Időállapot: közlönyállapot (1999.IV.23.)

1999. évi XLI. törvény

a területszervezési eljárásról * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott területszervezési ügyek intézéséről a következő törvényt alkotja:

A törvény alkalmazási köre

1. § E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintő következő területszervezési ügyekben:

a) település átcsatolása másik megyéhez,

b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,

c) településegyesítés,

d) várossá nyilvánítás,

e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,

f) megyei jogú várossá nyilvánítás,

g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,

h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,

i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,

j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.

Közös szabályok

2. § Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - az országgyűlési képviselői és az önkormányzati általános választás évének kivételével - évente egy alkalommal dönt.

3. § (1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a belügyminiszterhez az országgyűlési képviselők általános választásának éve kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2) A Kormány - a belügyminiszter augusztus 30-áig tett előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-éig dönt.

(3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.

4. § (1) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyilvánítás kivételével - a kezdeményezést a belügyminiszterhez a helyi önkormányzati általános választás évének kivételével minden év április 30-áig lehet felterjeszteni.

(2) A belügyminiszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

5. § A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi kisebbségi önkormányzat működik - a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét, és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

6. § (1) A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel a belügyminiszternek.

(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a belügyminiszternek.

Település átcsatolása másik megyéhez

7. § (1) A települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár.

(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.

(3) A települési képviselő-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli a földhivatal által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti.

(4) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.

Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése

8. § (1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.

(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.

(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.

9. § (1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a választópolgárokkal.

(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság kezdeményezéséről, javaslatairól.

10. § (1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a belügyminiszternek.

11. § (1) A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.

(2) A belügyminiszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.

12. § (1) Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a belügyminiszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a belügyminiszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A belügyminiszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.

(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a belügyminiszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A belügyminiszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.

13. § Községgé nyilvánítás esetén a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselő-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt.

Településegyesítés

14. § (1) A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere az ülést követő 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a belügyminiszternek. Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.

(2) A belügyminiszter május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 12. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.

Várossá nyilvánítás

15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.

(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni:

a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,

b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,

c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,

d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,

e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,

f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,

g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,

h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,

i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.

16. § (1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.

(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.

17. § (1) A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól. A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.

(2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a belügyminiszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.

(3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.

Területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között

18. § (1) Az Ötv. 56. §-a (2) bekezdésének második mondata szerinti megállapodást az érintett választópolgárok többségi támogatása, illetve kezdeményezése esetén az annak kinyilvánításától számított 6 hónapon belül kell megkötni. Megállapodás hiányában bármelyik képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt a vagyoni vitában és az új közigazgatási határvonalról.

(2) Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az erről szóló megállapodást az önkormányzati általános választás évének április 30-áig kell megküldeni a belügyminiszterhez.

Megyei jogú várossá nyilvánítás

19. § (1) A képviselő-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmező határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.

(2) A városi képviselő-testület megkeresésére a megyei közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb 3 hónapon belül előzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.

A fővárost érintő területszervezési ügyek

20. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén az 1-3. §-okat, az 5-10. §-okat megfelelően alkalmazni kell.

Átmeneti rendelkezés

21. § (1) A 13. §-ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselő-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős döntés.

(2) 1999-ben a korábbiaknak megfelelően benyújtott várossá nyilvánítási kezdeményezések elbírálásánál a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

Hatálybalépés

22. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló kezdeményezés esetén kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Ötv. 57. §-ának második mondata, 66/D. §-a és 110. §-ának (2) bekezdése;

b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 54. §-a.

Módosuló rendelkezés

23. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek a megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.”

24. § Az Ötv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetője szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.”

25. § Az Ötv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„53. § Községegyesítés megszüntetése esetén - eltérő megállapodás hiányában - a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel. Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet. Eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene.”


  Vissza az oldal tetejére