Időállapot: közlönyállapot (2000.VI.17.)

2000. évi LXXVI. törvény

a tengerészek tengeren és kikötőben való jóléti ellátásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1987. évi 74. ülésszakán elfogadott 163. számú Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a tengerészek tengeren és kikötőben való jóléti ellátásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1987. évi 74. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1989. március hó 14. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1990. március hó 14. napján hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„163. számú Egyezmény a tengerészek jóléti ellátásáról a tengeren és a kikötőben

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 1987. szeptember 24-én hetvennegyedik ülésszakára ült össze, és

emlékezve a tengerészeknek a kikötőben való jólétére vonatkozó 1936. évi Ajánlás, és a tengerészek jólétére vonatkozó 1970. évi Ajánlás határozataira, és

miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a tengerészeknek a kikötőben való jólétére vonatkozóan, amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontjaként szerepelt, és

miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1987. október 8-án, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a tengerészek jóléti ellátásáról szóló 1987. évi Egyezmény” néven idézhető:

1. Cikk

1. A jelen Egyezmény szempontjából

(a) a „tengerész” olyan személy, akit állami vagy magántulajdonban lévő tengeri hajón valamilyen minőségben foglalkoztatnak, kivéve a hadihajókat;

(b) a „jóléti létesítmények és szolgáltatások” kifejezés jóléti, kulturális, pihenési és információs létesítményeket és szolgáltatásokat jelent.

2. Minden tagállamnak nemzeti jogalkotása által kell meghatároznia a hajótulajdonosok és a tengerészek legreprezentatívabb szervezeteivel való tanácskozás után, hogy a felségterületükön lajstromozott hajók közül melyeket lehet tengerjáró hajóknak tekinteni ezen Egyezménynek a hajón biztosítandó jóléti létesítményekre és szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezései értelmében.

3. A halászhajó tulajdonosok és a halászok legreprezentatívabb szervezeteivel folytatott tanácskozás után az illetékes hatóságnak az általa megvalósíthatónak tekintett mértékben ezen Egyezmény rendelkezéseit a kereskedelmi tengeri halászatra is alkalmaznia kell.

2. Cikk

1. Minden tagállam, amelyre jelen Egyezmény hatálya kiterjed, kötelezi magát arra, hogy a tengerészek számára mind a kikötőben, mind pedig a hajón megfelelő jóléti létesítményeket és szolgáltatásokat biztosít.

2. Minden tagállamnak gondoskodnia kell a jelen Egyezmény előírásai szerint biztosított jóléti létesítmények és szolgáltatások finanszírozásához szükséges intézkedésekről.

3. Cikk

1. Minden tagállam vállalja, hogy országa megfelelő kikötőiben valamennyi tengerész számára jóléti létesítményeket és szolgáltatásokat biztosít, függetlenül azok állampolgárságától, fajától, bőrszínétől, nemétől, vallásától, politikai meggyőződésétől vagy társadalmi származásától, és függetlenül attól az államtól, amelyben az a hajó van lajstromozva, amelyen a tengerészek szolgálnak.

2. Minden tagállamnak, a hajótulajdonosok és a tengerészek legreprezentatívabb szervezeteivel való tanácskozás után meg kell határoznia, hogy jelen cikk értelmében melyik kikötőket kell megfelelőeknek tekinteni.

4. Cikk

Minden tagállam köteles gondoskodni arról, hogy valamennyi állami vagy magántulajdonban lévő, felségterületén lajstromozott tengeri hajón a jóléti létesítményeket és szolgáltatásokat a hajón szolgáló valamennyi tengerész számára biztosítják.

5. Cikk

A jóléti létesítményeket és szolgáltatásokat gyakran felül kell vizsgálni annak biztosítására, hogy azok a tengerészek igényeinek változásához, melyet a műszaki, üzemeltetési és a hajógyártásban bekövetkező más irányú fejlődés eredményez, igazodjanak.

6. Cikk

Minden tagállam kötelezi magát arra, hogy

(a) más tagállamokkal együttműködik a jelen Egyezmény alkalmazása biztosításának érdekében; és

(b) gondoskodik arról, hogy a tengeren és a kikötőben a tengerészek jólétének biztosításában valamennyi résztvevő és érdekelt fél együttműködjék.

7. Cikk

A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.

8. Cikk

1. A jelen Egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve kötelező, amelyeknek ratifikációit a főigazgató nyilvántartásba vette.

2. Az Egyezmény azon időponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállam részéről történt ratifikációt a főigazgató nyilvántartásba vette.

3. A továbbiakban a jelen Egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután lép hatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.

9. Cikk

1. A jelen Egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával egy nyilvántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az Egyezményt első hatálybalépésének időpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követő egy év elteltével válik hatályossá.

2. Az a tagállam, amely a jelen Egyezményt ratifikálta, és amely az előző bekezdésben említett tízéves időszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, újabb tízéves időszakra kötelezettségben marad. Ezt követően minden tíz év elteltével mondhatja fel a jelen Egyezményt a jelen cikkben előírt feltételek szerint.

10. Cikk

1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamát köteles értesíteni a Szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás, illetve felmondás nyilvántartásba vételéről.

2. A főigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételéről küldött értesítésével egyidejűleg felhívja a Szervezet tagállamainak a figyelmét az Egyezmény hatálybalépésének időpontjára is.

11. Cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke értelmében valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának.

12. Cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.

13. Cikk

1. Ha a Konferencia a jelen Egyezményt részben vagy egészében módosító új Egyezményt fogad el, akkor az új Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában

(a) az új módosító Egyezmény valamely tagállam által történő ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 9. Cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen Egyezmény azonnali felmondását, amennyiben és amikor az új módosító Egyezmény hatályba lép;

(b) az új módosító Egyezmény hatálybalépésekor lezárul a jelen Egyezmény ratifikálásának lehetősége a tagállamok előtt.

2. A jelen Egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazon tagállamokra nézve, amelyek a jelen Egyezményt ratifikálták, de a módosító Egyezményt nem.

14. Cikk

A jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.”

3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1990. március hó 14. napjától kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére