Időállapot: közlönyállapot (2000.V.10.)

2000. évi XXXIII. törvény

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról * 

1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87/A. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

(3) A munkavállaló köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.”

2. § (1) Az Mt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.”

(2) Az Mt. 89. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkáltató a rendes felmondását nem köteles indokolni, ha a munkavállaló a 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül.”

(3) Az Mt. 89. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással - kivéve, ha egyébként nyugellátásban részesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 87/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.”

3. § Az Mt. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].”

4. § Az Mt. 94/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalói létszámba nem számít be az a munkavállaló, aki nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].”

5. § (1) Az Mt. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].”

(2) Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon, az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.”

6. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A közszolgálati jogviszony - a (3) és (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

„f) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.”

7. § A Ktv. 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni.”

8. § A Ktv. 19. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha]

„b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés].”

9. § A Ktv. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19/A. § (1) A 17. § (1) bekezdés f) pontja, a 19. § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság);

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásában, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

(3) A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

(4) A 17. § (6) bekezdés alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c) pontokban szabályozott esetben jogosult.”

10. § A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:]

„b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését - kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét - azzal, hogy a védelem nem vonatkozik a köztisztviselőre, ha nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés], továbbá 90. §-ának (4) bekezdését azzal, hogy a felmentés közlésének, illetve a csoportos létszámcsökkentés esetén a 17/B. §-ának (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontja az irányadó.”

11. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

„e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].”

12. § (1) A Kjt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §]. Nem jogosult továbbá végkielégítésre az a közalkalmazott, akinek közalkalmazotti jogviszonya a 25/A. § (1) bekezdése szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a 25/A. § (3) bekezdés szerint munkaviszonyt létesít.”

(2) A Kjt. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [37/B. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.”

13. § A Kjt. 37/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

(3) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.”

14. § A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és - legkésőbb a megszűnés időpontjában - nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”

15. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíró szolgálati viszonya megszüntethető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá.”

16. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 114. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíró részére - ha nyugdíjazásakor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a negyven év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből öt év vagy ennél kevesebb van hátra.”

17. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha]

„a) nyugdíjasnak minősül.”

18. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem jár végkielégítés, ha az igazságügyi alkalmazott legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.”

19. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 118. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az igazságügyi alkalmazott részére - ha nyugdíjazásakor a szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a harminc év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből két év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a negyven év szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időből öt év vagy ennél kevesebb van hátra.”

20. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

„d) az ügyész nyugdíjasnak minősül.”

21. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezése lép:

„(3) Végkielégítésre nem jogosult az ügyész, ha - az egészségügyi okot kivéve - alkalmatlanság címén vagy arra tekintettel mentették fel, hogy a 41. § (8) bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát. Nem jár végkielégítés, ha az ügyész nyugdíjasnak minősül, továbbá ha - rendkívüli lemondása kivételével - a határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszonya szűnik meg.”

22. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 95. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ahol jelen törvény „nyugdíjat”, „öregségi nyugdíjat”, „saját jogú nyugdíjat” említ, illetőleg a „nyugdíjasnak minősül” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyv 87/A. §-át alkalmazni kell.”

23. § (1) E törvény a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az 1996. évi LIX. törvény 18. §-a, 20. §-a, az 1997. évi CI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése, az 1997. évi LXXI. törvény 20. §-a, az 1999. évi LVI. törvény 5. §-a, 7. §-ának (2) bekezdése, 10. §-a, 22. §-a, 24-25. §-a, 34. §-a, 36. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény 4. §-ának rendelkezését e törvény hatálybalépését követően meghozott, csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkáltatói döntés tekintetében lehet alkalmazni.

(3) Ha az e törvény által megállapított Mt. 87/A. § (1) bekezdés b)-c) és g) pontja, illetve a Ktv. 19/A. § (1) bekezdés b)-c) és g) pontja, vagy a Kjt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) és g) pontja szerinti munkavállaló (köztisztviselő, közalkalmazott) jogviszonyának megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot e törvény hatálybalépése előtt közölték, a végkielégítésre való jogosultság tekintetében a jognyilatkozat közlésekor hatályos jogot kell alkalmazni.

(4) E törvény 6. §-ában és 8. §-ában foglalt rendelkezéseket azon köztisztviselők tekintetében lehet alkalmazni, akik az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugellátást e törvény hatálybalépését követően vették igénybe.

(5) E törvény 14. §-ával megállapított Kjt. 78. §-a (4) bekezdését akkor lehet alkalmazni, ha a jogviszony megszűnésére vezető körülmény e törvény hatálybalépését követően következett be, vagy a jogviszony megszüntetését kiváltó jognyilatkozatot e törvény hatálybalépését követően tették.


  Vissza az oldal tetejére