Időállapot: közlönyállapot (2000.XI.22.)

2000. évi CXVII. törvény

az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről * 

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre (a továbbiakban: kereskedelmi ügynöki szerződés) terjed ki.

(2) E törvény alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés - akár a megbízó nevében, akár saját nevében a megbízó javára való - megkötésére is jogosult.

(3) Önállónak az a kereskedelmi ügynök minősül, aki nem munkaviszony alapján végez kereskedelmi ügynöki tevékenységet. Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető.

(4) Nem minősül önálló kereskedelmi ügynöknek az, akinek a más nevében történő szerződéskötéshez való joga jogszabályon alapul.

(5) E törvény rendelkezéseit - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése.

(6) E törvény alkalmazásában árunak minősül minden birtokba vehető dolog.

(7) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.

(8) Az e törvény alapján kötött olyan megállapodásokra, amelyek a gazdasági versenyt korlátozzák, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.

A szabályozás jellege

2. § (1) E törvény rendelkezéseitől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.

(2) Ha e törvény egyes rendelkezéseitől eltérést nem enged, a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezése lép.

A kereskedelmi ügynöki megbízás terjedelme

3. § (1) Ha az önálló kereskedelmi ügynök (a továbbiakban: kereskedelmi ügynök) a megbízó nevében szerződés megkötésére is jogosult külön kikötés alapján, akkor egyúttal

a) a kereskedelmi ügynök jogosult a teljesítés elfogadására (vételár átvételére);

b) a harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatai a kereskedelmi ügynökkel való közléssel a megbízóval szemben hatályossá válnak. A képviseleti jogkör korlátozása a harmadik féllel szemben csak akkor hatályos, ha vele azt megfelelően közölték.

(2) Ha a kereskedelmi ügynök a megbízó nevében szerződés megkötésére nem jogosult, a felek eltérő rendelkezése hiányában a harmadik félnek a kereskedelmi ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatainak a kereskedelmi ügynökkel való közlése a megbízóval szemben nem hatályos.

A szerződés alakja

4. § A kereskedelmi ügynöki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. E rendelkezéstől a felek nem térhetnek el.

A kereskedelmi ügynök kötelezettségei

5. § (1) A kereskedelmi ügynök köteles minden ésszerű, elvárható erőfeszítést megtenni a kereskedelmi ügynöki szerződésben meghatározott szerződések közvetítése érdekében.

(2) A kereskedelmi ügynök a teljesítés érdekében az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a megbízó érdekeire figyelemmel és utasításai szerint köteles eljárni.

(3) A kereskedelmi ügynök köteles tájékoztatni a harmadik felet képviseleti jogköre terjedelméről.

(4) A kereskedelmi ügynök a harmadik féllel a szerződést megkötni akkor köteles, ha a kereskedelmi ügynöki szerződés így rendelkezik.

(5) A kereskedelmi ügynök tevékenységéről szükség szerint, a közvetített szerződésekről, valamint a harmadik félnek a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatairól pedig haladéktalanul köteles a megbízót tájékoztatni. Köteles továbbá tájékoztatni a megbízót a piaci helyzet alakulásáról és minden olyan körülményről, amely a megbízónak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel kapcsolatos, a kereskedelmi ügynök által ismert érdekei szempontjából jelentős.

(6) Az (1)-(3), valamint az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el.

6. § (1) A kereskedelmi ügynök a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötése előtt köteles a megbízót tájékoztatni arról, ha más megbízóval kötött szerződés alapján hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki tevékenységet végez. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt a szerződésszegés jogkövetkezményei alkalmazhatók.

(2) A kereskedelmi ügynöki szerződés időtartama alatt a kereskedelmi ügynök csak a megbízó írásbeli hozzájárulásával köthet más megbízóval hasonló tárgyú kereskedelmi ügynöki szerződést.

A megbízó kötelezettségei

7. § (1) A megbízó a kereskedelmi ügynöki tevékenységért díjat köteles fizetni.

(2) A megbízó az adott helyzetben általában elvárható módon köteles a kereskedelmi ügynök kötelezettségei teljesítését elősegíteni, így különösen a szükséges iratokat, illetve dolgokat a kereskedelmi ügynök rendelkezésére bocsátani, továbbá köteles a kereskedelmi ügynöknek a kereskedelmi ügynöki szerződés teljesítéséhez szükséges tájékoztatást megadni.

(3) A megbízó köteles a kereskedelmi ügynököt kellő időben értesíteni arról, ha csak lényegesen kisebb mennyiségben szándékozik vagy képes szerződéseket kötni annál, mint amit a kereskedelmi ügynök ésszerűen feltételezhet, továbbá a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés megkötéséről, illetve a szerződéskötés meghiúsulásáról, valamint a kereskedelmi ügynök által közvetített szerződés teljesítésének elmaradásáról.

(4) A kereskedelmi ügynöknek átadott dolgok vonatkozásában a kárveszélyt a megbízó viseli.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a felek megállapodása nem térhet el.

Díjazás

8. § (1) A felek díj mértékére vonatkozó megállapodása hiányában a kereskedelmi ügynök a tevékenységének helye és a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult, feltéve, hogy az eset körülményeiből megállapítható, hogy a felek között a díj mértékének megállapítása hiányában is létrejött a szerződés.

(2) A kereskedelmi ügynök díjazása kiköthető jutalék formájában is. E törvény alkalmazásában jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített ügyletek száma vagy értéke szerint változik. Ha a kereskedelmi ügynök nem jutalék formájában részesül díjazásban, a 9-13. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(3) A kereskedelmi ügynök a díjon felül - ellenkező megállapodás hiányában - készkiadásainak, illetve általános üzleti kiadásainak megtérítését nem követelheti.

(4) A kereskedelmi ügynök a harmadik szerződő féltől a megbízó hozzájárulása nélkül díjazást nem fogadhat el, illetve nem köthet ki.

Jutalék

9. § (1) Amennyiben a felek a szerződésben jutalékot kötöttek ki, a kereskedelmi ügynöki szerződés hatálya alá eső időszakban kötött szerződés után a kereskedelmi ügynök jutalékra jogosult, ha

a) a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy

b) a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg.

(2) Ha a kereskedelmi ügynök kizárólagos közvetítői joggal rendelkezik, azon szerződés után is jogosult jutalékra, amelyet a megbízó a szerződés hatálya alá eső időszakban a közreműködése nélkül, közvetlenül kötött a kizárólagossági jogával érintett földrajzi területhez vagy személyi körhöz tartozó féllel.

(3) A földrajzi területhez tartozónak minősül

a) az a természetes személy, akinek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az adott területen van;

b) az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely gazdasági tevékenységét az adott területen fejti ki.

(4) A földrajzi területhez tartozó féllel kötöttnek minősülhet az a szerződés is, amelyet az adott területen kötöttek meg, továbbá amelyet az adott területen kell teljesíteni.

10. § (1) A megbízó jogosult a kereskedelmi ügynököt a 9. § alapján megillető jutalék kifizetésének megtagadására, ha az a (2) bekezdés alapján a korábban azonos körben megbízott kereskedelmi ügynököt illeti meg, feltéve, hogy a korábbi kereskedelmi ügynöki szerződés létéről a megbízó a kereskedelmi ügynököt a szerződés megkötésekor tájékoztatta.

(2) Amennyiben a felek a szerződésben jutalékot kötöttek ki, a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése után kötött szerződés alapján a kereskedelmi ügynök jutalékra jogosult, ha

a) a harmadik személy - a 9. § szerint jutalékkötelesnek minősülő - szerződés megkötésére irányuló ajánlata a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a kereskedelmi ügynökhöz megérkezett, vagy

b) a szerződéskötés túlnyomórészt a kereskedelmi ügynöki szerződés tartama alatt kifejtett tevékenységére vezethető vissza, és a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül kerül sor a szerződéskötésre.

(3) Ha a szerződés megkötése az azonos tevékenységi területen megbízott, időben egymást követő kereskedelmi ügynökök tevékenységének közös eredménye, a jutalék arányos megosztásának van helye.

11. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kereskedelmi ügynököt külön jutalék illeti meg az általa beszedett pénzösszegek után (inkasszójutalék).

(2) Ha a kereskedelmi ügynök felelősséget vállal a megbízóval szemben a harmadik szerződő fél szerződésből folyó kötelezettségeinek teljesítéséért, a felelősség elvállalásáért külön jutalék köthető ki (del credere-jutalék).

12. § (1) A jutalék - a felek megállapodása szerint - akkor és olyan mértékben esedékes, amikor és amilyen mértékben

a) a harmadik féllel a szerződés létrejött és a megbízó teljesítette azt, vagy teljesítenie kellett volna, vagy

b) a harmadik féllel a szerződés létrejött és a harmadik fél teljesítette azt.

(2) A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik szerződő fél teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a megbízó is teljesített volna.

(3) Ha a felek úgy rendelkeznek, hogy a kereskedelmi ügynök jutalékhoz való jogát a szerződés létrejötte önmagában megalapozza, illetve azt a teljesítés elmaradása nem érinti, a jutalék a szerződés megkötésekor esedékes.

(4) A del credere-jutalék a szerződés megkötésével válik esedékessé.

(5) Nem illeti meg jutalék a kereskedelmi ügynököt, ha a harmadik féllel kötött szerződés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amiért a megbízó nem felelős.

(6) Ha a kereskedelmi ügynök jutalékra nem jogosult, illetve jogát elveszíti, köteles a már felvett jutalékot a megbízónak haladéktalanul visszafizetni. A jóhiszeműen felvett jutalék után visszafizetés esetében kamat nem jár.

(7) A (2) bekezdésben foglaltaktól a felek megállapodása a kereskedelmi ügynök hátrányára nem térhet el, továbbá érvénytelen az olyan megállapodás, amely alapján a kereskedelmi ügynök elveszítené a jutalékhoz való jogát akkor, ha a harmadik féllel kötött szerződés teljesítésére olyan okból nem kerül sor, amiért a megbízó felelős.

13. § (1) Az esedékessé vált jutalékról a megbízó köteles a kereskedelmi ügynöknek legkésőbb az esedékessé válás negyedévét követő hónap utolsó napjáig elszámolást átadni, és azt megfizetni. Az elszámolásnak tartalmaznia kell a jutalék számítása szempontjából minden lényeges adatot.

(2) A kereskedelmi ügynök jogosult arra, hogy a jutalékigénye érvényesítéséhez szükséges tájékoztatást, így különösen a megbízó könyvelésének a jutalékköteles ügyletekre vonatkozó kivonatát megkapja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól a felek megállapodása a kereskedelmi ügynök hátrányára nem térhet el.

Tevékenységi terület

14. § (1) A kereskedelmi ügynöki szerződésben meg kell határozni azokat az árukat, valamint azt a földrajzi területet vagy azt a földrajzi és személyi kört, amelynek vonatkozásában a kereskedelmi ügynök tevékenységét ellátni köteles, illetve jogosult (a továbbiakban: tevékenységi terület).

(2) A kereskedelmi ügynök az adott tevékenységi terület vonatkozásában kizárólagos közvetítői joggal ruházható fel.

A szerződés időtartama

15. § (1) A kereskedelmi ügynöki szerződés köthető határozott vagy határozatlan időre.

(2) Ha a határozott időre kötött szerződés teljesítését a felek a határozott idő lejárta után továbbfolytatják, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.

A szerződés felmondása

16. § (1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél felmondhatja. A felmondást annyiban kell indokolni, hogy a kiegyenlítéshez való jog (18-19. §) megállapítható legyen.

(2) A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és azt követő években három hónap. Rövidebb felmondási időben a felek nem állapodhatnak meg, kivéve, ha a kereskedelmi ügynök nem főtevékenységeként végzi a kereskedelmi ügynöki tevékenységet.

(3) Ha a felek hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a kereskedelmi ügynökre irányadó felmondási idő.

(4) A felmondás a naptári hónap utolsó napjára szól.

(5) Ha a határozott időtartamú szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, a felmondási idő számítása szempontjából a szerződés teljes időtartamát kell figyelembe venni.

Szerződésszegés

17. § Bármelyik fél a kereskedelmi ügynöki szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél a szerződésben vállalt vagy e törvény alapján fennálló kötelezettségét súlyosan megszegi. A szerződésszegés jogkövetkezményeire egyebekben a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók.

Kiegyenlítés

18. § (1) A kereskedelmi ügynök a megbízótól a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése esetében kiegyenlítést követelhet, ha

a) a kereskedelmi ügynök a megbízó számára új ügyfeleket szerzett, és a megbízó a kereskedelmi ügynök által szerzett ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követően is jelentős előnyre tesz szert, és

b) a kiegyenlítés megfizetése az összes körülményre figyelemmel méltányos, különös tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ügynök a szerződés megszűnése következtében elveszíti olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés hatályban maradása esetén az általa szerzett ügyfelekkel a jövőben létrejövő szerződések után megilletné.

(2) Az új ügyfél szerzésével egy megítélés alá esik, ha a kereskedelmi ügynök a korábbi ügyféllel fennálló üzleti kapcsolatot olyan lényegesen kibővíti, hogy az megfelel egy új ügyfél megnyerésének.

(3) A kiegyenlítés összegének arányosnak kell lennie az (1) bekezdés b) pontja szerinti jutalékveszteséggel, de nem haladhatja meg a kereskedelmi ügynök által a megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb kereskedelmi ügynöki szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatt kapott díjazás éves átlagából számított összeget.

(4) A kiegyenlítés megfizetése nem érinti a kereskedelmi ügynök más jogcímen felmerülő kártérítési igényét.

(5) A kiegyenlítéshez való jog akkor is fennáll, ha a kereskedelmi ügynöki szerződés a kereskedelmi ügynök halála (jogutód nélküli megszűnése) miatt szűnik meg.

(6) A kiegyenlítés iránti igényt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követő egy éven belül közölni kell a megbízóval. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

19. § Nem illeti meg kiegyenlítés a kereskedelmi ügynököt, ha

a) a megbízó a szerződést a kereskedelmi ügynök szerződésszegése miatt mondta fel azonnali hatállyal, vagy

b) a kereskedelmi ügynök mondta fel a szerződést, kivéve, ha a felmondást a kereskedelmi ügynök életkora, olyan testi fogyatkozása vagy betegsége, vagy a megbízó olyan magatartása indokolta, amely miatt a tevékenység folytatása a kereskedelmi ügynöktől nem várható el, vagy

c) a kereskedelmi ügynök a megbízó hozzájárulásával a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit harmadik személyre ruházza át.

20. § A felek a szerződés megszűnése előtt nem köthetnek olyan megállapodást, amely a 18-19. §-ban foglalt rendelkezésektől a kereskedelmi ügynök hátrányára tér el.

21. § Ha a felek a szerződés megszűnése után a kiegyenlítés összegében megállapodnak, e megállapodás utóbb nem támadható meg arra hivatkozással, hogy a felek tévedtek a tekintetben, hogy a megbízó a kereskedelmi ügynök által szerzett ügyfelekkel fennálló üzleti kapcsolatokból a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnését követően milyen mértékű előnyre tesz majd szert.

Versenykizáró megállapodás

22. § (1) E törvény alkalmazásában versenykizáró megállapodásnak minősül az olyan megállapodás, amely a kereskedelmi ügynököt a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza.

(2) Versenykizáró megállapodás érvényesen csak írásban, legfeljebb a kereskedelmi ügynöki szerződés megszűnése utáni két évre, külön díjazás ellenében, és csak a kereskedelmi ügynöki szerződéssel azonos tevékenységi területre korlátozottan köthető.

(3) Ha a kereskedelmi ügynök a szerződést a megbízó súlyos szerződésszegése miatt azonnali hatállyal mondta fel, a felmondást követő egy hónapon belül írásban a versenykizáró megállapodást is felmondhatja.

Hatálybalépés

23. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) 2003. január 1-jétől a törvény rendelkezéseit a hatálybalépése előtt megkötött, még fennálló szerződésekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek esedékességét eredményező tények 2003. január 1-jét megelőzően következtek be. Az e bekezdés hatálya alá eső szerződések esetében az e törvény alapján a kereskedelmi ügynöki szerződés megkötéséhez kapcsolódó kötelezettségek 2003. január 1-jén állnak be; a szerződés írásba foglalásának elmulasztása esetén a szerződés a jövőre nézve válik érvénytelenné.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet 19-31. §-a.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

24. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére