Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.23.)

1997. évi CLVIII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról * 

A nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése, a magyar pénz- és tőkepiacnak a nemzetközi pénzügyi folyamatokba történő mélyebb bekapcsolása, valamint a Magyar Köztársaság által nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében az Országgyűlés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Hpt. 2. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

„f) a nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtására”

(2) A Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

e) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény szerinti elszámolóházra”

2. § (1) A Hpt. 3. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]

m) készpénzátutalás.”

(2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:]

b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet);”

(3) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi. Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az Állami Pénztárfelügyelet véleményének figyelembevételével engedélyezi. Biztosító részvénytársaság esetében az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az Állami Pénztárfelügyelet és az Állami Biztosításfelügyelet véleményének figyelembevételével engedélyezi.”

(4) A Hpt. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés e) és m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.”

3. § (1) A Hpt. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet.

(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11-12. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 61. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

(2) A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]

e) az Épt.-ben meghatározott likviditás- és kockázatkezelési tevékenységet”

[folytathat.]

4. § (1) A Hpt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kizárólag hitelintézet jogosult

a) betét gyűjtésére, valamint saját tőkéjét meghaladó mértékben - bank által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására,

b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérően nem rendelkezik -, és

c) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására.”

(2) A Hpt. 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tulajdonszerzési korlátok szempontjából hitelintézetnek kell tekinteni a székhely ország joga szerint bankcsoportot irányító vállalatot, ha kizárólagos - közvetlen vagy közvetett - hitelintézeti tulajdonban áll, kizárólag pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások tulajdonlására hozták létre, és a tulajdonos hitelintézet a vállalat részére közvetlen és kötelező utasításokat adhat a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozólag, továbbá összevont alapú felügyelet alatt áll.”

(3) A Hpt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Külföldi hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j)-k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

5. § A Hpt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontjában, valamint - ha azt nem hitelintézet végzi - a 3. § (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás végezheti, kizárólagos tevékenységként.

(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)-c), f)-h) és j)-m) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

6. § (1) A Hpt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként, fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.”

(2) A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.), a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

7. § A Hpt. 9. §-a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Külföldi hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.

(7) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.”

8. § (1) A Hpt. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni. A jegyzett tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését, illetve a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében a dotációs tőke emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani.”

9. § A Hpt. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephelyváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.”

10. § (1) A Hpt. 14. §-ának számozása (1) bekezdésre módosul, felvezető szövege, e) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő l) és m) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi l) pont jelölése n) pontra változik:

„(1) A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a hitelintézet:”

e) vezető állású személyének megválasztásához, illetőleg kinevezéséhez;”

i) képviseletének, fióktelepének, - a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;”

l) kereskedési könyv vezetésre vonatkozó kötelezettsége alóli mentesüléséhez;

m) likviditás- és kockázatkezelési tevékenység folytatásához;”

(2) A Hpt. 14. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő hitelintézet

a) alapításához,

b) működésének megkezdéséhez,

c) tevékenységi körének módosításához,

d) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ügynök igénybevételével történő végzéséhez,

e) vezető állású személyének kinevezéséhez,

f) betétállomány-átruházásához,

g) kereskedési könyv vezetésre vonatkozó kötelezettsége alóli mentesüléséhez,

h) likviditás- és kockázatkezelési tevékenységének végzéséhez,

i) működésének megszüntetéséhez.”

11. § A Hpt. 15. § (1) bekezdésének felvezető szövege és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(1) A Felügyelet engedélye szükséges a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a pénzügyi vállalkozás”

d) vezető állású személyének megválasztásához,”

„(2) A Felügyelet engedélye szükséges a fióktelep formájában működő pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének kinevezéséhez.”

12. § A Hpt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy, illetőleg fióktelep a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,

b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi,

c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy ilyen részvénytársaság fióktelepeként működik.

(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet.

(4) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.

(5) A (4) bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag hitelintézet szerezhet.

(6) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy, illetve fióktelep a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a 3. § (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(8) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4)-(5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként vagy fióktelep formájában működik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel,

c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.”

13. § (1) A Hpt. 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]

f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés d)-f), h) és k)-l) pontjában foglaltakat.”

(2) A Hpt. 17. § (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]

i) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,”

14. § A Hpt. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása esetén a 17. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi pénzügyi intézmény alapító okiratát,

b) a külföldi pénzügyi intézmény három hónapnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy igazolást arról, hogy a külföldi pénzügyi intézményt a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól származó engedélyének másolatát,

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő külföldi pénzügyi intézménynek a magyarországi és a főirodája, illetőleg székhelye szerinti államban lévő adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

e) hitelintézet esetén az alapítónak az előző három gazdálkodási évre vonatkozó, pénzügyi vállalkozás esetén az előző gazdálkodási évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

f) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi pénzügyi intézménynek milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak,

g) az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez,

i) a kérelmező által folytatott, a székhely szerinti felügyeleti hatóság által engedélyezett 3. § szerinti tevékenységek megjelölését, valamint azokat a helyeket, ahol ezeket a tevékenységeket végzi,

j) a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyének döntési jogkörét, valamint a kérelmező azon testületeit, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek,

k) a székhely szerinti felügyeleti hatóság nyilatkozatát arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

(2) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező pénzügyi intézmény főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező pénzügyi intézmény rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező pénzügyi intézmény nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező pénzügyi intézmény benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező pénzügyi intézmény főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a pénzügyi intézmények prudens, biztonságos működését.

(3) Ha a kérelmező pénzügyi intézmény főirodája és székhelye nem egy államban van, akkor a (2) bekezdésben felsorolt követelményeknek a főiroda és a székhely államra nézve is teljesülni kell.”

15. § (1) A Hpt. 18. § (2) bekezdésének g) és l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés az alábbi n) ponttal egészül ki:

[(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]

g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alap nyilatkozatát is - arról, hogy a kérelmezőt felveszi tagjai közé,”

l) a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot, továbbá”

n) a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó - a hitelintézet igazgatósága által elfogadott - eljárás rendjét.”

(2) A Hpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és n) pontjában foglaltakat.”

16. § (1) A Hpt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi vállalkozás kizárólag más pénzügyi vállalkozással egyesülhet, illetve beolvadhat hitelintézetbe. Hitelintézetbe más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás olvadhat be, illetve hitelintézet más hitelintézettel olvadhat össze.”

(2) A Hpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény nem egyesülhet szövetkezeti formában működő pénzügyi intézménnyel.”

(3) A Hpt. 22. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani:]

a) az egyesülési szerződést,”

(4) A Hpt. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal nem egyesülhet.”

17. § A Hpt. 26. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (működési) engedélyéhez, továbbá a hitelintézet alapszabályának a tevékenységi kör vagy a jegyzett tőke leszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez [20. § b)-c) pont], valamint a hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez (22. §) a Felügyelet előzetesen kikéri az MNB véleményét.”

18. § A Hpt. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező]

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,”

19. § A Hpt. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A Felügyelet a fióktelep alapítására irányuló kérelmet akkor is elutasítja, ha a 17. § (1) bekezdésében, illetőleg a 17/A. §-ban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül.”

20. § (1) A Hpt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha]

i) a fióktelep engedélyezéséhez kapcsolódó, a 17/A. §-ban foglalt feltételek valamelyike már nem teljesül.”

(2) A Hpt. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) A Felügyelet a fióktelep engedélyét visszavonja, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóság a külföldi pénzügyi intézmény engedélyét visszavonta.”

21. § A Hpt. 32. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Idegen nyelvű iratok esetén mellékelni kell azok hiteles magyar nyelvű fordítását is.”

22. § (1) A Hpt. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél a vezető állású személy.”

(2) A Hpt. 44. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki”

23. § A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.”

24. § A Hpt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a külső igazgatósági tag [63. § (2) bekezdése] csak az egyik belső igazgatósági taggal [62. § (2) bekezdése] vagy két belső igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy

együttesen jogosult.”

25. § (1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a bekezdés a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

[(1) Nem jelenti a banktitok sérelmét:]

c) a pénzügyi intézmény és befektetési társaság (a továbbiakban együtt: hiteladat-szolgáltató) részéről az általuk működtetett központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a hiteladat-szolgáltatónak a (2)-(7) bekezdés szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,

h) a pénzügyi intézmény által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

i) a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás.”

(2) A Hpt. 54. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi hitelinformációs rendszer az adósnak a hiteladat-szolgáltatóval kötött hitel- és hiteljellegű szerződéseire vonatkozóan kizárólag a hiteladat-szolgáltatótól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint a hiteladat-szolgáltatónak.

(3) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személy hiteladósokra vonatkozóan a hitel- vagy hiteljellegű szerződés megkötéséhez vagy módosításához szükséges - a 3. számú mellékletben meghatározott - azonosító adatot, valamint az érintett szerződésben vállalt kötelezettség mibenlétére és az attól való eltérésre vonatkozó lényeges adatot kezelhet és tarthat nyilván, ha az adós a szerződésben vállalt kötelezettségeinek kilencven napot meghaladóan, összegszerűségében pedig a minimálbért meghaladóan nem tesz eleget.”

(4) A hiteladat-szolgáltató az (1) bekezdés c), h)-i) pontja szerinti adatszolgáltatásról, illetve annak lehetőségéről, az adatközlés céljának, valamint a közlendő adatok körének megjelölésével - a hitel- és hiteljellegű szerződés megkötésével egyidejűleg - köteles a természetes személy hiteladóst írásban tájékoztatni.”

(3) A Hpt. 54. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adattovábbítás tényéről a központi hitelinformációs rendszernek és a hiteladat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie.

(6) Az adatkérő hiteladat-szolgáltató részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.

(7) A központi hitelinformációs rendszer a természetes személyekre vonatkozó azonosító adatokat az adós tartozásának megszűnését követően legfeljebb öt évig tarthatja nyilván és kezelheti azzal, hogy adós a róla nyilvántartott adatokba való betekintési jogát a vele szerződő hiteladat-szolgáltató közvetítésével gyakorolhatja.”

26. § A Hpt. 58. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül]

d) az a személy, aki belső információhoz jutott, ideértve a külföldi pénzügyi intézmény vezetőjét vagy alkalmazottját is.”

27. § (1) A Hpt. 60. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget]

a) a hitelintézet vezető állású személye és könyvvizsgálója”

(részére, vagy)

(2) A Hpt. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére csak az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a belső hitelnek minősülő lakossági kölcsön nyújtása során a vezető állású személyek egyhangú döntése szükséges. A hitelintézet igazgatósága, illetve a fióktelep vezető állású személyei által hozott döntésnek tartalmazni kell a kamat és a törlesztés feltételeit is.”

28. § A Hpt. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek nettó értéken számított összege nem érheti el a hitelintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát.”

29. § A Hpt. a következő 61/A. §-sal egészül ki:

„61/A. § Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében a kapcsolódó hitelezésre vonatkozóan a külföldi pénzügyi intézmény főirodája, illetőleg székhelye szerinti államban levő jogszabályi előírások szerint kell eljárni, azzal, hogy a kapcsolódó hitelezésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat belső szabályzatban kell rögzíteni, és azt a Felügyelet részére meg kell küldeni.”

30. § (1) A Hpt. 67. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A hitelintézetnél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata a hitelintézet]

b) pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő”

(vizsgálata.)

(2) A Hpt. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belső ellenőrzés

a) a jelentését megküldi

1. a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak,

2. fióktelep esetén az alapító felügyelő bizottságának és igazgatóságának vagy ezeknek megfelelő szervének; továbbá

b) gondoskodik arról, hogy szükség esetén jelentése a Felügyelet rendelkezésére álljon.”

31. § (1) A Hpt. 68. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege és c) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézetnél ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézetnél vezető állású személynek az nevezhető ki, aki”

[c) rendelkezik]

„2. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapnál, továbbá ezeknek megfelelő külföldi intézménynél szerzett vezetői gyakorlattal,”

(2) A Hpt. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1-3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy felsőfokú, illetőleg posztgraduális bankszakmai - így különösen banki tanácsadó - képesítéssel rendelkezik.”

32. § A Hpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek, fióktelep formájában működő hitelintézet ügyvezetését legalább két vezető állású személynek munkaviszony keretében kell ellátnia.

(2) Fióktelep formájában működő hitelintézet vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.”

33. § A Hpt. a 69. §-t követően a következő címmel és 69/A. §-sal egészül ki:

„Belső szervezet

69/A. § (1) Ha a hitelintézet befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez, olyan belső szervezeti, működési és eljárási rendet kell kialakítania, amelyen belül elkülönülnek a pénzügyi szolgáltatással, illetőleg a befektetési szolgáltatással foglalkozó szervezeti egységek.

(2) Az elkülönülés célja, hogy a hitelintézet ne tudja befolyásolni ügyfele, a különböző hitelintézeti üzletágak, valamint a hitelintézetek és egyéb piaci szereplők közötti ügyleteket.

(3) A hitelintézeten belül elkülönült szervezeti egységek banktitkot és értékpapírtitkot csak belső szabályzatban meghatározott módon adhatnak át egymásnak. A szabályzatnak biztosítania kell, hogy banktitokhoz és értékpapírtitokhoz csak az jusson hozzá, akinek arra feladata elvégzéséhez szüksége van.

(4) A belső szabályzatot a Felügyeletnek meg kell küldeni.”

34. § (1) A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.”

(2) A Hpt. 79. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) bekezdésben meghatározott mérték túlléphető abban az esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mértékű tőkével rendelkezik.”

35. § A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni]

f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett exporthitel-szerződéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az exportokmányok a hitelintézetre engedményezettek és a biztosítási szerződésből eredő kárfizetés jogosultja a hitelintézet, valamint

g) amennyiben a túllépésnek megfelelő összeget - az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően - a szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből a hitelintézet levonja.”

36. § (1) A Hpt. 83. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken számított - közvetlen és közvetett tulajdont - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.”

(2) A Hpt. 83. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni hányadot.”

37. § A Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kockázatainak fedezetére nem képezhető ráfordításként elszámolt kockázati céltartalék.”

38. § A Hpt. 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fióktelep formájában működő hitelintézet legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.”

39. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.”

(2) A Hpt. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § Hitelintézet által gyűjtött betétekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen betétekre kizárólag az Alap által nyújtott biztosítás terjed ki, ide nem értve a 128. §-ban meghatározott önkéntes betétvédelmi alapok által nyújtott biztosítást.”

(3) A Hpt. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.”

(4) A Hpt. 107. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet Alapban való tagsága megszűnt.”

(5) A Hpt. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(3) A külföldi hitelintézet fióktelepének vezető állású személye az Alapnak haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.”

(6) A Hpt. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, az adat jellege szerinti titokként köteles megőrizni.”

(7) A Hpt. 119. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alap forrásai:)

c) a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka,”

(8) A Hpt. 124. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a hitelintézet)

e) a betétbiztosítással összefüggő szabályokat megsérti”

(az Alap felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja a Felügyeletet.)

(9) A Hpt. 126. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hitelintézet a jegyzett tőkéjének felemelése, illetve csökkentése esetén nem köteles az emelés összege után csatlakozási díjat fizetni, illetve a már megfizetett csatlakozási díj arányos részét nem igényelheti vissza.”

(10) A Hpt. 128. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolja el.

(5) A Felügyelet által az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetektől beszedett bírságok összegének nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.”

40. § A Hpt. 132. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredménykimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.”

41. § A Hpt. 138. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(2) A Felügyelet feladata:]

i) vitás esetben határoz abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek minősül-e.”

42. § (1) A Hpt. 139. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az önkéntes alapba kell befizetni.”

(2) A Hpt. 139. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után az Épt. 125. § (2) bekezdése szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfőösszegből le kell vonni azoknak a mérlegben a fordulónapon szereplő eszközöknek az értékét, amelyek után az Épt. szerint felügyeleti díjat fizetett és a maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat.”

43. § A Hpt. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetén az (1)-(2) bekezdés szerinti bejelentést a fióktelep vezető állású személye teszi meg, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban - bejelenti azt is, ha

a) eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökkent,

b) a külföldi hitelintézet vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált,

c) a külföldi hitelintézet főirodája, illetőleg székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.”

44. § (1) A Hpt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az e törvényben és más jogszabályokban foglalt, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, az eredményes, megbízható és a - nemkívánatos - befolyástól mentes tulajdonlásra, a prudens működésre, a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet határozatainak megtartását jogosult a helyszínen ellenőrizni.”

(2) A Hpt. 146. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A pénzügyi intézmény a Felügyelet felhívására köteles nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációt, igazgatósági, felügyelő bizottsági és közgyűlési előterjesztéseit, valamint azok jegyzőkönyveit, belső ellenőrzési jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.”

45. § A Hpt. 151. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyeletnek a (3) bekezdésen kívül akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha

a) a fióktelep formájában működő hitelintézet eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken,

b) a külföldi hitelintézet, valamint bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált.

(5) A Felügyelet intézkedést tehet továbbá, ha a külföldi hitelintézet főirodája, illetőleg székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott hitelintézettel vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben az illetékes felügyeleti hatóság olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, szankciót, amely a fióktelep biztonságos működését érinti.”

46. § (1) A Hpt. 153. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:]

e) figyelmeztetheti a pénzügyi intézmény vezető állású személyét.”

(2) A Hpt. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a fióktelep formájában működő hitelintézet eszköz fenntartási mutatója száz százalék alá csökken, a Felügyelet kötelezi a külföldi hitelintézetet, hogy harminc napon belül feleljen meg a fióktelep az eszköz fenntartási mutatóra vonatkozó előírásoknak.”

47. § (1) A Hpt. 157. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:”

(2) A Hpt. 157. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

„(3) Fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet értesíti a külföldi hitelintézetet és a külföldi hitelintézet felügyeleti hatóságát.”

48. § A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint]

b) a tulajdonosok vagy a külföldi hitelintézet nem képesek, illetőleg nem hajlandók a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelelési mutatóját a jogszabályban előírt szintre felemelni, vagy”

49. § A Hpt. 169. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett - egyidejűleg - bírságot is alkalmazhat. A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:)

„b) a felelős személyek által a Felügyelettel, illetőleg az Alappal kapcsolatban tanúsított együttműködést,”

50. § A Hpt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százalékától két százalékáig terjedhet.„

51. § (1) A Hpt. 177. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet felszámolására a Cstv., a fióktelep formájában működő hitelintézet felszámolására a Cstv. és Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Hpt. 179. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet vagy a Felügyelet egyetértésével - önmaga ellen - a hitelintézet kezdeményezheti. Fióktelep formájában működő hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet vagy a Felügyelet egyetértésével a külföldi hitelintézet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárást kezdeményezi, ha

a) a hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy

b) tudomására jut, hogy a külföldi hitelintézet alapítási, tevékenységi (működési) vagy a fióktelep formájában működő hitelintézet alapításra vonatkozó, a külföldi hitelintézet székhelye szerint felügyeleti hatóság által kiadott engedélye hatályát veszti, vagy a fióktelep formájában működő hitelintézet ellen az Fkt. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fizetésképtelenségi eljárás indult.

(3) A bíróság a felszámolást

a) a részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet,

b) a fióktelepet létesítő külföldi hitelintézet

fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles elrendelni.”

52. § A Hpt. 186. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, illetőleg a bankcsoport következő adatait:

a) név, székhely;

b) tevékenységi kör;

c) az alapítás pontos időpontja;

d) a jegyzett tőke;

e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos;

f) a vezető állású személy neve;

g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;

h) a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény vezető állású személyének neve;

i) a hitelintézet leányvállalata, külföldi bankképviselete, illetve külföldi fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

j) az i) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;

k) az a)-j) pontokban felsorolt adatokban történt változások.”

53. § A Hpt. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - valamint nemzetközi együttműködési szerződésben rögzítettek szerint szolgáltathat. A külföldi felügyeleti hatóságtól kapott adatot csak a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési szerződésben foglaltak szerint továbbíthatja és kezelheti a Felügyelet.”

54. § A Hpt. 190. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]

j) a fióktelep formájában működő hitelintézet esetében az a)-i) pontokon túl az eszközfenntartási mutató ellenőrzéséhez szükséges adatokat.”

55. § A Hpt. 205. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az a hitelintézet, amelynek az Alapban való tagsága megszűnt, köteles erről a betéteseit tájékoztatni, és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést.”

56. § (1) A Hpt. 211. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha”

b) a 99. § (1) bekezdése és a 100. § (1) bekezdése alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás, akkor a szerződésben (a betétokiraton) a következő, feltűnően elhelyezett záradék szerepel:

A jelen szerződés tárgyát képező betét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva.”

57. § A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

a) a 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egyes szolgáltatások végzésére, ideértve az egyes szerződések kötelező tartalmi elemeire,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

58. § A Hpt. 241. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ahol e törvény a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt vagy a Gt.-t említi, azon a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezéseket kell érteni.

(7) Ahol e törvény alapítást, alapítót és alapító okiratot említ, azon a létesítést, a létesítőt és a létesítő okiratot is érteni kell.”

59. § (1) A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 1. pontjának számozása 2. számú melléklet III. fejezet 34. pontra változik.

(2) A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának:)

b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket,”

g) az ellenőrző részesedéssel rendelkező vállalkozásnak az ellenőrzött vállalkozásokkal a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete.”

(3) A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): hitelintézet vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, amelynek célja a hitelintézet vagy bankcsoport pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítése.”

(4) A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezetének 14. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása.”

(5) A Hpt. 2. számú mellékletének I. fejezete a következő 16. ponttal egészül ki:

„16. Készpénz átutalás: pénz átutalása - bankszámla nyitása nélkül - természetes személy megbízása alapján természetes személy részére valuta befizetésével külföldre vagy forint befizetésével belföldre, azzal, hogy a pénz befizetése, illetőleg kifizetése a készpénz átutalási rendszerben résztvevők erre engedélyezett helyiségében történik; az összeg kifizetése a kifizetést teljesítő, a rendszerben résztvevő általi megelőlegezésével, s a befizetést fogadó, a rendszerben résztvevővel, illetőleg a rendszerrel történő utólagos elszámolással bonyolódik le.”

(6) A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 5. és 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön és a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

6. Jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke, valamint a dotációs tőke.”

(7) A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. Nettó érték: kizárólag a 61. § (1) bekezdés, a 79. § (2) bekezdés, a 83. § (1)-(3) bekezdés, valamint a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában a követelés könyv szerinti bruttó értékének a képzett kockázati céltartalékkal, a befektetés könyv szerinti bruttó értékének az értékcsökkenési leírással, illetőleg a képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.”

(8) A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. Vezető állású személy:

a) részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;

b) szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető;

c) részvénytársasági formában működő pénzügyi vállalkozás esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke;

d) fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi pénzügyi intézmény által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese.”

(9) A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezete a következő 26-33. ponttal egészül ki:

„26. Eszköz fenntartási mutató: olyan százalék formájában kifejezett hányados, amelynek számlálójában a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény Magyarországon meglévő pénzeszközeinek, a tulajdonában álló és harminc napon belül készpénzzé tehető értékpapírok piaci értékének, valamint problémamentes vagy külön figyelendőnek minősített hiteleinek és befektetéseinek összege, nevezőjében pedig a fióktelep Magyarországon vállalt kötelezettségei szerepelnek.

27. Főiroda: az a hely, ahol a külföldi pénzügyi intézmény főtevékenységét végzi, és ahol a központi döntéshozatal történik.

28. Dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

29. Felügyeleti hatóság: a külföldi pénzügyi intézmény tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet.

30. Kereskedési könyv: az Épt.-ben ilyenként szabályozott nyilvántartás.

31. Külföldi hitelintézet: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységek végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdése a), d) vagy e) pontjában foglaltaknak.

32. Külföldi pénzügyi vállalkozás: az, aki a székhely állam szerinti jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően engedéllyel rendelkezik egy vagy több olyan tevékenység végzésére, amelyek megfeleltethetők a 3. § (1) bekezdésének b)-c) és f)-l) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltaknak.

33. Külföldi pénzügyi intézmény: a külföldi hitelintézet és a külföldi pénzügyi vállalkozás.”

60. § (1) A Hpt. 5. számú melléklet I. fejezetének 1. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

h) kiegészítő alárendelt kölcsöntőke”

(2) A Hpt. 5. számú melléklet I. fejezete 1. pontjának záró szövege a következőképpen módosul:

„Az a)-e) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek, az f)-h) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tőkeelemek.”

(3) A Hpt. 5. számú melléklet I. fejezete 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A törvény alkalmazásában az 1. pont h) alpontjában foglalt kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely megfelel a 2. pont a)-b) és e) alpontjában foglalt feltételeknek, továbbá a kölcsön eredeti futamideje két évet meghaladó lejáratú.”

(4) A Hpt. 5. számú melléklet I. fejezete 4-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő 7. ponttal egészül ki:

„4. Évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege az alapvető tőkeelemek összegét csökkenti.

5. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett tartalék 0,45-szörös tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.

6. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be.

7. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni.”

(5) A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezet 1. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:]

„g) az évközi negatív eredményt,”

(6) A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezetének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek összegét.”

(7) A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezete a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. Az alárendelt kölcsöntőke szavatoló tőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek ötven százaléka.”

(8) A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezete a következő 4-5. ponttal egészül ki:

„4. Az ily módon számított tőke képezi a 61. § (1) bekezdésben, a 79. § (2) bekezdésben és 83. § (1)-(3) bekezdésben foglalt prudenciális előírások számítási alapját.

5. Az előző pontban meghatározott tőkeértékből le kell vonni a prudenciális előírások túllépéseinek összegeit a 61. § (1) bekezdésben, a 79. § (2) bekezdésben és 83. § (1)-(3) bekezdésben foglalt előírás miatt, és ez az érték adja a többi prudenciális előírás számítási alapjául szolgáló szavatoló tőkét.”

(9) A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezete a következő 4-5. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 4-5. pont számozása 6-7. pontra változik:

„4. a) A kiegészítő alárendelt kölcsöntőke csak a kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok fedezetére vehető számításba.

b) A kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatok fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek százötven százalékát.

5. A fentieknek megfelelően kiszámított szavatoló tőke összeget csökkenteni kell a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetéül szolgáló külön jogszabályban meghatározottak szerint számított tőke összegével.”

Átmeneti és záró rendelkezések

61. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 33-34. §, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 60. § (1)-(2) és (9) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 60. §-ának (3) bekezdése 1999. január 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 60. §-ának (7) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.

(5) A hatálybalépéskor már működő hitelszövetkezet 1998. június 30-ig köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni.

(6) A hatálybalépéskor készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására engedéllyel rendelkező szervezet e tevékenységét a törvény hatálybalépését követően is végezheti.

(7) A készpénz-átutalási tevékenységet végző vállalkozás 1998. december 31-ig köteles a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megkérni.

(8) A készpénz-átutalási tevékenységet 1999. december 31-ig ügynökként csak bank végezheti.

Módosuló jogszabályok

62. § pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

a) a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amely a Magyar Köztársaság területén pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási vagy befektetési alapkezelési tevékenységet folytat, valamint a játékkaszinót működtető koncessziós társaság és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (a továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet), valamint e szervezetek ügyfele,”

63. § (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Lpt.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Fióktelep formájában működő lakás-takarékpénztárat kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amely kizárólagos tevékenységként lakáscélú betétek gyűjtésével és lakáscélú hitelek nyújtásával foglalkozik.

(2) Fióktelep formájában működő lakás-takarékpénztár működését a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a kérelmező üzletszabályzata, illetőleg általános szerződési feltételei megfelelnek e törvény és a kapcsolódó rendeletek előírásainak.

(3) Fióktelep formájában működő lakás-takarékpénztár a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kiutalási összeget a külföldi hitelintézettől függetlenül, elkülönítve állapítja meg az általa kötött szerződések alapján történő befizetések figyelembevételével. Az így megállapított kiutalási összeget kizárólag a fióktelep által kötött szerződések alapján teljesítendő kifizetésekre és e szerződések teljesítése érdekében a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel a 15. § alapján.”

(2) Az Lpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Lakás-takarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenység) természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: ügynök) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye nélkül végezheti.”

(3) Az Lpt. 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(7) bekezdések számozása (3)-(8) bekezdésre változik:

„(2) Ha a természetes személy lakás-előtakarékoskodó, illetőleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakás-előtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerződésre a szerződés(ek) módosításának, illetőleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerződés után jóváírták az állami támogatást, a lakás-előtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerződése után illeti meg az állami támogatás. A többi szerződés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakás-takarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerződés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.”

64. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény a következő címmel és 25/A. §-sal egészül ki:

„Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozó előírások

25/A. § (1) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetet kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amelynek jogában áll jelzáloglevelet kibocsátani. Jelzáloglevél alatt e rendelkezés szempontjából az alábbi feltételekkel kibocsátott értékpapírt kell érteni:

a) különleges felügyeletnek alávetett hitelintézet bocsátja ki;

b) a kibocsátó hitelintézet csődje esetén a jelzáloglevél tulajdonosok kielégítési elsőbbséget élveznek;

c) a fedezetet jelzálogkölcsön vagy a közszektornak nyújtott kölcsön képezi;

d) szigorú törvényi előírások szolgálják az értékpapír tulajdonosok védelmét.

(2) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozóan a külföldi hitelintézettől függetlenül, a számviteli, illetőleg egyéb nyilvántartások alapján elkülönítve kell betartani:

a) az 5. § (1) és (3),

b) a 9. § (2),

c) a 10. § (1),

d) a 14. § (1)

bekezdésében foglaltakat.

(3) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézet termőföldtulajdont nem szerezhet.”

65. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az MNB előírhatja, hogy a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában (tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB bankra, szövetkezeti hitelintézetre, befektetési vállalkozásra, valamint a szakosított hitelintézetek egyes típusaira, illetőleg ezek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.”

(2) Az MNB tv. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Az MNB előzetes véleményének kikérésével adja meg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a hitelintézet alapítási engedélyét, tevékenységi (működési) engedélyét, továbbá a hitelintézet alapszabályának a tevékenységi kör vagy a jegyzett tőke leszállítása miatti módosításához szükséges engedélyét, valamint a hitelintézet egyesüléséhez, szétválásához vagy más típusú hitelintézetté történő átalakításához szükséges engedélyét.”

(3) Az MNB tv. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat a befektetési szolgáltatók és az Épt. szerinti elszámolóházak számára az (1) bekezdés c) pontjának, továbbá a befektetési vállalkozások számára az (1) bekezdés a) pontjának esetében adhat.”

(4) Az MNB tv. a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, ahol pénzügyi intézményt (hitelintézetet) említ, azon a külföldi székhelyű pénzügyi intézmény (hitelintézet) magyarországi fióktelepét, ahol befektetési szolgáltatót (befektetési társaságot) említ, azon a külföldi székhelyű befektetési szolgáltató (befektetési társaság) magyarországi fióktelepét, illetőleg ahol pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyt említ, azon a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is érteni kell.”

66. § Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló nemzetközi együttműködési megállapodást kötött, rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

67. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Hpt. 97. §-ának (3) bekezdése, 159. §-a (2) bekezdésének 2. mondata, 224. §-a, 234. §-ának (4) bekezdéséből a „természetes személy, illetve” szövegrész;

b) az MNB tv. 33/A. §-ának (1) bekezdésében és 33/B. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „elektronikus” szövegrész;

c) a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló 61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 17. §-a.


  Vissza az oldal tetejére