Időállapot: közlönyállapot (1998.VII.15.)

1998. évi XXXIX. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről * 

1. § (1) Az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban együtt: Alap) felügyelete, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek (a továbbiakban: igazgatási szerv) irányítása állami feladat.

(2) Az Alapok felügyeletét a Kormány, az igazgatási szervek irányítását a Kormány rendeletében meghatározott személy útján gyakorolja.

2. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi.

(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetését főigazgatók végzik, akiket a Kormány nevez ki, és ment fel.

(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár társadalombiztosítási költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni.

3. § Az Alapokhoz tartozó vagyon és a biztosítási önkormányzatok vagyona állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Kormány az 1. § (2) bekezdése szerinti személy útján gyakorolja azzal, hogy egyebekben a vagyonnal való gazdálkodásra az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

4. § A társadalombiztosítás központi hivatali szerve a nyugdíjágazat tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

5. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

a) irányítja a társadalombiztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

b) végzi az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;

c) irányítja és ellátja a külön jogszabály alapján végzett, nem az Alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat;

d) jogszabályban meghatározott módon részt vesz a társadalombiztosítási jogszabályok előkészítésében.

6. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei:

a) a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

7. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei:

a) a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (igazgatóságok) és ezek kirendeltségei;

b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;

c) az Újságíró Tagozat;

d) az Országos Orvosszakértői Intézet.

8. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek.

(2) Társadalombiztosítás központi hivatali szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelően alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira a közigazgatási államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. § (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.

(2) Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a központi hivatali szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.

(3) A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a központi hivatali szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti.

(4) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik az Egészségbiztosítási Önkormányzat, valamint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat.

(3) A megszűnő Egészségbiztosítási Önkormányzat és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat jogutódja a Magyar Állam.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott jogutódlás körében a Magyar Államot a Kormány által kinevezett személy képviseli.

11. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a központi hivatali szervek feladat- és hatáskörét, működésének részletes szabályait;

b) a központi hivatali szerv irányítását ellátó személy jogállását, feladat- és hatáskörét.

12. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény és az azt módosító 1992. évi LXIV. törvény 1. §-a, az 1996. évi XLVII. törvény, az 1996. évi CXXI. törvény 55. §-a, 58. §-ának (3) bekezdése, az 1997. évi XLVIII. törvény 1-15. §-ai, 17. §-a; * 

b) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-ának (3) bekezdése;

c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdéséből „- a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) véleményének előzetes kikérésével -” szövegrész, a 38/A. § (3) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 17. §-ának azonos szövegrészei,

a 43/A. §-ból „a társadalombiztosítási önkormányzatot,” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 84. § (3) bekezdéséből „a (2) bekezdés szerinti javaslatokra is figyelemmel”, valamint a „amelyben bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatához képest és annak indokát” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának azonos szövegrésze,

a 85/A. § (3) és a 86/A. § (3) bekezdéséből „- amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti javaslattal, azt változatlan tartalommal, ellenkező esetben azt átdolgozva -”, valamint 85/A. § (3) bekezdéséből „Az Országgyűlést - és azzal egyidejűleg az Állami Számvevőszéket - tájékoztatni kell a társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges eltérés okairól. Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslatról mindezek ismeretében készíti el véleményét” szövegrészek, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának és 30. §-ának azonos szövegrészei,

a 86/B. § (2) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzat által” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 31. §-ának azonos szövegrésze;

a 86/C. §-ból „A társadalombiztosítási önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható kialakulása esetén elkészítik, és a Kormánynak megküldik. Az Országgyűléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra vonatkozó 85/A. § szerinti eljárási szabályokban foglaltakat - az ott megjelölt határidők kivételével - kell alkalmazni.” szövegrész, valamint az azt módosító 1997. évi CXLVI. törvény 76. § (29) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 88. § (1) bekezdéséből „a társadalombiztosítási önkormányzat,” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 94. § (1) bekezdéséből a „társadalombiztosítási” szövegrész, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 58. § (4) bekezdésének azonos szövegrésze,

a 84. § (2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 27. §-ának azonos szövegrésze,

a 85/A. § (1)-(2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 28. §-ának azonos szövegrésze,

86/A. § (2) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi CXXI. törvény 30. §-ának azonos szövegrésze;

d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 42. §-a (5) bekezdésének c) pontjából „a közgyűlések jóváhagyásával” szövegrész;

e) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdéséből „az Egészségbiztosítási Önkormányzat által megállapított elveket figyelembe véve” szövegrész;

f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. § (10)-(11) bekezdése, valamint az azt módosító 1996. évi XIV. törvény 14. § (6) bekezdésének azonos rendelkezése.

13. § (1) Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény kihirdetését követő 20 napon belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetése keretében elfogadott törvényi kiemelt előirányzatait, és arról a Kincstárt tájékoztatják.”

(2) Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolóinak könyvvizsgáló általi hitelesítéseit követően fogadja el. A könyvvizsgáló költsége a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.”

(3) Az Áht. 86/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a Kormány jogosult a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a felmerülő kiadások teljesítésére azzal, hogy a működési költségvetésben a kiadások időarányosan teljesíthetők.”

(4) Az Áht. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv a Kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve csatlakozhat ilyenhez. A központi költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.”

(5) Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével és társadalombiztosítási költségvetési szerv a felügyeletét ellátó személynek a pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetőleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.”

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,”

15. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) társadalombiztosítási szerv: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei, valamint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ának (2) bekezdése alapján a Kormány rendeletében meghatározott társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek;”

16. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény 5/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen

a) a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló pénzforgalmi bevételi számlára - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból és munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek 2%-a az Országos Egészségbiztosítási Pénztár behajtási,

b) a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás, kirovás, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) 4%-a - legfeljebb azonban az Alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.”

(2) Az At. 5/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója dönt az ösztönző jutalom kifizethetőségéről.”

(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A működési költségvetés előirányzat-maradványa az igazgatási szervek által az auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását megelőzően utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítás után teljesíthetnek.”

(4) Az At. 10. §-ának (7)-(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a működési költségvetés előirányzatán belül meghatározza a működéssel összefüggő személyi juttatásokat és érdekeltségi rendszert, a felújítási, felhalmozási és egyéb dologi pénzeszközöket.

(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója - az (1)-(7) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - dönthet a működési költségvetés címei, alcímei, előirányzat-csoportjai és kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításról, valamint a törvényi rendelkezések értelmében működési célra felhasználható, az előirányzaton felül képződő bevételek felhasználásáról.”

(5) Az At. 11. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár

mint vonatkozó pénzügyi alap kezelője dönt.

(3) A Kormány az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az igazgatási szerv jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a Kormány határozza meg:

a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényben szabályozott eljárásokban a tartozásokról való lemondásnak, illetőleg az engedményezésnek az elveit;

b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának elveit;

c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a méltányosság gyakorlásának elveit;

d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.

Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.

(4) Az Alapok és kezelő szervezeteik - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a költségvetési szervezetekre vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, elszámolási és számviteli rendet alkalmazzák. A társadalombiztosítás pénzügyi rendszerének sajátosságaiból adódó további eltérő szabályokról külön törvény rendelkezhet.”

17. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 62. §-a (4) bekezdésének f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„f) az egészségpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, illetve a helyi önkormányzattal (önkormányzatokkal) kötött szerződést;

g) a nyugdíjpénztáraknak, amennyiben kötöttek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött szerződést;”

18. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás adatokat szolgáltat - törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - a magánnyugdíjpénztáraknak, a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezetnek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségpénztár és azok igazgatási szervei részére. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségpénztár és azok igazgatási szervei, valamint a magánnyugdíjpénztárak az adatok kezelésével más szervezetet is megbízhatnak, amennyiben az adatvédelem azonos szintjéről a megbízottnál megfelelően gondoskodnak.”

19. § Az e törvény végrehajtásához szükséges törvénymódosító javaslatokat a Kormány - az e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül - köteles az Országgyűlés elé terjeszteni.

20. § Ahol jogszabály Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervét, valamint ennek igazgatási szerveit említi, a továbbiakban Országos Egészségbiztosítási Pénztárt és annak igazgatási szerveit, ahol Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szervét, valamint ennek igazgatási szerveit említi, a továbbiakban Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot és ennek igazgatási szerveit kell érteni.


  Vissza az oldal tetejére