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet rendszeresen ellenőrzi, hogy a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezésére előírt feltételek folyamatosan fennállnak-e. A befektetési vállalkozás tulajdonosa az ellenőrzéshez szükséges adatot köteles a Felügyeletnek átadni.”

31. § (1) Az Épt. 138. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata a következők szerint módosul:

„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési szolgáltató”

(2) Az Épt. 138. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]

a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”

32. § Az Épt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési szolgáltató és az elszámolóház igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”

33. § Az Épt. 162. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Az Alap által biztosított követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki.”

34. § Az Épt. 165. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A csatlakozás időpontja az Alap által megjelölt nap, amely nem lehet későbbi, mint a csatlakozási nyilatkozat hiánytalan beérkezését követő ötödik nap. A csatlakozás időpontját az Alap a tőzsde lapjában teszi közzé.”

35. § Az Épt. 166. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendelhet el, ha az Alap eszközei a 162. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését nem fedezik. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettség mértékének megállapítására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy egy naptári évben ilyen jogcímen fizetett összeg nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékének háromszorosát.”

36. § (1) Az Épt. 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alap a tagot kizárja, ha a tag nem tesz eleget az igazgatóság felszólítását követő felügyeleti intézkedésnek.”

(2) Az Épt. 173. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

„(4) Ha a 156. §-ban meghatározott tevékenység folytatására jogosító engedélyt a Felügyelet visszavonja, a határozat jogerőre emelkedésének napjával egyidejűleg az Alap tagjának tagsági viszonya megszűnik.”

37. § Az Épt. 178. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde tagja az a részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató bank, illetve fióktelepe útján az a külföldi befektetési vállalkozás és hitelintézet lehet, amely

a) tőzsdei üzletkötésre a tőzsde által előírt vizsgával rendelkező személyt alkalmaz;

b) legalább egy tőzsdei szekció kereskedési feltételeinek megfelel;

c) megfelel a tőzsde alapszabályában foglalt feltételeknek, és vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; és

d) befizette a tőzsde által megállapított belépési díjat.”

38. § (1) Az Épt. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetve az a fióktelep kaphat, amely megfelel a (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek.”

(2) Az Épt. 209. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(7) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:

„(3) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a részvénytársasági formában működő kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy

a) legalább egymilliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik;

b) káreseményenként legalább százmillió forintos vagyon- és felelősségbiztosítással rendelkezik;

c) legalább egy tőzsdével és legalább tizenöt forgalmazóval előszerződést kötött a részükre nyújtandó szolgáltatásokról;

d) rendelkezik a tevékenység folytatásához külön jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel; és

e) a kérelmező rendelkezik a jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal.

(4) Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt a fióktelep akkor kaphat, ha a fióktelepet létesítő külföldi kérelmező igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését, továbbá

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a külföldi kérelmező rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a külföldi kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a külföldi kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát,

f) a külföldi kérelmező főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését.

(5) Ha a külföldi kérelmező főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve együttesen is teljesülni kell.”

(3) Az Épt. 209. §-ának (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(8) Az elszámolóházi tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha]

f) a fióktelep formájában működő elszámolóház létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.”

39. § Az Épt. 216. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A befektetési vállalkozás vezető állású személye és üzletkötője nem lehet]

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy üzletkötője;

d) tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott, ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét.”

40. § Az Épt. 226. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsga meglétét az (1) bekezdéstől eltérően 1998. december 31-ig kell igazolni az erre kötelezetteknek.”

41. § Az Épt. 244. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ahol e törvény a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt vagy a Gt.-t említi, azon a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket kell érteni.

(6) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a létesítést, a létesítőt és a létesítő okiratot is érteni kell.”

42. § Az Épt. VI-IX. fejezetében a „befektetési vállalkozás” szövegrész helyébe „forgalmazó” szövegrész lép.

43. § (1) Az Épt. 247. §-ának (1) bekezdése a következő i)-l) pontokkal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„i) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait;

j) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait;

k) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat;

l) az egyedi portfólió kezelési tevékenység végzésének részletes szabályait.”

(2) Az Épt. 247. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

f) az értékpapír-forgalmazói vizsga vizsgakövetelményeit, a vizsga lebonyolítási rendjét.”

44. § Az Épt. 1. számú melléklete a következő 21. ponttal egészül ki:

„21. Fkt.: az 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről.”

45. § (1) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje a következő - alapvető és járulékos - tőkeelemekből áll:)

„h) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke.”

(2) Az Épt. 8. számú melléklet I. fejezet 1. pontjának zárószövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az a)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, az f)-h) alpontokban foglaltak a továbbiakban: járulékos tőkeelemek.”

(3) Az Épt. 8. számú melléklete I. fejezetének 3. pontja helyébe a következő 3. pont lép, a fejezet kiegészül a következő 4. ponttal, egyidejűleg a 4-6. pontok számozása 5-7. pontra változik:

„3. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjaiban foglaltaknak, és eredeti futamideje legalább két év.

4. Évközi szavatoló tőke számítása esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti.”

(4) Az Épt. 8. számú melléklet II. fejezetének 1. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

[A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkéből le kell vonni:]

f) az évközi negatív eredmény összegét.”

(5) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.”

(6) Az Épt. 8. számú mellékletének II. fejezete a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. a) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetére vehető számításba.

b) A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek százötven százalékát.”

Átmeneti és záró rendelkezések

46. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 7. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 24-26. §-a, 45. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 45. §-ának (5) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(4) A korlátolt felelősségű társaság formájában működő befektetési alapkezelő a törvény hatálybalépését követően két évig folytathat befektetési alapkezelői tevékenységet.

(5) A befektetési alapkezelő a törvény hatálybalépését követő két éven belül köteles alaptőkéjét a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Ba. tv.) e törvény 47. §-ának (2) bekezdésével módosított 40. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott legkisebb összegre kiegészíteni.

Módosuló jogszabályok

47. § (1) A Ba. tv. 3. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) alapkezelő: az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amely az e törvényben meghatározott engedély birtokában a h) pont szerinti tevékenységet végzi;”

(2) A Ba. tv. 40. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Befektetési alapkezelő tevékenységre jogosító engedélyt az a magyarországi székhelyű, kizárólag névre szóló részvénnyel rendelkező részvénytársaság kaphat, amely

a) legalább húszmillió forint befizetett alaptőkével rendelkezik;

b) kizárólag befektetési alapkezelői tevékenységet, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelést végez;

c) rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve vállalja azoknak a tevékenység megkezdésének idejére történő teljesítését;

d) a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik;

e) megfelel a 31. §-ban előírt követelményeknek;

f) az értékpapír-alapkezelő tevékenység esetén az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű, legalább ötéves értékpapír-forgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik, és megfelelt a külön jogszabályban előírt vizsgán;

g) ingatlanalap-kezelő tevékenység esetén a tevékenység irányítására és az üzletkötésre olyan szakembert alkalmaz, aki büntetlen előéletű és legalább ötéves ingatlanforgalmazási szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A befektetési alapkezelő tevékenységet folytató részvénytársaságra a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

48. § (1) Az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Átt.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában áru:

a) minden vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog,

b) dolog módjára hasznosítható természeti erő,

c) devizaérték,

d) a közraktári jegy, illetve annak árujegy része,

e) index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),

f) az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek,

g) forgalomképes vagyoni értékű jog.”

(2) Az Átt. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tőzsdét jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, állami vállalat és fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: fióktelep) alapíthat.”

(3) Az Átt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde tagja az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, állami vállalat, szövetkezet és fióktelep lehet, amely a tőzsdei tevékenység végzéséhez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezik, és amelyet a Tőzsdetanács tagként felvesz.”

49. § A kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet 3. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kötvény kibocsátására jogosult:]

d) a hitelintézet,

e) a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe.”

50. § A letéti jegyről szóló 1988. évi 18. törvényerejű rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet, valamint a külföldi hitelintézet fióktelepe a megtakarítási lehetőségek bővítése érdekében letéti jegyet bocsáthat ki.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

51. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Épt. 23. §-ának (8) bekezdése.

(2) 1999. január 1-jén hatályát veszti az Épt. 8. §-ának (9) bekezdése, 106. §-a, 108-109. §-a.


  Vissza az oldal tetejére