Időállapot: közlönyállapot (2000.VI.24.)

2000. évi XCIX. törvény

a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról * 

I. Rész

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosítása

1. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. Házikerti szőlő: az az egy személy használatában lévő szőlőterület, amely az 1500 négyzetmétert nem haladja meg.”

(2) A Btv. 2. §-ának 5. pontja a következő mondattal egészül ki:

„A termőrefordítás ideje a negyedik, ha a termőrefordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége.”

(3) A Btv. 2. § 7. b) pontja a következő mondattal egészül ki:

„A katasztert a megyei földművelésügyi hivatal vezeti.”

(4) A Btv. 2. § 9-11. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„9. Szőlőfajták hasznosításuk szerint:

a) Borszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint borkészítésre használják.

b) Csemegeszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint közvetlen étkezésre használják.

c) Alanyszőlő fajta: olyan szőlő, amelyet vegetatív szaporítóanyag előállítás, illetve oltványkészítés céljából termesztenek.

10. a) Ajánlott fajta: borszőlő esetében a meghatározott termőhely szőlőtermelésének hasznosítási irányát meghatározó, különösen borainak sajátos jellegét megalapozó, minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert fajta. Csemegeszőlő esetében olyan államilag elismert fajta, amely iránt jelentős piaci kereslet mutatkozik. Alanyszőlő esetében olyan államilag elismert vagy állami elismerésre bejelentett fajta, amely a termesztési tapasztalatok szerint értékei alapján megfelel a köztermesztés igényeinek.

b) Engedélyezett fajta: borszőlő esetében a meghatározott termőhely ökológiai adottságait jól hasznosító, de a termőhely jellegét nem meghatározó, az évjáratok többségében minőségi bor készítésére alkalmas, államilag elismert, illetve állami elismerésre bejelentett vagy kipróbálásra ajánlott fajta. Csemegeszőlő esetében olyan államilag elismert, illetve állami elismerésre bejelentett vagy kipróbálásra ajánlott fajta, amely iránt a piaci kereslet visszafogott, illetve termesztési értékei még nem kellően ismertek.

c) Ideiglenesen engedélyezett fajta: bor- és csemegeszőlő esetében már nem telepíthető, de meglévő ültetvényben még termeszthető fajta. Ideiglenesen engedélyezett fajta direkttermő szőlő nem lehet. Alanyszőlő esetében olyan fajta, amelynek termesztési értékei nem kielégítőek.

11. Szőlőfajta Használati Bizottság: a szőlőfajták termőhelyi vizsgálatáért, a vizsgálatok megszervezéséért és a bor készítésére szánt szőlőfajták esetében a megyei fajtahasználat meghatározásáért felelős testület. A Bizottság tagjait a miniszter nevezi ki, a tagok kétharmadát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelöli.”

(5) A Btv. 2. §-a a következő 23-28. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23. Tartósított must: az a must, amely megengedett fizikai vagy kémiai módszerrel erjedésmentesen tárolható.

24. Térfogatban számított tényleges alkoholtartalom: a termékben jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya a termék teljes térfogatához viszonyítva, 20 °C hőmérsékleten.

25. Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom: megmutatja, hogy 20 fokos hőmérsékleten hány egységnyi térfogatú tiszta alkohol keletkezhet 100 egységnyi térfogatú termékben található cukor teljes kierjedése által.

26. Térfogatban számított összes alkoholtartalom: a térfogatban számított tényleges és potenciális alkoholtartalom összege.

27. Térfogatban számított természetes alkoholtartalom: az alkoholtartalom-növelés előtt jellemző térfogatban számított összes alkoholtartalom.

28. Védett eredetű bor: az a meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű bor, amelyet a termőhelyre ajánlott szőlőfajtából, eredetvédett termőhely legfeljebb 60 hl/ha-os termésű ültetvényének legalább 17, illetve 19 tömegszázalékos (MM°) természetes eredetű cukrot tartalmazó terméséből készítettek, és a termőhelyre jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. A védett eredetű bor termelésének szakmai szabályait - a hegyközség rendtartásában foglalt előírások alapján - a miniszter rendelettel adja ki.”

2. § (1) A Btv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szőlőtermesztés termőhelyei:

a) szőlőalanyok esetében az ország ökológiai szempontból alkalmas összes területe;

b) csemegeszőlő esetében külön fajtahasználati előírások nélkül, borszőlő esetében meghatározott fajtahasználat mellett az egyes megyék ökológiai szempontból alkalmas területei;

c) a megyéken belül borvidékek (ezen belül körzetek és alkörzetek) és bortermőhelyek.”

(2) A Btv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Csemege- és borszőlő esetében ökológiailag alkalmas terület az a termőhely, amelyet a szőlő termőhelyi kataszter osztályba sorol.”

3. § A Btv. 4. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából

a) I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas;

b) II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas;

c) III. osztály: szőlőtermesztésre szakmai megkötések (fajta, művelésmód) mellett alkalmas.

(4) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhelyvizsgálatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetétől (a továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszter kiegészítéséről, módosításáról a hegyközség kezdeményezésére, az SZBKI véleményének kikérésével a minisztérium határozatban dönt.

(5) A hegyközség kezdeményezése alapján a borvidék ültetvényterületeiből eredetvédett termőhelyek határolhatók le, a termeszthető fajták a termesztési és borászati technológia egyidejű meghatározásával. A kérelem tárgyában a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hegyközségi tanács és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa véleményének kikérésével dönt. A döntés során csak jóváhagyó vagy elutasító határozatot lehet hozni.”

4. § A Btv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására a termőhelyeken felhasználható szőlőfajtákat a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzék tartalmazza. A Nemzeti Fajtajegyzék alapján az egyes megyék fajtahasználatát (ajánlott, engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett fajták köre) a Szőlőfajta Használati Bizottság határozza meg. A megyei fajtalistában szereplő fajtákból a hegyközségi tanácsok állítják össze a borvidéki és bortermőhelyi fajtalistát, az illetékes hegyközségek javaslata alapján.”

5. § A Btv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hegyközség a hegyközségi rendtartásban, nem hegyközségi településen az önkormányzat rendeletben az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő.”

6. § A Btv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az engedélyes köteles a telepítést az ültetést követő, a kivágást annak megtörténte után 15 napon belül az engedélyező hatóságnak ellenőrzés, illetve nyilvántartás céljából bejelenteni. A telepítés, illetve a kivágás megtörténtéről az engedélyező hatóság nyilvántartást vezet, és az illetékes FM Hivatalnak folyamatosan részletes jelentést küld. Az FM Hivatal évente egy alkalommal, a tárgyévet követő év január 31-éig a Központi Statisztikai Hivatalnak összesítő jelentést küld.”

7. § A Btv. 14. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) Palackozott bor: az a bor, amelyet eredeti zárással, közfogyasztás céljára hoznak forgalomba, legfeljebb 2 literes egységben.

(8) Nem palackozott kiszerelésű bor: az a közfogyasztásra szánt bor, amelyet 2 liternél nagyobb, de legfeljebb 25 literes edénybe töltenek forgalomba hozatal céljából.”

8. § A Btv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § E törvény a must és a bor előállítása és kezelése körében szabályozza: a kékderítés, a házasítás, a must és a bor cukortartalma kialakításának, savtartalma növelésének szabályait, továbbá az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél, a likőrbor, továbbá a pezsgő, a habzóbor, a gyöngyözőbor és a széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállításának szabályait.”

9. § (1) A Btv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Házasítás (vágás) két- vagy többféle földrajzi eredetű, szőlőfajtájú vagy évjáratú mustnak vagy bornak összekeverése.”

(2) A Btv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Tilos egymással házasítani természetes bort, ízesített bort, ízesített boralapú italt, ízesített boralapú koktélt, likőrbort, pezsgőt, habzóbort, gyöngyözőbort és széndioxiddal dúsított gyöngyözőbort; tilos továbbá a fehérbort rozé, siller és vörösborral házasítani.”

(3) A Btv. 19. §-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) Védett eredetű bor házasítása csak az adott bor elfogadott termékleírásában foglaltaknak megfelelően végezhető el.”

10. § A Btv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2)-(4) bekezdésben foglalt megkötésekkel - felhasználható a must, a tartósított must, a töményített must és a sűrített must.”

11. § A Btv. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Olyan must vagy bor felhasználásával, amelynek savtartalmát növelték, különleges minőségű bor nem készíthető.”

12. § A Btv. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítása

23. § (1) Az ízesített bor szeszezett mustból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, likőrborból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és széndioxiddal dúsított gyöngyözőborból alkohol hozzáadásával készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható. Az ízesített bor édesíthető és karamellel színezhető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, természetes aromakivonatok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített bor tényleges alkoholtartalma 14,5 térfogatszázalék és 22 térfogatszázalék között lehet. Összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, száraz megjelölés esetén legalább 16 térfogatszázalék, extra száraz megjelölés esetén legalább 15 térfogatszázalék. Az ízesített borban felhasznált bor vagy friss szőlőből származó szeszezett must részarányának legalább 75 százalékot el kell érnie.

(2) Ürmösbor az a természetes borból készült ízesített bor, amelyet élelmiszer előállítás céljára alkalmazható növényi eredetű aromaanyagok vagy ezekből készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elő.

(3) Fűszerezett bor (vermut) az a természetes bor felhasználásával készült ízesített bor, amelynek cukortartalmát karamellizált cukor, répacukor, szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és sűrített must, jellemző illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszer előállítás céljára alkalmazható növényi eredetű drogok felhasználásával alakították ki.

(4) Az ízesített boralapú ital újborból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és széndioxiddal dúsított gyöngyözőborból, alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható, az ízesített bor édesíthető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, aromakivonatok, természetazonos aromaanyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú ital tényleges alkoholtartalma 7 térfogatszázalék és 14,5 térfogatszázalék között lehet. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.

(5) Az ízesített boralapú koktél borból és szőlőmustból alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített boralapú koktél édesíthető és színezhető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, aromakivonatok, természetazonos aromaanyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú koktél tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor vagy must részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.”

13. § A Btv. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

„Likőrbor előállítása

23/A. § Likőrbor erjedő mustból, borból vagy ezek keverékéből készül, cukortartalmát sűrített must vagy erjedő must és magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával, szesztartalmát magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával alakítják ki. Tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék, és legfeljebb 22 térfogatszázalék, összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék. A likőrboroknak az adott közigazgatási területen telepítésre engedélyezett szőlőfajtából kell származnia.”

14. § A Btv. 24. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél, valamint likőrbor engedély alapján állítható elő.”

15. § A Btv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Gyöngyözőbor az a legalább 7 térfogatszázalék tényleges alkoholtartalmú termék, amely legalább 9 térfogatszázalék összes alkoholtartalmú borból készül, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 1 bar és legfeljebb 2,5 bar túlnyomás uralkodik, amely kizárólag erjedésből származó, oldott széndioxidra vezethető vissza.

(2) Széndioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor az a borból készült termék, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék, összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 1 bar és legfeljebb 2,5 bar túlnyomás uralkodik, amely teljes mértékben vagy részben hozzáadott, oldott széndioxidra vezethető vissza.

(3) A habzóbor olyan asztali borból készült termék, amelyhez részben vagy teljesen széndioxidot adtak hozzá, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 3 bar, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.

(4) Pezsgő az a termék, amely friss szőlőből, szőlőmustból vagy borból készül, széndioxid-tartalma kizárólag erjedésből származik, és amelyben 20 °C hőmérsékleten zárt tárolóedényekben tárolva legalább 3 bar, oldott széndioxidra visszavezethető túlnyomás uralkodik.”

16. § A Btv. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ízesített bor, ízesített boralapú ital, ízesített boralapú koktél előállítására cukrot borban feloldva lehet felhasználni. Pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor és széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor előállítására cukrot borban feloldva vagy minimum 500 g/l cukortartalmú cukorszirupként lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.”

17. § A Btv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrbor előállításához az engedélyt az OBI adja ki. Az OBI a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.”

18. § A Btv. 37. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bor továbbfeldolgozása esetén szükséges származási bizonyítványt - a szőlőre, illetőleg a borra kiadott származási bizonyítványok alapján - a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró adja ki.”

19. § A Btv. 43. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A borok és borpárlatok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat tételesen az OBI e törvény, valamint külön jogszabály alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. A meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésében külön jogszabály szerint részt vesznek a termelők és a felvásárlók képviselői. Az OBI a minősítésről határozatban dönt. A határozatokat az OBI havonta tájékoztatás és ellenőrzés céljából a hegyközségi tanácsoknak megküldi.

(4) A bor közraktárban történő elhelyezésének, bértároltatásának, agrárpiaci célú készletezésének, valamint más agrárpiaci támogatás igénybevételének feltétele, hogy a letevő, illetve a támogatást igénybevevő rendelkezzék a borra vonatkozó OBI minősítéssel.”

20. § A Btv. 49. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ez alól kivételt képez a tételenként legfeljebb 8 literes minta, ami kereskedelmi forgalomba nem kerül.”

21. § (1) A Btv. 51. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A palackozás és a palackozáson kívüli egyéb kiszerelés (letöltés) feltételeit külön jogszabály határozza meg.”

(2) A Btv. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Palackozott asztali borok címkéjén fel kell tüntetni:

a) az asztali bor vagy tájbor megjelölést;

b) a betöltött bor névleges térfogatát;

c) a bor tényleges alkoholtartalmát;

d) a cukortartalomnak megfelelő jelölést;

e) a palackozó cég nevét és székhelyét, vagy az OBI-nál nyilvántartott azonosító számát;

f) a palackozás időpontját vagy a tételszámot, 2002. január 1-jétől pedig csak a tételszámot;

g) az OBI forgalomba hozatali engedély számát;

h) külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén a Magyarországra utaló jelölést;

i) ha a bor nem Magyarországon szüretelt szőlőből származik, a termelő országra utaló jelölést;

j) import termék esetén a forgalmazó magyar nyelvű megnevezését.

Az e), f), g), j) pontok kivételével a jelöléseket, megnevezéseket egy látómezőben kell feltüntetni.”

(3) A Btv. 51. § (3) bekezdésének a bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő b) és j) ponttal egészül ki, és a bekezdés eredeti b)-h) pontjainak megjelölése c)-i) pontokra változik:

„(3) Palackozott asztali borok címkéjén fel lehet tüntetni:”

„b) tájbor esetében a tájbortermő vidék nevét;”

„j) a bor színére utaló jelölést.”

(4) A Btv. 51. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Meghatározott termőhelyről származó minőségi vagy különleges minőségű borok, valamint a védett eredetű borok címkéjén vagy kiegészítő címkéjén fel kell tüntetni a (2) bekezdésben - a g) pont kivételével - meghatározott adatokon túl a meghatározott termőhelyről származó borra vonatkozó kötelezően előírt megnevezéseket, szőlőfajtát, termőhelyet, évjáratot és a bor minőségi megjelölését, továbbá fel lehet tüntetni a (3) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint legalább ötéves érlelési idő után a muzeális bor elnevezést és az országos vagy nemzetközi borversenyeken elért díjakat. A címkéken kötelezően fel kell tüntetni a palackozás időpontját vagy a tételszámot, vagy az OBI forgalomba hozatali engedély számát. 2002. január 1-jétől a tételszám használata kötelező.

(5) Tilos olyan adatok, jelölések, ábrák vagy rajzok feltüntetése, amelyek más adatokkal összetéveszthetők, vagy a fogyasztó megtévesztésére alkalmasak.”

(5) A Btv. 51. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Meghatározott termőhelyű minőségi bor címkéjén fel lehet tüntetni a borvidéki régió elnevezést, helyettesítve a borvidéki megnevezését.

(7) A palackozott borok címketervét jóváhagyás céljából az OBI-nak be kell mutatni.”

22. § (1) A Btv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„53. § (1) A származási helyre utaló elnevezést a tájbor, a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor és a különleges minőségű bor, valamint a védett eredetű bor esetében fel kell tüntetni. Meghatározott termőhelyről származó minőségi és különleges minőségű bor, valamint védett eredetű bor megnevezésében alkalmazható a borvidék, a borvidéki körzet, a védett eredetű termőhely, továbbá a melléklet I-II. pontjaiban felsorolt települések, valamint ezek határában levő hegyek, dűlők neve. Nem alkalmazható a borvidék határán - a hegy kivételével - túlterjedő terület neve.

(2) Asztali bor származási helyének megjelölésére nem alkalmazható a borvidék, illetve a mellékletben felsorolt települések vagy azok határán belüli dűlők és egyéb földrajzi helyek neve, de alkalmazható a földrajzi, gazdaságföldrajzi vagy közigazgatási egység borvidékre, bortermőhelyre nem utaló neve.

(3) Szőlőfajtára utaló elnevezés csak a Borvidéki Fajtalistában felsorolt, valamint a 7. § (3) bekezdés hatálya alá eső fajták esetében alkalmazható az egyes minőségi kategóriákra vonatkozó rendelkezések szerint. A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor és a különleges minőségű bor, valamint védett eredetű bor elnevezésében a szőlőfajta nevét - a (5) bekezdésben említett kivétellel és a 60. § (1) bekezdése c) pontjában felsorolt borok kivételével - fel kell tüntetni. Természetes bor elnevezésében legfeljebb két szőlőfajta neve szerepelhet, ha a két fajta külön-külön legalább 15%-ban, együttesen pedig 100%-ban alkotórésze a bornak, valamint - a minőségi és a különleges minőségű bor és védett eredetű bor esetében - mindkét fajta minőségi kategóriára a 29. §-ban előírt fogalommeghatározásnak megfelel. Tilos szőlőfajtára utaló elnevezést alkalmazni az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrborok esetében.

(4) Több szőlőfajta felhasználásával készült minőségi vagy különleges minőségű bor, valamint védett eredetű bor esetében a szőlőfajták neve helyett feltüntethető a „küvé” vagy „cuvée” kifejezés. A küvé fajtaösszetételére vonatkozó adatokat (szőlőfajták megnevezése, %-os részaránya) a forgalomba hozatali engedélyhez csatolni kell. A fogyasztók tájékoztatása érdekében a küvét alkotó szőlőfajták nevét a címkén csökkenő részarányuk sorrendjében fel lehet tüntetni.

(5) A szőlőfajta neve helyett alkalmazható a sajátos színárnyalatú borok elnevezésében „Siller” kifejezés, valamint az egri borvidéken és a szekszárdi borvidéken termelt vörösborok elnevezésében a „Bikavér” kifejezés. Az itt említett kifejezések nem alkalmazhatók az asztali borok elnevezésében.

(6) Az asztali bor elnevezésben használható a minőségi kategóriára, a bor színére utaló kifejezés külön-külön vagy együttesen, a termőhely vagy a fajta mellett, vagy azok mellőzésével. A természetes bor, az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél, a likőrbor, a pezsgő, a habzóbor, a gyöngyözőbor és a széndioxiddal dúsított gyöngyözőbor elnevezésében márkanév, továbbá a pezsgő, az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél és a likőrbor elnevezésében az előállító neve is alkalmazható.

(7) A természetes borok elnevezésében fel kell tüntetni a minőségi kategóriát.

(8) A meghatározott termőhelyről származó minőségi és különleges minőségű bor, valamint védett eredetű bor jelölésében fel kell tüntetni az évjáratot. A forgalomba hozott asztali és tájbor jelölésében az évjárat feltüntethető.

(9) Egri Bikavér bort és Szekszárdi Bikavér bort belföldön közfogyasztás céljára kizárólag palackozva szabad forgalomba hozni. A palackozási kötelezettség nem vonatkozik az egri borvidék és a szekszárdi borvidék területén a termelők által forgalomba hozott saját termésű Egri Bikavér és Szekszárdi Bikavér borokra.”

23. § A Btv. 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A tokaj-hegyaljai borvidékre jellemző borok a következők:)

„a) meghatározott termőhelyről származó minőségi borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;

b) meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok a tokaji furmint, a tokaji hárslevelű, a tokaji sárgamuskotály, a tokaji zéta;”

24. § (1) A Btv. 63. § (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„E rendelkezés alól a hegyközségi tanács egyetértésével a minisztérium különleges esetekben felmentést adhat.”

(2) A Btv. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott palackba az (1) bekezdésben meghatározott boron kívül más bor nem palackozható.”

25. § (1) A Btv. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ellenőrző hatóság képviselői külön engedély és előzetes bejelentés nélkül jogosultak az ültetvényekben, illetve minden olyan telephelyen, amely a must és a bor előállítására, elhelyezésére, kezelésére, átvételére és forgalomba hozatalára szolgál, vagy arra alkalmas, hatósági ellenőrzést folytatni, mintát venni, a jogszabály által előírt nyilvántartásokat, jelentéseket, feljegyzéseket, a számadásokat és az egyéb iratokat megtekinteni, azokról másolatot igényelni vagy készíteni. Az ellenőrző hatóság képviselői az illetékes társszervek közreműködésével a szállítást végző jármű rakományát is ellenőrizhetik.”

(2) A Btv. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ellenőrző hatóság megkeresése alapján a hatósági ellenőrzésben a vámhatóság, a rendőrség és a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség a rá vonatkozó szabályok szerint közreműködik.”

26. § A Btv. 68. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBI ellenőrzi)

„a) a szőlőcefre, a must és a bor származását, eredetét, minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, objektum működésének jogszerűségét, továbbá a szállítás és a tárolás körülményeit,”

27. § A Btv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A hegyközség eljár a szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezése, az ültetvény művelése, valamint a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint a védett eredetű bor származási bizonyítványának kiadása ügyében.”

28. § A Btv. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vizsgált termék az előírt, illetőleg a jelölésében foglalt jellemzőket nem elégíti ki, az ital előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén az ellenőrzöttet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A költségek megtérítésének és felhasználásának módjáról külön jogszabály rendelkezik.”

29. § A Btv. 73. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OBI az ellenőrzés eredményeként)

„c) alapanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ennek érvényesítése céljából zárolhatja;”

30. § A Btv. 76. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A minőségvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

31. § A Btv. 83. § (1) bekezdésének felvezető szövege és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

„83. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:”

„f) a palackozás és a palackozáson kívüli egyéb kiszerelés feltételeit;”

„h) a megyei fajtahasználat megalapozását szolgáló szőlő-fajtakísérletek rendszerét, a vizsgálatok módját és a Szőlőfajta Használati Bizottság összetételét, feladatkörét;

i) a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok érzékszervi minősítésének rendjét.”

32. § (1) A Btv. mellékletének

a) I. 3. b) pontja Kóka,

b) I. 4. b) pontja Bajót, Lábatlan, Nyergesújfalu, Süttő,

c) I. 7. c) pontja Csaprendek, Sümegprága,

d) I. 8. a) pontja Alcsútdoboz, Felcsút, Gyúró, Martonvásár, Tordas,

e) I. 14. a) pontja Iványbattyán,

f) I. 14. b) pontja Máriakéménd, Nagynyárád,

g) I. 15. pontja Medina,

h) I. 17. pontja Aszaló, Megyaszó, Szikszó,

i) I. 21. a) pontja Bérbaltavár,

j) I. 21. c) pontja Dobri,

k) I. 22. a) pontja Gyönk, Sárszentlőrinc,

l) I. 22. b) Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Nagymányok, Tevel, Závod,

m) I. 22. c) pontja Igar, Nagyszékely, Tolnanémedi

településsel egészül ki.

(2) A Btv. mellékletének I. 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. Soproni borvidék

a) Soproni körzet: Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron;

b) Kőszegi körzet: Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.”

(3) A Btv. mellékletének I. 13. pontjának megnevezése Balatonboglári borvidékre változik.

(4) A Btv. mellékletének I. 21. a) és b) pontja összevonásra kerül Balatonmelléki körzet elnevezéssel, a c) pont jelölés b) pontra változik.

(5) A Btv. mellékletének II. pontja kiegészül a következő szövegrésszel:

(Bortermőhelyek)

„Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Edelény,”

(településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.)

(6) A Btv. mellékletének II. pontja kiegészül Somogy megyében Csurgó, Zala megyében Bak, Galambok, Kallósd, Magyarszerdahely, Miháld, Pölöske, Sand, Söjtör és Tótszentmárton településekkel. A Btv. mellékletének II. pontjából Fejér megyében Igar, Vas megyében Bérbaltavár, Csepreg, Kőszeg és Vaskeresztes, Veszprém megyében Csabrendek település kimarad.

II. Rész

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

33. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választmány jár el a 41. § szerinti rendtartási ügyekben.”

34. § (1) A Htv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hegybíró)

„b) eljár a névjegyzékbe való felvétellel, illetve törléssel kapcsolatos ügyekben, vezeti a hegyközségi névjegyzéket,”

(2) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hegybíróvá csak olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgárságú személy választható, aki a szőlészet és borászat területén szakmai felkészültséggel és gyakorlati jártassággal rendelkezik. 1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a közigazgatási alapvizsgát letette, vagy vállalja, hogy megválasztása esetén a vizsgát a hegyközség által meghatározott határidőn - de legkésőbb egy éven - belül leteszi. A határidő elmulasztása vagy sikertelen vizsga esetén a hegybíró megbízatása megszűnik.”

35. § A Htv. 31. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tag kötelezettsége, hogy)

„f) a 42. § (2) bekezdése szerinti ár alatt történő értékesítés vagy vásárlás esetén a különbözetet a hegyközségnek befizesse.”

36. § (1) A Htv. 32. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bortermőhelyi hegyközség a működési területéhez földrajzilag legközelebb fekvő hegyközségi tanácshoz tartozik.”

(2) A Htv. 32. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A hasonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező vagy egymással földrajzilag egységet képező borvidékek önkéntes társulással eredetvédelmi célból borvidéki régiót alakíthatnak.

(5) A meghatározott termőhelyű vagy védett eredetű minőségi vagy különleges minőségű borok termelésére kevésbé alkalmas bortermőhelyekből a hegyközségi tanácsok a (4) bekezdésben foglaltak szerint tájbortermő-vidéket alakíthatnak ki.

(6) A tanácsok a társulás működésének feltételeit a társulási megállapodásban határozzák meg.”

37. § A Htv. 42. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Termőhelyi védőár alatt történő értékesítés esetén mind a termelő, mind a felvásárló köteles a különbözetet a hegyközségnek befizetni.”

38. § (1) A Htv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföld esetében a művelési ág megváltoztatásához a hegyközség engedélye szükséges. Engedély nélküli kivágás esetén a művelési ág változás az ingatlan-nyilvántartásba nem vezethető át. A művelési ág változására egyebekben a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 42. §-ában foglaltakat kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy a földhivatal a művelési ág visszaállításáról a hegyközség megkeresése alapján határoz.”

(2) A Htv. 45. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szőlő termőhelyi kataszterébe felvett területeken erdőt, gyümölcsöst telepíteni csak a hegyközség előzetes hozzájárulásával lehet.

(5) A hegyközség a szőlőkataszterbe tartozó területekre a tulajdonosok képviseletében jogosult vadászati jogot kérni, valamint a földtulajdonosokat a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek a jegyzőre vonatkozó szabályai szerint képviselni.”

39. § A Htv. 53. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kivetett járulékot és annak esedékességét a taggal írásban, a határozat reá vonatkozó részének kézbesítésével kell közölni.”

40. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btv. 24. § (2) és (3) bekezdése, továbbá 44. §-ának (2) bekezdése b) pontjában a „legalább 85%-ban”, a „100%-ban”, valamint a „2002. január 1-jétől a származásnak 100%-ban az elnevezésének, jelölésének kell megfelelnie” szövegrész hatályát veszti.

(2) 2000. augusztus 1-jével a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXII. törvény 98. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) A Jöt. 54/E. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult személy az előállított szőlőbort)

„b) adóraktárnak továbbfeldolgozási céllal, kizárólag hordós kiszerelésben, és/vagy közvetlenül végső fogyasztó részére, pincéjéből 2 litert meg nem haladó kiszerelésben (a továbbiakban: palackos kiszerelés), 2 liternél nagyobb, de 25 litert meg nem haladó kiszerelésben (a továbbiakban: kannás kiszerelés), vagy helyben kimérve, és/vagy jövedéki engedélyes kereskedőnek és nem jövedéki engedélyes kereskedőnek kannás vagy palackos kiszerelésben, és/vagy külföldre”

(értékesítheti.)”

41. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - 7. §-ában és 15. §-ában - a Tanács borpiaci rendtartásról szóló 1493/1999/EK rendeletével részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére