Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.11.)

1998. évi LVIII. törvény

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról * 

1. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: fióktelep), amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.”

2. § A Krt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként vagy fióktelepként működhet. A részvénytársasági formában működő közraktárra a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő közraktárra a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével), fióktelep esetén dotációs tőkével alapítható, amelyből legalább kettőszázötvenmillió forint pénzbeli hozzájárulás és az (5) bekezdésben meghatározott ingatlan mint nem pénzbeli hozzájárulás.

(3) A dotációs tőke a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

(4) Az alaptőke, illetve a dotációs tőke pénzbeli részét a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni. A pénzbeli hozzájárulást a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt olyan belföldi székhelyű hitelintézetnél kell befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán kell tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve, amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal.

(5) A nem pénzbeli hozzájárulásként a közraktár rendelkezésére bocsátott, a közraktári tevékenység folytatására alkalmas, tehermentes ingatlannak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja vagy a kamarai nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötvenmillió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(6) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „közraktár” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és működtetett, belföldön cégjegyzékben bejegyzett részvénytársaság vagy fióktelep szerepeltetheti.

(7) A közraktár valamennyi belső szabályzatának, továbbá a közraktározási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratoknak - ideértve a szerződési feltételeket is - magyar nyelven rendelkezésre kell állniuk. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű szöveg az irányadó.”

3. § A Krt. 3. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A részvénytársasági formában működő közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki.”

4. § A Krt. 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanra a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. Abban az esetben, ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.

(4) A közraktár, annak vezetője, vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, a felügyelő bizottság tagja, továbbá a közraktár munkavállalója vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.”

5. § A Krt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti, illetőleg szüntetheti meg, ha azt a gazdasági miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet egyetértésével előzetesen engedélyezte. A közraktár vámszabad területen való működéséhez az erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a harminc napnál nem régebbi cégkivonatot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;

b) a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalékképzésre vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;

h) a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás.

(3) A 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló hitelintézeti okirat, illetve a harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap igazolja. Az engedély csak akkor adható meg, ha a közraktár részére a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba jogerősen bejegyezték.”

6. § A Krt. a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:

„5/A. § A fióktelep közraktározási tevékenységét a felügyelet akkor engedélyezi, ha csatolja az 5/B. § szerinti okiratokat, továbbá ha

a) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal;

b) érvényes és hatályos - a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, a fióktelepek feletti felügyeletre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a felügyelet és a külföldi vállalkozás székhelye szerinti országban a közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet között;

c) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy a felügyelet számára lehetővé teszi valamennyi belföldön közraktárként működő szervezeti egységében a helyszíni ellenőrzés lefolytatását;

d) a külföldi vállalkozás nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a belföldön bejegyzett fióktelep útján, cégneve alatt keletkező kötelezettségeiért;

e) a külföldi vállalkozás benyújtja a felügyelethez a székhelye szerint illetékes közraktári tevékenység felett felügyeletet gyakorló szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a székhely szerint illetékes országban közraktári tevékenység folytatására és Magyarországon - ilyen tevékenységet végző - fióktelep létesítésére jogosult, továbbá, ha ehhez külön engedély is kell, akkor azzal is rendelkezik.

5/B. § A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről;

b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;

c) az 5/A. § b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;

d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

f) az alapítónak az előző gazdasági évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás.

5/C. § (1) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez, melyet az akkor engedélyez, ha az nem veszélyezteti a közraktár e törvényben meghatározott biztonságos működését.

(2) A közraktár alaptőkéjének, dotációs tőkéjének megváltoztatása esetén az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) intézkedési tervet, amely bemutatja, hogy az alaptőke, illetőleg a dotációs tőke megváltoztatása milyen hatással van a közraktári tevékenység gyakorlására;

b) a jegyzett tőke megváltoztatása esetén a közraktár igazgatósága által a közgyűlés elé terjesztett határozattervezetet.

5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, s ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.”

7. § A Krt. 6. §-a a következő (1)-(2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (1)-(2) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(1) A közraktári tevékenység folytatására vonatkozó engedély iránti kérelmet három példányban kell előterjeszteni.

(2) Ha a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem mellékletei között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a hiteles magyar nyelvű fordítását is.”

8. § A Krt. 7. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő (1) bekezdés lép, egyúttal a jelenlegi (3) bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:

„(1) A közraktár vezetését külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező, természetes személynek kell ellátnia, aki

a) a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik;

c) büntetlen előéletű, nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása.”

9. § A Krt. 8. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”

10. § (1) A Krt. 9. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felügyelet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés).”

(2) A Krt. 9. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, az adathordozók tartalmát megismerni, felvilágosítást kérni.”

11. § A Krt. 10. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet]

d) a közraktárt ötvenezer forinttól ötvenmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”

12. § A Krt. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A felügyelet felfüggeszti a közraktár tevékenységét, ha a külföldi vállalkozás közraktári tevékenysége felett felügyeletet gyakorló, székhely szerint illetékes szervezet a külföldi vállalkozás tevékenységét felfüggesztette.

(2) A felügyelet visszavonja a közraktári engedélyt, ha a külföldi vállalkozás a fióktelepét megszüntette.”

13. § A Krt. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni.”

14. § (1) A Krt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke, de legfeljebb tízmillió forint.”

(2) A Krt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyeleti eljárási díj nyolcvan százalékát a Gazdasági Minisztérium részére, húsz százalékát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktári jegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait a gazdasági miniszter rendeletben szabályozza.”

15. § A Krt. 13. §-ának a) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a § a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

(A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni)

a) fizetésképtelensége veszélyét, közraktári tevékenysége megszüntetésének szándékát;”

c) az alaptőke (jegyzett tőke), a dotációs tőke felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;”

h) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát;

i) fióktelep esetén a külföldi vállalkozás cégadatainak megváltozását, tevékenységének megszüntetését, felfüggesztését.”

16. § A Krt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét, raktárban történő elhelyezésének, raktározásának, kezelésének és biztosításának módját, valamint a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját. A szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a 17. § szerinti szabályzatok a szerződés részét képezik.”

17. § A Krt. 20. §-ának (2) bekezdése a következővel egészül ki:

„A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű, felelős betartásának ellenőrzésére terjed ki.”

18. § A Krt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közraktári árujegyre, illetőleg a közraktári zálogjegyre a külkereskedelmi, illetőleg a devizajogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.”

19. § A Krt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(9) bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:

„(3) Az áru árverésen történő értékesítése esetén az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alapja az árverésen elért általános forgalmi adó nélküli ár. Az árverésen történő értékesítésre egyebekben az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezései az irányadók.”

20. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A Krt. - e törvény 2. §-ával megállapított - 2. § (2) bekezdése szerinti jegyzett tőke szerkezetére és összetételére vonatkozó szabályoknak az e törvény hatálybalépésekor már működő közraktáraknak legkésőbb 2001. január 1-jéig kell megfelelniük.


  Vissza az oldal tetejére