Időállapot: közlönyállapot (1998.XII.29.)

1998. évi XCI. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK
ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó

a) bevételi főösszegét 1 569 500 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 611 154 millió forintban,

c) hiányát 41 654 millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére az 1999. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 1-2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK KÖLTSÉGVETÉSE

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) bevételi főösszegét 914 665 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 914 665 millió forintban,

c) egyenlegét nulla millió forintban

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 3-4. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

3. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap

a) bevételi főösszegét 654 835 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 696 489 millió forintban,

c) hiányát 41 654 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 5-6. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételek és kiadások az:

a) 1. cím társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek,

b) 3. cím működési célú bevételek,

c) 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek,

d) 2. cím társadalombiztosítási ellátások kiadásai, ide nem értve a 2. cím, 3. alcím, 1., 4. és 5. előirányzat-csoport előirányzatait,

e) 6. cím vagyongazdálkodás kiadásai.

(2) Teljesítésként a 6. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése előirányzaton a garanciavállalással összefüggő szerződéses kötelezettségek teljesítésének kiadásai a vagyonértékesítési bevétel terhére számolhatók el.

(3) A 4. cím működési kiadások előirányzata az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 93. §-ának (2) bekezdése szerint módosítható.

5. § (1) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátások előirányzat előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül a 12. kiemelt előirányzat, a tartós megtakarítást eredményező kapacitásleépítéssel vagy belső átalakítással együttjáró létszámleépítéssel összefüggő felmentéssel, végkielégítéssel kapcsolatban kifizetett összegek előirányzatot meghaladó többletével teljesülhet túl.

(2) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások személyi juttatásait és járulékait - ideértve a 13. havi illetményt a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél, valamint az ügyeleti díj és díjkiegészítés tárgyévi kiadásait - és a dologi kiadásokat.

(3) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző előirányzaton belül a kiemelt előirányzatok között - ide nem értve a 12. felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások és a 14. gyógyító-megelőző ellátások kiadási előirányzatának céltartalékát - az egészségügyi miniszter a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személlyel együtt átcsoportosíthat.

6. § (1) A 2. cím, 3. alcím, 1., 4. és 5. előirányzat-csoport előirányzatainak felhasználásáról - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. §-ának figyelembevételével - éves és a tényleges igénybevételhez igazodóan havi, ezen belül napi bontásban finanszírozási tervet kell készíteni és benyújtani a Magyar Államkincstárnak. Indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatok időarányostól való eltérését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.

7. § (1) Az E. Alap 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzata informatikai beruházásra 500 millió forintot, ingatlan-beruházásra 701 millió forintot tartalmaz.

(2) Az Ny. Alap 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat felhalmozási és fejlesztési kiadások előirányzata nyugdíjmegállapítási és -folyósítási feladatok informatikai infrastruktúrájának fejlesztésére 555 millió forintot, valamint az ingatlanberuházásra 400 millió forintot tartalmaz.

8. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és igazgatási szervei a 2. cím, 1. alcím nyugellátások előirányzat összegéből különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre 350 millió forintot használhatnak fel.

9. § (1) Az 1998. évi XXXIX. törvény 3. §-a szerinti vagyont - a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével - értékesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonértékesítésből származó bevételből, a vagyonértékesítés költségeinek elszámolása után az Ny. Alapnál 39 100 millió forintot, az E. Alapnál 14 600 millió forintot az ellátások fedezetére kell fordítani (5. cím, 1. alcím).

(3) Az 5. cím, 1. alcím az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő előirányzat-csoporton és kiemelt előirányzatokon kell elszámolni.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzaton felüli többletbevételek felhasználásáról döntsön.

10. § (1) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátás előirányzatán belül, az alap kiadásainak 1%-áig zárolt céltartalék kerül előirányozásra.

(2) A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 49. §-ának (4) bekezdése szerinti jelentés figyelembevételével a Kormány dönt az (1) bekezdés szerint képzett 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 14. kiemelt előirányzat szerinti céltartalék előirányzatának a gyógyító-megelőző feladatok finanszírozására történő felhasználásáról.

11. § (1) A 3. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat működési költségtérítés előirányzat a nem társadalombiztosítási alapok terhére folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítése, amely

a) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál 820 millió forint,

b) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál 1500 millió forint (amely az 1999. április 1-jétől átvételre kerülő gyermeknevelési támogatás folyósításának feladataira 100 millió forintot tartalmaz).

(2) A működésre fordított kiadásokból

a) a 4. cím, 3. alcím, 6. előirányzat-csoport a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek adatszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadása 600 millió forint összegben,

b) a 4. cím, 3. alcím, 5. előirányzat-csoport az egészségbiztosítási igazgatási szervek ellenőrzési rendszerek fejlesztéséhez rendelt kiadások 813 millió forint összegben kizárólag a cél szerint használható fel.

(3) A 4. cím, 3. alcím, 8. előirányzat-csoport központosított intézményi kiadás előirányzata 1437 millió forint, amely az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának hatáskörében a 4. cím, 1., 2. alcímekre használható fel.

12. § (1) A 3. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat tartalmazza a társadalombiztosítás világbanki hitelből megvalósuló informatikai programjának támogatását, valamint a hazai hozzájárulás és a tárgyévi törlesztés fedezetét.

(2) A 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat - alaponként 2000-2000 millió forint - a társadalombiztosítás világbanki hitelből megvalósuló informatikai programjának kiadásaira, valamint a világbanki hitel igénybevételéhez kapcsolódó hazai kiadásokra és a tárgyévi törlesztés összegére használható fel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználása és annak az alapok közötti tényleges felhasználásához igazodó átcsoportosítása a Kormány egyetértésével történhet.

13. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt a dolgozók számára január hónapban fizetik ki - kérelemre 1999. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1999. február 1-jétől 5 havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

14. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szervek elhelyezését és célirányos tevékenységét, tárgyi eszközhátterét biztosító gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a gazdasági társaságok megszűnéséről, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvénynek a végelszámolásról szóló rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a társaságokban a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felügyeletét, valamint a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítását a Kormány nevében ellátó, a Kormány rendeletében meghatározott személy gyakorolja;

b) a társaságok megszűnésével a társasággal szemben fennálló, illetve a társaságot megillető követelések - a c) pontban foglaltakat kivéve - nem válnak lejárttá;

c) a hitelezők a társaságokkal szemben fennálló ismert követeléseiket a hitelezőknek szóló felhívás közzétételét követő 15 napon belül jelenthetik be;

d) a társaságokat terhelő vagyoni kötelezettségek az Ny. Alapot terhelik, a társaságokat megillető vagyoni jogokat az Ny. Alap gyakorolja. A társaságoknak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyona az Ny. Alapot illeti meg. Az ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök a működési vagyon részét képezik;

e) a társaságok megszűnésével összefüggő, a gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő kötelezettségeket az a) pontban megjelölt személy teljesíti, ideértve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti éves beszámolónak és az eredmény felosztása utáni zárómérlegnek a társaság megszűnése napjával történő elkészítési kötelezettségét is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás általános forgalmi adó- és illetékmentes.

15. § A társadalombiztosítási igazgatási szervek működését szolgáló, a 7. számú mellékletben részletezett, az ingyenes vagyonjuttatás keretében átadott ingatlanok e törvény hatálybalépésének napjától a működési vagyon részét képezik.

16. § (1) Az irányított betegellátás modellkísérletének elvégzésére az erre vállalkozó egészségügyi szolgáltatók körében maximum 200 ezer lakosra kiterjedően finanszírozási szerződés köthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás kezdeményezésére az az egészségügyi szolgáltató jogosult, amely vállalja az érintett lakosság teljes körű, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosságnak minősül minden olyan biztosított, aki az egészségügyi szolgáltató által működtetett, vagy az egészségügyi szolgáltatóval e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosához bejelentkezett.

(3) Az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság korösszetételére figyelemmel számított arányos részére jogosult.

(4) A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: MEP) az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató számára folyószámlát vezet, amelyen a (3) bekezdés szerinti bevételek és a szolgáltató érdekkörébe tartozó ellátásokért fizetett összegek nyilvántartásba vételre kerülnek.

(5) Az egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult elszámolni azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket nem az érintett lakosság számára orvosi beutalás alapján, vagy sürgős szükségből nyújt.

(6) A (4) bekezdés szerinti folyószámla bevételi többletét a MEP év végén átutalja az irányított betegellátást szervező egészségügyi szolgáltató számára.

(7) A modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadásokra lakosonként és évenként 1000 Ft/fő akkor is megilleti a szolgáltatót, ha a folyószámlának nincs elegendő bevételi többlete.

(8) A folyószámláról az egészségügyi miniszter által létrehozott, a modellkísérlet értékelését végző szakértői csoport, illetve az egészségügyi szolgáltató havonta tételes tájékoztatót kap.

(9) Az értékelő csoport augusztus 31-ig és az év lezárását követően értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról, a kiterjesztés lehetőségéről jelentést készít a Kormány számára.

(10) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés megkötéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója dönt. E döntés során előnyben kell részesíteni azokat az egészségügyi szolgáltatókat, amelyek legalább 10 települési önkormányzat részvételével vagy megbízása alapján működnek, illetve az érintett lakosság részére a teljes körű alapellátáson túl szakellátás nyújtására is alkalmasak.

(11) A modellkísérlet részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI
ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló
1997. évi CLIII. törvény módosítása

17. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: T.) 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 3. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím és a 6. számú melléklet bevételek 2. cím, 3. alcím a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása előirányzatait a felhasználás igényeihez igazodóan a Kormány az Alapok között átcsoportosíthatja az érintett kiadási előirányzatok azonos összegű és egyidejű módosítása mellett.”

18. § A T. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) foglalt egészségügyi szolgáltatások finanszírozása az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény szerinti kapacitáslekötési megállapodások alapján az 58. § (2) bekezdés és a finanszírozási szerződések figyelembevételével történik. A finanszírozási szerződések hatálya meghosszabbodik 1999. március 31-ig. A finanszírozást érintő változásokat a jogszabályok hatálybalépésétől kezdődően alkalmazni kell. A szerződések meghosszabbításának az időszakában az előző év átlagának 10%-ával növelhető a kifizetés.”

19. § A T. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A járóbeteg-szakellátás a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy az általuk ellátott feladat alapján kerül finanszírozásra.

(2) A fogászati alapellátás finanszírozása a lakosságszámot figyelembe vevő korcsoportos pontszámrendszer, valamint a jelentett teljesítményekkel arányos teljesítménydíjazás alapján történik. A fogászati szakellátás finanszírozása a járóbeteg-szakellátás finanszírozási szabályai szerint történik.”

20. § A T. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A progresszív betegellátás kiegészítő díjazására az aktív fekvőbeteg előirányzat 2,5%-a szolgál, melynek felhasználását kormányrendelet szabályozza.

(3) Az egészségügyi ellátó rendszer zavartalan működésének biztosítása érdekében az egészségügyi intézetek az egymás számára végzett ellátások (vér és vérkészítmények díja, orvosi beavatkozások) szerződés szerinti árát kötelesek 30 napon belül kiegyenlíteni.”

21. § A T. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a teljesített ápolási napok alapján szakmai csoportonként országos egységes ápolási díj alapján részesülnek finanszírozásban.”

22. § A T. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § A egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából az Egészségügyi Minisztérium szakmai-fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP az egészségügyi miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat is.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

23. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek és a területileg széttagoltan működő igazgatási szervek előirányzatai. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.”

24. § Az AT. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának keretében hagyja jóvá az Alapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését, a költségvetési hiány/többlet összegét, a működési pénzmaradvány összegét, dönt a hiány rendezésének, illetve a többlet felhasználásának módjáról.”

25. § Az AT. 3. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az előzőek szerint kell megítélni a Kincstári Egységes Számláról igénybe vett hitelt és annak törlesztését.”

26. § (1) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”

(2) Az AT. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a társadalombiztosítási járulékok 66,67%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 33% - belül a 22%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részaránya);

b) a biztosítotti nyugdíjjárulék, ideértve

1. a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 72,73%-át (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 11%-a - belül a nyugdíjjárulék - 8% - részaránya),

2. a magán-nyugdíjpénztári tag által fizetett járulék 40%-át (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 5%-on belül - a nyugdíjjárulék - 2% - részaránya),

3. a magánnyugdíj és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számláján lévő a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget, ha a pénztártag e szerint dönt,

4. a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékot,

5. a keresetpótló juttatás, munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély után fizetett nyugdíjjárulékot;

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot,

2. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,

3. a munkanélküli ellátás és egyes szociális ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét;

d) a késedelmi pótlék, bírság 63,96%-a;

e) a központi költségvetési hozzájárulások, támogatások, ideértve

1. a gyermekgondozási segélyben részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,

2. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetéséről szóló törvényben meghatározott egyéb állami hozzájárulás, támogatás összegét;

f) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült bevételként elszámolt összeg, valamint az alapokat közösen megillető egyéb bevételek összegének a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető 63,96%-a;

g) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel;

h) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyonnak az értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó - ráfordításokkal csökkentett - összeg;

i) a működési kiadások fedezetére szolgáló, az Alapon kívüli forrásból származó bevétel összege. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.”

27. § Az AT. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, a III. csoportos rokkantságra tekintettel megállapított hozzátartozói nyugellátás, hozzátartozói baleseti nyugellátás, a jogszerző üzemi balesete, illetve foglalkozási betegség következtében történő elhalálozására tekintettel 1998. január 1-jét megelőző időponttal megállapított hozzátartozói baleseti nyugellátása,

b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a betegséggel kapcsolatos segélyek és kártérítési járadékok,

c) a természetben nyújtott ellátások, ideértve a gyógyító-megelőző ellátásokat, gyógyfürdő-szolgáltatást, anyatej-ellátást, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ártámogatást és az utazási költségtérítés

kiadásainak fedezetére szolgál.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, továbbá az Egészségbiztosítási Alap ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.

(3) A kiadás fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a társadalombiztosítási járulékok 33,33%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 33% - belül a 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék részaránya);

b) a biztosított által fizetett kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy által fizetett egyéni járulék 27,27%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 11% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya) és a magán-nyugdíjpénztári tag által fizetett egyéni járulék 60,00%-a (az általuk fizetett egyéni járulékok együttes mértékén - 5% - belül az egészségbiztosítási járulék - 3% - részaránya);

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve

1. a baleseti járulékot,

2. az egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,

3. az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot,

4. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,

5. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak közteherjegy után befolyt járulék címen átutalt összeget,

d) a százalékos és tételes egészségügyi hozzájárulás összege;

e) a késedelmi pótlék, bírság 36,04%-a;

f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés és egyéb, a törvényben előírt költségvetési támogatások, térítések összegét;

g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve

1. a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,

2. baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,

3. az Egészségbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszaérkezett bevételként elszámolt összeget, valamint az alapokat közösen megillető egyéb bevételek összegének az Egészségbiztosítási Alapot megillető 36,04%-a,

4. egyéb, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételeket,

h) az Egészségbiztosítási Alap részére járuléktartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel,

i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében az Egészségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyonnak az értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó - ráfordításokkal csökkentett - bevétel,

j) a működési kiadások fedezetére szolgáló, az Alapon kívüli forrásból származó bevétel összege. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetése a 10. § (1) bekezdésében meghatározott bevételekkel rendelkezik.”

28. § Az AT. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkező szerv (szervek) által történő elfogadása adásvétel jogcímén történő tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. A vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevételt a folyó évi kiadások finanszírozására kell felhasználni.”

29. § Az AT. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A működési költségvetés bevétele:

a) Az éves költségvetési törvényben jóváhagyott, a b) pontban meghatározottak szerinti működési saját bevétel, valamint ennek és a működési kiadási előirányzat főösszegének az Alapból biztosított különbözete.

b) Az intézmények saját folyó bevételei, a működési vagyon hasznosításából származó bevétel, a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások központi költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése, valamint a társadalombiztosítási alrendszeren kívüli forrásból működési célra átvett egyéb összeg, továbbá törvényben meghatározott egyéb bevétel.

(2) A működési költségvetést terhelik az ügyvitelben kifizetett személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok (a nyugdíjbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, táppénz-hozzájárulás, munkaadói járulék) dologi kiadások, pénzeszközátadások, egyéb támogatások, a felújítási és felhalmozási kiadások, a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások, továbbá törvényben meghatározott egyéb kiadások.

(3) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működési költségvetésében az 1. § (3) bekezdésében meghatározott címeken, alcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási, az egyéb speciális célú előirányzatokat és be kell mutatni a költségvetési létszámkeretet. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi kiadások, a munkaadókat terhelő járulékok, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a dologi kiadások előirányzatait és a speciális előirányzatokat, továbbá a felhalmozási kiadásokon belül a beruházások, a felújítások, valamint a bevételek előirányzatait.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott előirányzatokra az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (2)-(7) bekezdése és 93. §-a az irányadó a következő eltérésekkel:

a) a 24. § (2) és (7) bekezdésében a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a társadalombiztosítási igazgatási szerveket felügyelő személy jár el,

b) fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok”-at kell érteni,

c) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni, és a 24. § (7) bekezdésében „A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - a Kormány egyidejű tájékoztatásával - hajtható végre.” szabályozás nem alkalmazható,

d) a 93. § (7) bekezdésében a fejezeti kezelésű előirányzatok maradványán a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok maradványát és a (9) bekezdésben a „fejezeti összesített előirányzatai”-n a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központosított hivatali szervek által kezelt előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”

30. § (1) Az AT. 11. §-a (1) bekezdésének az a), d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről és annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (1) bekezdése alapján - alkotott törvénynek tartalmaznia kell:]

„a) Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét a működési költségvetésével együtt (a bevételek és kiadások részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;”

d) A költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a vagyonkimutatást is;”

g) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvényben alaponként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.”

(2) Az AT. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alapok és a társadalombiztosítási költségvetési szervek a kincstári körbe tartoznak.”

31. § Az AT. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által beszedett járulékbevételeket év közben a folyamatos pénzellátás érdekében - éves elszámolási kötelezettség mellett - az OEP és az ONYF főigazgatója által kötött megállapodás alapján kell megosztani a két Alap között.

(2) A Magyar Államkincstár által az APEH nevén vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket - az (1) bekezdésben hivatkozott megállapodás szerinti százalékos mértékben - az APEH megbízásából a Kincstár naponta utalja át az OEP és az ONYF bevételi számlájára.

(3) Az APEH az éves tényleges bevételt a járulékfizetésre kötelezettek bevallásának feldolgozása, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj). 53. §-a szerinti befizetések elszámolására vonatkozó rendelkezése, valamint a 4-5. §-ban foglaltak szerint osztja meg az E. Alapot, illetve az Ny. Alapot megillető bevételre.

(4) Az APEH a járulékbevételekről havonta a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésével azonos bontásban, előzetes adatokat szolgáltat a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveit felügyelő személy részére, valamint az ellátások folyósításához az OEP és az ONYF részére folyamatos adatszolgáltatást is biztosít.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak alapján megosztott tényadatok éves elszámolását az APEH a tárgyévet követő év január 31-éig küldi meg az OEP és az ONYF részére.

(6) A tényadatok alapján történt bevételmegosztás és az év közben az Alapok javára átutalt összegek közötti különbözetet az (5) bekezdésben meghatározott időpontig kell a két Alap között pénzügyileg is rendezni.”

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról
és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló
1997. évi LXXIV. törvény módosítása

32. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló - az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított - 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk.tv.) 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) adatszolgáltatása alapján az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság minden év március 31-éig átutalja az illetékes magánnyugdíjpénztárnak a magán-nyugdíjpénztári tagság kezdő napjától számított ellátási alap hat százalékát, ha ennek összege az egyszáz forintot meghaladja.”

(2) Az Alk.tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Kincstár által vezetett KESZ-re. A Kincstár ezen összegből 45%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 33%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 6%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”

A Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló 1997. évi XCVII. törvény módosítása

33. § (1) A Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló 1997. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mjt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálybalépése előtt a „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze”, a „Magyar Köztársaság Kiváló Művésze”, valamint a „Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze”, a „Magyar Köztársaság Érdemes Művésze” kitüntető címben részesült, ha saját jogú nyugellátásban részesül - ideértve az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is -, vagy a reá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, Kiváló, illetve Érdemes Művészi járadékra jogosult.”

(2) Az Mjt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A kitüntető cím jogosultjának özvegye a járadék fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult, feltéve, hogy magyar állampolgár, Magyarországon lakóhellyel rendelkezik, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, továbbá a kitüntető cím jogosultjával halálakor, annak házastársaként vagy élettársaként közös háztartásban élt.”

VI. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS IRÁNYÍTÁSÁNAK VÁLTOZÁSÁVAL
ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló
1997. évi LXXXII. törvény módosítása

34. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 121. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Pénztártanács tagjai:)

„f) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

35. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - többször módosított - 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében említett személlyel egyetértésben határozza meg;”

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

36. § Az 1998. évi XXXIX. törvénnyel módosított, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 149. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanácsnak e törvény erejénél fogva tagja, továbbá)

„c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében említett személy;”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek
állami felügyeletéről szóló
1998. évi XXXIX. törvény módosítása

37. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tbf.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A pénzügyminiszter a (2) bekezdésben meghatározott személlyel együttesen terjeszti a Kormány elé a járulékfizetéssel kapcsolatos törvényjavaslatokat és azok végrehajtási rendeleteit. Az egészségügyi miniszter a (2) bekezdésben meghatározott személlyel együttesen terjeszti a Kormány elé az egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat és azok végrehajtási rendeleteit. A (2) bekezdésben meghatározott személy terjeszti a Kormány elé a nyugdíjbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos törvényjavaslatokat és azok végrehajtási rendeleteit, valamint részt vesz a társadalombiztosítást érintő egyéb jogszabályok előkészítésében.”

(2) A Tbf. 5. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)

„a) irányítja a társadalombiztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a más szervek által végzett ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;”

(3) A Tbf. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A igazgatási szervek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak.”

(4) A Tbf. 9. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes igazgatási szerv megtéríti.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
1997. évi LXXX. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § (1) 1999. január hónaptól kezdődően a járulékbevallási és befizetési kötelezettségek nyilvántartására és az azokra teljesített befizetések elszámolására az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) új járulék-folyószámlát kell nyitni. A járulékkötelezettség, a késedelmi pótlék és bírságok befizetésére az APEH nevén vezetett önálló számlák szolgálnak. Az egyes számlákra teljesített befizetéseket az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

(2) Amennyiben a járulékbeszedési számlára teljesített befizetés az összes járulékkötelezettség kiegyenlítésére nem nyújt fedezetet, az azonos időpontban keletkezett kötelezettségek tekintetében a következő kiegyenlítési sorrendet kell alkalmazni:

- jogszabályban meghatározott részarányban a biztosítottat terhelő (biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék,

- társadalombiztosítási járulék,

- táppénz-hozzájárulás,

- baleseti járulék.

(3) Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében, amennyiben a járulékbeszedési számlára teljesített befizetés a járulékkötelezettség teljesítésére nem nyújt fedezetet, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően először a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendő társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt követően az egyéni vállalkozót, mint önfoglalkoztatót, illetőleg a társas vállalkozást tagjai után terhelő társadalombiztosítási járulékra, társas vállalkozás esetében a táppénz-hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.

(4) A végrehajtás útján beszedett járulék- és az azokhoz kapcsolódó pótlék és bírságtartozások kezelésére az állami adóhatóság tartozás behajtás nyilvántartással kapcsolatos szabályai az irányadók.”

Záró rendelkezések

39. § (1) E törvény - a 17-22. §-ok, valamint a 39. § (3) bekezdésének l) pontjában az 1997. évi CLIII. törvény 23., 26. és 63. §-aira vonatkozó rendelkezések kivételével - 1999. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvényjavaslat 17-22. §-ai, valamint a 39. § (3) bekezdésének l) pontjában az 1997. évi CLIII. törvény 23. és 26. §-ára vonatkozó rendelkezés a törvény kihirdetésétől számított 30. napon, a 39. § (3) bekezdésének l) pontjában az 1997. évi CLIII. törvény 63. §-ára vonatkozó rendelkezés a kihirdetés napján lépnek hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. §-ának e) pontja, továbbá a 13. §-ának b) pontjából „a nyugdíjbiztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat” szövegrész,

b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 23. §-ának a) pontjából „a társadalombiztosítási képviselők” szövegrész, valamint az azt megállapító 1996. évi XX. törvény 43. §-a i) pontjának azonos szövegrésze,

c) a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 100. § (5) bekezdése E) pontjának e) alpontjából, továbbá a 103. §-a (1) bekezdésének k) pontjából és a 112. §-a (1) bekezdésének e) pontjából a „társadalombiztosítási vagy”,

d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (5) bekezdéséből az „illetve egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási önkormányzat”, továbbá a 12. §-ának (3) bekezdéséből a „valamint egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási önkormányzati képviselő” szövegrész,

e) a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 22. §-a (4) bekezdésének b) pontjából „a Nyugdíjbiztosítási vagy az Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselője” szövegrész,

f) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-ának g) pontjából „a társadalombiztosítási képviselők” szövegrész,

g) a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 21. §-ából a „társadalombiztosítási és”, továbbá a 22. §-ának (3) bekezdéséből a „társadalombiztosítási” szövegrész,

h) a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 29. §-ának (3) bekezdéséből „az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat” szövegrész,

i) a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény 23. §-a (5) bekezdésének b) pontjából, valamint a 39. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a „társadalombiztosítási” szövegrész,

j) a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 3. §-ának (4) és (6) bekezdéséből a „valamint társadalombiztosítási”, továbbá ugyanezen § (5) bekezdéséből a „társadalombiztosítási önkormányzati” szövegrész,

k) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a (3) bekezdésének e) pontjából „az egészségbiztosítási önkormányzattól” szövegrész azzal, hogy az 1998. évre vonatkozó közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell az egészségbiztosítási önkormányzattól és azok szerveitől kapott támogatást is,

l) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 23. §-ából „a 7. számú melléklet 1. pontjában részletezett”, valamint a 26. §-ából „a kapacitások rendelkezésre állásáért fix összeggel és” szövegrész, a 63. §-a,

m) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. §-a (2) bekezdésének e) pontjából az „és társadalombiztosítási önkormányzati” szövegrész,

n) a Tbf. 7. §-ának a) pontjából az „(igazgatóságok)” szövegrész,

o) az AT. 2. § (1) bekezdésének b) pontja, (2) bekezdése, a 2. § (3) bekezdéséből a „tartalékai” szövegrésze, a 6. §-ának (2) és (4) bekezdése, 11. §-a (1) bekezdésének b), c) és f) pontja, az 5/A. §-a és az azt módosító 1998. évi XXXIX. törvény 16. §-ának (1) bekezdése, az 5/B. §-a és az azt megállapító 1997. évi CXII. törvény 8. §-a, az 5/C. §-a és az azt megállapító 1997. évi CLIII. törvény 35. §-a, valamint az azt módosító 1998. évi XXXIX. törvény 16. §-ának (2) bekezdése,

p) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. §-ának (7) bekezdéséből, valamint a törvény 6. számú melléklete C) címének 1. pontjából a „társadalombiztosítási önkormányzattal” szövegrész,

r) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4. §-ának (8) bekezdéséből „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékes megyei (fővárosi) pénztára, kirendeltségei és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes megyei (fővárosi) igazgatósága” szövegrész.

(4) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az anyakönyvvezető a magyar állampolgárságú újszülött anyakönyvi bejegyzését követő három napon belül - az anya és a gyermek születési adatait, valamint lakóhelyét tartalmazó anyakönyvi értesítéssel - adatot szolgáltat az újszülött Társadalombiztosítási Azonosító Jelének kiadásához a gyermek születési helye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak.”

(5) A Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal szemben 1999. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont az 1999. január 1. napján hatályos, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékigazgatási feladatátvételével összefüggésben a működési előirányzatokat és a feladat ellátását szolgáló működési vagyont felülvizsgálja, és azokról a feladatok átcsoportosításával összefüggésben rendelkezzen, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kiadási előirányzatait csökkentse, és a központi költségvetésben a XXII. Pénzügyminisztérium fejezetben az APEH előirányzatait megemelje,

b) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetési bevételeit és kiadásait tartalmazó mellékletekben 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátás 1-13. kiemelt előirányzatokon belüli szakmai előirányzatok összegét a finanszírozásról szóló rendeletben közzétegye,

c) az egészségügyi intézmények egymásnak nyújtott szakmai szolgáltatásai térítési rendjének kialakítására és az ezzel összefüggő előirányzat átcsoportosítására vonatkozó szabályokat kidolgozza,

d) az APEH 1999-re vonatkozó adatszolgáltatásának és az 1998. évre, valamint az azt megelőző évekre fennmaradó tartozások - különösen a tartozást mutató folyószámla-állomány vonatkozásában - kezelésének eljárási rendjét rendeletben szabályozza.

(7) Az Alk.tv. melléklete helyébe az e törvény 32. §-ában megállapított rendelkezések hatálybalépésének időpontjától e törvény 8. számú melléklete lép.

(8) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXVII. törvény

a) 16. §-ának (2) bekezdésében a Tbj. 41. §-ának (3) bekezdését módosító második mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

„A járulékot beszedő igazgatási szerv az értesítés alapján az előírt végrehajtási kötelezettséget nyilvántartja, arról a kötelezettet tájékoztatja, és a tartozást beszedi.”

b) 18. §-ával módosított Tbj. 50. § (4) bekezdésében az első mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó és társadalombiztosítási ellátást folyósító foglalkoztató által folyósított ellátás a tárgyhónapban fizetendő járulékok összegét meghaladja, a különbözet megtérítését a foglalkoztató igényelheti az illetékes igazgatási szervtől.”

(9) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. §-a z) pontjának szövege kiegészül a következőkkel: „ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is”.

(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ának (2) bekezdésében a „18%-os” szövegrész helyébe „14%-os” szövegrész lép.

(11) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény

a) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Szja. 70. §-a szerinti természetbeni juttatás esetén a fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a fizetendő cégautó adó 25 százaléka.”

b) 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a paragrafus jelenlegi felvezető szövegének számozása (1) bekezdésre módosul:

„(2) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik.”

c) 12. §-ának (5) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„..., továbbá az Szja-nak, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek a társadalombiztosítási járulékkal összefüggő rendelkezéseit a tételes egészségügyi hozzájárulásra is alkalmazni kell.”

1. számú melléklet az 1998. évi XCI. törvényhez

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetési bevételei
és kiadásai

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


BEVÉTELEK
(előirányzat neve)


1999. évi
előirányzat
1 Társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 1 509 160
1 Társadalombiztosítási járulékbevételek 951 252
1 Társadalombiztosítási járulékbevétel költségvetési
szervektől

261 880
2 Társadalombiztosítási járulékbevétel gazdálkodó
szervezetektől, vállalkozásoktól

629 757
3 Társadalombiztosítási járulékbevétel egyéb
szervezetektől (egyesületek, alapítványok, egyházi
intézmények, pártok stb.)


22 069
4 Egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járuléka 37 546
1 Egyéni vállalkozók foglalkoztatottai után fizetett
tb. járulék

17 045
2 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett tb.
járuléka

20 501
2 Biztosítotti nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 204 237
1 Egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékbevétel (2% nélkül)
171 270
1 Foglalkoztatottak nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléka
166 962
2 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járuléka
4 308
2 Magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék (2%)
23 286
3 Magánnyugdíjpénztárak átutalásai 0
1 Rokkantsági transzfer 0
2 Pénztártagok visszalépéséből származó transzfer 0
4 Egyes szociális ellátásokból fizetett nyugdíjjárulék 6 500
5 Munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett
nyugdíjjárulék

3 181
3 Egyéb járulékok és hozzájárulások 23 173
1 Baleseti járulék 514
2 Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei 1 005
3 Egészségbiztosítási járulék fizetésre kötelezett
személyek által fizetett 11%-os járulék

800
4 Munkáltatói táppénz-hozzájárulás 10 500
1 Táppénz-hozzájárulás költségvetési szervektől 3 530
2 Táppénz-hozzájárulás gazdálkodó
szervezetektől, vállalkozásoktól

6 714
3 Táppénz-hozzájárulás egyéb szervezetektől 116
4 Táppénz-hozzájárulás egyéni vállalkozóktól 140
5 Közteherjegy után befolyt járulék 87
6 Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbizt.
és egészségbizt. járulék

10 267
7 Egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási
járulék

0
8 Nem biztosítottak egészségbiztosítási járuléka 0
4 Egészségügyi hozzájárulás 171 677
1 Tételes egészségügyi hozzájárulás 151 577
1 Tételes egészségügyi hozzájárulás költségvetési
szervektől

41 729
2 Tételes egészségügyi hozzájárulás gazd.
szervezetektől, vállalkozásoktól

100 348
3 Tételes egészségügyi hozzájárulás egyéb
szervezetektől

3 517
4 Egyéni vállalkozók által fizetett tételes
egészségügyi hozzájárulás

5 983
2 Százalékos egészségügyi hozzájárulás 20 100
5 Késedelmi pótlék, bírság 21 600
Járulékbevételek, hozzájárulások összesen: 1 371 939
Ebből: kintlevőség behajtásából eredő járulékbevétel 45 500
6 Központi költségvetési hozzájárulások 130 081
1 Terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési
térítés

890
2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos közp.
költségvetési hozzájárulás

2 700
3 Gyermekgondozási segélyben részesülők utáni közp.
költségvetési térítés

10 500
4 Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés
pótlására ktg.vetési tám.

69 857
5 Központi költségvetésben tervezett pénzeszközátadás 19 434
6 Jövedéki adóból átadott pénzeszköz 26 700
7 Egészségügyi intézmények ügyeleti díj emelésére átvett
pénzeszköz

0
7 Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb
bevételek

7 140
1 Terhességmegszakítás egyéni térítési díja 330
2 Baleseti és egyéb kártérítési megtérítések 1 800
3 Kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek 3 000
4 Kórházi részl. adósságrendezésre átadott pénzeszk.
visszatérülése (1996. évi CXX. tv. 28. §)

650
5 Önkorm. kórházak csődjével összefüggő
tám.visszatérítés [1997. évi CLIII. tv. 11. § (6) bek.]

360
6 Működési költségelőleg visszatérülése 1 000
3 Működési célú bevételek 6 640
5 Vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek 53 700
1 Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek 53 700
1 Járuléktartozás fejében átvett vagyon értékesítéséből
származó bevétel

0
1 Immateriális javak értékesítése 0
2 Tárgyi eszközök értékesítése 0
3 Befektetett pénzügyi eszközök értékesítése 0
4 Készletek, egyéb követelések rövid lejáratú
értékpapírok értékesítése

0
2 Egyéb vagyonértékesítésből (ingyenes vagyonjuttatás stb.) származó bevétel
0
1 Immateriális javak értékesítése 0
2 Tárgyi eszközök értékesítése 0
3 Befektetett pénzügyi eszközök értékesítése 0
3 Vagyongazdálkodás hozambevételei 0
1 Kamatbevételek 0
2 Osztalékok 0
3 Egyéb vagyonhasznosításból származó
bevételek, térítési díjak, értékesítésből származó
árfolyamnyereség


0
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK BEVÉTELEI ÖSSZESEN 1 569 500
Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


KIADÁSOK
(előirányzat neve)


1999. évi
előirányzat
2 Társadalombiztosítási ellátások kiadásai 1 573 556
1 Nyugellátások 1 010 786
1 Öregségi nyugdíj 615 687
2 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 266 770
1 Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás
(I-II. rokkantsági csoport)

119 866
2 Korhatár feletti rokkantsági nyugellátás
(III. rokkantsági csoport)

0
3 Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás
(I-II. rokkantsági csoport)

29 220
4 Korhatár alatti rokkantsági nyugellátás
(III. rokkantsági csoport)

117 684
5 Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás
(I-II. rokkantsági csoport)

0
6 Korhatár feletti baleseti rokkantsági nyugellátás
(III. rokkantsági csoport)

0
7 Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás
(I-II. rokkantsági csoport)

0
8 Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás
(III. rokkantsági csoport)

0
3 Hozzátartozói nyugellátás 127 379
4 Egyösszegű méltányossági kifizetések 950
1 Méltányossági alapon megállapításra kerülő
nyugellátás

600
2 Egyszeri szociális segély 350
2 Egészségbiztosítás pénzbeni ellátásai 56 932
1 Terhességi-gyermekágyi segély 7 802
2 Táppénz 46 800
3 Betegséggel kapcsolatos segélyek 1 300
1 Külföldi gyógykezelés 650
2 Külföldi sürgősségi gyógykezelés 120
3 Nemzetközi egyezményekből eredő kiadások 180
4 Méltányossági támogatások 350
4 Kártérítési járadék 1 030
3 Természetbeni ellátások 500 531
1 Gyógyító-megelőző ellátás 350 165
1 Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 36 506
2 Védőnői szolg., anya-, gyermek-
és ifjúságvédelem

8 558
3 Fogászati ellátás 10 079
4 Gondozóintézeti gondozás 7 223
5 Betegszállítás és orvosi rendelvényű
halottszállítás

3 810
6 Járóbeteg-szakellátás 48 285
7 CT, MRI 7 349
8 Művesekezelés 8 836
9 Házi szakápolás 1 285
10 Fekvőbeteg-szakellátás 209 153
11 Működési költségelőleg 650
12 Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások 117
13 Célelőirányzatok 1 364
14 Gyógyító-megelőző ellátások kiadási
előirányzatának céltartaléka

6 950
2 Gyógyfürdő-szolgáltatás 2 000
3 Anyatejellátás 215
4 Gyógyszertámogatás 122 932
1 Gyógyszertámogatás kiadásai 116 312
2 Speciális szerződés szerint támogatott magasárú
gyógyszerkiadás

6 620
5 Gyógyászati segédeszköz támogatás 22 582
6 Utazási költségtérítés 2 637
4 Egyéb kiadások 5 307
1 KESZ igénybevétel miatti kamat kiadás 0
2 APEH-OEP együttműködéssel összefüggésben átadott
összeg

0
3 Önkormányzati kórházak csődjével összefüggő visszat.
támogatás

0
4 Egyéb kiadások 5 307
1 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 500
2 Postaköltségek és egyéb kiadások 4 807
4 Működésre fordított kiadások 35 413
6 Vagyongazdálkodás kiadásai 2 185
1 Ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodás kiadásai 2 185
1 Felújítás 0
2 Egyéb vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások 275
3 Postabank garanciális kötelezettségének teljesítése 1 910
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK KIADÁSAI ÖSSZESEN 1 611 154
EGYENLEG - 41 654

2. számú melléklet az 1998. évi XCI. törvényhez

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi működési bevételei és kiadásai

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


BEVÉTELEK
(előirányzat neve)


1999. évi
előirányzat
3 Működési célú bevételek 6 640
1 Központi hivatali szervek 2 417
1 Működési bevételek 2 417
1 Működési költségtérítés az államháztartáson
belülről

2 320
2 Működési költségtérítés államháztartáson
kívülről

70
3 Egyéb működési bevétel 27
2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0
1 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi
költségvetésből

0
2 Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0
2 Igazgatási szervek 223
1 Működési bevételek 223
1 Működési költségtérítés az államháztartáson
belülről

0
2 Működési költségtérítés államháztartáson
kívülről

0
3 Egyéb működési bevétel 223
2 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0
1 Felhalmozási célú pénzeszközátvétel központi
költségvetésből

0
2 Egyéb felhalmozási és tőke jellegű bevételek 0
3 Központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok 4 000
1 Felhalmozási és fejlesztési kiadásokra átvett pénzeszköz 4 000
1 Világbanki megállapodás alapján átvett
pénzeszköz hazai hozzájárulással
és tőketörlesztéssel


4 000
2 Felhalmozási és fejlesztési kiadásokra átvett
pénzeszköz

0
Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


KIADÁSOK
(előirányzat neve)


1999. évi
előirányzat
4 Működésre fordított kiadások 35 413
1 Központi hivatali szervek 5 085
1 Működési kiadások 5 040
1 Személyi juttatások 2 075
2 Munkaadókat terhelő járulékok 781
3 Dologi kiadások 2 126
4 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58
2 Felhalmozási kiadások 45
1 Intézményi beruházási kiadások 0
2 Felújítás 45
2 Igazgatási szervek 21 322
1 Működési kiadások 20 249
1 Személyi juttatások 10 818
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 277
3 Dologi kiadások 5 151
4 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3
2 Felhalmozási kiadások 1 073
1 Intézményi beruházási kiadások 11
2 Felújítás 1 062
3 Központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok 9 006
1 Felhalmozási és fejlesztési kiadások 6 156
1 Világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tőketörlesztéssel 4 000
2 Felhalmozási és fejlesztési kiadások 2 156
5 Egészségbiztosítási feladatkörbe tartozó ellenőrzési rendszerek fejlesztése
813
6 Adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok 600
8 Központosított intézményi kiadás 1 437

3. számú melléklet az 1998. évi XCI. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1999. évi költségvetési bevételei és kiadásai

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


BEVÉTELEK
(előirányzat neve)


1999. évi
előirányzat
1 Nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek 872 625
1 Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 620 782
1 Nyugdíjbiztosítási járulékbevétel költségvetési
szervektől

170 902
2 Nyugdíjbiztosítási járulékbevétel gazdálkodó
szervezetektől, vállalkozásoktól

410 976
3 Nyugdíjbiztosítási járulékbevétel egyéb szervezetektől
(egyesületek, alapítványok, egyházi intézmények, pártok
stb.)


14 402
4 Egyéni vállalkozók nyugdíjbiztosítási járuléka 24 502
1 Egyéni vállalkozók foglalkoztatottai után fizetett
nyugdíjbiztosítási járulék

11 124
2 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett
nyugdíjbiztosítási járuléka

13 378
2 Biztosítotti nyugdíjjárulék bevétel 129 957
1 Egyéni nyugdíjjárulék 96 990
1 Foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka 94 551
2 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíjjáruléka
2 439
2 Magán-nyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék
(2%)

23 286
3 Magánnyugdíjpénztárak átutalásai 0
1 Rokkantsági transzfer 0
2 Pénztártagok visszalépéséből származó transzfer 0
4 Egyes szociális ellátásokból fizetett nyugdíjjárulék 6 500
5 Munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett
nyugdíjjárulék

3 181
3 Egyéb járulékok és hozzájárulások 7 395
2 Megállapodás alapján fizetők járulékbevételei 500
5 Közteherjegy után befolyt járulék 50
6 Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási
járulék

6 845
7 Egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási
járulék

0
5 Késedelmi pótlék, bírság 12 500
Járulékbevételek, hozzájárulások összesen: 770 634
  Vissza az oldal tetejére