Időállapot: közlönyállapot (1999.XI.13.)

1999. évi XCIX. törvény

az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

1. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa tv.) 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül termékértékesítésnek:)

a) A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben ezt a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti.”

(2) Az áfa tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem minősül termékértékesítésnek, ha az egyéni vállalkozó halála esetén vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja, és az egyéni vállalkozó özvegye, örököse vagy törvényes képviselője az így megszerzett vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint a vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A. §-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket.”

2. § Az áfa tv. 12. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül:)

„j) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében teljesített, a Honvédelmi Minisztérium által igazolt termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.”

3. § Az áfa tv. 13. §-a (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

23. folyamatos teljesítés: a tevékenység jellegéből fakadó, illetőleg a felek közötti szerződésben rögzített állandó rendelkezésre állás, amelyben a termék tényleges beszerzése vagy a szolgáltatás tényleges igénybevétele kifejezetten az igénybevevő döntésétől függ (így különösen a dolog módjára hasznosítható természeti erők értékesítése, a közüzemi szolgáltatások, a bérbeadás, az átalánydíjas szerződésen alapuló tevékenységek, az újság, folyóirat előfizetéses értékesítése).”

4. § Az áfa tv. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:]

„d) ügyvédi, számviteli, adóügyi szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatásoknál - kivéve a (2) és (4) bekezdésben meghatározott mérnöki szolgáltatásokat - továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;”

5. § Az áfa tv. 16. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A közös jogkezelés körében nyújtott közvetített szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás ellenértékét jogszabály vagy törvényi felhatalmazás alapján hozott felosztási szabályzat állapítja meg, a teljesítés időpontja az ellenértékről szóló értesítés kézhezvételének napja.”

6. § Az áfa tv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (a továbbiakban: előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napja teljesítési időpontnak tekintendő.”

7. § Az áfa tv. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az a kettős könyvvitelt vezető adóalany, aki (amely) nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, e § alkalmazásában az egyszeres könyvvitelt vezető adóalannyal esik egy tekintet alá.”

8. § Az áfa tv. 30. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az adóalany]

„b) könyvtári szolgáltatás (SZJ 92.51.11.0) nyújtása”

(tekintetében választhatja az adófizetési kötelezettséget is. Ha azonban élt a választás jogával, attól a választást követő második adóév végéig nem térhet el.)

9. § (1) Az áfa tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből [48. § (1) bekezdése] levonja]

„a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén annak jogelődjét is - rá áthárított;”

(2) Az áfa tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Átalakulás esetén a jogelődnél a jogutód cégjegyzékbe való bejegyzése napjától keletkezett előzetesen felszámított adó tekintetében az adólevonási jogot a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - gyakorolja.”

10. § (1) Az áfa tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást]

„a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;”

(2) Az áfa tv. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:]

„c) a távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele esetén.”

(3) Az áfa tv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között arányos megosztás nem alkalmazható, az ilyen beszerzések adótartalmát - teljes egészében - le nem vonható adóként kell kezelni.”

11. § Az áfa tv. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (4) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) Átalakulás esetén a cégbejegyzési kérelemről hozott végzés kézhezvétele napjáig az adóalany köteles az általa kibocsátott számlán, egyszerűsített számlán, számlát helyettesítő okmányon az „átalakulás alatt” kifejezést feltüntetni.”

12. § Az áfa tv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke - kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket -, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 8 millió forintot nem haladta meg, és az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, a tárgyévről éves adóbevallás benyújtására kötelezett.

Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany negyedéves bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévben a gazdasági tevékenységéből származó általános forgalmi adót nem tartalmazó termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának ellenértéke - kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket - a 8 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtani, amelyben az adóalany az értékhatárt elérte. Az adóalany havi bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévi első adóbevallásában megállapított elszámolandó adója pozitív előjelű, és az 1 millió Ft-ot elérte.”

13. § (1) Az áfa tv. 48. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha

a) az éves és a negyedéves bevallásra kötelezett adóalany esetén

aa) a 28-29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot, vagy

ab) a tárgyi eszköz beszerzésére - ideértve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást is - jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette;

b) a havi bevallásra kötelezett adóalany esetén az a) pontban foglalt feltételek teljesítésén túl az elszámolandó adó a tárgyéven belül legalább kettő egymást követő adómegállapítási időszakban negatív; kivéve azt az adóalanyt, aki (amely) az adózás rendjéről szóló törvény alapján gyakorított általános forgalmi adó megállapításra jogosult;

c) a jogutód nélkül megszűnő adóalany esetén a tárgyévet megelőző évben az aa) pont szerinti összesített adóalapjának

- legalább 20%-a a 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, vagy

- legalább 40%-a az 1. számú mellékletben felsorolt termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, vagy

- legalább 30%-a a 29. §-ban vagy az 1. számú mellékletben felsorolt termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból

származik.”

(2) Az áfa tv. 48. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (5) bekezdésének számozása (7) bekezdésre változik:

„(5) A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig - csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, és a 40. § (2) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. E bekezdés alkalmazásában az ellenérték megfizetettnek tekintendő, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. A negatív elszámolandó adó vissza nem téríthető részét az adóalany a (3) bekezdés a) pontja szerint veheti figyelembe.

(6) Átalakulás esetén a jogelőd megszűnéshez kapcsolódó adóbevallásában szerepeltetett negatív elszámolandó adót a jogutód - több jogutód esetén a felek külön megállapodásában kijelölt jogutód - a (3) bekezdés a) pontja szerint fizetendő adót csökkentő tételként veheti figyelembe.”

14. § Az áfa tv. 48/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/A. § Az az adóalany, aki (amely) bejelentkezésekor kizárólag tárgyi adómentes termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végzőként jelentkezett be, mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adóbevallási és megállapítási kötelezettség alól, ha az adott adómegállapítási időszakban kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, és a 40. § (2) bekezdése szerint adó fizetésére nem kötelezett.”

15. § Az áfa tv. 49. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2 000 000 forint, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó adóalany esetén az alanyi adómentesség összeghatára 4 000 000 forint.”

16. § (1) Az áfa tv. 65. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E fejezet rendelkezéseit arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell alkalmazni, melyet az adóalany az utas részére saját nevében - az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási csomagként - teljesít, és amelyhez más adóalany által értékesített terméket és nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít.

(4) E fejezet alkalmazásában teljesítési időpont a részvételre jogosító útiokmányok átadásának napja.”

(2) Az áfa tv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés. Az árrés az utas által fizetendő adóval növelt ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével. Az árrés számításához szükséges adatok véglegezéséig az adó alapját az előkalkulált árrés képezi, melyet a végleges adatok alapján helyesbíteni szükséges.”

(3) Az áfa tv. 66. §-a a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany számlázási kötelezettségének olyan módot tesz eleget, hogy e fejezet rendelkezései szerint teljesített szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában, számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. §-ának (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(6) Önálló pozíciószámon kell nyilvántartani azokat a szervezett utakat, amelyek azonos településre (településekre) irányulnak, azonos tartalmú és színvonalú szolgáltatásokat kínálnak függetlenül attól, hogy az azonos pozíciószámon belül eltérő időpontokban eltérő részvételi díj mellett több utazási turnus is indítható.”

17. § Az áfa tv. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

a) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ), valamint Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ) az 1999. év július hónap 1. napján,

b) a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) 1998. év június hónap 30. napján

érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.”

18. § Az áfa tv. 70. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Nem kell nyugtát kibocsátani:]

„a) a szerencsejáték szolgáltatás (SZJ 92.71.10, kivéve a szelvényértékesítést és más kiegészítő szolgáltatást SZJ 92.71.10.9) nyújtása esetén;”

19. § Az áfa tv. 71. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdések számozása (4)-(9) bekezdésekre változik:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 2000. március 31-ig rendeletben szabályozza a közművelődési, a köz- és felsőoktatási, valamint a nyilvános könyvtári dokumentumok beszerzése esetén járó adóvisszatérítési támogatás módját és részletes szabályait.”

II. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

20. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (továbbiakban: Jöt.) 3. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jövedéki termékek:

a) az ásványolaj,

b) az alkoholtermék,

c) a sör,

d) a bor,

e) a pezsgő,

f) a köztes alkoholtermék,

g) a dohánygyártmány.”

21. § A Jöt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterületfelügyelet, az Országos Borminősítő Intézet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.”

22. § (1) A Jöt. 7. §-ának 1. pontja g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az 1. pont kiegészül a következő j) alponttal:

[1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

„g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették;”

j) a természetes személy művelésében álló, 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből saját fogyasztásra szánt bor előállítása az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott gazdasági évenként, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségig;”

(2) A Jöt. 7. §-a 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1998. június 30-án hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;”

(3) A Jöt. 7. §-a 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. adóraktár (ideértve az 54/E. § szerinti egyszerűsített adóraktárt is): az a fizikailag (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal) elkülönített - terméktávvezeték adóraktár kivételével -, helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;”

(4) A Jöt. 7. §-ának 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export és import tevékenységet, és a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;”

23. § (1) A Jöt. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő g) ponttal:

[(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható]

„f) adómentes felhasználás esetén az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között;

g) adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a 13. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti esetben.”

(2) A Jöt. 11. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, külföldre, tranzitterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat.”

24. § (1) A Jöt. 13. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket”

c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha

ca) az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorló repülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából -,

cb) a gázolajat a külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajó üzemanyagtartályába töltik, feltéve, hogy a hajónak a gázolaj betöltését követően az első kikötése a határon történő jelentkezési kötelezettség kivételével Magyarországon kívül van -,

és azt a vámhatóság igazolta,”

(2) A Jöt. 13. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(1) Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket]

„e) - amennyiben az a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszámú ásványolaj termék - az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag ellátása céljából, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint szállították ki és igazolták vissza az átvételt.”

(3) A Jöt. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,]

„a) amelyet az adóraktárban egy másik termék előállításához használtak fel, ideértve azt is, ha a kőolajfinomító adóraktár az ásványolaj termék előállítását szolgáló hőtermelésre vagy e célból segédanyagként használ fel ásványolaj terméket;”

25. § (1) A Jöt. 14. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított, valamint a vám adóraktárból vámáruként kiraktározott jövedéki termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, kiraktározásának, illetve a 13. § (1) bekezdésének e) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése c)-d) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg.”

(2) A Jöt. 14. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki termék 30. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.”

26. § (1) A Jöt. 19. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;”

(2) A Jöt. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.”

27. § A Jöt. 21. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésének b), d)-f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók, raktározhatók, illetve tárolhatók.”

28. § A Jöt. 22. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia, vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia (a továbbiakban együtt: bankgarancia) lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár engedélyesnek nincs adótartozása. A bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 19. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.”

29. § A Jöt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóraktárból a jövedéki termék

a) adófelfüggesztés mellett - a 11. § (5) bekezdésének harmadik, negyedik mondatában foglalt rendelkezés szerinti eltéréssel - csak termékkísérő okmánnyal tárolható ki,

b) szabadforgalomba - kivéve a sűrített gáztöltő adóraktárat - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Az egyszerűsített kísérő okmány az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat, a feladó, a vevő (címzett), a fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.”

30. § A Jöt. 25. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóraktár engedélyese - kivéve a sűrített gáztöltő adóraktár engedélyesét - a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), - üzemanyagtároló adóraktárból a raktározott ásványolaj termék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként - külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.”

31. § A Jöt. 26. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A kérelmező a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha]

„a) a jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;”

32. § A Jöt. 27. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más - nem összefüggő - helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.”

33. § A Jöt. 30. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adómentes felhasználó a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 15. napig elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (3)-(4) bekezdése szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó tárgynegyedévi felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgynegyedévi zárókészlet meghaladja a 33. § (3)-(4) bekezdése szerint készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplő adatokat a helyszínen ellenőrzi és igazolja.”

34. § (1) A Jöt. 31. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata a következők szerint módosul és a bekezdés a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult”

a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, vagy a szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot a lefejtéskor bekövetkezett keveredés miatt saját jövedéki engedélyes telephelyéről vagy üzemanyagtöltő állomásáról adóraktárába visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta;”

d) az a személy, aki adóraktárból vagy importálótól a 37. § (1) bekezdésben megjelölt ásványolajat, a 47. § (1) bekezdésében megjelölt alkoholterméket, illetve a bort adóval növelt áron szerezte be és adómentes célra használta fel.”

(2) A Jöt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék, illetve a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék külföldön szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére kerül kiszállításra.”

(3) A Jöt. 31. §-a (9) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:

[(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá]

„c) az (1) bekezdés c) pontja esetében - a d) pontban foglalt eltéréssel - a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,

d) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltése és a repülőgép külföldre távozása határvámhivatal általi igazolásával,”

35. § A Jöt. 33. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) Adóvisszaigénylés (adóvisszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.”

36. § A Jöt. 34. §-a (1) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak]

”h) a 2902 11, 2902 19 91, 2902 19 99, 2902 20, 2902 30, 2902 41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 vámtarifaszám alatti termék,

i) a 3403 11 00, 3403 19, 3811, 3814 és 3817 vámtarifaszám alatti termék”

(minősül.)

37. § (1) A Jöt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:

a) a 2710 00 26, a 2710 00 27, 2710 00 29 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél kisebb és összaromástartalma nem haladja meg a 35% értéket, 93,00 Ft/liter,

b) a 2710 00 26, a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 00 32 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél nagyobb vagy összaromástartalma meghaladja a 35% értéket, 100,50 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 100,50 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 100,50 Ft/liter,

e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra, továbbá azokra a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajokra, amelyek viszkozitása 20 °C hőmérsékleten kisebb, mint 10 mm2/s, vagy a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 25%-ot, vagy a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége meghaladja a 80%-ot, vagy 15 °C-on mért sűrűsége kisebb 860 kg/m3-nél, 80,20 Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáz termékből arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 43,00 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáz termékből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 22,00 Ft/nm3,

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minősülő ásványolaj termék kivételével - 100,50 Ft/liter,

i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 2710 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 72,20 Ft/kg,

j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra, kivéve az 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű adalékanyagot, 72,20 Ft/kg,

k) a 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 100,50 Ft/liter,

l) a 34. § szerinti, de e § a)-k) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 100,50 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén - kivéve a zárt rendszerben előállított és felhasznált, nem szabadforgalmú növényolaj motor-hajtóanyagot (biodízelt) - 80,20 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 43,00 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 22,00 Ft/nm3

(2) A Jöt. 36. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a)-b), d)-e) és l) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel, illetve a cseppfolyós halmazállapotú gáz esetén 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak.”

38. § (1) A Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

„a) - a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68, 2711 12 és a 2711 13 vámtarifaszám alatti ásványolajon kívül - a 36. §-ban megjelölt ásványolaj felhasználásával egy másik termék nem adóraktárban történő előállítása, feltéve, hogy a felhasznált ásványolaj az előállított új termék részévé válik, vagy az új termék az ásványolaj kémiai átalakulásával keletkezik;”

(2) A Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

„b) a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 51, 2710 00 66 01, 2710 00 67 01, 2710 00 68 01 vámtarifaszámú ásványolaj terméknek az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államai Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya által a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyagaként, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszám alatti üzemanyag petróleumnak kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelű légi jármű hajtóanyagaként való felhasználása;”

(3) A Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Adómentes célú felhasználásnak minősül]

„c) a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02, 2710 00 68 02 vámtarifaszám alatti tüzelőolaj működési engedéllyel rendelkező erőműben vagy távhőtermelő létesítményben kizárólag villamos energia és/vagy hőtermelésre való felhasználása;”

(4) A Jöt. 37. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében]

„b) keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv jogosult, aki az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzését az alapító okiratában meghatározott feladatként végzi;

c) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt üzemanyag beszerzése, nyilvántartása és elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.”

39. § (1) A Jöt. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Ásványolaj adóraktári engedély]

„b) a kőolajfinomító engedélyesének a kőolajfinomító területén kívül található ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra, ahol a betárolt ásványolaj termék kiszerelése, továbbá a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin és a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum előállítása, valamint adalékanyag és a 36. §-ban említett ásványolaj termékek felhasználásával előállítható nem jövedéki termék gyártása is végezhető külön engedély nélkül, adóraktári engedéllyel (továbbiakban: finomítói ásványolaj-raktár);”

(2) A Jöt. 41. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 36. § (1) bekezdésének a)-e), h), k) pontjában meghatározott ásványolajtermék - a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzin, valamint a hatályos magyar szabvány szerinti finomított petróleum kivételével -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fűtőolaj csak kőolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható.”

(3) A Jöt. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj adóraktári engedély

a) a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülőbenzinnek, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleumnak az állandó nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő közforgalmú nemzetközi repülőtéren történő tárolására (a továbbiakban: repülőtéri adóraktár);

b) a 2710 00 66 01 vámtarifaszámú üzemanyagcélú gázolajnak az állandó nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő, közforgalmú nemzetközi hajózási üzemanyagtöltő kikötőben történő tárolására, kizárólag külföldi és belföldi lajstromjelű, külföldi célállomású hajók részére való kiszolgálására (továbbiakban: kikötői adóraktár)

is adható.”

(4) A Jöt. 41. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő g) ponttal:

[(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként]

„e) az üzemanyag-tárolóban legalább 10 000 m3,”

g) a kikötői adóraktárban legalább 200 m3

(a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltő és a kőszénkokszoló kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre. A terméktávvezetékre a kőolajfinomító, a finomítói ásványolajraktár, a repülőtéri adóraktár, a jövedéki engedélyes telephely között kiépített, talajhoz rögzített, föld feletti és/vagy föld alatti vonalvezetésű, ásványolaj termék szállítására alkalmas, külön szabályozott elszámolású csővezeték-rendszer esetén adható adóraktári engedély.)

(5) A Jöt. 41. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként]

„e) a repülőtéri adóraktár és a kikötői adóraktár esetén legfeljebb 200 millió Ft,”

(értékben kell nyújtani.)

(6) A Jöt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A finomítói adóraktár kivételével az olyan ásványolaj termék előállítására alkalmas desztilláló berendezést, amelyre e törvény adómértéket állapít meg, kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni.”

40. § (1) A Jöt. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - hektoliterfokonként 1500 forint.”

(2) A Jöt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója hektoliterfokonként 1250 forint.”

(3) A Jöt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig 540 forint, 50 hektoliterfok felett 1250 forint.”

(4) A Jöt. 43. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bérfőzetőnek kiadott bérfőzött pálinka tényleges alkoholtartalma az 55 térfogatszázalékot nem haladhatja meg.”

41. § (1) A Jöt. 50. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik]

„c) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermékre, amennyiben az laboratóriumi vizsgálatok, kísérleti, kutatási és fejlesztési célok, kísérleti termékek próbagyártása, labor eszközök, gépek mosása, tisztítása, szolgáltató tevékenységek, kórházak, rendelőintézetek, gyógyszer nagykereskedelem, gyógyszertárak céljára, valamint a fermentált dohányvágat aromásítására, továbbá a 47. § (1) bekezdésében megjelölt adómentes felhasználási célokra kerül adózottan értékesítésre.”

(2) A Jöt. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vámhatóság által visszavett - sérülésmentes - feleslegessé vált, minőséghibás, a gyártás közben megsérült és a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisített, a zárjegy igénylőjének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt - nem értve ide a lopás esetét - használhatatlanná vált, megsemmisült zárjegy, ha annak darabszáma biztonsággal megállapítható, az elszámolásban igazolt csökkenésként vehető figyelembe.”

42. § A Jöt. 51. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámhatóság engedélyével szabad alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezést előállítani, birtokolni és értékesíteni.”

43. § A Jöt. 53. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling-(Plató)-fokonként 334 forint.”

44. § A Jöt. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Sör előállítására alkalmas főzőüstöt és komlóforraló üstöt kizárólag a vámhatóság engedélyével szabad előállítani, birtokolni és értékesíteni.”

45. § A Jöt. a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

„XI/A. Fejezet

Bor

Fogalmak

54/A. § (1) E törvény alkalmazásában bor alatt kell érteni

a) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a pezsgő kivételével -, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett,

2. tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék, kizárólag erjedéssel keletkezett és adalékanyagot nem tartalmaz;

[a továbbiakban az a) pont: szőlőbor];

b) a 2204, 2205 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a pezsgő kivételével -, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett;

c) a 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket - a sör kivételével -, amennyiben

1. tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 10 térfogatszázalék,

2. tényleges alkoholtartalma 10 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett

[a továbbiakban a b)-c) pont együtt: egyéb bor] [a továbbiakban a)-c) pont együtt: bor].

(2) E törvény alkalmazásában

1. adalékanyag: a szőlőbor előállítására és kezelésére vonatkozó jogszabály rendelkezései alapján felhasználható kiegészítő és segédanyag;

2. tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten;

3. kizárólagos erjedés: a bor tényleges alkoholtartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti kialakulása;

4. borkísérő okmány: a vámhivatal által kiadott, szigorú számadású bizonylat, amelyet e törvény és a külön jogszabály rendelkezései szerint a szőlő és a szőlőbor szállításakor kell alkalmazni;

5. borvidék: a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvényben (a továbbiakban: bortörvény) ekként meghatározott szőlőtermő hely;

6. bortermőhely: a bortörvényben ekként meghatározott szőlőtermő hely.

Adóalap, adómérték

54/B. § (1) Az adó alapja a bor mennyisége, literben mérve.

(2) Az adó mértéke

a) a szőlőborra literenként 5 forint,

b) az egyéb borra literenként 20 forint.

(3) Adómentes a természetes személy által előállított saját fogyasztásra szánt bor, a természetes személy háztartásában élő nagykorú családtagonként, gazdasági évenként 250 liter, de háztartásonként legfeljebb 1000 liter mennyiségig. Gazdasági év alatt e fejezet alkalmazásában a tárgyévet megelőző év december 1-jétől tárgyév november 30-áig terjedő egyéves időszakot kell érteni.

A szőlőtermelő bejelentkezési, elszámolási kötelezettsége, a szőlő szállítása

54/C. § (1) E törvény alkalmazásában szőlőtermelő az a személy, aki (amely) 500 m2-nél nagyobb szőlőterületet művel és szőlőbor előállításával - kivéve az 54/B. § (3) bekezdése szerinti adómentes mennyiségben való előállítást - nem foglalkozik, szőlőtermését részben vagy teljes egészében értékesíti vagy nem szőlőbor előállítására is felhasználja.

(2) A szőlőtermelőnek a vámhatóságnál nyilvántartási számot kell kapnia.

(3) A nyilvántartási szám megszerzéséhez a szőlőtermelő köteles bejelentkezni a vámhatósághoz. A bejelentkezésnek tartalmaznia kell:

a) a szőlőtermelő nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, adóazonosító számát vagy adószámát;

b) a szőlőtermelő címét, székhelyét, telephelyét vagy telephelyeit;

c) a szőlőterület tulajdonosának nevét, címét, ha nem a tulajdonos műveli a szőlőterületet;

d) a megművelt szőlőültetvény(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), telepítésének évét;

e) a megművelt szőlőterület(ek) használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb);

f) a felelős üzemvezető nevét, címét;

g) a szőlőtermelő nyilatkozatát arról, hogy szőlőbor előállításával nem foglalkozik, a szőlőtermését részben vagy teljes egészében értékesíti vagy nem szőlőbor előállítására is felhasználja.

(4) A vámhatóság a szőlőtermelőt a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi, és a bejelentkezés benyújtásától számított 30 napon belül kiadja a vámhatósági nyilvántartási számot.

(5) A szőlőtermelő a bejelentkezésében megadott adatok változását köteles a vámhatósághoz bejelenteni. Ha a bejelentkezéskor adott nyilatkozatától eltérően a szőlőtermelő az új termését részben vagy egészben szőlőbor előállítására kívánja felhasználni, legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig egyszerűsített adóraktári vagy bor adóraktári engedély iránti kérelmet kell a vámhatósághoz benyújtania, amellyel az adatváltozás bejelentését is teljesítettnek kell tekinteni. A vámhatóság a kérelem alapján az adóraktári engedélyt - amennyiben az annak megszerzéséhez előírt feltételek fennállnak - a feldolgozás megkezdésének kérelemben jelzett napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

(6) A szőlőtermelőnek a szőlőtermése helyi hegyközség által igazolt mennyiségéről, annak értékesítéséről vagy nem szőlőbor előállításához való felhasználásáról gazdasági évenként - vevőnkénti részletezésben - elszámolást kell készítenie, és azt a vámhatósághoz legkésőbb a gazdasági évet követő december 15-éig benyújtania. A szőlőtermelőnek a hegyközség által hitelesített pincekönyvet kell vezetnie.

(7) A szőlőtermelő a szőlőtermését - a külön jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve - borkísérő okmánnyal szállíthatja.

(8) A vámhatóság a szőlőtermelő e törvényben előírt kötelezettségei megtartását és a szőlőtermés elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi.

A bor előállítása

54/D. § (1) A bor előállítása a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 54/E. §-ban meghatározott egyszerűsített adóraktári engedéllyel vagy az 54/G. § szerinti bor adóraktári engedéllyel lehetséges.

(2) Nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie annak a természetes személynek, aki

a) az 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületen termelt szőlőből az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott adómentes mennyiséget meghaladó,

b) a saját termésű vagy vásárolt szőlőből az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott adómentes mennyiséget meg nem haladó

mennyiségben állít elő szőlőbort.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti termékelőállítás esetén az adót a gazdasági évet követő december 15-éig kell bevallani és azzal egyidejűleg kell megfizetni.

Egyszerűsített adóraktári engedély

54/E. § (1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy, aki (amely) a tevékenysége során az utolsó három gazdasági év - amennyiben tevékenységét három évnél rövidebb ideje végzi, a tevékenység folytatásának időtartama - átlagában évente az 54/B. § (3) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladó, de legfeljebb 1000 hektoliter szőlőbort állít elő.

(2) Az egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult személy az előállított szőlőbort

a) adóraktárnak továbbfeldolgozási céllal, kizárólag 25 litert meghaladó kiszerelésben (továbbiakban: hordós kiszerelés), vagy

b) adóraktárnak továbbfeldolgozási céllal, kizárólag hordós kiszerelésben, és/vagy közvetlenül végső fogyasztó részére pincéjéből kizárólag 2 litert meg nem haladó kiszerelésben (a továbbiakban: palackos kiszerelés) vagy helyben fogyasztásra kimérve, és/vagy jövedéki engedélyes kereskedőnek és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó kiszerelésben (a továbbiakban: kannás kiszerelés) és palackos kiszerelésben, és/vagy külföldre

értékesítheti.

(3) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak akkor kaphat egyszerűsített adóraktári engedélyt, ha

a) kizárólag a (2) bekezdés a) pontja szerinti értékesítést végez, nyilatkozik arról, hogy a vámhatóságnál és az adóhatóságnál nincs vám- vagy adótartozása, illetve amennyiben tartozása áll fenn, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek;

b) nem kizárólag a (2) bekezdés a) pontja szerinti értékesítést végez, az e bekezdés a) pontjában foglalt feltételek fennállását igazolja;

továbbá nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn, valamint rendelkezik a tevékenysége folytatásához külön jogszabály(ok)ban előírt engedéllyel.

(4) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, gazdálkodási formáját, hegyközségi kódszámát, adóazonosító számát vagy adószámát;

b) a kérelmező címét, székhelyét;

c) a megművelt szőlőterület(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb), telepítésének évét;

d) a kérelmező telephelyét vagy telephelyeit, az ott folytatott tevékenységek megjelölését, a felelős üzemvezető(k) nevét, címét;

e) a kérelmező nyilatkozatát az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesüléséről, a szőlőbor értékesítésének módjáról a (2) bekezdés szerinti részletezésben, továbbá arról, hogy értékesít-e, illetve felhasznál-e nem szőlőbor előállítására szőlőt.

(5) Az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolni kell hitelesítés céljából a külön jogszabályban előírt pincekönyvét.

(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi és hitelesíti a pincekönyv nyilvántartást, vagy a kérelmet elutasítja.

(7) A szőlőterületet művelő azon közeli hozzátartozók (a továbbiakban: családtagok közössége), akik a saját művelésükben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a szőlőbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt, adóraktárnak minősíthető helyen (a továbbiakban: közös adóraktár) végzik, e tevékenységüket egy egyszerűsített adóraktári engedéllyel folytathatják, amennyiben a közös adóraktárban a szőlőbort az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő mennyiségben állítják elő.

Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége - a családtagok egyetemleges felelőssége mellett - az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

(8) Ha az egyszerűsített adóraktár engedélyese az 54/G. § (1) bekezdésében meghatározott bor adóraktárként kíván, illetve köteles továbbműködni, legkésőbb annak a hónapnak az első napján köteles benyújtani bor adóraktári engedély iránti kérelmét, amely hónapban az 54/E. § (1) bekezdésében foglalt mennyiségi korlátokat túllépi. A vámhatóság a bor adóraktári engedélyt a kérelem benyújtása végső határidejének napjáig visszamenőleges hatállyal adja ki.

Az egyszerűsített adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási, elszámolási és adóbevallási kötelezettsége

54/F. § (1) Az egyszerűsített adóraktárból a szőlőbor - az e törvény 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően - borkísérő okmánnyal és annak a szállítást végző részére történő átadásával tárolható ki. A borkísérő okmánynak az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges mennyiségi adatokat is tartalmaznia kell. Amennyiben az egyszerűsített adóraktár engedélyese szőlőt is értékesít, e törvény 54/C. §-a (7) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

(2) A borkísérő okmánnyal kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítő okmányra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a külön jogszabályban előírt pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.

(4) A pincekönyv adatait tárgynegyedévenként kell lezárni, meg kell állapítani a tárgynegyedévi készletváltozásokat és a tárgynegyedévi zárókészlet mennyiségét. E fejezet alkalmazásában tárgynegyedév alatt a gazdasági év december 1-jétől február 28-áig, március 1-jétől május 31-éig, június 1-jétől augusztus 31-éig, illetve szeptember 1-jétől november 30-áig tartó időszakokat kell érteni.

(5) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a vásárolt szőlő, szőlőbor mennyiségéről, továbbá a szőlőtermése helyi hegyközség által igazolt mennyiségéről, annak felhasználásáról, az előállított és értékesített szőlőborról gazdasági évenként - az 54/E. § (2) bekezdése szerinti bontásban, vevőnkénti részletezésben - mennyiségi elszámolást kell készítenie, és a vámhatósághoz a gazdasági évet követő december 15-éig benyújtania.

(6) Ha az egyszerűsített adóraktár engedélyese nem kizárólag az 54/E. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti értékesítést végez, az (5) bekezdés szerinti tartalommal tárgynegyedéves elszámolást is készít és nyújt be a vámhatósághoz a tárgynegyedévet követő március 15-éig, június 15-éig, szeptember 15-éig, illetve december 15-éig.

(7) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben előírt kötelezettségei megtartását és a szőlőtermés, illetve előállított és értékesített szőlőbor elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese jelenlétében készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet, zárlatot készít a pincekönyvben, megállapítja a tényleges és nyilvántartás szerinti készlet különbözetet, illetve a különbözettel korrigált zárókészletet.

(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek, amennyiben kizárólag az 54/E. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti értékesítést végez, évente egyszer, a gazdasági évet követő december 15-éig, egyéb esetben tárgynegyedévenként, a tárgynegyedévet követő március 15-éig, június 15-éig, szeptember 15-éig, illetve december 15-éig kell adóbevallást tennie.

(9) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének az adót a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie.

Bor adóraktár

54/G. § (1) Adóraktári engedély

a) a szőlőbort a feldolgozási tevékenység utolsó három gazdasági évének - amennyiben a feldolgozási tevékenység végzése három évnél rövidebb ideje történik, a tevékenység végzése időtartamának - átlagában 1000 hektolitert meghaladó mennyiségben előállító üzemre (a továbbiakban: szőlő borászati üzem),

b) az egyéb bor előállítását végző üzemre (a továbbiakban: egyéb borászati üzem)

[az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: borászati üzem],

c) a bor önálló palackozását végző palackozóra (a továbbiakban: borpalackozó),

d) a borászati üzem engedélyesének a gyártóüzeme területén kívül található, az előállított bor tárolását végző, saját tulajdonú vagy bérelt raktárára (a továbbiakban: üzemi borraktár)

adható.

(2) A borászati üzem iránti adóraktári engedélykérelemnek - amennyiben a kérelmező szőlőbort saját termésű friss szőlőből (is) állít elő - az e törvény 21. § (1) bekezdésében előírtakon felül tartalmaznia kell a kérelmező hegyközségi kódszámát, továbbá a kérelmező által megművelt szőlőterület(ek) helyét, helyrajzi számát, nagyságát (m2), használati jogcímét (saját tulajdon, haszonbérlet, egyéb), telepítésének évét.

(3) A bor adóraktári engedély megadásának nem feltétele a bor tárolására szolgáló tároló eszközök hitelesítése.

(4) A bor adó megfizetése nélküli tárolására adóraktári engedély a tranzit adóraktárra és vám adóraktárra is adható, a 49. § (2) bekezdése szerint.

(5) A jövedéki biztosítékot adóraktár engedélyesenként legfeljebb 10 millió forint értékben kell nyújtani. A jövedéki biztosíték nyújtásától a kizárólag szőlőbor előállítását végző bor adóraktár engedélyese esetében el kell tekinteni, amennyiben az e törvény 22. § (2) és (5) bekezdése szerint adódó jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot.

(6) A szőlőbor és az egyéb bor előállítása, raktározása, illetve tárolása - a 21. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - ugyanabban az adóraktárban nem megengedett.

(7) Ha a szőlő borászati üzem engedélyese egyszerűsített adóraktári engedély megszerzésére válik jogosulttá, legkorábban a szüret megkezdésekor, legkésőbb a tárgyév október 31-éig nyújthat be egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet. A kérelemhez csatolnia kell a nyilatkozatát arról, hogy a gazdasági évben előállításra kerülő szőlőbor mennyisége nem haladja meg az 54/E. § (1) bekezdése szerinti mennyiséget. A vámhatóság az egyszerűsített adóraktári engedélyt a kérelem benyújtása évének december 1. napjával adja ki.

(8) Amennyiben a tényleges szőlőbor előállítás alapján utólag megállapítást nyer, hogy a (7) bekezdés szerinti esetben az egyszerűsített adóraktári engedély kiadásának feltételei nem teljesültek, az egyszerűsített adóraktári engedély visszavonását követő három évig a bor adóraktár engedélyese nem élhet a (7) bekezdésben meghatározott lehetőséggel.

(9) A bor adóraktár engedélyese a szőlőbort kizárólag palackos és kannás kiszerelésben, az egyéb bort kizárólag palackos kiszerelésben bocsáthatja szabadforgalomba.

A bor, a szőlő szállítása, adóügyi jelzések alkalmazása

54/H. § (1) A bornak a bor adóraktárból történő kiszállításakor a 24. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(2) Hordós kiszerelésben a bor szállítása és értékesítése minden esetben kizárólag a külön jogszabályban előírt rendelkezések szerint felhelyezett hivatalos zár alkalmazásával megengedett.

(3) A palackozott és a kannás kiszerelésű bor

a) szállítása és értékesítése,

b) belföldi forgalom számára történő vámkezelése, feltéve, hogy az importáló nem adóraktárba szállítja be a terméket,

kizárólag zárjeggyel történhet.

(4) A bor zárjegyre - az (5)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 50. § (3)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy

a) a palackos kiszerelésű bor zárjegy darabonként 20 forint értéket,

b) a kannás kiszerelésű bor zárjegy darabonként 600 forint értéket

képvisel.

(5) A zárjegy felhasználó részére a bor zárjegy a vámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban foglaltak szerint kerül átadásra.

(6) A bor zárjegy előállítója a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az előállított és az átadott zárjegyekről a vámhatóság felé elszámolni. Zárjegyhiány esetén a bor zárjegy előállítójának a (4) bekezdésben meghatározott értékkel számított összeget kell megfizetnie.

(7) Az egyszerűsített adóraktárban felhasznált zárjeggyel a vámhatóság által tartott helyszíni készletfelvétel során kell elszámolni.

(8) Amennyiben a bor adóraktár engedélyese szőlőt is értékesít, e törvény 54/C. §-a (7) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

(9) Amennyiben a bor adóraktár engedélyese az 500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művelő személytől vásárol fel szőlőt, a szőlő a bor adóraktár engedélyese által a külön jogszabály szerint kiállított borkísérő okmánnyal szállítható.

A bor előállítása és a borászati melléktermékek forgalmazása, birtoklása

54/I. § (1) A külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően szőlőbort előállítani vagy kezelni, illetve az így előállított vagy kezelt szőlőbort értékesíteni, birtokolni tilos.

(2) A bor előállítása során keletkező melléktermékek közül a borseprő, a derítési alj, az aljbor és a seprőtészta kizárólag alkoholtermék adóraktár részére hozható forgalomba, és/vagy exportálható.

Adómentes felhasználás

54/J. § (1) Adómentes célú felhasználásnak a bor biológiai ecet és ipari sav előállításához történő felhasználása minősül.

(2) A keretengedély megszerzésére és az adómentesen beszerzett borral való elszámolásra a 47. § (2) bekezdésének a-b), e) pontjában és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.„

46. § A Jöt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § A pezsgő alatt a dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt vagy másképpen kiszerelt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely

a) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10 és 2205 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett,

b) a 2204 10, 2204 21 10, 2204 29 10, 2205, 2206 00 31 és 2206 00 39 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13 térfogatszázalék és nem kizárólag erjedéssel keletkezett,

c) a 2206 00 31 és 2206 00 39 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék és kizárólag erjedéssel keletkezett.”

47. § A Jöt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke literenként 71,20 forint.”

48. § A Jöt. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki biztosítékot - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti adóraktárt - adóraktár engedélyesenként legfeljebb 30 millió forint értékben kell nyújtani. Amennyiben az e törvény 22. § (2) és (5) bekezdése szerint adódó jövedéki biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, a jövedéki biztosíték nyújtásától el kell tekinteni.”

49. § (1) A Jöt. 58. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Habzó köztes alkoholtermék alatt a nem dróttal vagy szalaggal rögzített, nem gomba formájú dugóval lezárt, 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő, szén-dioxid által előidézett 3 bar vagy annál nagyobb túlnyomású olyan italt kell érteni, amely - a sör, a bor és a pezsgő kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.”

(2) A Jöt. 58. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem habzó köztes alkoholtermék alatt - a sör, a bor, a pezsgő és a habzó köztes alkoholtermék kivételével - a 2204, 2205 és 2206 vámtarifaszám alá tartozó terméket kell érteni, amennyiben tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 22 térfogatszázalék.”

50. § A Jöt. 59. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 77,00 forint,

b) a nem habzó köztes alkoholtermékre literenként 97,70 forint.”

51. § A Jöt. 61. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a paragrafus kiegészül a következő f) ponttal:

(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)

„e) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességűre vágott (a továbbiakban: finomra vágott fogyasztási dohány),

f) az e) pont alá nem tartozó kész dohányvágat (továbbiakban: egyéb fogyasztási dohány) [a továbbiakban e) és f) pont együtt: fogyasztási dohány].”

52. § (1) A Jöt. 62. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő c) ponttal:

[(2) Az adó mértéke]

„a) a cigarettára 2645 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 17 százaléka;

b) a szivarra, a szivarkára és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka;

c) a finomra vágott dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 26 százaléka.”

(2) A Jöt. 62. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tételes adómérték alapjaként a cigaretta darabszámát kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 9 centimétert, de rövidebb, mint 18 centiméter, háromszorosan kell figyelembe venni, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - 18 centiméter vagy annál nagyobb, de rövidebb, mint 27 centiméter, és így tovább.”

53. § A Jöt. 63. §-a (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Amennyiben az adó vagy az általános forgalmi adó mértéke megváltozik, az új adómérték hatálybalépését megelőző 45 napon belül az adóraktár engedélyese a havi átlagos adójegy készletének tartásához szükséges mennyiségnél több adójegyet nem igényelhet, nem tarthat készleten. Az adómérték változásának hatálybalépését követően a változás előtti adójeggyel - legfeljebb még 15 napon belül - csak az a dohánygyártmány tárolható ki az adóraktárból, amelyre az adójegyet az adómérték változásának hatálybalépése előtt helyezték fel.”

54. § (1) A Jöt. 68. §-a (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontja és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában:

1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység:]

„c) a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a)-b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő továbbértékesítése, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel;”

„4. üzemanyagtöltő állomás: az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített kútoszloppal és az illetékes hatóság által engedélyezett és hitelesített tárolótartállyal, illetve a sűrített gáz esetében térfogat- vagy tömegáram-mérővel és összegzővel ellátott kiskereskedelmi elárusítóhely;”

(2) A Jöt. 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. c) pontja alá tartozó tevékenységnek a külön jogszabályban meghatározott esetekben és eljárás keretében a jövedéki terméknek nem jövedéki engedélyes kereskedők közötti nem rendszeres értékesítése, átadása, apportálása.”

55. § (1) A Jöt. 69. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A jövedéki engedélyre jogosult - a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel - az a személy,]

„a) aki - az (5), (8)-(9), (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ásványolaj termékek esetében 120 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 22 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,

b) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve az egyéni vállalkozó és az Szja törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a forgalmazott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,”

(2) A Jöt. 69. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységre és saját számlára végzett importtevékenységre szóló jövedéki engedély (2) bekezdésben foglaltakon túli feltétele, hogy a kérelmező]

„a) a 36. § (1) bekezdés a)-b), d)-e) pontja szerinti motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj, fűtőolaj esetében telephelyenként legalább 500 m3 űrtartalmú, az illetékes hatóság által hitelesített és engedélyezett, a talajjal egybeépített vagy a talajhoz rögzített tárolótartállyal vagy tárolótartályban tárolótérfogattal (továbbiakban: tárolótartály),”

(is rendelkezzen.)

(3) A Jöt. 69. §-a (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat és egyéb jövedéki terméket egyaránt forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot 142 millió forint összegben kell teljesíteni.”

(4) A Jöt. 69. §-a (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló és az exportáló által nyújtandó jövedéki biztosítékra a 22. § (11) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(5) A Jöt. 69. §-a kiegészül a következő (15) bekezdéssel:

„(15) Mentesül a (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás alól az a szőlőtermelő, aki a saját termésű szőlőjéből bérfeldolgozásban előállított szőlőborát továbbforgalmazók részére értékesíti.”

56. § A Jöt. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Végelszámolás, illetve felszámolás keretében megvásárolt vagy a követelés (tartozás) fejében átvett, hatóságok által elkobzott, valamint lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki termék beszerzése és továbbforgalmazása is megengedett a jövedéki engedélyes kereskedő által, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét e törvény szerint teljesítette.”

57. § (1) A Jöt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolnia kell. A jövedéki engedélyes kereskedő

a) az alkoholterméket - kivéve az 5,5 térfogatszázaléknál alacsonyabb alkoholtartalmú, fémdoboz csomagolású terméket - csak zárjeggyel és 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben, illetve az 50. § (10) bekezdésének rendelkezése szerint - kivételesen - 2 litert meghaladó űrtartalmú göngyölegben palackozva,

b) a palackozott és a kannás kiszerelésű bort csak zárjeggyel, a hordós kiszerelésű bort csak hivatalos zárral ellátva,

c) a dohánygyártmányt csak adójeggyel

szerezheti be, készletezheti, értékesítheti.”

(2) A Jöt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és sör árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”

(3) A Jöt. 71. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket

a) kizárólag olyan számla kibocsátásával értékesíthet, amelynek az áfa törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmaznia kell a kereskedelmi jövedéki engedélye számát, valamint a vevő adóigazgatási azonosító számát és - ha a vevő kereskedő - az e törvényben előírt engedélye számát is,

b) szállítólevéllel, a bort borkísérő okmánnyal szállíthat.”

(4) A Jöt. 71. §-a (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az exportáló zárjeggyel ellátott alkoholterméket és bort, illetve adójeggyel ellátott dohánygyártmányt nem értékesíthet, kivéve, ha a zárjegyet, az adójegyet felülragasztással érvényteleníti. Az exporttevékenységéről külön nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amely tartalmazza az exportált termék megnevezését és mennyiségét, az exportszámla számát, a vámokmány megnevezését és azonosító számát, a külföldi vevő és a rendeltetési ország megjelölését, a vámhivatal által végzett kiviteli ellenőrzés, valamint a vámhatáron való kiléptetés időpontját.”

58. § (1) A Jöt. 72. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) A jövedéki termék értékesítésére szolgáló mozgóboltnak az a forgalmi rendszámmal ellátott, közúti gépjármű minősül, amely]

„b) dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, sör, pezsgő, köztes alkoholtermék értékesítése esetén szilárd alapanyagú térelemekkel körülhatárolt, zárt légtérrel rendelkező olyan tehergépjármű (autóbusz), amelyben a terméket eladótérben vagy utcán át szolgálják ki, és amely a kis- és tanyatelepülések ellátására, alkalmi rendezvényeken történő értékesítésre szolgál.”

(2) A Jöt. 72. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, - a 3814 vámtarifaszámú oldószerkeveréket, hígítót, továbbá az annak gyártására keretengedéllyel rendelkező adómentes felhasználótól is -, valamint a 70. § (2) bekezdése rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával, továbbá - kizárólag a 68. § (3) bekezdés szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől is beszerezhet.”

(3) A Jöt. 72. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:]

„a) az ásványolaj terméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert, kenőolajból és adalékanyagból 10 kilogrammot,”

(meghaladó mennyisége minősül.)

(4) A Jöt. 72. §-a (11) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(11) E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek:]

„h) a bor 90 litert”

(meghaladó mennyisége minősül.)

(5) A Jöt. 72. §-a (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Alkoholterméket és bort az üzlethelyiség raktárában, továbbá - a vendéglátóipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely kivételével - az üzlethelyiség eladóterében kizárólag bontatlan, zárjeggyel ellátott palackban, a szőlőbor esetében kannában is lehet tárolni, értékesíteni. A vendéglátóipari üzlet és a kereskedelmi szálláshely üzlethelyisége eladóterének kiszolgálásra szolgáló részében választékonként alkoholtermékből, köztes alkoholtermékből és borból csak egy-egy bontott palackot (ideértve a kannás kiszerelésű bort is) lehet tartani, illetve abból lehet a terméket kimérni. A kannás kiszerelésű szőlőbor kimérése csak az eladótér kiszolgálásra szolgáló részében az e célra kialakított kimérő edényből történhet.”

(6) A Jöt. 72. §-a (17) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (18) bekezdéssel:

„(17) A nem jövedéki engedélyes kereskedő alkoholterméket, bort, sört, pezsgőt, köztes alkoholterméket és dohánygyártmányt alkalmi rendezvényen üzlethelyiségen kívül az értékesítés helye szerint illetékes vámhatósághoz történt előzetes - három munkanappal korábbi - bejelentése alapján is árusíthat, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik.

(18) A vonatkozó jogszabály szerint borkimérésre jogosító üzletkörre kiadott működési engedéllyel rendelkező nem jövedéki engedélyes kereskedő elvitelre bort csak zárjeggyel ellátott palackban és kannában forgalmazhat. A borkimérést végző nem jövedéki engedélyes kereskedő az értékesítésről külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásban naponta - többműszakos üzemelés esetén műszakonként - fel kell jegyezni a beszerzett és az értékesített mennyiséget, valamint meg kell állapítani a zárókészletet. A beszerzett mennyiséget szállítónként, és azon belül annak a telephelynek a feltüntetésével kell kimutatni, ahonnan a szállítás történt.”

59. § (1) A Jöt. 73. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő d) ponttal:

[(1) A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében]

„b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő az e törvényben előírt számlaadásra vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok adójegyén feltüntetett ártól eltérő árat érvényesít-e;”

d) ellenőrizheti az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt, az a)-b) pontban nem említett egyéb kötelezettségek megtartását.”

(2) A Jöt. 73. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) A vámhatóság az olyan jövedéki termék felderítése érdekében, amely után az adót nem fizették meg,]

„f) megkeresheti a jövedéki termék előállítására alkalmas terméket gyártó, raktározó, tároló, importáló, exportáló és forgalmazó személyt, vizsgálhatja e termékek értékesítéséről vezetett nyilvántartásokat.”

60. § (1) A Jöt. 75. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalanyra a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének - a 74. § és e § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása esetén legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint mulasztási bírságot lehet kivetni.”

(2) A Jöt. 75. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szőlőtermelőre az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének megsértése esetén legalább 10 ezer forint, legfeljebb 50 ezer forint mulasztási bírságot lehet kivetni.”

61. § A Jöt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni

a) azt az e törvény rendelkezései szerint kizárólag adóraktárban előállítható terméket, amelyet nem adóraktárban, érvényes adóraktári engedély nélkül állítanak elő, ideértve azt a szőlőbort is, amely nem rendelkezik a forgalombahozatalhoz külön jogszabályban előírt forgalombahozatali engedéllyel,

b) azt a terméket, amelynek adózott voltát a birtokosa, szállítója, értékesítője, felhasználója számlával, számlát helyettesítő okmánnyal, termékkísérő okmánnyal, egyszerűsített kísérő okmánnyal vagy vámokmánnyal, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani,

c) a zárjeggyel el nem látott, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegyű alkoholterméket és palackos, kannás kiszerelésű bort, az 54/H. § (2) bekezdésében előírt hivatalos zár nélküli vagy jogtalanul megszerzett hivatalos zárral ellátott hordós kiszerelésű bort, valamint az adójegy nélküli, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegyű dohánygyártmányt,

d) a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholterméket és bort, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik (a továbbiakban az a)-d) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék).”

62. § (1) A Jöt. 77. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A zárjegy és az 54/H. § (2) bekezdése szerinti hivatalos zár hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett zárjegy, hivatalos zár birtokolása, továbbadása, értékesítése, átvétele a megtalált zárjegy, hivatalos zár darabszámával és

a) az alkoholtermék zárjegy esetében az 50. § (5) bekezdésében,

b) a palackos kiszerelésű bor zárjegy esetében az 54/H. § (4) bekezdésének a) pontjában, a kannás kiszerelésű bor zárjegy esetében az 54/H. § (4) bekezdésének b) pontjában,

c) a hivatalos zár esetében az 54/H. § (4) bekezdésének b) pontjában

meghatározott értékkel számított összeg ötszörösével azonos összegű, de legalább 200 ezer forint bírsággal büntetendő.”

(2) A Jöt. 77. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Cukorcefre, illetve a cukorcefréből alkoholtermék vagy a 2204, 2205, 2206 vámtarifaszám alá tartozó termék jogosulatlan előállítása, értékesítése, megvásárlása, birtokolása, továbbá a bor külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérő előállítása vagy kezelése, illetve az így előállított vagy kezelt bor értékesítése, birtokolása, valamint az 54/I. § (2) bekezdésében megjelölt borseprő, derítési alj, aljbor jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén literenként, az 54/I. § (2) bekezdésében megjelölt seprőtészta jogosulatlan értékesítése, megvásárlása, birtokolása esetén kilogrammonként 3000 forint, de legalább 100 ezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.”

(3) A Jöt. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alkoholtermék előállítására alkalmas desztilláló berendezés jogosulatlan előállítása, értékesítése vagy birtokolása első alkalommal legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”

(4) A Jöt. 77. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ásványolaj előállítására alkalmas desztilláló berendezés, sör előállítására alkalmas főzőüst és forraló üst, dohánygyártmány előállítására alkalmas gép vagy egyéb eszköz jogosulatlan előállítása, birtokolása, értékesítése legalább 20 ezer forint összegű, legfeljebb 200 ezer forintig terjedő, ismétlődés esetén legalább az előző alkalommal kiszabható legkisebb jövedéki bírság kétszeresének megfelelő összegű, legfeljebb az előző alkalommal kiszabható jövedéki bírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedő jövedéki bírsággal büntetendő.”

63. § A Jöt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a kereskedő, aki olyan jövedéki termékkel kereskedik, amely után az adót kétséget kizáróan megfizették, de a 66. §-ban, 70-72. §-ban, valamint a végrehajtási rendeletekben előírt egyéb rendelkezéseket nem tartja be vagy megsérti, legalább 20 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint jövedéki bírsággal büntethető.”

64. § (1) A Jöt. 79. §-ában (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki termékkel kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozóval szemben, amennyiben az adójegyre, a zárjegyre vagy az 54/H. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos zárra vonatkozó, e törvényben és a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályokat, vagy a 72. § (18) bekezdésének rendelkezését megsérti, az Art. 74/B. §-ában meghatározott intézkedés alkalmazandó azzal, hogy a helyiséget az első jogsértés alkalmával 30, a második és további jogsértés alkalmával 60 napra kell bezárni. Amennyiben a nem jövedéki engedélyes kereskedő a 76. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti terméket tart készleten, illetve értékesít, az üzlethelyiségét az első jogsértés alkalmával 10, a második és további jogsértés alkalmával 20 napra kell bezárni.”

(2) A Jöt. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep esetében a vámhatóság mérlegelheti az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki termékkészletének ellenőrzése során megállapított többlet mennyisége termékenként nem haladja meg az 500 litert.”

65. § (1) A Jöt. 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során lefoglalja a büntetőeljárásban le nem foglalt]

„d) a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort,”

(2) A Jöt. 81. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:

[(1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során lefoglalja a büntetőeljárásban le nem foglalt]

„e) jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztilláló berendezést, dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt, továbbá az a)-d) pontban említett termék előállítására, felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt.”

(3) A Jöt. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lefoglalt terméket, egyéb tárgyat és eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jövedéki bírság megállapításának van helye. A szállításra használt eszköz abban az esetben kobozható el, ha a szállítóeszköz tulajdonosa az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti terméket előállító, forgalmazó vagy azt birtokoló személy, illetve ha a szállítóeszköz tulajdonosának az ügy összes körülményére tekintettel tudnia kellett arról, hogy szállítóeszközével az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti terméket szállítanak. Az elkobzásról a jövedéki bírságot megállapító, illetve ismeretlen tettes esetén az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.”

(4) A Jöt. 81. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Az elkobzott termékek közül]

„a) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort meg kell semmisíteni;”

66. § A Jöt. 84. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételt a cseppfolyós gáztöltőre és a sűrített gáztöltőre 2000. január 1-jétől, a sörfőzdére és a bérfőzést végző szeszfőzdére 2001. január 1-jétől, a bor adóraktárra 2002. január 1-jétől kell teljesíteni. A 19. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesítésére vonatkozó nyilatkozatra a (3) bekezdésnek a nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

67. § A Jöt. 85. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:

„(7) Azt a bortermelőt, aki (amely) a bor adóraktári engedély iránti kérelmét e törvény rendelkezései szerint 2000. június 30-áig benyújtja és megfelel a 7. § 18. pontjában előírt feltételeknek (kivéve a 2 éves működésre vonatkozó feltételt), az adóraktári engedélye kiadásakor megbízható adósnak kell tekinteni.”

68. § A Jöt. kiegészül a következő címmel és a következő 88/A. §-sal:

„Termékmeghatározás

88/A. § A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet alapján gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett, a 2208 vámtarifaszám alá osztályozandó termékek 2003. december 31-éig nem tekintendők az e törvény hatálya alá tartozó jövedéki terméknek.”

69. § (1) A Jöt. 89. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg]

„a) a mezőgazdasági termékek előállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdőművelési ágakban a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj jövedéki adója 80 százalékának - az igény benyújtásának napjától számított 30 napon belüli - visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,

1. a szántó művelési ágban 90 liter/ha/év,

2. a kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter/ha/év,

3. a gyep művelési ágban 12 liter/ha/év,

4. a halastó esetében 55 liter/ha/év,

  Vissza az oldal tetejére