Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.14.)

1998. évi LXVI. törvény

az egészségügyi hozzájárulásról * 

Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének érvényesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

(2) Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

2. § A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, illetőleg kifizetőt (a továbbiakban: kifizető) terheli az általa, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) szerinti belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott, a 3. §-ban meghatározott jövedelem után. Ha a 3. §-ban meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó- (adóelőleg-) megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.

3. § A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja törvényben meghatározott:

a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni;

b) a külön adózó jövedelmek közül:

ba) a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,

bb) a társadalombiztosítási járulékalapot nem képező természetbeni juttatások - ide nem értve az Szja 71. §-a szerinti jogcímen szerzett jövedelmet -, továbbá az Szja 69. §-ában meghatározott juttatások, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított,

bc) a kamatkedvezményből származó jövedelem,

bd) az egyösszegű járadékmegváltások,

be) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.

4. § (1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás - a (2)-(4) bekezdés kivételével - az alapját képező jövedelem 11 százaléka.

(2) Az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a cégautó adó 25 százaléka.

(3) A mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka.

(4) A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

(5) Ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén történik, és a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az adóelőleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözete után a magánszemély köteles az (1) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére.

5. § Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:

a) táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás,

b) a nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek,

c) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,

d) a kifizető által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely nem haladja meg a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 115 százalékát, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány;

e) a felsőoktatási intézmény által - az iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő, nappali tagozatos hallgatójának az előírt képzési idő alatt végzett munkájáért - kifizetett díj, de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi meghatározott összegének kétszerese, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint történt.

A tételes egészségügyi hozzájárulás

6. § (1) A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt - figyelemmel a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésre - a természetes személlyel fennálló, a (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogviszony alapján terheli. E kötelezettség a természetes személy egyidejűleg fennálló több jogviszonya esetén is csak egy jogviszony után áll fenn.

(2) A tételes egészségügyi hozzájárulás az Szja szerinti egyéni vállalkozót akkor terheli, ha nem áll a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogviszonyban.

(3) A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló

a) munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi, szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,

b) tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát), ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik,

c) bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű, illetőleg felhasználási szerződésen alapuló, valamint a segítő családtagi jogviszony, ha a természetes személy e jogviszonyából származó, a 3. §-ban meghatározott jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,

d) választott tisztségviselői jogviszony (ideértve a helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőt is), ha a választott tisztségviselő e tevékenységéből származó, a 3. §-ban meghatározott jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra számítva annak harmincad részét,

e) a munkanélküli járadék vagy a keresetpótló juttatás folyósítása,

f) a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítása

alapján kell megfizetni.

(4) Tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az után a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, hallgató után, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyt. Az egészségügyi hozzájárulást az Oktatási Minisztérium fizeti meg.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott ellátás után a tételes egészségügyi hozzájárulást a települési önkormányzat fizeti meg.

(6) Ha a (3) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott jogviszonyokban a jövedelem kifizetése nem havonként, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezését követően történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás havi fizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a jogviszony tartama alatt a jövedelem naptári napokra számított átlaga eléri a hivatkozott c)-d) pontokban meghatározott összeget.

7. § (1) Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást

a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának,

b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,

d) a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a tíz évesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság,

e) a sorkatonai (polgári) szolgálat teljesítése,

f) a fogvatartás időtartama alatt, továbbá

g) annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytat, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Az után a természetes személy után, akinek egyidejűleg több foglalkoztatása, jogviszonya is fennáll, a legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyát meghaladó további jogviszonya alapján nem kell a tételes egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, ahol a jövedelem magasabb. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a hozzájárulás azt a kifizetőt terheli, ahol a jogviszony korábban kezdődött.

(3) A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért.

8. § (1) Az a kifizető, amely e törvény szerint az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére köteles, a természetes személynek erről - kérelmére - igazolást ad. Az igazolás tartalmazza a kiállító és a természetes személy megnevezését, adóazonosító jelét, valamint a kiállító nyilatkozatát arról, hogy a hozzájárulást megfizeti. A természetes személlyel a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló más kifizető az igazolás alapján mentesül az egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól.

(2) A természetes személy köteles a vele a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló kifizetőt írásban értesíteni arról, ha az igazolást kiállító kifizetővel a hozzájárulás-fizetési kötelezettséget keletkeztető jogviszonya megszűnt. Az értesítés elmulasztása miatt meg nem fizetett tételes egészségügyi hozzájárulást a természetes személy köteles megfizetni.

9. § (1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt havi 3600 forint (naptári naponként 120 forint).

(2) Ha a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, a hozzájárulást naptári napokra kell megfizetni.

Eljárási szabályok

10. § (1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.

(3) Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adóhatósági feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal általános hatáskörű területi szervei látják el.

11. § (1) A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésére kötelezett havonta állapítja meg, és a tárgyhót követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, és a jövedelem juttatását követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

(3) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai után járó egészségügyi hozzájárulás elszámolását és fizetését a járulékfizetésre kötött megállapodás tartalmazza.

(4) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az (5) bekezdés szerinti egyéni vállalkozó kivételével - a hozzájárulást negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

(5) Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 35 százalékos adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után évente, az osztalékalap megállapítása évének február 15. napjáig állapítja meg, és fizeti meg.

(6) A magánszemély egészségügyi hozzájárulásának megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatóak.

(7) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallása részeként, megállapítási időszakonkénti részletezésben tesz bevallást. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett más személy az egészségügyi hozzájárulást a rá vonatkozó szabályok szerint fizeti meg, és vallja be.

(8) A helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vevő szervek esetében a kifizetőnek a megállapított egészségügyi hozzájárulás befizetését, bevallását az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell teljesítenie.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 1-3. §-a, 5-8. §-a és 14. §-ának (2)-(4) bekezdése, továbbá az azt módosító, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 44-47. §-a és 60. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy az 1998. december 31. napján hatályos rendelkezések szerinti fizetési kötelezettséget az 1996. évi LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.

(2) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is - az 1999. január 1-jétől juttatott (megszerzett) jövedelmek után kell megfizetni.

(3) Az egészségügyi hozzájárulás az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) illeti meg. Felhasználásának részletes szabályait külön törvény állapítja meg. A befizetett egészségügyi hozzájárulást az E. Alap javára az adóhatóság folyamatosan utalja át.

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 58. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott munkaadók a gazdasági miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatáspolitikai érdekből - támogatásban részesülnek a Munkaerőpiaci Alapból az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő tételes mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez. Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szociális és családügyi miniszterrel együttműködve rendeletben állapítsa meg a támogatás feltételeit és részletes szabályait.

(5) Ahol jogszabály egészségügyi hozzájárulást említ, azon az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell.

(6) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a 3. § (1) bekezdésének ba) alpontja szerinti jövedelmek után első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999. január 1-jétől kezdődő beszámolási időszakra elkészített eredménykimutatás, eredménylevezetés alapján kifizetett osztalékra kell megfizetni.


  Vissza az oldal tetejére