Időállapot: közlönyállapot (1998.III.7.)

1998. évi X. törvény

a „Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről” szóló Egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés

a) e törvénnyel megerősíti a „Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetőleg megsemmisítéséről” szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott Egyezményt;

b) egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Egyezmény 1. Cikke 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket a megerősítő okirat letétbe helyezésének napjától ideiglenes jelleggel alkalmazza.

2. § Az Egyezmény szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Egyezmény
a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának,
gyártásának és átadásának betiltásáról,
valamint megsemmisítésükről

PREAMBULUM

A Részes Államok

azzal az eltökélt szándékkal, hogy véget vessenek a gyalogsági aknák által okozott szenvedésnek és baleseteknek, mely aknák hetente emberek százait - főleg ártatlan és védtelen polgári személyeket, különösen gyermekeket - pusztítják el, illetve csonkítják meg, akadályozzák a gazdasági fejlődést és újjáépítést, gátolják a menekültek és az országon belül otthonaikból elűzött személyek visszatelepítését, és évekkel telepítésük után is más súlyos következményeket okoznak,

szükségesnek tartva, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek, hogy hatékony és összehangolt formában hozzájáruljanak a szerte a világban telepített gyalogsági aknák eltávolításához és megsemmisítésük biztosításához,

azzal az óhajjal, hogy minden tőlük telhető módon segítsék az aknák áldozatainak ápolását és rehabilitációját, beleértve társadalmi és gazdasági visszailleszkedésüket,

elismerve, hogy a gyalogsági aknák teljes betiltása egyben fontos bizalomerősítő intézkedés volna,

üdvözölve a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló Egyezményhez csatolt, az aknák, a meglepő aknák és más eszközök betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án módosított jegyzőkönyv elfogadását, és felszólítva minden Államot, amely eddig azt nem tette meg, hogy mihamarabb erősítse meg ezt a jegyzőkönyvet,

üdvözölve az ENSZ Közgyűlésének 1996. december 10-i, 51/45 S jelzetű határozatát, mely sürgeti, hogy valamennyi Állam aktívan törekedjék egy, a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának és átadásának betiltását célzó, hatékony, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodásra,

üdvözölve továbbá azokat, a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának megtiltására, korlátozására, illetve felfüggesztésére irányuló, az elmúlt években akár egyoldalúan, akár többoldalúan tett intézkedéseket,

kiemelve a társadalmi lelkiismeret szerepét az emberiesség elveinek előmozdításában, amint azt a gyalogsági aknák teljes betiltása iránti követelés tanúsítja, és elismerve a Nemzetközi Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaság, a „Nemzetközi Kampány a Gyalogsági Aknák Betiltásáért” nevű mozgalom és szerte a világon számos más nem-kormányzati szervezet ilyen irányú erőfeszítéseit,

emlékeztetve az 1996. október 5-i Ottawai Nyilatkozatra és az 1997. június 27-i Brüsszeli Nyilatkozatra, melyek sürgetik, hogy a nemzetközi közösség tárgyalások révén hozzon létre egy, a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását és átadását megtiltó, jogilag kötelező érvényű nemzetközi megállapodást,

hangsúlyozva annak kívánatosságát, hogy valamennyi Államot megnyerjenek arra, hogy csatlakozzék ehhez az Egyezményhez, és azzal az eltökélt szándékkal, hogy minden illetékes fórumon - többek között az ENSZ-ben, a Leszerelési Értekezleten, a regionális szervezetekben és csoportokban, továbbá a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezmény felülvizsgálati konferenciáin - erélyesen szorgalmazzák annak egyetemessé tételét,

kiindulva a nemzetközi humanitárius jognak abból az elvéből, hogy egy fegyveres konfliktusban részt vevő feleknek a hadviselés módszereinek vagy eszközeinek megválasztásához való joga nem korlátlan, abból az elvből, amely megtiltja fegyveres konfliktusokban olyan jellegű fegyverek, lövedékek, valamint harci anyagok és módszerek alkalmazását, melyek túlzó sérülést vagy szükségtelen szenvedést okoznak, valamint abból az elvből, hogy különbséget kell tenni polgári személyek és harcolók között

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Általános kötelezettségek

1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy soha, semmilyen körülmények között

a) nem használ gyalogsági aknát;

b) nem fejleszt ki, nem állít elő, nem szerez be más módon, nem halmoz fel, nem tart meg, és nem ad át senkinek, sem közvetlenül sem közvetve, gyalogsági aknákat;

c) senkit nem segít abban, senkit nem bátorít, illetve semmilyen módon nem ösztönöz arra, hogy bármilyen, ennek az Egyezménynek az értelmében a Részes Államok számára tiltott tevékenységet folytasson.

2. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően minden gyalogsági aknát megsemmisít, illetve biztosítja azok megsemmisítését.

2. Cikk

Meghatározások

1. Gyalogsági akna: olyan aknát jelent, mely úgy van tervezve, hogy felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől, és amely egy vagy több személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálos sérülését okozza. Azok az aknák, melyek rendeltetésük szerint egy jármű, nem pedig egy személy jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől robbannak fel, és amelyek felszedésgátló biztosítással vannak felszerelve, azáltal, hogy rendelkeznek ilyen berendezéssel, nem minősülnek gyalogsági aknáknak.

2. Akna: olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a földfelszínre, annak vagy más felületnek a közelébe, és az a funkciója, hogy felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy a velük való érintkezéstől.

3. Felszedésgátló biztosítás: olyan, az akna védelmét biztosító szerkezetet jelent, mely része annak, azzal összeköttetésben van, hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és amely működésbe lép, ha megkísérlik, hogy belenyúljanak az aknába, vagy más módon szándékosan megbolygassák azt.

4. Átadás: a gyalogsági aknák egy nemzeti területre történő fizikai bevitele, illetve az onnan való fizikai kivitelük mellett magában foglalja az aknákra vonatkozó tulajdon és a felettük való ellenőrzés jogának átadását, de nem foglalja magában a telepített gyalogsági aknákat tartalmazó terület átadását.

5. Aknásított körzet: olyan körzetet jelent, mely az aknák jelenléte, vagy feltételezett jelenléte miatt veszélyesnek számít.

3. Cikk

Kivételek

1. Az 1. Cikk alatt felsorolt általános kötelezettségek ellenére, a gyalogsági aknáknak aknafelderítési, aknamentesítési vagy aknamegsemmisítési technikák fejlesztése és az ezekre való kiképzés céljából való megtartása vagy átadása megengedett. Az ilyenfajta aknák száma nem szabad hogy meghaladja a fent említett célokhoz feltétlenül szükséges minimális mennyiséget.

2. A gyalogsági aknák megsemmisítés céljából való átadása megengedett.

4. Cikk

Felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítése

A 3. Cikkben szereplő eseteket kivéve valamennyi Részes Állam kötelezettséget vállal arra, hogy megsemmisíti az összes tulajdonában vagy birtokában lévő, fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló felhalmozott gyalogsági aknát, illetve biztosítja azok megsemmisítését, amint ez lehetséges, de legkésőbb ennek az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított négy éven belül.

5. Cikk

A gyalogsági aknák megsemmisítése aknásított körzetekben

1. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy a fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt álló aknásított körzetekben levő összes gyalogsági aknát megsemmisíti vagy megsemmisítteti, amint ez lehetséges, de legkésőbb ennek az Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított tíz éven belül.

2. Mindegyik Részes Állam minden erejével arra törekszik, hogy azonosítsa az összes fennhatósága, vagy ellenőrzése alatt levő olyan területet, melyekről tudott, vagy gyanítható, hogy telepített gyalogsági aknákat tartalmaznak, és a lehető leghamarabb biztosítja, hogy a fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt álló aknásított körzetekben minden gyalogsági aknát oldalsó kerületi jelöléssel lát el, megfigyelés alatt tart, és kerítéssel vagy más eszközzel véd annak érdekében, hogy - az ott található valamennyi gyalogsági akna megsemmisítéséig - biztosítsa a polgári személyek hatékony távol tartását. A megjelölés minimálisan meg kell hogy feleljen a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt, az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló, 1996. május 3-án módosított jegyzőkönyvben szereplő követelményeknek.

3. Amennyiben valamely Részes Állam úgy véli, hogy nem lesz képes valamennyi gyalogsági akna megsemmisítésére vagy megsemmisíttetésére az első bekezdésben megjelölt határidőn belül, kérelemmel fordulhat a Részes Államok Üléséhez, vagy egy Felülvizsgálati Konferenciához annak érdekében, hogy az ilyen gyalogsági aknák megsemmisítésének befejezésére vonatkozó határidőt legfeljebb tízéves időszakra hosszabbítsák meg.

4. Minden kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a javasolt meghosszabbítás időtartamát;

b) a javasolt meghosszabbítás részletes indoklását, beleértve:

(i) a nemzeti aknamentesítési programok keretében végzett munka előkészítését és helyzetét,

(ii) a Részes Állam számára az összes gyalogsági akna megsemmisítéséhez rendelkezésre álló pénzügyi és műszaki eszközöket, és

(iii) azokat a körülményeket, melyek a Részes Államot akadályozzák abban, hogy az aknásított körzetekben található összes gyalogsági aknát megsemmisítse;

c) a meghosszabbítás humanitárius, szociális, gazdasági és környezeti következményeit; és

d) minden más információt, mely fontossággal bír a javasolt meghosszabbítás iránti kérelem szempontjából.

5. A Részes Államok Ülése, illetve a Felülvizsgálati Konferencia - a negyedik bekezdésben foglalt szempontokat figyelembe véve - mérlegeli a kérelmet, és a jelen lévő és szavazó Részes Államok szavazati többségével eldönti, helyt ad-e a hosszabbítás iránti kérelemnek.

6. Az ilyen meghosszabbítás új kérelem benyújtása esetén - a jelen cikk harmadik, negyedik és ötödik bekezdésével összhangban - megújítható. További haladék kérelmezése esetében a Részes Állam megfelelő kiegészítő információt szolgáltat arról, hogy jelen cikk értelmében mit vállalt az előző meghosszabbítási időszakban.

6. Cikk

Nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás

1. A jelen Egyezmény által előírt kötelezettségek teljesítése során mindegyik Részes Állam jogosult arra, hogy - ahol ez megvalósítható - a lehetséges mértékben más Részes Államtól kérjen és kapjon segítséget.

2. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy megkönnyíti a berendezések, anyagok és a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó tudományos és műszaki információk lehető legteljesebb cseréjét, ugyanakkor jogosult arra, hogy részt vegyen az ilyen jellegű cserékben. A Részes Államok nem korlátozzák indokolatlan mértékben az aknamentesítő berendezések és az ezekhez kapcsolódó műszaki információk humanitárius célból történő kiszolgáltatását.

3. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt az aknák áldozatainak ápolásához és rehabilitációjához és társadalmi és gazdasági visszailleszkedéséhez, valamint az aknákkal kapcsolatos felvilágosító programokhoz. Ilyen segítséget többek között az ENSZ rendszerén keresztül, a nemzetközi, regionális vagy nemzeti szervezeteken vagy intézményeken keresztül, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságán keresztül, a nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságokon és Nemzetközi Szövetségükön keresztül, nem-kormányzati szervezetek közreműködésével vagy kétoldalú kapcsolatok keretében lehet nyújtani.

4. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt az aknamentesítéshez és az ehhez kapcsolódó tevékenységekhez. Ilyen segítséget többek között az ENSZ rendszerén keresztül, a nemzetközi és regionális szervezeteken vagy intézményeken keresztül, a nem-kormányzati szervezeteken vagy intézmények közreműködésével vagy kétoldalú kapcsolatok keretében lehet nyújtani, továbbá az ENSZ önkéntes, aknamentesítést támogató pénzügyi alapjához vagy más, az aknamentesítéssel foglalkozó regionális alapokhoz való anyagi hozzájárulás révén.

5. Mindegyik Részes Állam, melynek módjában áll, segítséget nyújt a felhalmozott gyalogsági aknák megsemmisítéséhez.

6. Mindegyik Részes Állam kötelezi magát arra, hogy az ENSZ keretében létrehozott aknamentesítéssel foglalkozó adatbank számára információt szolgáltat, különösen olyat, amely az aknamentesítés különböző eszközeire és technológiáira vonatkozik, valamint továbbítja annak az aknamentesítéssel foglalkozó szakértők, szakértői irodák, illetve az aknamentesítési ügyekben illetékes nemzeti szervezetek listáit.

7. A Részes Államok kérhetik az ENSZ-et, a regionális szervezeteket, más Részes Államot vagy más illetékes kormányközi vagy nem-kormányzati fórumokat, hogy segítsék hatóságaikat egy nemzeti aknamentesítési program kidolgozásában, mely többek között meghatározná:

a) a gyalogsági aknák problémájának kiterjedését és mértékét;

b) a program végrehajtásához szükséges pénzügyi, műszaki és emberi erőforrásokat;

c) azt, hogy becslés szerint hány évre van szükség az érintett Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt lévő aknásított körzetekben található összes gyalogsági akna megsemmisítéséhez;

d) az aknák okozta sérülések, illetve halálesetek gyakoriságának csökkentése érdekében kifejtett felvilágosító tevékenységet;

e) az aknák áldozatainak nyújtandó segítséget;

f) az érintett Részes Állam kormánya és a program végrehajtásában közreműködni készülő illetékes kormányszervek, kormányközi vagy nem-kormányzati szervezetek közötti kapcsolatot.

8. Mindegyik Részes Állam, mely a jelen cikk rendelkezéseinek értelmében segítséget nyújt, és kap, együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsa a közösen elhatározott segítségnyújtási programok maradéktalan és gyors végrehajtását.

7. Cikk

Átláthatósági intézkedések

1. Mindegyik Részes Állam a lehető legrövidebb időn belül, de mindenesetre legkésőbb a jelen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépésétől számított 180 napon belül, jelentést tesz az ENSZ főtitkárának:

a) a 9. Cikkben említett nemzeti végrehajtási intézkedésekről;

b) a tulajdonában vagy birtokában lévő, fennhatósága vagy ellenőrzése alatt lévő felhalmozott gyalogsági aknák összességéről, beleértve a felhalmozott gyalogsági aknák típus szerinti felosztását, mennyiségét és, amennyiben lehetséges, minden egyes gyalogsági akna típus sorozatszámait;

c) a lehetséges mértékben minden olyan, a fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt levő aknásított körzet elhelyezkedéséről, amelyek gyalogsági aknákat tartalmaznak, illetve gyanítható, hogy tartalmaznak, beleértve a lehető legtöbb részletet a minden egyes aknásított körzetben fellelhető valamennyi típusú gyalogsági akna típusát és mennyiségét illetően, valamint a telepítés időpontjáról;

d) minden olyan gyalogsági akna típusáról, mennyiségéről és, amennyiben lehetséges, sorozatszámairól, amelyet az aknafelderítési, aknafelszedési és aknamegsemmisítési eljárások fejlesztése és az ezekre az eljárásokra való kiképzés céljából tartottak meg vagy adtak át, vagy amelyeket megsemmisítés céljából adtak át, továbbá azokról az intézményekről, melyeket valamely Részes Állam, a 3. Cikkel összhangban, a gyalogsági aknák megtartására vagy átadására felhatalmazott;

e) a gyalogsági aknákat előállító létesítmények átalakítására, illetve leállítására irányuló programok állásáról;

f) a gyalogsági aknák 4. és 5. Cikkben foglaltakkal összhangban történő megsemmisítésére irányuló programok állásáról, beleértve a megsemmisítésben alkalmazásra kerülő módszerekre vonatkozó részleteket, valamennyi megsemmisítési helyszín elhelyezkedéséről és a betartandó alkalmazható biztonsági és környezeti előírásokról;

g) valamennyi olyan gyalogsági akna típusáról és mennyiségéről, melyet a jelen Egyezménynek az adott Részes Állam számára történő hatálybalépését követően semmisítettek meg, beleértve a 4., illetve az 5. Cikkel összhangban megsemmisített valamennyi típusú gyalogsági akna mennyiség szerinti felbontását, és lehetőség szerint - a 4. Cikkel összhangban történt megsemmisítés esetében - minden egyes gyalogsági akna típus sorozatszámait;

h) egy Részes Állam által gyártott, vagy jelenleg valamely Részes Állam birtokában lévő gyalogsági aknák minden egyes típusának műszaki jellemzőiről, amilyen mértékben ezek ismeretesek, megadva, ahol ez nem ütközik különösebb akadályba, az információk olyan kategóriáit, amelyek megkönnyíthetik a gyalogsági aknák azonosítását és eltávolítását; minimális esetben ez az információ magában foglalja a méreteket, a gyújtószerkezetet, a robbanóanyag-tartalmat, a fémtartalmat, színes fényképeket és egyéb olyan információkat, melyek megkönnyíthetik az aknák eltávolítását; és

i) azokról az intézkedésekről, melyeket annak érdekében tettek, hogy haladéktalanul és hatékonyan figyelmeztessék a lakosságot az 5. Cikk 2. bekezdésében megjelölt valamennyi területet illetően.

2. A jelen cikkel összhangban szolgáltatott információt a Részes Államok évente, az előző naptári évre kiterjedően, korszerűsítik, és legkésőbb minden év április 30-áig továbbítják az ENSZ főtitkárának.

3. Az ENSZ főtitkára az összes ilyen jelentést továbbítja a Részes Államoknak.

8. Cikk

A kötelezettségteljesítés megkönnyítése és tisztázása

1. A Részes Államok megállapodnak abban, hogy konzultálnak és együttműködnek egymással a jelen Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását illetően, és az együttműködés szellemében együtt munkálkodnak azon, hogy megkönnyítsék a Részes Államok számára a jelen Egyezmény értelmében rájuk háruló kötelezettségek teljesítését.

2. Amennyiben egy vagy több Részes Állam a jelen Egyezmény rendelkezéseinek egy másik Részes Állam részéről történő betartásával kapcsolatos kérdéseket óhajt tisztázni, és kíván megoldani, az adott üggyel kapcsolatban az ENSZ főtitkárán keresztül Tisztázási Kérelemmel fordulhat a szóban forgó Részes Államhoz. Az ilyen kérelemhez csatolni kell az összes megfelelő információt. Mindegyik Részes Állam tartózkodik a megalapozatlan Tisztázási Kérelmektől, ügyelve, nehogy visszaélés történjék. Az a Részes Állam, amely Tisztázási Kérelmet kap, az ENSZ főtitkárán keresztül 28 napon belül eljuttatja a kérelmet benyújtó Részes Államhoz az összes olyan információt, mely segít az adott kérdés tisztázásában.

3. Amennyiben a kérelmet benyújtó Részes Állam nem kap választ az ENSZ főtitkárán keresztül a megadott időtartamon belül, illetve, ha a Tisztázási Kérelemre adott választ nem tartja kielégítőnek, az ügyet az ENSZ főtitkárán keresztül a Részes Államok soron következő Ülése elé viheti. Az ENSZ főtitkára a beadványt - a Tisztázási Kérelemhez tartozó összes megfelelő információ kíséretében - továbbítja a Részes Államoknak. Az összes ilyen információt átadják a kérelemmel megkeresett Részes Államnak, amelynek joga van válaszadásra.

4. A Részes Államok bármilyen ülésének összehívásáig az érintett Részes Államok bármelyike kérheti az ENSZ főtitkárát, hogy járjon közbe a kért tisztázás megkönnyítése érdekében.

5. A kérelmet benyújtó Részes Állam javasolhatja az ENSZ főtitkárán keresztül a Részes Államok Rendkívüli Ülésének összehívását a kérdés megvitatására. Ezt követően az ENSZ főtitkára ezt a javaslatot és az érintett Részes Államok által benyújtott összes információt továbbítja valamennyi Részes Államnak, azzal a kéréssel, hogy jelezzék, támogatják-e a Részes Államok Rendkívüli Ülésének összehívását az ügy megvitatására. Abban az esetben, ha az ilyen irányú megkeresést követő 14 napon belül a Részes Államoknak legalább egyharmada támogatja egy ilyen Rendkívüli Ülés összehívását, az ENSZ főtitkára további 14 napon belül összehívja a Részes Államok Rendkívüli Ülését. Az ilyen Ülés a Részes Államok többségének képviseltetése esetén határozatképes.

6. A Részes Államok Ülése, illetve, adott esetben, a Részes Államok Rendkívüli Ülése, figyelembe véve az érintett Részes Államok által benyújtott összes információt, először eldönti, tovább vizsgálja-e az ügyet. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése minden erővel arra törekszik, hogy konszenzussal hozzon határozatot. Amennyiben minden ilyen irányú erőfeszítés ellenére nem jön létre megállapodás, az ülésen jelen lévő és szavazó Részes Államok többségének egyetértésével születik meg ez a döntés.

7. Valamennyi Részes Állam maradéktalanul együttműködik a Részes Államok Ülésével, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésével a kérdés áttekintésében, beleértve a 8. bekezdéssel összhangban felhatalmazott bármilyen tényfeltáró missziót.

8. Amennyiben további tisztázás szükségeltetik, a Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése a jelen lévő és szavazó Részes Államok többségének egyetértésével tényfeltáró misszióra ad felhatalmazást és dönt annak jogköréről. A kérelemmel megkeresett Részes Állam bármikor tényfeltáró missziót hívhat meg saját területére. Ez esetben a Részes Államok Ülésének, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésének felhatalmazó határozata nélkül hajtják végre a missziót. A misszió - mely legfeljebb kilenc, a 8. és a 9. bekezdéssel összhangban kijelölt és jóváhagyott szakértőből áll - a helyszínen gyűjthet további információt, illetve más, a kérelemmel megkeresett Részes Állam fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló olyan helyeken, melyek közvetlenül kapcsolódnak az állítólagos kötelezettségteljesítési ügyhöz.

9. Az ENSZ főtitkára listát állít össze a Részes Államok által rendelkezésre bocsátott elismert szakértőkről, nevük, nemzetiségük és egyéb fontos adataik feltüntetésével, azt időnként korszerűsíti és átadja valamennyi Részes Államnak. Az ezen a listán szereplő bármely szakértő úgy tekintendő, mint akit minden tényfeltáró misszióra kijelöltek, kivéve, ha valamely Részes Állam írásban kifogást emel a személye ellen. Elutasítás esetében a szakértő nem vesz részt tényfeltáró missziókban a kifogást emelő Részes Állam területén, illetve bármilyen más, annak fennhatósága, illetve ellenőrzése alatt álló helyeken, amennyiben az elutasítás a szakértőnek az ilyen missziókba való kinevezése előtt lett bejelentve.

10. A Részes Államok Ülésétől, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülésétől érkező kérelem kézhezvételét követően az ENSZ főtitkára, a kérelemmel megkeresett Részes Állammal folytatott konzultációk után, kijelöli a misszió tagjait, beleértve annak vezetőjét. A tényfeltáró missziót kérelmező Részes Államok állampolgárai, illetve a tényfeltáró misszió által közvetlenül érintett országok állampolgárai nem nevezhetők ki a misszióba. A tényfeltáró misszió tagjai az ENSZ 1946. február 13-án elfogadott „Kiváltságokról és Mentességekről szóló Egyezmény”-ének VI. Cikke szerinti kiváltságokat és mentességeket élvezik.

11. A tényfeltáró misszió tagjai, érkezésüket legalább 72 órával előre jelezve, a legkorábban lehetséges időpontban a kérelemmel megkeresett Részes Állam területére érkeznek. A kérelemmel megkeresett Részes Állam megteszi a szükséges adminisztratív intézkedéseket a misszió fogadására, szállítására és elszállásolására, és felelős a misszió biztonságának maximális mértékű biztosításáért, amíg az az ellenőrzése alatt lévő területen tartózkodik.

12. A kérelemmel megkeresett Részes Állam szuverenitásának sérelme nélkül a tényfeltáró misszió a kérelemmel megkeresett Részes Állam területére beviheti a szükséges berendezéseket, melyeket kizárólag az állítólagos kötelezettségteljesítési kérdéssel kapcsolatos információ gyűjtésére használ. Megérkezése előtt a misszió tájékoztatja a kérelemmel megkeresett Részes Államot azokat a berendezéseket illetően, amelyeket ténymegállapító missziója során alkalmazni szándékozik.

13. A kérelemmel megkeresett Részes Állam minden erőfeszítéssel igyekszik biztosítani, hogy a tényfeltáró missziónak alkalma legyen minden olyan érintett személlyel beszélni, akik az állítólagos kötelezettségteljesítési üggyel kapcsolatban információval szolgálhatnak.

14. A kérelemmel megkeresett Részes Állam a tényfeltáró misszió számára hozzáférést biztosít minden olyan, az ellenőrzése alatt lévő területhez és létesítményhez, ahol feltételezhetően beszerezhetők a kötelezettségteljesítési ügy szempontjából releváns tények. Mindez azon megállapodások betartásával történik, melyeket a kérelemmel megkeresett Részes Állam szükségesnek ítél:

a) a szenzitív berendezések, információk és területek védelméhez;

b) a Részes Állam esetleges alkotmányos kötelezettségeinek védelméhez, melyek tulajdonjogok, kutatás és lefoglalás, vagy más alkotmányos jogok tekintetében állhatnak fenn; és

c) a tényfeltáró misszió tagjainak fizikai védelméhez és biztonságához.

Abban az esetben, ha a kérelemmel megkeresett Részes Állam ilyen feltételeket szab, minden ésszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy alternatív megoldások révén demonstrálja a jelen Egyezmény részéről való betartását.

15. A tényfeltáró misszió legfeljebb 14 napig maradhat az érintett Részes Állam területén és legfeljebb 7 napig egy adott helyszínen, kivéve, ha ettől eltérő megállapodás született.

16. Minden bizalmasan rendelkezésre bocsátott információ, amely nem kapcsolatos a tényfeltáró misszió vizsgálódásának tárgyával, bizalmasan kezelendő.

17. A tényfeltáró misszió az ENSZ főtitkárán keresztül tesz jelentést a Részes Államok Ülésének vagy a Részes Államok Rendkívüli Ülésének vizsgálódásainak eredményeiről.

18. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése minden odavágó információt figyelembe vesz, beleértve a tényfeltáró misszió által benyújtott jelentést, és kérheti a kérelemmel megkeresett Részes Államot, hogy meghatározott időn belül tegyen intézkedéseket a kötelezettségteljesítési ügy rendezésére. A kérelemmel megkeresett Részes Állam beszámol mindazon intézkedésekről, melyeket erre a kérelemre válaszul tett.

19. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése módozatokat és eszközöket javasolhat az érintett Részes Államoknak a megfontolás alatt álló ügy további tisztázására vagy megoldására, beleértve megfelelő eljárások elindítását a nemzetközi joggal összhangban. Olyan körülmények esetén, amikor a szóban forgó problémáról úgy ítélik meg, hogy az a kérelemmel megkeresett Részes Állam akaratán kívül álló körülményeknek tulajdonítható, a Részes Államok Ülése vagy a Részes Államok Rendkívüli Ülése megfelelő intézkedéseket ajánlhat, beleértve a 6. Cikkben említett közös intézkedések alkalmazását.

20. A Részes Államok Ülése, illetve a Részes Államok Rendkívüli Ülése minden erejével arra törekszik, hogy a 18. és 19. bekezdésben említett határozatait konszenzus révén, egyébként pedig a jelen lévő és szavazó Részes Államok kétharmados többségének egyetértésével hozza meg.

9. Cikk

Nemzeti végrehajtási intézkedések

Mindegyik Részes Állam megtesz minden megfelelő jogi, adminisztratív és egyéb intézkedést, beleértve a büntető szankciók alkalmazását, annak érdekében, hogy megakadályozzon és elfojtson minden, ennek az Egyezménynek az értelmében a Részes Államok számára tiltott tevékenységet, akár fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló személyek részéről, akár fennhatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen kezdeményezzék azt.

10. Cikk

Viták rendezése

1. A Részes Államok konzultálnak és együttműködnek egymással a jelen Egyezmény alkalmazásának vagy értelmezésének tekintetében esetleg felmerülő bármilyen vita eldöntése érdekében. Mindegyik Részes Állam a Részes Államok Ülése elé vihet bármilyen ilyen jellegű vitát.

2. A Részes Államok Ülése bármilyen, általa megfelelőnek ítélt eszközzel hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve azt, hogy felajánlja közbenjárását, felszólítja a vitában részes Államokat, hogy kezdjék el az általuk kiválasztott rendezési eljárást, és minden közösen elhatározott eljárás esetében határidőt ajánljon.

3. Ez a Cikk nem csorbítja a jelen Egyezménynek a kötelezettségteljesítés megkönnyítéséről és tisztázásáról szóló rendelkezéseit.

11. Cikk

A Részes Államok találkozói

1. A Részes Államok rendszeres találkozókat tartanak, abból a célból, hogy megvitassanak minden, a jelen Egyezmény alkalmazásával, illetve végrehajtásával kapcsolatos kérdést, beleértve:

a) a jelen Egyezmény működését és státusát;

b) a jelen Egyezmény rendelkezései értelmében benyújtott jelentésekből fakadó kérdéseket;

c) a 6. Cikkel összhangban folytatott nemzetközi együttműködést és segítségnyújtást;

d) a gyalogsági aknák felszedésére szolgáló technológiák fejlesztését;

e) a Részes Államoknak a 8. Cikk értelmében tett beadványait; és

f) az 5. Cikkben foglaltak értelmében, a Részes Államok beadványaira vonatkozó döntéseket.

2. A Részes Államok Első Ülését az ENSZ főtitkára hívja össze, a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. A további Üléseket az ENSZ főtitkára, az első Felülvizsgálati Konferenciáig évente hívja össze.

3. A 8. Cikkben kifejtett feltételek mellett az ENSZ főtitkára hívja össze az Részes Államok Rendkívüli Ülését.

4. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók ezekre az Ülésekre, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban, megfigyelői minőségben vesznek részt.

12. Cikk

Felülvizsgálati konferenciák

1. Öt évvel a jelen Egyezmény hatálybalépése után az ENSZ főtitkára egy Felülvizsgálati Konferenciát hív össze. Az ENSZ főtitkára, egy vagy több Részes Állam ilyen irányú kérése esetén további Felülvizsgálati Konferenciákat hív össze, azzal a feltétellel, hogy a Felülvizsgálati Konferenciák öt évnél rövidebb időszakonként egyetlen esetben sem tarthatók meg.

2. A Felülvizsgálati Konferencia célja:

a) a jelen Egyezmény működésének és helyzetének áttekintése;

b) annak mérlegelése, van-e szükség, és ha igen, milyen időközönként, a Részes Államok 11. Cikk 2. bekezdésében említett további Üléseire;

c) az 5. Cikkben foglaltaknak megfelelően, a Részes Államok beadványaival kapcsolatos döntések meghozatala; és

d) záró beszámolójában - szükség esetén - a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos következtetések elfogadása.

3. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók az egyes Felülvizsgálati Konferenciákra, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban, megfigyelői minőségben vesznek részt.

13. Cikk

Módosítások

1. Jelen Egyezmény hatálybalépését követően bármikor, bármely Részes Állam javasolhat módosításokat a jelen Egyezményben. Minden módosítási javaslatot továbbítanak a Letéteményeshez, aki azt eljuttatja valamennyi Részes Államhoz, és kikéri véleményüket azt illetően, vajon összehívjanak-e egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Amennyiben a Részes Államok többsége, legkésőbb 30 nappal a javaslat szétküldése után, értesíti a Letéteményest, hogy támogatja a javaslat további megfontolását, a Letéteményes egy Módosítási Konferenciát hív össze, melyre az összes Részes Államot meghívják.

2. Azok az Államok, melyek nem részesei a jelen Egyezménynek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, más illetékes nemzetközi szervezetek, illetve intézmények, regionális szervezetek, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és érintett nem-kormányzati szervezetek szintén meghívhatók az egyes Módosítási Konferenciákra, melyeken az elfogadott ügyrendi szabályokkal összhangban, megfigyelői minőségben vesznek részt.

3. A Módosítási Konferenciára közvetlenül a Részes Államok Ülése vagy egy Felülvizsgálati Konferencia után kerül sor, kivéve, ha a Részes Államok többsége kéri, hogy előbb tartsák meg.

4. A jelen Egyezmény bármilyen módosításához az szükséges, hogy azt a Módosítási Konferencián jelen lévő és szavazó Részes Államoknak kétharmados többsége elfogadja. A Letéteményes minden, a fenti módon elfogadott módosításról értesíti a Részes Államokat.

5. Jelen Egyezmény valamely módosítása azt követően lép hatályba a jelen Egyezmény valamennyi olyan Részes Állama számára, mely elfogadja a szóban forgó módosítást, hogy a Részes Államok többsége a Letéteményesnél letétbe helyezte az elfogadásról szóló okiratot. Ezt követően minden további Részes Állam számára abban az időpontban lép hatályba, amikor az letétbe helyezi saját elfogadási okiratát.

14. Cikk

Költségek

1. A Részes Államok Ülései, a Részes Államok Rendkívüli Ülései, a Felülvizsgálati Konferenciák és a Módosítási Konferenciák költségeit - az ENSZ megfelelően módosított befizetési rendszerével összhangban - a Részes Államok és az ezeken az Üléseken részt vevő, a jelen Egyezményben nem részes Államok viselik.

2. A 7. és 8. Cikkben foglaltak során az ENSZ főtitkára részéről keletkezett költségeket és minden tényfeltáró misszió költségeit - az ENSZ megfelelően módosított befizetési rendszerével összhangban - a Részes Államok viselik.

15. Cikk

Aláírás

Ez az Egyezmény - mely Norvégiában, Oslóban, 1997. szeptember 18-án készült - minden Állam számára nyitva áll aláírásra Kanadában, Ottawában, 1997. december 3-tól 1997. december 4-ig, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában 1997. december 5-től hatálybalépéséig.

16. Cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás, illetve csatlakozás

1. Jelen Egyezményhez az aláírók megerősítése, elfogadása, illetve jóváhagyása szükséges.

2. Minden Állam, mely nem írta alá az Egyezményt, csatlakozhat az Egyezményhez.

3. A megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okiratok a Letéteményesnél kerülnek letétbe helyezésre.

17. Cikk

Hatálybalépés

1. Ez a megállapodás a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló 40. okirat letétbe helyezésének hónapjától számított hatodik hónap első napján lép hatályba.

2. Minden olyan Állam vonatkozásában, mely megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okiratát a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló 40. okirat letétbe helyezésének időpontja után helyezi letétbe, ez a megállapodás a szóban forgó Állam megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okirata letétbe helyezésének időpontjától számított hatodik hónap első napján lép hatályba.

18. Cikk

Ideiglenes alkalmazás

Az Egyezmény megerősítése, elfogadása, jóváhagyása, illetve az ahhoz történő csatlakozás időpontjában bármely Állam kijelentheti, hogy az Egyezmény hatálybalépéséig ideiglenes jelleggel alkalmazni fogja a jelen Egyezmény 1. Cikkének 1. bekezdésében foglaltakat.

19. Cikk

Fenntartások

A jelen Egyezmény cikkei fenntartások nélkül alkalmazandók.

20. Cikk

Időtartam és felmondás

1. A jelen megállapodás korlátlan időtartamú.

2. Nemzeti szuverenitásának gyakorlásában minden Részes Állam jogosult a jelen Egyezmény felmondására. Az ilyen felmondásról előzetesen értesíti valamennyi Részes Államot, a Letéteményest és az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Az ilyen felmondásról szóló okirat tartalmazza a felmondás részletes indoklását.

3. Az ilyen felmondás csak a felmondásról szóló okiratnak a Letéteményes által való kézhezvételétől számított hat hónap eltelte után lép hatályba. Ha azonban ezen hat hónapos időszak lejárta után a felmondó Részes Állam fegyveres konfliktusban áll, a felmondás csakis a fegyveres konfliktus befejezését követően lép hatályba.

4. Jelen Egyezménynek valamely Részes Állam részéről történő felmondása semmilyen módon nem érinti az Államok azon kötelességét, hogy a nemzetközi jog vonatkozó előírásai értelmében vállalt kötelezettségeiknek a továbbiakban is eleget tegyenek.

21. Cikk

Letéteményes

A jelen Egyezmény letéteményeseként ezennel az ENSZ főtitkárát jelöljük meg.

22. Cikk

Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény eredeti példánya - melyre nézve az arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövegek egyformán hitelesek - az ENSZ főtitkáránál kerülnek letétbe helyezésre.”

3. § (1) A törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A törvény 2. §-a az Egyezmény 17. és 18. Cikkében meghatározott időpontokban lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.


  Vissza az oldal tetejére