Időállapot: közlönyállapot (1999.VI.16.)

1999. évi LV. törvény

az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról * 

1. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki, az eredeti l) pont betűjele m) pontra változik:

(A kamara)

l) ellenőrizheti a szakértő szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,”

2. § (1) Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes területi kamaránál.”

(2) Az Iszktv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Akit az igazságügyi szakértői kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig a kizárás hatálya alatt áll.”

3. § (1) Az Iszktv. 3. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, az eredeti d) pont betűjele e) pontra változik:

(Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha)

d) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg,”

(2) Az Iszktv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha)

c) a szakértő az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig neki felróható okból bírósági, illetve hatósági kirendelésre szakértői tevékenységet nem folytat.”

4. § Az Iszktv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.

(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség határozattal állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően irányadók.

(3) Ha a szakértő a fellebbezésében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a fellebbezést igazolási kérelemnek kell tekinteni. A területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörben bírálja el, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet a területi elnökség elutasítja, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint kell továbbítani.

(4) A területi elnökség a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.

(5) Ha a szakértő kamarai tagsága az (1) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig ennek hatálya alatt áll.”

5. § Az Iszktv. a következő címmel és 3/B. §-sal egészül ki:

„A kamarai tagság szünetelése

3/B. § (1) A szakértő - előzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés engedélyezésének szabályairól és a szünetelés időtartamáról a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.

(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.”

6. § Az Iszktv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kamara tagjának kötelessége, hogy)

c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben.”

7. § (1) Az Iszktv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.”

(2) Az Iszktv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára.”

8. § (1) Az Iszktv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi kamara közgyűlése)

b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket,”

(2) Az Iszktv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több, mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges.”

9. § Az Iszktv. a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:

„A területi küldöttgyűlés

7/A. § (1) A területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. A közgyűlés a kamara tagjai közül minden 5 tag után, az 1000 főt meghaladó területi kamarákban minden 10 tag után egy területi küldöttet választ.

(2) A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyűlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.

(3) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több, mint a fele jelen van. A területi küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges.

(4) A területi küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.”

10. § Az Iszktv. 9. §-a a következő g)-h) ponttal egészül ki, a jelenlegi g) pont betűjele i) pontra változik:

(A területi elnökség)

g) határozatot hoz a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet,

h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről,”

11. § Az Iszktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.

(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(3) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.”

12. § Az Iszktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettől eltérően is meghatározhatja. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.”

13. § Az Iszktv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára.”

14. § Az Iszktv. 16. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, a jelenlegi h) pont betűjele i) pontra változik:

(A küldöttgyűlés)

h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,”

15. § Az Iszktv. 17. §-ának (3) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki, az eredeti e) pont betűjele h) pontra változik:

(Az elnökség)

e) elfogultság esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,

f) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozata elleni fellebbezést,

g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről hozott határozata elleni fellebbezést,”

16. § Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.”

17. § (1) Az Iszktv. 27. §-nak (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, az eredeti d) pont betűjele e) pontra változik:

(Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:)

„d) a kamarai tagság legfeljebb 1 évig terjedő felfüggesztése,”

(2) Az Iszktv. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A szakértő kamarai tagságának a felfüggesztése alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.”

18. § Az Iszktv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az illetékes területi kamara etikai bizottsága elfogultságot jelent be, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.”

19. § Az Iszktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.”

20. § Az Iszktv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A vizsgálóbiztos eljárását 3 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbíthatja.”

21. § Az Iszktv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § Az etikai tanács a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak.”

22. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Iszktv. 2. §-ának (2)-(4) bekezdése, valamint a 26. §-ának b) pontja.

23. § (1) A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a törvény hatálybalépését követő 1 hónapon belül köteles közgyűlést összehívni a területi küldöttek megválasztása céljából. Ez a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(2) A területi küldöttgyűlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát. Ennek elfogadásáig a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamarának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának megfelelően kell működnie.


  Vissza az oldal tetejére