Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.6.)

1998. évi LIV. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerződés kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről szóló, Budapesten, 1995. június 28-án aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítésről szóló jegyzékváltás 1996. év május hó 30. napján megtörtént.)

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a közös államhatár rendjéről és az együttműködésről

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy elmélyítsék a jószomszédi kapcsolatokat, erősítsék az együttműködést, a határőrizetet, a határforgalom-ellenőrzést, az államhatár rendjének betartását, és segítséget nyújtsanak e területeken abból a célból, hogy megakadályozzák a közös államhatár rendjének megsértését, valamint olyan károk keletkezését, amelyek az egyik Szerződő Fél területéről kiindulva a másik Szerződő Fél területére hatnak, a következőkben állapodtak meg:

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. Cikk

(1) Ezen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:

a) államhatár: képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amely a Magyar Köztársaság területét a Szlovák Köztársaság területétől légtérben, a föld felszínén és a föld mélyében elválasztja;

b) határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelyet a terepen határjelek jelölnek;

c) határvíz: a folyó- és állóvizek azon része, amelyen az államhatár halad, vagy azt metszi;

d) határút: olyan út vagy útszakasz, amelynek középvonalában halad a határvonal;

e) határőrizeti szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár őrizetét és a határforgalom ellenőrzését végzik;

f) vámszervek: olyan szervek, amelyek az államhatáron a személy, áru és pénzeszközök ellenőrzését végzik a vám-, deviza- és egyéb jogszabályok alapján;

g) határforgalom-ellenőrzés: olyan ellenőrzési tevékenység, amelyet a határőrizeti, vám- és más szervek az államhatáron átlépő személyek és dolgok tekintetében folytatnak;

h) határátkelőhely: személyek és dolgok államhatáron történő átléptetésére kijelölt hely;

i) rendkívüli esemény: ipari, légi, nagyméretű közlekedési baleset és természeti katasztrófa.

(2) A határrendsértésnek az államhatáron vagy annak közelében elkövetett olyan cselekményeket kell tekinteni, amelyek sértik, veszélyeztetik vagy károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét vagy a területén tartózkodó személyek életét, egészségét és ezek jogos érdekeit, így

a) átlövés: amikor a lövedék a másik Szerződő Fél területére jut, vagy azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;

b) légtérsértés: az államhatár engedély nélküli átrepülése;

c) területsértés: az államhatár jogellenes átlépése a másik Szerződő Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni szándékozik;

d) átkényszerítés: olyan erőszakos vagy fenyegető cselekmény, amely alkalmas arra, hogy a másik állam területén a határ közelében tartózkodó személyeket az államhatár átlépésére késztesse;

e) tűzátterjedés vagy tűzokozás: olyan szándékos vagy gondatlan cselekmény, amelynek következtében a másik Szerződő Fél területére a tűz átterjed, illetve azon keletkezik;

f) határjelrongálás: határjel megsemmisülését, megrongálását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményező szándékos vagy gondatlan tevékenység;

g) áthatoló robbantás: amely légnyomás, repesz vagy szilánkhatás útján a másik Szerződő Fél területén kárt okoz, illetőleg veszélyhelyzetet idéz elő;

h) környezetszennyezés: robbanó-, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok átjutása vagy engedély nélküli átjuttatása a másik Szerződő Fél területére, továbbá a természeti értékek károsítása;

i) egyéb határrendsértés: az a)-h) pontokban fel nem sorolt cselekmények, illetőleg események.

(3) Nem minősül határrendsértésnek:

a) áttévedés: az államhatár nem szándékos átlépése a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történő elalvás, időjárási viszonyok vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;

b) háziállat-átkóborlás: őrizetlenül hagyott vagy megriadt háziállatnak a másik Szerződő Fél területére való átjutása;

c) vízijármű-átsodródás: vízi járműnek és más vízi berendezésnek, létesítménynek a másik Szerződő Fél területére a víz, szél sodrása következtében történő átkerülése.

II. Fejezet

Határügyi főmegbízottak és határmegbízottak

2. Cikk

A Szerződő Felek ezen Szerződésből fakadó feladatok végrehajtására az alábbi tisztségeket hozzák létre:

a) határügyi főmegbízott,

b) határügyi főmegbízott-helyettes,

c) határmegbízott,

d) határmegbízott-helyettes.

3. Cikk

(1) A Szerződő Felek illetékes szervei tájékoztatják egymást a 2. Cikkben meghatározott tisztségviselő személyek nevéről.

(2) A határügyi főmegbízott helyettesei és a határmegbízott-helyettesek azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a megbízottak, akiket helyettesítenek.

(3) A 2. Cikkben említett személyek a Szerződésből eredő feladatok végrehajtására szükséges számban segítőket és szakértőket vehetnek igénybe.

(4) A határügyi főmegbízott, illetőleg a határmegbízott a segítők és szakértők részére szükség szerint megbízólevelet ad, amely a feladataikat és a jogaikat meghatározza.

4. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak és helyetteseik, valamint a határmegbízottak és helyetteseik feladataik végrehajtására magyar és szlovák nyelvű igazolvánnyal vannak ellátva.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolványok mintáit a határügyi főmegbízottak kicserélik egymás között.

III. Fejezet

A határügyi főmegbízottak és határmegbízottak feladata és tevékenysége

5. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak biztosítják a Szerződésből származó feladatok végrehajtását, így különösen:

a) értékelik a határőrizet általános helyzetét, a határrendet, biztosítják a határátkelőhelyek rendjét és a határforgalom ellenőrzését. Ezeken a területeken intézkednek az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás megszilárdítására;

b) irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét, az együttműködésüket a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés és a határrend területén;

c) döntenek a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett ügyekben;

d) átadják diplomáciai úton történő rendezésre - véleményezéssel együtt - a különösen súlyos vagy bonyolult, illetőleg olyan vitás ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

(2) A határügyi főmegbízottak kiadják a közös tevékenységükre, valamint a határmegbízottak közös tevékenységére vonatkozó ügyrendet.

6. Cikk

(1) A határügyi főmegbízottak a Szerződő Felek területén felváltva, évenként egyszer rendes munkaértekezletet tartanak.

(2) A határügyi főmegbízottak bármelyikük kérésére rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletről magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az aláírás napján lép hatályba, amennyiben a határügyi főmegbízottak másként nem állapodtak meg.

7. Cikk

(1) A határmegbízottak közösen értékelik a határőrizet, a határforgalom-ellenőrzés és a határrend helyzetét, és összehangolják a határőrizeti szervek tevékenységét.

(2) A határmegbízottak haladéktalanul tájékoztatják egymást:

a) a rendkívüli események következményeiről, amelyek átterjedhetnek a másik Szerződő Fél területére, továbbá az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről;

b) az előkészületben lévő vagy megtörtént jogellenes határátlépésről;

c) a vízijármű engedély nélküli kikötéséről, valamint a légi jármű és -eszköz berepüléséről, illetve engedély nélküli leszállásáról;

d) az államhatár közelében végzett olyan tevékenységekről, amelyek kárt okozhatnak a másik Szerződő Fél területén, vagy veszélyeztetik az ott-tartózkodó személyek életét vagy egészségét.

(3) A határmegbízottak intézkednek a határrendsértések megelőzésére.

(4) A határmegbízottak átadják a 13-14. Cikkben meghatározott személyeket, dokumentumokat, háziállatokat és dolgokat.

(5) A határmegbízottak 14 napon belül a határügyi főmegbízottak elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

8. Cikk

(1) A határmegbízottak rendes munkaértekezletüket a szükségesnek megfelelően, de legalább évente kétszer a Szerződő Felek területén felváltva tartják.

(2) A Szerződő Felek bármelyik határmegbízottjának javaslatára rendkívüli munkaértekezletet tartanak.

(3) A munkaértekezletekről magyar és szlovák nyelven jegyzőkönyv készül, amely a határmegbízottak által történt aláírás napján lép hatályba, ha ebben másként nem állapodnak meg.

9. Cikk

(1) A határmegbízottak az államhatár rendjével összefüggő események közös kivizsgálása kapcsán tanúkat és szakértőket hallgathatnak meg a Szerződő Felek területén.

(2) A közös vizsgálat nem érinti a Szerződő Felek igazságügyi, államigazgatási és más szerveinek hatáskörét.

(3) A határmegbízottak kérésre, illetőleg saját kezdeményezésre átadják egymásnak a határrendsértések vagy más határrenddel összefüggő események kivizsgálásához szükséges dokumentumokat és adatokat.

10. Cikk

(1) Ha a határrendsértés vagy a határrenddel összefüggő esemény következtében keletkezett kár okozója ismert, úgy a kártérítés bírósági úton érvényesíthető.

(2) A határrendsértések vagy más határrenddel összefüggő események következtében keletkezett károkért - a vis maior esetét kivéve -, amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, az a Szerződő Fél vállal felelősséget, amelynek területéről a kárt okozó esemény kiindult.

(3) A határmegbízottak azon Szerződő Fél illetékes szerveivel és jogi előírásaival összhangban, akinek területén a kár keletkezett, közösen kivizsgálják, dokumentálják és megtárgyalják a kár nagyságát és annak okát.

11. Cikk

(1) A 2-3. Cikkben meghatározott személyek a Szerződésből adódó feladataik végzésekor:

a) a másik Szerződő Fél területén személyi sérthetetlenséget élveznek, és a feladatuk ellátásához szükséges dolgok is sérthetetlenek, jogosultak egyenruhájuk és szolgálati fegyverük viselésére;

b) határátkelőhelyen kívül is jogosultak az államhatár átlépésére a másik Szerződő Fél határügyi főmegbízottjának vagy határmegbízottjának egyetértésével;

c) jogosultak átvinni az a) pontban meghatározott dolgokat, amelyek mentesek a be- és kiviteli vám és illeték fizetése alól.

(2) A másik Szerződő Fél ezen személyek részére, ha azok kérik, segítséget nyújt, különösen a közlekedési eszközök biztosításához, elhelyezésükhöz és a saját szerveikkel történő összeköttetés felvételéhez.

12. Cikk

(1) A Szerződés végrehajtása során a 2-3. Cikkben meghatározott személyek az egymásnak átadott dokumentumok és információk védelmét biztosítják az illetéktelen felhasználás ellen.

(2) A titkos dokumentumok és információk minősítése az átadó Fél jogszabályai alapján kerül meghatározásra.

IV. Fejezet

Személyek, háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadás-átvétele

13. Cikk

(1) Az államhatáron áttévedt személyeket a legrövidebb időn belül vissza kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek átadásakor egyidejűleg át kell adni a nála lévő olyan tárgyakat és a dokumentumokat is, amelyeket a másik Szerződő Fél területéről hozott át.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyek, tárgyak és dokumentumok átadása a határmegbízottak által meghatározott helyen történik. Az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül.

14. Cikk

(1) A háziállatoknak az államhatáron való átkóborlásáról a másik Szerződő Fél határmegbízottját értesíteni kell. Az átkóborolt háziállatokat - a vám- és az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével - rendszerint a megtalálás helyének közelében kell átadni.

(2) Az átkóborolt háziállatokért, amennyiben a felkutatásuk nem vezetett eredményre, kártérítés nem követelhető.

(3) A másik Szerződő Fél területére természeti erő hatására átkerülő tárgyakat vissza kell adni.

(4) Az átkóborolt háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átkóborolt háziállatok tartásával és állat-egészségügyi ellátásával, a tárgyak őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségeket.

(5) Az (1) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az átkóborolt háziállatok visszaterelése az észleléskor megtörténik.

V. Fejezet

A határvizek és határutak használata

15. Cikk

(1) A Szerződő Felek határőrizeti, rendőrségi, vám- és vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízijárművei bármely időpontban a határvizek teljes szélességében közlekedhetnek.

(2) Egyéb vízijárművek - kivéve a nemzetközi víziutakat - a határvizeken csak az államhatárig közlekedhetnek, kivilágosodástól sötétedésig.

16. Cikk

(1) A határvizeken a Szerződő Felek határőrizeti, rendőrségi, vám- és vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízijárművei szolgálati okból kiköthetnek a másik Szerződő Fél területét képező parton.

(2) Egyéb vízijárművek a másik Szerződő Fél területét képező parton engedély nélkül csak veszély esetén köthetnek ki. A vízijárműért felelős személy ezt a tényt azonnal köteles jelenteni az illetékes határőrizeti szervnek.

17. Cikk

(1) A határutakat az út teljes szélességében szabad használni.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei csak kölcsönös megállapodás után rendelhetnek el korlátozásokat.

VI. Fejezet

Környezetvédelem, munkavégzés, halászat és vadászat az államhatár közelében

18. Cikk

Környezetszennyezés észlelése esetén, ha az veszélyezteti a másik Szerződő Fél területét, haladéktalanul értesíteni kell annak határőrizeti szervét.

19. Cikk

(1) Külszíni bányászat az államhatártól számított 20 méteren belül, amennyiben ezt külön Egyezmény másképpen nem szabályozza, nem folytatható.

(2) Nemzetközi szerződés alapján az államhatár átlépésével járó munkát végzők az államhatárt Határátlépési Igazolvánnyal jogosultak átlépni.

(3) A Határátlépési Igazolvánnyal rendelkező személyek a határmegbízottak egyetértésével - a vámszervek előzetes értesítése mellett - az államhatárt határátkelőhelyeken kívül is átléphetik.

(4) A munka kezdetének és befejezésének időpontjáról az illetékes határmegbízottakat értesíteni kell.

20. Cikk

A 19. Cikk (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a másik Szerződő Fél területére be- és kivinni a szükséges anyagokat, munkaeszközöket, behozatali és kiviteli korlátozások, vám- és egyéb illetékek fizetési kötelezettsége nélkül.

21. Cikk

Ha kétoldalú nemzetközi szerződés másként nem szabályozza, a határvizeken az államhatárig szabad halászni és horgászni, a Szerződő Felek területén érvényes előírások szerint.

22. Cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei biztosítják, hogy az államhatár közelében végzett vadászatok során ne érje sérelem vagy károkozás a másik Szerződő Fél területét, illetőleg ne veszélyeztessék az ott-tartózkodó személyek életét és testi épségét.

VII. Fejezet

Az államhatár rendkívüli átlépése

23. Cikk

(1) Rendkívüli esemény esetén a mentőcsoportok úti okmányok nélkül léphetik át az államhatárt, amennyiben a másik Szerződő Fél illetékes szervei segítségüket kérték.

(2) Az államhatár közelében az egyik Szerződő Fél területén keletkezett tűz átterjedése vagy annak veszélye esetén a másik Szerződő Fél tűzoltó csapatai átléphetik az államhatárt, és felkérés nélkül is közreműködhetnek a tűz oltásában.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említettek bárhol átléphetik az államhatárt és addig tartózkodhatnak a másik Szerződő Fél területén, amíg ott szükség van rájuk, visszatéréshez lehetőleg a legközelebbi határátkelőhelyet veszik igénybe.

(4) A segítségnyújtáshoz szükséges anyagok és eszközök a másik Szerződő Fél területére be- és kivihetők, vám- és egyéb illetékfizetési kötelezettség nélkül.

(5) Az államhatár közelében történt rendkívüli esemény vagy más életveszély esetén a veszélyeztetett személyek úti okmány nélkül bárhol és bármikor átléphetik az államhatárt, és kötelesek haladéktalanul a helyi hatóságnál jelentkezni. Visszatérésük a határmegbízottak közreműködésével történik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. Cikk

Mindkét Szerződő Fél viseli ezen Szerződés végrehajtásából rá háruló költségeket.

25. Cikk

Ezen Szerződés nem érinti a Szerződő Felek által megkötött két- vagy többoldalú szerződésekből származó kötelezettségeket.

26. Cikk

Ezen Szerződés határozatlan időre szól, amely diplomáciai úton írásban bármikor felmondható. Ezen Szerződés a felmondástól számított hat hónap elteltével veszti érvényét.

27. Cikk

(1) Ezen Szerződést meg kell erősíteni, és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Ezen Szerződés hatálybalépésével egy időben a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a magyar-csehszlovák államhatáron való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról, Prágában, az 1976. év november hó 19. napján aláírt Egyezmény hatályát veszti.

Készült Budapesten, az 1995. év június hónap 28. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. év június hó 29. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a magyar-csehszlovák államhatáron való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról, Prágában, az 1976. év november hó 19. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1978. évi 10. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére