Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.15.)

70/1997. (VII. 15.) OGY határozat

a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról * 

Az Országgyűlés

1. a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nht.) 31. §-a alapján - a mellékletben foglalt Alapító Okirat elfogadásával - a Magyar Állam nevében egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság);

2. a „XXXII. Magyar Távirati Iroda” költségvetési fejezet előirányzatát az „I. Országgyűlés” költségvetési fejezetbe csoportosítja át;

3. felhatalmazza a rénytársaságnak az Nht. 6. §-a alapján kinevezett elnökét, hogy

a) a részvénytársaság cégbejegyzésére irányuló kérelemhez mellékelt Alapító Okiratot egészítse ki a részvénytársaság elnökének, a felügyelőbizottság tagjainak, a könyvvizsgálójának és a Tulajdonosi Tanácsadó Testület tagjainak az adatait tartalmazó melléklettel,

b) a részvénytársaság alapításával összefüggő cégbírósági bejelentéseket öt hónapon belül tegye meg,

c) az Alapító Okiratot az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelethez nyújtsa be;

4. felkéri az országgyűlési képviselőcsoportokat, hogy nyolc napon belül tegyék meg javaslataikat a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjaira;

5. felkéri a TTT-t, illetve a részvénytársaság munkavállalóit a felügyelőbizottság tagjainak két hónapon belül történő megválasztására;

6. felkéri a TTT-t, hogy a részvénytársaság könyvvizsgálóját két hónapon belül bízza meg;

7. a) felkéri a TTT-t, hogy a részvénytársaság elnöki tisztségére két hónapon belül írjon ki nyilvános pályázati felhívást,

b) felkéri a TTT-t, hogy az elnöki tisztségre benyújtott pályázatokat bírálja el, és három hónapon belül tegyen előterjesztést a miniszterelnöknek az elnök személyére teendő javaslatra;

8. felkéri és felhatalmazza a TTT-t a felügyelőbizottság első munkavállalók által választandó tagjainak választásával kapcsolatos szabályzat jóváhagyására. A Szabályzat - munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel egyeztetett módon történő - előkészítésére felkéri és felhatalmazza az MTI Rt.-nek - az MTI Közalkalmazotti Tanácsának átalakulásával létrejött - Üzemi Tanácsát;

9. felkéri a Kormányt, hogy az MTI Rt. az alapítás napját követő 90 napon belül a megszűnő költségvetési szerv zárómérlege alapján készítse el az MTI Rt. átalakulása napjára vonatkozóan az MTI Rt. vagyonértékelését, és ennek alapján határozza meg a részvénytársaság saját tőkéjének módosítását, és ennek megfelelően az Alapító Okiratnak a saját tőke meghatározását tartalmazó pontjainak és mellékleteinek módosítására vonatkozó javaslatot legkésőbb október 31-ig nyújtsa be az Országgyűlés részére;

10. felhatalmazza a Magyar Távirati Iroda hivatalban lévő vezérigazgatóját, hogy a részvénytársaság elnökének kinevezéséig a részvénytársaságot - az Nht. 33. §-ban foglaltakkal összhangban - képviselje.

11. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Melléklet a 70/1997. (VII. 15.) OGY határozathoz

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okirata

ALAPÍTÓ OKIRAT,

amely a gazdasági társaságokról szóló, többször módosított 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Nht.) alapján a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság (a továbbiakban: részvénytársaság) zártkörű alapításáról az alábbiak szerint rendelkezik:

I. A részvénytársaság alapvető adatai

1.1. A részvénytársaság alapítója: a Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Országgyűlése (a továbbiakban: Alapító).

Székhely: Budapest V., Kossuth tér 1-3.

1.2. A részvénytársaság cégneve: Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

- angolul: Hungarian News Agency Corporation

- franciául: Agence Télégraphique Hongroise Société Anonyme

- németül: Ungarische Nachrichtenagentur Aktiengesellschaft

- oroszul: Akcionyernoje Obscsesztvo Vengerszkoje Tyelegrafnoje Agensztvo

A részvénytársaság rövidített cégneve: Magyar Távirati Iroda Rt.

- angolul: Hungarian News Angency Corp.

- franciául: Agence Télégraphique Hongroise S. A.

- németül: Ungarische Nachrichtenagentur AG

- oroszul: AO Vengerszkoje Tyelegrafnoje Agensztvo

1.3. A részvénytársaság székhelye: Budapest I., Naphegy tér 8.

1.4. A részvénytársaság telephelyei:

Budapest I., Fém u. 8.

Budapest I., Lisznyai u. 28.

Budapest I., Naphegy tér 1.

Budapest I., Naphegy tér 8.

Budapest I., Krisztina krt. 24.

Budapest VII., Károly krt. 19-21.

1.5. A részvénytársaság fióktelepe:

Gödöllő, Hegy u. 1.

1.6. A részvénytársaság határozatlan időre alakul. Üzleti tevékenységét az Alapító Okiratot elfogadó országgyűlési határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napján kezdi meg. A részvénytársaság első üzleti éve tevékenysége megkezdésének napjától az adott év december 31-éig tart. Ezt követően az üzleti évek minden év január 1. napjától december 31. napjáig tartanak. A részvénytársaság megszüntetéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezik.

1.7. A részvénytársaság a Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv általános jogutódja.

II. A részvénytársaság feladatai

2.1. A részvénytársaság közszolgálati feladatai:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és a természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza és az azokhoz való hozzáférhetőséget biztosítja,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

2.2. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott közszolgálati feladatok ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és módszeres fejlesztéséről.

2.3. A részvénytársaság a 2.1. pontban meghatározott feladatok megvalósítása érdekében az alábbi „A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerébe” (TEÁOR) tartozó tevékenységi kört gyakorolja:

2211 Könyv- és zeneműkiadás

2212 Lapkiadás

2213 Hangfelvételek kiadása

2219 Egyéb kiadói tevékenység

2221 Nyomdaipari termékek gyártása

2222 Nyomdaipari szolgáltatás

2231 Hangfelvételek sokszorosítása

2232 Képfelvételek sokszorosítása

2233 Számítástechnikai információt hordozók sokszorosítása

3210 Híradástechnikai és elektronikai alkatrészgyártás

4540 Épületfenntartás és -korszerűsítés

5021 Személygépkocsi és motorkerékpár-javítás és -karbantartás

5190 Külkereskedelem

5244 Kultúrcikk kiskereskedelem

5514 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető szálláshely-szolgáltatás

5524 Egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás

6026 Közúti teherszállítás

6029 Máshová nem sorolt szárazföldi szállítás

6350 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés

6420 Távközlés

7010 Saját vagy bérelt ingatlan-hasznosítás

7123 Irodagépek és gépi berendezések, számítástechnikai eszközök kölcsönzése

7210 Hardver szaktanácsadás

7220 Szoftverkészítés-, szaktanácsadás és ellátás

7230 Adatfeldolgozás

7240 Adatbanki tevékenység

7250 Iroda- és számítógép-javítás és -karbantartás

7290 Egyéb számítástechnikai tevékenység

7430 Hirdetési tevékenység

7499 Máshová nem sorolt gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

8512 Járóbetegek orvosi ellátása

9211 Filmgyártás

9212 Filmforgalmazás

9214 Rádiós és televíziós tevékenység, kivéve a műsorszogáltatást és -terjesztést

9220 Hírügynökségi tevékenység

9231 Könyvtári tevékenység

III. A részvénytársaság vagyona, alaptőkéje és részvénye

3.1. A részvénytársaság vagyona

Az Alapító az Alapító Okirat elfogadásával egyidejűleg a Magyar Távirati Iroda költségvetési szervnek az 1. számú mellékletként csatolt vagyonmérlegben kimutatott vagyonát a részvénytársaság saját tőkéjeként bocsátja a részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére.

A Magyar Távirati Iroda költségvetési szerv vagyonértékelését az AUDIT Könyvszakértő és Tanácsadó Rt. és az Aquincum Osztrák-Magyar Könyvszakértői Kft. által létrehozott jogi személyiség nélküli konzorcium végezte, a vagyonmérleget dr. Horváth József (bejegyzési szám: KI-3284/95/XII.) okleveles könyvvizsgáló auditálta.

3.2. A részvénytársaság alapításkori saját tőkéje 2 558 138 000 Ft, azaz kettőmilliárd-ötszázötvennyolcmillió-százharmincnyolcezer forint, amely 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint alaptőkéből (jegyzett tőkéből) és 808 138 000 Ft, azaz nyolcszáznyolcmillió-százharmincnyolcezer forint tőketartalékból áll.

A részvénytársaság alaptőkéjéből a pénzbeli hozzájárulás összege 250 000 000 Ft, azaz kettőszázötvenmillió forint, a nem pénzbeli hozzájárulás (apport) értéke 1 500 000 000 Ft, azaz egymilliárd-ötszázmillió forint.

A pénzbeli hozzájárulást az Alapító a részvénytársaság bankszámlájára történő átutalással teljesíti.

A nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát és értékét ugyancsak az 1. számú melléklet tartalmazza, melynek teljes egésze az alapításkor a részvénytársaság rendelkezésére áll.

A részvénytársaság tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét a 3. számú melléklet tartalmazza.

3.3. A részvénytársaság alaptőkéje 1 750 000 000 Ft, amely egy db 1 750 000 000 Ft, azaz egymilliárd-hétszázötvenmillió forint névértékű, névre szóló, forgalomképtelen törzsrészvényből áll. A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton kell előállítani.

3.4. A részvény kiadásáról - a részvénytársaság cégbejegyzését és az alaptőke teljes rendelkezésre bocsátását követően - a részvénytársaság elnöke köteles gondoskodni.

3.5. A részvényen fel kell tüntetni:

a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét,

b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy névre szóló, és tulajdonosa a Magyar Állam,

c) a részvény fajtáját, illetve a részvényhez fűződő, a jelen Alapító Okiratban meghatározott jogokat,

d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátáskori alaptőke nagyságát, és azt, hogy a részvények száma egy,

e) a részvénytársaság elnökének a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását,

f) a részvény értékpapírkódját.

IV. Közgyűlés, a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az Alapító által gyakorolt jogok

4.1. Az Alapító a társaságot zártkörű, egyszemélyes részvénytársaságként hozza létre, így a részvénytársaságnál közgyűlés nem működik. A Gt. és más jogszabály alapján a közgyűlés hatáskörébe tartozó jogokat a Gt. 300. §-a és az Nht. 4. §-a alapján, az Nht. eltérő rendelkezése hiányában az Alapító az alábbiak szerint gyakorolja:

Az Alapító hatáskörébe tartozik különösen:

- az Alapító Okirat elfogadása és módosítása,

- az alaptőke felemelése és leszállítása,

- az Nht. 9. §-ában meghatározott elnöki beszámoló alapján a mérleg és az eredménykimutatás megállapítása, jóváhagyása, a nyereség felosztása,

- a részvénytársaság elnökének évente történő beszámoltatása, ennek keretében a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyása,

- a felügyelőbizottság elnökének és egy tagjának megválasztása és visszahívása,

- a Tulajdonosi Tanácsadó Testület (a továbbiakban: TTT) tagjainak megválasztása,

- döntés minden olyan ügyben, amelyet a Gt. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.2. Az Alapító minden olyan kérdésben határozattal intézkedhet, amely jogszabály alapján nem tartozik más szerv vagy a társaság elnökének kizárólagos hatáskörébe.

V. A részvénytársaság ügyvezetése, a részvénytársaság alelnökei

5.1. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, a részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. Az elnök gyakorol minden olyan jogot, amelyet jogszabály, jelen Alapító Okirat, illetve a társaság szervezeti és működési szabályzata nem utal más szerv vagy személy kizárólagos hatáskörébe.

5.2. A részvénytársaság elnökét a TTT által kiírt nyilvános pályázat elbírálását követően tett előterjesztés alapján, a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. Az elnök megbízatása öt évre szól.

5.3. Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, illetve politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

5.4. Az elnök képviseli a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, a bíróságok és más hatóságok előtt, kialakítja és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

5.5. Az elnök a TTT véleményének kikérését követően - a TTT Titkárságára vonatkozó rendelkezések tekintetében a TTT egyetértésével - megalkotja a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatát.

5.6. Az elnök gondoskodik a részvénytársaság üzleti könyveinek - így különösen a részvénykönyvnek - a szabályszerű vezetéséről.

5.7. A részvénytársaság elnöke az Nht., a Gt., más jogszabályok és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban irányítja a részvénytársaságot. Ennek keretében:

- évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, amelynek keretében sor kerül a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására, valamint a nyereség felosztására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelőbizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről;

- az Országgyűlésnek történő évenkénti beszámolás keretében elkészíti és bemutatja a részvénytársaság következő évi gazdálkodási tervét, és gondoskodik annak végrehajtásáról;

- kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat;

- az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben külön szabályzatban megállapítja az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában;

- gondoskodik az 500 000 Ft-os szerződési értéket meghaladó szerződésekről külön nyilvántartás vezetéséről;

- az elnök köteles a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett az Alapítót - a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslat megtételével - tájékoztatni, ha a részvénytársaság az alaptőkéjének egyharmadát elvesztette, vagy a részvénytársaság fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi.

5.8. Az elnök és a részvénytársaság jogviszonya kereteit a TTT-nek az elnöki tisztség betöltésére vonatkozó pályázati felhívásba kell foglalni.

5.9. Az elnök a vezető tisztségviselőktől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségei megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

5.10. A részvénytársaság elnökének adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

5.11. A részvénytársaságnál alelnökök működnek, akiket az elnök nevez ki. Az alelnökök száma legfeljebb három lehet. Az alelnökök a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint irányítják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységeket.

A részvénytársaság alelnökei a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint helyettesítik az elnököt és képviselik a részvénytársaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt.

VI. A részvénytársaság felügyelőbizottsága

6.1. A részvénytársaság ügyvezetését felügyelőbizottság ellenőrzi.

6.2. A felügyelőbizottság öt tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét és egy tagját az Országgyűlés, egy tagját a TTT, két tagját pedig a munkavállalók választják meg. A Tulajdonosi Tanácsadó Testület az általa választott tag megválasztásának módját ügyrendjében állapítja meg.

A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

6.3. A felügyelőbizottság tagjának összeférhetetlenségére az Nht. 8. §-ának (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései (a részvénytársaság elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok) - a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével - irányadóak azzal, hogy a felügyelőbizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint - a dolgozói küldöttek kivételével - nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

6.4. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelőbizottság működése addig tart, amíg az új felügyelőbizottság tagjait az arra jogosultak meg nem választják.

6.5. A felügyelőbizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelőbizottság pedig az Alapítónak tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

6.6. A felügyelőbizottsági tagot a választásra jogosult visszahívhatja. A felügyelőbizottság tagjainak részleges cserélődése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelőbizottság eredeti megbízásának időpontjáig szól.

6.7. A felügyelőbizottság a Gt., az Nht. és az Alapító Okirat rendelkezéseivel összhangban maga állapítja meg ügyrendjét.

6.8. A felügyelőbizottság a jogait testületileg vagy tagja útján gyakorolja. Az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem mentesít a felelősség alól és nem érinti a felügyelőbizottsági tagnak azt a jogát, hogy az ellenőrzést más tevékenységre is kiterjessze.

6.9. A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. A felügyelőbizottság üléseinek összehívására annak elnöke jogosult. Az elnök köteles összehívni a felügyelőbizottság ülését, amennyiben azt - az ok és cél megjelölésével - két tagja kéri. Ha az elnök a felügyelőbizottság ülését a kéréstől számított 8 napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult.

6.10. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésén legalább három tag jelen van. A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a szavazás során szavazategyenlőség alakul ki, ismételt szavazást kell tartani. Ismételt szavazásnál szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6.11. A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét és idejét, a felügyelőbizottsági ülés jegyzőkönyvvezetőjének, az elnöknek és a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét, az ülésen elhangzottakat, a szavazás módját és eredményét - személy szerint is rögzítve, hogy melyik tag miként szavazott -, valamint a felügyelőbizottság által hozott határozatokat.

6.12. A felügyelőbizottság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyekről általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. A felügyelőbizottsági tagságukból eredő kötelezettségeik megszegésével a részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek.

6.13. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

- előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása az 1 Mrd Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 10%-ánál magasabb értékű szerződésekhez,

- a hitelfelvétel, illetve a 300 M Ft-nál vagy a tervezett éves forgalom 3%-ánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

- ingatlan elidegenítés, illetve a 100 M Ft feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése,

- jelentés vagy felvilágosítás kérése az elnöktől, illetve a részvénytársaság dolgozóitól, a részvénytársaság könyveinek, bankszámlájának, iratainak és pénztárának megvizsgálása, vagy szakértővel történő megvizsgáltatása, a részvénytársaság költségére,

- az elnöknek az Országgyűlés részére a részvénytársaság tevékenységéről készített éves beszámolójának, ezen belül is a részvénytársaság mérleg- és eredménykimutatásának véleményezése,

- a részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének irányítása.

6.14. A felügyelőbizottság elnöke - a szükséges intézkedések megtétele céljából - haladéktalanul köteles bejelenteni az Alapítónak, ha a felügyelőbizottság tagjainak száma három fő alá csökken.

6.15. A felügyelőbizottság tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 2. pontja tartalmazza.

VII. A részvénytársaság könyvvizsgálója

7.1. A részvénytársaságnál egy könyvvizsgáló működik. A könyvvizsgálót a TTT bízza meg négy évre. A könyvvizsgáló működése addig tart, amíg az új könyvvizsgálót a TTT meg nem bízza. A TTT a könyvvizsgálót a jelen lévő tagok 2/3-ának szavazatával bízza meg.

7.2. A könyvvizsgáló feladata:

a) köteles megvizsgálni a társaság mérlegét és vagyonkimutatását, továbbá az Alapító elé terjesztett minden jelentést az adatok valódisága és a jogszabályi előírások megfelelőségének szempontjából, és véleményét ismerteti. E nélkül a jelentést nem lehet előterjeszteni,

b) elősegíti és szakmailag támogatja az elnök, a felügyelőbizottság és a TTT munkáját,

c) ellátja mindazon feladatokat, amelyet a Gt., illetve más törvény a részvénytársaság könyvvizsgálójának feladatkörébe utal.

7.3. A könyvvizsgáló tájékozódhat a részvénytársaság ügyeinek viteléről, így különösen

a) a részvénytársaság vezető tisztségviselőitől és dolgozóitól felvilágosítást kérhet,

b) betekinthet a részvénytársaság könyveibe és irataiba,

c) megvizsgálhatja a részvénytársaság pénztárát, értékpapír- és szerződésállományát, bankszámláját,

d) a felügyelőbizottság ülésein részt vesz.

7.4. A könyvvizsgáló köteles a felügyelőbizottságot, a TTT-t és az Alapítót egyidejűleg tájékoztatni, ha

a) tudomása szerint a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, vagy

b) az elnök, vagy a vezető tisztségviselők felelősségre vonását megalapozó tényről szerez tudomást.

Ha az elnök, illetve a TTT a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről értesíti a cégbíróságot.

7.5. Nem lehet könyvvizsgáló a részvénytársaság elnöke, a felügyelőbizottság, illetve a TTT tagja, és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint a társaság dolgozója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

7.6. A könyvvizsgáló tevékenységére egyebekben a Gt. vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók.

7.7. A könyvvizsgáló az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni, felelősségére a polgári jog szabályai az irányadóak.

7.8. A részvénytársaság könyvvizsgálójának adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza.

VIII. A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete

8.1. A TTT a részvénytársaság javaslattevő, véleményező, tanácsadó és az Nht.-ben meghatározott esetekben döntést hozó szerve. Ennek keretében:

a) a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazatával

- meghatározza a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati szempontokat, és kiírja a pályázatot,

- értékeli az elnöki tisztségre kiírt pályázatot és ez alapján előterjeszti a miniszterelnökhöz az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek) pályázatát, javaslatot tesz az elnök személyére,

- javaslatot tesz a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének felmentésére,

- megállapítja a részvénytársaság elnökének díjazását,

- megválasztja a felügyelőbizottság egy tagját,

- megállapítja a felügyelőbizottság tagjainak díjazását,

- megbízza a részvénytársaság könyvvizsgálóját, illetve a megbízást felmondja, továbbá megállapítja a könyvvizsgáló díjazását,

- folyamatosan ellenőrzi és évenként értékeli a részvénytársaság elnökének pályázatában foglalt célkitűzések megvalósítását;

b) a jelenlévő tagok többségének szavazatával dönt a hatáskörébe tartozó, az a) pontban fel nem sorolt kérdésekben, így

- előkészíti az Alapító Okirat módosítását,

- jóváhagyja a részvénytársaság díjszabását,

- megállapítja az elnök összeférhetetlenségét.

8.2. A TTT tagjait az Országgyűlés választja meg négyévi időtartamra. A TTT tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.3. A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik, ügyrendjét maga állapítja meg.

8.4. A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

8.5. A TTT tagjainak szavazati joga egyenlő. A TTT ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

8.6. A TTT ülésein a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet, a könyvvizsgáló pedig jelen lehet.

8.7. A TTT ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit a TTT Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A Titkárság a részvénytársaság szervezetébe tartozik, a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzatában arra felhatalmazott alelnök közvetlenül irányítja.

A Titkárság vezetője és dolgozói a részvénytársasággal munkaviszonyban állnak. A Titkárság vezetőjét a részvénytársaság elnöke nevezi ki. A Titkárság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A Titkárság vezetőjének kinevezéséhez, felmentéséhez, valamint a szervezeti és működési szabályzatnak a Titkárságra vonatkozó rendelkezéseihez a TTT egyetértése szükséges.

8.8. A TTT tagjainak adatait az Alapító Okirat 2. számú mellékletének 4. pontja tartalmazza.

IX. A részvénytársaság cégjegyzése

9.1. A részvénytársaság cégjegyzése akként történik, hogy a részvénytársaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá a cégjegyzésre jogosultak nevüket - a közjegyző által hitelesített módon - aláírják.

9.2. A részvénytársaság cégjegyzésére jogosultak:

a) a részvénytársaság elnöke önállóan, vagy

b) a részvénytársaság szervezeti és működési szabályzata által erre feljogosított két alelnök együttesen, vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy az arra feljogosított alelnökkel együttesen.

X. A részvénytársaság gazdálkodása

10.1. A részvénytársaság tevékenységét az Alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon célszerű működtetésével valósítja meg.

10.2. A részvénytársaság - közszolgálati feladatai ellátása mellett, azok elősegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét.

10.3. Az Alapító a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságot a közszolgálati feladatai ellátásához - ideértve a Titkárság működtetésével kapcsolatos feladatokat is - szükséges mértékű céltámogatásban részesíti. A támogatásra a részvénytársaság elnöke tesz javaslatot a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló véleményével.

10.4. A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az a dolgozója, aki 100 ezer Ft-nál nagyobb értékű szerződések megkötésére jogosult, a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelőbizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

10.5. A részvénytársaság beszerzéseire a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény előírásai vonatkoznak.

10.6. A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

XI. A nyereségfelosztás, osztalékkifizetés szabályai

A részvénytársaság nyereségének felosztásáról, az osztalékkifizetés mértékéről az Alapító - a mérleg és az eredménykimutatás jóváhagyásával egyidejűleg - dönt. A nyereségosztalék-kifizetéssel nem érintett részét a részvénytársaság kizárólag a közszolgálati hírügynökségi tevékenység folytatására, fejlesztésére, valamint munkavállalóinak javadalmazására használhatja fel. Osztalékkifizetés esetén az osztalékot az erről szóló döntést követő nyolc napon belül kell átutalni.

XII. A részvénytársaság munkaszervezete

A részvénytársaság munkaszervezetének leírását és a munkaszervezet működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

XIII. A részvénytársaság hirdetményei

A részvénytársaság hirdetményeit a jogszabály által előírt esetekben a Cégközlönyben, egyéb esetekben a Magyar Nemzet című országos napilapban teszi közzé.

XIV. Egyéb rendelkezések

14.1. A részvénytársaság működésének hivatalos nyelve a magyar.

14.2. A jelen Alapító Okiratban nem érintett, vagy nem teljeskörűen szabályozott kérdésekben az Nht., valamint az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

14.3. A részvénytársaság a cégbejegyzéssel, az alakulás napjára visszaható hatállyal jön létre.

1. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához

A Magyar Távirati Iroda előzetes vagyonmérlege 1996. december 31-i időpontra

adatok E Ft-ban
Sor-
szám
ESZKÖZÖK
a tétel megnevezése
Könyv sz.
érték
Értékelési különbözet Vagyonérték
01. A) Befektetett eszközök (02+09+16. sor) 1 130 510 1 656 242 2 786 752
02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03-08. sorok) 19 543 55 787 75 330
03. Vagyoni értékű jogok 780 46 428 47 208
04. Üzleti vagy cégérték
05. Szellemi termékek 18 763 9 359 28 122
06. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
07. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
08. Immateriális javak értékhelyesbítése
09. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (10-15. sorok) 1 016 707 1 650 656 2 667 363
10. Ingatlanok 825 262 1 558 802 2 384 064
11. Műszaki berendezések, gépek, járművek 178 448 92 068 270 516
12. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 1 111 -214 897
13. Beruházások 11 886 11 886
14. Beruházásokra adott előlegek
15. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
16. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (17-21. sorok) 94 260 -50 201 44 059
17. Részesedések 83 742 -45 642 38 100
18. Értékpapírok
19. Adott kölcsönök 10 518 -4 559 5 959
20. Hosszú lejáratú bankbetétek
21. Befektetett eszközök értékhelyesbítése
22. B) Forgóeszközök (23+30+36+40. sor) 301 085 85 870 386 955
23. I. KÉSZLETEK (24-29. sorok) 11 176 11 176
24. Anyagok 11 176 11 176
25. Áruk
26. Készletekre adott előlegek
27. Állatok
28. Befejezetlen termelés és félkész termékek
29. Késztermékek
30. II. KÖVETELÉSEK (31-35. sorok) 223 157 85 870 309 027
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 209 683 -101 940 107 743
32. Váltókövetelések
33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
34. Alapítókkal szembeni követelések
35. Egyéb követelések 13 474 187 810 201 284
36. III. ÉRTÉKPAPÍROK (37-39. sorok)
37. Eladásra vásárolt kötvények
38. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények
39. Egyéb értékpapírok
40. IV. PÉNZESZKÖZÖK (41-42. sorok) 66 752 66 752
41. Pénztár, csekk
42. Bankbetétek 66 752 66 752
43. C) Aktív időbeli elhatárolások
44. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01+22+43. sorok) 1 431 595 1 742 112 3 173 707
adatok E Ft-ban
Sor-
szám
FORRÁSOK
a tétel megnevezése
Könyv sz.
érték
Értékelési különbözet Vagyonérték
45. D) Saját tőke (46-51. sorok) 718 889 1 589 249 2 308 138
46. I. JEGYZETT TŐKE 1 500 000
47. II. TŐKETARTALÉK 808 138
48. III. EREDMÉNYTARTALÉK
49. IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK
50. V. ELŐZŐ ÉVEK ÁTHOZOTT VESZTESÉGE
51. VI. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
52. E) Céltartalékok (53-55. sorok)
53. 1. Céltartalék a várható veszteségekre
54. 2. Céltartalék a várható kötelezettségekre
55. 3. Egyéb céltartalék
56. F) Kötelezettségek (57+64. sor)
57. I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
(58-63. sorok)
58. Beruházási és fejlesztési hitelek
59. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
60. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
61. Tartozások kötvénykibocsátásból
62. Alapítókkal szembeni kötelezettségek
63. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
64. II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
(65-70. sorok)

712 706

152 863

865 569
65. Vevőktől kapott előlegek
66. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
44 624

10 211

54 835
67. Váltótartozások
68. Rövid lejáratú hitelek
69. Rövid lejáratú kölcsönök
70. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 668 082 142 652 810 734
71. G) Passzív időbeli elhatárolások
88. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
(45+52+56+71. sorok)

1 431 595

1 742 112

3 173 707

Apportlista a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság számára

Sor-
szám
Megnevezés Leltári szám vagy cím Vagyonérték
(E Ft)
1. Központi székház telekkel Budapest I., Naphegy tér 8. 1 419 215
2. Üdülő Balatonföldvár 35 850
3. Megyei ingatlanok Győr
Eger
Pécs
Salgótarján
Szombathely




30 887
4. Software
SAB 7699/96 2 899
IMX 6799/93 7 703
5. Mikrofilm alapgép 8108/96 3 443
6. Archívumok (eszmei értékben)
Sajtóadatbank 1
Szakkönyvtár, mikrofilm 1
Fotóarchívum 1
Összesen: 1 500 000
azaz egymilliárd-ötszázmillió forint

2. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához * 

3. számú melléklet a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság Alapító Okiratához

Az MTI ingatlanainak listája
az 1996. évi CXXVII. törvény 32. §-a (3) bekezdésének megfelelően, vagyonértékelés alapján

Sor-szám Megnevezés (típus) Hrsz. Aktív éve Vagyon értéke (E Ft)
01. 1016 Budapest, Naphegy tér 8., MTI székház 7342 1953 1 196 812
02. 1016 Budapest, Naphegy tér 8., Telek 7342 1987 211 443
a telek építményei: 10 960
1 419 215
03. 1016 Budapest, Naphegy tér 9., Garázs 7350/A/3 1968 1 152
04. 1118 Budapest, Budaörsi út 15., Öröklakás 2745/a/6 1989 4 536
05. 1121 Budapest, Rege u. 11/C, Öröklakás 2129 1992 3 280
06. 7623 Pécs, Nagy Lajos kir. u. 1., Szerkesztőség 18815/1 1974 4 331
07. 3300 Eger, Trinitárius u. 1., Szerkesztőség 7228 1969 3 024
08. 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 4., Szerkesztőség 513/1/A 1979 1 800
09. 9700 Szombathely, Gyöngyösparti sétány 1., Szerkesztőség 6538/2/A58 1984 12 528
10. 9042 Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 30-32., Szerkesztőség 7179/A/1 1991 9 204
11. 1016 Budapest, Naphegy tér 1., Irodaház 7367/1 1983 60 960
12. 1016 Budapest, Naphegy tér 1., Telek 7367/1 1983 75 947
a telek építményei: 4 700
141 607
13. 1016 Budapest, Fém u. 8., Irodaház 7349 1963 59 169
14. 1016 Budapest, Fém u. 8., Telek 7349 1963 48 982
a telek építményei: 2 550
110 701
15. 1016 Budapest, Naphegy u. 31. (Lisznyai u. 28.) 7303/11 1975 259 907
16. 1016 Budapest, Naphegy u. 31. (Lisznyai u. 28.) 7303/11 1975 65 008
a telek építményei: 1 680
326 595
17. 2100 Gödöllő, Hegy u. 1. (Öreghegy), Rádióállomás 7483, 7485, 278 1987 175 856
18. 2100 Gödöllő, Hegy u. 1. (Öreghegy), Rádióállomás 7483, 7485, 278 1982 61 329
a telek építményei: 65 636
302 821
19. 2100 Gödöllő, Hegy u. 42., Szolg. lakás 2129 1965 3 840
20. 2100 Gödöllő, Hegy u. 42., Telek 2129 1965 3 580
7 420
21. 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11., Üdülő 634 1957 19 862
22. 8623 Balatonföldvár, Szigligeti u. 11., Üdülőtelek 634 1957 15 988
35 850
MINDÖSSZESEN: 2 384 064

  Vissza az oldal tetejére