Időállapot: közlönyállapot (1998.XI.14.)

1998. évi LXVIII. törvény

a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról * 

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb.tv.) 12. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt - a fogászati ellátás keretében jogosult)

a) 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,”

2. § Az Eb.tv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,

a) ha orvosszakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be; vagy

b) ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik,

ba) amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy

bb) amely a ba) pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett; vagy

c) a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a b) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.”

3. § Az Eb.tv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyen kifüggeszti a térítési díjak feltüntetésével a szolgáltatónál térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások jegyzékét, továbbá a szolgáltatás megkezdése előtt a biztosítottat tájékoztatja az indokolt és az általa igényelt térítésköteles szolgáltatások díjáról.”

4. § Az Eb.tv. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan külföldön foglalkoztatott biztosított, a vele együtt külföldön tartózkodó házastársa és gyermeke által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az illetékes MEP megtéríti.”

5. § Az Eb.tv. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 27. § szerinti ellátások költségeihez nyújtott támogatás iránti igényt legkésőbb a hazaérkezést követő 30 napon belül kell a jogosult lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál (a továbbiakban: MEP) bejelenteni.”

6. § Az Eb.tv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni:)

a) a lekötött kapacitáson nyújtandó szolgáltatásokat szakterületenkénti bontásban, a területi ellátási kötelezettség és a rendelkezésre állás megjelölésével,”

7. § Az Eb.tv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák.”

8. § (1) Az Eb.tv. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OEP ellenőrző hálózatának

a) (fő)orvosai orvosszakmai kérdésekben ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatások szerződés szerint,

b) az a) pontban foglaltak hatálya alá nem tartozó kérdésekben szakemberei (a továbbiakban: ellenőr) ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására kötött szerződés

teljesítését.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján eljáró ellenőrző (fő)orvos jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba, valamint az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, és a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára. Az (1) bekezdés b) pontja szerint eljáró ellenőr jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba, továbbá a elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.”

(2) Az Eb.tv. 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a hiányosságok a szakmai előírások be nem tartására vezethetők vissza, az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv másolatát az ellenőrzést végző szakigazgatási szerv megküldi a szakmai felügyeletnek és a Magyar Orvosi Kamara illetékes szervének is.”

9. § (1) Az Eb.tv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy

a) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,

b) a szolgáltatásra lekötött kapacitási lehetőséget meghaladó mennyiségű ellátást, ide nem értve a rendkívüli helyzetből adódó többletfeladatokat,

c) egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen,

d) más forrásból megtérülő ellátást,

e) el nem végzett ellátást

számolt el, illetőleg

f) a beutalásra jogosult orvos nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél, és ezzel az E. Alapoknak kárt okozott.”

(2) Az Eb.tv. 37. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el, és ezzel az E. Alapnak kárt okoz, a MEP jogerős határozata alapján köteles a kár értékének megfelelő összeget megtéríteni.

(8) Az (1), a (4) és a (7) bekezdések szerinti követelés összege után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeget is meg kell fizetni.”

10. § Az Eb.tv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a szülők közös háztartásában élő gyermek után az egyik szülő gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül, ugyanezen gyermek után a másik szülő gyermekápolási táppénzre nem jogosult.”

11. § Az Eb.tv. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá. A táppénz folyósítását meg lehet szüntetni, ha a táppénzre jogosult a gyógyulását tudatosan késlelteti.”

12. § Az Eb.tv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltatónál történik. Ennek hiányában a Tbj. 5. §-ának (1) bekezdésében említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.”

13. § Az Eb.tv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.”

14. § Az Eb.tv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.

(2) A felelősség megállapítására, ha jogszabály kivételt nem tesz, a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha az ellátásra jogosultnak vagyoni kára nincs.”

15. § Az Eb.tv. a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezett a ténylegesen megállapított és folyósított egészségbiztosítási ellátásért, valamint az egészségbiztosítás keretében igénybe vett, finanszírozott egészségügyi szolgáltatásért felelős. A megtérítés összege nem csökkenthető azért, mert az ellátásban részesülőt egyéb címen is megilletné egészségbiztosítási ellátás.”

16. § Az Eb.tv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Az egészségbiztosítási igazgatási szerv a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetőleg megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. §-ok szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással

érvényesíti. A jogerőre emelkedett határozat, illetőleg fizetési meghagyás végrehajtható közigazgatási határozat.

(2) A 66-68. §-okon alapuló követelés a felvett ellátás kifizetésétől, illetőleg az egészségügyi vagy baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ítélete szerint bűncselekmény, a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(3) A jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás és baleseti táppénz visszafizetésére kötelező határozatot az a szerv hozza, amely az ellátást folyósította. A 66. §-on alapuló megtérítésre kötelező fizetési meghagyást a foglalkoztató vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza. Ez utóbb említett igazgatási szerv illetékes a visszafizetésre kötelező határozat kiadására is, ha a visszafizetési kötelezettség mellett a foglalkoztató vagy egyéb szerv (személy) megtérítési kötelezettsége is megállapítható.

(4) A 67. §-on alapuló, fizetési meghagyást a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság hozza.

(5) A 68. §-on alapuló fizetési meghagyást az ellátásban részesült személy lakóhelye szerint illetékes MEP hozza.”

17. § Az Eb.tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § A baleseti járadékkal összefüggő felelősség érvényesítésére a Tny.-nek a nyugellátásokkal kapcsolatos felelősségi szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a visszafizetéssel, illetőleg megtérítéssel kapcsolatos feladatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el.”

18. § Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére