Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.6.)

1998. évi LV. törvény

a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Kijevben, 1995. május 19-én aláírt Szerződés kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről szóló, 1995. május 19-én aláírt Szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A Szerződés megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1996. március 19-én megtörtént.)

2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról

A Magyar Köztársaság és Ukrajna (a továbbiakban: Szerződő Felek)

tiszteletben tartva egymás területi épségét és a közöttük létező államhatár sérthetetlenségét,

attól a szándéktól vezérelve, hogy megállapítsák azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a magyar-ukrán államhatár rendjének fenntartására, a határkérdésekben való együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás biztosítására,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

Alapfogalmak meghatározása

1. Cikk

E Szerződésben használt fogalmak jelentése a következő:

1. illetékes szervek: a Magyar-Ukrán Határbizottságban a Szerződő Felek küldöttségei;

2. határrendsértés: az egyik Szerződő Fél területén az államhatáron vagy közelében bekövetkezett bármilyen sértő cselekmény, amelynek eredményeképpen a másik Szerződő Fél területén kár keletkezik vagy veszélybe kerülnek az érdekei, az ott tartózkodó személyek, azok élete és egészsége.

II. Fejezet

Az államhatár vonala, annak megjelölése és karbantartása

2. Cikk

1. Magyarország, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, 1947. évi február hó 10-én aláírt Békeszerződés 1. Cikkének 3. pontjában megállapított államhatár a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a helyszínen úgy halad, amint azt meghatározzák:

a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti államhatár redemarkációjára alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság által Moszkvában, 1949. évi július hó 30-án aláírt redemarkációs okmányok;

b) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok („Tisza” csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság közötti államhatár redemarkálására alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság és a Csehszlovák Köztársaság bizottsága írt alá 1949. július 18-án Uzsgorodon;

c) a Magyar Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság államhatárai csatlakozását megállapító okmányok („Túr” csatlakozási határjel), melyeket a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között húzódó államhatár redemarkálására alakult magyar-szovjet Vegyesbizottság, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Népköztársaság között húzódó államhatár redemarkálására alakított szovjet-román Vegyesbizottság román delegációja írt alá 1949. július 30-án Moszkvában;

d) a magyar-szovjet államhatár redemarkációs okmányainak mellékletei és kiegészítései, valamint azok a kiegészítések, melyek a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés tárgyában, Budapesten, 1961. évi október hó 3-án aláírt Szerződés hatályának időtartama alatt készültek.

2. Redemarkációs okmányoknak kell tekinteni:

a) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár vonaláról készült leíró jegyzőkönyvet;

b) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár 1:25 000 méretarányú térképeit;

c) a Magyar Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között 1948-1949. években redemarkált államhatár határjel jegyzőkönyveit;

d) a fentiekben felsorolt okmányok megfelelő mellékleteit és kiegészítéseit.

3. E Szerződés hatálybalépését követő évben a 11. Cikk alapján létrehozott Magyar-Ukrán Határbizottság megkezdi a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellenőrzését, amelynek eredményeképpen a következő új redemarkációs okmányokat készíti el:

a) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár vonaláról készült leíró jegyzőkönyvet;

b) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár 1:10 000 méretarányú térképeit;

c) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjel jegyzőkönyveit, vázlatokkal;

d) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár határjeleinek és határjelekkel nem jelölt töréspontjainak koordinátajegyzékét;

e) a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár közös ellenőrzéséről készült zárójegyzőkönyvet.

4. Az új redemarkációs okmányokhoz tartoznak az e cikk 3. pontjában felsorolt okmányok mellékletei és kiegészítései, amelyek e Szerződés hatálya alatt készülnek.

5. Az államhatár e cikk 3. pontjában említett közös ellenőrzése és az új redemarkációs okmányok elkészítése nem jelenti a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár felülvizsgálatát.

6. E Cikk 3. pontjában említett új redemarkációs okmányokat meg kell erősíteni, és a megerősítő okmányok kicserélése után harminc nap múlva lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az e Szerződés 2. Cikkének 1-2. pontjában felsorolt okmányok.

3. Cikk

1. Az államhatár - függetlenül a terepen bekövetkezett természetes vagy mesterséges változásoktól - nem változik, és egyenes vonalban halad az egyik határjeltől a másikig vagy az egyik, határjellel nem jelölt törésponttól a másik töréspontig, a redemarkációs okmányoknak megfelelően.

2. Az államhatár a határfolyókon, a patakokon és a csatornákon változatlan, és úgy halad, ahogy ezt meghatározzák a vízi határszakaszokról készült redemarkációs okmányok.

3. Az államhatár a hidakon és más vízi létesítményeken azok közepén halad, függetlenül a határvonal vízen történő húzódásától.

4. A határfolyók szigetei a határvonalhoz viszonyított helyzetüktől függően területileg az egyik vagy másik Szerződő Fél területéhez tartoznak, és ezeket a redemarkációs okmányokban mindegyik határfolyón sorszámmal kell jelölni.

4. Cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az államhatár megjelölésére szolgáló határjeleket olyan állapotban tartják, hogy a határjelek elhelyezése, alakja, fajtája, méretei és színezése megfeleljen a redemarkációs okmányokban meghatározott valamennyi követelménynek.

5. Cikk

Az államhatár megjelölésére szolgáló határjelek karbantartását a Szerződő Felek a következőképpen osztják fel egymás között:

a) a határoszlopok karbantartásáról az a Szerződő Fél gondoskodik, amelynek a területén a határoszlopok állnak;

b) a közvetlenül az államhatáron felállított kiegészítő határjelek és határjel középpontok karbantartásáról:

- a páratlan számozású határjelek esetében a Magyar Fél,

- a páros számozású határjelek esetében az Ukrán Fél gondoskodik.

6. Cikk

1. Az államhatár szárazföldi szakaszán hat méter szélességű határnyiladékot (a határvonal mindkét oldalán három-három méter) a látást zavaró növényzettől meg kell tisztítani. A határnyiladékban bármilyen építkezés tilos, kivéve az államhatár őrizetét szolgáló vagy nemzetközi szerződésben meghatározott létesítményeket.

2. A határnyiladék tisztán tartását mindkét Szerződő Fél a saját területén maga végzi. A munka megkezdéséről a Szerződő Felek illetékes szervei legalább tíz nappal előbb értesítik egymást.

7. Cikk

1. A határjeleket, azok állapotát, elhelyezését, valamint a határnyiladékot a Szerződő Felek illetékes szervei saját elhatározásuk szerint szemlélik meg.

2. A Magyar-Ukrán Határbizottság köteles ötévenként egy alkalommal közös határjel és határnyiladék ellenőrző szemlét tartani. A Szerződő Felek illetékes szervei a közös ellenőrző szemle kezdetéről minden alkalommal harminc nappal korábban megállapodnak.

3. Abban az esetben, ha a határjelek, illetve a határnyiladék közös pótszemléje válik szükségessé, az egyik Szerződő Fél illetékes szerve írásban értesíti erről a másik Szerződő Fél illetékes szervét. A közös pótszemlét az értesítés kézhezvételétől számított tíz napon belül meg kell kezdeni.

8. Cikk

1. Abban az esetben, ha a közös ellenőrző szemle, illetve a közös pótszemle során megállapítják, hogy a helyszínen végzett közös mérések eredményei eltérnek a redemarkációs okmányokban szereplő adatoktól, a következők szerint kell eljárni:

a) ha megállapítják, hogy a határjelek elhelyezése a redemarkáció óta nem változott, mérvadónak a helyszíni mérés eredményeit kell tekinteni;

b) ha megállapítják, hogy a határjelek elhelyezése a redemarkáció óta megváltozott, mérvadónak a redemarkációs okmányokban szereplő adatokat kell tekinteni.

2. Az államhatár redemarkációjára vonatkozó okmányoknak e cikk 1. pontjában leírt esetben szükséges kijavítása vagy kiegészítése a Magyar-Ukrán Határbizottság döntése alapján történik.

3. A közös ellenőrző szemlék eredményéről, valamint a redemarkációs okmányok kijavításáról, illetve kiegészítéséről a Magyar-Ukrán Határbizottság két eredeti példányban jegyzőkönyvet, az új mérésekről okmányokat készít, mindegyiket magyar és ukrán nyelven, amelyeket a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően jóvá kell hagyni, amiről tájékoztatják egymást.

9. Cikk

1. A határjelek eltűnése, megsemmisülése vagy megrongálása esetén azok helyreállítását e Szerződés 5. Cikke szerint kell elvégezni.

Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve legalább tíz nappal a munkák megkezdése előtt köteles a másik Szerződő Fél illetékes szervét írásban értesíteni.

2. Az eltűnt, megsemmisült vagy megrongált határjelek helyreállítása a másik Szerződő Fél illetékes szerve képviselőjének jelenlétében történik.

3. A határjel helyreállítása vagy kijavítása esetén annak elhelyezése nem változik. Ebből a célból a redemarkációs okmányokat kell alapul venni és a bennük szereplő adatokat helyszíni ellenőrző mérésekkel kell megvizsgálni.

4. Áradás, jégzajlás vagy más elemi csapás következtében megrongálódott vagy megsemmisült határjelek helyreállítása esetén a korábbi elhelyezésüket az államhatár megváltoztatása nélkül meg lehet változtatni és olyan ponton lehet azokat újra felállítani, ahol a határjelek épségben maradása biztosítható.

A határjelek elhelyezésének megváltoztatására a Szerződő Felek illetékes szerveinek egyetértése alapján kerülhet sor.

5. A határjelek helyreállításával vagy új helyen történt felállításával kapcsolatosan elvégzett munkákról a Magyar-Ukrán Határbizottság jegyzőkönyvet készít, amelyet a redemarkációs okmányokhoz kell csatolni.

6. Azoknak a határjeleknek a javítását, amelyeknek a karbantartása e Szerződés 5. Cikkének megfelelően az egyik vagy a másik Szerződő Félre hárul, mindegyik Szerződő Fél illetékes szerve önállóan, a másik Szerződő Fél illetékes szerve képviselőjének részvétele nélkül végzi.

10. Cikk

1. A Szerződő Felek intézkedéseket tesznek a határjelek rongálásának, megsemmisítésének vagy áthelyezésének megakadályozására.

2. Az egyik Szerződő Fél lakosai által megrongált, áthelyezett vagy megsemmisített határjeleket ezen Szerződő Fél költségén kell helyreállítani.

III. Fejezet

A Magyar-Ukrán Határbizottság

11. Cikk

1. Az államhatár felmérésével, megjelölésével és a határjelek karbantartásával kapcsolatos feladatok megszervezésére és végrehajtására létre kell hozni a Magyar-Ukrán Határbizottságot (a továbbiakban: Határbizottság), amely magyar és ukrán küldöttségből áll.

2. A küldöttségeket a Szerződő Felek jogszabályai szerint kell létrehozni, amelyek elnökből, elnökhelyettesekből és két tagból állnak. A küldöttségek elnökeinek kinevezéséről az értesítések diplomáciai úton történnek.

Az elnökök közvetlenül együttműködhetnek a Határbizottság munkájával kapcsolatos kérdésekben.

3. Szükség esetén a küldöttségek elnökei jogosultak a Határbizottság munkájába kellő számú szakértőt és más szakembert bevonni.

4. A Szerződő Felek maguk viselik a saját küldöttségük, valamint a bevont szakértők és más szakemberek költségeit. Az államhatár felmérésével és megjelölésével kapcsolatos költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.

12. Cikk

1. A Határbizottság feladatai:

a) e Szerződés 2. Cikkének 3. pontja alapján elvégzi a magyar-ukrán államhatár közös ellenőrzését, és ennek eredményéről elkészíti az új redemarkációs okmányokat;

b) e Szerződés 7. Cikkének 2. pontja alapján ötévenként végrehajtja a határjelek és a határnyiladék közös ellenőrző szemléit;

c) amennyiben szükségessé válik, javaslatot terjeszt a Szerződő Felek törvényhozó szerveihez az államhatár mentén lévő területek kölcsönös cseréjére.

2. A Határbizottság szervezi és irányítja a határjelek karbantartásával kapcsolatos munkálatokat:

a) a sérült, megsemmisült vagy elvesztett határjelek és azok részeinek helyreállítását;

b) a kiegészítő határjelek elhelyezését;

c) a határjelek vagy azok egyes részeinek biztonságos helyre történő áthelyezését, valamint a kiszáradt vagy áthelyeződött folyó-, patak- vagy csatornamedrekben az államhatár megjelölését;

d) a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelő jóváhagyás érdekében a redemarkációs okmányokban szereplő adatok egyeztetésére és kiegészítésére az államhatáron mérések végzését, a kiegészítő adatok előírásszerű rögzítését;

e) az államhatárt átszelő folyókon, vasutakon, közutakon, illetve más létesítményeken az államhatár megjelölését, a határjeleken kiegészítő megjelölések kidolgozását és végrehajtását;

f) a határjelek anyagának meghatározását, az azokon elhelyezett feliratok, jelzések, színezések kidolgozását és egyeztetését;

g) a határjelek karbantartásával kapcsolatos más munkálatokat.

13. Cikk

1. A Szerződő Felek illetékes szervei közösen kidolgozzák a Határbizottság Ügyrendjét, amelyben meghatározzák a munkarendjét.

2. A Határbizottság hivatalos nyelve a magyar és az ukrán.

3. A küldöttségek fémpecséttel és gumibélyegzővel rendelkeznek, melyeket belső jogszabályaik alapján készíttetnek el, és amelyek tartalmazzák a Határbizottság és a küldöttség megnevezését, valamint középen a saját államuk címerét.

14. Cikk

1. A Határbizottság a tevékenységét ülések, találkozók és levélváltás útján végzi.

2. A Határbizottság üléseit a Szerződő Felek területén felváltva, szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja. Az ülést azon Szerződő Fél küldöttségének elnöke vezeti, amelynek területén az ülést tartják.

3. A Határbizottság üléséről két példányban, magyar és ukrán nyelven jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet mindkét küldöttség elnöke aláírja és gumibélyegzővel lebélyegzi.

4. Ha a Határbizottság egyes kérdésekben nem tud megegyezni, úgy ezek vizsgálatát diplomáciai útra teszi át.

15. Cikk

1. A Határbizottság tagjai és e bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek a másik Szerződő Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, valamint járműveik sérthetetlenek, mentesek a vám és más illeték alól. A Szerződő Felek a saját területükön ezen személyek részére a Szerződésből származó kötelezettségeik teljesítéséhez, közlekedési eszközökkel, szállással és összeköttetést biztosító eszközökkel történő ellátásukhoz megadják a szükséges segítséget.

2. E Cikk 1. pontjában említett személyeknek jogában áll a másik Szerződő Fél területére a munkavégzéshez szükséges mennyiségű anyagokat, eszközöket és járműveket átvinni azzal a feltétellel, hogy azok visszaszállításra kerülnek, átvihetik továbbá a személyes szükségleti tárgyaikat, a személyes szükségletük mértékét meg nem haladó mennyiségű élelmiszert és dohányárut. Az említett tárgyak mentesek a vám és egyéb illeték alól.

16. Cikk

A Határbizottság tagjai és a bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek az államhatár átlépéséhez az e Szerződés 33. Cikkében meghatározott határátlépési igazolvánnyal vannak ellátva.

17. Cikk

Az államhatáron feladatot teljesítő határbizottsági tagok, a szakértők és más szakemberek határátlépésének idejét, helyét és tartózkodási helyét minden egyes esetben a Határbizottság állapítja meg.

IV. Fejezet

A határügyi főmegbízottak, a határmegbízottak, kinevezésük, feladataik, jogaik és kötelezettségeik

18. Cikk

E Szerződésben előírt feladatok végrehajtására a Szerződő Felek a jogszabályaiknak megfelelően kinevezik:

- a határügyi főmegbízottat,

- a határügyi főmegbízott-helyetteseket,

- a határmegbízottakat,

- a határmegbízott-helyetteseket.

19. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak és a határügyi főmegbízott-helyettesek kinevezéséről szóló értesítés diplomáciai úton történik. A határügyi főmegbízottak írásban értesítik egymást a határmegbízottak és helyetteseik kinevezéséről.

2. A határügyi főmegbízottak helyettesei és a határmegbízottak helyettesei feladataik ellátása során azonos jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, mint a határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak, akiket helyettesítenek.

3. A 18. Cikkben említett személyek feladataik ellátásához a szükséges számban szakértőket és segítőket vehetnek igénybe.

4. A határügyi főmegbízottak, a határmegbízottak és a helyetteseik a feladataik ellátásához a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelő meghatalmazást kapnak. A Szerződő Felek kicserélik a meghatalmazások mintáit.

5. A határmegbízottak és helyetteseik, valamint az általuk szolgálati feladatok teljesítésébe bevont határőrök államhatár átlépésére jogosító okmányai a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően kerülnek kiadásra. Az említett személyek feladatának végrehajtásához szükséges határátlépések helyét és idejét a Szerződő Felek határmegbízottai előzetesen egyeztetik.

20. Cikk

A határügyi főmegbízottak a következő feladatokat látják el:

a) biztosítják a Szerződő Felek között határkérdésekben kötött egyezmények megfelelő végrehajtását;

b) irányítják az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével (kivéve a vámellenőrzést) és a határrend fenntartásával összefüggő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási feladatok végrehajtását;

c) értékelik a határőrizet, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzése és a határrend általános helyzetét, az együttműködést, a kölcsönös segítségnyújtást, és intézkedéseket tesznek az együttműködés javítására;

d) irányítják és összehangolják a határmegbízottak tevékenységét;

e) jóváhagyják a határmegbízottak intézkedéseiről és munkaértekezleteiről készült jegyzőkönyvet;

f) megoldják a határmegbízottak által egyetértés hiányában nem rendezett, illetőleg a határmegbízottak hatáskörét meghaladó ügyeket;

g) megállapítják a határmegbízottak közös tevékenysége során használt okmánymintákat;

h) átadják diplomáciai úton történő rendezésre - véleményezéssel együtt - a különösen bonyolult, illetőleg az olyan ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

21. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak évente egyszer, a Szerződő Felek területén felváltva, rendes ülést tartanak.

2. A határügyi főmegbízottak bármelyikük kérésére rendkívüli üléseket tarthatnak.

3. A határügyi főmegbízottak a folyamatban lévő kérdéseket az ülések között levélváltás útján vagy más hírközlő eszköz igénybevételével rendezik.

22. Cikk

1. A határmegbízottak a következő feladatokat látják el:

a) együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével és a határrend fenntartásával összefüggő kérdésekben;

b) értékelik a határszakaszukon a határőrizet, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzése, a határrend, valamint az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás helyzetét;

c) intézkednek a határrendsértések megelőzésére;

d) kivizsgálják és rendezik a bekövetkezett határrendsértéseket, valamint a határmegbízottak beavatkozását igénylő egyéb eseményeket, intézkedéseket tesznek a bizonyítékok felkutatására, rögzítésére és megóvására;

e) megszervezik a személyek, továbbá a háziállatok és tárgyak átadását és átvételét;

f) meghatározzák a kapcsolattartás rendjét és eszközeit;

g) a határügyi főmegbízottak elé terjesztik a hatáskörükben nem rendezett ügyeket.

2. A határmegbízottak haladéktalanul tájékoztatják egymást:

a) az előkészületben lévő, valamint a már elkövetett határsértésekről;

b) azokról az elemi csapásokról, környezetszennyeződésekről, amelyek átterjedtek vagy átterjedhetnek a másik Szerződő Fél területére, valamint az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről;

c) a másik Szerződő Fél vízijárművének engedély nélküli kikötéséről, illetve légi jármű engedély nélküli berepüléséről és leszállásáról;

d) az államhatár közelében végzett olyan munkáról, amelyek kárt okozhatnak a másik Szerződő Fél területén;

e) az államhatár őrizetével, a személyek, járművek, szállítmányok államhatáron történő ellenőrzésével és a határrend fenntartásával kapcsolatos, sürgős közös intézkedést igénylő egyéb adatokról, feladatokról.

23. Cikk

1. A határmegbízottak rendes munkaértekezletüket legalább évente kétszer a Szerződő Felek területén felváltva tartják.

2. A Szerződő Felek bármelyik határmegbízottjának javaslatára rendkívüli munkaértekezleteket tartanak.

3. A határrendsértések és a határmegbízottak beavatkozását igénylő egyéb események közös kivizsgálásával kapcsolatos rendkívüli munkaértekezleteket általában a helyszínen kell megtartani.

4. A határmegbízottak személyes találkozójának megtartását nem igénylő kérdéseket levélváltás útján vagy más hírközlő eszköz igénybevételével is rendezhetik.

24. Cikk

1. A határmegbízottak a határrendsértések és a határmegbízottak beavatkozását igénylő egyéb események kivizsgálása során tanúkat, szakértőket hallgatnak meg, és egyéb intézkedéseket foganatosíthatnak a bekövetkezett esemény bizonyítékainak összegyűjtésére.

2. A határmegbízottak e cikk 1. pontjában rögzített cselekményei nem érintik saját államuk eljárásra jogosult szerveinek hatáskörét.

25. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak üléseiről, a határmegbízottak munkatalálkozóiról, valamint a határrendsértések kivizsgálásáról és a határmegbízottak beavatkozását igénylő egyéb eseményekről elfogadott határozatokról két példányban, magyar és ukrán nyelven jegyzőkönyveket kell készíteni.

2. A határrendsértésekről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a kivizsgálásakor keletkezett iratokat.

3. A határmegbízottak tizennégy napon belül a határügyi főmegbízottak elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyeket egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.

4. A határmegbízottak a munkatalálkozóikról készített jegyzőkönyveket jóváhagyásra a határügyi főmegbízottak elé terjesztik.

26. Cikk

1. A Szerződés végrehajtásához szükséges személyes adatok átadásakor a határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak kölcsönösen figyelembe veszik a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelő adatvédelmi rendelkezéseket, amelynek során az alábbi feltételeket kell megtartani:

a) az átadott adatok csak a Szerződésben meghatározott célra használhatók fel, ezek felhasználásáról a felek tájékoztatják egymást;

b) az átadott adatokat csak a határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak kezelhetik;

c) az adatok csak a határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak írásbeli engedélyével adhatók tovább más szerveknek.

2. A határügyi főmegbízottak és a határmegbízottak biztosítják a Szerződés végrehajtása során átadott iratok és nem személyes adatok védelmét az illetéktelen felhasználás ellen.

3. A titkos iratok és nem személyes adatok minősítését az átadó Szerződő Fél jogszabályai alapján határozzák meg.

27. Cikk

1. A határügyi főmegbízottak és helyetteseik, a határmegbízottak és helyetteseik, valamint az általuk szolgálati feladat végrehajtására igénybe vett szakértők és segítők a másik Szerződő Fél területén nem foszthatók meg személyi szabadságuktól, személyes tárgyaik, szolgálati irataik, technikai adathordozóik, járműveik sérthetetlenek, mentesek a vám és más illeték alól.

2. A fogadó fél az e cikk 1. pontjában említett személyeknek az ülések és a munkatalálkozók során segítséget nyújt a szállás, a közlekedés biztosításához és a saját szerveikkel való összeköttetés megteremtéséhez.

28. Cikk

1. Az államhatár jogellenes átlépése miatt elfogott személyek átadása és átvétele külön egyezmény alapján történik.

2. Az államhatárt jogellenesen, de gondatlanságból átlépő személyeket az elfogástól számított negyvennyolc órán belül át kell adni azon Szerződő Fél határmegbízottjának, amelynek a területéről átmentek, feltéve, ha az átadó Szerződő Fél területén nem követtek el bűncselekményt.

Az elfogott személyek átadásával egyidejűleg át kell adni azokat a tárgyakat is, amelyek náluk voltak és bizonyíthatóan a másik Szerződő Fél területéről hozták át.

Az átadásról, illetve az átvételről két példányban jegyzőkönyv készül.

3. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy egyiküknek sincs joga az e cikk 2. pontjában említett személyek visszavételét megtagadni.

29. Cikk

1. A határmegbízottak értesítik egymást az államhatáron vélhetően átment háziállatokról, és megteszik a szükséges intézkedéseket azok felkutatására.

2. A háziállatok átadását a határmegbízottak hajtják végre a Szerződő Felek állat-egészségügyi előírásai szerint, annak a helynek a közelében, ahol a háziállatok átmentek az államhatáron.

3. A határmegbízottak intézkednek az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére természeti erő hatására átkerült tárgyak felkutatására és visszaadására.

4. Az államhatáron átment háziállatok és átkerült tárgyak átadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az átment háziállatok tartásával, állat-egészségügyi ellátásával, vagy az átkerült tárgyak őrzésével és szállításával kapcsolatos költségeket, melyeket az átadó Szerződő Fél belső jogszabályainak megfelelően kell megállapítani.

5. Az államhatáron átment háziállatok tartásával vagy az átkerült tárgyak őrzésével kapcsolatos költségeket önként vagy bírósági határozat alapján azok a jogi vagy természetes személyek térítik meg, akiknek a háziállatok vagy a tárgyak a tulajdonát képezik.

6. A meg nem talált háziállatokért és tárgyakért a tulajdonosnak kártérítés nem jár.

30. Cikk

1. Az államhatár menti területeken tartózkodó személyek elemi csapás vagy az életüket fenyegető egyéb ok miatt az államhatárt bárhol és bármikor átléphetik. Ezen személyek kötelesek haladéktalanul jelentkezni azon Szerződő Fél legközelebbi hatóságánál, amelynek a területén tartózkodnak.

2. Az egyik Szerződő Fél területén bekövetkezett szerencsétlenség esetén a határmegbízottakkal egyeztetve a másik Szerződő Fél mentőalakulatai segítségnyújtás céljából az államhatárt bárhol és bármikor átléphetik, és addig tartózkodhatnak ezen Szerződő Fél területén, a szerencsétlenség körzetében, ameddig az a segítségnyújtáshoz szükséges.

3. E cikk 1. pontjában említett személyek és a mentőalakulatok hazatérése a Szerződő Felek határmegbízottainak közreműködésével a legközelebbi határátkelőhelyen történik.

4. A segítségnyújtáshoz szükséges anyagok, berendezések, felszerelések, járművek, illetve a személyes használati tárgyak vám- és illetékmentesek. A segítségnyújtás során fel nem használt anyagokat vissza kell szállítani.

31. Cikk

Az államhatáron személyek és járművek átlépése csak a nemzetközi, a két állam közötti és az egyszerűsített forgalom számára megnyitott határátkelőhelyen történhet.

32. Cikk

Azokat a személyeket, akiket a Szerződő Fél határőrizeti szervei a határátkelőhelyeken nem léptetnek be, annak a félnek kell haladéktalanul visszafogadni, ahonnan jöttek.

33. Cikk

1. Az államhatáron átvezető vasutak, közutak és egyéb létesítmények fenntartását és a határvizeken munkát végző személyek határátlépését külön nemzetközi szerződések szabályozzák, amely a Szerződő Felek belső jogszabályai által meghatározott határátlépési igazolvánnyal történik. Ugyanilyen határátlépési igazolványt kapnak a Határbizottság tagjai és e bizottság által munkavégzésre igénybe vett személyek. A Szerződő Felek kicserélik az ilyen okmányok mintáit.

2. Ha az e cikk 1. pontjában említett személyeknek munkavégzés céljából határátkelőhelyen kívül kell az államhatárt átlépni, negyvennyolc órával a munkálatok megkezdése előtt tájékoztatják a határmegbízottakat. A Szerződő Felek határmegbízottjai ezekről a határátlépésekről tájékoztatják egymást.

34. Cikk

1. A határmegbízottak a határrendsértések és a határrendsértésekkel összefüggő események kivizsgálása során meghatározzák a Szerződő Fél területén okozott kárt. A károkozás mértékét és a megtérítését annak a Szerződő Félnek a jogszabályai alapján állapítják meg, amelynek a területén a károkozás történt.

2. A károkozó jogi és természetes személyek a kárt önként vagy bírósági határozat alapján térítik meg.

3. Amennyiben a károkozó személye nem állapítható meg, a kárért az a Szerződő Fél áll helyt, amelynek területéről az kiindult, kivéve azokat az eseteket, amikor a károkozás végszükség vagy elemi csapás következtében történt.

V. Fejezet

A határvizek, az államhatárt átszelő vasútvonalak, közutak és egyéb létesítmények használatának rendje

35. Cikk

1. A határfolyókon a Szerződő Felek hajói a fő hajózó meder teljes szélességében, csónakjai az államhatár vonaláig közlekedhetnek.

2. A határvizek saját részén a vízijárművek tartózkodását és használatát a Szerződő Felek saját jogszabályaik szerint szabályozzák.

36. Cikk

1. Az egyik Szerződő Fél vízijárművei a másik Szerződő Fél területét képező parton csak veszély esetén köthetnek ki, ha a saját parton történő kikötésre nincs lehetőség. A kikötött vízijárműért felelős személy erről haladéktalanul köteles tájékoztatni a másik Szerződő Fél határőrizeti szervét.

2. Az egyik Szerződő Fél határőrizeti, rendőrségi, vámőrségi, természetvédelmi és vízgazdálkodási szolgálatainak vízijárművei a másik Szerződő Fél határmegbízottjának előzetes engedélyével szolgálati okból kiköthetnek a másik Szerződő Fél területéhez tartozó parton.

37. Cikk

1. A Szerződő Felek határvizein közlekedő valamennyi vízijárművet el kell látni: a hajókat a saját államuk zászlajával, névvel vagy számmal; a csónakokat az orr vagy a tat részen az állami zászló jelképével és számokkal.

2. A nevet és a számokat fehér vagy fekete festékkel kell felfesteni oly módon, hogy az mindkét partról világosan látható legyen.

38. Cikk

A Szerződő Felek gondoskodnak a határvizek megfelelő rendben tartásáról, és minden lehetséges intézkedést megtesznek, amelyek a határvizek partjai megrongálásának megakadályozásához szükségesek.

39. Cikk

1. Az államhatár eredeti helyzetének biztosítása érdekében a határfolyók medrét, árterületét egyoldalúan nem lehet megváltoztatni.

2. A határfolyók (patakok, csatornák) medrének a természeti erők következtében történt változása esetén a Szerződő Felek - ha másként nem állapodtak meg - kötelezik magukat a meder eredeti helyzetének visszaállítására.

40. Cikk

A határvizeken lévő hidak, gátak, zsilipek, töltések és más berendezések létesítéséhez, használatához, átépítéséhez és eltávolításához külön nemzetközi megállapodás szükséges.

41. Cikk

Az államhatáron átvezető vasutakon, közutakon, a víziutakon a közlekedés és karbantartás rendjét, az államhatáron átvezető létesítmények építését, használatát külön nemzetközi megállapodásban kell rendezni.

VI. Fejezet

Gazdasági tevékenység és környezetvédelem az államhatáron

42. Cikk

A határvizeken a halászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek saját jogszabályai szerint.

43. Cikk

A vadászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek saját jogszabályai szerint. Tilos az államhatáron átlőni, és azon keresztül vadat és szárnyasvadat üldözni.

44. Cikk

Ha természeti erő következtében vagy fakitermelés során fák esnek át az államhatár túloldalára, a Szerződő Felek határmegbízottai erről kölcsönösen tájékoztatják egymást, és intézkednek, hogy ezeket a fákat annak a Szerződő Félnek a területére szállítsák, ahonnan azok átestek. Ezekben az esetekben a fa államhatáron történő visszaszállítása mentes minden vám és illeték alól.

45. Cikk

1. Az államhatár közelében keletkezett tűz esetén az a Szerződő Fél, amelynek területén a tűz keletkezett, köteles lehetőség szerint mindent megtenni a tűz államhatáron történő átterjedésének megakadályozása érdekében.

2. A tűz államhatáron történő átterjedése vagy ennek veszélye esetén a Szerződő Felek határmegbízottjai haladéktalanul tájékoztatják egymást.

46. Cikk

1. A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy az államhatár közelében végzett gazdasági és egyéb tevékenység a másik Szerződő Fél környezetét ne károsítsa.

2. Környezetszennyező anyagok államhatáron történő átjutása vagy annak veszélye esetén a Szerződő Felek határmegbízottai haladéktalanul tájékoztatják egymást.

47. Cikk

Bányászat és bányászati kutatás az államhatártól számított húsz méteren belül nem folytatható, kivéve, ha ezt külön nemzetközi megállapodás másképpen nem szabályozza.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

48. Cikk

1. A Szerződést meg kell erősíteni.

2. A megerősítő okmányok kicserélésére a lehető legrövidebb időn belül Budapesten kerül sor.

3. A Szerződés a megerősítő okmányok kicserélését követő harminc nap elteltével lép hatályba.

49. Cikk

A Szerződés tíz évig marad hatályban, és automatikusan újabb ötéves időtartamokra meghosszabbodik, ameddig az egyik Szerződő Fél ennek lejárta előtt hat hónappal diplomáciai úton írásban nem jelenti be a Szerződés felmondását.

50. Cikk

A Szerződés hatálybalépésétől kezdve a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés tárgyában, Budapesten, 1961. évi október hó 3-án aláírt Szerződés hatályát veszti.

51. Cikk

A Szerződés két eredeti példányban, magyar és ukrán nyelven készült, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1996. április 19. napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között a magyar-szovjet államhatár rendjének megállapítása, határkérdésekben kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés tárgyában, Budapesten, 1961. évi október hó 3-án létrejött Szerződés kihirdetéséről szóló 1962. évi 16. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(3) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére