Időállapot: közlönyállapot (2000.VI.24.)

2000. évi XCVIII. törvény

a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló, többször módosított 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) módosítására - az európai közösségi jogszabályokkal való részleges összeegyeztethetőség érdekében is - a következő törvényt alkotja:

1. § A Bit. 1. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:

[E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével kiterjed:]

„d) kizárólag a kiszervezett tevékenységre annál a szervezetnél, amely az ügymenet kiszervezése esetén ennek elvégzésére megbízást kapott,”

2. § A Bit. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet belföldön teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra korlátozódik:

a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, amennyiben a segítségnyújtási tevékenységet folytató vállalkozás elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,

b) a meghibásodott gépjármű átszállítása a szükséges javítás végrehajtására alkalmas legközelebbi helyre,

c) a jármű vezetőjének és utasainak elszállítása a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más közlekedési eszközzel folytathatják, vagy

d) a meghibásodott gépjármű, vezetője, utasa elszállítása a gépjármű üzembentartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás kiindulási helyére vagy célállomására.

(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevevője tagja segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek és a segítségnyújtásra

a) kölcsönösségi megállapodás alapján,

b) pótlólagos díjfizetés nélkül,

c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására, és

d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország hasonló segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezete által

történik.”

3. § A Bit. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § E törvény alkalmazásában

1. alárendelt kölcsöntőke: minden, a ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, valamint a kölcsön eredeti futamideje az öt évet meghaladja. Hitel esetében a tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges;

2. befolyásoló részesedés:

a) az olyan közvetlen vagy közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a szavazati jogok legalább tíz százalékát biztosítja, vagy

b) olyan helyzet, mely a vállalkozásban jelentős befolyást tesz lehetővé, különösen, ha a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető és felügyelő szervei és testülete tagjainak többségét a tulajdonos kinevezheti, vagy elmozdíthatja, vagy szerződés alapján döntő üzleti befolyást gyakorolhat arra a vállalkozásra, amelynek részvényese vagy tagja. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont (összeadással) egybe kell számítani;

3. belföldi, külföldi: akit/amit a devizajogszabályok devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek minősítenek;

4. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;

5. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt alcsoportja;

6. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;

7. biztosítottak érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;

8. együttbiztosítás: díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;

9. értékkövetés: a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;

10. feltőkésítési szerződés: amelyben az előre meghatározott egyszeri vagy rendszeres befizetések ellenében a kötelezett olyan kötelezettségeket vállal, amelyek időbeli tartama és összege egyértelműen meghatározott;

11. induló tőke:

a) a törvény hatálybalépése után alakuló biztosító egyesületek induló tőkéje a tagok által belépéskor befizetett - az alapszabályban rögzített mértékű - egyszeri hozzájárulások összege, amelyből a tagok csak az egyesület feloszlatásakor, illetve megszűnésekor részesedhetnek, az alapszabály szerinti mértékben,

b) a törvény hatálybalépése előtt alakult, biztosítási tevékenységet folytató egyesületek 1996. január 1-jei induló tőkéje,

ba) ha az egyesület éves beszámolóját a lakásszövetkezetek, a társasházak, a társadalmi szervezetek és az általuk alapított intézmények, az alapítványok, az ügyvédi irodák, a víziközmű-társulások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő induló tőke,

bb) ha az egyesület éves beszámolóját a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette el, akkor az 1995. december 31-i mérlegében szereplő jegyzett tőke összege;

12. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) 26. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt meghatározás szerint;

13. kézbesítési megbízott: belföldön bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező magyarországi tulajdonú biztosítója vagy biztosítási alkuszcége;

14. kötvénykölcsön: az életbiztosítási jogviszony alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig kamatozó kölcsön formájában nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatás, amelyet a felek legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számolnak el;

15. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő - a 8. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;

16. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;

17. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

18. mintafeltétel: a biztosítók szakmai érdekképviselete által kidolgozott biztosítási szerződési feltétel;

19. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt szolgáltatási rendszer alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amely tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza;

20. organizációs tőke: a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására szolgáló tőkerész;

21. segítségnyújtási tevékenység: olyan személyek javára történő segítségnyújtás, akik bajba kerülnek, illetőleg segítségre szorulnak. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben e személy egy véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, segítségre szorul. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele különösen a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység;

22. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságot igazoló feltételek összessége;

23. szavatoló tőke: a biztosító saját tőkéjének azon része, amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

24. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a járadéktartalék megállapításakor kalkulál;

25. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;

26. vagyoni biztosíték: pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy a pénzintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított hat hónapnál hosszabb lejáratú, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírletét) vagy bankgarancia;

27. veszélyközösség: az azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja;

28. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosítási tevékenységet folytató által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben előre meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében más biztosító által történő átvállalása;

29. kártalanítási számla: azon számla, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók kötelesek befizetést teljesíteni abból a célból, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartó, valamint - a jogszabályokban meghatározott esetekben - az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérülhessenek;

30. főiroda: az a hely, ahol a külföldi székhelyű vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a központi ügyintézéssel kapcsolatos döntéshozatal történik, amennyiben az nem azonos a székhellyel;

31. külföldi székhelyű biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;

32. külföldi székhelyű alkusz: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult;

33. külföldi székhelyű szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;

34. ügymenet kiszervezése: a biztosítási vagy a biztosításközvetítői tevékenység valamely részének a biztosító vagy a biztosításközvetítő megbízásából más jogalany által történő végzése;

35. származtatott (derivatív) ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, vagy referencia ráta (alaptermék) értékétől függ, abból származtatható, és amely önálló kereskedés tárgya lehet;

36. alügynök: a biztosítási ügynök megbízásából, a biztosító javára eljáró személy. Közvetítői tevékenységének tartalmát a biztosítási ügynökkel kötött szerződése határozza meg;

37. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt a hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;

38. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő összeg mellett - Magyarország területén lévő ingatlanon - kivéve a termőföldet - alapított jelzálogjog. A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.”

4. § A Bit. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kockázatvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja, és teljesíti a szolgáltatásokat.

(2) Biztosítási tevékenységnek minősül a segítségnyújtási tevékenység (1. számú melléklet A. rész 18. ágazat) is.”

5. § (1) A Bit. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosítási, biztosítási alkuszi, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével rendelkező, belföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó végezhet. Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.”

(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)

„e) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások közvetítését,

f) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ügynöki tevékenységet,

g) jelzáloghitelezést.”

(3) A Bit. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Belföldi biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó külföldi biztosítóval a (6) bekezdésben meghatározottakon túl

a) külföldivel a belföldön lévő ingó és ingatlan vagyonával összefüggő vagyon- és felelősségbiztosítási,

b) a belföldön tartózkodó külföldi természetes személy betegség-, baleset- és kockázati haláleseti biztosítási szerződések tekintetében köthet közvetítői és szaktanácsadói szerződést.”

(4) A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének e) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belföldi külföldi biztosítóval nem köthet biztosítási szerződést, kivéve)

„e) a belföldi biztosítónak külföldi biztosítóval kötött viszontbiztosítási, külföldi kockázatra együttbiztosítási, valamint kockázatmegosztási és segítségnyújtási szerződést,”

„g) ha a Magyarországon bejegyzett biztosítók valamely nem-életbiztosítási kockázatra nem vállalnak kötelezettséget és ezt a tényt a Felügyelet írásban igazolja.”

6. § A Bit. 5. §-a után a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § A biztosítási termék terjesztése során bármely személynek tilos olyan módszert alkalmazni:

a) amellyel más személyek terhére ígér különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy

b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.”

7. § A Bit. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes szervezeti formákra)

„a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),”

(előírásait az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.)

8. § A Bit. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet 71. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri, vagy meghaladja a jegyzett tőke tíz, húsz, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékát. Az öt százalékot elérő vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését követő harminc napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.”

9. § A Bit. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét csak akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.”

10. § A Bit. 19. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.

(3) A biztosító egyesület szolgáltatásait előre meghatározott szerződési feltételekben kell rögzíteni.

(4) A biztosító egyesület által nyújtható nyugdíjbiztosítás minimális tartalmi követelményeit a 7. számú melléklet tartalmazza.”

11. § A Bit. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatás-csökkentésre nincs lehetőség.”

12. § A Bit. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.”

13. § A Bit. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90%-os viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.

(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.”

14. § A Bit. 24. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha”

15. § A Bit. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.”

16. § A Bit. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Biztosító egyesületek egyesüléséhez vagy szétválásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) Az egyesülésre vagy szétválásra vonatkozó engedély megtagadása előtt a Felügyeletnek ki kell kérni a Biztosításfelügyeleti Bizottság véleményét.”

17. § A Bit. 31. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Biztosításközvetítői tevékenységet biztosítási alkusz, valamint egyes és többes biztosítási ügynök végezhet. A biztosítási alkusz, valamint a többes biztosítási ügynök köteles megfelelő módon tájékoztatást adni az egyéni vagy társas vállalkozás, vagy az annak keretében tevékenykedő személyek vonatkozásában fennálló minden olyan közvetlen jogi, vagy gazdasági kapcsolatáról, amely eljárásuk pártatlanságát, a biztosítók közötti választás szabadságát befolyásolhatja. Ezt a tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

(3) Az alkusz ügynöki tevékenységet, az ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.

(4) Az alkusz ügynököt és alügynököt nem foglalkoztathat.

(5) A biztosítási ügynök köteles tájékoztatni a vele szerződéses kapcsolatban álló biztosítót, amennyiben más biztosítóval is ügynöki szerződése áll fenn.”

18. § (1) A Bit. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alkusz e tevékenységéért alapvetően attól a biztosítótól jogosult díjazásra (jutalék, költségtérítés), amely az alkusz közvetítésével létrejött szerződésben a biztosítási (viszontbiztosítási) kockázatot elvállalja. Az alkusz - különösen, ha megbízása kizárólag szaktanácsadásra, vagy olyan biztosítási szerződés közvetítésére vonatkozik, amelynek díja jutalékot (költségtérítést) nem tartalmaz - díjazásáról a megbízóval is megállapodhat.

(3) A biztosítási alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú meghatalmazása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító vagy a megbízója felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A biztosítási alkusz biztosítási szaktanácsot is adhat.”

(2) A Bit. 32. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.”

19. § A Bit. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkusz legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási alkuszi fióktelep) végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A biztosítási alkusz a Felügyelet előzetes külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A biztosítási alkuszi fióktelep esetén az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak és a biztosítási alkuszi fióktelepnek a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti ötvenmillió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási alkusz igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságnál és biztosítási alkuszi fióktelepnél az alkuszi tevékenység irányítója (biztosítás-szakmai vezető) csak az a személy lehet, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosítási alkusznál legalább tízéves biztosítás-szakmai vezetői beosztást töltött be, és

c) kizárólag az adott gazdasági társaságnál vagy biztosítási alkuszi fióktelepnél folytatja az alkuszi tevékenységet,

d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

(5) Biztosítási alkusz csak a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést, létesíthet fiókot (irodát), telephelyet, illetve külföldön képviseletet.”

20. § (1) A Bit. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha)

„a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen ha nem gondoskodik a felelősségbiztosítási szerződése, illetve vagyoni biztosítéka folyamatos fenntartásáról;”

(2) A Bit. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási alkusz engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha)

„f) a folyamatos vagy a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

21. § A Bit. 37. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A biztosítási ügynök - az alügynök kivételével - a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet.

(2) Biztosítási ügynöki tevékenység egyes vagy többes biztosítási ügynökként végezhető. Az egyes biztosítási ügynök tevékenységét egy biztosítóval fennálló jogviszony, a többes biztosítási ügynök tevékenységét két vagy több biztosítóval fennálló jogviszony alapján végzi. A többes biztosítási ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl, a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.

(4) Az egyes biztosítási ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a biztosító felelős.

(5) Az alügynök tevékenységéért,

a) ha az alügynök egyes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a biztosító felelős;

b) ha az alügynök többes biztosítási ügynök megbízásából tevékenykedik, a többes ügynök felelős:

(6) Az alügynök egyidejűleg nem állhat egyes és többes biztosítási ügynökkel szerződéses jogviszonyban.

(7) Az alügynököt az egyes biztosítási ügynök köteles bejelenteni a biztosítónak.

(8) A biztosítási ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

(9) A biztosítók az általuk foglalkoztatott egyes biztosítási ügynökökről nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait a 11. számú melléklet tartalmazza.

(10) A biztosítási ügynökök képzettsége, valamint elnevezésük használata (42. §) tekintetében a biztosítók kötelesek szabályzatot alkotni.”

22. § A Bit. 37. §-át követően a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § (1) Többes biztosítási ügynöki tevékenység csak a Felügyelet engedélyével végezhető.

(2) A többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és külföldi székhelyű többes ügynök magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: többes ügynöki fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább 50 millió forint összegű külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő - felelősségbiztosítással vagy 50 millió forint értékű vagyoni biztosítékkal rendelkeznie.

(3) Többes ügynökként, többes ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve többes ügynöki fióktelepnél a többes ügynöki tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy többes biztosítási ügynökként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) kizárólag az adott gazdasági társaságnál vagy többes ügynöki fióktelepnél folytatja a többes biztosítási ügynöki tevékenységet.

(4) A többes biztosítási ügynöki tevékenység megkezdéséhez szükséges engedély kiadását a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a többes ügynök nem rendelkezik a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekkel.

(5) A többes biztosítási ügynök köteles a lebonyolított ügyletekről a 96-99. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést - amelyről külön jogszabály rendelkezik - a többes biztosítási ügynök köteles a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyeletnek megküldeni.

(6) A többes biztosítási ügynök tevékenységi engedélyét a Felügyelet akkor vonhatja vissza, ha

a) az e törvényben előírt engedélyezési és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem gondoskodik felelősségbiztosítási szerződése folyamatos fenntartásáról,

b) nyilvántartása, illetve éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,

c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekét, vagy

d) a folyamatos vagy a rendkívüli ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

23. § A Bit. 38. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„Vezérügynöki megbízást csak egyes biztosítási ügynök kaphat.”

24. § A Bit. 39. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább ötvenmillió forint összegű - külön jogszabályban meghatározott minimális tartalmi követelményeknek eleget tevő felelősségbiztosítással vagy ötvenmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.

(4) Biztosítási szaktanácsadóként, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve biztosítási szaktanácsadói fióktelepnél a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, a Felügyeletnél, illetve központi közigazgatási szervnél vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább három évig biztosítás-szakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen nyolcéves szakmai munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,

c) külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.

(5) A biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt a Felügyelet akkor tagadhatja meg, ha a szaktanácsadó nem rendelkezik a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel.”

25. § A Bit. 40. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a folyamatos, illetve rendkívüli ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.”

26. § A Bit. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosítási alkusz”, „egyes biztosítási ügynök”, „többes biztosítási ügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök vagy biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti. Ezen személyek cégnevükben kötelesek végzett tevékenységi formájukat (biztosító, biztosítási alkusz, egyes biztosítási ügynök, többes biztosítási ügynök, vezérügynök, biztosítási szaktanácsadó) szerepeltetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Felügyeletre, a biztosítók és a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,

b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá

c) a jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.

Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult- vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.”

27. § A Bit. a 42. §-t követően a következő alcímmel és a 42/A. §-sal egészül ki:

„Hirdetésre vonatkozó szabályok

42/A. § (1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvánosan folytathat.

(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél közvetlen rendelkezéssel kizárta.

(3) Hirdetést csak a Magyarországon bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.”

28. § A Bit. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a biztosítási, illetve azzal közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez (44-48. §) és megszüntetéséhez,

b) a biztosítási tevékenység módosításához (57. §),

c) a biztosítási állomány átruházáshoz (58. §),

d) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

e) a biztosítási alkuszi, illetve azzal közvetlenül összefüggő, többes biztosítási ügynöki és biztosítási szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez (32-33. §, 37. §, 37/A. §, 39. §),

f) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak és biztonsági tőkéjének e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez,

g) a belföldi székhelyű biztosító által külföldön működő biztosító, biztosítási alkusz vagy biztosítási szaktanácsadó alapításához, vagy külföldi biztosítóban, biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, külföldi képviselet, fiók létesítéséhez,

h) a belföldi székhelyű biztosítási alkusz által külföldön működő biztosítási alkuszi vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve külföldi tartós képviselet, fiók (iroda) létesítéséhez,

i) a 71. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

j) a biztosítási alkusz által belföldön biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához vagy ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedés szerzéséhez, fiók (iroda), telephely, illetve külföldön képviselet létesítéséhez,

k) a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt kiszervezhető feladatkörökön túli tevékenység kiszervezéséhez,

l) az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlásához,

m) a 33. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (1) bekezdésében, a 39. § (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 49. § (3) bekezdésében meghatározott személyek alkalmazásához,

n) jelzáloghitelezési tevékenység megkezdéséhez, illetve megszüntetéséhez.

(2) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek) érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.

(4) Az (1) bekezdés g) és h) pontjában, valamint - ha a biztosítási állományt külföldön bejegyzett biztosítótól veszik át - c) pontjában foglaltak engedélyezése során a Felügyelet vizsgálja azt is, hogy a devizajogszabályok rendelkezéseit megtartották-e. A kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti azonban a kérelmezőt a tevékenység helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzése alól.”

29. § (1) A Bit. 44. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az alapító arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges összes lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.”

(2) A Bit. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a tevékenység megkezdéséhez szükséges, 46. § szerinti tőkével, vagy az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához ezt meghaladóan szükséges gazdasági háttérrel,

b) befolyásoló részesedés szerzése esetén nem felel meg a 71. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, illetve, ha a kérelmezővel szemben a 71. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll,

c) üzleti terve nem felel meg a 47. § rendelkezéseinek, illetve nem nyújt elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére,

d) nem rendelkezik az e törvény által előírt személyi és tárgyi feltételekkel,

e) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

f) jelzáloghitelezési tevékenység esetén nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételekkel.”

30. § A Bit. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a biztosító fióktelepnek megfelelő tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint

b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).

(2) Az organizációs tőkerész minimális értéke

a) részvénytársaságnál és fióktelepnél százmillió forint,

b) biztosító szövetkezetnél ötvenmillió forint,

c) biztosító egyesületnél egymillió forint.

(3) A biztosító organizációs tőkéjét a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 80-81. § előírásai szerint.”

31. § A Bit. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen

a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,

d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket,

e) előzetes mérlegtervet.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első hároméves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,

b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,

c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,

d) a likviditási helyzet várható alakulására,

e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon kívül az üzleti tervnek tartalmaznia kell a devizajogszabály alapján külföldi pénznemben köthető, illetve kifizethető termék ismertetését is.”

32. § (1) A Bit. 48. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:

„A biztosítási szerződés minimális tartalmi követelményei”

(2) A Bit. 48. §-ának bevezető szövegrésze, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,”

(3) A Bit. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)

„g) a biztosítottnak járó többlethozam jóváírásának rendjét,”

(4) A Bit 48. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell:)

„j) életbiztosításnál, amennyiben maradékjog (így különösen visszavásárlási érték), illetve életbiztosítási kötvénykölcsön nyújtásra lehetőség van, azok részletes szabályait,

k) a befektetési egységhez kötött életbiztosítások befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről való napi tájékozódási lehetőséget,

l) a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.”

33. § A Bit. 49. §-ának (1)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (7) bekezdésben foglalt kivétellel

a) első számú vezetőt,

b) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

c) vezető jogtanácsost,

d) számviteli rendért felelős vezetőt,

e) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt)

köteles alkalmazni. A b)-e) pontban meghatározott személy - az igazgatóság engedélyével - legfeljebb két részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. A b)-e) pontokban meghatározott személy - azonos többségi tulajdonos esetén - legfeljebb három részvénytársaságnál tölthet be vezető pozíciót. Az igazgatóság engedélyét a kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyeletnek becsatolni. A Felügyelet engedélye szükséges az a)-d) pontban meghatározott vezetők alkalmazásához (választásához). A Felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha ezen vezetők nem felelnek meg az 50-53. §-okban foglalt követelményeknek, illetve, ha az igazgatóság engedélyét nem csatolták.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezetők alkalmazásuk (választásuk) előtt kötelesek kérelmezni a Felügyelettől szakmai alkalmasságuk és üzleti megbízhatóságuk (55. §) megállapítását.

(3) Amennyiben a biztosító a 2. számú mellékletben meghatározott élet-típusú biztosítási ágba, vagy az 1. számú melléklet nem-életbiztosítási ág A. részének 1. és 2. számú ágazatába tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost is köteles alkalmazni. A vezető orvos foglalkoztatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

(4) A törvény 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott első számú vezetőt köteles foglalkoztatni.

(5) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott vezetőinek megválasztását vagy alkalmazását, illetve a személyükben történt változást két munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.

(6) A Felügyelet kezdeményezheti az (1) bekezdésben meghatározott vezetők felmentését, amennyiben a 126. §-ban vagy a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések valamelyikét elrendelte.

(7) A háromszázmillió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására az 51. § (1) bekezdés a) pontjában, 52. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és 53. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében a viszontbiztosítónál a Felügyelet részéről elfogadott és alkalmazott b)-c) pontokban meghatározott szakértők igénybevételét is elfogadja a Felügyelet.”

34. § A Bit. 50. §-ának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Biztosító első számú vezetőjeként (a biztosító munkaszervezetének irányítójaként) az választható, illetve alkalmazható, aki”

35. § (1) A Bit. 51. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki]

„a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;”

(2) A Bit. 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.”

36. § A Bit. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.”

37. § (1) A Bit. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki)

„a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,”

(2) A Bit. 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki)

„c) legalább ötéves - biztosítónál, központi közigazgatási szervnél, a Felügyeleten vagy a biztosítók, biztosítási alkuszok szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál szerzett vagy biztosítási szaktanácsadói-szakmai gyakorlattal rendelkezik,”

(3) A Bit. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves gyorsjelentés helytállóságát.”

38. § (1) A Bit. 54. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:

„A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)”

(2) A Bit. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító és a háromszázmillió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles legalább egy belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek harminc napon belül meg kell küldeni.”

(3) A Bit. 54. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag”

(4) A Bit. 54. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belső ellenőrzés vezetőjének - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is - legalább negyedévente ellenőrizni kell.

(5) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti átfogó, illetve rendkívüli ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.”

39. § A Bit. az 54. §-a után a következő alcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:

„A biztosító vezető orvosa

54/A. § (1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki

a) orvosi diplomával,

b) orvosi alapszakképesítéssel,

c) legalább hároméves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű,

e) a biztosítóval tartós szerződéses jogviszonyban áll.

(2) A biztosító vezető orvosa felelős

a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,

b) a biztosító egészségi kockázat- és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.”

40. § A Bit. 55. §-a előtti alcím és az 55. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

55. § (1) A szakmai alkalmasságot és üzleti megbízhatóságot a kérelmezőnek kell bizonyítania.

(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.

(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek indokolt írásbeli határozattal kell megállapítania.

(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azon személyt, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan biztosítónál vagy pénzügyi intézményben,

1. amely esetében a fizetőképtelenséget csak a felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, vagy

2. amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre, banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazott.

(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.”

41. § A Bit. 56. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„c) a biztosítói ügymenet kiszervezésére vonatkozó megállapodás megkötése, és

d) a biztosítási titok védelmét szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.”

42. § A Bit. 57. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a biztosító a már engedélyezett biztosítási ágazaton vagy kockázati csoporton túl tevékenységét más ágazatra vagy más kockázati csoportra kívánja kiterjeszteni, vagy működési területét kívánja módosítani, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 47. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.”

43. § (1) A Bit. 58. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az állományátruházás során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása.”

(2) A Bit. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szerződésállományt átvevő biztosító - az engedélyező határozat kézhezvételétől [amennyiben pedig biztosítók egyesüléséről van szó, úgy a cégbírósági vagy megyei (fővárosi) bírósági nyilvántartásba való bejegyzéstől] számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harminc napra - felmondhatja.”

(3) A Bit. a következő alcímmel és 59/A. §-sal egészül ki:

„A jelzáloghitelezési tevékenység feltételei”

„59/A. § (1) A jelzáloghitelezési tevékenység megkezdésére a biztosítási tevékenység módosítására vonatkozó (IV. fejezet) szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítási érték) hatvan százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.

(3) A hitelbiztosítási érték megállapításának módszertani elveit a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.

(4) A biztosító engedményezés útján jelzálogjoggal biztosított követelést nem szerezhet.

(5) A biztosító a jelzáloghitelezési tevékenységéből adódó valamennyi hitelezési, kamat-, árfolyam- és befektetési veszteséget, értékvesztésként számolja el.

(6) A biztosítónak a jelzáloghitelezési tevékenységgel összefüggő egyedi kockázatokat, a kintlevőségeket és a fedezeteket külön jogszabályban meghatározott módon minősíteni és értékelni kell.

(7) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag az életbiztosítási díjtartalék 5%-át meg nem haladó mértékig nyújthat.”

44. § A Bit. V. fejezete (60-65. §) helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„V. FEJEZET

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK

A biztosítási termékek terjesztése

60. § (1) A biztosítási termékek terjesztése nem engedélyköteles.

(2) A termék terjesztésének megkezdéséig a 4. számú melléklet szerinti jellemzőket a Felügyelethez be kell nyújtani.

(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék esetében jogszabály eltérő szabályokat is megállapíthat.

(4) Amennyiben a biztosítási termék közvetítése során a közvetítés körülményeiben a biztosító jogszabálysértést észlel (ideértve a biztosítási termék biztosítási alkusz igénybevételével történő terjesztése során észlelt jogszabálysértést is), haladéktalanul köteles intézkedni a jogszabálysértés megszüntetése iránt.

A termékterv

61. § (1) A biztosítónak valamennyi terjeszteni kívánt termék esetében a 3. számú mellékletben foglaltak szerint terméktervet kell készíteni.

(2) A terméktervnek tartalmaznia kell az első számú vezető, a vezető jogtanácsos, a vezető biztosításmatematikus (aktuárius) és az érintett biztosítási ág vezetőjének aláírását.

62. § (1) Az életbiztosítási, baleset- és betegségbiztosítási (egészségbiztosítási) termék díjkalkulációjában, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértékét a Felügyelet javaslatára - a biztosítók érdek-képviseleti szerveinek véleményét kikérve - a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

(2) Életbiztosítási ág matematikai tartalékai befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a biztosítottaknak vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a biztosítási szerződésben foglaltaknál.

(3) A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a biztosító köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.

Az értékkövetés

63. § A pénzügyminiszter a Felügyelet előterjesztésére rendeletben szabályozza az értékkövetésnél alkalmazható módszereket.

A biztosítási termék terjesztésének felfüggesztése

64. § (1) Ha a Felügyelet a termék terjesztésének megkezdését követően megállapítja, hogy

a) a termék vagy a terjesztés körülményei jogszabálysértők, vagy nyilvánvalóan sértik a biztosítottak (szerződő felek, kedvezményezettek stb.) érdekeit,

b) a díjkalkuláció nem tesz eleget a biztosításmatematikai elveknek,

c) a biztosító nem vagy nem a 3. számú mellékletnek megfelelően készítette el a terméktervet,

a termék terjesztését felfüggeszti és a jogszabálysértés, érdeksérelem, hiba, illetve hiányosság megszüntetésére - határidő kitűzésével - kötelezi a biztosítót.

(2) Ha a Felügyelet a biztosítási termék terjesztését felfüggeszti, ezt két országos napilapban közzéteszi.

A biztosítási termék terjesztésének megtiltása

65. § (1) A termék terjesztését a Felügyelet megtiltja, ha a biztosító a 64. § (1) bekezdésben foglalt felszólításnak nem tesz eleget.

(2) Ha a Felügyelet a termék terjesztését megtiltotta, döntését köteles két országos napilapban közzétenni.”

45. § A Bit. 67. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik, és helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a biztosító és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban véleményeltérés keletkezik, a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakról.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók

a) a tengeri hajók használatából eredő vagy az e használattal kapcsolatos peres ügyekre vagy kockázatokra vonatkozó jogvédelmi biztosításra,

b) a felelősségbiztosítást művelő biztosító azon tevékenységére, amelyet biztosítottja védelme vagy képviselete érdekében a felelősségbiztosítási szerződés alapján folytat, amennyiben ezt a tevékenységet a biztosító egyidejűleg saját érdekében is végzi,

c) a segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító által kifejtett jogvédelmi tevékenységre, amennyiben ezt a tevékenységet nem a biztosított lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén, hanem más országban gyakorolják, és ez egy olyan szerződés részét képezi, amely csak az utazás, vagy a lakóhelyétől vagy szokásos tartózkodási helyétől való távollét során bajba jutott személyeknek nyújtott segítségre vonatkozik. Ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni, hogy a jogvédelmi szolgáltatás csak az előzőekben meghatározott körre korlátozódik és a segítségnyújtási szolgáltatáshoz kapcsolódik.”

46. § A Bit. 68. §-a a következő mondattal egészül ki:

„A biztosító az ügyfeleinek átadásra kerülő valamennyi dokumentumon köteles felhívni a figyelmet a jogvédelmi biztosítási fedezet létére, illetőleg a biztosító a biztosítási díj meghatározása során külön is köteles feltüntetni a jogvédelmi biztosítási fedezet díját.”

47. § A Bit. 69. §-át megelőző alcím, valamint a 69. § helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:

„Biztosítási szerződéskötési kötelezettség

69. § (1) A biztosítási szerződéskötési kötelezettség e törvény 9. számú mellékletében, illetve egyéb törvényben meghatározott esetekben írható elő.

(2) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termék eredményelszámolását és biztosítástechnikai tartalékainak állományadatait más biztosítási terméktől számvitelileg elkülöníteni.

(3) A biztosító és a rendőrhatóság a gépjármű üzembentartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a közúti közlekedési nyilvántartás és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala által kezelt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartás adatai alapján ellenőrzi.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmát a 13. számú melléklet határozza meg.”

48. § A Bit. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Az egyedi szerződés olyan biztosítási jogviszonyt hoz létre, amely a termékektől és a biztosítási szerződési feltételektől eltérően egyetlen szerződő sajátos biztosítási igényeinek megfelelően jön létre.

(2) Azon egyedi szerződések esetében, amelyeknél a biztosító éves díjbevétele a húszmillió forintot eléri vagy meghaladja, a biztosító köteles a 3. számú melléklet szerinti terméktervet elkészíteni és a 4. számú melléklet szerinti adatokat a Felügyeletnek bejelenteni.”

49. § A Bit. 71. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a befolyásoló részesedés mértékét vagy befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés - 3. § 2. és 17. pontját is figyelembe vevő - arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a befektető

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,

b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen,

d) közvetlen részesedésszerzés esetén a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el,

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében kézbesítési megbízottal rendelkezzen,

f) nyilatkozzék az arra vonatkozó okirati bizonyítékkal, hogy a megszerezni kívánt részesedéshez szükséges összeg törvényes jövedelméből származik,

g) nyilatkozzék arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak, továbbá

h) teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozzék arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelem és az ahhoz mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtiltja, ha a kérelmező

a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,

b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait,

e) nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal,

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

g) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdésben meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a részesedést szerezni kívánó személy székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”

50. § A Bit. a 71. § után a következő 71/A. és 71/B. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A biztosító részvénytársaságban a 71. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű tulajdoni részaránnyal vagy szavazati joggal rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően tizenöt munkanappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részarányát, szavazati jogát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése, szavazati joga a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

71/B. § (1) A szerződés megkötését követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki biztosító részvénytársaságban

a) befolyásoló részesedést szerzett,

b) befolyásoló részesedését úgy módosította, hogy

- a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy

- tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a húsz, harminchárom, ötven vagy hetvenöt százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdoni részesedéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A biztosító részvénytársaság tizenöt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 71. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A biztosító részvénytársaság külön jogszabályban meghatározottak szerint - belső adatszolgáltatása keretében - köteles a Felügyeletnek megküldeni a 71. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.”

51. § A Bit. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító vezetői, az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a biztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a biztosítónál, más biztosítónál, biztosítási alkuszi vagy többes biztosítási ügynöki tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó jogi személynél mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral rendelkeznek.”

52. § (1) A Bit. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.”

(2) A Bit. 75. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyére a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek)

„i) befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) egyéb biztosítástechnikai tartalékok.”

(3) A Bit. 75. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:

„(4) A nem-életbiztosítási ág esetében a biztosítástechnikai tartalékokat 98%-ban lehet viszontbiztosítással fedezni.

(5) Hitel- és kezesi biztosítást végző biztosító külön jogszabályban meghatározott módon a kockázat terjedelmével arányosan külön tartalékot képezhet.”

53. § A Bit. 77. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosítónak a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében biztosítási áganként folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott biztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőke szükséglet.

(3) A biztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját az 5. számú melléklet tartalmazza.”

54. § A Bit. 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) A szavatoló tőke megállapításakor a biztosító az alárendelt kölcsöntőke összegével növelt saját tőkéjét csökkenteni kell:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékével,

b) a más biztosítóban való részesedés könyv szerinti értékével,

c) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékével.

(2) Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan, egyenlő arányban - csökkenteni kell.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető összege nem lehet nagyobb a minimális szavatoló tőke szükséglet 50%-ánál.

(4) Az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet előzetes számítását a tárgyévet követő február 25-éig, a végleges számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és a Felügyelet részére megküldeni.

(5) Ha a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

(6) Az élet és nem-életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőke hiány másik biztosítási ágból történő pótlását a Felügyelet engedélyezheti.”

55. § A Bit. 79. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a biztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 80. §-ban meghatározott minimális biztonsági tőke értéke.”

56. § (1) A Bit. 80. § (1) bekezdése b) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A részvénytársaság és a fióktelep minimális biztonsági tőkéje:

...

b) a nem életbiztosítási ág (1. számú melléklet)]

„2., 1-8., 16. és 18-19. ágazatánál: kettőszázhúszmillió forint,”

(2) A Bit. 80. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az egyesület minimális biztonsági tőkéje:

a) életbiztosítási ágnál: száznyolcvanmillió forint, de azon biztosító egyesületnél, melynél az alapszabály pótlólagos befizetésre vagy a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és

aa) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi százötvenmillió forintot: harmincmillió forint;

ab) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta a százötvenmillió forintot: hatvanmillió forint;

ac) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi négyszázötvenmillió forintot, de meghaladta a háromszázmillió forintot: kilencvenmillió forint;

ad) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hatszázmillió forintot, de meghaladta a négyszázötvenmillió forintot: százhúszmillió forint;

ae) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttesen nem érte el a legutóbbi három évben az évi hétszázötvenmillió forintot, de meghaladta a hatszázmillió forintot: százötvenmillió forint;

b) nem-életbiztosítási ágnál - ha a biztosító egyesület nem felel meg a c) pontban felsorolt feltételeknek - a minimális biztonsági tőke az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékek hetvenöt százaléka;

c) nem-életbiztosítási ágnál, azon biztosító egyesületeknél, melyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük csak az 1. számú melléklet A. részének 8., 9. vagy 18. pontjában szereplő kockázatokra terjed ki, és

ca) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi ötvenmillió forintot: kettő és félmillió forint,

cb) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi hetvenötmillió forintot, de meghaladta az évi ötvenmillió forintot: ötmillió forint,

cd) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi százmillió forintot, de meghaladta az évi hetvenötmillió forintot: tízmillió forint,

ce) a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás a legutóbbi három évben együttesen nem érte el az évi háromszázmillió forintot, de meghaladta az évi százmillió forintot: tizenötmillió forint.

(4) Amennyiben egy biztosító egyesület megfelel a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, de a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás összege a legutóbbi három évben együttesen meghaladja a háromszázmillió forintot, a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott összegnél - az egyesület kérelmére - a Felügyelet a mindenkori biztonsági tőke 80%-os mértékéig engedélyezheti a viszontbiztosítás arányának megfelelő beszámítást.”

57. § (1) A Bit. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint az 5. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a biztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.”

(2) A Bit. 82. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét.”

(3) A Bit. 82. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.”

58. § A Bit. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) A Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a biztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő, vagy

c) a biztosító kötelezettségei kötvénykibocsátásból, hitelekből és egyéb, nem biztosítási szerződésből adódó kötelezettségeiből együttesen meghaladják saját tőkéjének 25%-át.

(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.

(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy a megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 126. §-ban és a 143. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére jogosult.”

59. § A Bit. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A biztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 12. számú mellékletben foglaltakat is.”

60. § (1) A Bit. 85. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító részesedése más részvénytársaságban nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének hetvenöt százalékát, kivéve a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetéskezelési vállalkozásban való részesedést.

(3) A biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke befektetésénél a biztosító részesedése más vállalkozásban nem haladhatja meg az adott vállalkozás jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.”

(2) A Bit. 85. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben előírt befektetési korlátozások nem vonatkoznak a biztosító saját tevékenysége kiszervezését szolgáló vállalkozásokra, amennyiben a vállalkozás a tevékenységének legalább hetvenöt százalékát biztosítók számára nyújtja.

(6) A biztosítónak más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vagy befektetés-kezelési vállalkozásban a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését - az ügylettől számított harminc napon belül - a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(7) A biztosító matematikai tartalékait csak belföldi kibocsátású eszközökbe (belföldön elhelyezkedő ingatlanokba) fektetheti be, kivéve a külföldi székhelyű biztosító, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaság legalább tíz százalékot kitevő tulajdoni hányadának megszerzését.”

61. § A Bit. 86. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje a következő eszközökben tarthatók:

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

aa) egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves és annál rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a Magyar Állam készfizető kezességet vállal,

ab) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú állampapír, illetve minden olyan egyéves vagy annál hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a Magyar Állam készfizető kezességet vállal,

ac) egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ha a kibocsátója OECD tagország kormánya,

ad) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény,

ae) magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezet által forintban kibocsátott kötvény,

af) magyarországi székhelyű hitelintézet által forintban kibocsátott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő okirat,

ag) OECD tagországban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban vagy külföldi pénznemben kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú, forgalomba hozott kötvény és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amennyiben megfelel a devizajogszabályokban foglaltaknak,

ah) magyarországi helyi önkormányzat által kibocsátott kötvény,

ai) magyarországi nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzat vagy jogutódja által kibocsátott kötvény,

aj) közüzemek által kibocsátott kötvény,

ak) az MNB által belföldön, forintban kibocsátott belföldi értékpapír;

  Vissza az oldal tetejére