Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.23.)

1997. évi CLIX. törvény

a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról * 

Az Országgyűlés az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értéket képviselő nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni fokozottabb védelme, a védett természeti értékek és területek megóvása, valamint a termőföldek őrzése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A fegyveres biztonsági őrség

1. § (1) Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

a) az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményt;

b) a nemzetközi személy- vagy teherforgalomban működő repülőteret;

c) a katasztrófa veszélyességű nukleáris, radioaktív, robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, illetve az egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, valamint ezek felhasználásával, gyártásával, tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet;

d) a lakosság alapvető szükségletét biztosító infrastruktúra és közműrendszer egyes elemeit;

e) a kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értéket;

f) a postai szolgáltató kiemelt létesítményét, a közszolgálati rádió és televízió, a távközlési rendszerek központi létesítményét.

(2) A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrhatóság, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.

(3) Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a Belügyminisztérium az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozathozatal előtt ki kell kérni a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, valamint az illetékes rendőrhatóság véleményét.

(4) A határozat - az őrzésre kötelezésen túl - meghatározza:

a) az őrzés biztonsági rendszerét;

b) a fegyver és a lőszer biztonságos tárolásának, kezelésének, felhasználásának és nyilvántartásának rendjét.

(5) A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető

a) állandó (visszavonásig tartó),

b) időszakos (meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő),

c) ideiglenes (határozott időtartamú)

jelleggel.

(6) Fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek szervezetében is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum, illetve személyőrzési, kísérési feladatok ellátására, amelyekhez a jelen törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

2. § (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében köteles létrehozni, működtetni, fenntartani vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani és viselni annak költségeit.

(2) A kötelezett biztosítja a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség működésének szervezeti, személyi, anyagi-technikai és pénzügyi feltételeit, fegyver- és lőszerellátását.

3. § (1) Fegyveres biztonsági őrség az e törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott biztonsági szervezet, amelynek tagjai a létesítő, illetőleg a működtető állami, önkormányzati vagy egyéb intézménnyel, gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak.

(2) A fegyveres biztonsági őrzést úgy kell megszervezni, hogy az - figyelemmel az alkalmazott biztonságtechnikai eszközökre, szolgálati állatokra, az őrség szervezetére, létszámára, felszereltségére, szolgálati rendszerére - biztosítsa az elrendelő határozatban szereplő létesítmény, illetve tevékenység őrutasításban meghatározott jogellenes cselekmények elleni védelmét.

4. § (1) A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági és szakmai felügyelet - az 1. § (3), a 4. § (2), a 9. § (1), valamint a 10. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: rendőrhatóság) hatáskörébe tartozik. Ennek keretében a rendőrhatóság

a) ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;

b) biztosítja és hitelesíti a fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványát;

c) jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;

d) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;

e) indokolt esetben kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;

f) igény esetén a kötelezett költségére megszervezi és végrehajtja a fegyveres biztonsági őrök vizsgáztatását, lövészeteit és más speciális képzési, továbbképzési feladatait;

g) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.

(2) Ha a rendőrhatóság azt állapítja meg, hogy

a) a jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig nem hozták létre, illetőleg, ha a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,

b) a fegyveres biztonsági őrséget belügyminisztériumi engedély nélkül megszüntették,

c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak, és a kötelezett a rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozatának 24 órán belül nem tesz eleget,

akkor az őrzésről a Belügyminisztérium a rendőrhatóság útján gondoskodik, az őrzés fenntartására kötelezett költségére. A felmerült költségek kötelezett által történő megfizetését a Belügyminisztérium határozatban rendeli el.

(3) A rendőrhatóság hiányosságok megszüntetésére vonatkozó határozata elleni fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

5. § (1) A kötelezett a szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:

a) beszerzi, kiadja, nyilvántartja és bevonja a szolgálati fegyverzetet, a lőszert és egyéb felszerelést, a szolgálati igazolványokat, ruházatot;

b) gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök képzéséről és továbbképzéséről.

(2) A kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője

a) meghatározza az őrszolgálati feladatokat;

b) kidolgozza a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott szolgálati okmányokat.

6. § (1) A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja.

(2) Fegyveres biztonsági őr az a belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki 18. életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középfokú állami iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell.

(3) A fegyveres biztonsági őrszolgálatra való alkalmasságot a jogviszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizni kell. Fegyveres biztonsági őrnek csak az alkalmazható, aki a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel, és írásban hozzájárul alkalmasságának ellenőrzéséhez.

(4) Ha a fegyveres biztonsági őrrel szemben szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, az őrség felügyeletét ellátó rendőrhatóság az őrséget működtető szervezet vezetőjénél kezdeményezheti az őr szolgálatellátás alóli ideiglenes - a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tartó - felfüggesztését.

7. § A fegyveres biztonsági őr akkor látható el szolgálati igazolvánnyal és felszereléssel, akkor vezényelhető szolgálatba, ha a rendőrhatóság és a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott rendelkezések és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett.

8. § (1) A fegyveres biztonsági őröket formaruhával és szolgálati jelvénnyel kell ellátni.

(2) A formaruhának egyértelműen különböznie kell a fegyveres erők, illetve a rendvédelmi szervek egyenruhájától.

(3) A fegyveres biztonsági őrt az őrség működési területén, szolgálati úton, szállítmánykísérés során szolgálati igazolványa és jelvénye igazolja. A formaruhán „fegyveres biztonsági őr” felirat helyezhető el. A munkáltatói hovatartozás a ruházat karrészén jelezhető.

(4) A fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványa tartalmazza:

a) a fegyveres biztonsági őr arcfényképét;

b) a „fegyveres biztonsági őrség” feliratot;

c) a működtető szerv megnevezését;

d) a fegyveres biztonsági őr nevét, beosztását;

e) a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot;

f) az érvényességi idejét;

g) az igazolvány kiállításának helyét és időpontját;

h) a rendőrhatóság és a munkáltató érvényesítő aláírását, bélyegzőlenyomatát.

9. § (1) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyverrel, lőszerrel és más kényszerítő eszközzel való ellátását a Belügyminisztérium engedélyezi.

(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - a rendőrségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A szolgálati tevékenységhez csak az Országos Rendőr-főkapitányság Kutyavezető-képző Iskolája által minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható.

(3) A fegyveres biztonsági őrség lőfegyvere és lőszere csak szolgálati és képzési tevékenységhez használható.

10. § (1) A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:

a) a biztonságot sértő vagy veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólítani és igazoltatni;

b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani, tőle a támadásra és testi sértésre alkalmas eszközöket elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.

(2) A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:

a) testi erővel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására kényszerítést, illetve pórázon vagy anélkül, szájkosárral ellátott szolgálati kutyát,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének megakadályozására bilincset,

c) a támadás megakadályozására vagy az ellenszegülés megtörésére vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, illetve pórázon vezetett szájkosár nélküli szolgálati kutyát,

d) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenység, létesítmény, szállítmány ellen fegyveresen vagy felfegyverkezve intézett támadás elhárítására szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát vagy lőfegyvert

alkalmazhat, illetve használhat.

(3) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani. Szükség esetén a fegyveres biztonsági őr köteles gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.

(5) Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a fegyveres biztonsági őr a bilincs, a rendőrbot helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az eszközzel elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.

(6) A lőfegyver használatát a következő sorrendben meg kell előznie

a) felhívásnak, hogy a felhívott a biztonsági őr felszólításának engedelmeskedjék;

b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;

c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;

d) figyelmeztető lövésnek.

(7) A (6) bekezdésben előírt megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem következtében a támadás a védett létesítményt, értéket vagy tevékenységet közvetlenül veszélyezteti.

(8) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a véletlenül bekövetkezett, az állatra, a tárgyra leadott lövés vagy figyelmeztető lövés.

(9) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint az illetékes rendőrkapitányságnak.

(10) A fegyveres biztonsági őr lőfegyverhasználatának és az e törvényben meghatározott intézkedésének jogszerűségét az őrség működési helye szerinti illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(11) A fegyveres biztonsági őrt a fokozott büntetőjogi védelem, valamint az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során illeti meg.

II. Fejezet

A természetvédelmi őrszolgálat

11. § Külön törvényben meghatározottak szerint a nemzeti park vagy a természetvédelmi igazgatóság (a továbbiakban együtt: igazgatóság) szervezetében Természetvédelmi Őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

12. § A Természetvédelmi Őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság illetékességi területén jogosult és köteles:

a) a természet védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b) a természet védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c) azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, csomagját átvizsgálni;

d) azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

e) védett természeti területen a vadász vadászjegyét, egyéni lőjegyzékét, vadászlőfegyver-tartási engedélyét, ragadozó madárral vadászatra jogosító engedélyét, vadászíj-tartási engedélyét, valamint az elejtett vad azonosító jelét, továbbá halász és horgász esetében a halászatra, illetve a horgászatra jogosító okmányokat, valamint a fogási naplót ellenőrizni;

f) a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani;

g) a természet védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, a rendőr megérkezéséig visszatartani vagy a legközelebbi rendőri szervhez előállítani;

h) jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és az illetékes rendőri szervnek átadni;

i) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

13. § (1) A természetvédelmi őr a 10. § (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

(2) A természetvédelmi őr intézkedéseire a 10. § (3)-(5) bekezdéseit - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(3) A természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyver tartására jogosult, amelyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat

14. § (1) Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles:

a) a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;

b) a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

c) a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;

d) jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őr az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézkedéseivel szembeni ellenszegülés leküzdésére testi kényszert vagy a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

Közös szabályok

15. § (1) A 11. és a 14. §-ban meghatározott őrszolgálatok (őrök) országos felügyeletét a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a munkáltatójának haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

(4) A természetvédelmi őr egyenruhával, szolgálati maroklőfegyverrel és kényszerítő eszközzel való ellátásáról a külön jogszabályban meghatározottak szerint az igazgatóság, az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruházattal és könnygázszóró palackkal történő ellátásáról az alkalmazó helyi önkormányzat gondoskodik.

III. Fejezet

A mezei őrszolgálat

A mezei őrszolgálat létesítése

16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat, a védett természeti területet és értéket - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.

(2) A hegyközség által létesített hegyőrségre és a hegyőrre - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. § (1) A mezei őrszolgálat létrehozását az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak be kell jelenteni, amely az őrszolgálatot nyilvántartásba veszi.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az őrszolgálat létszámát, az őrzött terület mértékét és a földrészletek helyrajzi számát.

18. § (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.

(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.

(3) A vegyes minősítésű területeken (természetvédelmi terület, erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.

19. § Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által fizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat rendeletben szabályozza. A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként.

A mezőőr

20. § (1) A mezőőr a termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.

(2) Mezőőr az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette.

21. § (1) A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: fenntartó) utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2) A fenntartó a mezőőr foglalkoztatásáról, illetve a foglalkoztatás megszüntetéséről a megyei földművelésügyi hivatalt és az illetékes rendőrkapitányságot a foglalkoztatást, illetve annak megszüntetését megelőzően öt napon belül írásban értesíti.

22. § (1) A mezőőr e törvényből, a működési és szolgálati szabályzatból, mezőgazdasági alapismeretből, lőfegyverismeretből vizsgát tesz. A vizsgát, az eskü letételét és a mezőőrök továbbképzését a megyei földművelésügyi hivatal szervezi meg.

(2) A megyei földművelésügyi hivatal a mezőőrt az előírt vizsga és eskü letétele után nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.

(3) A mezőőr sörétes vadászlőfegyverrel, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackkal, valamint formaruhával való ellátásáról a fenntartó gondoskodik.

(4) Ha a lőfegyvertartási engedélyt szolgálati célból adták ki és a mezőőr foglalkoztatása megszűnt, az engedélyt a rendőrhatóság visszavonja.

A mezőőr feladatai

23. § (1) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles:

a) az őrzött vagyont veszélyeztető vagy károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt személyazonosságának igazolására, a jogellenes cselekmény abbahagyására és a terület elhagyására felszólítani;

b) azt a járművet, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, feltartóztatni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodókat igazoltatni;

c) azt a személyt, aki a nála vagy a feltartóztatott járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti, a legközelebbi rendőri szervhez bekísérni;

d) a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személytől a jogellenesen szerzett terményt, terméket, tárgyat, állatot, az elkövetéshez használt eszközt elvenni és azokat a legközelebbi rendőri szervnek átadni;

e) a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

(2) A mezőőr együttműködik a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel is.

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, valamint a halászati őrre.

A kényszerítő eszközök használatának szabályai

24. § (1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedéseinek ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat.

(2) A kényszerítő eszköz használata során a 10. § (3)-(4) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A mezőőr a kényszerítő eszköz alkalmazásának okát, idejét és helyét a szolgálati naplójába köteles bejegyezni.

25. § (1) A mezőőr a kényszerítő eszköz használatáról és a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a fenntartónak haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz.

(2) A mezőőr kényszerítő eszköz használatának és a személyes szabadságot korlátozó intézkedésének jogszerűségét az őrszolgálat működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

26. § A 24-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzetre, hivatásos vadászra, valamint a halászati őrre.

A hegyőrre vonatkozó külön szabályok

27. § (1) A hegyközség a működési területéhez tartozó szőlők őrzését hegyőrök alkalmazásával látja el. A települési önkormányzat a hegyközséghez nem tartozó szőlők őrzését a hegyközséggel kötött megállapodás alapján a hegyőrökre bízhatja.

(2) A hegyőrök fenntartási és működési költségeinek fedezésére a hegyközségi járulékon kívüli egyéb járulék nem vethető ki.

28. § (1) A hegyőrt a hegybíró irányítja, felügyeletét a hegyközségi tanács és az illetékes rendőrkapitányság látja el.

(2) A hegybíró a hegyőr foglalkoztatásáról és a foglalkoztatás megszüntetéséről a hegyközségi tanácsot és az illetékes rendőrkapitányságot a 21. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül írásban értesíti.

29. § (1) A hegyőr vizsgáztatását és továbbképzését a hegyközségi tanács szervezi meg.

(2) A hegyőr az előírt vizsga letétele után a hegybíró előtt tesz esküt, aki nyilvántartásba veszi, számára szolgálati igazolványt és szolgálati naplót ad ki.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény - a IV. fejezetben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő hatodik hónap, a IV. fejezet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A törvény I. fejezetének hatálybalépéséig a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felülvizsgálja a törvény kihirdetésekor - a 39/1976. (X. 30.) MT rendelet alapján - működő fegyveres biztonsági őrségek további fenntartásának szükségességét. A felülvizsgálat alapján a további működtetésről e törvény hatálybalépését követően, a törvény előírásainak megfelelően kell rendelkezni.

(3) A törvény I. fejezetének hatálybalépésekor alkalmazott fegyveres biztonsági őr további alkalmazhatóságának alapfeltétele, hogy ismerje e törvényt, a végrehajtására kiadott rendelkezéseket és a szolgálati helye őrszolgálati okmányait, ezekből eredményes vizsgát tegyen. A továbbképzést és vizsgáztatást e törvény kihirdetése után az I. fejezet hatálybalépéséig kell végrehajtani.

(4) A honvédelmi miniszter fegyveres biztonsági őrség létesítésére azoknak a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítményeknek a tekintetében jogosult, amelyeknek ellátja irányítását és felügyeletét. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei tekintetében jogosult fegyveres biztonsági őrség létrehozására. A belügyminiszter, illetve a rendőrség jogkörét a honvédség irányításával működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrségek vonatkozásában pedig a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter gyakorolja, a 10. § (10) bekezdésében meghatározott kivizsgálást az általa kijelölt szerv végzi.

(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig rendelettel adja ki a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát. A szabályzat tartalmazza a szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenőrzési, képzési és továbbképzési, szolgálatellátási renddel, a kényszerítő eszközök - különös tekintettel a lőfegyver - alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a 7. §-ban előírt vizsga követelményeit.

(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel - a közúton a jármű megállításával és ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel - egyetértésben a törvény kihirdetését követő negyedik hónap első napjáig rendelettel adja ki a mezőőr és a hegyőr működésének, szolgálati viszonyának, valamint vizsgáztatási rendjének szabályzatát.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben állapítsa meg az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjét és feltételeit.

(8) A törvény I. fejezetének hatálybalépésével egyidejűleg az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 91. §-a az alábbiak szerint módosul:

„91. § Az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja szolgálati területén, amennyiben egyébként megfelel a külön jogszabályban írt egyéb feltételeknek, jogosult egyenruhát, valamint szolgálati lőfegyvert viselni.”


  Vissza az oldal tetejére