Időállapot: közlönyállapot (1998.XII.24.)

1998. évi LXXX. törvény

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról * 

1. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a következő III. fejezettel, valamint 5/A-5/I. §-okkal egészül ki, és a jelenlegi III-VII. fejezet számozása IV-VIII. fejezetre változik:

„III. Fejezet

A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN ÁTVETT, VAGY NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT MINŐSÍTETT, VALAMINT KORLÁTOZOTTAN MEGISMERHETŐ ADAT VÉDELME

Külföldi minősítésű adat

5/A. § Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített (a továbbiakban: külföldi minősítésű) adat más állam vagy nemzetközi szerződés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minősítésű és jelölésű, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3. §-ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv vagy személy részére átadott, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó adat.

Külföldi minősítés és jelölés

5/B. § (1) A külföldi minősítés és jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben meghatározott minősítés és jelölés.

(2) A NATO-ban használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:

a) „COSMIC TOP SECRET” - „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;

b) „NATO SECRET” - „NATO TITKOS”;

c) „NATO CONFIDENTIAL” - „NATO BIZALMAS”;

d) „NATO RESTRICTED” - „NATO KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.

(3) A Nyugat-Európai Unióban (a továbbiakban: NYEU) használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője:

a) „FOCAL TOP SECRET” - „KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS”;

b) „WEU SECRET” - „NYEU TITKOS”;

c) „WEU CONFIDENTIAL” - „NYEU BIZALMAS”;

d) „WEU RESTRICTED” - „NYEU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ”.

(4) A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítést és jelölést, illetve annak magyar megfelelőjét a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tartalmazza.

Külföldi minősítés és jelölés alkalmazására jogosultak

5/C. § (1) A külföldi minősítés és jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult.

(2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minősített adatát is tartalmazza, a külföldi adathordozó minősítésénél és jelölésénél alacsonyabb minősítést és jelölést nem alkalmazhat.

(3) E törvény alkalmazásában:

a) kibocsátó: a nemzetközi szerződésben részes fél, aki az adat minősítését meghatározza,

b) felhasználó: a címzett, illetőleg akinek a külföldi minősítésű adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta,

c) címzett: akinek a nemzetközi szerződésben részes fél az általa minősített adatot átadja.

A külföldi minősítésű adat kezelése

5/D. § A külföldi minősítésű és jelölésű adatot a nemzetközi szerződés alapján meghatározott előírások és e törvény szerint kell kezelni.

Titoknak minősülő külföldi minősítésű adat

5/E. § (1) E törvény szerint államtitoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének a) és (3) bekezdésének a) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (4) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.

(2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az 5/B. § (2) bekezdésének b) és (3) bekezdésének b) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. § (4) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat.

(3) A 6. § (1) bekezdés v) pontjának alkalmazásában államtitok, valamint szolgálati titok minősítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, minősítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni.

(4) A külföldi minősítésű adat minősítésének és jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet.

Titoknak nem minősülő külföldi minősítésű adat

5/F. § (1) E törvény szerint titoknak nem minősülő, de védendő az 5/B. § (2) bekezdésének c)-d) pontja, (3) bekezdésének c)-d) pontja és a (4) bekezdés szerinti adat.

(2) A titoknak nem minősülő adat jelölésére a kibocsátó, illetve a felhasználó jogosult.

Korlátozottan megismerhető adat

5/G. § (1) Korlátozottan megismerhető adat a magyar részes fél által készített olyan adat, amelynek tartalma magában foglalja részben vagy egészben a külföldi részes fél titoknak nem minősülő külföldi jelölésű adatait, amelyek illetéktelen megismerése vagy nyilvánosságra kerülése káros (bizalmas adat), illetve kedvezőtlen (korlátozott terjesztésű adat) lehet a nemzetközi szerződésben érintett állam vagy szervezet érdekeire.

(2) A korlátozottan megismerhető adat jelölése a kibocsátó döntésének megfelelően „Bizalmas!” vagy „Korlátozott terjesztésű!” lehet.

(3) A „Bizalmas!” vagy a „Korlátozott terjesztésű!” jelölés alkalmazására a nemzetközi szerződésben meghatározott hazai felhasználó jogosult.

(4) A „Bizalmas!” vagy a „Korlátozott terjesztésű!” jelölés érvényességi idejére a nemzetközi szerződés rendelkezései irányadók, de az érvényességi idő a 20 évet nem haladhatja meg.

Hozzáférés a külföldi minősítésű és a korlátozottan megismerhető adathoz

5/H. § (1) Az 5/B. §-ban, valamint az 5/G. §-ban meghatározott adatok megismerésére csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A megismerés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - titoknak minősülő adatok esetében a 2. § (1) bekezdés 12. pontja szerinti titokbirtokos, titoknak nem minősülő adatok esetében az jogosult dönteni, akinek a kibocsátó a külföldi minősítésű adatot címezte.

(2) A külföldi minősítésű és a korlátozottan megismerhető adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén a jogorvoslat az 5/E., az 5/F. és az 5/G. §-ok rendelkezései alá tartozó adatok kivételével alkalmazható, az adat kibocsátójától függetlenül.

5/I. § (1) A korlátozottan megismerhető adat védelmét az 5/D. § szerint kell biztosítani.

(2) A külföldi minősítésű, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerződés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el.”

2. § A Ttv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Államtitoknak vagy az 5/B. § (2)-(4) bekezdéseiben szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik.”

3. § A Ttv. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A titokbirtokos szerv vezetője)

h) Államtitoknak vagy az 5/B. § (2)-(4) bekezdéseiben szereplő nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását.”

4. § Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról, és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Ttv. 5. §-a és az azt megelőző alcím.

5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.

6. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény”

7. § Az Atv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését - a nemzetközi szerződés alapján keletkezett minősített adatok kivételével - indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el.”


  Vissza az oldal tetejére