Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.14.)

1998. évi LXV. törvény

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„9. Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban a következő módszerek valamelyikével megállapított (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci érték a terméknek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci értéket az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) az adózó által kialakított egyéb módszer alapján, ha az adózó bizonyítja, hogy a szokásos piaci érték az a)-c) pontokban foglaltak szerint nem határozható meg és az egyéb módszer az adott esetben megfelelő.”

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„21. Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést -, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye.”

(3) Az Szja tv. 3. §-ának 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2)-(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság, továbbá a volt munkáltató által folyósított, pénzben megváltott szénjárandóság az említett kormányrendeletben felsorolt magánszemélynek, illetőleg hozzátartozójának az ott meghatározott mértékig, tekintet nélkül arra, hogy a volt munkáltató felszámolás alatt áll-e, vagy nem, és folytatja-e, vagy megszüntette termelő tevékenységét. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes művészi járadék, ideértve az e kitüntető cím jogosultjának özvegye részére ezzel összefüggésben folyósított járadékot is.

24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.”

(4) Az Szja tv. 3. §-ának 52. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - ha a közhasznú minősítéséről bíróság határoz - a közhasznúsági fokozatot és a bírósági határozat számát.”

(5) Az Szja tv. 3. §-ának 54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„54. Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. A 13. számú melléklet alkalmazásában a beruházás értékének az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig felmerült beruházási költséget képező kiadást kell tekinteni.”

(6) Az Szja tv. 3. §-a a következő 59., 60. és 61. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„59. Az értékpapír szokásos piaci értéke:

a) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása;

b) a tőzsdére bevezetett értékpapír esetében az a) pont rendelkezése alá nem tartozó ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam);

c) értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, tőzsdére be nem vezetett értékpapír esetében nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike;

d) azon ügyletek esetében, amelyeknél az a)-c) pontok rendelkezései nem alkalmazhatók, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.

60. Családi pótlék alatt a külön törvény alapján folyósított iskoláztatási támogatást is érteni kell.

61. Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet rendelkezései szerint történő vásárlás.”

2. § Az Szja tv. 5. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.

(3) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azt a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az MNB által közzétett USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történő átszámításhoz.”

3. § Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat a jövedelmeket, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell bevallani.”

4. § (1) Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]

c) a magánszemély nyugdíj, más adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetmény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás címén szerzett jövedelmet az a) vagy b) pontban foglaltak mellett;”

(2) Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]

e) a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagjának kizárólag ugyanazon társaságtól származik az a) pontban említett jövedelme.”

(3) Az Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha)

c) a magánszemélynek egyes külön adózó jövedelmei után adómegállapítási és/vagy adófizetési kötelezettsége van, kivéve, ha egyébként a (2) bekezdés a) vagy e) pontjában foglalt feltételek teljesülnek;”

(4) Az Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha)

e) a magánszemély olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 250 ezer forintot meghaladja, kivéve ha egyszerűsített bevallási nyilatkozatot kíván tenni és annak feltételei fennállnak;”

5. § Az Szja tv. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel csökkenthető az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási értéknek megfelelő összeggel.

(2) Az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és az (1) bekezdés rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az ott említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható, és azok a mezőgazdasági őstermelői bevétel megállapításánál nem vehetők figyelembe.”

6. § Az Szja tv. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) és az (5) bekezdés rendelkezése a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”

7. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Egyéb jövedelem - ha törvény másként nem rendelkezik - a jog

a) visszterhes alapítása,

b) átruházása,

c) megszüntetése,

d) gyakorlásának átengedése

ellenében, illetőleg a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó része.

(8) Egyéb jövedelem az a vagyoni érték, amelyet a magánszemély értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Ezen jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély ezzel a joggal él. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből azt a részt kell tekinteni, amely a magánszemély által a jog megszerzése ellenében és az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget meghaladja.

(9) A (8) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem keletkezik jövedelem a jegyzési, vételi jog gyakorlása által, ha e jog megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.

(10) A (8) bekezdés alkalmazásában nem minősül vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek a kifizető által értékpapír formájában természetbeni juttatásként adott vagyoni érték.”

8. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0-400 000 Ft 20%,
400 001-1 000 000 Ft
80 000 Ft és a 400 000 Ft-on felüli rész 30%-a,
1 000 001 Ft-tól
260 000 Ft és az 1 000 000 Ft-on felüli rész 40%-a.”

9. § Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Amennyiben az összevont adóalapnak részét képezi olyan jövedelem, amely külföldön (is) adóztatható és nemzetközi szerződésből vagy viszonosságból más nem következik, akkor

a) a számított adót az összevont adóalappal elosztva átlagos adókulcsot kell meghatározni;

b) az a) pont szerinti átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet;

c) a b) pont szerinti összeg a számított adót csökkenti;

d) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában a c) pont szerinti levonás nem haladhatja meg sem a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének, sem a számított adónak a 90 százalékát.

(2) A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ha az adót olyan pénznemben állapították meg, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, akkor az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.”

10. § Az Szja tv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 10 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forinttal, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg.”

11. § Az Szja tv. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - utoljára az öregségi nyugdíja megállapításának évében - azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.”

12. § Az Szja tv. 40. §-ának címe, továbbá a 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Személyi és családi kedvezmények

40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havi 1500 forint.

(2) Az összevont adóalap adóját csökkenti a családi kedvezmény.

(3) A családi kedvezmény eltartottanként

a) egy és kettő eltartott esetében havi 1700 forint;

b) három vagy több eltartott esetében havi 2300 forint;

c) súlyosan fogyatékos eltartott esetében fogyatékos eltartottanként havi 2600 forint.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában eltartott az, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak. Súlyosan fogyatékos eltartott az, aki után a családi pótlékot a fogyatékos állapotára tekintettel folyósítják, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is, abban a háztartásban, ahol ellátásáról folyamatosan gondoskodnak.

(5) A családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a folyamatos ellátásáról gondoskodó, egy háztartásban élő magánszemélyek egyike, feltéve, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén adóbevallásában (a munkáltatója az adóbevallást helyettesítő elszámolásban) a fogyatékos eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltünteti.

(6) Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemély nevére folyósítják, akinek a 33-34. § rendelkezéseit is figyelembe véve nincs a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója, akkor az (5) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi kedvezmény nem érvényesített részét, illetőleg egészét a vele együttélő házastársa az adóév végén adóbevallásában (az adóbevallást helyettesítő elszámolásban) veheti igénybe, feltéve, hogy az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét mindketten feltüntetik adóbevallásukban, illetőleg az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásukban.”

13. § (1) Az Szja tv. 43. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 8. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel a befektetési adóhitel, legfeljebb azonban a magánszemély befektetésállománya növekményének 20 százaléka, azonban a levont összeg nem lehet több, mint évi 200 ezer forint.

(2) Ha a magánszemély befektetésállománya mérséklődik, legalább a csökkenés 20 százaléka, de legfeljebb a fennálló adóhitel mértékéig a befektetési adóhitelt vissza kell fizetnie.”

(2) Az Szja tv. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a visszafizetés mértéke a csökkenés 30 százaléka mindaddig, ameddig az 1995-1998. évekre vonatkozó adóbevallásban érvényesített adóhitelt a magánszemély vissza nem fizette.”

14. § Az Szja tv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a 41-43. § rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a 35-40. § rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka.”

15. § (1) Az Szja tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizetőnek az általa kifizetett összevont adóalapot képező jövedelemből - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik - 40 százalék adóelőleget kell levonnia akkor is, ha a kifizetés számla ellenében történik. Az előzőekben megállapított adóelőleget csökkenti az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye.”

(2) Az Szja tv. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem haladja meg az 1 millió forintot, az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető a jövedelem adótábla szerinti adójának az e jövedelemmel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentett összegét vonja le adóelőlegként. Ha az adóév folyamán több alkalommal fizet ki ugyanazon magánszemélynek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, akkor kifizetésenként az adóév elejétől kezdődően e jövedelmeket összesítenie kell, és ennek az összesített jövedelemnek az adótábla szerint kiszámított adóját az e jövedelmekkel kapcsolatos nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményével csökkentenie kell. Ebből az összegből le kell vonni az általa már korábban levont adóelőlegek összegét és az így kiszámított különbözetet kell adóelőleg címén levonnia (göngyölítéses módszer).”

16. § (1) Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:)

c) a havi adójóváírást - amely, figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is, az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 forint -, feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését;”

(2) Az Szja tv. 47. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal és záró mondattal egészül ki:

(A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:)

f) a családi kedvezményt annál a magánszemélynél,

1. akinek nevére a családi pótlékot fizetik,

2. rokkantsági járadékban részesülő súlyosan fogyatékos eltartott esetében annál, aki a háztartásában együtt élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik, hogy saját háztartásában folyamatosan gondoskodik a fogyatékos személy ellátásáról és ezt a családi kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe,

3. aki az együttélő házastársával közösen nyilatkozatot ad, hogy az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a kedvezményt a házastársának történő családipótlék-folyósítás ellenére ő érvényesítheti.

A b) és e) pont rendelkezésében a tagdíjbefizetés igazolása a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal, valamint a befizetésekről szóló bizonylat bemutatásával történik, kivéve, ha a munkáltató közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében.”

(3) Az Szja tv. 47. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A (3)-(4) és (14) bekezdés rendelkezéseitől eltérően - ha az év végén elszámolandó adókülönbözet ezáltal mérsékelhető - a munkáltató a magánszeméllyel egyetértésben, annak nyilatkozata alapján választhatja, hogy az adóelőleget a 46. § (1), (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint - figyelemmel a 49. § (7)-(8) bekezdésében foglaltakra is - vonja le.”

17. § (1) Az Szja tv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek, továbbá annak az önálló tevékenységet végző magánszemélynek, akinek az önálló tevékenységére tekintettel kapott bevétele nem kifizetőtől származik, az e tevékenységéből származó jövedelméből negyedévenként adóelőleget kell fizetnie. Az adóelőleg összege legalább az adóév elejétől ilyen jogcímen keletkezett jövedelem adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözete. A mezőgazdasági őstermelő esetében az adóelőleg legalább az év elejétől keletkezett, mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem adótábla szerinti adójának azon összege, amely az őstermelői adókedvezmény és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg együttes összegét meghaladja.”

(2) Az Szja tv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell az e § szerinti adóelőleget megfizetni

a) ha annak összege nem haladja meg az 1000 forintot;

b) a mezőgazdasági kistermelőnek, ha nem alkalmaz átalányadózást, illetőleg egyébként a mezőgazdasági őstermelőnek mindaddig, ameddig az év elejétől számított mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele nem haladja meg az 1 millió 500 ezer forintot.”

(3) Az Szja tv. 49. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az e jövedelem után már befizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg.

(7) Ha a magánszemély valamely jövedelme adóelőlegének megállapítására a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során az összevont adóalapja az 1 millió forintot meghaladja, akkor az említett értékhatár túllépését követő 15 napon belül be kell fizetnie az adóhatósághoz azt az összeget, amennyivel az adóévben ezen időpontig a kifizetői adóelőleg-levonás szabályai szerint kifizetett összes jövedelmének 40 százaléka meghaladja a kifizető(k) által az adóév során ezen jövedelmekből levont adóelőleg(ek) együttes összegét.”

(4) Az Szja tv. 49. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti:

a) a súlyosan fogyatékos állapotára tekintettel őt megillető kedvezményt;

b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba általa történt tagdíjbefizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylat alapján;

c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján a havonta fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedményét, valamint a saját tagdíját kiegészítő befizetés után járó kedvezményt a befizetést tanúsító bizonylatok alapján;

d) az őt megillető családi kedvezményt.”

18. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó elhatárolhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt veszteség - figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is - a következők szerint számolható el:]

d) Az a) és e) pont rendelkezése az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő harmadik adóévben és az azt követő adóévekben elhatárolt veszteségre az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható akkor, ha az elhatárolt veszteség keletkezése évében a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az előbbiek elháríthatatlan külső ok miatt következtek be.”

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A (9)-(11) bekezdés rendelkezései szerint megállapított adót az egyéni vállalkozónak adóelőleg-fizetéssel (vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg) és az adóévet követően kell megfizetnie oly módon, hogy a fizetendő adó és az adóévi jövedelem után befizetett adóelőleg összege közötti különbséget az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó bevallásában az adófizetésre vonatkozó rendelkezések szerint számolja el.

(13) A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg összege legalább az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap (9) bekezdés szerinti adója, csökkentve a (10)-(11) bekezdés rendelkezései szerinti adókedvezményekkel és az adóévi jövedelem után már befizetett adóelőleg különbözete. Az év elejétől keletkezett vállalkozói adóalap kiszámításához az adóévben esedékes értékcsökkenési leírásnak az adott negyedév szerinti időarányos része és az adóévre áthozott veszteség időarányos része vehető figyelembe.”

19. § (1) Az Szja tv. 49/C. §-ának (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:)

c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.”

(2) Az Szja tv. 49/C. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2)-(3) bekezdésben említett tételek együttes összege, legfeljebb annak mértékéig csökkenthető:]

d) az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összegével, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdése nem történt meg.”

20. § (1) Az Szja tv. 50. § (1) bekezdése a) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a bejelentés évének első napjától kezdődően átalányadózást választhat a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben]

„3. az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységéből származó bevétele az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg;”

(2) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:)

a) ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés;”

(3) Az Szja tv. 50. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:)

k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység.”

21. § Az Szja tv. 53. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat.

(3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következők működtetésére terjed ki:

üzletköri jelzőszám
a) élelmiszer jellegű áruház 111.
b) élelmiszer jellegű vegyes üzlet 113.
c) zöldség- és gyümölcsüzlet 121.
d) hús, húskészítmény-, baromfiüzlet 122.
e) hal- és halkészítményüzlet 123.
f) kenyér- és pékáruüzlet 124.
g) gyógyhatású készítmények szaküzlete 129.
h) vegyi áruk üzlete 141.
i) festékek és lakkok üzlete 1362.
j) mezőgazdasági, méhészeti üzlet 1607.”

22. § Az Szja tv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedéséből), megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékű jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerződés kelt.”

23. § (1) Az Szja tv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában osztaléknak minősül

a) a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is;

b) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, feltéve, hogy az nem minősül a d) pont rendelkezésében említett jövedelemnek;

c) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;

d) a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.”

(2) Az Szja tv. 66. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet a kifizetését követő első mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelem (2), illetőleg (6) bekezdés szerint megállapított adójával szemben adóelőlegként kell elszámolni. Az elszámolás a kifizető kötelezettsége az osztalék megállapításának időpontjában. Osztalékelőlegnek kell tekinteni a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeget.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 20 százalék, amelyet a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizető által adott igazolás alapján az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell az előbb említett esetben az adót megfizetni, ha a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása), vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt a jegyzett tőke felemelése, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg - mint a vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem - adóköteles.”

(3) Az Szja tv. 66. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 35 százalék, amelyet a kifizető a legközelebbi alkalommal kifizetett adóköteles jövedelemből von le, vagy ha ez az adóévben nem lehetséges, akkor azt a magánszemély a kifizető által adott igazolás alapján az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg fizeti meg. Nem kell ezt az adót megfizetni az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után, azzal, hogy utóbb az árfolyamnyereség számítása szempontjából a kedvezménynek megfelelő érték az értékpapír megszerzésére fordított összeg (érték) részét képezi.”

24. § Az Szja tv. 67. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árfolyamnyereségnek minősül - kivéve, ha azt a törvény kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősíti - az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget (értéket) meghaladó része, csökkentve a járulékos költségekkel. E rendelkezés alkalmazásában járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás.

(2) Az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) - ha törvény másként nem rendelkezik - az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban feltüntetett vásárlásra fordított összeget kell tekinteni, és/vagy megszerzésre fordított értéknek kell tekinteni azt az értékrészt is, amely e törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősül. Ha e törvény rendelkezéseiből az értékpapír szokásos piaci értékének figyelembevétele következik, az elidegenítésért kapott bevételnek, a megszerzésre fordított összegnek a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magánszemélynél a megszerzésre fordított összegnek a kárpótlásként szerzett kárpótlási jegy kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg az előzőek szerint nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka az árfolyamnyereség.”

25. § Az Szja tv. 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül természetbeni juttatásnak:)

f) a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni értéknek az a része, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik.”

26. § Az Szja tv. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett jövedelem miatt az adó (a továbbiakban: cégautó adó) havonta fizetendő mértéke a következő:



A személygépkocsi beszerzési ára
A személygépkocsi
beszerzésének évében
és az azt követő
1-4. évben
(Ft)
A személygépkocsi
beszerzésének évét
követő 5. és
további években
(Ft)
1- 500 000 3 000 1 500
500 001-1 000 000 4 000 2 000
1 000 001-2 000 000 6 000 3 000
2 000 001-3 000 000 10 000 5 000
3 000 001-4 000 000 13 000 6 500
4 000 001-5 000 000 16 000 8 000
5 000 000 felett 21 000 10 500

27. § (1) Az Szja tv. 74. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem”

„(1) A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20 százalék.”

(2) Az Szja tv. 74. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, ha a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást választotta, valamint a falusi vendégfogadás esetében, ha az e tevékenységéből származó bevételre a törvény adómentességi szabálya érvényesíthető.

(5) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg.

(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, vagy falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozatot ad arról, hogy az adóévben várható bevétele ebből a tevékenységéből nem haladja meg a 400 ezer forintot, vagy ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetőleg a kifizető bármely ok miatt [ide nem értve a (4) bekezdésben említett eseteket] az adót nem vonta le, akkor az adót a magánszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.”

28. § Az Szja tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § A statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott szolgáltatások, épületek, építmények vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) az 1998. június 30. napján érvényes besorolási rendjét, a vámtarifaszámra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló, 1998. június 30-án hatályos jogszabályban meghatározott besorolási számot kell érteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

Átmeneti és záró rendelkezések

29. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)-(7) bekezdések rendelkezéseire is figyelemmel - az 1999. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni, egyidejűleg az Szja tv. 1., 3., 5-8., 11., 13. számú melléklete e törvény 1-8. számú mellékletével módosul.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 5. § (6) bekezdése, a 29. § (3) bekezdése, a 70. § (5) bekezdésének utolsó mondata, az 1. számú melléklet 8.8. pontjának „(ITJ 69-99-26)” szövegrésze, az 1. számú melléklet 8.23. pontja, a 11. számú melléklet II/1. ad) pontja és a 11. számú melléklet III/3. b) pontja, továbbá e törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 50. § (2) bekezdés g) pontjában a „posta és” szövegrész helyébe a „postaszolgálat,” szövegrész kerül, valamint a 76. § (4) bekezdése kiegészül a „továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadásból származó nyeremény” szövegrésszel.

(3) Az Szja tv.-nek az e törvény 1. §-a (3) bekezdésével megállapított 3. § 23. és 24. pontjában foglalt rendelkezése, az e törvény 4. §-a (2)-(3) bekezdésével megállapított 12. § (2) bekezdés e) pontjában és (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezései, az e törvény 11. §-ával megállapított 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezése, valamint az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvény 1. számú mellékletével megállapított 9.1.5. pontjában foglalt rendelkezése az 1998. évi adó megállapításakor is alkalmazható.

(4) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben meghatározott leírási kulcsokat.

(5) Ha az egyéni vállalkozó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 13. számú melléklet „Fogalmak” részében az 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseket.

(6) Az Szja tv. 57/A-57/C. §-ában, továbbá az 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (6) bekezdésében szabályozott módon és feltételekkel a tételes átalányadózás az 1999. évben is választható.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 1999. évre vonatkozó hatállyal rendeletben határozza meg az Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termék- és tevékenységi kört, valamint a vámtarifaszámokat érintő kiigazításokat.

1. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.2. és 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális és más ellátások közül adómentes:)

„1.2. a családi pótlék;

1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nyújtott rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, otthonteremtési támogatás, nevelési díj, nevelési díj mellett folyósított külön ellátmány, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a sorkatona és a polgári szolgálatot teljesítő hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.1. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakáscélú felhasználásra, lakás korszerűsítésére az alkalmazottnak pénzintézet útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás (ideértve a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelből elengedett összeget is), a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított legfeljebb 5 évenként 500 ezer forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy lakáskorszerűsítés alatt a jogszabály szerinti komfortfokozat növelését kell érteni; a pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-éig az előző évi ilyen támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklete 3. pontjának címe helyébe a következő cím lép, továbbá a 3.2. pontja a következő 3.2.3. és 3.2.4. alpontokkal egészül ki:

3. A közcélú juttatások körében adómentes:

(az az összeg, amelyet)

„3.2.3. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alapján a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély,

3.2.4. a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;”

4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Költségtérítés jellegű bevételek közül adómentes:)

„5.1. a fegyveres erők és rendvédelmi szervezetek hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére jogszabály alapján folyósított lakhatási támogatás;”

5. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.16. a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi gyakorlaton részt vevő - 24 órás őr- és ügyeleti szolgálatot adó - tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeidőszaki, minősített időszaki katasztrófa elhárításában résztvevőnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a sor-, tartalékos és póttartalékos katona, a katonai és rendvédelmi középiskola, a felsőoktatási intézmény tanulmányi szerződéses és ösztöndíjas tanulója, hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott természetbeni juttatása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott igénybevételnek kitett magánszemély a terrorelhárító, a repülőhajózó, a repülő műszaki, a búvár, a tűzszerész, az ejtőernyős és a békefenntartó feladatokra vezényelt hivatásos és szerződéses katonák állománya;”

6. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A természetbeni juttatások közül adómentes:)

„8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék;”

7. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 9.1.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 9.2. ponttal egészül ki:

(Az üdülési csekk adómentességével kapcsolatos szabályok.)

„9.1.5. Ha az adóhatóság a 8.3. pont rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki (amely) nem rendelkezik a 9.1.2. pontban említett nyilatkozattal, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását a másolattal nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.

9.2. Munkaruházati termék:

a) a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai;

b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be;

c) az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai

ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a műszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képviselők munkaköreiben,

cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,

cd) a posta és távközlés területén az ügyfelekkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévők munkaköreiben, a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,

ce) a vízügy területén a gát- és csatornaőri munkakörökben, valamint a műszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben;

d) a kifejezetten jelmezszerű öltözet (így különösen: a kosztümös színielőadások jelmezei), a szolgáltatási tevékenységet végzők (portás, pincér, sportjátékvezető, kegyeleti szolgáltatást végző stb.) megkülönböztető jellegű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre alkalmatlan.”

2. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

Az Szja tv. 3. számú melléklete V. pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett járulék, illetőleg tagdíj.”

3. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 5. számú melléklete I. pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Alapnyilvántartások)

„1. Pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet kell vezetni azon tevékenység(ek)re vonatkozóan,

- amely(ek)re a magánszemély áfa-levonási jogot érvényesít, illetőleg amely(ek) után áfa fizetésére kötelezett,

- amelye(ke)t a magánszemély egyéni vállalkozóként végez,

- amely(ek)re a magánszemély egyébként pénztárkönyv (naplófőkönyv) vezetését választja.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat és e törvény szerinti költségei az előző évben az évi 100 ezer forintot nem haladták meg és az adóévben várhatóan az évi 100 ezer forintot nem haladják meg, valamint - választása szerint - a tételes költségelszámolást alkalmazó, áfa-levonási jogot nem érvényesítő mezőgazdasági őstermelő a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 2. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, azzal, hogy az egyéni vállalkozói, illetőleg az őstermelői tevékenységéből származó egyes bevételeiből nem kell külön-külön megállapítania a jövedelmet.

Az egyéni vállalkozó, ha átalányadózást alkalmaz, a pénztárkönyvet (naplófőkönyvet) a 3. pont rendelkezései szerinti tartalommal vezetheti, feltéve, hogy áfa-levonási jogát nem érvényesíti.

Az adókötelezettség teljesítéséhez a pénztárkönyv (naplófőkönyv) tartalmi követelményei a következők:

A bevételeket és kiadásokat időrendben, naponkénti bontásban, az általános forgalmi adó kulcsok szerinti részletezésben, sorszámmal, dátummal, okmányok (számla, más bizonylat, részletező nyilvántartás) alapján kell bejegyezni és összesíteni az adózás rendjéről szóló törvénynek a bizonylatokra, könyvvezetésre és nyilvántartásra, valamint a határidőkre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével.

A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel vezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni.

A nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételeket az egyes tevékenységek feltüntetésével kell vezetni, ugyanígy az azokhoz tartozó költségként elszámolható kiadásokat, annak érdekében, hogy az egyes tevékenységekből származó jövedelem megállapítható legyen, valamint fel kell tüntetni a levont adóelőleget is.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani.

Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben, mellékletként kezelve kell megőrizni.

A pénztárkönyvi (naplófőkönyvi) elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az előzőek szerinti tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott adatok negyedévenként összesített forgalmi végösszegeit a pénztárkönyvben (naplófőkönyvben) rögzíteni kell.

A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv (naplófőkönyv), valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.

A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:

A bevételek oszlopának bontása:

- az adó alapjába beszámító bevételek;

- az adó alapjába be nem számító bevételek (egyéb bevételek);

- a fizetendő általános forgalmi adó.

A kiadások oszlopának bontása:

- a költségnek minősülő kiadások, ezen belül:

= anyag, áru,

= az alkalmazottak bére és közterhei,

= vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói kivét,

= egyéb kiadások;

- általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított);

- költségnek nem minősülő egyéb kiadások, különösen az alkalmazottól, megbízottól levont, valamint a saját jövedelem után befizetett adó, adóelőleg, a befizetett bírság.

A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése).”

2. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. pontjának 3. és 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Részletező nyilvántartások)

„3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása

A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartást kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadása annak felmerülésekor költségként érvényesíthető. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,

- a használatbavétel (üzembe helyezés) időpontja,

- a kiselejtezés időpontja (a selejtezési jegyzőkönyv szerint),

- az értékcsökkenési leírás kulcsa,

- az értékcsökkenés kiszámításának alapja,

- az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,

- az előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,

- az adóévben költségként érvényesíthető értékcsökkenés összege,

- az értékcsökkenés összegének figyelembevételével számított nettó érték.

Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján e nyilvántartásból ki kell vezetni.

4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás

A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze, nem anyagi javai üzembe helyezésének időpontjáig felmerült kiadásairól - kivéve a 30 ezer forint alatti egyedi értékű tárgyi eszközre fordított kiadást - egyedi nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képező, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító tételek.

A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

- a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,

- a beruházási költséget képező kiadás összege dátum szerint és halmozottan,

- a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan,

- az üzembe helyezés időpontja,

- az üzembe helyezés időpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja),

- az üzembe helyezés időpontjáig a vállalkozói osztalékalapból levont, beruházási költséget képező kiadások halmozott összege,

- az üzembe helyezést követően a felújítási költség részét képező kiadás összege dátum szerint,

- az értékcsökkenési leírás módosítási időpontja dátum szerint,

- az értékcsökkenési leírás módosított alapja.”

4. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet 2. pontjának jelölése III. jelölésre változik:

„I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.

a) A mezőgazdasági termékek gyűjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyűjtést folytató magánszemélynek a gyűjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni.

b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta - az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások.

c) A saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, félkész szőlőbor, hordós szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben kizárólagosan kifizetőnek értékesíti és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, vagy ha nem kifizető részére is értékesít, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 4 millió forintot meghaladja.

II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek:

A) Állat, állati termék

Vámtarifa azonosító
1. Élő állat
kivéve:
0101-0106,
0301, 0306, 0307
a sportló, a versenyló, a vad, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat
2. Tej és tejipari termék 0401-0406
3. Madártojás héjában 0407
kivéve:
a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása
4. Természetes méz 0408
5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr 0502-0503,
a 0505-ből,
az 5101-ből, 5102
6. Nyers méhviasz a 15219090-ből
7. Propolisz a 15220099-ből

B) Növény, növényi termék

8. Élő növény a 0601-ből
kivéve: a 0602-ből
a hínár, az alga, a gyógynövényből virágként és dísznövényként értékesített termék
9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből
kivéve:
a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág
10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva 0701-0714
11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva 0801-0814
12. Fűszernövények és fűszerek: fűszerpaprika, borókabogyó, sáfrány, kakukkfű 0904 20,
0909 50-ből,
0909 10-ből
13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid 1001-1005, 100610, 1007-1008
kivéve:
a malomiparban megmunkáltakat
14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207
szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag
15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209
16. Ipari növények:
- komlótoboz és lupulin, 1210,
- növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédő szer és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfarkkóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.) 1211-ből
- szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér 1212-ből
- gabonaszalma- és pelyva 1213
- takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 1214
17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző 1401, 1403
18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 2001-2009
19. Félkész szőlőbor bortermelési célra, valamint hordós szőlőbor 22042965, 22042975,
22042983, 22042984,
22042993,
22042994-ből,
22042997,
22042998-ból
20. Szőlőmust 2204 30
21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 2308 10 00,
2308 90 90-ből
22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék 2401-ből
23. Szerves trágya 3101
24. Szőlővenyige 4401-ből
25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. 4404-ből
26. Len és valódi kender 5301-ből,
(Cannabis sativa L), nyersen 5302-ből

C) Tevékenységek

1. Erdőgazdálkodás TEÁOR 0201
2. Ültetvénytelepítés

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.”

5. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

Az Szja tv. 7. számú mellékletének 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

(A rendelkezési jog gyakorlása)

„11. A rendelkezési jog gyakorlásának minősül:

a) a szerződés megszüntetése,

b) a visszavásárlás,

c) az értékesítés,

d) a 13. pontban felsorolt kivételekkel a szerződés módosítása,

e) az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele,

f) az egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele,

g) nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele,

azzal, hogy az a)-d) pontokban említett esetet nem kell a rendelkezési jog gyakorlásának tekinteni, ha az a szerződő magánszemély halála következtében történt.

12. A 11. pont alkalmazásában:

a) A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, amely a szerződés alanyainak akaratából - a feltételként rögzített 10 éves tartamon belül - eredményezi a szerződés megszűnését. A megszűnést mind egyoldalú, mind kétoldalú jognyilatkozat kiválthatja (a szerződés felmondása vagy közös megegyezéssel történő megszüntetése).

b) A visszavásárlás a szerződő jognyilatkozatával kiváltott biztosítási szolgáltatás, amelynek alapján a szerződő a szerződésben rögzítettek szerinti visszavásárlási összegre tarthat igényt. A részleges visszavásárlás is a rendelkezési jog gyakorlásának minősül, kivéve, ha a részleges visszavásárlás olyan nevesített (rendkívüli, eseti) díjrészek terhére történt, amelyekre nem vettek igénybe adókedvezményt.

c) Értékesítésnek minősül a biztosítási szerződésből eredő jogosultság(ok) ellenérték fejében történő átruházása (ilyen a bemutatóra szóló életbiztosítási kötvény eladása, a biztosított szerződőként való belépésének ellenértékhez való kötése).

d) A kötvénykölcsön a biztosítási szerződés alapján a biztosító által - a visszavásárlási összeg erejéig - kamatozó kölcsön formájában nyújtandó szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el.

e) Csökkenő összegű a - nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló - járadékszolgáltatás, ha az esedékessé váló összegek közül bármelyik alacsonyabb, mint az azt megelőző időszakban kapott biztosítási szolgáltatás.

13. A rendelkezési jog gyakorlásának nem minősülő szerződésmódosítás:

a) a szerződés szerinti kedvezményezett személyének megváltoztatása,

b) a biztosítási díj vagy biztosítási összeg módosítása,

c) ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató vagy maga a biztosított magánszemély lép,

d) ha a szerződő magánszemély helyébe vagy a biztosított magánszemély helyébe annak házastársa, volt házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt is) lép, feltéve, hogy a módosított szerződésen záradékban rögzítik a korábbi szerződő, illetőleg biztosított magánszemély(ek) által érvényesített adókedvezményt.

14. A 13. pont d) pontjában említett módosított szerződés esetében a rendelkezési jogot utóbb gyakorló magánszemély köteles az összes érvényesített kedvezmény törvényben előírt visszafizetésére.”

6. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 8. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adóhitel alapja együttesen

a) az az összeg, amelynek 30 százaléka az 1999. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint igénybe vett, még fennálló összes levont befektetési adóhitel (az említett időpontot megelőző évek során levont és bármikor visszafizetett befektetési adóhitel nullánál nagyobb egyenlege) összegével egyezik meg, és

b) az az összeg, amelynek 20 százaléka az 1998. december 31-ét követően hatályos szabályok szerint igénybe vett, fennálló befektetési adóhitel (az említett időpontot követően, az évek során levont és - ha az a) pontban említett adóhitel nem áll fenn - visszafizetett befektetési adóhitel nullánál nagyobb egyenlege) összegével egyezik meg.”

2. Az Szja tv. 8. számú mellékletének 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, ha ahhoz a magánszemély akár közvetlenül, akár közvetve kárpótlási jegy beszámításával (az ügylettel bármilyen formában összefüggő előzetes értékesítésével), valamint ha a jegyzéssel, illetőleg a vétellel bármilyen formában közvetlenül vagy közvetve összefüggő hitel (kölcsön, részletfizetés) igénybevételével jutott hozzá, mindaddig, ameddig a hitelt (kölcsönt) vissza nem fizette, a vételárat ki nem egyenlítette.

9. Nem kerülhet tőkeszámlára a befektetés tárgya, illetve a megbízás keltének napjától törölni kell a nyilvántartásból a befektetés tárgyát, ha annak későbbi időpontban történő értékesítéséről a magánszemély (elő)szerződést köt, vagy azzal egyenértékű jognyilatkozatot tesz, és ezzel összefüggésben az értékesítés időpontját megelőzően jövedelemhez jut, továbbá ameddig a befektetés tárgyát biztosítékul (óvadék stb.) leköti, vagy annak tőkeszámlára helyezését, ott tartását hitelhez jutás feltételeként vállalja, valamint, ha a befektetés tárgya befektetési jegy és a tőkeszámla vezetője nem a 14. pont rendelkezése szerint jár el.”

3. Az Szja tv. 8. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

„14. Ha a befektetés tárgya befektetési alap által kibocsátott, 1998. december 31-ét követően vásárolt befektetési jegy, akkor az 1. pont alkalmazásában az igazolt befektetésnek az adóév egy napjára jutó összegét a tőkeszámla vezetőjének azzal az eltéréssel kell figyelembe vennie, hogy amennyiben a befektetési alap nettó eszközértékében az állampapírok részaránya valamely napon a befektetési alapokról szóló törvényben az azonnali fizetőképesség biztosításához kötelezően előírt részarányt több, mint 20 százalékponttal meghaladja, vagy - ilyen előírás hiányában - több, mint 20 százalék, akkor a többlet százalékpontoknak megfelelő százalékos mértékkel az igazolt befektetés adott napi összegét csökkenteni kell.”

7. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának b)-d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással kell kiszámítani. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, a nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszi. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban fel kell tüntetni.

c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.

Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvénynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.

d) A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.”

2. Az Szja tv. 11. számú melléklete II/2. pontjának g)-i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

„g) A százezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy önmaga határozza meg a leírás mértékét, azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie, továbbá, ha az üzembe helyezés év közben történik, akkor az első évben az értékcsökkenési leírás alapjának legfeljebb olyan hányada számolható el, amilyen arányt az év hátralévő napjai az év egészében képviselnek.

h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását választja.

i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök - kivéve a közúti gépjárművet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az építményt - esetében egyösszegű, valamint a vállalkozási övezetté minősítést követően ott üzembe helyezett és korábban még használatba nem vett épület esetében évi 10 százalék mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíthet mindkét esetben, feltéve, hogy a magánszemély nem veszi igénybe a 13. számú melléklet 3. és/vagy 8. pontja szerinti adókedvezményt. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási övezetnek minősül a jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”

3. Az Szja tv. 11. számú melléklete II/3. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai)

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

1. a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések;

2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések;

3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;

4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő és vizsgáló berendezések;

5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;

6. a HR 8419 11 00 00, 8419 00 00, 8541 40 91 00 vtsz.-alszámok;

7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések;

8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések;

9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;

10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyező anyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések;

11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;

12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

a HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.

dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

Minden egyéb - a da)-db) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.”

4. Az Szja tv. 11. számú mellékletének IV. pontja a következő 12. alponttal egészül ki:

(A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások:)

„12. az értékcsökkenési leírás alapjába beszámító, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezéséig felmerült kiadás, valamint a felújítási költséget képező kiadások, ha azokkal az egyéni vállalkozó az értékcsökkenési leírás alapját növeli.”

8. számú melléklet az 1998. évi LXV. törvényhez

Az Szja tv. 13. számú mellékletében szereplő „Fogalmak” című rész helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Fogalmak:)

„Kereskedelmi szálláshely: a KSH Építményjegyzékben (a továbbiakban: ÉJ) az 544 termékjel alá sorolt épület.

Gép: HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés.

Infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés).

Kiemelt térség: az a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelőző év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.

Mezőgazdasági tevékenység: a 6. számú mellékletben felsorolt tevékenység, továbbá más növénytermesztés.

Termék-előállítást szolgáló beruházás: az az épület- és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az egyéni vállalkozó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ.

Vállalkozási övezet: jogszabályban ilyenként meghatározott közigazgatási egység.”


  Vissza az oldal tetejére