Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.20.)

2000. évi CXXVI. törvény

a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról * 

A szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességének növelése, a bűncselekmények felderítésében feladatot ellátó állami szervek együttműködésének hatékonyabbá tétele, a párhuzamos felderítések észlelése, feltárása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (a továbbiakban: Központ) a Kormánynak alárendelt, az e törvényben meghatározott, a bűncselekmények felderítésében törvény alapján közreműködő szervek (a továbbiakban: együttműködő szervek) szervezett bűnözés elleni tevékenységét támogató, koordináló, önálló központi hivatal.

(2) A Központ a Belügyminisztérium költségvetési fejezetén belül önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Feladatok

2. § (1) A Központ a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmények megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a következő feladatokat látja el:

a) gyűjti az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat; megvizsgálja, hogy azok a törvény 3-4. §-aiban felsorolt adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező esetben az adatot a küldő szerveknek visszaküldi;

b) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés, ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti;

c) az együttműködő szervek megkeresésére, a rájuk vonatkozó törvények szerint általuk kezelhető adatok körének figyelembevételével információkat szolgáltat;

d) megvizsgálja, hogy a beérkezett adatra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem érkezett-e információs igény, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az igénylő szerveknek az adatot továbbítja;

e) a küldő szerv felderítési hatáskörébe nem tartozó adatokat - annak elemzését, értékelését követően - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg, az elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként - szükség szerint - felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz javaslatot;

f) figyelemmel kíséri, hogy a beérkezett adathoz kapcsolható, azt kiegészítő vagy azzal összefüggő adat nem áll-e rendelkezésre, ennek észlelése esetén az érintett együttműködő szerveket az adatok összefüggéseiről értesíti;

g) a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének, egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez.

(2) A Központ a szervezett bűnözés elleni stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából:

a) a rendelkezésre álló adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához;

b) figyelemmel kíséri a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket, ezekről elemzéseket, tanulmányokat készít.

Adatkezelés

3. § (1) A Központ az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából az együttműködő szervek adatszolgáltatásából származó adatokat, ezen belül a következő személyes adatokat kezeli:

a) azon felderítés alá vont személy természetes személyazonosító adatait, valamint a személyének azonosítására alkalmas egyéb adatokat - ide nem értve a személyazonosító, adóazonosító és társadalombiztosító azonosító jelet, valamint az ujjnyomatot, az arcfényképet és a DNS-t -, akivel szemben a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmény gyanúja merül fel;

b) azon személy bűnös kapcsolatainak természetes személyazonosító adatait, valamint a kapcsolat jellegére vonatkozó adatokat, akivel szemben a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmény gyanúja merül fel.

(2) Az együttműködő szervek mint adatátadók, a törvény 4. §-ában megjelölt, hatáskörükbe tartozó bűncselekmények felderítése és megelőzése során kezelésükbe került és a Központ törvényes feladatainak ellátásához szükséges adatokat adják át a Központnak.

4. § (1) A Központ az együttműködő szervektől átvett következő adatokat kezeli:

a) a Btk. 175/B. §-ába ütköző emberkereskedelem bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként követték el, illetve a Btk. 175/A. §-ába ütköző emberrablás bűntettére, a Btk. 166. §-ába ütköző emberölés bűntettére, a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3)-(5) bekezdések szerint minősülő testi sértés bűntettére, a Btk. 174. §-ába ütköző kényszerítés bűntettére, a Btk. 175. §-ába ütköző személyi szabadság megsértése bűntettére vonatkozó adatokat, ha az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a bűncselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;

b) a Btk. 205. §-ába ütköző üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettére, a Btk. 207. §-ába ütköző kerítés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el;

c) a Btk. 218. §-ába ütköző embercsempészés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként vagy annak megbízásából követték el;

d) a Btk. 250-254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntettére vonatkozó adatokat;

e) a Btk. 263. §-ába ütköző visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel bűntettére, a Btk. 263/A. §-ába ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntettére, a Btk. 263/B. §-ába ütköző fegyvercsempészet bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el, illetve a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezet létrehozása bűntettére vonatkozó adatokat;

f) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntettére, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntettére, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntettére, a Btk. 270/A. §-ába ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követték el, valamint a Btk. 273. §-ába ütköző önbíráskodás bűntettére vonatkozó adatokat, ha az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a cselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;

g) a Btk. 282. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszervezet tagjaként vagy annak megbízásából követték el;

h) a Btk. 303. §-ába ütköző pénzmosás bűntettére, a Btk. 309. §-ába ütköző deviza-bűncselekmény bűntettére, a Btk. 310. §-ába ütköző adó-, társadalombiztosítási csalás bűntettére, a Btk. 312. §-ába ütköző csempészet és vámorgazdaság bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el, továbbá a Btk. 307. §-ába ütköző bélyeghamisítás bűntettére vonatkozó adatokat, ha azt bűnszövetségben követték el, valamint a Btk. 287. §-ába ütköző nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntettére és a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntettére vonatkozó adatokat, amennyiben az elkövető bűnszervezet tagja, vagy a cselekményt bűnszervezet megbízásából követték el;

i) a Btk. 316. §-ába ütköző lopás bűntettére, a Btk. 318. §-ába ütköző csalás bűntettére, a Btk. 321. §-ába ütköző rablás bűntettére, a Btk. 323. §-ába ütköző zsarolás bűntettére, a Btk. 326. §-ába ütköző orgazdaság bűntettére vonatkozó adatokat, ha azokat bűnszervezet tagjaként követték el.

(2) Az (1) bekezdés a)-i) pontokban felsorolt bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat - beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat - kell érteni.

(3) Az (1) bekezdés a)-i) pontok alapján kezelt adatok az érintett bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig kezelhetők. A határidő számításának kezdete az a nap, amelyen az együttműködő szerv a felderítés alapjául szolgáló adatot megismerte. Ha a felderítéssel egy időben büntetőeljárás indul, a határidő számításának kezdete a nyomozás elrendelésének napja.

5. § (1) Az együttműködő szervek a büntetőeljárás elrendelését megelőzően birtokukba került, a törvény 4. §-ában felsorolt adatokat kötelesek késedelem nélkül a Központnak megküldeni. Az adatátadás, -átvétel tényét az adat átvevőjénél és átadójánál dokumentálni kell.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. §-ának d) pontjában foglalt feladatkörének ellátása során birtokába került, az e törvény 4. §-ában foglalt adatok körébe eső információk szolgáltatására köteles.

(3) A kötelező adatszolgáltatás alól kivételesen, egyedi esetben, a forrás életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetettsége esetén az együttműködő szervet irányító miniszter felmentést adhat.

(4) Az együttműködő szerv nemzetbiztonsági vagy kiemelt súlyú bűnüldözési érdekre tekintettel az átadott adat más együttműködő szervnek történő megküldését megtilthatja, korlátozhatja, előzetes hozzájárulásához kötheti.

(5) A megküldött adattal összefüggésben közölni kell:

a) az adatszolgáltató szerv megnevezését,

b) az adat keletkezésének idejét, valamint azt, hogy az adat titkos információgyűjtés eredménye-e vagy sem,

c) az adat ellenőrzöttségét, továbbá hogy az tényeken, becsléseken, következtetéseken alapul-e,

d) a felhasználás korlátozására vonatkozó tájékoztatást.

6. § (1) Az együttműködő szerv, valamint a Legfőbb Ügyészség a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmények miatti büntetőeljárás megindításának kezdeményezéséről, illetve a büntetőeljárás megindításának, valamint megszüntetésének tényéről, továbbá a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény minősítésének megváltozásáról a Központot tájékoztatja.

(2) A büntetőeljárás megindítását követően az együttműködő szervtől és a Legfőbb Ügyészségtől a Központ az adattal érintett bűncselekmény miatti büntetőeljárás megindításának tényére, illetve az eljáró hatóságra vonatkozóan igényelhet adatokat, amelyek alapján az együttműködő szerv a törvényben meghatározott adatkörben köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

7. § (1) Az együttműködő szervek, valamint a Legfőbb Ügyészség törvényben meghatározott felderítési és nyomozási feladataik ellátása céljából a rájuk vonatkozó törvény alapján általuk kezelhető adatok körét illetően, a konkrét cél megjelölésével a Központtól adatot igényelhetnek.

(2) Az igénylő kérheti az adatnak meghatározott szempontok szerinti elemzését, értékelését is.

(3) Az együttműködő szerv kérésére - e törvény, valamint az adatigénylőre vonatkozó törvény keretei között - a Központ adatot szolgáltat.

8. § (1) Az átvett adatok jogszerű kezeléséért az átvevő szerv tartozik felelősséggel.

(2) A Központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell, ha

a) a törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési idő letelt,

b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte,

c) az adat kezelése szükségtelen vagy jogellenes.

9. § (1) A Központ személyi állományából adatvédelmi felelőst kell kijelölni. Az adatvédelmi felelős:

a) nyilvántartást vezet a Központba érkezett adatigénylésekről, adatmegismerési kérelmekről, azok teljesítéséről, illetve megtagadásáról;

b) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásának ellenőrzéséről;

c) az ellenőrzések során a Központ adatkezelési rendszerébe teljeskörűen betekinthet;

d) évente tájékoztatja a főigazgatót az ellenőrzések eredményeiről.

(2) Az adatkezeléssel érintett személynek a róla kezelt adatok megismerésére irányuló kérelmének teljesítését a Központ főigazgatója bűnüldözési, illetve nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.

(3) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a Központ adatkezelési rendszerébe az adatvédelmi biztos, illetve az általa meghatározott személy betekinthet.

Szervezet

10. § (1) A Központ részére e törvényben meghatározottak szerint:

a) az Országos Rendőr-főkapitányság,

b) a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,

c) a Határőrség Országos Parancsnoksága,

d) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága,

e) az APEH Bűnügyi Igazgatósága,

f) a Nemzetbiztonsági Hivatal,

g) az Információs Hivatal,

h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

i) a Katonai Biztonsági Hivatal és

j) a Katonai Felderítő Hivatal

szolgáltat adatokat, illetve jogosult onnan adatok igénylésére.

(2) A Központ feladatainak ellátása során az együttműködő szervek országos parancsnokai, valamint az APEH Bűnügyi Igazgatóság vezetője (a továbbiakban együtt: országos parancsnok) által erre kijelölt központi szerveivel működik együtt.

11. § (1) A Központ a Kormány irányítása alatt áll. A Kormány a Központot a belügyminiszter (a továbbiakban: irányító miniszter) útján irányítja.

(2) Az irányító minisztert a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára helyettesíti.

(3) Az irányító miniszter munkáját szakmai tanácsadó testületként a Vezetői Tanácsadó Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti. A Bizottság az együttműködő szervek országos parancsnokaiból áll. A Bizottság elnöke az irányító miniszter.

12. § (1) A Központ élén a főigazgató áll. A főigazgatót a belügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a pénzügyminiszter és a honvédelmi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(2) A főigazgató helyettes államtitkári jogállású köztisztviselő, kinevezése öt évre szól, amely egy alkalommal újabb öt évre meghosszabbítható.

(3) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) megbízatásának ideje lejárt,

b) lemond,

c) meghal,

d) felmentik.

(4) Felmentésnek van helye, ha a főigazgató

a) tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,

b) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.

(5) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a főigazgatót, ha a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

(6) Tisztségére alkalmatlannak tekinthető a főigazgató, ha feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha egészségügyi okból feladatait 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni.

(7) A főigazgatót a főigazgató-helyettes általános hatáskörrel helyettesíti. A főigazgató-helyettes az irányító miniszter által kinevezett köztisztviselő, kinevezése öt évre szól, amely egy alkalommal további öt évre meghosszabbítható. A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnésére a főigazgató megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

13. § (1) A Központ állománya az együttműködő szervektől határozatlan időre - illetve a Központ főigazgatójának és az együttműködő szerv országos parancsnokának külön megállapodása alapján határozott időre - vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és köztisztviselőkből áll (a továbbiakban: személyi állomány).

(2) A Központ munkatársát a tevékenysége során tudomására jutott államtitok és szolgálati titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely kötelezettsége alkalmazásának megszűnése után változatlanul fennáll.

Irányítás és vezetés

14. § (1) Az irányító miniszter

a) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató felett, kinevezi és felmenti a főigazgató helyettesét;

b) a Központ költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;

c) jóváhagyja a Központ és a Bizottság szervezeti és működési szabályzatát;

d) a főigazgató útján a törvény keretei között a Központ részére feladatot határozhat meg, ez azonban egyedi ügyekre nem irányulhat;

e) a főigazgatótól konkrét ügyekben tájékoztatást kérhet;

f) meghatározza a kormányzati döntés-előkészítő, elemző, értékelő munka fő irányait, prioritásait;

g) szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a Kormányt a Központ tevékenységéről.

(2) Az irányító miniszter döntéseinek kialakítása során vizsgálja a Bizottság javaslatait. A többségi szavazattal kialakított javaslatok esetén is érdemben vizsgálja a kisebbségi álláspontot.

(3) Az irányító miniszter irányítási jogkörének gyakorlása során az együttműködő szervek hatáskörét nem vonhatja el, részükre utasítást nem adhat, feladatot nem határozhat meg, ide nem értve azon szerveket, amelyek tekintetében az irányító miniszternek más törvények alapján irányítási jogosultsága van.

(4) Az irányító miniszter a Központ és az együttműködő szerv közötti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az együttműködő szervet irányító miniszterrel egyeztetést kezdeményez.

15. § A főigazgató

a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között vezeti a Központot;

b) felelős a Központ feladatainak eredményes ellátásáért, működésének törvényességéért;

c) felelős a Központ önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;

d) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató-helyettes felett;

e) a személyi állomány tekintetében - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat, kinevezi az irodavezetőket;

f) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, a munkaköri leírások, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos ügyviteli szabályzat elkészítéséről;

g) a vezetése alatt álló személyi állomány részére utasítást ad;

h) meghatározza az értékelő, elemző munka módszerét, irányait;

i) kapcsolatot tart az együttműködő szervek országos parancsnokaival, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az irányító miniszter felé egyeztetés kezdeményezésére tesz javaslatot;

j) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. § (1) bekezdés p) pontja alapján minősítésre jogosult személy, gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket;

k) felelős az adatvédelem személyi és technikai feltételeinek biztosításáért, az adatbiztonságért, valamint az adatvédelmi felelős kinevezéséért;

l) tárgyalási joggal részt vesz a Bizottság ülésein, javaslatot tesz az irányító miniszternek a Bizottság összehívására.

A Bizottság

16. § (1) A Bizottság állásfoglalásaival, javaslataival segíti az irányító minisztert irányítási jogainak gyakorlásában.

(2) A Bizottság elkészíti a szervezett bűnözés elleni fellépés középtávú bűnüldözési stratégiáját, valamint évente javaslatot tesz az irányító miniszternek a szervezett bűnözés elleni harc aktuális irányaira.

(3) A Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. A Bizottság üléseinek összehívásáról az elnök gondoskodik.

(4) A Bizottság határozatképes, ha ülésén tagjainak többsége jelen van. A Bizottság a Központ működését érintő állásfoglalásait, javaslatait minősített - a jelenlévők kétharmados többségét jelentő - szavazással hozza meg. Szavazásra az együttműködő szervek országos parancsnokai vagy az általuk állandó helyettesítésükre kijelölt személyek jogosultak. Egyéb, helyettesítésre kijelölt személyek a Bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A Bizottság gondoskodik szervezeti és működési szabályzatának, valamint ügyrendjének elkészítéséről.

(6) A Bizottság ülésein tanácskozási joggal a legfőbb ügyész képviseletében annak helyettese vesz részt.

Értelmező rendelkezések

17. § E törvény alkalmazásában

a) felderítés alá vont személy: akivel szemben az együttműködő szervek a törvény 4. §-ában megjelölt bűncselekmény gyanúja miatt felderítő tevékenységet végeznek;

b) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében a Btk. 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a Btk. 244. §-ába ütköző bűnpártolás bűncselekményének gyanúja merül fel.

Módosuló rendelkezések

18. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:]

h) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál”

19. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletét képező Államtitokköri Jegyzék a következő címmel és a 150. ponttal egészül ki:

„Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ

150. A szervezett bűnözésre vonatkozó adatok értékelése, elemzése eredményeként keletkezett újabb információk, a felderítések irányaira tett javaslatok, stratégiai döntéseket megalapozó információk.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.”

Felhatalmazó rendelkezés

20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa a Központ működésére, adatkezelésére, a Központ személyi állományára, valamint az együttműködésben résztvevők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.

Hatálybalépés

21. § Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére