Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.20.)

2000. évi CXXXII. törvény

az okmánykiadással és nyilvántartással összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Hivatal feladata és hatásköre:)

j) első fokú hatósági jogkörben, országos illetékességgel ellátja a 7/A. §-ban meghatározott feladatokat, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtják be.”

2. § Az Nytv. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hivatal a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”

3. § Az Nytv. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban - személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.”

4. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Hivatal feladat- és hatásköre:)

e) első fokon eljár az 5. § (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott ügyekben, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtották be.”

(2) A Kknyt. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adatszolgáltatási, továbbá az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.”

5. § A Kknyt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzet-központi feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője:

a) ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély) kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról;

b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállításáról és az ügyfél részére történő kiadásáról;

c) ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja az a)-c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat;

e) átvezeti a nyilvántartáson az a)-c) pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat;

f) továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;

g) az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi az okmánykörözés elrendelését;

h) gondoskodik az engedély visszavonásáról, bevonásáról, a jármű forgalomból történő kivonásáról, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről, továbbá az okmány- és rendszámtábla körözés elrendeléséről.

(2) A Kormány az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló rendeletében az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör kizárólagos gyakorlására jogosult körzetközponti jegyzőt jelölhet ki.”

6. § A Kknyt. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője:)

a) az 5. § (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjaiban a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat;”

7. § A Kknyt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § A jegyzőt értesíti

a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról és azok változásáról;

b) a rendőrhatóság a közúti közlekedés körében elkövetett, külön jogszabályban meghatározott bűncselekmény, illetve szabálysértés miatt a járművezető ellen indult eljárásról.”

8. § A Kknyt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A jegyző az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető egészségi és pályaalkalmasságára, közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatokat.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adatközlés alapján jogerőre emelkedésétől számított egy évig kezelheti.”

9. § A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat.”

10. § A Kknyt. 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § a)-d) és i)-j) pontjaiban meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § c) és d) pontjában foglalt adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi.”

11. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője a bíróság értesítése alapján gondoskodik.”

(2) A Bv. tvr. 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a 70. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzőnél kell igazolni.”

12. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § A szabálysértés miatt alkalmazott kiutasítást az idegenrendészeti hatóság, a járművezetéstől eltiltást a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság, illetve bíróság értesítése alapján a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője hajtja végre.”

13. § A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a közügyektől eltiltásra és a foglalkozástól történő eltiltásra vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség, a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője közli.”

14. § A Bnytv. 31. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásban kell nyilvántartani)

a) annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét;”

15. § A Bnytv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit

a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy

b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,

d) gyermekkorú ellen irányuló,

e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,

f) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,

g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,

h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve

i) az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület

bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét.”

16. § A Bnytv. 17. §-ának f) pontjában, 37. §-ának e) pontjában, valamint 46. §-ának d) pontjában a „Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ” szövegrész lép.

17. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Nytv. 7/A. §-ának (1) bekezdésében „- a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében -” szövegrész;

b) a Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének k) pontja.


  Vissza az oldal tetejére