Időállapot: közlönyállapot (1999.XII.23.)

1999. évi CXXII. törvény

egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról * 

I.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerő-piaci szervezet e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.”

2. § Az Flt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére elsősorban a III. fejezetben meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatásokat kell alkalmazni.”

3. § Az Flt. 8. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

[(4) A helyi önkormányzat döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Ezen túlmenően:]

„a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz a munkanélküliek részére történő közhasznú foglalkoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthető, aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását,”

4. § Az Flt. III. fejezetének „A foglalkoztatást elősegítő támogatások” címe helyébe a „Munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások” cím lép, és e címet követően az Flt. a „Munkaerő-piaci szolgáltatások” alcímmel és a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A munkaerő-piaci szervezet a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.

(2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők:

a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása,

b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

c) munkaközvetítés.

(3) Támogatás nyújtható annak, aki a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel nyújtja.

(4) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat - ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat - a szolgáltatások szakmai követelményeit a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit. A szociális és családügyi miniszter a rendeletnek a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás szolgáltatásra vonatkozó szabályait a gazdasági miniszterrel egyetértésben adja ki.”

5. § Az Flt. 16/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha

a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében,

b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy

c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és

d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.”

6. § Az Flt. a 19/A. §-át követően a következő alcímmel és 19/B. §-sal egészül ki:

„Munkaerő-piaci programok támogatása

19/B. § (1) A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerő-piaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő munkanélküli számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól - a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon - a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.”

7. § Az Flt. 20. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„20. § (1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-18/A. §-ban, a 19/A-19/B. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.

(2) A szociális és családügyi miniszter - a MAT véleményének meghallgatásával - rendeletben határozza meg a 14-19. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait.”

8. § (1) Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Ha a 16-18/A. §-ban, valamint a 19/B. §-ban meghatározott támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatás felhasználására vonatkozóan.”

(2) Az Flt. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatás jogszabály alapján visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig számolt jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a külön jogszabályban meghatározott módon számított késedelmi kamat terheli. A támogatást nyújtó szerv vezetője különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamatok, továbbá - a munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől. Ez a jogkör az eljárás bármely szakaszában gyakorolható.”

9. § Az Flt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A munkanélküli részére - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - ellátásként munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, valamint költségtérítés jár. Az 58. § (9) bekezdésében szabályozott kiegészítő segélyre a 37-38. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

10. § (1) Az Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[25. § (1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]

„b) a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább kétszáz nap munkaviszonnyal rendelkezik,”

(2) Az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha]

„c) a várható kereset a munkanélküli járadék összegét, illetőleg - amennyiben a munkanélküli járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,”

11. § Az Flt. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(7) A munkanélküli járadéknak a szünetelést követően történő folyósítása esetén - ha a szünetelés 540 napnál hosszabb ideig tartott - a munkanélküli járadék alsó határának számításánál az öregségi nyugdíjnak az ismételt folyósítás kezdő napján hatályos összegét kell figyelembe venni.”

12. § (1) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkanélküli járadék folyósítási idejét az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának alapulvételével kell kiszámítani oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.”

(2) Az Flt. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkanélküli járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap.”

(3) Az Flt. 27. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Annak részére, aki a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli járadék folyósításának ideje alatt, annak kezdő időpontjától számított 180 napon belül kezdi meg, és a képzés időtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimeríti, a munkanélküli járadékot a képzés hátralévő időtartamára - legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig - tovább kell folyósítani. A 14. § (8) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.”

13. § (1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]

„d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,”

(2) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli]

„f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

g) a munkanélküli járadék folyósítási idejét kimerítette.”

14. § Az Flt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a munkanélküli járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában meghatározott feltételek, a munkanélküli járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel - figyelemmel a 26. § (7) bekezdésében foglaltakra - tovább kell folyósítani.”

15. § (1) Az Flt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[30. § (1) A munkanélküli részére - kérelmére - nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kell megállapítani, ha]

„b) legalább 140 napon át munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamát kimerítette,”

(2) Az Flt. 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását]

„a) a kereső tevékenység időtartamára,”

(3) Az Flt. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytat kereső tevékenységet, a nyugdíj előtti munkanélküli segély havi összegét az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka napjaira jutó összeggel csökkentetten kell folyósítani. Az egy napra jutó összeg kiszámítására megfelelően alkalmazni kell az (5) bekezdésben foglaltakat.”

(4) Az Flt. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(8) Ha a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítása szünetelésének oka megszűnik, azt a munkanélküli részére tovább kell folyósítani, feltéve, ha öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.”

16. § Az Flt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Aki munkanélküli ellátásban részesül, az ellátással összefüggő körülményeiben bekövetkezett változást a tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles bejelenteni a munkaügyi központnak. A munkanélküli ellátásban részesülő személy az általa folytatott kereső tevékenységet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.

(2) Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyát nem kell előre bejelenteni, de alkalmi munkavállalói könyvét a munkanélküli ellátás számfejtése előtt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”

17. § Az Flt. 37. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.

(4) A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás visszakövetelésétől. Ezt a jogát az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.”

18. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

„c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem a munkaerő-piaci szervezet által nyújtott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására, a MAT működtetésére, a megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint a keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

g) működési alaprészt a megyei (fővárosi) munkaügyi központok, valamint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ törvényben meghatározott alapfeladatai ellátására, továbbá fejlesztésére, a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség munkaerő-piaci ellenőrzési feladatainak ellátásához történő hozzájárulásra;

(2) Az Flt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók az alap könyvvizsgálatának díja arányosan, valamint az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”

(3) Az Flt. 39. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

„(5) A Munkaerőpiaci Alapon belül a (3) bekezdésben felsorolt alaprészeken kívül munkahelyteremtési és foglalkoztatásfejlesztési célelőirányzatot kell elkülöníteni. A célelőirányzat felhasználásáért a költségvetés általános szabályai szerint a gazdasági miniszter a felelős.

(6) A Munkaerőpiaci Alap külön jogszabályban foglaltak szerint hozzájárul a települési önkormányzatoknak a munkanélküliek és az Szt. szerinti rendszeres szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai megvalósításához.”

19. § (1) Az Flt. 39/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) A Munkaerőpiaci Alappal - a 39. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a szociális és családügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a) a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint a MAT-tal,

b) a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprésze tekintetében az oktatási miniszterrel

megosztva gyakorolja.”

(2) Az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Munkaerőpiaci Alap összesített bevételi és kiadási előirányzatát és annak az alaprészek, valamint a 39. § (5) bekezdésében meghatározott célelőirányzat közötti megosztását az Országgyűlés összevont jogcímenként (kiemelt előirányzatokként) az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belül további jogcímeket a szakképzési alaprész tekintetében az oktatási miniszter, a többi alaprész tekintetében a szociális és családügyi miniszter állapítja meg.”

20. § (1) Az Flt. 43. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

„c) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;”

(2) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pont megjelölése e)-g) pontra változik:

[(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:]

„d) az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásra;”

21. § Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális és családügyi miniszter, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.”

22. § Az Flt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A Szociális és Családügyi Minisztérium és a munkaügyi központ határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot - bíróság által megváltoztatható.”

23. § Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában]

„e) kereső tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt;

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja,

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.”

24. § Az Flt. 58. §-ának (5) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:

[(5) E törvény alkalmazásában]

„n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 2. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogviszony,

o) közhasznú tevékenység: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c) pontjában felsorolt tevékenységek.”

II.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

25. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.”

(2) Az Szt. 3. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

„(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.”

26. § Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése a) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;”

27. § Az Szt. 32/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/C. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, egyedülálló esetén 95%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40%-át nem éri el.

(4) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat két évente legalább egyszer felülvizsgálja.”

28. § Az Szt. 32/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/D. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: főjegyző) részére.

(2) A főjegyző az időskorúak járadékában részesülő hajléktalanról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti, és gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékát három hónap időtartamon keresztül nem veszi át, a támogatás folyósítását a főjegyző szünetelteti, és erről a tényről a járadékot megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított járadék folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a járadékot korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.

(5) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított időskorúak járadékának összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.”

29. § Az Szt. 37/A-37/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki

a) a 18. életévét betöltötte és aktív korú, továbbá

aa) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy

ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg

ac) fogyatékossági támogatásban részesül,

b) aktív korú nem foglalkoztatott,

feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át

és vagyona sem neki, sem családjának nincs.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki

a) a munkanélküli járadék, illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, vagy

b) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzattal vagy a megyei, fővárosi munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ), illetőleg annak kirendeltségével legalább egy év időtartamig együttműködött

és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.

(4) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a rendszeres szociális segély iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.

(6) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatás megszervezésére köteles. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka (a továbbiakban együtt: az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás) biztosításával teljesíthető. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában települést érintő közfeladat alatt azt az állami vagy helyi önkormányzati feladatot kell érteni, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.

(8) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását harminc napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, úgy - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg részére.

(9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által a (6) bekezdés szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha

a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és

b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

37/B. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak

a) a személynek, aki

aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70%-át,

ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;

b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki

ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,

bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt,

bc) katonai szolgálatot teljesít,

bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadékra jogosultságot szerzett,

be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés bb) pontja szerinti megszüntetési esetet - ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra való jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei [37/A. § (2) bek. b) pont] egyébként fennállnak.

37/C. § Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

37/D. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzattal, és/vagy az általa kijelölt szervvel együttműködni köteles.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy

a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba véteti magát, és

b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá

c) a települési önkormányzat, illetőleg a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy

d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében szabályozott programban részt vesz.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás a 18. §-ban foglaltakon túl az aktív korú nem foglalkoztatott személy iskolai végzettségét és szakképzettségét tartalmazza.

(4) A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára abban az esetben írhat elő a munkaügyi központ kirendeltségével történő - a (2) bekezdés c) pontja szerinti - együttműködési kötelezettséget, ha erről a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodott.

(5) Ha a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt a munkaügyi központ kirendeltségével történő együttműködésre kötelezi, erről a segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell.

(6) A települési önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként

a) a családsegítő szolgálattal, vagy

b) a kijelölt szociális intézménnyel, vagy

c) a munkaügyi központ kirendeltségével

való - (2) bekezdés d) pontja szerinti - együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel, illetőleg a c) pontban megjelölt esetben a települési önkormányzat és a munkaügyi központ erről megállapodást kötött. Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat, szociális intézmény vagy munkaügyi központ kirendeltsége és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.

(7) A (6) bekezdés szerinti együttműködési programnak a rendszeres szociális segélyben részesülő személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia. Együttműködési program különösen az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló csoportos foglalkoztatáson, tanácsadáson való részvétel, a munkavégzésre történő felkészülési programokon való részvétel.

(8) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza a 37/D. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá az együttműködési programok típusait és az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.

37/E. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege

a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70%-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a( pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni a települési önkormányzat jegyzőjének.

(3) A települési önkormányzat a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésének időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti.

37/F. § A települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálata nyomán megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha - az általános jogosultsági feltételek fennállta mellett - a 37/D. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a települési önkormányzattal, illetőleg az általa kijelölt szervvel együttműködött.

37/G. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek.

(2) A főjegyző a rendszeres szociális segélyben részesülő hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott nyilvántartást vezeti és gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

(3) Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segélyt három hónapi időtartamon keresztül nem veszi át, a segély folyósítását a főjegyző szünetelteti és erről a tényről a segélyt megállapító önkormányzatot tájékoztatja, amely dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.

(4) Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több önkormányzat döntése szerint egyidejűleg kellene rendszeres szociális segélyt folyósítani, csak az utóbb megállapított segély folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző tájékoztatja a segélyt korábban megállapító önkormányzatot az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről.

(5) A hajléktalan aktív korú nem foglalkoztatott személy a 37/D. §-ban előírt együttműködési kötelezettsége azzal a települési önkormányzattal áll fenn, amelynek határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.

(6) A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély összegét a Belügyminisztérium megtéríti a fővárosi önkormányzat részére.

(7) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.”

30. § (1) Az Szt. 124. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A rendszeres szociális segély 37/E. § szerint folyósított összegének 75%-át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.”

(2) Az Szt. 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása összegének 75%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti.”

31. § Az Szt. 125. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„125. § A települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásaihoz, továbbá a rendszeres szociális segélyt kérelmező foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák működési és fejlesztési költségeihez az állam

a) az állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással (a továbbiakban: szociális normatíva);

b) kötött felhasználású foglalkoztatási támogatással;

c) a fenntartott szociális intézmények után járó normatív állami támogatással (a továbbiakban: szociális intézményi normatíva);

d) kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá.”

32. § Az Szt. 132. §-ának (1) bekezdése a következő új i)-j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]

„i) a foglalkoztatási támogatás igénylésével, elszámolásával kapcsolatos szabályokat,

j) a szociális rászorultság megállapításának részletes szabályait a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás igénybevétele szempontjából.”

III.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

33. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek]

„(2) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a 14. §-ban meghatározott állami irányítási feladatok végrehajtásának - a munkabiztonság területén történő - kezdeményezésére, előkészítésére és elősegítésére, valamint az általános munkabiztonsági hatóságok ellátására létrehozott önálló központi hivatal, amelynek élén elnök áll.”

(2) Az Mvt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szociális és családügyi miniszter nevezi ki az OMMF elnökét, elnökhelyettesét, valamint meghatározza az OMMF központi szakmai irányítási feladatait - ideértve a (3) bekezdés szerinti tevékenységet -, a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek működésének részletes szabályait. Az OMMF területi szervei az igazgató által irányított munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, amelyek keretében munkabiztonsági és munkaügyi felügyelők működnek.”

34. § Az Mvt. 79. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

[79. § A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében]

„d) a 80. §-ban meghatározott keretben javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására, továbbá saját adataival, megállapításaival szükség szerint segíti a munkavédelmi információs rendszer működését.”

35. § Az Mvt. 80. §-a és címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A pénzbírságok felhasználása

80. § (2) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot az OMMF kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen címen fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírságösszeg fele nyilvános pályáztatás útján kizárólag az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés céljainak támogatására, valamint fennmaradó része a közcélú állami munkavédelmi információs rendszer [14. § (1) bekezdés e) pontja] folyamatos működtetésére használható fel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázati és információs rendszer részletes szabályait a szociális és családügyi miniszter - az egészségügyi, valamint a gazdasági miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.”

36. § (1) Az Mvt. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését az e törvényben és külön jogszabályban megállapított jogállással és hatáskörrel rendelkező OMMF, ÁNTSZ és a bányafelügyelet, illetve ezek területi szervei (a továbbiakban együttesen: felügyelet) általános jelleggel látják el.”

(2) Az Mvt. 83. §-a előtti alcímben a „felügyelőségek” szövegrész helyébe a „felügyelőségei” szövegrész lép.

IV.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

37. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra (a továbbiakban: foglalkoztató), aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony, továbbá külföldit vagy fiatalkorút foglalkoztatásra irányuló jogviszony, illetve a (3) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alapján foglalkoztat.”

(2) A Met. 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik]

„b) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.”

38. § A Met. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) A munkaügyi ellenőrzést - az e törvényben foglalt kivételekkel - az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei (fővárosi) felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői (a továbbiakban együtt: felügyelő) látják el.”

39. § A Met. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések,

b) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség,

c) a munkáltató nyilvántartási kötelessége,

d) a hátrányos megkülönböztetés tilalma,

e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,

g) jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér öszegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,

h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállításának és kiadásának,

i) a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,

j) a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,

k) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,

l) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályok,

m) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok

megtartására.

(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés d) és k)-m) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében bejelentésre folytatja le.”

40. § A Met. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.”

41. § (1) A Met. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:

a) felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,

b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli jövőre nézve történő megszüntetésére,

c) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés e), f), i) pontok esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,

d) a 3. § (1) bekezdésének i) pontjában foglaltak megsértése esetén kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelességének teljesítésére,

e) kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,

f) javaslatot tehet a 7. §-ban foglaltak szerint munkaügyi bírság kiszabására,

g) szabálysértési eljárást folytathat le.”

(2) A Met. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult.”

42. § A Met. 7. §-a (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a 3. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése több munkavállalót érint. Munkaügyi bírság e feltétel hiányában is kiszabható a 3. § (1) bekezdésének d), k), l), m) pontjában foglaltak megsértése esetén.

(2) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb jogkövetkezmények - a 6. § (1) bekezdés g) pontját kivéve - alkalmazása, valamint a munkaügyi bírság egyidejű kiszabása esetén egy határozatot kell hozni.”

43. § A Met. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A felügyelő, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el. A bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(2) A felügyelő a megyei (fővárosi) felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől).

(3) Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára annak a megyei (fővárosi) felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.

(4) A 3. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakkal összefüggésben folytatott ellenőrzés során a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseket.”

44. § A Met. 9. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) E törvény alkalmazásában]

„b) munkabéren: a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint az ügyészségi szolgálati jogviszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényben és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben foglalt javadalmazást”

(is érteni kell.)

V.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

45. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”

(2) A Gyvt. 19. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet vizsgálatát akkor írhatja elő, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(7) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét

meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(8) A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendszeres támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a (6) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.”

46. § A Gyvt. 20. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit - a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete évente legalább egyszer felülvizsgálja.”

47. § A Gyvt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév szeptember hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a szeptember hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.”

48. § A Gyvt. 144. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermektartásdíj megelőlegezésének, az otthonteremtési támogatásnak, valamint a 20/A. § szerinti egyszeri támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés előleg nyújtásával biztosítja.”

VI.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

49. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, az 1998. évi LXXXVI. törvénnyel módosított 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 22-23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Fot. a következő új 23/A-23/F. §-sal egészül ki:

„22. § A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

A jogosulti kör meghatározása

23. § (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos).

e) az a)-d) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),

f) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

(2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki

a) vakok személyi járadékában,

b) magasabb összegű családi pótlékban

részesül.

(3) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;

b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

(4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.

A fogyatékossági támogatás mértéke

23/A. § A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 50%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,

b) 80%-a,

ba) a 23. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti esetben,

bb) a 23. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

Hatásköri, eljárási szabályok

23/B. § (1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) hatáskörébe tartozik. A MEP határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) bírálja el.

(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a MEP a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerinti illetékes MEP-nek.

(3) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben az igényt el kell utasítani.

23/C. § (1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) illetékes szakértő bizottsága végzi.

(2) A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - öt évenként az OOSZI felülvizsgálja.

23/D. § (1) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A fogyatékossági támogatásra vonatkozó államigazgatási ügyben az érdemi határozatot az igény benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni.

(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a MEP-et.

(4) Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.

(5) A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése

23/E. § (1) A fogyatékossági támogatást a MEP folyósítja.

(2) A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

(3) A fogyatékossági támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

(4) Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki

a) arra nem jogosult, vagy

b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.

(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb mint három év telt el.

(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a MEP legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

A nyilvántartásra, adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

23/F. § (1) A MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;

b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását;

c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;

d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

f) a felülvizsgálat időpontját,

g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).

(2) A MEP a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.

(3) A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

(4) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.”

50. § A Fot. 30. §-a (1) bekedésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki.

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a súlyos fogyatékosság minősítésének, felülvizsgálatának részletes szabályait,

b) a fogyatékossági támogatás folyósításának, elszámolásának szabályait;

d) a Fogyatékosügyi Tanács szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.”

VII.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

51. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 4. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;”

52. § A Cst. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig - de legfeljebb a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig - jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását a külön jogszabályban előírtak szerint igazolták.”

53. § A Cst. 9. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azután a gyermek után, akire tekintettel tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően folyósított iskoláztatási támogatásnak a havi összege nem lehet kevesebb a korábban utána folyósított magasabb összegű családi pótlék összegénél.”

VIII.

Záró rendelkezések

54. § (1) A törvény 1-17. §-a, 18. §-a - az e § (2) bekezdésében meghatározott részei kivételével - 20-23. §-a a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba. Ezzel az időponttal egyidejűleg az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése, 21. §-ának (5) bekezdése, 28. §-ának (4)-(5) bekezdése, 39. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2. alpontja, valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. §-a (2) bekezdésének k) pontja hatályát veszti.

(2) A törvény 18. §-a (1) bekezdésének az Flt. 39. §-a (5) bekezdésének g) pontját megállapító része, 18. §-a (3) bekezdésének az Flt. 39. §-a (5) bekezdését megállapító része, 19. §-a, 25. §-a, 30. §-a, 33-48. §-a, valamint 59. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba. Ettől az időponttól kezdődően az Flt. 17. §-ának a)-b) pontja, a 18. §-át megelőzően a „Munkahelymegőrzés támogatása” alcím, valamint 18. §-a, 20. §-ának (3) bekezdése, 39/A. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „- foglalkoztatási alaprész tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben -”, c) pontjában a „- a foglalkoztatási alaprészt illetően a gazdasági miniszter egyetértésével -”, a 39/A. §-a (9) bekezdésében „a foglalkoztatási alaprész központi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel,” a 39/B. § (1) bekezdésében a „- a foglalkoztatási alaprész központi pénzügyi kerete tekintetében a gazdasági miniszterrel egyetértésben hozott -,” szövegrész, 49. §-a (2) bekezdésének c) pontja (4) bekezdése, 51. §-a, 51/A. §-ának (8) bekezdése, valamint a Met. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályát veszti és az Flt. 10. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „gazdasági miniszter” szövegrész helyébe a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész, 17. §-át megelőzően a „Munkahelyteremtés támogatása” alcím helyébe „Önfoglalkoztatás támogatása” alcím, 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában a „foglalkoztatási alaprész” szövegrész helyébe a „39. § (5) bekezdésében meghatározott célelőirányzat” szövegrész, a 39/A. §-a (5) bekezdésének felvezető szövegében a „gazdasági miniszter” szövegrész helyébe a „szociális és családügyi miniszter” szövegrész, az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében a „70%-át” szövegrész helyébe a „75%-át” szövegrész lép.

(3) A törvény 27-28. §-a, a 29. §-a - az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része kivételével -, valamint 31-32. §-a 2000. május 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Szt. 25. §-ának (3) bekezdésében „a munkanélküliek jövedelempótló támogatását” szövegrész, továbbá az Szt. 33-37. §-a, és a 33. §-át megelőző „Munkanélküliek jövedelempótló támogatása” alcím hatályát veszti. Az Szt. 33-37. §-ának rendelkezéseit azonban az e törvény 56. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben tovább kell alkalmazni.

(4) A törvény 5. §-át azokra a támogatás iránti kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követően nyújtanak be.

55. § (1) Annak részére, aki az 54. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőzően a munkanélküli járadék jogosultsági feltételeivel rendelkezik, és a munkanélküli járadék iránti kérelmét eddig az időpontig benyújtja, a munkanélküli járadék folyósításának időtartamát ezen időpontot megelőző napon hatályban lévő szabályok alapján kell megállapítani.

(2) A munkanélküli ellátásnak kereső tevékenység folytatása melletti folyósítására az 54. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő 2. hónap első napjáig az 54. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni feltéve, ha a munkanélküli járadék folyósítása, valamint az az alatt folytatott kereső tevékenység ezen időpontot megelőzően kezdődött, és a kereső tevékenységet a munkaügyi központnak ezen időpontot megelőzően bejelentették.

(3) A törvény 12. §-ának (3) bekezdését, valamint 54. §-a (1) bekezdésének az Flt. 14. §-ának (6) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezését arra kell alkalmazni, aki a munkanélküli járadék iránti kérelmét az 54. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően nyújtja be.

(4) A törvény 15. §-ának (1) bekezdését arra a munkanélkülire kell alkalmazni, akinek a munkanélküli járadék folyósításának időtartamát az 54. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól hatályos szabályok szerint állapították meg.

56. § (1) Annak a munkanélkülinek, akinek jövedelempótló támogatásra való jogosultsága 2000. május 1-jét megelőzően keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000. április 30-ig benyújtja, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani.

(2) Annak a munkanélkülinek, akinek 2000. május 1-jét megelőzően jövedelempótló támogatásra való jogosultságát megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani.

(3) Annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszüntetését követően, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani.

(4) Annak az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, akinek a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát 2000. május 1-je előtt állapították meg, az e törvénnyel megállapított Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatának időpontjától áll fenn.

(5) Az a települési önkormányzat, amely a rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének tárgyában önkormányzati rendeletet alkotott, köteles a rendeletét e törvény kihirdetésétől számított öt hónapon belül felülvizsgálni.

57. § (1) A törvény 33-44. §-ának rendelkezéseit 2000. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 35. § által megállapított, az Mvt. 80. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatálybalépés előtt befolyt, de még meg nem hirdetett bírságösszeg felhasználására is alkalmazni kell.

(3) 2000. január 1-jétől a megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezeteibe tartozó megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi főfelügyelőség területi szerveiként folytatják működésüket.

58. § (1) A törvény 49-50. §-a 2000. szeptember 1-jén lép hatályba, azonban fogyatékossági támogatásra való jogosultságot legkorábban 2001. július 1-jétől lehet megállapítani.

(2) A törvény 26. §-a, 29. §-ának az Szt. 37/A. §-a (1) bekezdésének ac) pontját megállapító része, 51-53. §-a, valamint e § (3)-(7) bekezdése 2001. július 1-jén lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában a „(személyre)”, 7. §-ának (3) bekezdésében a „(személyt)”, 8. §-ának (1) bekezdésében a „(személy)” szó.

(4) Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki után 2001. június 30-án magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság áll fenn, az ellátásra 2001. július 1-jétől saját jogán lesz jogosult, de a 2000. június 30-án hatályban lévő jogszabályok alapulvételével, ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést.

(5) 2001. június 30-át követő időponttal vakok személyi járadékára való új jogosultság nem állapítható meg. A vakok személyi járadékát azonban meg kell állapítani annak a személynek, akinek a vakok személyi járadékára való jogosultsága 2001. július 1-jét megelőzően keletkezik és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2001. június 30-ig benyújtja. A 2001. július 1-jei időpont előtt megállapított vakok személyi járadékát a 2001. június 30-án hatályban lévő jogszabályok alapulvételével - ide nem értve az ellátás mértékére vonatkozó rendelkezést - tovább kell folyósítani.

(6) A vakok személyi járadékára és/vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosult személy, amennyiben egyidejűleg fogyatékossági támogatásra is jogosult lenne, úgy a választása szerinti ellátásra szerez jogosultságot.

(7) A bírósági végrehajtásról szóló, többször módosított 1994. évi LIII. törvény 74. §-a a következő új n) ponttal egészül ki:

(Mentes a végrehajtás alól)

„n) a fogyatékossági támogatás.”

59. § (1) Ahol jogszabály Érdekegyeztető Tanácsot említ, azon az Országos Munkaügyi Tanácsot kell érteni.

(2) Ahol jogszabály Népjóléti Képzési Központot, továbbá Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet említ, azon Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet kell érteni.

(3) Ahol jogszabály Országos Munkaügyi Módszertani Központot említ, azon Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központot kell érteni.


  Vissza az oldal tetejére