Időállapot: közlönyállapot (2000.V.26.)

2000. évi XXXIX. törvény

a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 20. §-a (4) bekezdésének, 30. §-a (2) bekezdésének, 32/A. §-a (6) bekezdésének, 39. §-a (2) bekezdésének és 50. §-a (5) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

A köztársasági elnök

1. § A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180%-a.

2. § (1) A köztársasági elnök társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) A köztársasági elnök megbízatásának időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

3. § A köztársasági elnök minden naptári évben külön juttatásként egyhavi tiszteletdíjára jogosult.

4. § A köztársasági elnöknek minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár.

5. § A köztársasági elnök elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni.

6. § A köztársasági elnök külön jogszabályban meghatározottak szerint két - személyi, illetőleg hivatali célra szolgáló - személygépkocsi használatára jogosult.

7. § A köztársasági elnök jogosult az állami vezetők részére külön jogszabályban biztosított zártcélú távközlő hálózat használatára.

8. § (1) A köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre és ellátmányként költségtérítésre, illetve - szükség esetén - különjáratú légiutazásra jogosult.

(2) A költségtérítés magában foglalja

a) az állami vezetőkre irányadó külön jogszabály szerinti külföldi napidíjat, továbbá

b) a kiküldetés teljesítésével összefüggésben felmerülő indokolt költségek számlával igazolt összegét.

(3) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetőleg vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott juttatások és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat a Külügyminisztérium látja el.

(5) A köztársasági elnök külföldre utazás és külföldről történő hazautazás esetén - ideértve a magáncélú utazást is -, illetőleg külföldi állami vezetők és más hivatalos külföldi küldöttségek fogadása (kísérése) céljából jogosult a repülőtéri kormányváró helyiségek használatára.

9. § A köztársasági elnök - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - külön jogszabály szerint személyi védelemre jogosult.

10. § (1) A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában a Köztársasági Elnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) segíti.

(2) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatal vezetője állapítja meg, és a köztársasági elnök hagyja jóvá.

(3) A Hivatal vezetőjét és vezetőhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

(4) A Hivatal vezetője államtitkári, vezetőhelyettese pedig helyettes államtitkári illetményre, illetőleg juttatásokra jogosult, jogállására egyébként a közigazgatási államtitkárra, illetőleg a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) A Hivatal működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete állapítja meg.

11. § (1) A köztársasági elnök jogosult a Kormány Központi Üdülőjének használatára.

(2) Az üdülőt a köztársasági elnökkel együtt üdülő házastársa (élettársa), gyermeke, gyermekének házastársa, továbbá szülője és unokája is igénybe veheti.

(3) A köztársasági elnök a saját és hozzátartozója üdüléséért térítési díjat fizet.

(4) A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

12. § A köztársasági elnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) - egy összegben - a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell, továbbá az a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként sem vehető figyelembe.

13. § A köztársasági elnököt és a volt köztársasági elnököt a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Hivatal külön megállapodása szerint térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.

14. § (1) A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem. Amennyiben a volt köztársasági elnök öregségi nyugellátásban részesül, a juttatás és a nyugellátás együttes havi összege nem haladhatja meg a mindenkori köztársasági elnök havi tiszteletdíjának összegét.

(2) Arra az időszakra, amíg a volt köztársasági elnök rendszeres kereső tevékenységet folytat, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.

(3) A volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyének járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából az (1) bekezdés szerinti juttatást kell a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

15. § (1) A volt köztársasági elnököt - kérelmére - ha e tisztségét legalább két éven át betöltötte, megfelelő lakáshasználati jog illeti meg. E jogosultság a köztársasági elnök, illetve a volt köztársasági elnök halála esetén az özvegyét is megilleti.

(2) Az (1) bekezdésben említett lakást - amelyhez legalább három lakószoba tartozik - a Hivatal biztosítja.

16. § (1) A volt köztársasági elnököt a megbízatása megszűnését követően annyi ideig, ameddig e tisztségét betöltötte, évi harmincezer km keretig személyes gépkocsihasználat illeti meg.

(2) A személyes gépkocsihasználathoz a megfelelő színvonalú személygépkocsit és a gépjárművezetőt a rendőrség biztosítja.

17. § (1) A volt köztársasági elnököt a megbízatása megszűnését követően annak az időtartamnak a felére, ameddig e tisztségét betöltötte - a Kormány által meghatározott helyen - kétfős titkárság alkalmazása illeti meg.

(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a Hivatal biztosítja.

18. § Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult e megbízatására utaló elnevezést használni.

19. § A volt köztársasági elnököt nem illetik meg az e törvény szerinti jogosultságok, ha megbízatása az Alkotmány 31. §-a (1) bekezdésének d) vagy f) pontja alapján szűnt meg.

A miniszterelnök

20. § (1) A miniszterelnök havi illetménye a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított köztisztviselői illetményalap hét és félszerese, továbbá ennek az összegnek a 180%-a.

(2) A miniszterelnököt egyebekben az e törvény 2-9. §-ában, továbbá 11. és 13. §-ában meghatározott juttatások illetik meg.

(3) A miniszterelnök halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a miniszterelnök hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

21. § (1) A volt miniszterelnök, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulása miatt, vagy annak következtében szűnt meg, hogy az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonta és új miniszterelnököt választott, további hat hónapon - lemondása, illetőleg a Kormány lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.

(2) Amennyiben a miniszterelnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból két évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult.

22. § A volt miniszterelnök az e törvény 16. §-a szerinti gépkocsihasználatra, 17. §-a szerinti titkárság alkalmazására, továbbá 18. §-a szerinti, a megszűnt tisztségére utaló elnevezés használatára jogosult.

23. § A volt miniszterelnököt nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha megbízatása az Alkotmány 33/A. §-ának d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

Az Országgyűlés elnöke

24. § (1) Az Országgyűlés elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult, a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az Országgyűlés volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az Országgyűlés működésének befejezése miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg az Országgyűlés volt elnökét, ha megbízatása az Alkotmány 20/A. § (1) bekezdésének c) vagy e) pontja alapján szűnt meg.

(4) Az Országgyűlés elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Országgyűlés elnöke hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglaltaknak megfelelően illeti meg.

Az Alkotmánybíróság elnöke

25. § (1) Az Alkotmánybíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Az Alkotmánybíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e tisztsége a megbízatási időtartam letelte miatt, vagy az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága a 70. életévének betöltése, a megbízatási időtartam letelte vagy felmentése miatt szűnt meg, további hat hónapon - lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt - a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat.

(4) Az Alkotmánybíróság volt elnökét - ha egyúttal alkotmánybírósági tagsága is megszűnt - a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a két fős titkárság alkalmazása.

(5) Az Alkotmánybíróság volt elnökét nem illetik meg az e törvény szerinti juttatások, ha az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 15. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontja alapján szűnt meg.

(6) Az Alkotmánybíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) az Alkotmánybíróság elnöke hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke

26. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke és volt elnöke a miniszterelnököt, illetőleg a volt miniszterelnököt e törvény alapján megillető illetményre és juttatásokra jogosult, a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte, és e megbízatása a megbízatási időtartam letelte vagy bírói tisztsége a 70. életévének betöltése miatt szűnt meg, további hat hónapon - e tisztségéről vagy bírói tisztségéről való lemondása esetén három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. A juttatásra egyebekben a 21. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg évi harmincezer km keretig a személyes gépkocsihasználat, ha egyúttal a bírói szolgálati viszonya is megszűnt, vagy az új bírói beosztásában gépkocsihasználati jogosultság nem illetné meg.

(4) A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét - ha egyúttal bírói szolgálati viszonya is megszűnt - a megbízatása megszűnésétől számított további két évig illeti meg a kétfős titkárság alkalmazása.

(5) Az e törvény szerinti juttatások nem illetik meg a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, ha e megbízatása a vezetői tisztségre való alkalmatlansága miatt vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d), f) vagy i) pontja alapján, illetőleg azért szűnt meg, mert a tisztségének ellátására szakmai okból tartósan alkalmatlanná vált.

(6) A Legfelsőbb Bíróság elnökének halála esetén özvegyét (ennek hiányában örökösét) a Legfelsőbb Bíróság elnöke hathavi illetményének megfelelő összegű juttatás a 12. §-ban foglalt feltételek szerint illeti meg.

Közös szabályok

27. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésnek az adott tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. Az érintett a jogalap nélkül felvett juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni.

28. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, egyidejűleg az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Oktv.) 1. §-ának (5) bekezdése, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 45. §-a (1) bekezdésének a) pontjából a „miniszterelnök és” szövegrész, 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló 1992. évi XXXVI. törvény, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátv.) 44-48. §-ai és 53. §-ának (3) bekezdése, továbbá (6) bekezdése, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 3. számú mellékletének 1. pontja, továbbá a köztársasági elnök és a Kormány tagjai megbízatásának megszűnésével kapcsolatos egyes kérdések átmeneti rendezéséről szóló 98/1994. (VI. 24.) Korm. rendelet a hatályát veszti.

(2) A Ktv. 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(e törvény hatálya nem terjed ki)

„a) az illetményrendszer kivételével a miniszterre és a politikai államtitkárra, valamint a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;”

(3) A Kátv. 40. §-ának (1) bekezdésében a „Kormány tagja” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész lép.

(4) A Kátv. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása nyugdíjazása miatt szűnik meg, az e megbízatására utaló elnevezést nyugdíjasként is használhatja.

(2) Ha a politikai tisztséget betöltő vezető megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása a miniszter esetében nem az Alkotmány 33/B. § e) vagy f) pontja, illetőleg a politikai államtitkár esetében nem a 21. § (2) bekezdésének d) vagy e) pontja alapján szűnt meg.”

(5) A Kátv. 50. §-ának (1) bekezdésében és 52. §-ának (1) bekezdésében „Az állami vezető” szövegrész helyébe „A politikai tisztséget betöltő vezető, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár” szövegrész lép.

(6) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az Alkotmánybíróság elnökének illetményét és juttatásait külön törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság többi tagja - köztük a helyettes elnök - a miniszterrel azonos illetményben, illetőleg juttatásokban részesül.”

(7) Az Oktv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § A miniszterelnöki, miniszteri vagy politikai államtitkári tisztséget betöltő képviselő az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 50%-ára jogosult; díjazására és egyéb juttatásaira a miniszterelnök esetében a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény, a miniszter és a politikai államtitkár esetében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(8) A Bjt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztséghez fűződő juttatások tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese a miniszterrel, az OIT Hivatalának vezetője az államtitkárral, helyettese pedig - függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.”

(9) A Bjt. 104. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét - szolgálati idejétől függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.”

(10) Az e törvényben foglaltak nem érintik a hatálybalépését megelőzően hivatalt betöltött volt miniszterelnöknek, az Országgyűlés volt elnökének és az Alkotmánybíróság volt elnökének, valamint az őket megillető juttatásokban részesülő más volt közjogi tisztségviselőknek a korábbi jogszabályok alapján megállapított juttatásait.


  Vissza az oldal tetejére