Időállapot: közlönyállapot (1999.VI.4.)

1999. évi L. törvény

az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződésnek a Magyar Köztársaság által történő megerősítéséről és kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel megerősíti és kihirdeti.

2. § A Szerződés szövegének hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Átfogó Atomcsend Szerződés

Preambulum

A Szerződés Részes Államai (a továbbiakban: Részes Államok),

üdvözölve az elmúlt években a nukleáris leszerelés területén elért nemzetközi megállapodásokat és más előremutató intézkedéseket, ideértve a nukleáris fegyverrendszerek csökkentését, valamint a nukleáris fegyverek elterjedése megelőzését, annak minden vonatkozásában,

aláhúzva az ilyen megállapodások és intézkedések teljes körű és haladéktalan végrehajtásának fontosságát,

meggyőződve arról, hogy a jelen nemzetközi helyzet lehetőséget biztosít további hatékony intézkedések megtételére a nukleáris leszerelés felé és a nukleáris fegyverek elterjedése ellen annak minden vonatkozásában, valamint kinyilvánítva azon szándékukat, hogy további ilyen intézkedéseket foganatosítsanak,

hangsúlyozva ezért a szisztematikus és haladó erőfeszítések folytatásának szükségességét a nukleáris fegyverek globális csökkentéséért, azzal a végső céllal, hogy felszámolják ezeket a fegyvereket, valamint a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtott általános és teljes leszerelés érdekében,

felismerve, hogy a nukleáris fegyverkísérleti atomrobbantások és minden egyéb nukleáris kísérleti atomrobbantás beszüntetése azáltal, hogy a nukleáris fegyverek fejlesztését és minőségbeli javulását korlátozzák, valamint hogy véget vetnek a nukleáris fegyverek mind magasabb műszaki színvonalú típusai további kifejlesztésének, hatékony eszközei lehetnek a nukleáris leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának, annak minden vonatkozásában,

felismerve továbbá, hogy az összes ilyen kísérleti atomrobbantás beszüntetése jelentős lépés annak a szisztematikus folyamatnak a megvalósításában, amellyel elérhető a nukleáris leszerelés,

meggyőződve arról, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetése elérésének legrövidebb útja egy egyetemes, nemzetközi és hatékonyan ellenőrizhető átfogó atomcsend szerződésen keresztül vezet, amely már hosszú idő óta a nemzetközi közösség egyik elsőrendű célja a leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának terén,

tudomásul véve az 1963-as, a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló Szerződés Részes Államainak kifejezett törekvését arra, hogy elérjék az összes fegyverkísérleti atomrobbantás végleges beszüntetését,

tudomásul véve továbbá azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelen Szerződés hozzájárulhat a környezet megóvásához,

megerősítve azt a szándékot, hogy vonzóvá tegyék minden Állam számára a Szerződéshez való csatlakozást, valamint azt a célt, hogy hatékonyan hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához, annak minden vonatkozásában, valamint a nukleáris leszerelés folyamatához, ezáltal a nemzetközi béke és biztonság növeléséhez,

a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk

Alapvető kötelezettségek

1. Valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy nem végez semmiféle fegyverkísérleti nukleáris robbantást, illetve semmiféle más nukleáris robbantást, és megtilt, illetve megelőz minden ilyen nukleáris robbantást a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen.

2. Továbbá valamennyi Részes Állam kötelezi magát, hogy tartózkodik mindenféle fegyverkísérleti nukleáris robbantás, illetve mindenféle más nukleáris robbantás előidézésétől, az arra való bátorítástól, illetve attól, hogy annak végrehajtásában bármilyen módon részt vegyen.

II. Cikk

A Szervezet

A) Általános rendelkezések

1. A Részes Államok ezúton létrehozzák Az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetét (a továbbiakban: Szervezet), hogy megvalósítsák a jelen Szerződés tárgyát és célját, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, ideértve a végrehajtása betartásának a nemzetközi ellenőrzését, valamint hogy fórumot biztosítsanak a konzultációra és együttműködésre a Részes Államok között.

2. Minden Részes Állam tagja a Szervezetnek. Részes Állam nem fosztható meg tagságától a Szervezetben.

3. A Szervezet székhelye Bécs, az Osztrák Köztársaság lesz.

4. A Szervezet szerveiként ezúton létrehozzák a következőket: a Részes Államok Konferenciáját, a Végrehajtó Tanácsot és a Technikai Titkárságot, amely magában foglalja a Nemzetközi Adatközpontot.

5. Valamennyi Részes Állam a Szerződéssel összhangban együttműködik a Szervezettel annak feladatai végrehajtásában. A Részes Államok közvetlenül egymással, vagy a Szervezeten vagy egyéb más megfelelő nemzetközi lehetőségeken keresztül konzultálnak, ideértve az Egyesült Nemzetek Szervezete keretén belüli lehetőségeket, annak Alapokmányával összhangban, a jelen Szerződés tárgyával és céljával vagy rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő bármely ügyben.

6. A Szervezet a jelen Szerződésben megjelölt ellenőrzési tevékenységeit a legkevesebb beavatkozást igénylő módon, a Szerződésben foglalt célok időben történő és hatékony megvalósításának szem előtt tartásával végzi. Kizárólag a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek végrehajtásához szükséges információkat és adatokat igényelheti. Megtesz minden óvintézkedést a polgári és katonai tevékenységekre és berendezésekre vonatkozó, a jelen Szerződés végrehajtása során tudomására jutó információk titkosságának védelme érdekében, és különösképpen tartja magát a jelen Szerződésben megállapított titokvédelmi rendelkezésekhez.

7. Valamennyi Részes Állam titkosként kezeli, valamint különleges kezelését teszi lehetővé azon információknak és adatoknak, amelyeket a Szervezettől titkosan kap a jelen Szerződés végrehajtásával kapcsolatban. Az ilyen információkat és adatokat kizárólagosan kezeli a jelen Szerződésben foglalt jogaihoz és kötelezettségeihez kapcsolódóan.

8. A Szervezet, mint független testület, törekedni fog arra, hogy a lehetőségek szerint kiaknázza a meglévő szakértelmet és lehetőségeket, és maximalizálja költséghatékonyságát más nemzetközi szervezetekkel, mint például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, megvalósítandó együttműködési formákon keresztül. Az ilyen együttműködési formák, kizárva közülük a csekély jelentőségű, valamint szokásos kereskedelmi és kötelmi természetűeket, megállapodások útján kerülnek kidolgozásra, amelyek a Részes Államok Konferenciája elé kerülnek jóváhagyásra.

9. A Szervezet tevékenységének költségeit évente folyósítják a Részes Államok az Egyesült Nemzetek tagdíjskálájával összhangban azzal a pontosítással, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a Szervezet tagsága közötti különbségeket.

10. A Részes Államok pénzügyi hozzájárulása az Előkészítő Bizottsághoz megfelelő módon levonásra kerül a rendes költségvetéshez adott hozzájárulásukból.

11. A Szervezet azon tagja, amely hátralékban van a Szervezet kiszabott tagdíjával, nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben hátraléka eléri vagy meghaladja a megelőző két teljes év hozzájárulásának összegét. A Részes Államok Konferenciája ugyanakkor engedélyezheti az ilyen tag számára a szavazást, ha megállapítást nyer, hogy a fizetés elmaradását a tag által nem befolyásolható körülmények okozták.

B) A Részes Államok konferenciája

Összetétel, eljárások és döntéshozatal

12. A Részes Államok Konferenciája (a továbbiakban: Konferencia) tagságát az összes Részes Állam alkotja. Mindegyik Részes Államot egy fő képvisel a Konferencián, akit kísérhetnek helyettesek és tanácsadók.

13. A Konferencia alakuló ülésszakát a Letéteményes a jelen Szerződés hatálybalépését követő 30 napon belül köteles összehívni.

14. A Konferencia rendszeresen megtartott ülésszakokon ülésezik, amelyeket évente tartanak, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.

15. A Konferencia rendkívüli ülésszakát abban az esetben hívják össze, ha

a) a Konferencia eképpen határoz;

b) a Végrehajtó Tanács ezt kéri; vagy

c) bármely Részes Állam ezt kéri, és az ilyen irányú kérést a Részes Államok többsége támogatásban részesíti.

A rendkívüli ülésszakot a Konferencia döntését, a Végrehajtó Tanács kérését vagy a szükséges támogatás elnyerését követő 30 napon belül hívják össze, amennyiben arról a döntésben vagy a kérésben másképpen nem rendelkeztek.

16. A Konferencia, a VII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Módosító Konferencia formájában is összehívható.

17. A Konferencia, a VIII. Cikk rendelkezéseivel összhangban, Felülvizsgálati Konferencia formájában is összehívható.

18. Az ülésszakok megrendezésére a Szervezet székhelyén kerül sor, amennyiben arról a Konferencia másképpen nem dönt.

19. A Konferencia elfogadja az eljárási szabályait. Valamennyi ülésszak kezdetén megválasztja Elnökét és egyéb szükséges tisztségviselőit. Ők az új Elnök és a további tisztségviselők következő ülésszakon történő megválasztásáig töltik be hivatalukat.

20. A Részes Államok többsége szükséges a határozatképességhez.

21. Mindegyik Részes Államnak egy szavazata van.

22. A Konferencia ügyrendi kérdésben a jelenlévő tagok többségi szavazata alapján hoz döntést. Érdemi kérdésekben, amennyire ez lehetséges, konszenzus alapján kell dönteni. Amennyiben nem lehet konszenzust elérni egy adott ügyben sorra kerülő döntéskor, a Konferencia Elnöke 24 órára elnapolja a szavazást, és ezen idő alatt minden erőfeszítést megtesz a konszenzus elérése érdekében. Ha konszenzus elérésére a 24 órás határidő végéig nem mutatkozik lehetőség, a Konferencia a döntést a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados szótöbbségével hozza meg, amennyiben arról a jelen Szerződés másképp nem rendelkezik. Amennyiben felvetődik, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, akkor az a kérdés érdemiként kezelendő, kivéve, ha az érdemi ügyek eldöntéséhez megkívánt többség másképp határoz.

23. A 26. bekezdés k) pontjában jelölt feladatainak ellátása során a Konferencia az érdemi kérdésekben történő döntéshozatalra vonatkozó, és a 22. bekezdésben rögzített eljárási szabályok szerint hoz döntést bármely Államnak felvételéről a jelen Szerződés 1. számú mellékletében foglalt, az Államok felsorolását tartalmazó listára. A 22. bekezdéstől eltekintve a Konferencia a jelen Szerződés 1. számú mellékletére vonatkozó bármely egyéb változtatás esetében döntéseit konszenzussal hozza.

Hatáskörök és feladatok

24. A Konferencia a Szervezet legfőbb szerve. Bármely olyan kérdéssel, esettel, üggyel foglalkozik, amely a jelen Szerződésben foglaltak hatálya alá esik, azokat is ideértve, amelyek a jelen Szerződés rendelkezéseivel összhangban, a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság hatásköréhez és feladataihoz kapcsolódnak. Ajánlásokat tehet és döntéseket hozhat bármely, a jelen Szerződés hatálya alá eső, valamely Részes Állam részéről felvetett vagy a Végrehajtó Tanács által a tudomására hozott kérdésben, témában vagy ügyben.

25. A Konferencia felügyeli a jelen Szerződés végrehajtását és ellenőrzi a kötelezettségek betartását, valamint mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse tárgyának és céljának elérését. Felügyeli továbbá a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság tevékenységét, és iránymutatást adhat ki bármelyikük részére feladataik ellátásához.

26. A Konferencia:

a) áttekinti és elfogadja a Végrehajtó Tanács által előterjesztett, a Szervezetnek a jelen Szerződés végrehajtására vonatkozó jelentését, valamint a Szervezet éves programját és költségvetését, illetve más jelentéseket is áttekint;

b) dönt a Részes Államok pénzügyi hozzájárulásának mértékéről, a 9. bekezdésben foglaltakkal összhangban;

c) megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait;

d) kinevezi a Technikai Titkárság Főigazgatóját (a továbbiakban: Főigazgató);

e) áttekinti és jóváhagyja a Végrehajtó Tanács működési szabályzatát, amelyet ez utóbbi terjeszt elé;

f) áttekinti és felülvizsgálja azokat a tudományos és technológiai előrelépéseket, amelyek hatással lehetnek a jelen Szerződés működésére. Ezzel kapcsolatban a Konferencia utasíthatja a Főigazgatót egy Tudományos Tanácsadó Testületet létrehozására, amely segíti feladatai végrehajtásában, illetve a jelen Szerződésre vonatkozóan tudományos és technológiai szaktanácsokkal látja el a Konferenciát, a Végrehajtó Tanácsot vagy a Részes Államokat. Ebben az esetben a Tudományos Tanácsadó Testület személyes minőségben eljáró független szakemberekből áll, és akiket a jelen Szerződés végrehajtásával összefüggő egy bizonyos tudományterületen elért szakértelmük és tapasztalatuk alapján neveznek ki, a Konferencia által elfogadott követelményekkel összhangban;

g) megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek betartását, valamint hogy kiküszöböljön és orvosoljon bármely olyan helyzetet, amely az V. Cikkben foglaltakkal összhangban a jelen Szerződés rendelkezéseinek megsértését jelenti;

h) a nyitó ülésszakán áttekint és jóváhagy bármely olyan megállapodásra, megegyezésre, rendelkezésre, működési kézikönyvre, irányelvekre, valamint bármely más dokumentumra vonatkozó javaslatot, amelyet az Előkészítő Bizottság dolgozott ki és ajánlott;

i) áttekinti és jóváhagyja azokat a megállapodásokat vagy megegyezéseket, amelyeket a Technikai Titkárság tárgyalt a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és nemzetközi szervezetekkel, és amelyeket a Végrehajtó Tanács köt meg a Szervezet nevében, a 38. bekezdés h) pontjában foglaltakkal összhangban;

j) létrehoz olyan kiegészítő szerveket, amelyeket a jelen Szerződésben foglaltakkal összhangban szükségesnek tart feladatai ellátásához; valamint

k) megfelelően naprakészen tartja a jelen Szerződés 1. számú mellékletét, a 23. bekezdésben foglaltakkal összhangban.

C) A Végrehajtó Tanács

Összetétel, eljárások és döntéshozatal

27. A Végrehajtó Tanács 51 tagból áll. Valamennyi Részes Államnak joga van arra, hogy a jelen cikkben foglaltakkal összhangban a Végrehajtó Tanács tagja legyen.

28. Figyelembe véve a méltányos földrajzi elosztás szükségességét, a Végrehajtó Tanács a következőképpen épül fel:

a) tíz Részes Állam Afrikából;

b) hét Részes Állam Kelet-Európából;

c) kilenc Részes Állam Latin-Amerikából és a Karib-térségből;

d) hét Részes Állam a Közép-Keletről és Dél-Ázsiából;

e) tíz Részes Állam Észak-Amerikából és Nyugat-Európából; valamint

f) nyolc Részes Állam Dél-Kelet Ázsiából, a Csendes-óceán térségéből és a Távol-Keletről.

A jelen Szerződés 1. számú melléklete felsorolja a fenti földrajzi régiókban található valamennyi Államot. A Konferencia a Szerződés 1. számú mellékletét megfelelően naprakészen tartja a 23. és a 26. k) pontokban foglaltakkal összhangban. Ez nem lesz tárgya a 7. Cikkben foglalt módosításoknak és változtatásoknak.

29. A Végrehajtó Tanács tagjait a Konferencia választja meg. Ezzel kapcsolatban, valamennyi földrajzi régió az alábbiak szerint jelöl Részes Államokat az adott régióból a Végrehajtó Tanácsba való megválasztáshoz:

a) a földrajzi régiónként járó helyek legalább egyharmadát, a politikai és biztonsági érdekek figyelembevételével, olyan Részes Államokkal kell betölteni, melyeket a jelen Szerződéssel összefüggő, a nemzetközi adatok által meghatározott nukleáris képességeik, illetve az érintett régiók által meghatározott sorrendben bármely alábbi jellemzők alapján jelöltek:

i) a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer megfigyelő létesítményeinek száma,

(ii) szakértelem és tapasztalat a megfigyelő technikában, és

(iii) a Szervezet éves költségvetéséhez való hozzájárulás mértéke;

b) a földrajzi régiónként fenntartott helyek egyikét rotációs alapon tölti be az a Részes Állam, amelyik az angol ábécé sorrend szerint az első azon Részes Államok között az adott régióban, amelyek a legrégebben nem voltak tagjai a Végrehajtó Tanácsnak amióta Részes Államok lettek, vagy utolsó tagságuk óta, bármelyik is a rövidebb. Az így jelölt Részes Állam lemondhat a helyéről. Ebben az esetben az ilyen Részes Állam lemondólevelet intéz a Főigazgatóhoz, és helyét az a Részes Állam tölti be, amelyik a jelen pont értelmében ábécé sorrendben a következő; valamint

c) a régiónként járó helyek közül a megmaradókat azon Részes Államok töltik be, amelyeket rotációval vagy választással jelöltek a régió összes Részes Állama közül.

30. A Végrehajtó Tanács valamennyi tagját egy fő képviseli, akiket kísérhetnek helyettesek és tanácsadók.

31. A Végrehajtó Tanács valamennyi tagja a Konferencia azon ülésszakának végétől tölti be hivatalát, amelyen megválasztják, a Konferenciát követő második, évi rendes ülésszak végéig, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács első megválasztásakor 26 tagot választanak meg, amelyek a Konferencia harmadik, évi rendes ülésszakának végéig töltik be hivatalukat, a 28. bekezdésben meghatározott számarányok körültekintő figyelembevételével.

32. A Végrehajtó Tanács kidolgozza a működési szabályzatát, és beterjeszti azt a Konferenciához jóváhagyás céljából.

33. A Végrehajtó Tanács az Elnökét tagjai közül választja.

34. A Végrehajtó Tanács rendes ülésszakokat tart. A rendes ülésszakok között akkor ülésezik, ha az hatáskörének és feladatainak ellátásához szükséges.

35. A Végrehajtó Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van.

36. A Végrehajtó Tanács ügyrendi kérdésekben összes tagja többségi szavazatával hoz döntéseket. A Végrehajtó Tanács érdemi kérdésekben összes tagjának kétharmados többségével hoz döntéseket, amennyiben arról a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik. Amennyiben felvetődik, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, akkor az a kérdés érdemiként kezelendő, kivéve ha az érdemi ügyek eldöntéséhez megkívánt többség másképp határoz.

Hatáskörök és feladatok

37. A Végrehajtó Tanács a Szervezet végrehajtó szerve. A Konferenciának tartozik felelősséggel. A jelen Szerződéssel összhangban ráruházott hatásköröket és feladatokat gyakorolja. Ennek során a Konferencia javaslatainak, döntéseinek és irányelveinek megfelelően jár el, és biztosítja ezek folyamatos és szakszerű végrehajtását.

38. A Végrehajtó Tanács:

a) elősegíti a jelen Szerződés hatékony végrehajtását, valamint biztosítja a kötelezettségek betartását;

b) felügyeli a Technikai Titkárság tevékenységét;

c) amennyiben szükséges, javaslatokat tesz a Konferenciának arra vonatkozóan, hogy tekintsen át további elképzeléseket a jelen Szerződés tárgya és célja elérésének elősegítésére;

d) együttműködik valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságával;

e) áttekinti és a Konferencia elé terjeszti a Szervezet éves program-, valamint költségvetés-tervezetét, a Szervezet jelentéstervezetét a jelen Szerződésben foglaltak végrehajtásáról, a saját tevékenységéről készült jelentést, valamint bármely olyan egyéb jelentést, amelyet szükségesnek tart, vagy amelyet a Konferencia tőle megkért;

f) előkészíti a Konferencia ülésszakát, ideértve a napirend tervezetének elkészítését;

g) a VII. Cikknek megfelelően megvizsgálja a Kiegészítő Jegyzőkönyvben vagy a mellékletekben teendő változtatásokra, adminisztratív vagy műszaki természetű ügyekre vonatkozó javaslatokat, és ajánlásokat tesz a Részes Államoknak az elfogadásukat illetően;

h) a Konferencia előzetes hozzájárulásával a Szervezet nevében megállapodásokat és megegyezéseket köt a Részes Államokkal, más Államokkal és nemzetközi szervezetekkel, és ellenőrzi azok végrehajtását az i) alpontban megjelölt megállapodások vagy Szerződések kivételével;

i) jóváhagyja és felülvizsgálja a Részes Államok és más Államok ellenőrzési tevékenységének végrehajtására vonatkozó megállapodások vagy megegyezések helyzetét; valamint

j) jóváhagyja a Technikai Titkárság által javasolt új működési kézikönyveket, vagy a létező működési kézikönyvekben való változtatásokat.

39. A Végrehajtó Tanács kérheti a Konferencia rendkívüli ülésszakának összehívását.

40. A Végrehajtó Tanács:

a) információcsere útján elősegíti az együttműködést a Részes Államok között, valamint a Részes Államok és a Technikai Titkárság között a jelen Szerződés végrehajtásához kapcsolódóan;

b) a IV. Cikkben foglaltakkal összhangban elősegíti a konzultációt és ügyek tisztázását a Részes Államok között;

c) a IV. Cikkben foglaltakkal összhangban átveszi, áttekinti és cselekszik a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó kérelmek és jelentések ügyében.

41. A Végrehajtó Tanács áttekint bármilyen, egy Részes Állam által felvetett problémát, ami a jelen Szerződés rendelkezéseinek esetleges be nem tartására, valamint a jelen Szerződésben lefektetett jogokkal való visszaélésre vonatkozik. Ennek során a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes Államokkal, és amennyiben megfelelőnek tartja, felkéri az adott Részes Államot, hogy tegye meg a helyzet orvoslását szolgáló intézkedéseket egy megadott időn belül. Amennyiben a Végrehajtó Tanács úgy találja, hogy további cselekvésre van szükség, abban az esetben egyebek mellett az alábbi intézkedésekből egyet vagy többet alkalmaz:

a) értesít minden Részes Államot az esetről vagy ügyről;

b) az esetet vagy ügyet a Konferencia tudomására hozza;

c) ajánlásokat tesz a Konferenciának vagy megfelelően intézkedik a helyzet orvoslása iránt, és az V. Cikkel összhangban biztosítja azok betartását.

D) A Technikai Titkárság

42. A Technikai Titkárság segíti a Részes Államokat a Szerződés végrehajtásában. A Technikai Titkárság segíti a Konferenciát és a Végrehajtó Tanácsot feladataik ellátásában. A Technikai Titkárság végzi az ellenőrzést és más, a jelen Szerződésben ráruházott feladatokat, valamint azokat a feladatokat, amelyeket a jelen Szerződéssel összhangban a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács ráruház. A Technikai Titkárság szervezetileg magában foglalja a Nemzetközi Adatközpontot.

43. A jelen Szerződés végrehajtásának és a kötelezettségek betartásának ellenőrzésére vonatkozóan, a IV. Cikkben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakkal összhangban, a Technikai Titkárság feladata, többek között, az alábbiakat foglalja magában:

a) felelős a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer felügyeletéért és működésének koordinálásáért;

b) működteti a Nemzetközi Adatközpontot;

c) fogadja, feldolgozza, elemzi és jelenti a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatait;

d) műszaki segítséget és támogatást nyújt a megfigyelőállomások felszereléséhez és működtetéséhez;

e) segíti a Végrehajtó Tanácsot a Részes Államok közötti konzultáció és ügyek tisztázásának előmozdításában;

f) átveszi a helyszíni ellenőrzésekre irányuló kérelmeket és feldolgozza őket, megkönnyíti a Végrehajtó Tanácsnak az ilyen kérelmek áttekintését, megteszi az előkészítő lépéseket, és műszaki segítséget nyújt a helyszíni ellenőrzések lefolytatásához, valamint jelentést készít a Végrehajtó Tanácsnak;

g) tárgyalást folytat megállapodásokról és megegyezésekről a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és a nemzetközi szervezetekkel, valamint megköti a Végrehajtó Tanács előzetes hozzájárulásától függő bármely ilyen megállapodást vagy megegyezést a Részes Államok vagy egyéb Államok ellenőrzési tevékenységére vonatkozóan; valamint

h) a Nemzeti Hatóságokon keresztül segíti a Részes Államokat a Szerződés rendelkezései szerinti egyéb ellenőrzési ügyekben.

44. A Végrehajtó Tanács előzetes jóváhagyásával és a IV. Cikkben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglaltakkal összhangban a Technikai Titkárság kidolgozza és gondozza a működési kézikönyveket, elősegítve ezzel az ellenőrzési rendszer különböző elemeinek összehangolt működését. Ezek a kézikönyvek nem képezik a jelen Szerződés vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét, és azokban a Technikai Titkárság, a Végrehajtó Tanács előzetes jóváhagyásával, változtatásokat eszközölhet. A Technikai Titkárság haladéktalanul értesíti a Részes Államokat a működési kézikönyvben tett bármely változást illetően.

45. A Technikai Titkárság feladata az adminisztratív ügyek tekintetében a következőket foglalja magában:

a) a Szervezet program- és költségvetés-tervezetének elkészítése, és azok benyújtása a Végrehajtó Tanácshoz;

b) a jelen Szerződés végrehajtásáról készített jelentés-tervezetének, valamint egyéb más olyan jelentéseknek az elkészítése és benyújtása Végrehajtó Tanácshoz, amelyeket a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács kér;

c) a Konferencia, a Végrehajtó Tanács és más kisegítő szerveknek nyújtandó adminisztratív és műszaki támogatás;

d) a jelen Szerződésben foglaltak végrehajtására vonatkozó Közlemények kiadása és átvétele a Szervezet nevében; valamint

e) a Szervezet és más nemzetközi szervezet között létrejött megállapodással összefüggésben felmerülő bármely adminisztratív kötelezettség teljesítése.

46. A Részes Államok által a Szervezethez intézett kérelmek és az értesítések a Nemzeti Hatóságokon keresztül kerülnek továbbításra a Főigazgatóhoz. A kérelmeket és az értesítéseket a Szerződés egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni. A Főigazgató válaszában a továbbított kérelem vagy értesítés nyelvét használja.

47. A Technikai Titkárság azon kötelezettsége vonatkozásában, ami alapján elkészíti és benyújtja a Végrehajtó Tanácshoz a program- és költségvetés-tervezetet, a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer részeként létrehozott valamennyi létesítményt illetően a Technikai Titkárság határozza meg és vezeti az összes költségre vonatkozó áttekinthető könyvelést. A Szervezet valamennyi egyéb tevékenységének program- és költségvetés-tervezete is hasonló módon kezelendő.

48. A Technikai Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot bármely olyan, a feladatai teljesítése során felmerült problémáról, amely tevékenysége során jutott tudomására, és amit nem tudott az érintett Részes Államokkal való konzultációk révén megoldani.

49. A Technikai Titkárság vezetője és egyben legfőbb igazgatási tisztviselője a Főigazgató, rajta kívül a Titkárság szükség szerinti tudományos, műszaki és egyéb munkatársakból áll. A Főigazgatót, a Végrehajtó Tanács ajánlása alapján, a Konferencia nevezi ki négyéves időszakra, ami egy alkalommal megújítható. Az első Főigazgatót, az Előkészítő Bizottság ajánlása alapján, a Konferencia választja alakuló ülésszakán.

50. A Főigazgató a Konferenciának és a Végrehajtó Tanácsnak tartozik felelősséggel az alkalmazotti állomány kinevezéséért, valamint a Technikai Titkárság szervezeti és működési rendjét illetően. A legmagasabb szintű szakmai hozzáértés, tapasztalat, teljesítmény és feddhetetlenség bír elsőrendű jelentőséggel az állomány alkalmazása és szolgálatuk feltételeinek meghatározása során. Kizárólag a Részes Államok állampolgárai tölthetnek be Főigazgatói, felügyelői tisztségeket, vagy lehetnek tagjai a tisztviselői, valamint az irodai állománynak. Megfelelő figyelmet kell fordítani arra, hogy az állományt a lehető legszélesebb földrajzi alapon válogassák össze. A kiválasztást az az alapelv vezérelje, hogy a Technikai Titkárság a feladatai megfelelő végrehajtásához szükséges legkisebb állománnyal rendelkezzék.

51. A Főigazgató a Végrehajtó Tanáccsal folytatott konzultációt követően létrehozhat ideiglenes, tudományos szakértőkből álló munkacsoportokat abból a célból, hogy egy bizonyos ügyre vonatkozóan ajánlásokat tegyenek.

52. A Főigazgató, a felügyelők, a helyettes felügyelők, valamint az állomány tagjai kötelezettségeik teljesítése során nem kérhetnek és nem fogadhatnak utasítást egyetlen Kormánytól, vagy bármely, a Szervezeten kívüli külső forrástól sem. Tartózkodni fognak bármely olyan cselekménytől, amely kedvezőtlen fényt vethet beosztásukra, mint kizárólag a Szervezetnek felelős nemzetközi tisztviselőkre. Az ellenőrző csoport tevékenységéért a Főigazgató vállal felelősséget.

53. Valamennyi Részes Állam méltányolja a Főigazgató, a felügyelők, a helyettes felügyelők, valamint az állomány tagjai kötelezettségeinek kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem törekszik arra, hogy befolyásolja őket kötelezettségeik végrehajtása során.

E) Kedvezmények és mentességek

54. A Szervezet egy Részes Állam területén és annak joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely egyéb helyen olyan jogképességgel bír, valamint olyan kedvezményeket és mentességeket élvez, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

55. A Részes Államok képviselői, a helyetteseik és tanácsadóik, a Végrehajtó Tanács megválasztott tagjainak képviselői, ezek helyettesei és tanácsadói, a Főigazgató, a felügyelők, a felügyelők helyettesei és a Szervezet állományának tagjai olyan kedvezményeket és mentességeket élveznek, amelyek a Szervezethez kapcsolódó feladataik önálló ellátásához szükségesek.

56. A jelen cikkben hivatkozott jogképesség, kedvezmények és mentességek a Szervezet és a Részes Államok között megkötött megállapodásokban kerülnek meghatározásra, illetőleg egy olyan megállapodásban, melyet a Szervezet és azon állam között kötnek, ahol a Szervezet székhelye van. Az ilyen megállapodásokat a 26. bekezdés h)-i) pontjában foglaltak szerint kezelik és fogadják el.

57. Az 54-55. bekezdésben foglaltaktól eltekintve a Főigazgató, a felügyelők, a felügyelők helyettesei, valamint a Technikai Titkárság állománya tagjainak kedvezményeit és mentességeit ellenőrzési tevékenységük folytatása közben a Kiegészítő Jegyzőkönyv határozza meg.

III. Cikk

Nemzeti végrehajtási intézkedések

1. Valamennyi Részes Állam alkotmányos eljárásával összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeinek végrehajtása érdekében. Így különösen megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy:

a) megtiltsa természetes és jogi személyek számára bármely olyan tevékenység folytatását bárhol a területén vagy bármely más, a nemzetközi jog által elismerten a joghatósága alá tartozó területen, amelyet a jelen Szerződés tilt a Részes Államok számára;

b) megtiltsa természetes és jogi személyeknek bármely ilyen tevékenység folytatását az ellenőrzése alatt álló bármely területen;

c) a nemzetközi joggal összhangban megtiltsa állampolgárainak bárhol, bármiféle ilyen tevékenység folytatását.

2. Mindegyik Részes Állam együttműködik a többi Részes Állammal és megfelelő formában jogi segítséget nyújt az 1. bekezdésben foglalt kötelezettségek végrehajtásának előmozdításához.

3. Valamennyi Részes Állam tájékoztatja a Szervezetet a jelen cikkben foglaltakra vonatkozó intézkedések megtételéről.

4. Valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságot nevez ki, vagy állít fel annak érdekében, hogy végrehajtsa a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségeit, és erről a Szerződés hatálybalépésekor tájékoztatja a Szervezetet. A Nemzeti Hatóság nemzeti központként működik, amelyik kapcsolatot tart fenn a Szervezettel és a többi Részes Állammal.

IV. Cikk

Ellenőrzés

A) Általános rendelkezések

1. A jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében egy ellenőrzési rendszer kerül felállításra, melynek elemei a következők:

a) a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer;

b) konzultáció és ügyek tisztázása;

c) helyszíni ellenőrzések; valamint

d) bizalomerősítő intézkedések.

A jelen Szerződés hatálybalépésekor az ellenőrzési rendszernek meg kell felelnie a jelen Szerződésben foglalt ellenőrzési követelményeknek.

2. Az ellenőrzési tevékenységek tényszerű információn alapulnak, a jelen Szerződés tárgyára korlátozódnak, valamint végrehajtásuk a Részes Államok szuverenitásának teljes tiszteletben tartásával történik úgy, hogy a Szerződésben foglalt célok megfelelő időben történő és hatékony megvalósítása mellett a lehető legkevesebb beavatkozással valósuljon meg. Valamennyi Részes Állam tartózkodik az ellenőrzési joggal való bármely visszaéléstől.

3. A jelen Szerződés III. Cikke 4. bekezdésében foglaltak alapján létrehozott Nemzeti Hatóságán keresztül valamennyi Részes Állam együttműködik a Szervezettel és a többi Részes Állammal, hogy elősegítse a jelen Szerződésben foglalt kötelezettségek végrehajtása betartásának ellenőrzését, egyebek mellett a következők szerint:

a) létrehozza a szükséges létesítményeket, hogy részt vehessen az ellenőrzési intézkedésekben, valamint felállítja a szükséges kommunikációs rendszert;

b) a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer részét képező nemzeti állomásokra beérkező adatokat átadja;

c) megfelelő módon hozzájárul a konzultációs és tisztázási folyamatok lefolytatásához;

d) engedélyezi a helyszíni ellenőrzések elvégzését; valamint

e) megfelelő módon hozzájárul a bizalomerősítő intézkedések megvalósulásához.

4. Műszaki és pénzügyi lehetőségeitől függetlenül valamennyi Részes Állam egyenlő ellenőrzési jogot élvez, és egyenlő kötelezettséget vállal az ellenőrzés elfogadására.

5. A jelen Szerződés céljaiból következően egyetlen Részes Állam sincs elzárva attól, hogy olyan információt használjon fel, a melyeket nemzeti műszaki ellenőrzési eszközökkel a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel összeegyeztethető módon szereztek, ideértve az Államok szuverenitásának tiszteletben tartását is.

6. Nem érintve a Részes Államok jogát a jelen Szerződéshez nem kapcsolódó érzékeny berendezéseik, tevékenységeik vagy létesítményeik védelmére, a Részes Államok nem akadályozzák a jelen Szerződés ellenőrzési rendszerének elemeit vagy az 5. bekezdésben foglaltakkal összhangban működtetett nemzeti műszaki ellenőrzési eszközöket.

7. Valamennyi Részes Államnak jogában áll intézkedéseket hozni a jelen Szerződéshez nem kapcsolódó érzékeny berendezések védelmére, valamint a titkos információ és adatok nyilvánosságra jutásának megelőzésére.

8. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni továbbá bármely polgári és katonai tevékenységhez és létesítményhez kapcsolódó, az ellenőrzési tevékenység alatt szerzett titkos információ megvédése érdekében.

9. A 8. bekezdésben foglaltakat figyelembe véve, a jelen Szerződés által létrehozott ellenőrzési rendszer tevékenységén keresztül tudomására jutott információt a Szervezet minden Részes Állam számára hozzáférhetővé tesz, a jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

10. A jelen Szerződés rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy azok korlátozzák a tudományos célú nemzetközi információcserét.

11. Valamennyi Részes Állam kötelezi magát a Szervezettel és a többi Részes Állammal történő együttműködésre az ellenőrzési rendszer tökéletesítésében, valamint az olyan további megfigyelő technológiák ellenőrzési hatékonyságának felmérésében, mint például az elektromágneses impulzusok vagy műholdak révén történő megfigyelés annak érdekében, hogy az a megfelelő időben kidolgozza azokat a tételes intézkedéseket, amelyek elősegítik a jelen Szerződés betartásának hatékony és költségkímélő ellenőrzését. Elfogadásuk után az ilyen intézkedések a jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv meglévő rendelkezéseibe, vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv további részeként kerülnek beépítésre VII. Cikkben foglaltakkal összhangban, illetve, amennyiben a helyzet azt megkívánja, a II. Cikk 44. pontjában foglaltak alapján a működési kézikönyvben is megjelennek.

12. A Részes Államok kötelezettséget vállalnak az egymás közötti együttműködés elősegítésére, hogy ezáltal lehetővé tegyék és a lehető legteljesebb módon részt vegyenek a jelen Szerződés betartásának ellenőrzésekor alkalmazott technológiák cseréjében annak érdekében, hogy képessé tegyenek minden Részes Államot a nemzeti ellenőrzési intézkedések alkalmazásának erősítésére és az ilyen technológiák békés célú elsajátítására.

13. A jelen Szerződésben foglalt rendelkezések olyan módon kerülnek végrehajtásra, hogy azok ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését az atomenergia békés célú alkalmazásának további fejlesztésében.

A Technikai Titkárság ellenőrzési kötelezettségei

14. A jelen Szerződésben és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben meghatározott ellenőrzési területen felmerülő kötelezettségeinek a Részes Államokkal való együttműködés keretében történő végrehajtásakor, a jelen Szerződés céljából következően, a Technikai Titkárság:

a) előkészületeket tesz a jelen Szerződés betartásának ellenőrzése során az abban foglalt rendelkezésekkel összhangban összegyűjtött adatok átvételére és továbbítására, illetve az ezzel összefüggő események jelentésére, továbbá fenntartja a feladatának ellátásához szükséges világméretű távközlési infrastruktúrát;

b) a Technikai Titkárságon belül lényegében az adatok tárolásának és feldolgozásának központját megtestesítő Nemzetközi Adatközponton keresztül rendszeres időközönként:

(i) adatkéréseket fogad és kezdeményez a Nemzetközi Megfigyelő Rendszertől,

(ii) szükség szerint olyan adatokat fogad, amelyek a konzultációk és az ügyek tisztázásának folyamatából, helyszíni ellenőrzésekből és bizalomerősítő intézkedésekből származnak, valamint

(iii) a jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban fogad minden egyéb értékelhető adatot a Részes Államoktól és a nemzetközi szervezetektől;

c) a vonatkozó működési kézikönyvek előírásaival összhangban felügyeli, összehangolja és biztosítja a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer és az azt alkotó elemek, továbbá a Nemzetközi Adatközpont működését;

d) az elfogadott eljárási módozatok szerint rendszeresen feldolgozza, elemzi a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer mérési adatait és azokról jelentést készít, így téve lehetővé a jelen Szerződés hatékony nemzetközi ellenőrzését, valamint hogy hozzájáruljon a végrehajtással összefüggő aggodalmak mielőbbi tisztázásához;

e) valamennyi Részes Állam rendelkezésére bocsátja az összes, feldolgozatlan és feldolgozott adatot, valamint bármilyen jelentési eredményt azzal, hogy a II. Cikk 7. pontjában és a jelen cikk 8. és 13. pontjaiban foglaltakkal összhangban valamennyi Részes Állam felelősséget vállal a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatainak felhasználásáért;

f) valamennyi Részes Állam számára egyenlő, nyílt, könnyű és megfelelő időben történő hozzáférést biztosít az összes tárolt adathoz;

g) tárolja az összes, feldolgozott és feldolgozatlan, adatot és jelentési eredményt;

h) összehangolja és lehetővé teszi további adatok kérését a Nemzetközi Megfigyelő Rendszerből;

i) összehangolja az egyik Részes Államnak egy másikhoz intézett, további adatok iránti kérését;

j) műszaki segítséget és támogatást nyújt a megfigyelő eszközök és az adott kommunikációs eszközök beszereléséhez és működtetéséhez, ahol ilyen segítséget és támogatást kér az érintett Állam;

k) kérésre bármely Részes Állam számára hozzáférhetővé teszi a Technikai Titkárság és a Nemzetközi Adatközpont által az ellenőrzési rendszer adatainak gyűjtésére, tárolására, feldolgozására és az azokról szóló jelentésekre alkalmazott technikákat;

l) megfigyeli, értékeli a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer és a Nemzetközi Adatközpont munkáját, és arról átfogó jelentést készít.

15. A Technikai Titkárság által alkalmazandó, a 14. bekezdésben hivatkozott és a Kiegészítő Jegyzőkönyvben részletezett ellenőrzési kötelezettségei végrehajtására elfogadott eljárások a vonatkozó működési kézikönyvben kerülnek kidolgozásra.

B) A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer

16. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményei biztosítják a szeizmológiai megfigyelést, légköri radioaktivitás mérését hitelesített laboratóriumokban, hidroakusztikus megfigyelést, infrahang megfigyelést, valamint az adott kommunikációs eszközöket, amelyeket a Technikai Titkárság Nemzetközi Adatközpontja támogat.

17. A Nemzetközi Adatközpont a Technikai Titkárság irányítása alá tartozik. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer minden megfigyelő létesítménye, a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban, a számára otthont adó és azt működtető, vagy érte egyéb módon felelősséget vállaló Államnak a tulajdona.

18. Valamennyi Részes Államnak jogában áll részt venni a nemzetközi adatcserében, valamint hozzáférni minden olyan adathoz, amelyet a Nemzetközi Adatközpont számára elérhetővé tettek. Valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságán keresztül működik együtt a Nemzetközi Adatközponttal.

A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer finanszírozása

19. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszeren belül működő, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 1-A, 2-A, 3-4. táblázatában meghatározott létesítmények fenntartásához, valamint az ezek működtetésének biztosításához szükséges költségekből olyan mértékben, ahogy arról a vonatkozó Állam és a Szervezet megegyezett az adatok szolgáltatásáról a Nemzetközi Adatközpont számára a Kiegészítő Jegyzőkönyv és a vonatkozó működési kézikönyvek műszaki követelményeivel összhangban a Szervezet, amint azt a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. részének 4. pontja értelmében a megállapodások vagy megegyezések meghatározzák, az alábbiakat fedezi:

a) bármely új létesítmény létrehozása, vagy egy létező létesítmény felújítása, kivéve, ha az adott létesítményért felelős Állam magára vállalja ezeket a költségeket;

b) a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer működtetése és fenntartása, ideértve, amennyiben szükséges, a létesítmény őrzés-védelmét, valamint az elfogadott adathitelesítési eljárások alkalmazását;

c) a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer (feldolgozott és feldolgozatlan) adatainak a Nemzetközi Adatközpontba történő továbbítása legközvetlenebb és legköltségkímélőbb módját, ideértve, amennyiben szükséges, megfigyelő állomásokból, laboratóriumokból, elemző részekből vagy nemzeti adatközpontokból a megfelelő kommunikációs pontokon keresztül történő továbbítását; illetve az ilyen adatok (ideértve adott esetben a mintákat is) eljuttatását a megfigyelő állomásoktól a laboratóriumokba és elemző részlegekbe; valamint

d) a mintáknak a Szervezet nevében elemzését.

20. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 1-B táblázatában meghatározott kiegészítő szeizmikus állomások hálózatára vonatkozóan, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. része 4. bekezdésében foglaltak szerint létrejött megállapodások és megegyezések alapján, a Szervezet kizárólag az alábbi költségeket fedezi:

a) a Nemzetközi Adatközpont számára történő adattovábbítás;

b) az ilyen állomásokról származó adatok hitelesítése;

c) az állomásoknak a kívánt műszaki szintre történő korszerűsítése, kivéve, ha az azért felelős Állam magára vállalja ennek költségeit;

d) új állomásoknak a jelen Szerződés célját szolgáló létesítése ott, ahol megfelelően működő létesítmény jelenleg még nincs, kivéve, ha az azért felelős Állam magára vállalja ennek költségeit; valamint

e) a Szervezet által igényelt, a vonatkozó működési kézikönyvekben meghatározottak szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos bármely egyéb költség.

21. A Szervezet fedezi a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. részének F) alcíme alapján a Nemzetközi Adatközpontnak eredményekre és szolgáltatásokra vonatkozó szabvány-sorozatából bármely Részes Állam által igényelt válogatás költségét. Bármilyen további adat vagy eredmény elkészítésének és továbbításának költsége a kérelmező Részes Államot terheli.

22. A Részes Államokkal vagy Nemzetközi Megfigyelő Rendszer elemeinek otthont adó, vagy azokért más módon felelősséget vállaló Államokkal megkötött megállapodások vagy, ha a helyzet úgy kívánja, megegyezések megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak az így felmerülő költségek fedezésére. Ezek a rendelkezések élhetnek olyan lehetőséggel, mely szerint a 19. bekezdés a) és a 20. bekezdés c) pontjaiban hivatkozott bármely létesítmény befogadásával, vagy az érte való felelősségvállalással összefüggő költségeket a Részes Állam fedezi, ugyanakkor költségeit megtérítik a Szervezethez történő pénzügyi hozzájárulásának megfelelő mértékű csökkentésével. Az ilyen csökkentés nem lépheti túl az adott Részes Állam éves hozzájárulásának 50%-át, de több egymást követő évre kiterjedhet. Az adott Részes Állam, a Végrehajtó Tanács beleegyezésével, az ilyen csökkentést megállapodás vagy megegyezés keretében megoszthatja egy másik Részes Állammal. A jelen bekezdésben hivatkozott megállapodásokat vagy megegyezéseket a II. Cikk 26. bekezdése h) és 38. bekezdése i) pontjaiban foglaltakkal összhangban kell jóváhagyni.

Változtatások a Nemzetközi Megfigyelő Rendszerben

23. Bármely, a 11. bekezdésben hivatkozott intézkedés, amely megfigyelési technológiák hozzáadásával vagy elvételével érinti a Nemzetközi Megfigyelő Rendszert, jóváhagyás után a jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv részévé válik, a VII. Cikk 1-6. bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően.

24. A közvetlenül érintett Államok megállapodásától függően, a Nemzetközi Megfigyelési Rendszerre vonatkozó következő változtatások adminisztratív vagy műszaki természetű ügynek tekintendők a VII. Cikk 8. bekezdésében foglaltaknak megfelelően:

a) a Kiegészítő Jegyzőkönyvben egy adott megfigyelési technikára megállapított létesítmények számának változása; valamint

b) a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének táblázataiban feltüntetett egyes létesítményekre vonatkozó változások (ideértve, egyebek mellett, a létesítményért felelős Államot, az elhelyezkedést, a létesítmény nevét, típusát, az elsődleges vagy a kiegészítő szeizmikus hálózathoz való tartozását).

Amennyiben a Végrehajtó Tanács a VII. Cikk 8. bekezdése d) pontjában foglaltaknak megfelelően az ilyen változtatások elfogadását javasolja, a VII. Cikk 8. bekezdésének g) pontjában foglaltaknak megfelelően főszabályként javasolnia kell, hogy az ilyen változtatások az elfogadásról szóló Főigazgatói értesítéssel lépjenek hatályba.

25. Amikor a Főigazgató a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államoknak a VII. Cikk 8. bekezdése b) pontjában foglaltaknak megfelelően információkat és értékeléseket nyújt be, annak a 24. bekezdés alapján tett bármely javaslat esetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a javaslat műszaki értékelését;

b) állásfoglalást a javaslat adminisztratív és pénzügyi kihatásairól; valamint

c) a javaslat miatt közvetlenül érintett Államokkal történő konzultációkról szóló jelentéseket, ideértve a megegyezésre való készségükkel kapcsolatos jelzéseket.

Ideiglenes intézkedések

26. A Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének táblázataiban meghatározott megfigyelő létesítmény jelentős és helyrehozhatatlan leállásának esetében, vagy a megfigyelési lefedettség időszakos csökkenésének pótlására a Főigazgató, a közvetlenül érintett országokkal konzultálva és azokkal egyetértésben, valamint a Végrehajtó Tanács beleegyezésével egy évnél nem hosszabb időtartamú olyan ideiglenes megoldásokat kezdeményez, amelyek szükség esetén további egy évvel megújíthatók a Végrehajtó Tanács és a közvetlenül érintett Államok megállapodása alapján. Az ilyen megállapodások nem eredményezhetik a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer működő létesítményei számának az érintett hálózatra meghatározott szám fölé emelkedését; amennyire ez lehetséges, biztosítaniuk kell a vonatkozó működési kézikönyvekben jelzett műszaki és működési követelményeket, továbbá a Szervezet költségvetésén belül kell megvalósulniuk. Mindezeken kívül a Főigazgató lépéseket tesz a helyzet normalizálása érdekében és javaslatot tesz a végleges megoldásra. A Főigazgató a jelen bekezdésben foglaltak alapján hozott döntéséről valamennyi Részes Államot tájékoztatja.

27. A Részes Államok külön is létrehozhatnak együttműködési megállapodásokat a Szervezettel azzal a céllal, hogy hozzáférhetővé tegyék a Nemzetközi Adatközpont számára az olyan nemzeti megfigyelő állomásoktól származó kiegészítő adatokat is, amelyek hivatalosan nem részei a Nemzetközi Megfigyelő Rendszernek.

28. Az ilyen együttműködési Szerződések a következő módokon jöhetnek létre:

a) a Részes Állam kérésére és költségére a Technikai Titkárság megteszi a szükséges lépéseket annak igazolására, hogy az adott megfigyelő létesítmény eleget tesz a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményeire vonatkozó működési kézikönyvben megállapított műszaki és működési követelményeknek, valamint előkészületeket tesz az adatok hitelesítésére. A Végrehajtó Tanács megállapodása alapján a Technikai Titkárság hivatalosan is kijelöli az ilyen létesítményt együttműködő nemzeti létesítménynek. A Technikai Titkárság megteszi a szükséges lépéseket a létesítmény hitelességének megfelelő megújítása érdekében;

b) a Technikai Titkárság az együttműködő nemzeti létesítményeket tartalmazó jegyzéket naprakészen tartja, és azt eljuttatja valamennyi Részes Államnak; valamint

c) egy Részes Állam kérésére a Nemzetközi Adatközpont adatokat kér az együttműködő nemzeti létesítményektől a konzultációk és az ügyek tisztázásának megkönnyítése, valamint a helyszíni ellenőrzés iránti kérelmek mérlegelése céljából úgy, hogy az adattovábbítás költségeit ugyanezen Részes Állam fedezi.

Azok a feltételek, amelyek alapján az ilyen létesítményekből származó kiegészítő adatokat rendelkezésre bocsátják, valamint amelyek alapján a Nemzetközi Adatközpont további vagy részletes jelentést, illetve az ügyek tisztázását kérheti, az adott megfigyelőhálózat működési kézikönyvében kerülnek kidolgozásra.

C) Konzultáció és ügyek tisztázása

29. Nem érintve egyetlen Részes Állam jogát a helyszíni ellenőrzés kérelmezésére, a Részes Államoknak először, amikor csak lehetséges, minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy egymás között vagy a Szervezettel, illetve a Szervezeten keresztül tisztázzanak és megoldjanak bármilyen ügyet, ami aggodalmat kelt a Szerződés alapkötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetően.

30. Az a Részes Állam, amely közvetlenül egy másik Részes Államtól a 29. bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést kap, haladéktalanul, de legkésőbb a megkereséstől számított 48 órán belül az ügyet tisztázó választ ad a megkereső Részes Államnak. A megkereső és megkeresett Részes Állam a megkereséstől és az arra adott válaszról a Végrehajtó Tanácsot és a Főigazgatót tájékoztathatja.

31. A Részes Állam jogosult felkérni a Főigazgatót, hogy nyújtson segítséget bármely ügy tisztázásában, ami aggodalmat kelt a Szerződés alapkötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetően. A Főigazgató a Technikai Titkárság birtokában levő, az ilyen aggályra vonatkozó információról megfelelő tájékoztatást ad. A Főigazgató tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot a megkeresésről és a válaszként adott információról, amennyiben azt a megkeresést előterjesztő Részes Állam kívánja.

32. A Részes Állam jogosult kérelmezni, hogy a Végrehajtó Tanács szerezzen be tisztázó választ bármely ügyben, ami aggodalmat kelt a jelen Szerződés alapvető kötelezettségei végrehajtásának esetleges be nem tartását illetően. Ebben az esetben a következők alkalmazandók:

a) a Végrehajtó Tanács a Főigazgatón keresztül, a kézhezvételétől számított legkésőbb 24 órán belül továbbítja a megkeresett Részes Államnak a tisztázásra vonatkozó megkeresést;

b) a megkeresett Részes Állam a tisztázó választ a lehető leghamarabb, de legfeljebb a kézhezvételétől számított 48 órán belül átadja a Végrehajtó Tanácsnak;

c) a Végrehajtó Tanács visszaigazolja a tisztázó választ és a kézhezvételétől számított 24 órán belül továbbítja a megkereső Államnak;

d) ha a megkereső Részes Állam a tisztázó választ elégtelennek, jogosult a Végrehajtó Tanácstól további tisztázó válasz beszerzését kérni a megkeresett Részes Államtól.

A Végrehajtó Tanács késedelem nélkül tájékoztatja a többi Részes Államot a jelen bekezdés alapján tett ügy tisztázása iránti megkeresésről és a megkeresett Részes Államtól kapott bármilyen válaszról.

33. Ha a megkereső Részes Állam a 32. bekezdés d) pontjában foglaltak alapján nem találja kielégítőnek a tisztázó választ, jogosult a Végrehajtó Tanács ülésének összehívását kérni, amelyen az érintett, de nem Végrehajtó Tanácsi tag Részes Állam is jogosult részt venni. Az ilyen ülésen a Végrehajtó Tanács áttekinti az ügyet és az V. Cikkel összhangban bármilyen intézkedést javasolhat.

D) Helyszíni ellenőrzés

Helyszíni ellenőrzés kérése

34. Valamennyi Részes Államnak joga van helyszíni ellenőrzést kérni a jelen cikk és a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. részének rendelkezéseivel összhangban a területén vagy bármely más Részes Állam joghatósága alatt álló területen, valamint bármely olyan területen, ami bármely Állam joghatóságán és ellenőrzésén kívül esik.

35. A helyszíni ellenőrzés kizárólagos célja az, hogy tisztázza, történt-e nukleáris fegyverkísérleti robbantás vagy bármilyen más kísérleti atomrobbantás az I. Cikkben foglaltakat megsértve, valamint, amennyire lehetséges, összegyűjtsön bármilyen olyan tényt, amely segíthet a lehetséges jogsértő azonosításában.

36. A kérelmet előterjesztő Részes Állam köteles a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelmét a jelen Szerződés hatályán belül tartani, és információt szolgáltatni a 37. bekezdésben foglaltaknak megfelelően. A kérelmet előterjesztő Részes Államnak tartózkodnia kell a megalapozatlan ellenőrzési kérelmektől.

37. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelem a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer részéről begyűjtött információn, a nemzeti műszaki ellenőrzési eszközökkel a nemzetközi jog általánosan elfogadott alapelveivel összeegyeztethető módon szerzett bármilyen egyéb műszaki információn, vagy pedig e kettő kombinációján alapul. A kérelemnek tartalmaznia kell a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. részének megfelelő információkat.

38. A kérelmező Részes Állam helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelmét a Végrehajtó Tanácshoz, valamint ezzel egyidőben a Főigazgatóhoz nyújtja be, az utóbbinak azért, hogy haladéktalanul kezdjen hozzá az információk feldolgozásához.

Helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelem benyújtásának következményei

39. A Végrehajtó Tanács a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelem benyújtása után haladéktalanul foglalkozni kezd a kérelemmel.

40. A Főigazgató a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérés benyújtásától számított két órán belül visszaigazolja a kérelem kézhezvételét az azt benyújtó Részes Államnak, majd hat órán belül továbbítja a kérelmet az ellenőrizendő Részes Államnak. A Főigazgató megbizonyosodik arról, hogy a kérelem megfelel-e a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 41. bekezdésében meghatározott követelményeknek és amennyiben szükséges, segítséget nyújt a kérelmező Részes Államnak a kérelem megfelelő formában történő benyújtásához, valamint 24 órán belül továbbítja a kérelmet a Végrehajtó Tanácshoz és valamennyi Részes Államhoz.

41. Ha a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérelem megfelel a követelményeknek, a Technikai Titkárság haladéktalanul megkezdi a helyszíni ellenőrzés előkészítését.

42. A Főigazgató, amennyiben olyan helyszíni ellenőrzés elvégzésére kap kérelmet, amely valamely Részes Állam joghatósága alá tartozó ellenőrzési területre vonatkozik, úgy azonnal tisztázó választ kér az ellenőrizendő Részes Államtól a kérelemben felvetett probléma tisztázása és megoldása céljából.

43. Az a Részes Állam, amely egy ügy tisztázására vonatkozó kérelmet kap a 42. bekezdésben foglaltak alapján, a lehető leghamarabb, de legkésőbb a tisztázásra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 72 órán belül magyarázatot és egyéb vonatkozó információt ad a Főigazgatónak.

44. Mielőtt a Végrehajtó Tanács döntést hozna a helyszíni ellenőrzésre vonatkozóan, a Főigazgató haladéktalanul továbbít a Végrehajtó Tanács számára bármely olyan további információt, amely a Nemzetközi Megfigyelő Rendszertől származik, vagy bármely Részes Állam bocsátotta rendelkezésére a kérelemben meghatározott eseményre vonatkozóan, ideértve bármely olyan tisztázó választ, amelyet a 42-43. bekezdésekben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be, továbbá bármely, a Technikai Titkárságon belül létező információt, amelyet a Főigazgató megfelelőnek tart, vagy amelyet a Végrehajtó Tanács kért.

45. Amennyiben a kérelmező Részes Állam nem tekinti a felvetett problémát megoldottnak, és nem vonja vissza a kérelmet, abban az esetben a Végrehajtó Tanács a 46. bekezdésben foglaltakkal összhangban döntést hoz a kérelemről.

A Végrehajtó Tanács döntései

46. A Végrehajtó Tanács a helyszíni ellenőrzésről legkésőbb a kérelem előterjesztését követő 96 órán belül dönt. A helyszíni ellenőrzést jóváhagyó döntésben a Végrehajtó Tanács legalább 30 tagjának megerősítő szavazata szükséges. Ha a Végrehajtó Tanács nem hagyja jóvá az ellenőrzést, az előkészületeket leállítják és további intézkedést kérelem ügyében nem tesznek.

47. Legkésőbb a helyszíni ellenőrzés jóváhagyásától számított 25 napon belül az ellenőrző csoport a Főigazgatón keresztül a Végrehajtó Tanácsnak továbbítja a közbenső ellenőrzési jelentését, a 46. bekezdésben foglaltakkal összhangban. Az ellenőrzés folytatása jóváhagyottnak tekintendő, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács legkésőbb a közbenső ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 72 órán belül összes tagja többségi szavazatával amellett dönt, hogy nem folytatják az ellenőrzést. Amennyiben a Végrehajtó Tanács az ellenőrzés lezárása mellett dönt, úgy az ellenőrzést beszüntetik, és a ellenőrzést végző csoport a lehető leghamarabb elhagyja az ellenőrzési területet, és az ellenőrzött Részes Állam területét, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 109-110. bekezdéseiben foglaltakkal összhangban.

48. A helyszíni ellenőrzés folyamán, az ellenőrző csoport a Főigazgatón keresztül javaslatot nyújthat be a Végrehajtó Tanácshoz fúrás végzésére. A Végrehajtó Tanács döntését a javaslatról legkésőbb annak kézhezvételétől számított 72 órán belül meghozza. A fúrási javaslattal kapcsolatos döntését a Végrehajtó Tanács összes tagjának többségi határozata alapján hozza.

49. Az ellenőrző csoport kérheti a Főigazgatón keresztül a Végreható Tanácsot, hogy legfeljebb 70 nappal hosszabbítsa meg az ellenőrzés időtartamát, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 4. bekezdésében meghatározott 60 napos időkereten felül, ha mandátumának végrehajtásához a hosszabbítást elengedhetetlennek tartja. Az ellenőrző csoportnak kérésében jelezni kell, hogy a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. részének 69. bekezdésében felsorolt mely tevékenységet, technikákat kívánja folytatni a meghosszabbítás időtartama alatt. A Végrehajtó Tanács a hosszabbításra vonatkozó kérelemről legfeljebb annak kézhezvételétől számított 72 órán belül döntést hoz. Az ellenőrzés időtartamának meghosszabbítására vonatkozó döntést a Végrehajtó Tanács összes tagjának többségi szavazatával hozza.

50. A helyszíni ellenőrzés folytatására vonatkozó döntést követően bármikor, a 47. bekezdésben foglaltakkal összhangban, az ellenőrző csoport a Főigazgatón keresztül javaslatot nyújthat be a Végrehajtó Tanácsnak az ellenőrzés lezárására. A javaslat elfogadottnak tekintendő, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács legkésőbb a javaslat kézhezvételétől számított 72 órán belül összes tagjának kétharmados szavazatával úgy dönt, hogy az ellenőrzést nem zárják le. Az ellenőrzés lezárásakor, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 109-110. bekezdéseiben foglaltakkal összhangban, az ellenőrző csoport a lehető leghamarabb elhagyja az ellenőrzési területet, valamint az ellenőrzött Részes Állam területét.

51. A kérelmező Részes Állam és az ellenőrizendő Részes Állam részt vehet a Végrehajtó Tanács helyszíni ellenőrzésre vonatkozó határozathozatalában szavazati jog nélkül. A kérelmező Részes Állam és az ellenőrzött Részes Állam részt vehet szavazati jog nélkül a Végrehajtó Tanács bármilyen további, az ellenőrzéssel kapcsolatos határozathozatalában.

52. A Főigazgató 24 órán belül értesíti valamennyi Részes Államot bármilyen, a Végrehajtó Tanács részéről és részére érkező jelentést, javaslatot, kérést és ajánlást illetően a 46-50. bekezdésekben foglaltakkal összhangban.

A Végrehajtó Tanács helyszíni ellenőrzésre vonatkozó hozzájárulását követő eljárás

53. A Végrehajtó Tanács által jóváhagyott helyszíni ellenőrzést egy, a Főigazgató részéről kinevezett ellenőrző csoport végzi el késedelem nélkül a jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Az ellenőrző csoportnak a belépési pontra legkésőbb a Részes Állam helyszíni ellenőrzés iránti kérelmének a Végrehajtó Tanács által történő kézhezvételét követő 6 napon belül meg kell érkeznie.

54. A Főigazgató ellenőrzési mandátumot állít ki a helyszíni ellenőrzés elvégzéséhez. Az ellenőrzési mandátum tartalmazza a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 42. bekezdésében meghatározott információt.

55. A Főigazgató legalább 24 órával az ellenőrzési csoport belépési pontra történő tervezett megérkezése előtt értesíti az ellenőrizendő Részes Államot az ellenőrzésről, a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 43. bekezdésében foglaltakkal összhangban.

A helyszíni ellenőrzés lefolytatása

56. Valamennyi Részes Állam engedélyezi a Szervezetnek, hogy a területén vagy a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyeken helyszíni ellenőrzést végezzen, a jelen Szerződés és Kiegészítő Jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. Ugyanakkor egyetlen Részes Állam sem köteles beleegyezni párhuzamosan zajló ellenőrzésekbe a területén vagy a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló helyeken.

57. A jelen Szerződés és a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban az ellenőrizendő Részes Állam:

a) jogosult és köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni a jelen Szerződés végrehajtása betartásának kimutatására, és e célból lehetővé tenni az ellenőrző csoport számára, hogy mandátumát teljesítse;

b) jogosult olyan intézkedéseket hozni, amelyeket szükségesnek tart a nemzetbiztonsági érdekei megvédéséhez, valamint megakadályozni az ellenőrzés céljához nem kapcsolódó bizalmas információk kiszivárgását;

c) köteles biztosítani a hozzáférést az ellenőrzési területen belül az ellenőrzés célja szempontjából értékelhető tények megállapításának kizárólagos céljával, figyelembe véve a b) pontot és bármely alkotmányos kötelezettséget a tulajdonjoggal vagy házkutatással és lefoglalással kapcsolatban;

d) köteles nem hivatkozni a jelen bekezdésre vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 88. bekezdésére annak érdekében, hogy eltussolja az I. Cikkben foglalt kötelezettségei megsértését; és

e) köteles nem akadályozni az ellenőrző csoportot az ellenőrzési területen való mozgásában, valamint nem akadályozni a jelen Szerződéssel és a Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban folytatott ellenőrző tevékenységüket.

A hozzáférés a helyszíni ellenőrzéskor mind az ellenőrző csoport és az ellenőrzési felszerelés fizikai bejutását az ellenőrzési területre, mind az ellenőrzési tevékenység végzését jelenti az ellenőrzési területen belül.

58. A helyszíni ellenőrzést a lehető legkevésbé zavaró módon kell végezni, az ellenőrzési mandátum hatékony és időben történő végrehajtásával, a Kiegészítő Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezésekkel összhangban. Ahol csak lehetséges, az ellenőrző csoport az ellenőrzési eljárásokat a legkevésbé zavaróval kell kezdeni, és csak akkor halad a zavaróbb eljárások irányába, ha szükségesnek ítéli a megfelelő mennyiségű információ beszerzését a jelen Szerződés esetleges megsértése miatti aggodalmak tisztázáshoz. Az ellenőrzést végzők csak olyan információkat és adatokat gyűjtenek össze, amelyekre szükség van az ellenőrzés célja érdekében, valamint, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a beavatkozást az ellenőrzött Részes Állam rendes működésébe.

59. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrzött csoportnak a helyszíni ellenőrzés során, és megkönnyíti a munkáját.

60. Ha az ellenőrzött Részes Állam a Kiegészítő Jegyzőkönyv 86-96. bekezdései alapján eljárva korlátozza a hozzáférést az ellenőrzési területen, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie az ellenőrző csoporttal történő konzultációkon alternatív eszközökkel bemutatni a jelen Szerződés végrehajtása betartását.

Megfigyelő

61. A megfigyelőre a következők alkalmazandók:

a) a kérelmező Részes Állam az ellenőrizendő Részes Állammal való egyetértés esetén képviselőt küldhet a helyszíni ellenőrzés lefolytatásának megfigyelésére, aki vagy a kérelmező Részes Állam vagy egy harmadik Részes Állam állampolgára;

b) az ellenőrzött Részes Állam értesíti a Főigazgatót a javasolt megfigyelő elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a Végrehajtó Tanács helyszíni ellenőrzést jóváhagyó döntését követő 12 órán belül;

c) elfogadás esetén az ellenőrizendő Részes Állam hozzáférést biztosít a megfigyelő számára a Kiegészítő Jegyzőkönyvvel összhangban;

d) az ellenőrizendő Részes Állam a gyakorlat szerint elfogadja a javasolt megfigyelőt, ha azonban az ellenőrizendő Részes Állam mégis a visszautasítás jogával él, úgy ezt tényt feljegyzik az ellenőrzési jelentésben.

Legfeljebb három megfigyelő lehet jelen valamennyi kérelmező Részes Államból.

A helyszíni ellenőrzésről készített jelentés

62. Az ellenőrzésről készített jelentés az alábbiakat tartalmazza:

a) az ellenőrző csoport által végzett tevékenység leírását;

b) az ellenőrző csoportnak az ellenőrzés célkitűzéseihez kapcsolódó ténymegállapításait;

c) a helyszíni ellenőrzés során tapasztalt együttműködés szintjét;

d) a hozzáférési lehetőség mértékének tényszerű leírását, ideértve a csoport számára biztosított alternatív eszközöket is, a helyszíni ellenőrzés során; valamint

e) bármely egyéb részletet, ami kapcsolódik az ellenőrzés célkitűzéseihez.

Az ellenőrzést végzők által készített eltérő megfigyelések csatolhatók a jelentéshez.

63. A Főigazgató az ellenőrzésről készített jelentés tervezetét az ellenőrzött Részes Állam rendelkezésére bocsátja. Az ellenőrzött Részes Államnak jogában áll 48 órán belül a Főigazgató számára megjegyzést és magyarázatot fűzni a tervezethez, valamint megnevezni bármely olyan információt és adatot, ami a megítélése szerint nem kapcsolódik az ellenőrzés célkitűzéséhez, és így nem kellene a Technikai Titkárságon kívül köröztetni. A Főigazgató megfontolás tárgyává teszi az ellenőrzött Részes Állam által az ellenőrzésről készült jelentés tervezetéhez tett módosító javaslatot, és ahol lehet, beépíti azokat. A Főigazgató az ellenőrzött Részes Állam megjegyzéseit és javaslatait mellékletként csatolja az ellenőrzésről készített jelentéshez.

64. A Főigazgató haladéktalanul továbbítja a jelentést a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, valamint minden más Részes Államnak. Ezenkívül a Főigazgató haladéktalanul továbbítja a Végrehajtó Tanács és minden egyéb Részes Állam számára bármely minta elemzése eredményét, amit az erre kijelölt laboratóriumokban végeznek a Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. része 104. bekezdésében foglaltakkal összhangban, valamint a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatait, a kérelmező és az ellenőrzött Részes Államok összegzéseit, illetőleg bármely olyan információt, amelyet a Főigazgató arra érdemesnek ítél. A 47. bekezdésben hivatkozott közbenső ellenőrzési jelentés esetében a Főigazgató a jelentést továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak az említett bekezdésben megállapított határidőn belül.

65. A Végrehajtó Tanács a hatáskörével és a feladataival összhangban áttekinti az ellenőrzésről készült jelentést, valamint bármely, a 64. bekezdésben meghatározottak szerint készült anyagot, és a következőket helyezi előtérbe:

a) megsértették-e a jelen Szerződést; valamint

b) történt-e visszaélés a helyszíni ellenőrzés kérelmezésének jogával.

66. Ha a hatáskörében és feladatkörében eljáró Végrehajtó Tanács arra a következtetésre jut, hogy a 65. bekezdésben foglaltakra tekintettel további intézkedések lehetnek szükségesek, akkor azokat az V. Cikkben foglaltakkal összhangban megteszi.

Komolytalan vagy joggal visszaélő helyszíni ellenőrzési kérelem

67. Ha a Végrehajtó Tanács azért nem járul hozzá a helyszíni ellenőrzéshez, mert a helyszíni vizsgálat iránti kérelem komolytalan vagy joggal való visszaélést valósít meg, illetve ha az ellenőrzést ugyanilyen okok miatt zárják le, a Végrehajtó Tanács megfontolja és dönt, hogy megtegye-e a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében, ideértve a következőket:

a) felkéri a kérelmező Részes Államot a Technikai Titkárság valamennyi előkészületi költségének megtérítésére;

b) a Végrehajtó Tanács ilyen döntése alapján meghatározott ideig felfüggeszti a kérelmező Részes Állam jogát helyszíni ellenőrzés kérésére; valamint

c) meghatározott időre felfüggeszti a kérelmező Részes Állam jogát a Végrehajtó Tanácsban való tevékenységre.

E) Bizalomerősítő intézkedések

68. Annak érdekében, hogy

a) hozzájáruljon a kémiai robbantásokhoz kapcsolódó adatértelmezés lehetséges félreértéséből eredő végrehajtási aggodalmak időbeni feloldásához; valamint

b) segítséget nyújtson a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer hálózatának részét képező állomások hitelesítéséhez,

valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a Szervezettel és más Részes Államokkal a Kiegészítő Jegyzőkönyv III. részében foglalt intézkedések végrehajtásában.

V. Cikk

Helyzetrendezést célzó és végrehajtást biztosító intézkedések, ideértve a szankciókat

1. A Konferencia, figyelembe véve többek között a Végrehajtó Tanács ajánlásait, megteszi a 2-3. bekezdések szerinti szükséges intézkedéseket a jelen Szerződés végrehajtásának biztosítására és minden olyan helyzet rendezésére és orvoslására, amely ellentétes e Szerződés előírásaival.

2. Azokban az esetekben, amikor egy Részes Államot a Konferencia vagy a Végrehajtó Tanács felkért egy olyan helyzet rendezésére, amely problémákat okoz a Szerződésnek az adott Részes Állam általi végrehajtást illetően, és ez utóbbi Állam elmulasztja e kérelemnek egy meghatározott időn belüli teljesítését, a Konferencia, egyebek mellett, úgy dönthet, hogy korlátozza vagy felfüggeszti a Részes Államot a jelen Szerződésből fakadó jogainak és kiváltságainak gyakorlásában mindaddig, amíg a Konferencia másként nem határoz.

3. Azokban az esetekben, amikor a jelen Szerződés alapvető kötelezettségeinek végre nem hajtásából származó kár érheti a Szerződés tárgyát és célját, a Konferencia a Részes Államoknak olyan együttes intézkedéseket ajánlhat, amelyek a nemzetközi joggal összhangban állnak.

4. A Konferencia vagy pedig, ha sürgős esetről van szó, a Végrehajtó Tanács az ügyet, ideértve az erre vonatkozó információkat és következtetéseket, az Egyesült Nemzetek figyelmébe ajánlhatja.

VI. Cikk

A viták rendezése

1. A jelen Szerződés alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerülő viták a jelen Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya előírásainak megfelelően kerülnek rendezésre.

2. Amikor vita keletkezik két vagy több Részes Állam között, vagy egy vagy több Részes Állam és a Szervezet között a jelen Szerződés alkalmazását vagy értelmezését illetően, az érintett felek együttesen konzultálni fognak annak érdekében, hogy tárgyalások útján vagy a felek által választott más békés eszközökkel teljes mértékben rendezzék a vitát, ideértve a jelen Szerződés megfelelő szerveihez illetve, kölcsönös egyetértéssel, a Nemzetközi Bírósághoz való fordulást a Bíróság Alapszabályainak megfelelően. Az érintett felek tájékoztatják a Végrehajtó Tanácsot az általuk tett lépésekről.

3. A Végrehajtó Tanács bármely, általa megfelelőnek tartott eszközzel hozzájárulhat a jelen Szerződés alkalmazása és értelmezése körüli vita rendezéséhez, ideértve jószolgálata felajánlását, felhívást intézve a vitában érintett Részes Államokhoz, hogy a saját maguk által választott folyamat révén keressék a rendezést, a Konferencia figyelmébe ajánlva az ügyet és időkeretet javasolva bármely egyeztetett folyamathoz.

4. A Konferencia megvizsgálja a Részes Államok által felvetett vitákkal kapcsolatos vagy a Végrehajtó Tanács által figyelmébe ajánlott kérdéseket. A Konferencia, ha szükségesnek tartja, létrehoz vagy megbíz szerveket olyan feladatok ellátására, amelyek e viták rendezésével kapcsolatosak a II. Cikk 26. bekezdése j) pontjának megfelelően.

5. A Konferencia és a Végrehajtó Tanács külön-külön jogosultak, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének felhatalmazásától függően, felkérni a Nemzetközi Bíróságot, adjon tanácsadói véleményt bármely, a Szervezet tevékenységi körén belül felmerülő jogi kérdésben. E célból megállapodás megkötésére kerül sor a Szervezet és az Egyesült Nemzetek között, összhangban a II. Cikk 38. h) pontjával.

6. A jelen cikk nem érinti a IV-V. Cikkeket.

VII. Cikk

Módosítások

1. A jelen Szerződés hatálybalépését követően bármely Részes Állam bármikor módosításokat javasolhat a jelen Szerződéshez, a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékleteihez. Bármely Részes Állam, a 7. bekezdésben foglaltakkal összhangban, ugyancsak javasolhat változtatásokat a Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz vagy annak mellékleteihez. A módosító javaslatok a 2-6. bekezdésekben foglalt eljárások tárgyát képezik. A 7. bekezdésben foglaltak szerinti változtatásokra irányuló javaslatok a 8. bekezdésben foglalt eljárások tárgyát képezik.

2. A javasolt módosítást csak Módosítási Konferencia tárgyalhatja és fogadhatja el.

3. Minden módosító javaslatot a Főigazgatóval kell közölni, aki azt valamennyi Részes Állam és a Letéteményes között körözteti és kikéri a Részes Államok véleményét arról, hogy össze kell-e hívni egy Módosítási Konferenciát a javaslat megvitatására. Ha a Részes Államok többsége a javaslat köröztetését követő 30 napon belül arról tájékoztatja a Főigazgatót, hogy támogatja a javaslat további megvitatását, a Főigazgató Módosítási Konferenciát hív össze, amelyre valamennyi Részes Állam meghívást kap.

4. A Módosítási Konferenciára a Konferencia rendes ülésszakát követően azonnal kerül sor, hacsak valamennyi Részes Állam, amely támogatja a Módosítási Konferencia összehívását, nem kéri azt, hogy arra korábban kerüljön sor. A Módosítási Konferenciát a javasolt módosítás köröztetését követő 60 napon belül megtartani nem lehet.

5. A módosításokat a Módosítási Konferencia a Részes Államok többségének igenlő szavazatával fogadja el úgy, hogy egyetlen Részes Állam sem ad le nemleges szavazatot.

6. A módosítások valamennyi Részes Állam viszonylatában 30 nappal a megerősítést tanúsító okiratok letétbe helyezését követően vagy a Módosítási Konferencián igenlő szavazatot leadott valamennyi Részes Állam általi elfogadását követően lépnek hatályba.

7. A jelen Szerződés működőképességének és hatékonyságának biztosítása érdekében a Kiegészítő Jegyzőkönyv I. és III. részei és a Kiegészítő Jegyzőkönyv 1-2. mellékletei a 8. bekezdésben foglaltakkal összhangban megváltoztathatók, amennyiben a javasolt változtatások csupán adminisztratív vagy műszaki jellegű ügyekre vonatkoznak. A Kiegészítő Jegyzőkönyv és mellékleteinek egyéb előírásai a 8. bekezdésben foglaltak alapján nem változtathatók meg.

8. A 7. bekezdésben jelzett javasolt változtatások az alábbi eljárásokkal összhangban történnek:

a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt a Főigazgatóhoz kell továbbítani. Bármely Részes Állam és a Főigazgató kiegészítő információkat adhat a javaslat értékeléséhez. A Főigazgató bármely ilyen javaslatot és információt haladéktalanul továbbít valamennyi Részes Államhoz, a Végrehajtó Tanácshoz és a Letéteményeshez;

b) a javaslat kézhezvételétől számított 60 napon belül a Főigazgató felméri a javaslatot annak érdekében, hogy megállapítsa a jelen Szerződés előírásaira és annak végrehajtására vonatkozó valamennyi lehetséges következményét, és minden ilyen információt továbbít valamennyi Részes Államhoz és a Végrehajtó Tanácshoz;

c) a Végrehajtó Tanács az összes rendelkezésére álló információ alapján megvizsgálja a javaslatot, ideértve azt is, hogy a javaslat megfelel-e a 7. bekezdésben foglalt követelményeknek. A javaslat kézhezvételétől számított 90 napon belül a Végrehajtó Tanács megvitatás céljából valamennyi Részes Államot tájékoztatja ajánlásáról a megfelelő magyarázatokkal együtt. A Részes Államok 10 napon belül visszaigazolják annak kézhezvételét;

d) ha a Végrehajtó Tanács valamennyi Részes Államnak a javaslat elfogadását ajánlja, az elfogadottnak tekintendő, amennyiben egyetlenegy Részes Állam sem emel kifogást ellene az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül. Ha a Végrehajtó Tanács a javaslat elutasítását ajánlja, az elutasítottnak tekintendő, amennyiben egyetlenegy Részes Állam sem emel kifogást az elutasítás ellen az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül;

e) ha a Végrehajtó Tanács egy ajánlása nem nyer el a d) pontban igényelt elfogadást, a javaslatról a Konferencia következő ülésszakán érdemi ügyként dönt, ideértve azt is, hogy az megfelel-e a 7. bekezdésben foglalt követelményeknek;

f) a Főigazgató valamennyi Részes Államot és a Letéteményest a jelen bekezdés értelmében hozott bármely döntésről tájékoztatja;

g) a jelen eljárás keretében elfogadott változtatások valamennyi Részes Állam viszonylatában 180 nappal a Főigazgató által az elfogadásról adott tájékoztatás időpontját követően lépnek hatályba, kivéve ha a Végrehajtó Tanács más határidőt ajánl vagy a Konferencia másképpen dönt.

VIII. Cikk

A Szerződés felülvizsgálata

1. Hacsak a Részes Államok többsége másképpen nem dönt, tíz évvel a jelen Szerződés hatálybalépését követően a Részes Államok felülvizsgálati konferenciát tartanak a jelen Szerződés működésének és hatékonyságának vizsgálatára annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a Szerződés Preambuluma és rendelkezései céljainak és tárgyának megvalósulásáról. A felülvizsgálat figyelembe vesz bármilyen új tudományos és technológiai újítást, ami a Szerződésre vonatkozik. Bármely Részes Állam kérése alapján a Felülvizsgálati Konferencia fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy békés célokra engedélyezze föld alatti nukleáris atomrobbantások végrehajtását. Ha a Felülvizsgálati Konferencia egyhangúlag úgy dönt, hogy az ilyen nukleáris atomrobbantások engedélyezhetők, késedelem nélkül megkezdi a munkáját, javasolva a Részes Államoknak a jelen Szerződés olyan módosítását, amely eleve kizárja bármilyen katonai előny megszerzését az ilyen nukleáris robbantások révén. Minden ilyen módosítási javaslatról bármelyik Részes Állam tájékoztatja a Főigazgatót, és azt a VII. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban kezelik.

2. Ezt követően tízévenként, további Felülvizsgálati Konferenciákat lehet összehívni, hasonló céllal, ha erről a Konferencia az azt megelőző évben ügyrendi kérdésként így nem dönt. Az ilyen Konferenciákat tíz évnél rövidebb időszakonként lehet összehívni, amennyiben erről a Konferencia, mint lényegi kérdésben így határoz.

3. Rendes körülmények között bármely Felülvizsgálati Konferenciát közvetlenül a Konferencia évi rendes ülésszaka után tartanak, a II. Cikkben foglalt rendelkezések szerint.

IX. Cikk

Időbeli hatály és visszavonás

1. A jelen Szerződés időbeli hatálya korlátlan.

2. Valamennyi Részes Államnak joga szuverenitásának gyakorolásával felmondani a Szerződést, ha döntése szerint a jelen Szerződés tárgyához tartozó rendkívüli esemény veszélyezteti legfőbb érdekeit.

3. A felmondás 6 hónapos határidővel gyakorolható, és közölni kell valamennyi Részes Állammal, a Végrehajtó Tanáccsal, a Letéteményessel és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsával. A felmondásnak tartalmaznia kell azt a különleges eseményt vagy eseményekre történő utalást, amelyet a Részes Állam legfőbb érdekei veszélyeztetésének tekint.

X. Cikk

A Jegyzőkönyv és a mellékletek státusza

Jelen Szerződés mellékletei, a Kiegészítő Jegyzőkönyv, valamint a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékletei elválaszthatatlan részét képezik a Szerződésnek. A jelen Szerződésre történő bármely hivatkozás magában foglalja a jelen Szerződés mellékleteit, a Kiegészítő Jegyzőkönyvet és a Kiegészítő Jegyzőkönyv mellékleteit.

XI. Cikk

Aláírás

Hatálybalépését megelőzően a jelen Szerződés valamennyi Állam számára nyitva áll az aláírásra.

XII. Cikk

Megerősítés

A jelen Szerződést az aláíró Államoknak saját alkotmányos eljárásaiknak megfelelően meg kell erősíteniük.

XIII. Cikk

Csatlakozás

Bármely állam, mely a hatálybalépését megelőzően nem írja alá a jelen Szerződést, a későbbiekben bármikor csatlakozhat a Szerződéshez.

XIV. Cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Szerződés 180 nappal a megerősítést tanúsító okiratoknak a Szerződés 2. számú mellékletében felsorolt valamennyi Állam általi letétbe helyezését követően lép hatályba, de semmi esetre sem korábban, mint két évvel az aláírásra való megnyílását követően.

2. Amennyiben jelen Szerződés három évvel az aláírásra való megnyitás dátumát követően nem lép hatályba, a Letéteményes a ratifikációs okmányokat már letétbe helyezett Államok részvételével, ezen Államok többségének kérésére Konferenciát hív össze. A Konferencia megvizsgálja az 1. bekezdésben szereplő feltétel megvalósulásának mértékét, és megtárgyalja, valamint konszenzussal dönt arról, hogy milyen, a nemzetközi joggal összhangban álló lépések tehetők a ratifikációs folyamat meggyorsítása érdekében, a jelen Szerződés mielőbbi hatálybalépésének megkönnyítése céljából.

3. Amennyiben a 2. bekezdésben említett Konferencia vagy egyéb hasonló konferencia másként nem határoz, ez az eljárás megismétlődik jelen Szerződés aláírásra való megnyílásának további évfordulói alkalmával, annak hatálybalépéséig.

4. Valamennyi aláíró Állam meghívást kap a 2. bekezdésben említett Konferenciára, valamint valamennyi, a 3. bekezdésben említett, későbbi konferenciára, mint megfigyelő.

5. Azon Államokra nézve, amelyek ratifikációs vagy csatlakozási okmányai jelen Szerződés hatálybalépését követően kerülnek letétbe helyezésre, jelen Szerződés ratifikációs vagy csatlakozási okmányaik letétbe helyezését követő 30. napon lép hatályba.

XV. Cikk

Fenntartások

A jelen Szerződés rendelkezéseivel és mellékleteivel kapcsolatban nincs helye fenntartásoknak. A jelen Szerződés Kiegészítő Jegyzőkönyvének és annak mellékletei rendelkezéseivel kapcsolatban nincs helye a jelen Szerződés tárgyával és céljával összhangban nem álló fenntartásoknak.

XVI. Cikk

Letéteményes

1. A jelen Szerződés Letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára, aki átveszi az aláírásokat, valamint a ratifikációs és csatlakozási okmányokat.

2. A Letéteményes haladéktalanul értesíti az összes aláíró és csatlakozó Államot valamennyi aláírás, ratifikációs és csatlakozási okmány letétbe helyezésének, jelen Szerződés hatálybalépésének, valamint bármely módosításának és változásának időpontjáról és egyéb közlések vételéről.

3. A Letéteményes jelen Szerződés megfelelően hitelesített példányait elküldi az aláíró Kormányoknak és a csatlakozó Államoknak.

4. A jelen Szerződés a Letéteményesnél kerül nyilvántartásba vételre az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. Cikkében foglaltaknak megfelelően.

XVII. Cikk

Hiteles szövegek

A jelen Szerződés, melynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövegei egyaránt hitelesek, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kerülnek letétbe helyezésre.

1. számú melléklet a Szerződéshez

Az Államok jegyzéke a II. Cikk 28. bekezdésének megfelelően

Afrika

Algéria, Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Zöld-foki-szigetek, Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Comore-szigetek, Kongó, Elefántcsontpart, Dzsibuti, Egyiptom, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Etiópia, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Lesotho, Libéria, Líbia, Madagaszkár, Malawi, Mali, Mauritánia, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Sao Tomé és Príncipe, Szenegál, Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szomália, Dél-Afrika, Szudán, Szváziföld, Togo, Tunézia, Uganda, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Zaire, Zambia, Zimbabwe.

Kelet-Európa

Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Moldávia, Lengyelország, Románia, Orosz Föderáció, Szlovákia, Szlovénia, az egykori jugoszláv köztársaság Macedónia, Ukrajna, Jugoszlávia.

Latin-Amerika és a Karib-térség

Antigua és Barbuda, Argentína, Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Dominica, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Salvador, Grenada, Guatemala, Guyana, Haiti, Honduras, Jamaica, Mexikó, Nicaragua, Panama, Paraguay, Peru, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadin-szigetek, Suriname, Trinidad és Tobago, Uruguay, Venezuela.

Közép-Kelet és Dél-Ázsia

Afganisztán, Bahrain, Banglades, Bhután, India, Iráni Iszlám Köztársaság, Irak, Izrael, Jordánia, Kazahsztán, Kuvait, Kirgizisztán, Libanon, Maldív-szigetek, Omán, Nepál, Pakisztán, Katar, Szaúd-Arábia, Srí Lanka, Szíriai Arab Köztársaság, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Egyesült Arab Emírségek, Üzbegisztán, Jemen.

Észak-Amerika és Nyugat-Európa

Andorra, Ausztria, Belgium, Kanada, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Vatikán, Izland, Írország, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Hollandia, Norvégia, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Amerikai Egyesült Államok.

Délkelet-Ázsia, Óceánia és Távol-Kelet

Ausztrália, Brunei, Kambodzsa, Kína, Cook-szigetek, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Indonézia, Japán, Kiribati, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Malajzia, Marshall-szigetek, Mikronézia, Mongólia, Myanmar, Nauru, Új-Zéland, Niue, Palau, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Koreai Köztársaság, Szamoa, Szingapúr, Salamon-szigetek, Thaiföld, Tonga, Tuvalu, Vanuatu, Vietnam.

2. számú melléklet a Szerződéshez

Az Államok jegyzéke a XIV. Cikknek megfelelően

Az 1996. június 18-án a Leszerelési Értekezleten részt vevő országok listája, amelyek formálisan részt vettek a Konferencia 1996-os ülésszakán, és amelyek neve megjelent a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1996. áprilisi „Nukleáris Reaktorok a Világban” című kiadványának 1-es számú táblázatában, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1995. decemberi „Nukleáris Kutató Reaktorok a Világban” című kiadványában:

Algéria, Argentína, Ausztrália, Banglades, Belgium, Brazília, Bulgária, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Indonézia, Iráni Iszlám Köztársaság, Izrael, Olaszország, Japán, Mexikó, Hollandia, Norvégia, Pakisztán, Peru, Lengyelország, Románia, Koreai Köztársaság, Orosz Föderáció, Szlovákia, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, Ukrajna, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Amerikai Egyesült Államok, Vietnam, Zaire.

Az Átfogó Atomcsend Szerződés Kiegészítő Jegyzőkönyve

1. Rész

A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer és a Nemzetközi Adatközpont tevékenysége

A) Általános rendelkezések

1. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer a IV. Cikk 16. bekezdése szerint magában foglal megfigyelő létesítményeket, valamint megfelelő kommunikációs eszközöket.

2. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer megfigyelő létesítményeit a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletében meghatározott létesítmények alkotják. A Nemzetközi Megfigyelő Rendszer megfelel a vonatkozó működési kézikönyvekben meghatározott műszaki és működési követelményeknek.

3. A Szervezet, a II. Cikknek megfelelően, együttműködve és konzultálva a Részes Államokkal, egyéb Államokkal és nemzetközi szervezetekkel, meghatározza és koordinálja a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer tevékenységét, fenntartását, valamint bármely jövőbeni elfogadott módosítását vagy fejlesztését.

4. A megfelelő megegyezések, rendelkezések és eljárások értelmében egy Részes Állam vagy más Állam, ahol a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményei találhatók, vagy amely ezekért más módon felelősséget vállal, és a Technikai Titkárság megállapodnak és együttműködnek a megfigyelő létesítmények, a kapcsolódó hitelesített laboratóriumok és megfelelő kommunikációs eszközök létrehozásában, működtetésében, fejlesztésében, finanszírozásában és fenntartásában a joghatósága és ellenőrzése alá tartozó területeken, valamint más területeken a nemzetközi jognak megfelelően. Az ilyen együttműködés a biztonsági és a hitelesítési követelményeknek, valamint a vonatkozó működési kézikönyvekben meghatározott műszaki előírásoknak megfelelően történik. Az ilyen Állam a Technikai Titkárság részére hozzáférést biztosít a megfigyelő létesítményhez a berendezések, valamint a kommunikációs kapcsolatok ellenőrzése céljából, és magára vállalja a szükséges változtatásokat a berendezések és a működési eljárások vonatkozásában az elfogadott követelmények teljesítése érdekében. A Technikai Titkárság az ilyen Államok számára megfelelő műszaki segítséget nyújt, amennyiben azt a Végrehajtó Tanács szükségesnek ítéli egy, a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer részét képező létesítmény megfelelő működtetéséhez.

5. A Szervezet és a Részes Államok vagy más, a Nemzetközi Ellenőrzési Rendszer létesítményeit befogadó, vagy azokért más módon felelősséget vállaló Államok közötti együttműködés keretei minden egyes esetben a helyzetnek megfelelő megállapodásokban vagy rendelkezésekben kerülnek meghatározásra.

B) Szeizmológiai megfigyelés

6. Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a szeizmológiai adatok nemzetközi cseréjében a jelen Szerződésben betartása ellenőrzésének elősegítése érdekében. Ez az együttműködés magában foglalja az elsődleges és kiegészítő szeizmológiai megfigyelő állomások világméretű hálózatának létrehozását és működtetését. Ezek az állomások adatokat szolgáltatnak a Nemzetközi Adatközpont részére az elfogadott eljárásoknak megfelelően.

7. Az elsődleges állomások hálózata a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 1-A táblázatában szereplő 50 állomásból áll. Ezek az állomások eleget tesznek a Szeizmológiai Megfigyeléssel, valamint a Szeizmológiai Adatok Nemzetközi Cseréjével foglalkozó Működési Kézikönyvben lefektetett műszaki és működési feltételeknek. A primer állomásokról származó folyamatos adatok közvetlenül vagy egy nemzeti Adatközponton keresztül kerülnek továbbításra a Nemzetközi Adatközpontba.

8. Az elsődleges hálózat kiegészítésére egy 120 állomásból álló kiegészítő hálózat biztosít adatokat, kérés alapján, közvetlenül vagy egy nemzeti adatközponton keresztül a Nemzetközi Adatközpont részére. Az igénybe vehető kiegészítő állomások a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 1-B táblázatában szerepelnek. Ezek az állomások eleget tesznek a Szeizmológiai Megfigyeléssel és a Szeizmológiai Adatok Nemzetközi Cseréjével foglalkozó Működési Kézikönyvben lefektetett műszaki és működési feltételeknek. Adatok bármikor lekérhetőek a kiegészítő állomásoktól a Nemzetközi Adatközpont által, amely adatok elérhetőek, folyamatosan lekérhetőek on-line számítógépes kapcsolaton keresztül.

C) Légköri radioaktivitás megfigyelés

9. Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a légkörben lévő radionukleidekre vonatkozó adatok cseréjében, hogy elősegítse jelen Szerződés betartásának ellenőrzését. Ez az együttműködés magában foglalja radionukleid megfigyelő állomások világméretű hálózatának, valamint hitelesített laboratóriumok kiépítését és működtetését. A hálózat adatokat szolgáltat a Nemzetközi Adatközpont részére az elfogadott eljárásoknak megfelelően.

10. A légkörben lévő radionukleidek mérésére szolgáló állomások hálózata 80, a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 2-A táblázatában felsorolt, állomásból áll. Valamennyi állomás alkalmas az érdeklődésre számot tartó szemcsés anyagok légkörben való jelenlétének megfigyelésére. A jelen Szerződés hatálybalépését követően az állomások közül 40 képes lesz az érdeklődésre számot tartó nemesgázok jelenlétének megfigyelésére is. Ebből a célból a Konferencia nyitó ülésén elfogadja az Előkészítő Bizottság ajánlását arra vonatkozóan, hogy a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 2-A számú táblázatában felsorolt állomások közül mely 40 állomás legyen alkalmas nemesgázok megfigyelésére. A Konferencia első rendes, éves ülésén megtárgyalja és határoz a hálózaton belüli nemesgáz megfigyelési lehetőségek megvalósításával kapcsolatos tervről. A Főigazgató egy jelentést készít a Konferencia számára a jelen terv módozataira vonatkozóan. Valamennyi megfigyelő állomás eleget tesz a Radionukleid Megfigyelésre, valamint a Radionukleid Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Működési Kézikönyvben meghatározott műszaki és működési feltételeknek.

11. A vonatkozó végrehajtással kapcsolatos működési kézikönyvnek megfelelően, a radionukleid megfigyelő állomások hálózatát a Technikai Titkárság által hitelesített laboratóriumok segítik a Szervezettel kötött megállapodás és szolgáltatásonkénti díjazás alapján, a radionukleid megfigyelő állomásoktól származó minták elemzésével. A jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 2-B táblázatában szereplő és megfelelően felszerelt laboratóriumokat, amennyiben szükséges, a Technikai Titkárság felkéri a radionukleid állomásokról származó minták kiegészítő jellegű elemzésével. A Végrehajtó Tanács beleegyezésével további laboratóriumokat is hitelesíthet a Technikai Titkárság, ahol szükséges, kézi ellenőrző állomásokról származó minták napi elemzésére. Valamennyi hitelesített laboratórium az ilyen elemzések eredményeit eljuttatja a Nemzetközi Adatközpontba, megfelelve a Radionukleid Megfigyelésre, valamint a Radionukleid Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Működési Kézikönyvben meghatározott műszaki és működési feltételeknek.

D) Hidroakusztikai megfigyelés

12. Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a hidroakusztikai adatok nemzetközi cseréjében, hogy elősegítse jelen Szerződés betartásának ellenőrzését. A jelen együttműködés magában foglalja hidroakusztikai megfigyelő állomások világméretű hálózatának létrehozását és működtetését. A jelen állomások a Nemzetközi Adatközpont részére biztosítanak adatokat az elfogadott eljárásoknak megfelelően.

13. A hidroakusztikai állomások hálózata a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 3. számú táblázatában szereplő állomásokból, valamint egy hat hidrofónból és öt T-fázisú állomásból álló hálózatból állnak. A jelen állomások megfelelnek a Hidroakusztikai Megfigyelésre, valamint a Hidroakusztikai Adatok Nemzetközi Cseréjére vonatkozó Működési Kézikönyvben meghatározott műszaki és működési feltételeknek.

E) Infrahang megfigyelés

14. Valamennyi Részes Állam vállalja, hogy együttműködik az infrahangra vonatkozó adatok nemzetközi cseréjében, hogy elősegítse jelen Szerződés betartásának ellenőrzését. A jelen együttműködés magában foglalja infrahang megfigyelő állomások világméretű hálózatának létrehozását és működtetését. A jelen állomások a Nemzetközi Adatközpont részére biztosítanak adatokat az elfogadott eljárásoknak megfelelően.

15. Az infrahang állomások hálózata a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. számú mellékletének 4. számú táblázatában szereplő állomásokat, valamint egy hatvan állomásból álló hálózatot foglal magában. A jelen állomások megfelelnek az Infrahang Megfigyeléssel és az Infrahangra Vonatkozó Adatok Nemzetközi Cserével foglalkozó Működési Kézikönyvben meghatározott műszaki és működési feltételeknek.

F) A Nemzetközi Adatközpont tevékenysége

16. A Nemzetközi Adatközpont a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményeitől származó adatokat, ideértve a hitelesített laboratóriumokban folytatott elemzések eredményeit fogadja, gyűjti, feldolgozza, elemzi, valamint jelent róluk és archiválja azokat.

17. A Nemzetközi Adatközpont által az elfogadott tevékenységének végrehajtása során, különös tekintettel a szabványos beszámolók készítésére, valamint a Részes Államok számára történő szolgáltatások biztosítására, alkalmazott eljárások és szabványos esemény osztályozási kritériumok a Nemzetközi Adatközpontra vonatkozó Működési Kézikönyvben kerülnek kidolgozásra, és folyamatos fejlesztés alatt állnak. Az Előkészítő Bizottság által kezdetben kidolgozott eljárások és kritériumok a Konferencia nyitó ülésén megerősítésre kerülnek.

A Nemzetközi Adatközpont szabványos anyagai

18. A Nemzetközi Adatközpont automatikus feldolgozási módszereket és interaktív emberi kiértékeléseket végez a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer nyers adataiból, hogy szabványos Nemzetközi Adatközponti anyagokat készítsen és archiváljon valamennyi Részes Állam érdekében. Ezek az anyagok ingyenesek valamennyi Részes Állam számára, és nem befolyásolják károsan a bármely esemény természetét illető döntéseket, amely a Részes Államok felelőssége marad, és magában foglalja az alábbiakat:

a) összevont listák a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer által észlelt valamennyi jelzésről, valamint szabványos eseménylisták és közlemények, ideértve a Nemzetközi Adatközpont által a szabványos paraméterek alapján meghatározott eseménnyel kapcsolatban kiszámított értékeket és ezekkel kapcsolatos bizonytalanságokat;

b) szabványos eljárással osztályozott eseményekre vonatkozó közlemények, amelyek a Nemzetközi Adatközpont által minden eseményre alkalmazott szabványos esemény osztályozási kritériumok eredményei, hasznosítva a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyv 2. számú mellékletében meghatározott karakterizációs paramétereket, a standard esemény közleményekben való karakterizáció és kiemelés céljával, kiszűrve ezáltal a természeti jelenségekből eredő, valamint a nem nukleáris, mesterséges eredetű jelenségeket. A szabványos eseménylista számszerűleg jelzi minden esemény vonatkozásában azt a fokot, amelyben egy esemény megfelel, vagy nem felel meg az esemény osztályozási kritériumoknak. A Nemzetközi Adatközpont alkalmazva a szabványos esemény osztályozást, használja mind az egész világra kiterjedő, és a kiegészítő osztályozási kritériumokat, hogy ahol lehetséges, figyelembe vegye a regionális eltéréseket. A Nemzetközi Adatközpont progresszív módon fejleszti műszaki lehetőségeit a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer tevékenysége során nyert tapasztalatainak megfelelően;

c) adminisztratív összefoglalók, amelyek összefoglalják a Nemzetközi Adatközpont által szerzett és archivált adatokat, a Nemzetközi Adatközpont anyagait, valamint a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer és a Nemzetközi Adatközpont tevékenységét és működési helyzetét; és

d) kivonatok vagy részletek az a)-c) pontokban meghatározott szabványos Nemzetközi Adatközponti anyagokból, amelyeket valamely Részes Állam kérésének megfelelően választottak ki.

19. A Nemzetközi Adatközpont - a Részes Államok számára ingyenesen - speciális kutatásokat folytat, hogy szakértői elemzések révén mélyreható műszaki áttekintést adjon a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatai alapján, amennyiben ezt a Szervezet vagy valamely Részes Állam igényli, abból a célból, hogy javuljanak a standard jelzés és esemény paraméterek értékei.

A Nemzetközi Adatközpont szolgáltatásai a Részes Államoknak

20. A Nemzetközi Adatközpont a Részes Államok számára nyitott, egyenlő, megfelelő időben történő és könnyű hozzáférést biztosít a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer összes, feldolgozatlan és feldolgozott adatához, a Nemzetközi Adatközpont összes anyagához, valamint a Nemzetközi Adatközpont archívumában lévő valamennyi egyéb, a Nemzetközi Megfigyelő Rendszerből származó adathoz, vagy a Nemzetközi Adatközponton keresztül a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményeihez. Az adatokhoz történő hozzáférés elősegítésének módozatai és az adatok biztosítása az alábbi szolgáltatásokat foglalják magukba:

a) automatikus és rendszeres továbbítása a Nemzetközi Adatközpont anyagainak a Részes Államok felé, vagy azokból a Részes Állam általi válogatás, és amennyiben igény van rá, a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adataiból történő válogatás a Részes Állam által;

b) adatok és anyagok biztosítása a Részes Államok ad hoc kérései alapján a Nemzetközi Adatközpont vagy a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adat- és anyagarchívumaiból, ideértve a Nemzetközi Adatközpont adatbázisához történő interaktív elektronikus hozzáférést; valamint

c) kérésre, szakértői segítségnyújtás egyes Részes Államok számára, ésszerű erőfeszítések esetén ingyenesen, a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer adatainak elemzésében és értelmezésében, hogy lehetővé tegye az érintett Részes Államnak bizonyos események forrását azonosítani. Az ilyen műszaki elemzések végeredménye a kérő Részes Állam anyagának tekinthető, de hozzáférhető az összes Részes Állam számára.

A Nemzetközi Adatközpont a)-b) pontokban meghatározott szolgáltatásai valamennyi Részes Állam ingyenesen állnak rendelkezésére. Az adatok mennyisége és formátuma a Nemzetközi Adatközpont Működési Kézikönyvében kerül meghatározásra.

Nemzeti esemény osztályozás

21. A Nemzetközi Adatközpont, amennyiben egy Részes Állam kéri, bármely szabványos anyagához, rendszeres és automatikus módon, az adott Részes Állam által kidolgozott nemzeti esemény osztályozási kritériumokat is alkalmazza, és a jelen elemzés eredményeit megküldi az érintett Részes Állam számára. Ez a szolgáltatás ingyenes a Részes Állam számára. A jelen nemzeti esemény osztályozási folyamatok eredménye a kérő Részes Állam anyagának tekintendő.

Technikai segítség

22. A Nemzeti Adatközpont, igény esetén, technikai segítséget nyújt az egyes Részes Államok részére az alábbiakban:

a) az adatok és anyagok kiválasztására és osztályozására vonatkozó követelményeik megfogalmazásában;

b) a Részes Állam által biztosított számítógép algoritmusok és programok - ésszerű munka esetén a kérő Részes Állam számára ingyenes - installálása a Nemzeti Adatközpontban, a Nemzetközi Adatközpontra vonatkozó Működési Kézikönyvben nem szereplő új jelzés és esemény paraméterek mérése céljából. Az eredmény a Részes Állam anyagának tekintendő; valamint

c) segítve a Részes Államokat lehetőségeik fejlesztésében a Nemzetközi Adatközpont adatainak nemzeti Adatközpontjukba történő fogadására, feldolgozására és elemzésére.

23. A Nemzetközi Adatközpont a Nemzetközi Megfigyelő Rendszer létesítményeinek, kommunikációs kapcsolatainak, valamint saját feldolgozási rendszereinek működési állapotát folyamatosan ellenőrzi és jelent róla. Azonnal jelzi az illetékesek felé, amennyiben bármely elem működési teljesítménye a vonatkozó működési kézikönyvben szereplő elfogadott szintet nem éri el.

II. Rész

Helyszíni ellenőrzések

A) Általános rendelkezések

1. Az ebben a részben szereplő eljárások végrehajtására a IV. Cikkben meghatározott, a helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kerül sor.

2. A helyszíni ellenőrzésre ott kerül sor, ahol a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérést eredményező esemény történt.

3. A helyszíni ellenőrzés területe folyamatos és kiterjedése nem haladhatja meg az 1000 km2-t. Egyik irányba se lehet a lineáris távolság nagyobb, mint 50 km.

4. A helyszíni ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó kérés, a IV. Cikk 46. bekezdése alapján történő, jóváhagyásától számított 60 napot, de nem haladhatja meg a maximális 70 napot, a IV. Cikk 49. bekezdése alapján.

5. Amennyiben az ellenőrzési mandátumban meghatározott Megfigyelő terület meghaladja több, mint egy Részes Állam joghatóságát, vagy ellenőrzése alatt álló területet vagy más helyet, a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, amennyiben szükséges, minden az ellenőrzés által érintett Részes Államra alkalmazandók.

6. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzési terület a Részes Állam joghatósága vagy joghatósága alatt áll, de egy más Részes Állam területén található, vagy a belépési ponttól az ellenőrzési területre való eljutás az ellenőrzött Részes Államon kívül más Részes Állam területén vezet keresztül, az ellenőrzött Részes Állam a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvnek megfelelően él az ellenőrzésre vonatkozó jogaival és teljesíti az arra vonatkozó kötelezettségeit. Ilyen esetben az a Részes Állam, amelynek területén az ellenőrzési terület elhelyezkedik megkönnyíti az ellenőrzést, és biztosítja a szükséges segítséget az ellenőrző csoport részére, hogy az végre tudja hajtani feladatait megfelelő időn belül, hatékony módon. Azon Részes Államok, amelyek területén keresztül történő áthaladás szükséges az ellenőrzési terület eléréséhez, megkönnyítik a jelen áthaladást.

7. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzési terület az ellenőrzött Részes Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt áll, de olyan Állam területén van, amely nem részese jelen Szerződésnek, az ellenőrzött Részes Állam megteszi valamennyi szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az ellenőrzés a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvnek megfelelően legyen végrehajtható. Azon Részes Államok, amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt egy vagy több olyan terület van, amely a jelen Szerződésnek nem részes Állam területén fekszik, megteszik az összes szükséges intézkedést, hogy biztosítsák, hogy az Állam, amelynek területén az ellenőrzési terület fekszik, elfogadja a Részes Állam számára kijelölt ellenőröket és ellenőrzési asszisztenseket. Amennyiben egy ellenőrzött Részes Állam képtelen biztosítani a bejutást, bizonyítania kell, hogy megtette az összes szükséges intézkedést a bejutás biztosítása érdekében.

8. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzési terület valamely Részes Állam területén fekszik, de olyan Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt áll, amely nem részese jelen Szerződésnek, a Részes Állam megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amely egy ellenőrzött Részes Államtól, valamint egy olyan Részes Államtól, amelynek területén ellenőrzési terület helyezkedik el, megkívánható a nemzetközi jog szabályainak és gyakorlatának sérelme nélkül, abból a célból, hogy biztosítsa azt, hogy a helyszíni ellenőrzés a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvnek megfelelően végrehajtható legyen. Amennyiben a Részes Állam képtelen biztosítani az ellenőrzési területre történő bejutást, bizonyítania kell, hogy megtette az összes szükséges intézkedést a bejutás biztosítása érdekében, a nemzetközi jog szabályainak és gyakorlatának sérelme nélkül.

9. Az ellenőrző csoport nagysága az ellenőrzési mandátumnak megfelelő végrehajtásához szükséges minimumon lesz tartva. Az ellenőrzött Részes Állam területén egy adott időben jelen lévő ellenőrző csoport tagjainak teljes létszáma, a kiképzés esetét kivéve, nem haladhatja meg a 40 főt. Sem a kérelmező, sem az ellenőrzött Részes Állam állampolgára nem lehet az ellenőrző csoport tagja.

10. A Főigazgató határozza meg az ellenőrző csoport létszámát és választja ki a tagjait az ellenőrök és ellenőrzési asszisztensek listájáról, figyelembe véve az ellenőrzés iránti kérés körülményeit.

11. Az ellenőrzött Részes Állam biztosítja vagy gondoskodik az ellenőrző csoport számára szükséges feltételekről, úgy mint kommunikációs eszközök, tolmácsolási szolgáltatások, szállítás, munkaterület, szállás, élelmezés és orvosi ellátás.

12. Az ellenőrzött Részes Államnak a Szervezet az ellenőrzésről történő konzultációit követő ésszerűen rövid időn belül visszatéríti valamennyi, az ellenőrző csoportnak az ellenőrzött Részes Állam területén való tartózkodásával és funkcionális tevékenységével kapcsolatos költségét, ideértve a 11. és a 49. bekezdésekben említetteket.

13. A Helyszíni Ellenőrzésekkel foglalkozó Működési Kézikönyv határozza meg a helyszíni ellenőrzések végrehajtására vonatkozó eljárások részleteit.

B) Állandó rendelkezések

Az ellenőrök és az ellenőrzési asszisztensek kijelölése

14. Egy ellenőrzési csoport ellenőrökből és ellenőrzési asszisztensekből állhat. Helyszíni ellenőrzést csak képzett, speciálisan erre a célra kijelölt ellenőrök folytathatnak le. Őket speciálisan erre a célra kijelölt ellenőrzési asszisztensek segíthetik, úgy mint műszaki és adminisztratív személyzet, légi személyzet vagy tolmácsok.

15. Az ellenőröket és az ellenőrzési asszisztenseket a Részes Államok, a Technikai Titkárság tagjait a Főigazgató jelöli, a helyszíni ellenőrzések feladatai és céljai szempontjából releváns tudásuk és tapasztalataik alapján. A jelölteket előzetesen a Részes Államok hagyják jóvá a 18. bekezdésnek megfelelően.

16. Valamennyi Részes Állam, legkésőbb 30 nappal jelen Szerződés hatálybalépését követően, közli a Főigazgatóval a Részes Állam által ellenőrnek és ellenőrzési asszisztensnek jelölt személyek nevét, születési idejét, nemét, rangjait, képzettségét és szakmai gyakorlatát.

17. Legkésőbb 60 nappal jelen Szerződés hatálybalépését követően a Technikai Titkárság valamennyi Részes Állam részére megküld egy előzetes listát a Főigazgató, valamint a Részes Államok által ellenőrnek és ellenőrzési asszisztenseknek javasolt személyek nevével, nemzetiségével, születési idejével, nemével, rangjaival, valamint képzettségük és szakmai gyakorlatuk leírásával.

18. Valamennyi Részes Állam haladéktalanul visszaigazolja a kinevezésre javasolt ellenőrök és ellenőrzési asszisztensek előzetes listájának kézhezvételét. Valamennyi, a listán szereplő ellenőr és ellenőrzési asszisztens elfogadottnak tekintendő, kivéve, ha valamelyik Részes Állam legkésőbb 30 nappal a kezdeti lista kézhezvételének nyugtázását követően írásban jelzi ellenvetését. A Részes Állam csatolhatja ellenvetésének indokát is. Ellenvetés esetén a javasolt ellenőr vagy ellenőrzési asszisztens nem folytathat, vagy nem vehet részt az ellenvetést megfogalmazó Részes Állam területén vagy egyéb joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen folyó helyszíni ellenőrzésben. A Technikai Titkárság haladéktalanul visszaigazolja az ellenvetés kézhezvételét.

19. Bármikor, ha a Főigazgató vagy egy Részes Állam az ellenőrök és az ellenőrzési asszisztensek listájához kiegészítéseket vagy abban változtatásokat javasol a pótellenőrök és asszisztensek kinevezése a kezdeti listával kapcsolatban megjelölt módon zajlik. Valamennyi Részes Állam haladéktalanul értesíti a Technikai Titkárságot, amennyiben egy általa jelölt ellenőr vagy ellenőrzési asszisztens nem tudja a továbbiakban az ellenőri vagy az asszisztensi feladatokat ellátni.

20. A Technikai Titkárság az ellenőrök és az ellenőrzési asszisztensek listáját naprakészen tartja, és a lista bármely kiegészítéséről vagy az abban bekövetkező bármely változásokról valamennyi Részes Államot értesíti.

21. Egy helyszíni ellenőrzést kérő Részes Állam javasolhatja, hogy az ellenőrök és az ellenőrzési asszisztensek listájáról egy ellenőr megfigyelőként vegyen részt a IV. Cikk 61. bekezdésének megfelelően.

22. A 23. bekezdésben foglaltak alapján egy Részes Állam jogosult bármikor ellenezni egy már elfogadott ellenőrt vagy ellenőrzési asszisztenst. Írásban értesítenie kell a Technikai Titkárságot ellenvetéséről és csatolhatja ellenvetésének indokát is. A jelen ellenvetés az értesítés Technikai Titkárság általi kézhezvételtől számított 30 nap múlva lép érvénybe. A Technikai Titkárság haladéktalanul visszaigazolja az ellenvetésről szóló értesítést és értesíti az ellenző és a jelölő Részes Államot arról az időpontról, amitől kezdve az ellenőr vagy az ellenőrzési asszisztens megszűnik kinevezettnek lenni a jelen Részes Állam számára.

23. Az a Részes Állam, amelyet nem értesítettek valamely ellenőrzésről nem kérheti valamely az ellenőrzési mandátumban szereplő ellenőr vagy ellenőrzési asszisztens elmozdítását az ellenőrző csoportból.

24. Egy Részes Állam által elfogadott ellenőrök és ellenőrzési asszisztensek számának elegendőnek kell lennie, hogy lehetővé tegye kellő számú ellenőr és ellenőrzési asszisztens rendelkezésre állását. Amennyiben a Főigazgató véleménye szerint egy Részes Állam által a javasolt ellenőrökkel és ellenőrzési asszisztensekkel kapcsolatos ellenvetések megakadályozzák kellő számú ellenőr vagy ellenőrzési asszisztens kijelölését, vagy másként hátráltatják a helyszíni ellenőrzés céljainak megvalósítását, a Főigazgató a Végrehajtó Tanács elé utalja az ügyet.

25. Valamennyi az ellenőrök és ellenőrzési asszisztensek listáján szereplő ellenőr megfelelő képzést kap. Ezt a képzést a Technikai Titkárság végzi a Helyszíni Ellenőrzésre vonatkozó Működési Kézikönyvben meghatározott eljárásoknak megfelelően. A Részes Államokkal egyetértésben Technikai Titkárság hangolja össze az ellenőrök képzésének programját.

Kiváltságok és mentességek

26. Az ellenőrök és ellenőrzési asszisztensek előzetes listájának, a 18. bekezdésben meghatározott, majd a 19. bekezdésnek megfelelő módosításának elfogadását követően, valamennyi Részes Állam köteles, nemzeti eljárásainak megfelelően és valamely ellenőr vagy ellenőrzési asszisztens kérésére, többszörös be- és kiutazást lehetővé tevő és/vagy átutazó vízumot és egyéb megfelelő dokumentumokat kibocsátani, amelyek lehetővé teszik, hogy az ellenőr vagy az ellenőrzési asszisztens belépjen az adott Részes Államba és ott tartózkodjon az ellenőrzési tevékenység végrehajtásának kizárólagos céljával. Valamennyi Részes Állam legkésőbb 48 órával a kérés kézhezvételét követően vagy haladéktalanul kibocsátja az ebből a célból szükséges vízumot és egyéb utazási dokumentumokat az ellenőrző csoportnak a Részes Állam belépési pontjára történő megérkezése esetén. A jelen dokumentumoknak addig kell érvényesnek lenniük, ameddig az ellenőrnek vagy az ellenőrzési asszisztensnek az ellenőrzött Részes Állam területén kell tartózkodnia az ellenőrzés végrehajtásának kizárólagos céljával.

27. Feladataik hatékony ellátása érdekében az ellenőrző csoport tagjai az a)-i) pontokban meghatározott kiváltságokat és mentességet élvezik. A kiváltságok és mentességek az ellenőrző csoport tagjai számára a jelen Szerződés érdekében vannak biztosítva és nem az egyének személyes előnyére. A jelen kiváltságokat és mentességeket az ellenőrzött Részes Állam területére való beutazásuk és az onnan történő távozásuk egész időtartama alatt élvezik, valamint ezt követően a korábban, hivatalos feladataik ellátásával kapcsolatos tevékenységük vonatkozásában,

a) az ellenőrző csoport tagjai számára a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án elfogadott Egyezmény 29. Cikke értelmében a diplomaták által élvezett sérthetetlenség biztosított;

b) a jelen Szerződés alapján ellenőrzési tevékenységet folytató ellenőrző csoport lakókörzetei és hivatalos épületei a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 30. Cikkének 1. bekezdése alapján a diplomaták épületei által élvezett sérthetetlenséget és védelmet élvezik;

c) az ellenőrző csoport papírjai és levelezései vonatkozásában, ideértve az irattárat, a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 30. Cikkének 1. bekezdése alapján a diplomaták összes papírjával és levelezésével kapcsolatos sérthetetlenség érvényesül. Az ellenőrző csoportnak joga van a Technikai Titkársággal történő kommunikációját kódolni;

d) az ellenőrző csoport tagjai által hozott minták és jóváhagyott készülékek sérthetetlenek, a jelen Szerződés rendelkezései alá tartoznak, és mentesek mindenféle vámilleték alól. Veszélyes minták szállítása a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik;

e) az ellenőrző csoport tagjai a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 31. Cikkének 1-3. bekezdése alapján a diplomaták által élvezett mentességeket élvezik;

f) a jelen Szerződés alapján meghatározott tevékenységet folytató ellenőrző csoport tagjai a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 34. Cikke alapján a diplomaták által élvezett köztartozások és adók alóli mentességben részesülnek;

g) az ellenőrző csoport tagjai számára engedélyezett, személyes használatra szolgáló tárgyak behozatala az ellenőrzött Részes Állam területére, kivéve azon tárgyakat, amelyek importja és exportja jogszabály által tiltott vagy amelyek karanténra vonatkozó rendelkezések által ellenőrzöttek, mindenféle vámilleték vagy kapcsolódó költségek megfizetése nélkül;

h) az ellenőrző csoport tagjai számára ugyanazok a deviza és pénzváltási lehetőségek, mint a külföldi kormányok ideiglenes, hivatalos küldetésben lévő képviselőinek;

i) az ellenőrző csoport tagjai nem folytathatnak semmilyen egyéni haszonszerzésre irányuló szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet az ellenőrzött Részes Állam területén.

28. Az ellenőrző csoport tagjai, átutazva az ellenőrzött Részes Államon kívüli más Részes Állam területén a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatokról szóló Egyezmény 40. Cikkének 1. bekezdése értelmében a diplomaták által élvezett kiváltságokkal és mentességekkel rendelkeznek. Az általuk vitt iratok és levelezés, ideértve az irattárat, valamint minták és jóváhagyott berendezések a 27. bekezdés c)-d) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik.

29. Nem sértve kiváltságaikat és mentességeiket, az ellenőrző csoport tagjai kötelesek az ellenőrzött Részes Állam törvényeit és rendelkezéseit tiszteletben tartani, és addig a mértékig, ameddig az összeegyeztethető az ellenőrzési mandátummal, kötelesek nem beavatkozni a jelen Állam belügyeibe. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam úgy véli, hogy a jelen Kiegészítő Jegyzőkönyvben meghatározott kiváltságokkal és mentességekkel való visszaélés történt, a Részes Állam és a Főigazgató között megbeszélésekre kerül sor, abból a célból, hogy megállapítsák, hogy történt-e visszaélés, és amennyiben ezt megállapítják, a hasonló visszaélések megismétlődését megakadályozzák.

30. Az ellenőrző csoport tagjainak joghatóság alóli mentességét a Főigazgató felfüggesztheti azokban az esetekben, amikor véleménye szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és a mentesség jelen Szerződés rendelkezései végrehajtásának sérelme nélkül függeszthető fel. A felfüggesztésnek mindig kifejezettnek kell lennie.

31. A megfigyelők a jelen cikk alapján az ellenőrző csoport tagjai számára biztosított kiváltságokat és mentességeket élvezik, kivéve a 27. bekezdés d) pontja alapján biztosítottakat.

  Vissza az oldal tetejére