Időállapot: közlönyállapot (1999.XI.13.)

1999. évi XCVII. törvény

a gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról * 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló, az 1998. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebt.) 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(2) Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

(3) A szülők közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

(4) Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermek(ek) után egyidejűleg jogosultak lennének az (1) bekezdés szerinti ellátások és a gyermekgondozási támogatás bármelyik formájára, úgy - kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet - pénzbeli ellátást választásuk szerint csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(5) Ha a közös háztartásban élő gyermek után az egyik szülő (1) bekezdés szerinti ellátást, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.”

2. § Az Ebt. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani)

„a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az idejét,”

3. § Az Ebt. V. fejezete a következő új címmel és 42/A-42/D. §-okkal egészül ki:

„Gyermekgondozási díj

42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

a) a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

b) azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c) a gyámot.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben jogosultnak kell tekinteni azt a szülőt is, akinek a biztosítási jogviszonya a gyermekgondozási díj igénybevételének időtartama alatt megszűnik.

(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét,

b) a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejét.

42/B. § A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól (a továbbiakban: a jogosultság kezdő napja) a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;

b) a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét;

c) a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];

d) a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;

e) a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

f) a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70%-a, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha

a) az anya gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozási díj folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik;

b) az a) pontba nem tartozó jogosult az igénybevétel napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított gyermekgondozási díj összegével.”

4. § Az Ebt. 46. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.”

5. § Az Ebt. 63. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.”

6. § Az Ebt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A jogalap nélkül felvett ellátás - ide nem értve a gyermekgondozási díjat - visszafizetése, a magánszemélyt terhelő megtérítés, továbbá eljárási költség megtérítése címén megállapított összeget méltányos esetben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a MEP vezetője, vasutas dolgozók esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője mérsékelheti, illetőleg elengedheti.”

7. § Az Ebt. 83. §-a (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„l) a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak a táppénz igénybejelentésével kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapítására, folyósítására és elszámolására vonatkozó feladatai,”

(meghatározására.)

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

8. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szülési szabadság megszűnik)

„c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.”

(2) Az Mt. 138. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

„(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság időtartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.”

(3) Az Mt. 138. §-a - (2) bekezdéssel módosított - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;

c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

9. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, többször módosított 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni)

„e) a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a gyermekgondozási díj időtartamát, feltéve, hogy az 1999. december 31. után megállapított gyermekgondozási díj esetében az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

10. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tbp.) 4. §-a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

b) a biztosítotti nyugdíjjárulék, ideértve]

„4. a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj után fizetett nyugdíjjárulékot;”

(2) A Tbp. 4. §-a (3) bekezdése e) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

e) a központi költségvetési hozzájárulások, támogatások, ideértve

„1. a gyermekgondozási díjban és a gyermekgondozási segélyben részesülők után a központi költségvetés által fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,”

11. § (1) A Tbp. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Egészségbiztosítási Alap)

„b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a betegséggel kapcsolatos segélyek és kártérítési járadékok,”

(kiadásainak fedezetére szolgál.)

(2) A Tbp. 5. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadás fedezetét a következő bevételek képezik:)

„f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a gyermekgondozási díjjal, a terhesség megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés és egyéb, a törvényben előírt költségvetési támogatások, térítések összegét;”

12. § (1) Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt.

a) 90. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a zárójelben lévő „138. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „138. § (5) bekezdés” szövegrész,

b) 130. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „tizenkét” szó helyébe a „tizennégy” szó

lép.


  Vissza az oldal tetejére