Időállapot: közlönyállapot (1999.III.12.)

1999. évi XII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettős adóztatást elkerülő Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya között az 1992. április 15-én aláírt, az 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett kettős adóztatást elkerülő Egyezményhez kapcsolódó, Budapesten, 1994. május 3-án aláírt Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1996. február 23-án megtörtént, és a Jegyzőkönyv 1996. április 16-án hatályba lépett.)

2. § A Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Jegyzőkönyv
a Magyar Köztársaság Kormánya
és Kanada Kormánya között
1992. április 15-én aláírt adóztatási Egyezményhez

A Magyar Köztársaság Kormánya és Kanada Kormánya,

attól az óhajtól vezetve, hogy módosítsa a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény),

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

1. Az Egyezmény 10. Cikkének 2. bekezdése törlendő és helyébe az alábbi szöveg kerül:

„2. mindazonáltal ez az osztalék abban az Államban is, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír, ennek az Államnak a jogszabályai szerint megadóztatható, de ha a kedvezményezett az osztalék haszonhúzója, az így megállapított adó nem haladhatja meg:

a) az osztalék bruttó összegének 5 százalékát, ha a haszonhúzója olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaságban a szavazati jogoknak legalább 25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenőrzése alatt tartja;

b) tekintet nélkül az a) pont rendelkezéseire, az osztalék bruttó összegének 10 százalékát, ha az osztalék illetőséggel nem bíró személyek tulajdonában lévő, és Kanadában illetőséggel bíró társaság („a non-resident owned investment corporation”) fizeti a Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró olyan társaságnak, amely az osztalékot fizető társaságban a szavazati jogoknak legalább 25 százalékát közvetlenül vagy közvetve ellenőrzése alatt tartja, továbbá ő az ilyen osztalék haszonhúzója; illetve

c) az osztalék bruttó összegének 15 százalékát minden más esetben.

E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az osztalékot fizetik.”

2. Az Egyezmény 10. Cikkének 6. bekezdése törlendő és helyébe az alábbi szöveg kerül:

„6. Az Egyezményben foglaltak nem értelmezendők oly módon, mintha megakadályoznák az egyik Szerződő Államot abban, hogy egy társaság ebben az Államban lévő telephelyének betudható nyereségét megadóztassa azon az adón felül, amely kivethető lenne egy olyan társaság nyereségére, amely az adott Államnak állampolgára, feltéve, hogy az így kivetett többletadó nem haladja meg az olyan nyereség összegének 5 százalékát, amely az előző adózási években nem volt alávetve ilyen többletadónak. E rendelkezés szempontjából a „nyereség” kifejezés az egyik Szerződő Állam által az ilyen nyereségre itt hivatkozott többletadó kivételével kivetett valamennyi adó levonása után az ezen Államban lévő telephelynek egy évben és a megelőző években betudható nyereséget jelenti, beleértve bármilyen hasznot.”

2. Cikk

1. A Szerződő Államok értesítik egymást arról, hogy a Jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.

2. A Jegyzőkönyv az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbi vételének időpontja után hatvan nappal lép hatályba és rendelkezései alkalmazandók:

a) a Jegyzőkönyv 1. Cikk 1. bekezdésére a forrásnál levont adók tekintetében a Jegyzőkönyv hatálybalépésének évét követő naptári év január 1-jén vagy az azután fizetett vagy jóváírt összegekre, azzal az eltéréssel, hogy az „5 százalékra” való hivatkozás az alábbi időpontok első napja után fizetett vagy jóváírt összegekre alkalmazva a következőképpen értendő:

(i) 1992 után és 1994 előtt, „9 százalék”,

(ii) 1993 után és 1995 előtt, „8 százalék”,

(iii) 1994 után és 1996 előtt, „7 százalék”, és

(iv) 1995 után és 1997 előtt, „6 százalék”; továbbá

b) a Jegyzőkönyv 1. Cikk 2. bekezdésére a Jegyzőkönyv hatálybalépésének évét követő naptári év január 1-jén vagy az azután kezdődő adózási évekre, azzal az eltéréssel, hogy az „5 százalékra” való hivatkozás az alábbi időpontok első napján vagy azt követően kezdődő adózási évekre alkalmazva a következőképpen értendő:

(i) 1992 után és 1994 előtt, „9 százalék”,

(ii) 1993 után és 1995 előtt, „8 százalék”,

(iii) 1994 után és 1996 előtt, „7 százalék”, és

(iv) 1995 után és 1997 előtt, „6 százalék”.

3. Cikk

A Jegyzőkönyv addig marad hatályban, ameddig a Magyar Köztársaság és Kanada között az Egyezmény hatályban van.

Ennek hiteléül az arra kellően felhatalmazott alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Budapesten, 1994. május hó 3. napján, két eredeti példányban, magyar, angol és francia nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

Magyar Köztársaság Kormánya
nevében
Kanada Kormánya
nevében”

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban Magyarországon a Jegyzőkönyv 2. Cikk 2. bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére