Időállapot: közlönyállapot (1999.VI.21.)

1999. évi LXII. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény módosításáról * 

A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló - többször módosított - 1996. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: Szht.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:

1. § Az Szht. preambuluma helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A nemzetgazdaság által igényelt korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a szakképzettségük és a gazdaság fejlődése és a hatékony foglalkoztatás érdekében tudásuk továbbfejlesztése, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatása céljából az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról a következő törvényt alkotja:”

2. § Az Szht. 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító szakképzés és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések támogatása.

(2) A szakképzési hozzájárulás hatékony alkalmazásának további célja a törvény által meghatározott mértékben a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.”

3. § Az Szht. 2. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, továbbá az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát (a továbbiakban: szakképző iskola) létesít és tart fent.”

4. § (1) Az Szht. 3. § (2)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(2) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követő évben május 31-ig bekövetkezett - a tárgyévről készült éves adóbevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetének összegét köteles a tárgyévről adott éves adóbevallást módosító bevallásban május 31-ig bevallani és késedelmi pótlék nélkül befizetni.

(3) A kizárólag agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége a hozzájárulás alapjának 1,3 százaléka.”

(2) Az Szht. 3. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott bruttó kötelezettség mértéke 2000. január hó 1. napjától évente 0,1 százalékkal növekszik 1,5 százalék mértékig.”

5. § (1) Az Szht. 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) az Szt. 19. és 27. §-a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével (a továbbiakban: gyakorlati képzés), továbbá

b) az Ftv. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerint szervezett akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével és az Ftv. 84. § (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott alapképzés tantervben rögzített 8 hétnél hosszabb, egybefüggő gyakorlati képzéseinek megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzésben való együttműködő gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.”

(2) Az Szht. 4. § (2) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti]

„e) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, megyei szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig.”

(3) Az Szht. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A hozzájárulásra kötelezett az (1)-(5) bekezdésben előírt megállapodások és módosításaik egy-egy példányát a végrehajtási rendeletben előírtak szerint megküldi az Oktatási Minisztériumnak, a (2) bekezdés d) pontjában előírt megállapodás 1 példányát ezenkívül megküldi - a megállapodás megkötését, illetőleg módosítását követő 30 napon belül - a tagsága szerint illetékes területi gazdasági kamarának is.”

6. § Az Szht. 5. § (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti]

„b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában előírt képzési szerződés, illetőleg tanulmányi szerződés alapján megszervezett, megyei szakképzési bizottság által elfogadott szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig.”

7. § Az Szht. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Flt.-ben meghatározott Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze (a továbbiakban: szakképzési alaprész) - figyelembe véve a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat is - a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a munkaerő-fejlesztő és -képző központban - az Szt. hatálya alá tartozó, állam által elismert - szakképesítés megszerzésére szervezett szakképzés, illetve akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházások támogatására (a továbbiakban: beruházási célú támogatás) használható fel.”

(2) Az Szht. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakképzési alaprészből hozzá kell járulni a Nemzeti Szakképzési Intézet szakképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez, az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz, valamint a határon túli magyarok szakképzésének céljaihoz.”

8. § Az Szht. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az oktatási miniszter - a szakképesítésért felelős miniszterekkel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának, a fejlesztési támogatás nyújtásának, a visszatérítés igénylésének feltételeit és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét, ezenkívül rendeletben határozza meg az e törvény 4. § (2) bekezdése e) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdése b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók szakképzésére vonatkozó elszámolási lehetőség szabályait.”

9. § Az Szht. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

Záró rendelkezések

10. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-a, 2. §-a, 3. §-a, 4. §-ának (1) bekezdése, 5. §-a, 6. §-a, 7. §-ának (1) bekezdése és 9. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba.

Melléklet az 1999. évi LXII. törvényhez

„Melléklet az 1996. évi LXXVII. törvényhez

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek (kiadások)

Elszámolható

1. a) a tanulónak az Szt. 33. §-a (3) bekezdésének d) pontja és a 48. §-a alapján előírt pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig,

b) a felsőoktatás jóváhagyott (akkreditált) szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlatok idejére a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát,

c) a pénzbeli juttatást terhelő társadalombiztosítási járulék,

d) a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőfelszerelés és védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés költsége;

2. a tanuló, illetve hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. (Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál.)”


  Vissza az oldal tetejére