Időállapot: közlönyállapot (2000.III.27.)

2000. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1998. december 2-án megtörtént, és a Megállapodás 1999. január 1-jén hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás
a Magyar Köztársaság és az Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről

A Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Fél),

attól az óhajtól vezetve, hogy a kölcsönös előnyök elve alapján kedvező feltételeket teremtsenek az országaik közötti gazdasági együttműködés bővítéséhez, különös tekintettel az egyik Állam állampolgárai és vállalatai által a másik Állam területén létrehozott beruházásaira,

felismerve, hogy az ilyen beruházások bátorítása és kölcsönös védelme hozzájárul az üzleti kezdeményezések előmozdításához és a gazdasági fellendülés növeléséhez mindkét államban,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

Meghatározások

Jelen Megállapodás alkalmazásában:

1. A „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta olyan vagyoni értéket, melyet az egyik Szerződő Fél törvényeivel és jogszabályaival összhangban engedélyezett, és különösen - de nem kizárólag - a következőket jelenti:

a) az ingó és ingatlan tulajdont, valamint egyéb dologi jogokat, mint például a jelzálogot, a zálogjogot és a kézizálogjogot;

b) részvényeket, az üzletrészeket, vállalati kötvényeket és a társasági érdekeltség hasonló formáit;

c) pénzköveteléseket vagy bármely más, gazdasági értékkel bíró, szerződés alapján történő teljesítésére vonatkozó követeléseket;

d) a szellemi tulajdonjogokat és a good-will-t; és

e) jogszabály vagy szerződés alapján biztosított üzleti koncessziókat, beleértve a természeti erőforrások kutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó jogokat.

2. A „hozam” kifejezés a beruházásból származó eredményt jelenti és magában foglalja a nyereséget, kamatot, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjat vagy díjat.

3. Az „állampolgár” kifejezés olyan személyt jelent, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára annak jogszabályai értelmében.

4. A „társaság” kifejezés olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli társaságot, céget, egyesülést vagy testületet jelent, amelyet az egyik Szerződő Fél hatályban lévő jogszabályai szerint alakítottak meg, hoztak létre vagy jegyeztek be.

5. A „szabadon konvertálható valuta” kifejezés bármely olyan valutát jelent, amelyet széles körben használnak a nemzetközi tranzakciókban történő fizetésekre és széles körben forgalmaznak a vezető nemzetközi devizapiacokon.

2. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

1. A jelen Megállapodás kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság területén létrehozott beruházások tekintetében a Szingapúri Köztársaság állampolgárai és társaságai által eszközölt mindazon beruházásokra, amelyek a Magyar Köztársaság törvényeivel és jogszabályaival összhangban befogadásra kerültek;

b) a Szingapúri Köztársaság területén létrehozott beruházások tekintetében a Magyar Köztársaság állampolgárai vagy társaságai révén létrehozott mindazon beruházásokra, amelyeket a Szingapúri Köztársaság Kormánya által kijelölt illetékes hatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételek mellett írásban kifejezetten jóváhagyott.

2. Az előző bekezdés rendelkezései mindazon beruházásokra alkalmazandók, amelyeket bármelyik Szerződő Fél állampolgárai és társaságai a másik Szerződő Fél területén 1973. január 1-jét követően hoztak létre.

3. Cikk

A beruházások ösztönzése és védelme

1. Mindkét Szerződő Fél bátorítja és kedvező feltételeket teremt a másik Szerződő Fél állampolgárai és társaságai számára ahhoz, hogy területén olyan beruházásokat eszközöljenek, amelyek összhangban állnak általános gazdaságpolitikájával.

2. A 2. Cikk rendelkezéseivel összhangban létrehozott befektetések igazságos és méltányos bánásmódban, védelemben és biztonságban részesülnek.

4. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

Egyik Szerződő Fél sem fogja a területén kedvezőtlenebb elbánásban részesíteni a másik Szerződő Fél állampolgárainak és társaságainak a 2. Cikk rendelkezéseivel összhangban engedélyezett beruházásait és hozamait, mint amelyet bármely harmadik állam állampolgárainak és társaságainak beruházásai vagy hozamai részére biztosít.

5. Cikk

Kivételek

1. Jelen Megállapodásnak azon rendelkezései, amelyek a bármely harmadik állam állampolgárai és társaságai számára biztosított elbánásnál nem kedvezőtlenebb elbánásra vonatkoznak, nem értelmezendők úgy, mint amelyek az egyik Szerződő Államot kötelezik arra, hogy a másik Szerződő Fél állampolgáraira és társaságaira kiterjessze az előnyeit bármely olyan bánásmódnak, kedvezménynek vagy kiváltságnak, amely

a) regionális vám, monetáris, elszámolási vagy kereskedelmi megállapodásból (beleértve a szabadkereskedelmi övezetet is), vagy az ilyen regionális megállapodások jövőbeni létrejöttéhez vezető megállapodásból, vagy

b) az ugyanabban a földrajzi régióban lévő harmadik Állammal vagy Államokkal a gazdasági, szociális, munkaerő, ipari vagy monetáris területeken specifikus projektek keretében történő regionális együttműködés elősegítésére kötött megállapodásból származik.

2. Jelen Megállapodás rendelkezései adózási kérdésekre egyik Szerződő Fél területén sem alkalmazandók. Ezeket a kérdéseket az adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodások, beleértve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat, és a két Szerződő Fél hazai jogszabályai szabályozzák.

6. Cikk

Kisajátítás

1. Egyik Szerződő Fél sem fog kisajátítási, államosítási vagy bármely, a kisajátítással vagy államosítással azonos hatású intézkedést hozni (a továbbiakban: kisajátítás) a másik Szerződő Fél állampolgárainak vagy társaságainak beruházásaival szemben, kivéve, ha az intézkedést jogszabályi felhatalmazáson alapuló célra, az adott állam törvényeivel és jogszabályaival összhangban, megkülönböztetéstől mentes alapon és olyan kártalanítás mellett teszik, amely ténylegesen hozzáférhető és indokolatlan késedelem nélkül történik. A kártalanításnak az adott Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően kell történnie, a kisajátítást közvetlenül megelőző értéken. A kártalanításnak szabadon konvertálhatónak és átutalhatónak kell lennie.

2. A kisajátítással vagy értékeléssel kapcsolatos bármely intézkedés az érintett állampolgár vagy társaság kérésére felülvizsgálandó az intézkedést hozó Szerződő Fél bírói vagy egyéb független hatósága által jogszabályaiban előírt módon.

3. Amennyiben az egyik Szerződő Fél kisajátítja egy olyan társaság vagyonát, amely ezen Szerződő Fél területének bármely részén az érvényes jogszabályok alapján jött létre, és amelyben a másik Szerződő Fél állampolgárai vagy társaságai üzletrészekkel bírnak, akkor biztosítania kell, hogy a jelen cikk 1. bekezdésének a rendelkezései a másik Szerződő Fél azon állampolgárai és társaságai, amelyek az ilyen üzletrészek tulajdonosai, kártalanításának biztosításához szükséges mértékben alkalmazásra kerüljenek.

7. Cikk

Kártalanítás veszteségekért

1. Az egyik Szerződő Fél állampolgárait és vállalatait, amelyeknek a beruházásai a másik Szerződő Fél területén veszteségeket szenvednek háború vagy más fegyveres konfliktus, országos szükségállapot, lázadás, zendülés, felkelés vagy más hasonló esemény következtében, az utóbbi Fél olyan elbánásban fogja részesíteni a helyreállítás, kártalanítás, kártérítés vagy más rendezés tekintetében, amely nem kedvezőtlenebb az utóbbi Szerződő Fél által bármely harmadik Állam állampolgárának vagy társaságának biztosított bánásmódnál.

2. Nem érintve a jelen cikk 1. pontjában foglaltakat, az egyik Szerződő Fél azon állampolgárait és társaságait, amelyek beruházásai az előző pontban foglalt események kapcsán veszteségeket szenvednek a másik Szerződő Fél területén abból kifolyólag, hogy

a) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai igénybe vették,

b) tulajdonukat a másik Szerződő Fél erői, illetve hatóságai megsemmisítették, és erre nem harci cselekmények folytán vagy a helyzet szükségszerűsége miatt került sor,

kárpótlásban kell részesíteni az igénybevétel időszaka alatt elszenvedett, vagy a tulajdon megsemmisülése következtében előállt veszteségeikért. A kártalanítást ez utóbbi Szerződő Félnek a jogszabályaival összhangban kell nyújtani, vagy amennyiben jogszabályai ilyet nem irányoznak elő, olyan összegben kell meghatározni, amely igazságos és megfelelő. Az ebből eredő kifizetések szabadon átváltható valutában történő szabad átutalását késedelem nélkül lehetővé kell tenni.

8. Cikk

Átutalások

1. Mindkét Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél állampolgárai és társaságai részére bármely beruházásaikból származó tőke és hozam megkülönböztetésektől mentes szabad átutalhatóságát. Az átutalásoknak szabadon átváltható pénznemben kell történniük, bármely korlátozás vagy késedelem nélkül. Az ilyen átutalások különösen, de nem kizárólag, a következőket foglalják magukban:

a) nyereséget, tőkenyereséget, osztalékot, jogdíjat, kamatot és más, a beruházásból származó folyó jövedelmet;

b) a beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó összegeket;

c) a beruházással kapcsolatosan nyújtott hitel visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) szellemi tulajdonjogokra vagy „good-will”-re vonatkozó jogdíjakat, vagy egyéb díjakat;

e) technikai közreműködéssel, szolgáltatással kapcsolatos fizetéseket és üzletvezetési díjakat;

f) azon természetes személyek keresetét, akik a másik Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatban munkát végeznek ezen Állam törvényeivel és jogszabályaival összhangban.

2. Ezen cikk 1. bekezdése nem érinti a jelen Megállapodás 6. Cikke alapján fizetett kártalanítás szabad átutalhatóságát.

9. Cikk

Árfolyam

A jelen Megállapodás 6., 7. és 8. Cikkében hivatkozott átutalásokat az átutalás napján érvényes piaci árfolyamon, szabadon átutalható valutában kell teljesíteni.

10. Cikk

Jogszabályok

A kétségek elkerülése érdekében a Szerződő Felek kijelentik, hogy amennyiben jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, minden beruházásra annak a Szerződő Félnek a területén érvényes jogszabályt kell alkalmazni, ahol a beruházás megvalósult.

11. Cikk

Jogutódlás

1. Amennyiben az egyik Szerződő Fél (vagy az általa kijelölt bármely ügynökség, intézmény, köztestület vagy társaság) kártalanítás következtében kifizetést teljesít a saját állampolgárainak és társaságainak a jelen Megállapodás alá tartozó bármely igény tekintetében, a másik Szerződő Fél elismeri, hogy az előző Szerződő Fél (vagy az általa kijelölt ügynökség, intézmény, köztestület vagy társaság) jogátszállás következtében jogosult gyakorolni mindazokat a jogokat és érvényesíteni mindazokat a követeléseket, amelyek saját állampolgárait és társaságait illetik meg. Az átruházott jogok és követelések nem haladhatják meg az említett beruházó eredeti jogait és követeléseit.

2. Az egyik Szerződő Fél (vagy az általa kijelölt ügynökség, intézmény, köztestület vagy társaság) által a saját állampolgárainak és társaságainak teljesített kifizetések nem érintik ezen állampolgárok és társaságok azon jogát, hogy a jelen Megállapodás 12. Cikkével összhangban érvényesítsék követeléseiket a másik Szerződő Féllel szemben.

12. Cikk

Befektetési viták

1. Az egyik Szerződő Fél beruházója és a másik Szerződő Fél közötti, az utóbbi Szerződő Fél területén lévő beruházással kapcsolatos jogvitákat a vitában álló feleknek lehetőség szerint egyezséggel, tárgyalások útján kell rendezniük. A vita megoldását tárgyalások útján rendezni szándékozó fél értesíti a másik felet erről a szándékáról.

2. Amennyiben a vita nem rendezhető ezen cikk 1. bekezdése szerint a vitában részt vevő valamelyik Fél által átadott jegyzék keltétől számított 6 hónapon belül, akkor, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, bármelyik vitában álló fél kérésére beterjeszthető az Államok és más államok állampolgárai közötti Beruházási Viták Rendezéséről szóló 1965. március 18-án, Washingtonban aláírásra megnyitott Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alapján létrehozott a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) (a továbbiakban: Központ) által lefolytatandó békéltetésre vagy választottbírósági eljárásra.

Ennek érdekében mindkét Szerződő Fél ezennel visszavonhatatlanul előzetes beleegyezését adja ahhoz, hogy az Egyezmény 25. Cikke szerint bármely ilyen vitával a Központhoz forduljanak.

13. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták

1. Mindazon jogvitákat, amelyek a Szerződő Felek között jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatosan felmerülhetnek, amennyiben lehetséges, tárgyalások útján kell rendezni.

2. Ha a vita ily módon hat hónapon belül nem rendezhető, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére Választottbíróság elé kell terjeszteni. A Választottbíróság (a továbbiakban: Bíróság) három választottbíróból áll, mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy bírót és a harmadik bírót, aki a Bíróság elnöke lesz, ezen cikk 3. pontjának rendelkezései szerint nevezik ki.

3. A választottbírósági eljárás iránti igény vételétől számított két hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy-egy választottbírót. A két választottbíró ezután kiválasztja egy harmadik állam állampolgárát, aki a két Szerződő Fél egyetértésével a Bíróság kijelölt elnöke lesz. Az elnököt a két választottbíró kijelölésének napjától számított három hónapon belül kell kijelölni.

4. Amennyiben a Bíróságot a választottbíróság iránti igény kézhezvételétől számított 5 hónapon belül nem lehetett megalakítani, bármely Szerződő Fél, egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a még ki nem jelölt választottbíró vagy választottbírók kijelölésére. Abban az esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy valamilyen más ok akadályozza a szükséges kijelölések megtételében, az alelnököt lehet erre felkérni. Amennyiben az alelnök valamelyik Szerződő Fél állampolgára, vagy akadályoztatva van a felkérés teljesítésében, akkor a Nemzetközi Bíróságnak azt a rangidős tagját lehet felkérni a kijelölések megtételére, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

5. A Bíróság döntését egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

6. A Bíróság döntése végleges és a Szerződő Felek kötelesek eleget tenni és megfelelni a határozatban előírtaknak.

7. Minden Szerződő Fél maga viseli a Bíróságban résztvevő saját tagjának és a választottbírósági eljárásban való képviseletének költségeit, valamint az elnök költségeinek és a fennmaradó költségeknek felét. A Bíróság azonban dönthet úgy, hogy a költségeknek nagyobb részét kell, hogy viselje a két Fél egyike, és ez a döntés kötelező mindkét Fél számára.

8. A fentieken túlmenően a Bíróság maga állapítja meg saját eljárási szabályait.

14. Cikk

Egyéb kötelezettségek

Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai, vagy a Szerződő Felek között jelenleg létező, vagy ezt követően létrehozandó nemzetközi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenően azt eredményezik, hogy a másik Szerződő Fél állampolgárai és társaságai a jelen Megállapodás által biztosítottnál kedvezőbb elbánásra jogosultak, ezen kedvezőbb helyzetüket a jelen Megállapodás nem érinti. Mindkét Szerződő Fél jogszabályaival összhangban tiszteletben tartja a jelen Megállapodásban meghatározottakon túlmenő azon kötelezettségeit, amelyeket a másik Szerződő Fél állampolgáraival és társaságaival szemben beruházásaikat illetően vállalt.

15. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

1. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást arról, hogy a jelen Megállapodás hatálybaléptetéséhez szükséges belső jogi követelményeiknek eleget tettek. Jelen Megállapodás a későbbi értesítés keltétől számított harmincadik napon lép hatályba.

2. Jelen Megállapodás tizenöt évig marad hatályban és ezt követően továbbra is hatályban marad, hacsak az első 14 év eltelte után egyik Szerződő Fél írásban nem értesíti a másik Szerződő Felet a Megállapodás felmondására vonatkozó szándékáról. A felmondásról szóló értesítés egy évvel azt követően válik hatályossá, hogy a másik Szerződő Fél azt megkapta.

3. A jelen Megállapodás felmondására vonatkozó értesítés hatálybalépése előtt létesített beruházások tekintetében az 1-14. Cikkek rendelkezései ettől a naptól számított további tizenöt évig hatályban maradnak.

Ennek hiteléül a Kormányuk által kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak aláírták a Megállapodást.

Készült két eredeti példányban, Szingapúrban, 1997. április 17-én angol nyelven.

(Aláírások)”

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, a Megállapodás rendelkezéseit azonban 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére