Időállapot: közlönyállapot (2000.II.18.)

2000. évi XI. törvény

a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról * 

1. § A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Díjjal okirat, jutalom, jelvény és emlékszobor jár.

(2) Az emlékszobor 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. Az emlékszobor talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó - oklevéltartó - része ezüstözött.”

2. § A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló - az 1996. évi LI. törvénnyel és az 1997. évi LXXXIX. törvénnyel módosított - 1991. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 6/A. §-a és 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„6/A. § A Kormány

a) művészeti díjat alapíthat és adományozhat;

b) díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatnak;

c) életmentő emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hősies magatartás elismerésére.

6/B. § A miniszterelnök

a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat;

b) az e törvény, a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak kezdeményezésének és adományozásának általános szabályait rendeletben állapítja meg.”

3. § A Törvény 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a miniszter szakmai, a helyi önkormányzat helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat. Ezen elismerések elnevezésükben és külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar Köztársasági Érdemkereszthez, a Kossuth-díjhoz, a Széchenyi-díjhoz, és a - kitüntető cím kivételével - nem viselhetők.”

4. § A Törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:

a) nagykereszt a lánccal,

b) nagykereszt,

c) középkereszt a csillaggal,

d) középkereszt,

e) tisztikereszt,

f) lovagkereszt.”

5. § A Törvény 1. számú mellékletének 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti (3) és (4) bekezdés jelölése (4) és (5) bekezdésre változik:

„(3) A nagykereszt a lánccal fokozat kizárólag államfők részére adományozható. A nagykereszt a szalaghoz aranylánc függesztékkel kapcsolódik, a nagykereszthez járó csillag aranybevonatú.”

6. § A Törvény 1. számú mellékletének 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt a lánccal fokozatának.”

7. § A Törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (5) bekezdésében és 7. §-ának (2) bekezdésében a „kiskereszt” szövegrész helyébe a „lovagkereszt” szövegrész lép.

8. § Ahol a jogszabály a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt fokozatát említi, azon a kiskereszt fokozatot is érteni kell.

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére