Időállapot: közlönyállapot (1999.XII.23.)

1999. évi CXX. törvény

a büntető jogszabályok módosításáról * 

1. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az)

„b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,”

(2) A Btk. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő.”

(3) A Btk. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.”

2. § A Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2-3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha)

„2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-(5) bek., 197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3) bek., 200. § (2)-(3) bek., 259. § (2)-(4) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(4) bek.],

3. bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése [205. § (3) bek. b) pont], kerítés [207. § (3) bek. c) pont], embercsempészés [218. § (3) bek.], pénzmosás [303. § (3) bek. a) pont], devizabűncselekmény [309. § (5) bek. c) pont], adó- és társadalombiztosítási csalás [310. § (5) bek. b) pont], csempészet és vámorgazdaság [312. § (4) bek. c) pont], lopás [316. § (7) bek. c) pont], csalás [318. § (7) bek. c) pont], zsarolás [323. § (3) bek.], orgazdaság [326. § (6) bek. c) pont],”

(miatt szabták ki.)

3. § A Btk. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti.

(3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e.”

4. § A Btk. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, e § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető átruházott, feltéve, hogy a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.

(3) Ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át, a vagyonelkobzás akkor rendelhető el, ha a gazdálkodó szervezet ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagjának vagy tisztségviselőjének az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.

(4) A (2)-(3) bekezdés esetén a vagyonelkobzás elrendelhető akkor is, ha a megszerző személyében jogutódlás következett be.

(5) A vagyonelkobzást pénzösszegben kell elrendelni, ha a vagyont az elkövető jóhiszemű harmadik személyre, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott módon gazdálkodó szervezetre ruházta át.”

5. § A Btk. 112. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi rendelkezése az (1) bekezdés megjelölésre módosul:

„(2) A fiatalkorú esetében a feltételes szabadságra bocsátás a 47. § (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján nem zárható ki.”

6. § (1) A Btk. 137. §-ának 2. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:)

„i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben;”

(2) A Btk. 137. §-ának 5., 9. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;”

„9. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;”

„12. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését is érteni kell;”

(3) A Btk. 137. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„17. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

7. § A Btk. 138/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege

a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,

b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,

c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,

d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,

e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad.”

8. § A Btk. 148. §-a és címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:

„A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés

148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő (368. §) ellen követi el.”

9. § A Btk. 154. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Tiltott toborzás

154. § Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra, vagy katonai kiképzésre toboroz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

10. § A Btk. 166. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

11. § A Btk. 195/A. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tiltott pornográf felvétel készítése

(1) Aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, ilyen képfelvételt forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt más számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

12. § A Btk. 211. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során”

13. § A Btk. 213. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

„a) engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély vagy nyilvántartásba vétel szükséges,”

(vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.)

14. § A Btk. 258/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

15. § (1) A Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt)

„b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva”

(követik el.)

„(4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

16. § A Btk. 260. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.

(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

17. § A Btk. 277. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

18. § A Btk. 300/C. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés)

„c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen jelentős kárt okoz.”

19. § A Btk. 303. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy”

20. § A Btk. 309. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) különösen jelentős értékre,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékre,

c) bűnszervezet tagjaként

követik el.

(6) Aki a bűncselekményt jelentős, vagy ezt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

21. § A Btk. 310. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magánnyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,

b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti.”

22. § A Btk. 310/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése

310/A. § (1) Aki a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege jelentős mértékben csökken.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított munkaadói vagy munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel a munkaadói vagy a munkavállalói járulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat benyújtásáig a munkaadói vagy munkavállalói járulék tartozását, illetve a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás tartozását kiegyenlíti.”

23. § A Btk. 310/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„310/B. § (1) Az a foglalkoztató, aki a biztosított részére járó személyi jellegű juttatásból levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetését önhibájából elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a foglalkoztató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó, aki a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege jelentős mértékű, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű.

(4) Az elkövető nem büntethető, ha a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

(5) Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tettesként a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy követheti el.”

24. § A Btk. 312. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) különösen jelentős értékű vámárura,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura,

c) bűnszervezet tagjaként

követik el.”

25. § A Btk. 313/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bankkártyával visszaélés különösen jelentős kárt okoz,

b) a különösen nagy kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.

(7) A (2)-(6) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártyával visszaélést a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”

26. § A Btk. 316. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a

a) a lopást különösen jelentős értékre,

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,

c) a lopást bűnszervezet tagjaként

követik el.”

27. § (1) A Btk. 317. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha)

„c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra”

(követik el.)

(2) A Btk. 317. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,

b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.”

28. § A Btk. 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,

b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,

c) a csalást bűnszervezet tagjaként

követik el.”

29. § A Btk. 319. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A büntetés bűntett miatt)

„d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt”

(okoz.)

30. § A Btk. 320. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.”

31. § A Btk. 321. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást)

„a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,”

(követik el.)

32. § A Btk. 322. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan

követik el.”

33. § A Btk. 324. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.”

34. § A Btk. 326. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen nagy értékre,

b) jelentős értékre üzletszerűen

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen jelentős értékre,

b) különösen nagy értékre üzletszerűen,

c) bűnszervezet tagjaként

követik el.”

35. § A Btk. 329. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„329. § (1) Aki

a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,

b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, az ipari minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás.”

36. § A Btk. 329/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése

329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,

c) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt

okozva követik el.

(4) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

37. § A Btk. a következő alcímmel és 329/B. §-sal egészül ki:

„Szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása

329/B. § (1) Aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett

a) készít, előállít,

b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg a előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.”

38. § A Btk. a következő alcímmel és 329/C. §-sal egészül ki:

„Jogkezelési adat meghamisítása

329/C. § Aki más szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

39. § A Btk. a következő alcímmel és 329/D. §-sal egészül ki:

„Iparjogvédelmi jogok megsértése

329/D. § (1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy ipari mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,

b) üzletszerűn

követik el.

(3) A büntetés

a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt

okozva követik el.”

40. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá - a Btk. 310-310/B. §-ában nem említett - külön törvényben vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteherfizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít.

(2) A Btké. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyes bűncselekmények értékhatárai

27. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha

a) az adó-, társadalombiztosítási csalás (310. §) esetén az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel,

b) a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése (310/A. §) esetén a munkaadói, illetve munkavállalói járulék, valamint rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevétel,

c) a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (310/B. §) esetén a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel

összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg.

(2) Nem valósul meg bűncselekmény, ha

a) a fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A. §) során az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - ötvenezer forintot nem halad meg,

b) a hanyag kezelést (320. §) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.”

(3) A Btké. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha

a) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,

b) az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre,

c) az árdrágítást (301. §) csekély mennyiségű árura, vagy csekély mértékű nyereség elérése végett,

d) a deviza-bűncselekményt (309. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,

e) a csempészetet és a vámorgazdaságot (312. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű vámárura,

f) a bankkártyával visszaélést tízezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.] okozva,

g) a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) tízezer forintot meg nem haladó értékre,

h) a csalást (318. §), a rongálást (324. §) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva,

i) a hűtlen kezelést (319. §) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,

j) a sajtórendészeti vétséget (213. §) csekély mennyiségű sajtótermékre

követik el.”

41. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 77. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „huszonnégy óráig” szövegrész helyébe a „hetvenkét óráig” szövegrész lép.

(2) Az Sztv. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabálysértési őrizet a (3) bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság határozatának meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart.”

(3) Az Sztv. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szövegrész lép.

(4) Az Sztv. 92. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A szabálysértési ügyben az első fokú bíróság feladatait a bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.”

(5) Az Sztv. 92. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bíróság az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak.”

(6) Az Sztv. 112. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bíróság az átváltoztatás tárgyában történő döntését követően a 92. § (8) bekezdése szerint jár el.”

(7) Az Sztv. 115. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bíróság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben tárgyalás mellőzésével, az iratok alapján jár el.”

(8) Az Sztv. 119. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A megyei bíróság elnöke ezekre az eljárásokra - a megyei rendőrfőkapitány javaslatára - más helyi bíróság illetékességét is megállapíthatja.”

(9) Az Sztv. 126. §-ának (2) bekezdésében a „huszonnégy óra” szövegrész helyébe a „hetvenkét óra” szövegrész lép, egyúttal a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fellebbezésre vonatkozó nyilatkozatokat követően a bíróság a határozatát nyomban írásba foglalja és kézbesíti az eljárás alá vont személynek, a védőnek, valamint a rendőrség képviselőjének.”

(10) Az Sztv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„127. § A határozattal szembeni fellebbezés elintézésére a 121-124. §-okban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a megyei bíróság a határozatának egy kiadmányát közvetlenül megküldi az eljárást kezdeményező rendőrségnek.”

(11) Az Sztv. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

„Önkényes beköltözés

139/A. § (1) Aki a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával vagy intézkedésével feljogosította volna,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

(12) Az Sztv. 143. §-ának (4) bekezdésében a „rendőrség” szó helyébe a „bíróság” szó lép.

(13) Az Sztv. a következő 156/A. §-sal egészül ki:

„Járművezetés az eltiltás tartama alatt

156/A. § (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

(14) Az Sztv. 157. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 157. § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Aki

a) tízezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,

b) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva bankkártyával visszaélést, csalást, szándékos rongálást,

c) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

„(5) Aki a tízezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el,

elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

42. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadaslombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi.”

(2) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 10. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f) az első és másodfokon, illetve harmadfokon, valamint a perújítás vagy a rendkívüli felülvizsgálat, illetőleg felülvizsgálat, valamint a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;”

43. § (1) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.

(2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani.”

(2) A Bv. tvr. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki.

„(4) A fiatalkorúak börtönében vagy fogházában töltendő szabadságvesztés esetén a 24/A. § rendelkezései a felnőttkorban elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés tekintetében nem alkalmazhatók.”

44. § (1) Ez a törvény 2000. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) a Btk. 258/A. §-ának 1. pontja, 309. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 316. §-a (6) bekezdésének c) pontja, 318. §-a (6) bekezdésének c) pontja, 333. §-ának 2. pontja,

b) a Btké. 27/A. §-a, 27/B. §-a, 27/C. §-a, 27/D. §-a és e §-ok mindegyikének alcíme,

c) az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 4. §-a

a hatályát veszti.

(2) Ha 1999. március 1-jét követően a fiatalkorú elítélt feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből történő kizárása a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján történt, a büntetés-végrehajtási intézet hivatalból tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása iránt. A büntetés-végrehajtási bíró a Be. 359. §-ának megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) A bírósági titkár az e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróságra érkezett - a tárgyalás mellőzésével elintézhető - szabálysértési ügyben is eljárhat.

45. § (1) Ha e törvény rendelkezései folytán a korábbi büntető jogszabály szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, a büntetőügyben eljáró hatóság a szabálysértésekre irányadó elévülési időn belül a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illtékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak küldi meg az ügy iratait.

(2) Ha a szabálysértés már elévült, a büntetőügyben eljáró hatóság az eljárást megszünteti.

(3) A Btk. 310/A. §-a szerinti bűncselekmény elnevezésének az e törvénnyel történt módosítása a korábbi törvény szerinti elnevezésű bűncselekmény elkövetése miatt az elkövető felelősségre vonását nem zárja ki.


  Vissza az oldal tetejére