Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.18.)

75/1997. (VII. 18.) OGY határozat

a megváltozott munkaképességűek és rokkantak társadalombiztosítási és szociális ellátó rendszerének átalakításáról * 

A társadalombiztosítási rendszer átalakításának folyamatában a szociális partnerek között létrejött társadalmi konszenzusnak megfelelően át kell alakítani a nyugdíjrendszer és az egészségbiztosítási rendszer reformjához kapcsolódva, annak folytatásaként a megváltozott munkaképességűeknek, illetőleg rokkantaknak járó ellátások jelenlegi rendszerét.

Annak érdekében, hogy az új rendszer már 1999. január 1-jétől működhessen, az Országgyűlés a következő határozatot hozza:

1. A megváltozott munkaképességűeknek, illetőleg rokkantaknak járó ellátások átalakításának célja az, hogy

a) az egészségi állapothoz, a munkavégző képességhez jobban igazodó rendszer működjön,

b) tegye lehetővé, ösztönözze az egyén foglalkozási rehabilitációját és teremtse meg a visszatérés feltételeit a munka világába,

c) összehangoltan kezelje a megváltozott munkaképességűek komplex egészségügyi, foglalkoztatási és szociális problémáit,

d) csökkentse az ezzel együtt járó társadalmi terheket.

2. Ki kell dolgozni a megváltozott munkaképesség értékelésének új minősítési elveit, melyek alapján az egyén egészségi állapotát, elveszett és megmaradt munkavégző képességét az általa ellátható munkakörök követelményei, valamint képzettsége szakmai gyakorlata, életkora alapján meghatározható rehabilitálhatósága szempontjából lehet minősíteni.

Ehhez

a) meg kell határozni a megváltozott munkaképesség új minősítési szabályait,

b) ki kell alakítani a munkaképesség-csökkenés mértékét és egyben a rehabilitálhatóságot is értékelni képes orvosszakértői szervezetet,

c) meg kell alkotni az orvosszakértői eljárás új szabályait.

3. Az új rendszerben rokkantsági nyugdíjban a teljesen munkaképtelen és a foglalkoztatáspolitikai szempontból nem rehabilitálható személyek részesüljenek. Ennek megfelelően kell kialakítani az új nyugdíjrendszerben a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feltételeit (rokkantság fogalma, szolgálati idő), valamint a rokkantsági nyugellátások mértékét.

4. A megváltozott munkaképességűek új ellátó rendszerében lehetőség szerint minden rehabilitálható személynek meg kell adni a segítséget az állapotához szükséges foglalkozási rehabilitációhoz.

Ehhez ki kell építeni

a) a foglalkozási rehabilitáció speciális intézményrendszerét,

b) a megváltozott munkaképességet kezelő aktív foglalkozáspolitikai eszközöket,

c) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő munkaadói ösztönzőket.

5. A kiesett jövedelmet pótló és a megmaradt munkaképesség hasznosításával elérhető jövedelmet kiegészítő ellátásokat oly módon kell meghatározni, hogy azok az ellátó rendszerek összehangolásával a védelem és a biztonság különböző szintjeit nyújtsák az egyéneknek.

Ennek megfelelően a megváltozott munkaképességűek és rokkantak új ellátó rendszere az alábbi elemekből épüljön fel:

a) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer rokkantsági nyugdíjakat garantáljon a 3. pontban meghatározottak szerint;

b) a kötelező egészségbiztosítás keretében járulékfizetéssel megalapozott, a megváltozott, de rehabilitálható munkaképességhez kapcsolódó járadékszerű ellátások jelenjenek meg, melyek feltételeikben és mértékükben az egészségi állapothoz, a rehabilitálhatósághoz, a szolgálati időhöz és a kiesett, de legfeljebb a járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemhez igazodnak;

c) a munkanélküli biztosítás keretében a Munkaerőpiaci Alap nyújtson jövedelemkiegészítő ellátást a rehabilitáció időszakára, ha a megváltozott munkaképességű személy korábbi munkaviszonya megszűnt és korábbi munkakörében egészségi állapota miatt nem foglalkoztatható;

d) a szociális ellátások között jelenjenek meg a megváltozott munkaképességet figyelembe vevő, rászorultsági elemet is tartalmazó ellátások. Emellett ki kell dolgozni a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét biztosító speciális támogatási rendszert is.

6. Az 5. pontban foglalt feladatmegosztásnak megfelelően kell kialakítani és megosztani a teherviselést a központi és helyi önkormányzati költségvetések, a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci források között, amit érvényesíteni kell a források és kiadások megtervezésénél.

7. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a szociális partnerekkel és a társadalombiztosítási önkormányzatokkal egyeztetve készítsen ütemtervet a határozatban foglalt feladatok megvalósítására olyan határidőkkel, hogy az új rendszer bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat és szervezeti, intézményi feltételeket is figyelembe véve, a foglalkozási rehabilitáció és az ellátások új rendszere legkésőbb 1998. március végéig kihirdetésre és 1999. január 1-jétől bevezetésre kerülhessen.


  Vissza az oldal tetejére