Időállapot: közlönyállapot (2000.II.18.)

2000. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság és a Ciprusi Köztársaság között, Budapesten, 1989. május 24-én aláírt Konzuli Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság *  és a Ciprusi Köztársaság között, Budapesten, 1989. május 24-én aláírt Konzuli Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló okiratok cseréje 1994. május 11-én megtörtént.)

2. § Az Egyezmény szövegének hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

„Konzuli Egyezmény a Magyar Népköztársaság *  és a Ciprusi Köztársaság között

A Magyar Népköztársaság *  és a Ciprusi Köztársaság

attól az óhajtól vezérelve, hogy szabályozzák a kapcsolatokat a konzuli területen, s ily módon hozzájáruljanak a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez, valamint állampolgáraik jogai és érdekei védelmének megkönnyítéséhez,

hivatkozván arra, hogy mindkét ország részese a konzuli kapcsolatokról 1963-ban, Bécsben létrejött Bécsi Egyezménynek,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Kovács László úr őnagyméltóságát,
külügyminiszterhelyettest

a Ciprusi Köztársaság elnöke
George Iacovou úr őnagyméltóságát,
külügyminisztert,

akik a következőkben állapodtak meg:

I. Rész

1. Cikk

A Szerződő Felek, a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény 73. Cikkének rendelkezéseire tekintettel, az alábbiakat alkalmazzák a könnyítések, kiváltságok és mentességek vonatkozásában:

(1) A fogadó állam a küldő állam konzuli tisztviselőjével kellő tisztelettel bánik, és megtesz minden megfelelő intézkedést a konzuli tisztviselő és a vele együttélő családtag személye, szabadsága vagy méltósága elleni bármely sérelem megakadályozására.

(2) A fogadó állam különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket és a konzuli tisztviselő lakását bármely behatolás vagy kártétel ellen, és megakadályozza a konzulátus nyugalmának vagy méltóságának csorbítását.

2. Cikk

(1) A fogadó állam megkönnyíti a küldő állam számára, hogy a fogadó állam területén, ennek törvényei és más jogszabályai szerint, a konzulátus céljára helyiségeket szerezhessen, vagy pedig segíti a küldő államot abban, hogy más módon jusson az elhelyezéshez.

(2) A fogadó állam - amennyiben ez szükséges - segítséget nyújt a küldő államnak ahhoz, hogy a konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak megfelelő elhelyezéshez jussanak, feltéve, hogy az utóbbiak nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

(3) A küldő államnak joga van arra, hogy a fogadó állam területén, ennek törvényei és más jogszabályai szerint olyan telkeket, épületeket és ezek tartozékait megszerezze, tulajdonában tartson, bármilyen időtartamra béreljen, vagy más módon tartson birtokában, melyek konzuli célokra szükségesek és alkalmasak, ideértve - amennyiben nem állampolgárai a fogadó államnak - a konzuli tisztviselők és konzuli alkalmazottak lakását is.

(4) A küldő államnak joga van arra, hogy az e cikk (3) bekezdésének megfelelően tulajdonában álló vagy bérelt telken, a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint, épületet és épületrészeket létesítsen.

3. Cikk

A konzulátus kizárólagos céljára szolgáló telek, épületek vagy épületrészek sérthetetlenek. A fogadó állam hatóságai - kivéve, ha ehhez a küldő állam konzulátusának vagy diplomáciai képviseletének vezetője, illetőleg az egyikük által kijelölt személy hozzájárult - az említett telekre, épületekbe vagy épületrészekbe nem léphetnek be. E bekezdés rendelkezéseit a konzulátus vezetőjének lakására is alkalmazni kell.

4. Cikk

A konzuli helyiségek, azok berendezése és a konzulátus vagyontárgyai, valamint közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekű célokra történő igénybevétel minden formája alól.

5. Cikk

(1) A konzulátus épületére és a bejárati kapujára, továbbá a konzulátus vezetőjének lakására, valamint az általa hivatali célra használt közlekedési eszközökre a küldő államnak a nemzeti vagy konzuli lobogója kitűzhető, valamint címere elhelyezhető.

(2) Az ebben a cikkben biztosított jog gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, rendeleteit és szokásait.

6. Cikk

(1) A konzuli irattár és a konzuli okmányok - mindenkor és bárhol is vannak elhelyezve - sérthetetlenek.

(2) Nem hivatalos jellegű okmányok és tárgyak az irattárban nem tarthatók.

7. Cikk

(1) A konzulátus jogosult a küldő állam Kormányával, a fogadó államban vagy harmadik államban működő diplomáciai képviseletével vagy más konzulátusával érintkezést fenntartani. Evégből a konzulátus igénybe veheti a távközlés valamennyi nyilvános eszközét, igénybe vehet továbbá futárt, lepecsételt csomagokat, zsákokat és tartályokat, valamint rejtjelet is használhat. A konzulátus azonban rádióállomást csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

(2) A távközlés nyilvános eszközeinek igénybevételéért a konzulátusra ugyanazok a díjszabások vonatkoznak, mint a diplomáciai képviseletekre.

(3) A konzulátus hivatalos levelezése (bármely távközlő eszközt is alkalmaz), továbbá az (1) bekezdésben említett lepecsételt csomagok, zsákok és egyéb tartályok sérthetetlenek és azokat a fogadó állam hatóságai nem vizsgálhatják meg és nem tarthatják vissza, feltéve, hogy kívülről jól látható jelzések mutatják hivatalos jellegüket. A csomagok, zsákok és a tartályok csak hivatalos levelezést és kizárólag hivatalos célokra használt tárgyakat tartalmazhatnak.

(4) A konzuli csomagok, zsákok és tartályok továbbításával megbízott személyek részére a fogadó állam ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket biztosítja, mint amelyeket a küldő állam diplomáciai futárai számára megad. Minden ilyen személyt el kell látni olyan hivatalos irattal, amely feltünteti hivatali minőségét, valamint a konzuli küldeményt képező zsákok, tartályok és csomagok számát.

8. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő mentes a fogadó állam joghatósága alól, kivéve azokat az eseteket, melyekben a küldő állam állampolgárának hagyatéki és egyéb vagyonjogi ügyeinek intézésében jár el, továbbá a jelen cikk (2) bekezdésében említett eseteket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt mentesség azonban nem nyer alkalmazást az alábbi felsorolt polgári perekben:

a) a fogadó állam területén fekvő magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó perben, kivéve, ha a konzuli tisztviselő az ingatlant a küldő állam javára, a konzulátus céljára tartja birtokában;

b) az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos perekben, amelyben a konzuli tisztviselő, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos magánszemélyként szerepel, és nem a küldő állam képviselőjeként;

c) olyan perben, amely a konzuli tisztviselő által a fogadó államban hivatalos tevékenységén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos;

d) jármű, hajó vagy repülőgép által a fogadó államban okozott balesetre vonatkozó, harmadik személy által indított kártérítési perben.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a konzuli tisztviselővel együtt lakó családtagjaira is kell alkalmazni, feltéve, hogy azok nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

(4) a) Az a konzuli alkalmazott, aki a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, és aki igazgatási vagy műszaki feladatokat ellátóként jelentettek be, mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. Az e cikk (2) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel, a hivatalos minőségben kifejtett tevékenysége körében mentes ennek az államnak polgári és államigazgatási joghatósága alól is.

b) Az a) pont első mondatának rendelkezéseit a konzuli alkalmazottal együtt lakónak bejelentett családtagjaikra is kell alkalmazni, feltéve, hogy azok nem a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

(5) Az e cikk (4) bekezdése alá nem eső konzuli alkalmazott hivatalos minőségében kifejtett tevékenysége körében - kivéve az e cikk (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat - mentes a fogadó állam joghatósága alól, feltéve, hogy annak nem állampolgára vagy állandó lakosa.

9. Cikk

(1) A 8. Cikk (5) bekezdésében meghatározott konzuli alkalmazott őrizetbe vételéről, letartóztatásáról vagy az ellene indított büntetőeljárásról a fogadó állam haladéktalanul értesíti a konzulátus vezetőjét.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell a konzuli tisztviselő, valamint konzuli alkalmazott családtagjára is, akire nézve a 8. Cikk (3) bekezdésében, illetve a 8. Cikk (4) bekezdése b) pontjában biztosított kedvezmények nem vonatkoznak.

10. Cikk

(1) a) A konzuli tisztviselőt és a konzuli alkalmazottat fel lehet kérni bírósági vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomás tételére;

b) az esetben, ha a konzuli tisztviselő vagy a 8. Cikk (4) bekezdése alá eső konzuli alkalmazott az ilyen eljárás során a tanúvallomást megtagadja, vele szemben kényszerintézkedés vagy büntetés nem alkalmazható;

c) a konzuli alkalmazott azonban a tanúvallomást nem tagadhatja meg, kivéve az e cikk (3) bekezdésében említett esetet.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a konzuli tisztviselőre és a konzuli alkalmazottra vonatkozó rendelkezéseit vele együttlakó családtagjaira is alkalmazni kell, feltéve, hogy az a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa.

(3) A konzuli alkalmazott nem köteles tanúvallomást tenni a konzulátus hivatalos tevékenysége körébe eső ügyekben, és joga van megtagadni, hogy a küldő állam jogát illetően szakértő tanúként vallomást tegyen.

(4) A fogadó állam hatóságai nem kívánják meg hivatalos iratok vagy tárgyak felmutatását.

(5) A konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott meghallgatása során a fogadó állam hatóságainak mindent meg kell tenniük arra nézve, hogy ne akadályozzák a hivatalos kötelességek teljesítésében. A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott tanúként való meghallgatását - a konzulátus vezetőjének felkérésére - lehetőség szerint írásban vagy szóban, a konzulátuson vagy az érintett személy lakásán kell foganatosítani.

11. Cikk

(1) A küldő állam lemondhat a 8. és 10. Cikkekben említett bármelyik kiváltságról és mentességről.

(2) A lemondásnak - kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet - mindig kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állammal.

(3) Ha a 8. Cikk szerint joghatósági mentességben részesülő személy keresetet indít, nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre az alapkeresettel összefüggő viszontkereset tekintetében.

(4) A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentességről való lemondást nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja az ítélet végrehajtása alóli mentességről való lemondást is, ehhez külön lemondás szükséges.

12. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott - a fogadó állam azon jogszabályainak tiszteletben tartásával, amelyek bizonyos övezetekbe a belépést nemzetbiztonsági okok miatt szabályozzák vagy megtiltják - a fogadó államban szabadon közlekedhetnek.

13. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, valamint - amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa - a konzuli alkalmazott a fogadó államban mentes a fegyveres erőknél teljesítendő szolgálat, valamint bármilyen fajta egyéb kötelező közszolgálat - például esküdt szolgálattal és katonai igénybevétellel, beszolgáltatással, beszállásolással kapcsolatos katonai kötelezettségek - alól.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a konzuli tisztviselővel, valamint a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is alkalmazni kell, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgárai vagy nem állandó lakosai.

14. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, valamint - amennyiben nem állandó lakosa (nem állampolgárság nem számít!) a fogadó államnak - a konzuli alkalmazott mentes mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és tartózkodási engedélye, valamint más hasonló jellegű kötelezettségek tekintetében előírnak.

(2) E cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit a konzuli tisztviselővel és a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is alkalmazni kell, amennyiben nem állandó lakosai (nem állampolgárság nem számít!) a fogadó államnak.

15. Cikk

(1) A fogadó állam vagy bármely tagállama, illetőleg a helyi hatóságok nem vethetnek ki, illetőleg nem hajthatnak be semmiféle adót vagy azzal egy tekintet alá eső más közterhet

a) azokra a telkekre, épületekre vagy épületrészekre, amelynek a küldő állam vagy ennek az államnak a képviseletében eljáró természetes vagy jogi személy a tulajdonosa vagy bérlője, és amelyeket kizárólag a 2. Cikkben meghatározott célokra használnak;

b) az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó ügyletekre és okiratokra.

(2) E cikk (1) bekezdése a) pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a szolgáltatásokért fizetendő díjakra.

(3) E cikk (1) bekezdésében foglalt mentesség nem vonatkozik azokra az adókra vagy ezekkel egy tekintet alá eső más tartozásokra, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint a küldő állammal vagy annak nevében eljáró személlyel szerződő személynek kell fizetnie.

16. Cikk

A fogadó állam, illetőleg a helyi hatóságok a küldő állam konzuli céljaira szolgáló ingóságok megszerzésére - kivéve az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat -, tulajdonára, birtokára vagy használatára semmiféle olyan adót vagy ezzel egy tekintet alá eső más közterhet nem vethetnek ki, illetőleg nem hajthatnak be, amelynek megfizetésére egyébként a küldő állam jogilag kötelezve lenne.

17. Cikk

A küldő állam javára konzuli szolgáltatások címén beszedett illetékekre, vagy az ilyen illetékek befizetését igazoló nyugtákra a fogadó állam, illetőleg a helyi hatóságok által adót vagy ezzel egy tekintet alá eső más közterhet kivetni vagy behajtani nem lehet.

18. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, valamint a konzuli alkalmazott és a velük együttlakó családtag - feltéve, hogy egyikük sem állampolgárai vagy állandó lakosai a fogadó államnak - mentes a fogadó állam, illetőleg a helyi hatóságok által kivethető vagy behajtható bármilyen adó és ezzel egy tekintet alá eső más tartozás alól, kivéve

a) a fogadó állam területén levő ingatlan szerzésére, tulajdonára, birtoklására vagy az ingatlannal való rendelkezésre;

b) a (2) bekezdés rendelkezéseit nem érintve, a fogadó államban folytatott hasznot hajtó magántevékenységből vagy ebben az államban levő egyéb forrásokból származó jövedelemre vagy vagyontárgyak felértékelésére;

c) ügyletekre vagy - ideértve az illetékbélyegeket is - az ezeket megvalósító okiratokra;

d) a 20. Cikk rendelkezéseit nem érintve, haláleset folytán történő vagyonátszállásra kivethető adókat vagy ezekkel egy tekintet alá eső más tartozásokat;

e) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

f) a szolgáltatások ellenében meghatározott díjakat.

(2) A konzuli tisztviselő, valamint - amennyiben nem a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa - a konzuli alkalmazott mentes ebben az államban minden adó vagy ezzel egy tekintet alá eső más tartozás alól, amelyet a fogadó állam, illetőleg a helyi hatóságok a hivatali működés fejében járó jövedelemre, fizetésre, bérre vagy pótlékra kivetnek, illetőleg behajtanak.

19. Cikk

(1) A fogadó állam az általa hozott törvények és más jogszabályok szerint engedélyezi a behozatalt, és mentességet biztosít minden vám és adó, valamint a kapcsolatos díjak tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvar- és hasonló szolgáltatások díját:

a) a konzulátus hivatalos használatára szolgáló tárgyakra, ideértve a gépjárműveket is;

b) olyan tárgyakra - ideértve a gépjárműveket -, amelyek a konzuli tisztviselő és a vele együttlakó családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéshez szükséges tárgyakat.

(2) A konzuli alkalmazott és családtagjaik élvezik az e cikk (1) bekezdése b) pontjában említett kiváltságokat és mentességeket az első berendezkedésük alkalmával behozott tárgyakat illetően.

(3) A konzuli tisztviselő és a vele együttlakó családtagok magukkal hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az e cikk (1) bekezdése b) pontjában, vagy amelyeknek behozatala vagy kivitele a fogadó állam törvényei vagy más jogszabályai szerint tilos, vagy amelyek annak vesztegzárra vonatkozó törvényei vagy más jogszabályai alá esnek. Az ilyen vizsgálat csak a konzuli tisztviselő vagy az érintett családtagja, illetőleg meghatalmazott képviselőjük jelenlétében történhet.

(4) E cikk (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a konzuli alkalmazottakra vagy családtagjaira és a konzuli tisztviselők családtagjaira, ha azok a fogadó államban hasznot hajtó magántevékenységet folytatnak, vagy a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

20. Cikk

Ha konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott, illetőleg a velük együttlakó családtag meghal, és a fogadó államban ingó vagyont hagyott hátra, erre a fogadó állam, illetőleg a helyi hatóságok nem vethetnek ki vagy nem hajthatnak be adót vagy ezzel egy tekintet alá eső más tartozást, és az ingóságok kivitelét nem korlátozhatják, feltéve, hogy

a) az örökhagyó nem volt a fogadó államnak állampolgára vagy nem állandó lakosa;

b) az a személy, aki a vagyonra a haláleset következtében igényt tarthat, a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa;

c) a vagyontárgyak kizárólag azért voltak a fogadó államban, mert az örökhagyó konzuli tisztviselőként vagy konzuli alkalmazottként vagy a konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott családtagjaként tartózkodott ebben az államban.

21. Cikk

(1) E cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek fenntartása mellett, a konzuli tisztviselő, valamint amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára vagy nem állandó lakosa, a konzuli alkalmazott a küldő államnak teljesített szolgálataik tekintetében mentesek a fogadó államban hatályban levő társadalombiztosítási szabályok alól.

(2) E cikk (1) bekezdésében említett mentesség a konzuli tisztviselővel vagy a konzuli alkalmazottal együttlakó családtagokra is vonatkozik, feltéve, hogy a fogadó államnak nem állampolgárai vagy nem állandó lakosai.

(3) E cikk (1) bekezdésében említett mentesség a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott háztartási alkalmazottjára is vonatkozik, feltéve, hogy

a) nem állampolgára vagy nem állandó lakosa a fogadó államnak, és

b) kiterjednek rá a küldő államban vagy harmadik államban hatályban levő társadalombiztosítási szabályok.

(4) A konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott, aki e cikk (3) bekezdésében említett mentességekben nem részesülő személyt alkalmaz, köteles teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.

(5) E cikk (1) és (3) bekezdésében említett mentesség nem zárja ki az önkéntes részvételt a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében, feltéve, hogy ezt a fogadó állam lehetővé teszi.

22. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőt, valamint a konzuli alkalmazottat az Egyezmény szerinti mentességek és kiváltságok attól az időponttól kezdve illetik meg, amikor a fogadó állam határát átlépték abból a célból, hogy állásukat betöltsék, vagy ha már ebben az államban tartózkodtak, attól az időponttól kezdve, amikor szolgálatukat megkezdték.

(2) E cikk (1) bekezdésében említett személlyel együttlakó családtagot az Egyezmény szerint mentességek és kiváltságok megilletik

a) attól az időponttól kezdve, amikor a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott a mentességekre és kiváltságokra e cikk (1) bekezdésének megfelelően jogosulttá vált;

b) ha a fogadó államba ezen időpont után léptek be, attól az időponttól kezdve, amikor a határt átlépték, vagy

c) attól az időponttól kezdve, amikor az érdekelt személy családjának tagjává váltak.

(3) Ha a konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott megbízatása megszűnt, mentességei és kiváltságai, valamint a vele együttlakó családtagok mentességei és kiváltságai attól az időponttól kezdve szűnnek meg, amikor a fogadó államot elhagyták, vagy amikor e megbízatás megszűnésétől számított ésszerű határidő eltelt.

(4) Az olyan konzuli alkalmazott esetében, aki a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa, a mentességek és kiváltságok megbízatásának végetértével szűnnek meg.

(5) A konzuli tisztviselő, valamint a konzuli alkalmazott által hivatalos minőségben kifejtett tevékenység tekintetében a joghatóság alóli mentesség időbeli korlátozás nélkül továbbra is fennáll.

(6) A családtagok mentességei és kiváltságai hasonlóképpen attól az időponttól kezdve szűnnek meg, amikor megszűntek a kérdéses konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott családjához tartozni. Ha azonban az érdekelt személy lépéseket tesz aziránt, hogy a fogadó állam területéről ésszerű határidőn belül eltávozzék, a mentességek és kiváltságok eddig az időpontig fennmaradnak.

(7) A konzuli tisztviselő vagy a konzuli alkalmazott halála esetén a családtagokat továbbra is megilletik az Egyezmény szerinti mentességek és kiváltságok mindaddig, amíg a fogadó államból el nem távoztak, vagy amíg az e célra megadott ésszerű határidő nem telt le.

II. Rész

23. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni, és az 30 nappal a megerősítő okiratok kicserélése után lép hatályba, melyre - a lehető legsürgősebben - Nicosiában kerül sor.

(2) Az Egyezmény ötévi időtartamra marad hatályban. Ha az említett ötévi időtartam eltelte előtt tizenkét hónappal a Magas Szerződő Felek egyike sem közölte a másikkal azt a szándékát, hogy az Egyezményt felmondja, az Egyezmény továbbra is hatályban marad attól az időponttól számított tizenkét hónap elteltéig, amikor az egyik Magas Szerződő Fél a másikkal felmondási szándékát közölte.

Ennek hiteléül a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták, és pecsétjükkel ellátták.

Készült Budapesten, az 1989. év május hó 24. napján, két példányban angol nyelven.

(Aláírások)”

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. június 10-től kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére