Időállapot: közlönyállapot (2000.V.18.)

2000. évi XXXV. törvény

a növényvédelemről * 

Az Országgyűlés

- a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása,

- az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá

- a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében

a következő törvényt alkotja:

ELSŐ FEJEZET

A törvény célja

1. § A törvény célja a növények, különösen a kultúrnövények és a növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségére, a környezet és a természet védelmére, továbbá a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely)

a) termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható (a továbbiakban: földhasználó),

b) növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál, (a továbbiakban: termelő),

c) engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad,

d) növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével - átszállít,

e) növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet.

(2) A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok gyártásával kapcsolatban a veszélyes anyagokra és a veszélyes készítményekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A vadon élő, illetve védett növény- és állatfajokra, a természeti és a védett természeti területekre a törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A törvény rendelkezéseit a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály előírásaival összhangban kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. Növény: élő növények és azok részei:

a) vetőmag, csíraplazma, pollen, szövettenyészet,

b) fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt termés (botanikai értelemben),

c) gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs, szár és gyökértarack,

d) vágott virág,

e) leveles, rügyes ág, vessző,

f) leveleit megtartó kivágott fa, levágott ág,

g) növény-egészségügyi szempontból fertőzőképes baktérium- és gombatenyészet.

2. Növényi termék: az a növényi eredetű feldolgozatlan anyag (ideértve a szemesterményt is) vagy egyszerű módon feldolgozott termék, amely nem tartozik az 1. pontban meghatározott növény fogalmába, de természeténél vagy a feldolgozás jellegénél fogva károsítók behurcolásának és terjedésének veszélyét jelentheti.

3. Károsító: a növényre vagy növényi termékre káros bármely növény, állat, kórokozó vagy egyéb fertőzőképes megbetegedést okozó szervezet.

4. Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.

5. Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles vagy gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ide sorolja.

6. Vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növény-egészségügyi intézkedés lehet szükséges.

7. Növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak.

8. Járvány, illetve gradáció: olyan gazdaságilag veszélyes mértékű károsítófelszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé.

9. Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés.

10. Védett zóna: az a kijelölt terület, amelyen egy vagy több károsító a kedvező ökológiai feltételek ellenére még nem honos vagy nem telepedett meg, jóllehet az ország vagy a környező országok több részén előfordul, vagy már megtelepedett.

11. Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy a 4-5. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.

12. Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés.

13. Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.

14. Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.

15. Integrált növényvédelem: olyan környezetkímélő, ismert hatékonyságú (növény-egészségügyi, agrotechnikai, fizikai, biológiai, kémiai) védekezési lehetőségek okszerű kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit.

16. Növényvédő szer hatóanyag: olyan természetes eredetű, vagy kémiai, biológiai, illetve biotechnológiai úton előállított anyag, valamint élő szervezet, amely növényeken, növényi részeken károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolja (kivéve a víz, a szén-dioxid és a növénytáplálási anyagok).

17. Növényvédő szer: növényvédő szer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítmény.

18. Növényvédelmi hatású termék: károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény.

19. Növényvédelmi célú eszköz: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök.

20. Adalékanyag: a növényvédő szerek előállításához használt, azok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagok.

21. Segédanyag: a növényvédő szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok.

22. Növényvédőszer maradék: a növényben, növényi termékben, illetve a környezet különböző elemeiben kimutatható, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető hatóanyag fajlagos mennyisége, amely külön jelölés esetén a bomlás, illetve a reakciótermékek együttes mennyiségét is magában foglalja.

23. Megengedett növényvédőszer maradék: a növényvédő szer maradékának az a mg/termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a növény, növényi termék fogyasztható, illetve forgalomba hozható.

24. Termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyagszolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló (kivéve a víz, a szén-dioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya), természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja.

25. Termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak.

26. Növénykondicionáló szer: a növényi anyagcserét befolyásoló, nem tápanyagjellegű anyagok.

27. Termésnövelő anyagból származó, megengedett toxikus vegyi anyag tartalom: a nitrit, nitrát, toxikus nehézfém vegyületek és egyéb toxikus vegyi anyag tartalom mg/kg száraz anyagban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék forgalomba hozható.

28. Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz a műszerek kivételével, valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg és a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termékek, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött.

29. Engedély: a 28. pontban felsorolt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat.

30. Engedélyes: az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik.

31. Jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru.

32. Munka-egészségügyi várakozási idő: az, az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető.

33. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között.

MÁSODIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDELEM

Növényvédelmi tevékenység

4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy

a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék:

1. megelőző intézkedésekkel,

2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,

3. a károsítók elleni hatékony védekezéssel;

b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.

(2) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédő szermaradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz.

(3) Az engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően lehet forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek.

5. § (1) A földhasználó és a termelő köteles

a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni,

b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatnak (a továbbiakban: Szolgálat) bejelenteni,

c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos földhasználók, illetve termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét,

d) a külön jogszabály szerinti növény-egészségügyi hatósági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni,

e) a növényvédelmi tevékenységéről jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására bemutatni.

(2) A földhasználó, illetve a termelő köteles tűrni

a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését,

b) a növényvédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani.

Állami védekezés

6. § (1) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha

a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték,

b) a zárlati károsító kiírtására végzett termelői védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt kielégítő hatású,

c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.

(2) Az állami védekezés elrendelésére jogosult:

a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben részben vagy egészben a megyére (fővárosra) kiterjedően a Szolgálat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatának (a továbbiakban: Központi Szolgálat) előzetes tájékoztatásával,

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, több megyére és országosan kiterjedően a minisztérium.

(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban rendelkezni kell a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.

(4) Az állami védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(5) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.

Közérdekű védekezés

7. § (1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.

(2) Ha az önkormányzat nem tesz eleget a belterületi földek esetében az 5. §-ban előírt földhasználói kötelezettségének, az illetékes Szolgálat igazgatója elrendelheti a közérdekű védekezést, vagy - annak egyetértésével - kijelölheti a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult jegyzőt. A kijelölt jegyző haladéktalanul köteles elrendelni a közérdekű védekezést.

(3) Az erre a célra létrehozott járványelhárítási célkeretből kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit, amelyet a földhasználó, illetve a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, valamint a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.

(4) Erdőterületen a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni, természetvédelem alatt álló területen pedig a zárlati károsító okozta fertőzés, illetve járványhelyzet elhárításához, valamint a közérdekű védekezés elrendelését megelőzően külön jogszabályban foglaltak szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását meg kell szerezni.

Növény-egészségügyi vizsgálatok

8. § (1) A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növény-egészségügyi szervének növény-egészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel szabad szállítani.

(2) Kiviteli céllal egyik megyében berakott ellenőrzésköteles növényt, növényi terméket másik megyébe gyűjtőhelyre vagy feladásra csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel lehet szállítani.

(3) Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az 5. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyilvántartásba vett termelők betartották.

9. § (1) A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését a jogszabályban meghatározott illetékességgel rendelkező Szolgálatok növény-egészségügyi határkirendeltségei látják el.

(2) A szomszédos ország területén működő magyar növény-egészségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a Szolgálat helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.

10. § (1) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körének meghatározásáról, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelező intézkedésekről külön jogszabály rendelkezik.

(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növény-egészségügyi bizonyítvánnyal. A Szolgálat a jogszabályban fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra korlátozást rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja.

HARMADIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ENGEDÉLYEZÉSE

Engedélyezési kötelezettség

11. § (1) Növényvédő szert, adalékanyagot és segédanyagot (a továbbiakban együtt: növényvédő szer) belföldön csak a minisztérium engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. Külföldi jogi személy, természetes személy csak hazai képviselő útján jelenthet be növényvédő szert engedélyezésre.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a növényvédő szer elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat.

(3) A minisztérium egyes adatok benyújtásától eltekinthet, ha az elbíráláshoz a megfelelő adatok rendelkezésére állnak. Korábbi engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat csak az engedélyes írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni.

Forgalomba hozatali és felhasználási engedély

12. § (1) A minisztérium az engedélyt az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről a minisztérium okiratot állít ki.

(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.

(3) Olyan vetőmagot, növényi anyagot és termesztő közeget, amely nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaz, vagy amelyen nem engedélyezett növényvédő szer tapadt meg, kizárólag külön jogszabály előírásai szerint lehet forgalomba hozni.

13. § A minisztérium forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkező hazai vagy külföldről származó növényvédő szerek felhasználását engedélyezheti:

a) késedelem veszélye esetén bizonyos károsítók elleni védekezésre,

b) kivitelre szánt növényeken vagy növényi termékeken való alkalmazásra, meghatározott mennyiségre és meghatározott időtartamra vonatkozóan, amennyiben a növényvédő szerek megfelelnek a vonatkozó általános - különösen a munka-egészségügyi, illetve munkavédelmi - követelményeknek és az előírás szerinti felhasználásuk nem veszélyezteti az egészséget, valamint a környezetet és a természetet.

14. § (1) A minisztérium a növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyezi, ha

a) az engedély iránti kérelem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel;

b) a növényvédő szer engedélyezhető hatóanyagait és adalékanyagait a külön jogszabály tartalmazza;

c) a növényvédő szer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a növényvédő szer a tudományos és technikai ismeretek jelenlegi szintje szerint előírásszerű és szakszerű felhasználáskor vagy ilyen alkalmazás nyomán egyidejűleg

1. kellően hatékony,

2. nem károsítja a védendő növényeket és növényi termékeket,

3. nem okoznak elkerülhető fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket,

4. nem okoznak káros hatást az ember és az állat egészségére, a környezetre és a természetre;

d) megbízhatóan meghatározhatók

1. a növényvédő szerben a hatóanyagok, valamint a növényvédő szerben lévő, az egészség és a környezet szempontjából jelentős egyéb anyagok koncentrációja és anyagi minősége,

2. a növényvédő szerek előírás szerinti és szakszerű alkalmazása következtében keletkező, az ember és az állat egészsége, valamint a környezet és a természet szempontjából fontos szermaradékok,

e) a növényvédő szer megfelelően tárolható;

f) a kérelmező az engedélyezés díját megfizette.

(2) A minisztérium az engedélyezési eljárás keretében - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásával - a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével dönt

a) a növényvédő szerek alkalmazásának feltételeiről,

b) az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének érdekében szükséges alkalmazási előírásokról.

(3) A minisztérium az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, mellékletek, termék- és analitikailag tiszta hatóanyag minták hiánytalan benyújtását követő 18 hónapon belül dönt. A (2) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 12 hónap.

(4) A minisztérium a kérelmezőtől az engedélyezési eljárás során további adatok, mellékletek, kísérleti és analitikailag tiszta hatóanyag minták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. Ezek teljesítéséig a minisztérium az engedélyezési eljárást felfüggeszti.

(5) A minisztérium - ha az az 1. §-ban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges - elrendelheti, hogy az engedélyezés idején a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket a minisztériumnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.

(6) A minisztérium az engedélyestől a már engedélyezett növényvédő szer esetében adatokat, mellékleteket és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.

(7) A kérelmező, illetőleg az engedélyes a minisztériumnak köteles legkésőbb 8 napon belül bejelenteni

a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást, és

b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt hatásáról szerzett újabb ismereteket.

A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek.

15. § (1) Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.

(2) Az engedély az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 3 évre adható meg, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, de az engedély iránti kérelem nem tartalmaz egyes, külön jogszabályban előírt adatokat. Az előírt feltételek teljesítése esetén az engedély további 7 évre megadható.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti engedélyek esetében az engedély ismételt megadását az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően kell kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban előírt feltételeknek.

(4) A minisztérium az engedélyt a kérelem alapján az ismételt engedély megadására vonatkozó határozat időpontjáig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelőző 18 hónapon belül nem döntöttek.

(5) Az engedélyesnek az engedély érvényességi időtartama alatt évenként

a) analitikailag tiszta hatóanyagmintát kell benyújtania a Központi Szolgálatnak, valamint

b) a külön jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat kell fizetnie. A fenntartási díjat a Központi Szolgálat előirányzat felhasználási számlájára kell befizetni.

Az engedély visszavonása és szüneteltetése

16. § (1) A minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.

(2) A minisztérium a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha

a) az engedélyes a visszavonást kéri,

b) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a növényvédő szer az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is,

c) külön jogszabály a hatóanyag felhasználását megtiltotta vagy

d) az engedélyes az előírt analitikailag tiszta hatóanyagmintát, illetve a külön jogszabályban előírt más mintát nem nyújtotta be.

(3) A minisztérium meghatározott időre a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti.

(4) Az engedély érvényessége szünetel, ha ezt kérik, vagy ha a kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a növényvédő szert nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. A szüneteltetés az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.

(5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (2)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.

Lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerek kezelése

17. § (1) A minisztérium a kártalanítási igény kizárásával a növényvédő szer visszaadást elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a szer készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyesnek, az importőrnek, illetve képviselőjüknek, vagy általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező félnek a növényvédő szert az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni.

(2) Az (1)-(2) bekezdés szerinti növényvédő szerek veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésükre a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

18. § A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, szüneteltetését, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.

Kísérleti célú felhasználás

19. § (1) A növényvédő szereket a minisztérium engedélyével csak akkor lehet felhasználni kísérleti célra, ha

a) az alkalmazás során nem várható, hogy káros hatással lehet az ember és az állat egészségére vagy a vizekre, valamint megengedhetetlenül veszélyessé válhat a környezetre és a természetre,

b) az alkalmazó az ahhoz szükséges szakmai ismereteket és eszközöket külön jogszabály szerint igazolta.

(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel biológiai vizsgálatot végezni - a laboratóriumi kísérletek és üvegházi tenyészedényes kísérletek kivételével - csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet.

(3) Olyan termékkel, amely Magyarországon nem honos életképes szervezetet tartalmaz laboratóriumi kísérletet is csak a minisztériumnak - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium véleményének figyelembevételével - kiadott engedélye alapján lehet folytatni.

(4) Magyarországon nem engedélyezett, illetve hatósági vizsgálatba nem vont új hatóanyagot tartalmazó készítmények kísérleti célra való felhasználását a minisztérium - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján - engedélyezi. A szakhatósági állásfoglalást a tizenötödik nap után megadottnak kell tekinteni.

(5) A minisztérium az engedélyben meghatározza a kísérlet helyét, továbbá az elvégzéséhez szükséges különleges körülményeket (izoláció, megsemmisítés, egyéb biztonsági intézkedések).

(6) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet.

Eseti felhasználási engedély

20. § (1) A Központi Szolgálat kérelemre engedélyezheti valamely már engedélyezett növényvédő szer eseti felhasználását az engedélyben előírt felhasználási területtől eltérő területen vagy módon, ha

a) az alkalmazást közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja,

b) olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a növényvédő szer a kérelmezett alkalmazási területeken hatásos, és

c) a rendeltetésszerű felhasználás mellett a 14. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak teljesülnek.

(2) Az eseti engedélynek a friss fogyasztásra szánt, és az élelmiszer-, valamint a takarmány-előállítás céljára szolgáló növényekre vonatkozóan tartalmaznia kell

a) az engedélyezett kezelésre vonatkozó élelmezésegészségügyi várakozási időt,

b) a növényvédő szermaradék előírást,

c) a kezelt területről származó termés ideiglenes forgalmazására, korlátozására vonatkozó - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szervvel előzetesen egyeztetett - előírást.

(3) Az eseti engedély alapján kezelt területről származó termény növényvédő szer szennyezettségét a betakarítást követően az arra kijelölt laboratóriumban ellenőriztetni kell.

(4) Amennyiben az emberi fogyasztás céljára szolgáló növény, növényi termék a megengedettnél nagyobb mennyiségű növényvédő szermaradékot tartalmaz, annak további felhasználhatóságáról az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv, a takarmányozás céljára szolgáló növények, növényi termékek esetében a minisztérium által kijelölt hatóságok döntenek.

(5) Az eseti engedély egyszeri felhasználásra, az engedélyben meghatározott területen és időtartamban érvényes.

21. § Az eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják

a) azok a földhasználók és termelők, akik mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá

b) azok a szervezetek, amelyek tevékenysége ezt indokolja.

Adatvédelem és titoktartás

22. § (1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok a kérelmező tulajdonát képezik. Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály szerint kell kezelni. A kérelmezőnek az engedély iránti kérelmében közölnie kell a titkosan kezelendő adatok körét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok adatvédelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatvédelem ideje alatt nem lehet nyilvánosságra hozni az adat birtokosának írásbeli hozzájárulása nélkül.

(4) Az adatvédelmi idő lejárta után az engedélyező hatóság a rendelkezésére álló adatokat továbbra sem adhatja ki, de felhasználhatja más engedélyezésre vonatkozó döntéseihez.

(5) Nyilvános adatként kell kezelni

a) az engedély birtokosának nevét és címét,

b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát,

c) a toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket,

d) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat.

(6) A kérelmező és az engedélyes kötelesek legkésőbb 8 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amely korábban az (1) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozott.

Osztályozás, csomagolás, jelölés

23. § (1) A növényvédő szereket

a) méhveszélyességi kategóriába,

b) halveszélyességi kategóriába,

c) vadveszélyességi kategóriába,

d) környezeti veszélyességi kategóriába,

e) tűz- és robbanásveszélyességi kategóriába,

f) forgalmi kategóriába, valamint

g) külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriákba

kell besorolni.

(2) Növényvédő szerek csak az ember egészségének veszélyeztetését kizáró, biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozhatók forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott, a 12. § (2) bekezdése szerinti adatokat.

(3) A növényvédő szerek csomagolására, valamint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabály határozza meg. Ennek alapelveként kell érvényesíteni a visszaváltási rendszer bevezetését és az újrahasznosítással történő ártalmatlanítást.

Jelentési kötelezettség

24. § (1) A növényvédő szer gyártójának, importőrének évenként március 1. napjáig, az előző naptári évre a belföldi forgalomra vonatkozó jelentést kell készítenie az éves növényvédő szer forgalomról a minisztérium részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét.

(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra is.

(3) A minisztérium nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra.

A fogyasztói befolyásolás tilalma

25. § Növényvédő szert reklámozni csak az engedély tartalmával összhangban és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően szabad.

NEGYEDIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK FELHASZNÁLÁSA

Általános előírások

26. § A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint, a munka-egészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A növényvédő szerek nem alkalmazhatók, ha a felhasználónak számolnia kell azzal, hogy a növényvédő szer a felhasználás adott körülményei között káros hatást gyakorolhat az ember és az állat egészségére, a környező növénykultúrákra, vagy veszélyeztetheti a környezetet és a természetet.

27. § (1) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, külön jogszabály előírásai szerint I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni.

(2) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket csak a külön jogszabályban előírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni.

(3) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - nem szakképesítéshez kötött.

(4) A növényvédő szerek forgalmazásáról külön jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni.

Különleges alkalmazási előírások

28. § (1) A növényvédő szereket csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve, ha a Központi Szolgálat eseti felhasználási engedélyt adott.

(2) Lakott területen, üdülőterületen, ideértve az áthaladó vasúti pályatestet is, házikertben és kiskertben (a zárt termesztőberendezés, raktár, terménytároló kivételével) csak az engedélyük szerint II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket lehet felhasználni.

(3) Lakóterület, illetve állattartással hasznosított építmények környezetében való növényvédő szer felhasználására jogszabály további korlátozásokat rendelhet el.

(4) A növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképződés elkerülhető legyen.

(5) A jogellenesen forgalmazott növényvédő szert és annak csomagolóanyagát - külön jogszabályban meghatározott minősítési eljárás befejeződéséig - a legveszélyesebb osztályú veszélyes hulladékként kell kezelni.

29. § (1) A minőség ellenőrzése nélkül nem szabad olyan növényvédő szert forgalomba hozni, amelynek szavatossági ideje lejárt.

(2) A minőségellenőrző vizsgálat elvégeztetése a forgalmazó, illetőleg a szolgáltató kötelezettsége.

(3) Amennyiben a növényvédő szer minősége az engedélyben meghatározottól eltér, további felhasználhatóságáról és annak feltételeiről a Központi Szolgálat dönt.

(4) Ha a minőség-ellenőrzés szerint a növényvédő szer meghatározott tétele rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vagy veszélyessé vált, az illetékes Szolgálat annak forgalomba hozatalát, felhasználását megtiltja.

30. § Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelő köteles az illetékes Szolgálatnak bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó termést más termésektől elkülönítetten kell tárolni, és további intézkedésig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni.

A növényvédő szer felhasználás képzettségi feltételei

31. § (1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket saját célra - a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlását és felhasználását kivéve - az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú képzettséggel rendelkezik.

(3) Növényvédő szerrel szolgáltatást az végezhet, aki

a) az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén, külön jogszabályban felsorolt felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel,

b) a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén külön jogszabályban felsorolt középfokú növényvédelmi szakképesítéssel,

c) rendszeresen részt vesz a külön jogszabályban meghatározott továbbképzésen, és ennek alapján a 27. § (2) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek vásárlására jogosító érvényes engedéllyel,

d) a növényvédő szer tárolásához szükséges külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és engedélyekkel,

e) növényvédelmi tevékenységre vonatkozó, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hozzájárulásával kiadott vállalkozási engedéllyel

rendelkezik.

(4) Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a más számára végzett védekezési munka, valamint a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás. A kizárólag szaktanácsadásra irányuló tevékenységhez nem szükséges a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése.

(5) A növényvédő szerek légi kijuttatásához szükséges szakképzettség feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(6) A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó vállalkozási engedély az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok kezdeményezésére visszavonható.

Forgalmazás engedélyeztetése

32. § (1) Növényvédő szert nagykereskedelemben csak az forgalmazhat, aki felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkezik, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer nagykereskedelmi forgalmazását a külön jogszabályban előírt szakhatóságok, valamint a Központi Szolgálat állásfoglalása alapján a jegyző engedélyezi.

(2) Növényvédő szert kiskereskedelemben csak az forgalmazhat, aki rendelkezik a külön jogszabályban felsorolt növényvédelmi szakképesítéssel, vagy ilyen személyt alkalmaz. Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján az egyéb szakhatósági állásfoglalások megléte esetén a jegyző engedélyezi.

(3) A forgalmazói engedély felfüggeszthető, korlátozható, módosítható vagy visszavonható, ha az engedélyezés eredeti feltételei megváltoztak, illetve az engedélyes az előírt feltételeknek nem tesz maradéktalanul eleget.

Árusítás, szállítás, tárolás

33. § (1) Tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani.

(2) A növényvédő szereket - a szobanövények kezelésére közvetlenül felhasználható készkiszerelésű növényvédő szerek kivételével - nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, továbbá piaci, vásári kirakodóhelyen, csomagküldő szolgálaton keresztül és házaló kereskedelemben, valamint mozgóárudában árusítani.

(3) A növényvédő szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg.

(4) A növényvédő szerek tárolásának és szállításának további szabályait külön jogszabály határozza meg.

ÖTÖDIK FEJEZET

NÖVÉNYVÉDELMI GÉPEK ÉS SZÓRÓBERENDEZÉSEK

34. § (1) A növényvédelmi gépeket és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezéseket - kivéve a kisgépeket, továbbá a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépeket - cseppképzés- és szórástechnikai szempontból forgalomba hozatal előtt típusminősítés alá kell vetni. Nem kell minősíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az előállító, illetve a forgalmazó vállalat köteles a minisztérium erre kijelölt intézetének nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek a külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek.

(2) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

a) az előállító, forgalmazó vállalat vagy az importőr nevét és címét,

b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését.

(3) A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell:

a) a használati útmutatót,

b) az eszköztípus leírását,

c) az elbíráláshoz szükséges egyéb bizonylatokat.

(4) A növényvédelmi gép szórástechnikai alkalmazhatóságával kapcsolatban kiegészítő adatszolgáltatást, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát lehet elrendelni.

(5) Jogszabályban meghatározott esetekben a használatban lévő növényvédő gépeket - cseppképzés és szórástechnikai alkalmasság szempontjából - időszakonként felül kell vizsgálni.

(6) A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédő szerek kijuttatását befolyásolja, a (3) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani a minisztérium által kijelölt intézetnek.

35. § (1) A minisztérium erre kijelölt intézete a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján a minisztérium - kijuttatási szempontból - forgalomba hozatali engedélyt adott ki.

(2) A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

36. § Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy egy növényvédelmi gép a 34. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor a minisztérium törli a bejegyzést a Növényvédelmi Gépek Jegyzékéből.

HATODIK FEJEZET

TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOK, TERMESZTŐKÖZEGEK, NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ SZEREK

Forgalomba hozatal

37. § A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) csak akkor hozhatók forgalomba, ha

a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a termőföldre vagy a termesztett növényre, és azok az előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az ember és az állat egészségére és nem jelentenek meg nem engedhető veszélyt a környezetre és a természetre,

b) az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján a minisztérium által kiadott engedéllyel rendelkeznek.

Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezés

38. § (1) A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat.

(2) Az áru beérkezése előtt legalább 8 nappal a Központi Szolgálatnak kell bejelenteni, ha az engedélyezett, külföldi eredetű terméket az engedélyben feltüntetett engedélyesen kívül más is hazai forgalmazás céljából importálni kívánja.

(3) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek nem felel meg, a minisztérium a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk és minták benyújtását.

(4) Az engedély megadásáról a dokumentációk és a minták hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni.

(5) A minisztérium a termésnövelő anyag engedélyében meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, így különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, valamint a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.

(6) Ha a dokumentációk és a minták vizsgálatából megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, a minisztérium az engedély iránti kérelmet elutasítja.

39. § A kérelmező köteles a termék jellemzőiben bekövetkezett, engedélytől eltérő módosításokat, változásokat 8 napon belül bejelenteni a minisztériumnak.

40. § (1) Az engedély a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.

(2) A minisztérium az engedélyt hivatalból vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyes ezt kérelmezi,

b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és ennek az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget,

c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.

(4) A minisztérium a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti meghatározott időszakra. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.

(5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.

A termékállandóság vizsgálata

41. § (1) A minisztérium az engedélyezés után is vizsgálhatja a terméknek a 37. § szerinti követelményeknek való megfelelősségét.

(2) Ha az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, akkor a minisztérium az engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.

(3) A termésnövelő anyagok jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

Kísérleti célú felhasználás

42. § (1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet.

(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni.

HETEDIK FEJEZET

A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET VÉDELME

43. § (1) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.

(2) A földhasználó, illetve a termelő felhívására a vadra, védett állatra veszélyes növényvédő szer használatakor a védelemben, a riasztásban az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelője, használója köteles közreműködni.

44. § (1) Vizek és vízfolyások környezetében, az engedély szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vizi szervezetekre veszélyes növényvédő szert csak a külön jogszabályban előírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet előkészíteni.

(2) Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre.

(3) Vízművek, víznyerőhelyek belső védőterületén növényvédő szerrel való minden tevékenység tilos. Ezek külső védőterületein, valamint a külön jogszabályban meghatározott hidrogeológiai védőterületeken növényvédő szert felhasználni csak az illetékes vízügyi hatóság, valamint az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv előzetes hozzájárulásával szabad.

45. § (1) Tilos a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - háziméhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédő szerrel való kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban. A tilalom a gazdasági növény virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.

(2) Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt, zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati, illetve a termést veszélyeztető egyéb károsítótól csak háziméhekre veszélyes növényvédő szerrel lehet megvédeni, akkor a növényvédő szer engedélyében meghatározott méhkímélő technológiát kell alkalmazni.

(3) A termelő köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzőnek, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhető el a háziméhekre veszélytelen növényvédő szerrel, illetve méhkímélő technológiával.

(4) A védekezés helyétől 5 km-es körzeten belülre (a továbbiakban: veszélyességi körzet) kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyének előírása szerint, annak hiányában a vegyszerrel kezelt gazdasági növény teljes elvirágzása után szabad méheket szállítani.

(5) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstől, de legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított három napon belül köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről értesíti a Szolgálatot és a hatósági állatorvost.

NYOLCADIK FEJEZET

AZ EMBER EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME

46. § (1) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználására vonatkozó, a 12. § (2) bekezdésében és a 38. § (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatást kell adni a felhasználók részére.

(2) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát.

(3) A növényvédő szerekkel és a termésnövelő anyagokkal folytatott tevékenység során egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésért, valamint a környezet védelméért a munkáltató, a növényvédelmi szolgáltatást végző, illetve a saját részre végzett munka esetén a felhasználó a felelős.

KILENCEDIK FEJEZET

KÁRTALANÍTÁS

47. § (1) Zárlati intézkedés elrendelésével az árutermelők növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére, - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelő az államtól részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról a minisztérium határozatban dönt.

(2) Nem jár kártalanítás:

a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is),

b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének haladéktalanul nem tett eleget,

c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna,

d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn,

e) a növény-egészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalmazott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is),

f) ha a járványügyi intézkedésre egyéb, a földhasználónak, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor.

(3) Nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.

(4) A kártalanítás pénzügyi fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kizárólag az e törvény alapján elrendelt zárlati intézkedés esetében lehet alkalmazni.

TIZEDIK FEJEZET

A NÖVÉNYVÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETE, HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK

A növényvédelmi igazgatás szervezete

48. § (1) A növényvédelmi igazgatást ellátja

a) a miniszter,

b) a minisztérium,

c) a Központi Szolgálat,

d) a Szolgálat,

e) a növényvédelmi felügyelő és a talajvédelmi felügyelő, valamint

f) a települési önkormányzat jegyzője.

(2) A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara külön törvényben meghatározott módon közreműködik a növényvédelmi feladatok ellátásában.

A miniszter növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre

49. § A növényvédelem irányítása a miniszter feladata, e feladatkörében

a) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban a növényvédelem feladatait,

b) létrehozza a növényvédelmi igazgatás szervezetét,

c) megállapítja a növényvédelemmel és növény-egészségüggyel kapcsolatos hatásköröket, illetékességi területeket, jóváhagyja a Szolgálat szervezeti és működési szabályzatát,

d) kijelöli a növény-egészségügyi határállomásokat,

e) ellátja a zárlati, a vizsgálatköteles nem zárlati és az egyéb növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos feladatokat (beleértve a növények, növényi termékek nemzetközi forgalmazásával összefüggő szakmai szabályozást és ellenőrzést is),

f) kezdeményezheti a károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek közreműködését.

A minisztérium feladat- és hatásköre, valamint jogköre

50. § A minisztérium

a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a növényvédelmi szakigazgatás intézményrendszerét;

b) szabályozza a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának növény-egészségügyi ellenőrzési kötelezettségét, a kapcsolatos vizsgálati eljárást, módszereket és a szükséges intézkedéseket;

c) eljár a károsítók behurcolásával, terjedésével, járványos fellépésével, kártételük megakadályozásával kapcsolatos különleges esetekben;

d) kijelöli az egyes károsítók vonatkozásában a védett zónákat;

e) első fokon eljáró hatóságként engedélyezi az engedélyköteles termékek forgalmazását és felhasználását, ideértve a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát;

f) közreműködik a növényvédelmi közép- és felsőfokú oktatás, valamint a posztgraduális képzés alaptantervi követelményeinek meghatározásában, valamint felügyeli ezek érvényesülését;

g) meghatározza a növényvédelmi szakképesítések vizsgáztatási követelményeit, valamint

h) meghatározza a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét és tematikáját.

A minisztérium növényvédelmi intézkedései

51. § A minisztérium - az 1. §-ban meghatározott célok végrehajtása érdekében - jogosult a következő intézkedések megtételére:

a) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére;

b) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzés tárgyainak (talaj, termesztőközegek, növény, növényi termék, épület, építmény, helyiség, eszköz, szállító jármű) károsítóktól való mentesítésére fertőtlenítés vagy megsemmisítés útján, és ennek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja, vagy betilthatja;

c) előírhatja vagy betilthatja meghatározott növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;

d) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületek zárlat alá helyezéséről határozatot hozhat;

e) betilthatja vagy korlátozhatja a növény-egészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;

f) növény-egészségügyi szempontok alapján betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését;

g) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja vagy korlátozhatja, meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztencia-vizsgálat eredményétől függően olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;

h) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra;

i) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti meghatározott károsítókat és fertőzést eshetőlegesen közvetítő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását;

j) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti zárlati károsítók, vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát;

k) elrendelheti, hogy azokat a földterületeket, épületeket, építményeket, helyiségeket vagy tartályokat, amelyek növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgálnak, fertőtlenítsék, mentesítsék vagy tisztítsák meg, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja, vagy betilthatja;

l) szabályozza a növényvédelmi, növény-egészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;

m) előírja a nemzetközi szabályozási rendszerek bevezetését;

n) szabályozza a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növény-egészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét.

A Központi Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre

52. § A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű, és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el a következők szerint:

a) első fokon eljáró hatóságként engedélyezi a határon feltartóztatott szállítmányok növény-egészségügyi beléptetését, és meghatározza belföldiesítésük szakmai feltételeit;

b) jogszabályban meghatározott esetekben első fokú hatósági jogkörében eljárva növény-egészségügyi szempontból engedélyezi a növények, növényi termékek behozatalát;

c) a magyar növény-egészségügyi import szabályozásokról kérelemre hatósági nyilatkozatot állít ki;

d) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növény-egészségügyi felülvizsgálatokat végez;

e) első fokú hatósági jogkörében eljárva határozattal dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról, vagy kezdeményezi azok hulladék szempontból való minősítését;

f) együttműködik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Országos Szervezetével.

A Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre

53. § (1) A Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű, részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv, szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el.

(2) A miniszter a Szolgálat illetékességét - egyes szakhatósági feladatok ellátására - több megyére kiterjedően is megállapíthatja.

(3) A Szolgálat igazgatója

a) működteti a növény-egészségügyi határkirendeltséget;

b) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához a minisztérium által meghatározott hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növény-egészségügyi felülvizsgálatokat végez;

c) ellenőrzi a termelők növényvédelmi tevékenységét, meghatározott károsítók ellen külterületen, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben belterületen védekezési kötelezettséget, illetve közérdekű védekezést rendel el;

d) intézkedéseit hatósági engedély, szakhatósági állásfoglalás, korlátozás, tilalom, zárlat, kötelező növényvédelmi eljárás, megsemmisítés elrendelése, bizonyítvány kiállítása formájában hozza;

e) indokolt esetben - díjfizetés és költségtérítés ellenében - megszervezi a gyakorlott növényvédelmi és egyéb szakemberek közcélú munkavégzésének igénybevételét;

f) talajban, termelőnél, kereskedelmi forgalomban mintát vesz és vizsgálja a növények, növényi termékek növényvédő szer- és egyéb toxikus anyag tartalmát;

g) ellátja az ellenőrzésköteles növény, növényi termék forgalom, vetőmag, szaporító- és ültetvényanyagelőállítás és -forgalmazás növény-egészségügyi vizsgálatát, termőhelyi szemlét, szállítóeszköz- és raktárellenőrzést végez;

h) növény-egészségügyi szempontból nyilvántartja az arra kötelezett termelőket, és ellenőrzi a nyilvántartási feltételek megtartását;

i) engedélyköteles termékekkel engedélyezési vizsgálatokat végez;

j) ellenőrzi az engedélyköteles termékek minőségét a tárolás, forgalmazás, szállítás, értékesítés, vásárlás és felhasználás szabályszerűségét, valamint a nyilvántartási kötelezettségek betartását;

k) vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minőségét, intézkedik további felhasználhatóságukról;

l) szakhatósági állásfoglalást ad a növényvédelmi szolgáltatás engedélyezése iránti kérelmek elbírálásához, illetve kezdeményezi azok korlátozását vagy megszüntetését;

m) kiadja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt, továbbá szervezi és részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját;

n) jogszabályban meghatározott esetben növényvédelmi bírságot ró ki;

o) együttműködik a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara illetékes szerveivel.

A növényvédelmi felügyelő feladat- és hatásköre, valamint jogköre

54. § (1) A növényvédelmi felügyelő a Szolgálat igazgatója által feljogosított személy, aki illetékességi területén (körzetében) vagy helyén (növény-egészségügyi határkirendeltség) hatósági személyként jár el.

(2) A növényvédelmi felügyelő

a) ellenőrzi a földhasználók, illetve a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a szerek tárolására, a növényvédő szer vásárlási engedély érvényességére, valamint a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok betartását;

b) ellenőrzi a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a növényvédelmi szolgáltatónál az engedélyköteles termékek minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási és nyilvántartási előírásainak megtartását, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;

c) ellenőrzi az export-, import- és tranzitforgalomban a vizsgálatköteles áruk növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelősségét, valamint a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag- előállítás és az egyéb szemleköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- forgalmazóhelyeit;

d) ellenőrzi a környezetben, a termelési folyamatban és a kereskedelemben az engedélyköteles termékekből származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, és megteszi a szükséges intézkedéseket;

e) intézkedik a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb, a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;

f) végzi a zárlati, és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését, azok fellépése esetén fertőtlenítést vagy megsemmisítést rendel el, és ellenőrzi annak végrehajtását;

g) felügyeli a növényvédő gépek időszaki kijuttatástechnikai alkalmasság vizsgálatát;

h) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását, eredményességét, és védekezésre szólítja fel azokat, akik növényvédelmi mulasztásuk miatt a környező termelők termelési biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetik;

i) termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást és zárlatot rendelhet el;

j) növényt, növényi terméket és ezek előállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetőleg helyiségek, berendezések, felszerelések használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja, és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti;

k) térítésmentes hatósági mintákat vehet;

l) növényvédelemmel kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinthet;

m) engedélyköteles termékkel vagy zárlati károsítóval fenyegető veszély elhárítása érdekében ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe beléphet akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, és szállító eszközöket ellenőrizhet.

55. § A növényvédelmi felügyelő hivatalos személynek minősül. Külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a minisztérium által érvényesített arcképes igazolvánnyal kell ellátni, amely a hatósági feladatai ellátására jogosítja.

A talajvédelmi felügyelő feladat- és hatásköre, valamint jogköre

56. § (1) A talajvédelmi felügyelő hivatalos személynek minősül. Külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a Szolgálat igazgatója által érvényesített arcképes igazolvánnyal kell ellátni, amely a hatósági feladatai ellátására jogosítja.

(2) A talajvédelmi felügyelő a termésnövelő anyagok vonatkozásában

a) ellenőrzi a termésnövelő anyagok minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási, nyilvántartási előírásainak megtartását, és jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;

b) ellenőrzi a termelési folyamatban, a kereskedelemben a termésnövelő anyagokból származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, továbbá a környezetben, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket;

c) az a)-b) pontokban foglalt ellenőrzési tevékenysége során mintát vehet.

(3) A talajvédelmi felügyelő jogosult a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinteni.

A települési önkormányzat jegyzőjének növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre

57. § A jegyző

a) a károsítók ellen - a zárlati károsítók kivételével - belterületen az érintett földhasználót és termelőt védekezésre kötelezheti;

b) az a) pontban foglaltak elmulasztása esetén közérdekű védekezést rendel el;

c) a helyi piacokon a termelőnél ellenőrzi a növények, növényi termékek forgalomba hozatalához szükséges külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi igazolás meglétét, ennek hiányában az árusítást betiltja;

d) a háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelői bejelentése esetén a védekezés helyétől 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíti a méhesek tulajdonosait (kezelőit) a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról, a felhasználásra kerülő növényvédő szerről, és egyben felszólítást ad ki a méhek veszélyességi körön kívüli vagy más alkalmas módon való biztonságba helyezésére;

e) tájékoztatja a méhészeket a Szolgálatnak a letelepedési tilalomra vonatkozó határozatáról.

58. § (1) A növényvédelmi igazgatási eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha első fokon a növényvédelmi felügyelő jár el, úgy

a) az 54. § (2) bekezdésének a), b), e), g), h), i) és l) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Szolgálat igazgatója, illetve

b) az 54. § (2) bekezdésének c), d), f) és j) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Központi Szolgálat igazgatója

az eljáró hatóság.

(3) Ha első fokon a Szolgálat jár el, akkor másodfokon a Központi Szolgálat az eljáró hatóság.

(4) Ha első fokon a Központi Szolgálat jár el, akkor másodfokon a minisztérium az eljáró hatóság.

(5) Ha első fokon a jegyző jár el, akkor másodfokon a Szolgálat igazgatója az eljáró hatóság.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

DÍJFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS NÖVÉNYVÉDELMI BÍRSÁG

Díjfizetési kötelezettség

59. § (1) A hatósági vizsgálatok, ellenőrzések, engedélyezések díját és a növényvédő szer engedély fenntartási díjat külön jogszabály határozza meg. A díjak késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összegű kamatot kell fizetni.

(2) A hatósági engedélyezési eljárás során befolyt díjaknak a szakhatósági állásfoglalások készítésével kapcsolatos megosztásáról külön jogszabály rendelkezik.

Növényvédelmi bírság

60. § (1) Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki

a) a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi;

b) növényvédő szerrel olyan cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti;

c) a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, vagy a károsítók járványos terjedésének teret adva a térség, illetve a termőtáj termelési biztonságát veszélyezteti, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja;

d) engedélyköteles terméket engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon előállít, forgalmaz, hirdet, illetve ajánl;

e) engedélyköteles terméket az előírt képesítési feltételek nélkül, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz;

f) olyan engedélyköteles terméket állít elő, amely nem felel meg a csomagoláson feltüntetett jelölésnek, vagy az előállító, forgalmazó nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon jelöli;

g) az analitikailag tiszta hatóanyag benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget;

h) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi.

(2) Növényvédelmi bírságot lehet kiszabni azzal szemben, aki

a) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

b) a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza,

c) a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza,

d) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növény-egészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban előírt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget,

e) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki,

f) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja,

g) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 24. § szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget,

h) külföldi eredetű, már engedélyezett termésnövelő anyag esetében a 38. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) A bírságot a jegyző jogosult kiszabni az (1) bekezdés b), c), valamint a (2) bekezdés b), c) pontjai esetében, ha a cselekmény belterületen valósul meg.

(4) A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni

a) az (1) bekezdés b), c) pontja és a (2) bekezdés b), c) pontjai esetében, ha a cselekmény külterületen valósul meg,

b) az (1) bekezdés a), d)-h) pontjai, valamint a (2) bekezdés a), d)-h) pontjai esetében.

(5) A bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek a növényvédelmi hatóság, illetve a jegyző tudomására jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.

61. § (1) A bírságot a Szolgálat igazgatója, illetve a jegyző határozatban állapítja meg.

(2) A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó Szolgálat, illetve a települési önkormányzat számlájára kell befizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.

(3) A növényvédelmi bírság megfizetése nem mentesít az egyéb szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségre vonás alól.

(4) A kiszabott bírság a Szolgálat, illetve a települési önkormányzat saját bevétele.

62. § (1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, termesztőközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a forgalomba hozatali és felhasználási rendelkezéseknek. A Szolgálatnak az elkobzással, valamint az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségeit az engedélyre kötelezett, illetve a jogosulatlan felhasználó köteles megtéríteni.

(2) A veszélyes hulladékká minősített, elkobzott anyagok ártalmatlanításának költségeit azok forgalmazójának kell viselnie.

TIZENKETTEDIK FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

63. § E törvény a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 77/93/EGK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről,

- a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,

- a Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és más termékek termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról.

Hatálybalépés

64. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, a 7. §, a 31. § (3) bekezdésének e) pontja 34-36. §-ok, a 48. § (2) bekezdése, az 52. § f) pontja az 53. § (3) bekezdésének o) pontja, valamint az 57. § b) pontja kivételével. A 7. §-ban, valamint az 57. § b) pontjában foglaltakat 2001. január 1. napjától, a 34-36. §-okban foglaltakat 2003. január 1. napjától a 31. § (3) bekezdésének e) pontjában, a 48. § (2) bekezdésében, az 52. § f) pontjában, valamint az 53. § (3) bekezdésének o) pontjában foglaltakat a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

(2) Az engedélyköteles termékek esetében a törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indult eljárásokra lehet alkalmazni. A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek a minisztérium külön jogszabály szerinti újraengedélyezési programja alapján kerülnek felülvizsgálatra.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 40. §-a, továbbá a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet 15. §-ának (4) bekezdésében a „c) pontja esetében a növényvédelmi hatóság” szövegrész.

Felhatalmazás

65. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a közérdekű védekezés költségei megállapításának és a járványelhárítási célkeretből való igénylésének, valamint

b) a növényvédő szer kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a növényegészségügy, a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának vizsgálatára, a zárlati károsítók, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növény-egészségügyi tevékenységgel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növény-egészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó részletes szabályokat,

b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelők növényvédelmi tevékenységére és a közérdekű védekezésre, a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza

a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédő szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására, továbbá

b) a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat.

  Vissza az oldal tetejére