Időállapot: közlönyállapot (1999.VI.28.)

1999. évi LXVIII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról * 

1. § A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.”

2. § A Kt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében

a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,

b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját,

c) felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.”

3. § (1) A Kt. 4. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez.”

(2) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése a következő hatodik-hetedik mondattal egészül ki:

„Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott hitoktató alkalmazásakor az e törvény 17. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni. Az óvoda, az iskola és a kollégium az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.”

4. § A Kt. 6. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Annak a gyermeknek, aki az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait az 1998/99. tanévben kezdte meg, illetve ezt követően kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét, illetve tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a huszadik életévét.

(6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.”

5. § A Kt. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a Kt. a következő 8/A-8/B. §-sal egészül ki:

„8. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők:

a) az óvodai nevelés szakasza,

b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza,

c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza [a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza],

d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.

(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.

(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be.

(5) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

(6) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(7) Az óvodai nevelő munka az óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

(8) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják.

(9) A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

8/A. § (1) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(2) A kerettanterv tartalmazza

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(3) Az egyes kerettantervek az elsőtől-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.

(4) Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(5) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.

(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.

8/B. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.

(2) A két tanítási nyelvű iskolákban a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(3) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.

(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, az (5) bekezdés kivételével a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a 8/A. § (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ágak.

(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.

(8) A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a nevelő-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - az oktatási miniszter egyetértésével - szakmai előkészítő ismeretek is.

(9) Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolák, az egységes iskola, a hat és nyolc évfolyamos gimnázium - a kerettantervben meghatározottak szerint - eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól.”

6. § (1) A Kt. 9. §-a (1) bekezdésének hatodik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata.”

(2) A Kt. 9. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.”

7. § A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A tanuló joga különösen, hogy]

k) tanulmányai során - a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.”

8. § A Kt. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása - a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint - pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.”

9. § (1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]

g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban, továbbá a d) pontban meghatározott;”

(végzettség és szakképzettség.)

(2) A Kt. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”

(3) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki

a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,

b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,

c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,

d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.”

(4) A Kt. 17. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.

(6) A pedagógus-szakvizsgára történő felkészülés

a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,

b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá

c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.”

10. § (1) A Kt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi a)-i) pont jelölése b)-j) pontra változik:

[(1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy]

„a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,”

(2) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]

a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,”

(3) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]

e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.”

(4) A Kt. 19. §-ának (7) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]

h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.”

11. § (1) A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]

f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;”

(2) A Kt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.”

12. § A Kt. 24. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény.”

13. § A Kt. 25. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően - az iskolatípustól függően - a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít.”

14. § A Kt. 26. §-a (4)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.

(5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.”

15. § (1) A Kt. 27. §-a (1)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:

„(1) A szakiskolának - a (7) és a (12)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet.

(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.

(3) A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

(4) A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával - amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte - alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.

(5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”

(2) A Kt. 27. §-a új számozás szerinti (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”

(3) A Kt. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola (tagozat, osztály) előkészítő szakiskolaként (tagozatként; osztályként) működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik-tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik-tizedik évfolyamon felkészülhet az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.”

(4) A Kt. 27. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot.”

16. § (1) A Kt. 28. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

„A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban - ha jogszabály előírja - a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.”

(2) A Kt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

„(3) Amennyiben a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatot is ellát - jogszabályban meghatározott esetben -, a gimnáziumi nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik évfolyamon kezdődhet.”

17. § (1) A Kt. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik. Ahol e törvény szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásról rendelkezik, azon érteni kell a szakmai orientációt és a szakmacsoportos alapozó oktatást is.”

(2) A Kt. 29. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”

18. § (1) A Kt. 30. §-a (9) bekezdése a következő új második-harmadik mondattal egészül ki:

„Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.”

(2) A Kt. 30. §-a (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító - szakképzettség,

b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.”

19. § A Kt. 31. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.

(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”

20. § A Kt. 32. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A kollégium feladata a tanuló

a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése,

b) sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása,

c) öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállósságának, felelősségtudatának fejlesztése,

d) pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.

(3) A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával.”

21. § (1) A Kt. 33. §-ának (4) bekezdése a következő új harmadik mondattal egészül ki:

„A közös igazgatású közoktatási intézményben - az e törvény 34. §-ának a), d)-f) pontjában meghatározott feladatok ellátására - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.”

(2) A Kt. 33. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.”

(3) A Kt. 33. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (11) bekezdés jelölése (12) bekezdésre változik:

„(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység részt vehet a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatainak ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermek, tanuló ellátásában.”

22. § (1) A Kt. 35. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.”

(2) A Kt. 35. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

(6) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.”

23. § A Kt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy - létesítő okirata szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet.”

24. § A Kt. 42. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhető.”

25. § A Kt. 45. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.”

26. § A Kt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § Az óvoda nevelési programja tartalmazza:

a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit,

b) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását,

c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,

e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

f) az óvodában folyó nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,

g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.”

27. § A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]

a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,

- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,

- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

- az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,

- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,

- a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.”

28. § A Kt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A kollégium - a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltak alapján - pedagógiai programot készít, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját.

(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza:

a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitűzéseit,

b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,

c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,

d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,

e) a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,

f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,

g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,

h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,

i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,

j) a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,

k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.”

29. § (1) A Kt. 52. §-ának (3) bekezdése bevezető része és a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása - a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több

a) az első-második évfolyamon napi négy tanítási óránál;

b) a harmadik-negyedik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;

c) az ötödik-hatodik évfolyamon napi öt tanítási óránál;

d) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál;

e) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon napi hat tanítási óránál;”

(2) A Kt. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a (4)-(16) bekezdés számozása (5)-(17) bekezdésre változik:

„(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.”

(3) A Kt. 52. §-ának új számozás szerinti (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

a) az első-negyedik évfolyamon tíz,

b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,

d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt,

e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,

f) a szakképzési évfolyamon öt

százaléka.”

(4) A Kt. 52. §-a új számozás szerinti (7) bekezdése a következő hatodik mondattal egészül ki:

„Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.”

30. § A Kt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) Tanórán kívüli foglalkozás]

e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.”

31. § A Kt. 54. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.”

32. § A Kt. 63. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.”

33. § A Kt. 66. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.”

34. § (1) A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolákban - a pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelően - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.”

(2) A Kt. 70. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.

(8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is.

(9) Egyéni továbbhaladás esetén - a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

(10) Az előkészítő év - a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.”

35. § (1) A Kt. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [121. § (1) bekezdés 38. pont] a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - lehetővé kell tennie, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen.”

(2) A Kt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki - jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - művészeti alapvizsgát tett.”

36. § A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha]

e) a gyermeket nem vették fel az iskolába - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti.”

37. § (1) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Megszűnik a tanulói jogviszony]

a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;

c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;

d) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján;

e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.”

(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Megszűnik a tanulói jogviszony]

g) az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a szülő, illetve a nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben;”

38. § A Kt. 80. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jegyző, főjegyző - a jogerős államigazgatási határozat megküldésével - intézkedik a normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4) bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását.”

39. § (1) A Kt. 81. §-a (11) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő második mondattal egészül ki:

„Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött - a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult.”

(2) A Kt. 81. §-ának (12) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az oktatási miniszter a (11) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján - az egyházi jogi személy kérésére - közoktatási megállapodást köt a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, illetve a pedagógiai szakszolgálat ellátására.”

(3) A Kt. 81. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény) hatálya alá és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő, az ingatlanban működő nevelési-oktatási intézményét az egyházi jogi személy fenntartásába adja - az átvevő egyházi jogi személy megkeresésére - köteles közoktatási megállapodást kötni. Az átvételhez és a közoktatási megállapodás megkötéséhez csatolni kell - ha nem az kezdeményezi - a (11) bekezdésben felsorolt megállapodást kötő egyházi jogi személynél a megállapodást aláíró, egyéb esetben az egyházi jogi személy önálló szervezete (szerzetesi szervezet stb.) bírósági nyilvántartásba vételekor nyilatkozattételre jogosult szervének (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv) egyetértő nyilatkozatát. A közoktatási megállapodás alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni és az e törvény 118. § (9) bekezdése szerint az átadó helyi önkormányzattal elszámolni.”

40. § A Kt. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A helyi önkormányzat - ha legalább kettő közoktatási intézményt tart fenn - önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak.”

41. § A Kt. 86. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.”

42. § (1) A Kt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik és ötödik mondattal egészül ki:

„A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után középfokú tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv. A megyei fejlesztési tervnek az oktatási feladatok ellátása tekintetében tartalmaznia kell az önkormányzatok együttműködésének alapelveit, az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékait és feltételeit.”

(2) A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat.”

(3) A Kt. 88. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri.”

(4) A Kt. 88. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.”

43. § A Kt. 91. §-a (4) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője”

44. § (1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter]

a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;”

(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter]

g) gondoskodik - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján - a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről, a szakképzés szakmai tartalmi követelményei kivételével;”

(3) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi h)-j) pont jelölése j)-l) pontra változik:

[(1) Az oktatási miniszter]

h) jogszabályban meghatározottak szerint megteremti a minőségbiztosítás feltételeit;

i) létrehozza és működteti az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát;”

(4) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következő m)-n) ponttal egészül ki:

[(1) Az oktatási miniszter]

m) ellátja a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - feladatokat;

n) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat.”

(5) A Kt. 93. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatási miniszter intézkedésére az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jár el.”

(6) A Kt. 93. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az oktatási miniszter a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefüggő döntés-előkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásáról és működéséről jogszabály rendelkezik. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület évente legalább két alkalommal tájékoztatja működéséről az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottságot.

(4) Az oktatási miniszter köteles a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának c) pontjában meghatározott jogköre alapján kezdeményezni a közigazgatási hivatal vezetőjénél, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett helyi önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre - az ügy jellegétől függően -, indítson eljárást az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál.

(5) Az oktatási miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a jegyzőt, főjegyzőt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét.”

45. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter szabályozza]

a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával; a kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését;”

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az oktatási miniszter szabályozza]

c) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok ellátásának rendjét, az Országos szakértői névjegyzékben lévő szakértők tevékenységét, valamint az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését.”

46. § (1) A Kt. 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

[(1) Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata]

g) a fővárosi, megyei fejlesztési, illetőleg az önkormányzati intézkedési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;

h) a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértői tevékenység feltételeinek biztosítása;

i) a pedagógiai rendszerek - így különösen a közoktatás e törvényben meghatározott nevelési-oktatási szakaszára, iskolatípusára kiadott kerettanterv és az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - fejlesztésének segítése;”

(2) A Kt. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályzott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének jogát, továbbá megsemmisítheti az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. Az oktatási miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését - indokolás nélkül - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az oktatási miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképzésért felelős miniszter egyetértését.”

47. § A Kt. a következő alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:

„Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont

95/A. § (1) A Kormány Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont elnevezéssel központi költségvetési szervet hoz létre, amely központi hivatalként működik, irányítását az oktatási miniszter látja el. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatait országos illetékességgel látja el.

(2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:

a) ellátja a közoktatás ágazati irányításának keretei között az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását;

b) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában;

c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;

d) ellátja az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokat;

e) ellátja az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokat;

f) közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésével összefüggő feladatok ellátásában.

(3) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos feladatainak ellátásakor együttműködik az Országos Kisebbségi Bizottsággal.

(4) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont létrehozását, működését, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben szabályozza.”

48. § (1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

„b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, javaslatot tesz a felülvizsgálatukra,

c) figyelemmel kíséri és véleményezi a tankönyvellátást és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát,”

(2) A Kt. 96. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]

g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására, évente véleményezi az oktatási jogok miniszteri biztosának beszámolóját.”

(3) A Kt. 96. §-a (4) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonhárom rendes és nyolc póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait az oktatási miniszter kéri fel a következők szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, két tagját és egy póttagját a Magyar Tudományos Akadémia, két tagját és egy póttagját az országos munkaadói szövetségek és munkaadói kamarák jelölése alapján.”

(4) A Kt. 96. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai]

a) Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, amelynek feladata a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzését, átképzését szolgáló továbbképzési rendszer működésének figyelemmel kísérése. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság nyolc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság véleményét ki kell kérni a pedagógus-továbbképzés rendszerét és működését érintő kérdésekben.”

49. § A Kt. 98. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét ki kell kérni a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatáshoz készült könyv tankönyvvé nyilvánítása előtt.”

50. § A Kt. 101. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki a (3)-(4) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.

(8) Az Országos szakértői névjegyzéket és az Országos vizsgáztatási névjegyzéket - a szakképzés kivételével - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont állítja össze és gondozza. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellátja továbbá - jogszabályban meghatározottak szerint - az Országos szakértői névjegyzékben, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők foglalkoztatásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.”

51. § A Kt. 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem magyar állampolgár - az e törvényben meghatározottak szerint - akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, befogadott vagy ideiglenes menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetőleg bevándorlási engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.”

52. § (1) A Kt. 114. § (1) bekezdés b) pontjának második gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[... ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a szakközépiskolában]

„- a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első és a második szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;”

(2) A Kt. 114. § (1) bekezdése c) pontjának második gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[... ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások]

[kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén]

„- a lakhatási feltételek - jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelelő - biztosítása;”

53. § (1) A Kt. 118. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat részre.”

(2) A Kt. 118. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat - az átengedett és saját bevételeiből - köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére, illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, a kiegészítő támogatás összegével csökkenteni kell, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követő második év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezheti az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben - az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága mellett - az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél - az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül - azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kezdeményezheti a hozzájárulás megadását. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)-(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös megegyezéssel - a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.”

54. § (1) A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

„A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el.”

(2) A Kt. 119. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyermek-gyógyüdülőben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben működő iskolában a férőhelyek alapján lehet normatív állami támogatást igényelni annak érdekében, hogy az ellátott tanulók összetételéhez az intézmények alkalmazkodni tudjanak, valamint tervezhetővé váljék az oktatásra fordítható források mértéke. Az oktatási intézmények költségvetését az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell szerepeltetni.

55. § (1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 5-7. pont jelölése 6-8. pontra változik:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„5. ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján;”

(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának - kerettantervek szerint - magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása;”

(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 8-20. pont számozása 10-22. pontra változik:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„9. értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével;”

(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének jelenlegi 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„10. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;”

(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„17. készségtantárgyak: az ének-zene, a tánc, a rajz, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak;”

(6) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 21-39. pont jelölése 24-42. pontra változik:

[(1) E törvény alkalmazásában] „23. minőségbiztosítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából;”

(7) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában]

„36. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetőleg az e törvény 53. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat;”

(8) A Kt. 121. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka - három év átlagában - részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban.”

(9) A Kt. 121. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvény alkalmazásában - függetlenül attól, hogy az érintett egyházi jogi személynél az eredeti tulajdonos, fenntartó ki volt - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezései alapján került az egyházi jogi személy fenntartásába a nevelési-oktatási intézmény, ha olyan ingatlanban működik, amelyet az egyházi jogi személy az említett törvény rendelkezései alapján

a) visszakapott,

b) csereingatlanként kapott,

c) a csereingatlanként kapott telekre épített,

d) a bekerülési érték legalább hetven százalékában pénzbeli kártalanításból vagy járadékból vásárolt, illetve épített.”

56. § A Kt. 122. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az érintett országos kisebbségi önkormányzat az e törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítő kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató kisebbségi iskolát létesíthet és tarthat fenn, illetőleg utazó pedagógus hálózatot működtethet. A nyelvoktató kisebbségi iskolát az oktatási miniszter veszi nyilvántartásba, és adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Ha a nyelvoktató kisebbségi iskola önkormányzati vagy más fenntartású iskolában működik, az országos kisebbségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit, illetőleg az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést. A kiegészítő kisebbségi oktatásban a tanuló vendégtanulóként vesz részt.

(12) Az óvoda, az iskola és a kollégium - az alapító okiratában meghatározott keretek között - a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályait, a következő rendelkezések figyelembevételével: az óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.”

57. § (1) A Kt. 124. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Alapműveltségi vizsgát azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik 1998. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az általános iskola első évfolyamán.”

(2) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban]

c) A szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével - [27. § (7) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés] - a pedagógiai programok elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék, a kerettanterv kiadását követő második év szeptemberétől a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.”

(3) A Kt. 124. §-ának (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék kiadását követően az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve működésének megkezdésénél azonnal, a már működő intézmény esetén - a fenntartó által megállapított ütemtervben meghatározottak szerint - a jegyzék kiadását követő öt év után alkalmazni kell.”

58. § (1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése a következő b)-f) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a bekezdés jelenlegi szövegének jelölése a) pontra változik:

b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban - az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével - az ötödik évfolyamtól kezdődően a tantárgyak anyanyelven történő oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezetői megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetve 30. §-ának (11) bekezdésében, 127. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában vagy (8) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal.

c) A nemzeti, etnikai kisebbségi kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel a b) pontban meghatározott feltételeknek.

d) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben

- pedagógus-munkakört tölthet be és vezetői megbízást kaphat az is, aki megfelel az e törvény 127. § (1) bekezdése a) pont, második gondolatjelében vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik, * 

- pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel az első gondolatjelben meghatározott vagy e § (1) bekezdés a) pontjában, illetve (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

e) A nemzeti, etnikai kisebbségi szakképzésben gyakorlati ismeretek oktatására pedagógus-munkakört tölthet be az is, aki megfelel e törvény 127. §-ának (1) bekezdésének c)-e) pontjában vagy (2)-(4) bekezdésében meghatározott feltételeknek és legalább középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, illetve azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

f) Az a)-e) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékű okiratot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál a besorolásnál és a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) A Kt. 128. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett - jogszabályban meghatározott - szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. Teljesítette a közigazgatási szakvizsgára vonatkozó előírást az, aki pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy köztisztviselőként a közoktatással összefüggő irányítási feladatot lát el.”

(3) A Kt. 128. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A 127. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket - ha nemzetközi megállapodás másképp nem rendelkezik - a magyar nevelési-oktatási intézményekben kiállított iskolai végzettségek és szakképzettségek tekintetében lehet alkalmazni. Az e rendelkezések alapján honosított oklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezőt 2004. szeptember 1-jétől kezdődően - a (13) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor lehet pedagógus-munkakörben foglalkoztatni, ha tanulmányait a felsőfokú pedagógus-szakképesítést nyújtó oktatásban megkezdte.

(13) A (12) bekezdésben foglaltaktól eltérően tovább foglalkoztatható

a) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig az, akinek 1999. szeptember 1. napján a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tíz évnél kevesebb ideje van hátra,

b) a honosított oklevélnek megfelelő pedagógus-munkakörben az, aki az adott pedagógus-munkakörben 1999. szeptember 1-jéig legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.”

59. § A Kt. 129. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az egyházi jogi személy az e törvény 81. §-ának (13) bekezdése alapján 1998. január 1-je és 1999. június 3-a között kötött közoktatási megállapodást, az oktatási miniszter a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv megkeresésére hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyházi jogi személy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározott egyoldalú nyilatkozatot tegyen. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a közoktatási megállapodás megkötésére még nem került sor, azonban az egyházi jogi személy és a helyi önkormányzat 1999. június 30-ig megállapodott a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának az egyházi jogi személy részére történő átadásában.”

60. § A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„132. § (1) Az iskolák 2001. szeptember 1-jéig a kerettanterv, valamint e törvény 48. §-ának figyelembevételével felülvizsgálják pedagógiai programjukat. Az ily módon felülvizsgált pedagógiai programot az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben - az e törvény 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával - bevezetik.

(2) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos programjának kiadását követő második év szeptember 1. napjáig felülvizsgálják pedagógiai programjukat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a 44. § (1) bekezdésének a szakértői véleményezésre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) Az általános iskola

a) 1999. szeptember 1. napján - az e törvény 123. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott első és hetedik évfolyamok helyett - helyi tantervét az iskola első évfolyamán vezeti és a hetedik évfolyamán vezetheti be, továbbá a második évfolyamon, ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott ideig felmenő rendszerben folytatja a bevezetését,

b) azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv bevezetésére nem került sor, a nevelő-oktató munkát az e törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint végzi,

c) az 1999. szeptember 1. napján induló nyolcadik évfolyamon a nevelő-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.

(5) A hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium, továbbá az általános iskolai és középiskolai vagy szakiskolai feladatot is ellátó többcélú intézmény a nevelő-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.

(6) A tíz évfolyammal működő általános iskolát 2001. július 31-ig át kell szervezni az e törvény rendelkezéseinek megfelelő iskolává. Eddig az időpontig alkalmazni kell a tíz évfolyamos általános iskolákra vonatkozó rendelkezéseket [52. § (1) bek. b) pontja, 78. § (2) bek. d) pontja, 124. § (4) bek. b) pontja].

(7) A települési önkormányzat 2000. július 31-ig elkészíti az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, és 2000. december 31-ig megküldi a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére. A fővárosi, megyei önkormányzat a fejlesztési tervét 2001. július 31-ig áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint - átdolgozza.

(8) Az alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói 2000. július 31-ig e törvény 31. §-ának (2) bekezdése alapján felülvizsgálják az általuk fenntartott iskola alapító okiratát, az iskola működését, és szükség szerint kérik a főjegyzőtől a működés megkezdéséhez szükséges engedély módosítását.

(9) A főjegyző az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont megalakításával összefüggő rendeletben meghatározott határidőig ellátja a független vizsgabizottság és az érettségi vizsga szervezésével és az érettségi vizsgával összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálását. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

(10) A szakiskolák és szakközépiskolák a szakképzési évfolyamaik számát az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára kiadott rendeletben meghatározottak szerint vizsgálják felül.

(11) A közoktatási intézmény fenntartója 2001. július 31-ig elkészíti az e törvény 124. §-ának (20) bekezdésében meghatározott - a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak 2003. augusztus 31-ig történő végrehajtásához - készített ütemtervet.

(12) Az ütemtervet a fenntartó a határidőt követő tizenöt napon belül megküldi az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnak. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellenőrizheti az ütemtervben foglaltak végrehajtását. Amennyiben az ütemtervet a fenntartó nem küldi meg vagy nem hajtja végre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont kezdeményezi az e törvény 93. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott intézkedés megtételét. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont eljárására alkalmazni kell az e törvény 107. §-ának (9)-(10) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak alkalmazása kötelező.” * 

61. § (1) A Kt. 1. számú melléklete Első rész „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím, „Iskolában és kollégiumban” alcím 3. pontjának első gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens)

„- fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként 1
a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi
fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskolában hat
tanulónként


1”

(2) A Kt. 1. számú melléklete Első rész „A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím, „Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 4. ponttal egészül ki, s a jelenlegi 4-7. pont jelölése 5-8. pontra változik:

„4. szabadidő szervező

„- az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat 1

(3) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, az „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembevehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím a következő h) ponttal egészül ki:

(1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”

(4) A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész II. fejezet 6. pontjának harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kötelező óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartására, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bek. e) pontja] megtartására, továbbá igénybe vehető azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek.”

62. § (1) A Kt. 2. számú melléklete a „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 1. pontjának d) alpontja az „- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok” szöveg után a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:

[d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen]

„- a tanuló diákigazolványának sorszáma,

- a tanuló azonosító száma,”

(2) A Kt. 2. számú melléklete „A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:

[2. Az adatok továbbíthatók]

„- a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat.”

63. § (1) A Kt. 3. számú melléklete I. Rész „Iskola” cím a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Átlag-
létszám]
[Maximális
létszám]
a) az 1-4. évfolyamon 21 26
b) az 5-8. évfolyamon 23 30
c) a 9-13. évfolyamon 28 35
d) szakközépiskolai és szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamon 28 35”

(2) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 3. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót.”

(3) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével - legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet.”

64. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 248. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„248. § A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba, illetve a rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44. §-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) szolgálati viszonyára a fegyveres szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók;

b) a foglalkoztatásával összefüggő költségek a minisztériumot, illetve a rendvédelmi oktatási intézményt terhelik;

c) a munkáltatói jogkört vele szemben a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja;

d) a berendelés megszüntetése után - ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt - legalább a berendelés előtti szolgálati beosztásával azonos, illetve a berendelés során elért előmenetelének megfelelő besorolású szolgálati beosztást kell a részére biztosítani.”

(2) A Hszt. 260. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendvédelmi oktatási intézményekben tanulmányokat folytató személyeket - a miniszter által meghatározott rendben - az első oktatási év eredményes befejezését követően, legfeljebb tizenkét hónap próbaidő kikötésével, hivatásos állományba lehet venni.” * 

65. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. szeptember 1. napján lép hatályba. A Kt.-nek a kerettantervre [8/A. § (2)-(5) bek.], a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokra [28. § (2) bek.], a többcélú intézményekre [28. § (3) bek.] a művészeti alapvizsgára és a művészeti záróvizsgára [31. § (2) bek.], az írásbeli felvételi vizsgákra [42. § (2) bek.], az ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási feladatok ellátására [47. § f) pontja, 48. § (1) bek. a) pontja, 49. §-a (2) bek. j) pontja], az oktatási jogok biztosának feladat- és hatáskörére [93. § (1) bek. i) pontja], a tankönyvvé nyilvánításra [95. § (1) bek. h) pontja], az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra [95/A. §], megállapított rendelkezéseit a külön jogszabályok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(2) 2000. január 1. napján lép hatályba az e törvény 54. §-ának (2) bekezdése.

(3) 2000. szeptember 1. napján lép hatályba az e törvény 29. §-a, 30. §-a, 61. §-a a (3) bekezdés kivételével és 63. §-a.

(4) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatálybalépésének napján a Kt.-ben

a) a 9. § (7) bekezdésében a „a szakképzésbe való bekapcsolódásra,” szöveg helyébe a „szakmai vizsga letételére,” szöveg,

b) a 13. § (5) bekezdésében az „iskolai neveléséhez és oktatásához” szöveg helyébe az „iskolai neveléséhez-oktatásához” szöveg,

c) a 15. § (1) bekezdésében a „Nevelő és oktató munka” szöveg helyébe a „Nevelő-oktató munka” szöveg, a „kollégiumi nevelés,” szöveg helyébe a „kollégiumi nevelés-oktatás,” szöveg,

d) a 17. § (1) bekezdésének c) pontjában „vagy a műveltségi területnek” szöveg helyébe a „vagy a művelődési terület tantárgycsoportjának” szöveg, (10) bekezdésében az „iskolai tanítási órájával” szöveg helyébe a „pedagógiai gyakorlatával” szöveg,

e) a 18. § (3) bekezdésében a „gyógypedagógiai tanári, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel,” szöveg helyébe a „gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel,” szöveg,

f) a 21. §-ban a „beszédjavító” szöveg helyébe a „logopédiai” szöveg,

g) a 25. § (1) bekezdésében az „oktatása,” szöveg helyébe a „nevelése-oktatása,” szöveg, (5) bekezdésében az „az alapműveltségi vizsga letételét követően,” szöveg helyébe a „a tizedik évfolyam befejezése után,” szöveg,

h) a 48. § (4) bekezdésében a „vizsgatantárgyainak általános követelményei” szöveg helyébe a „vizsgatantárgyainak követelményei” szöveg,

i) az 52. § új számozás szerinti (6) bekezdésének a) pontjában a „tíz” szöveg helyébe a „tizenöt” kifejezés,

j) a 84. § (5) bekezdésében a „főjegyzőhöz”, illetve a „főjegyző” szöveg helyébe az „Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz”, illetve a „Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont” szöveg,

k) a 87. § (2) bekezdésének a) pontjában az „a) azoknak a tanulóknak...” szöveg helyébe az „a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak...” szöveg,

l) a 93. § (1) bekezdésének f) pontjában az „előterjesztésére” szöveg helyébe a „közreműködésével” szöveg,

m) a 98. § (1) bekezdésében a „Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.” szöveg helyébe a „Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.” szöveg,

n) a 101. § (4) bekezdésében a „tíz év pedagógus-munkakörben” szöveg helyébe a „tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben” szöveg,

o) a 116. § (1) bekezdés b) pontjában a „második és további” szöveg helyébe az „a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel” szöveg,

p) a 118. § (4) bekezdésében a „nyolcvan százaléka.” szöveg helyébe a „kilencven százaléka.” szöveg,

q) a 124. § (7) bekezdésében a „pedagógiai szakaszra” szöveg helyébe a „szakaszra” szöveg,

r) a 125. § (2) bekezdésében a „Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szöveg helyébe az „oktatási miniszter” szöveg,

s) a 126. § a) pontjában az „alapvizsgára” szöveg helyébe az „alapműveltségi vizsgára” szöveg,

t) a 127. § (2) bekezdésében a „hároméves” szöveg helyébe az „ötéves” szöveg, a (8) bekezdésében „az ötödik-hatodik évfolyamán” szöveg helyébe az „ötödik évfolyamán” szöveg,

u) a 128. § (3) bekezdésének a) pontjában a „2000. szeptember 1-jéig” szöveg helyébe a „2002. szeptember 1-jéig” szöveg,

v) a 131. § (3) bekezdésében a „- (1) bekezdésében meghatározottak szerint -” szöveg helyébe a „- 6. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint -” szöveg,

w) az 1. számú melléklet Első rész, Vezetők alcím alatti 2. pontban „az ötszázat” szöveg helyébe „a négyszázat” szöveg, az „Iskolában és kollégiumban” alcím alatti „könyvtárostanár (tanító) elnevezésű 3. pontban a „0,5” jelölése helyébe az „1” jelölés,

x) az 1. számú melléklet Harmadik rész „B) BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK” cím helyébe a „B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” cím

lép.

(5) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatálybalépésének napján hatályát veszti a Kt.-ben

a) a 6. § (1) bekezdésének második mondata,

b) 9. §-a (1) bekezdésének második mondata, harmadik mondatából az „általános” kifejezés, negyedik mondata; (2) bekezdésének első mondatából az „általános” kifejezés és második mondata, (5) bekezdéséből a „kétféle” kifejezés;

c) a 17. § (1) bekezdésének b) pontjából a „meghatározott műveltségi területen” és a „műveltségi területek” szöveg, c) pontjából az „illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek” szöveg, d) pontjából az „illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek” szöveg, e) pontjából az „illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - műveltségi területnek” és a „műveltségi területnek” szöveg, az f) pontja, a h) pontja, k) pontjából az „illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő tanári vagy a művészeti területnek” szöveg és a (7) bekezdés,

d) a 18. § (6) bekezdésének a) pontja,

e) a 19. § (1) bekezdésének j) pontja,

f) a 23. § negyedik mondatából a „8. §-ának (5)-(9) bekezdésében” szöveg,

g) a 26. § (2) bekezdése,

h) a 28. § eredeti (5) bekezdésében a „befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá” szöveg,

i) a 29. § (7) bekezdéséből „az általános iskola”„ szöveg,

j) a 36. § (7) bekezdése,

k) a 44. § (1) bekezdéséből a „közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére