Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.23.)

2000. évi CXXXVI. törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról * 

A bírósági és hatósági határozatok eredményesebb érvényre juttatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ 1994. ÉVI LIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, vagy ha a közigazgatási végrehajtást törvény rendelkezése alapján bírósági végrehajtó foganatosítja, a végrehajtás a közigazgatási végrehajtás alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján folytatódik. Ha a közigazgatási végrehajtást bírósági végrehajtás útján kell folytatni, a követelés jogosultjára e törvénynek a végrehajtást kérőre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, a követelés jogosultját azonban a közigazgatási végrehajtásra irányadó szabályok szerinti jogok is megilletik.”

2. § A Vht. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bírósági végrehajtási eljárás során az adós és az eljárásban részt vevő más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni, ennek megtagadása esetén a végrehajtó intézkedhet a személyazonosságnak a rendőrség közreműködésével történő megállapítása iránt.”

3. § A Vht. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Pénzforgalmi úton lehet behajtani e törvényben említett pénzkövetelést, ha

a) a jogosult - a lakás-előtakarékossági számla kivételével - bankszámlával, a kötelezett pedig pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,

b) a végrehajtás általános feltételei fennállnak,

c) a követelés teljesítését bírósági, közjegyzői határozat írja elő, vagy az a 21. §-nak megfelelő közjegyzői okiratban foglalt kötelezettségvállaláson alapul, és

d) a jogosult a behajtást végző pénzügyi intézménynek nyilatkozik arról, hogy nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést.

(3) Ha a kötelezett pénzforgalmi számlája nem ismert, és az a cégnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtás elrendelésére jogosult bíróság a jogosult kérelmére felhívja az adóhatóságot a számlaszám közlésére. Az adóhatóság köteles a felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(4) Ha a pénzforgalmi úton történő behajtás fedezet hiánya miatt nem vagy csak részben vezetett eredményre, bírósági végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtást kérő igazolja, hogy a kötelezett számlavezető pénzügyi intézményétől nem kérte az azonnali beszedési megbízás további függőben tartását, és megjelöli, hogy az azonnali beszedési megbízást milyen összegben teljesítette a pénzügyi intézmény. A függőben tartásra irányadó határidő lejárta előtt előterjesztett végrehajtási kérelem elbírálására is ez a rendelkezés irányadó.”

4. § (1) A Vht. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.”

(2) A Vht. 7. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény alkalmazásában pénzügyi intézménynél kezelt összeg:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 529. §-ában meghatározott bankszámlaszerződés alapján nyitott bankszámlán szereplő összeg, valamint a Ptk. 530. §-ában meghatározott betétszerződés és a Ptk. 533. §-ában meghatározott takarékbetét-szerződés alapján a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg, ha azt a pénzügyi intézmény a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli (ideértve a nem pénzforgalmi jellegű számlákon kezelt összegeket is),

b) a Ptk. 530. §-ában meghatározott betétszerződés és a Ptk. 533. §-ában meghatározott takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv, egyéb betéti okirat ellenében a pénzügyi intézménynél elhelyezett, az adós rendelkezése alatt álló összeg; továbbá egyéb szerződés alapján az adós részére a pénzügyi intézmény által visszafizetendő, az adós rendelkezése alatt álló pénzösszeg.

(4) A bírósági végrehajtás során a pénzügyi intézménynél kezelt összegre irányadó szabályokat kell alkalmazni a befektetési szolgáltatókra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint ügyfélszámlán nyilvántartott, az adós rendelkezése alatt álló összegre is.

(5) A bíróság és a végrehajtó a végrehajtási eljárás során szükség esetén megkeresi az adóhatóságot a hozzá bejelentett bankszámlaszámok közlése végett, továbbá a pénzügyi intézményeket az adós náluk kezelt pénzösszegeinek végrehajtás alá vonásához szükséges adatok (számlaszám) közlése végett.”

5. § A Vht. 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]

d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny megfizetésére kötelezésről, valamint bűnügyi költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak a nyomozó hatóság és az ügyészség által kiszabott rendbírságról szóló értesítése,”

6. § A Vht. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor)

a) az adós nevét (cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési idejét vagy az anyja nevét, illetőleg a cégjegyzékszámát), továbbá”

7. § A Vht. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a végrehajtás iránti kérelmet a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak közlésével az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ebben az esetben a végrehajtható okirat nyomtatványt a végrehajtó tölti ki, és továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz, egyúttal - a végrehajtást kérő kérelmére - az előzetes eljárás során irányadó, a 31/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tesz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a végrehajtást kérőt a végrehajtási kérelem hiányosságának pótlására vonatkozó kötelezettsége alól.

(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet - ha a szükséges adatok rendelkezésre állnak - 15 napon belül elkészíti és megfelelő példányszámban továbbítja a bírósághoz. Ha a rendelkezésre bocsátott iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben nincs helye végrehajtás elrendelésének, erről a kérelem elkészítésére előírt határidőn belül tájékoztatja a kérelmet előterjesztőt.”

8. § A Vht. 16. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Végrehajtási lapot állít ki:)

a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség, továbbá a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a közjegyző székhelye szerinti helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban: helyi bíróság),

b) a bíróság fegyelmi bíróságának kártérítésre kötelező határozata, a közjegyzői fegyelmi bíróságnak pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozata, valamint a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróságnak pénzbírság, eljárási költség és kamarai tagdíj megfizetésére kötelező határozata alapján az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság,

c) külföldi bírósági határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,”

9. § A Vht. 18. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a továbbiakban: kamara), valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”

10. § A Vht. 23. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a Munka Törvénykönyve alapján)

c) a munkavállalóval a békéltető eljárás során kötött egyezségét.”

11. § A Vht. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a bíróság a végrehajtható okirattal együtt a korábban hozott közvetlen letiltást tartalmazó végzésének, illetőleg közvetlen felhívást tartalmazó határozatának kiadmányát is megküldi a végrehajtónak.”

12. § A Vht. a következő 31/A. és 31/B. §-sal, továbbá alcímmel egészül ki:

„31/A. § A kamara nyilvántartást vezet az e fejezet szerint elrendelt, az önálló bírósági végrehajtók által lefolytatott végrehajtási ügyekről.

Előzetes eljárás

31/B. § (1) Ha a jogosult követelése jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági vagy közjegyzői határozaton, illetőleg a bíróság által jóváhagyott vagy a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezségen, továbbá közjegyzői okiraton alapul, az önálló bírósági végrehajtó a jogosult kérelmére tájékoztatást ad az adósnak a (3) bekezdésben megjelölt adatairól, a végrehajtással kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről, és az eljárás lefolytatásának módjáról (előzetes eljárás).

(2) Az előzetes eljárást a 32. § szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó folytatja le.

(3) Az előzetes eljárás keretében a kamara által az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás adatai, valamint a közhiteles nyilvántartásokban szereplő, az adós végrehajtás alá vonható jövedelmére, vagyonára, ezek fellelhetőségére vonatkozó adatok adhatók ki a jogosult részére. Ha az adós ellen más végrehajtó foganatosít eljárást, erről a jogosultat tájékoztatni kell azzal, hogy a másik követelés a kielégítési sorrendben hol foglal helyet a végrehajtást kérő követeléséhez képest.

(4) Az előzetes eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben - a 35. §-ban foglaltakon kívül - meg kell jelölni azt az okiratot, amelynek alapján a végrehajtó a jogosult személyazonosságáról meggyőződött, továbbá fel kell tüntetni az eljárás alapjául szolgáló határozat számát, a szolgáltatott adatokat és a tájékoztatás rövid tartalmát.”

13. § A Vht. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye) kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban: megkeresett végrehajtó), és ellátja őt a szükséges tájékoztatással.

(2) A megkeresett végrehajtó az eljárási cselekményeket foganatosítja, és a keletkezett iratokat a készkiadásairól készült költségelszámolással együtt megküldi az ügygazda végrehajtónak.

(3) Ha az eljárási cselekmények folytatása egyidejűleg több helyszínen, illetve több megye területén szükséges, az ügygazda végrehajtó több végrehajtót is megkereshet az eljárás lefolytatására. A megkeresett végrehajtók munkájának összehangolásáról az ügygazda végrehajtó gondoskodik.

(4) A feleknek az előlegezett költségeket az ügygazda végrehajtó részére kell megfizetniük, a végrehajtás során befolyt összegeket az ügygazda végrehajtó részére kell átadni, illetve az ő letéti számlájára kell befizetni. Az ügyben az ügygazda végrehajtó állítja ki a díjjegyzéket, és gondoskodik a megkeresett végrehajtó költségeinek megtérítéséről.”

14. § (1) A Vht. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakértő-becsüs közreműködésével és az árverés, nyilvános pályázat közhírré tételével felmerülő költségeket az köteles előlegezni, aki ezeket az intézkedéseket kérte.”

(2) A Vht. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felek az általuk előlegezett költség összegét kötelesek a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni.

(5) Ha az adós a végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérőnek fizette meg a követelés összegét, a végrehajtást kérő köteles a végrehajtási költségek kielégítéséről is gondoskodni. Ennek keretében a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a megyei bírósági végrehajtó helyszíni eljárása, illetve a tanú díja fejében járó költségátalányt köteles befizetni a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig köteles a végrehajtó elszámolási számlájára befizetni, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak átadni. Ennek elmulasztása esetén ezen összeg megfizetéséért az adós és a végrehajtást kérő egyetemlegesen felel.

(6) A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyekben az előleg bevárása nélkül köteles eljárni. Az előleg folyósítására köteles szerv az eljárás befejezésekor a végrehajtó díjjegyzéke alapján soron kívül megfizeti részére a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető díját és költségeit.”

15. § A Vht. a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási, nyilvántartási és felügyeleti tevékenység végzésének, továbbá a kamara hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, illetőleg átutalja a kamarának. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.

(3) Az általános költségátalány mértéke 500 000 Ft alatti végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 1000 Ft, 500 000 Ft feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-a.”

16. § (1) A Vht. 35. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A végrehajtó akadályoztatása esetén a jegyzőkönyv máshol is elkészíthető, ilyenkor a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elkészítés helyét és azt, hogy a végrehajtó milyen okból nem tudta a helyszínen elkészíteni a jegyzőkönyvet.”

(2) A Vht. 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:)

a) a felek és a jelen levő más érdekeltek (a felek képviselői, ügygondnok, zárgondnok, tanú, az adóssal együtt lakó nagykorú családtag stb.) nevét és lakóhelyét, valamint a végrehajtó és a jogi képviselő nevét és irodájának címét,”

(3) A Vht. 35. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtó a tanú és a zárgondnok lakóhelyét - kérelmére - nem tünteti fel a jegyzőkönyvben, hanem a lakóhelyet feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére ad felvilágosítást.

(5) A végrehajtó az eljárási cselekményről a jegyzőkönyvön kívül indokolt esetben kép- és hangfelvételt is készíthet. A végrehajtó a felvételeket az iratoktól elkülönítve, az ügy irattárba helyezésétől számított 5 évig tárolja, ezt követően azokat megsemmisíti. A felvételeket a végrehajtó csak a bíróság és a büntetőügyben eljáró hatóság részére adhatja ki, és részükre teheti lehetővé a felvételekbe való betekintést.”

17. § A Vht. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben említett iratokat személyesen is kézbesítheti, ilyenkor a kézbesítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az eljárás eredménytelensége esetén az (1) bekezdés szerint kell eljárni.”

18. § A Vht. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási eljárási cselekmények foganatosításánál, az adós és más személyek sem akadályozhatják meg a végrehajtást kérőt e jogának gyakorlásában.”

19. § A Vht. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, köteles egyúttal a végrehajtó felhívásának megfelelően a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket is megfizetni.

(2) A végrehajtást kérő felelős a bejelentés elmulasztásából eredő költségért és kárért, valamint a 34. § (5) bekezdésében említett összegek meg nem fizetéséért.”

20. § A Vht. 41. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a 34. § (5) bekezdésében említett összegeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak. A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre.

(2) Ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

(3) Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a 34. § (5) bekezdésében említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségmentesség, illetékmentesség vagy illetékfeljegyzési jog illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást.”

21. § A Vht. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási cselekményeket - vasárnap és munkaszüneti nap kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és este 10 óra között lehet elvégezni.”

22. § A Vht. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Ha ilyenkor az adós vagy nagykorú családtagja nincs jelen, tanút kell alkalmazni. A végrehajtó bármely más eljárási cselekmény lefolytatásánál is alkalmazhat tanút.

(2) Ha az ingatlan vagy a helyiség felnyitása csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti.

(3) Az adós hatóság által lezárt lakásában vagy helyiségében a végrehajtó a lezárást elrendelő hatósággal egyeztetett időpontban foganatosítja az eljárási cselekményeket.”

23. § A Vht. a következő alcímmel és 45/A. §-sal egészül ki:

„Rendbírság

45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Ha a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről szerez tudomást, a bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségeinek teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A végrehajtó a felhívást jegyzőkönyvben rögzíti, annak eredménytelensége esetén a szükséges iratok megküldésével indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására. A bíróság az indítvány tárgyában haladéktalanul végzést hoz, amelyet bírság kiszabása esetén a végrehajtónak és a megbírságoltnak, az indítvány elutasítása esetén a végrehajtónak kézbesít.

(3) Ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet bírságolása indokolt, a rendbírságot a jogi személlyel vagy szervezettel szemben és egyidejűleg a vezetőjével, illetve intézkedésre jogosult tagjával szemben is ki lehet szabni.

(4) A rendbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ha a rendbírság kiszabására valamely kötelezettség elmulasztása miatt került sor, és a megbírságolt a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg igazolta, hogy kötelezettségének eleget tett, a bíróság a rendbírságot kiszabó végzését saját hatáskörben hatályon kívül helyezheti, kivéve, ha a mulasztással okozott sérelem a kötelezettség utólagos teljesítésével nem orvosolható.

(5) A bíróságnak a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló értesítése végrehajtható okirat, amelyet a rendbírságot kiszabó bíróság a végrehajtónak küld meg. Ha az adós a megbírságolt, és a rendbírság kiszabására az eljárás befejezését megelőzően került sor, a rendbírság behajtását a végrehajtó az alapügyben foganatosítja.

(6) A rendbírság behajtása esetén a végrehajtót előleg nem illeti meg, a végrehajtás költségét a megbírságolt viseli. A behajtott rendbírság összegét a végrehajtó a bírósági gazdasági hivatal számlájára fizeti be.

(7) Ha a bírságolás eredménytelennek bizonyult, a végrehajtó ezt jelzi a bíróságnak, amely intézkedik a megbírságolt büntetőjogi felelősségre vonásának kezdeményezése iránt. Ugyanígy jár el a bíróság, ha saját hatáskörben észleli a feljelentésre alapot adó körülményt.”

24. § A Vht. 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság az eljárás során a céget hivatalból törölte a cégjegyzékből, a végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére és az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően ügygondnokot rendel, és részvételével folytatja az eljárást.”

25. § A Vht. 47. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adósra vonatkozó adatok beszerzése és kezelése

47. § (1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben megjelölt eljárása során megkeresheti az adósra és vagyonára vonatkozó adatokat kezelő hatóságokat, szervezeteket, így különösen a rendőrséget, a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerveket, okmányirodát, társadalombiztosítási szerveket, illetékhivatalt, adóhatóságot, cégbíróságot, pénzügyi intézményeket, befektetési szolgáltatókat, földhivatalt, a vízi és légi járművek lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, a távközlési szervezeteket, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás), a közjegyzőket, továbbá a kamarát az adós gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásba történő betekintés céljából.

(3) A nyilvántartásokat vezető hatóságok és szervezetek a végrehajtó megkeresésének 8 napon belül, illeték- és díjmentesen kötelesek eleget tenni.

(4) A végrehajtónak az (1) bekezdésben foglalt adatok beszerzése iránti megkeresésében meg kell jelölnie a végrehajtási ügy vagy a végrehajtás alapjául szolgáló okirat számát.

(5) A végrehajtó a hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokat köteles megvédeni a jogosulatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás, és azok törvényellenes módon vagy ilyen célból történő felhasználása ellen, azokat csak jogszabályban meghatározott esetben tüntetheti fel az intézkedéseiről szóló iratokban, és hozhatja mások tudomására.

(6) Ha a végrehajtónak az iratokban szereplő adatokon kívül az adósra vonatkozó egyéb adatok vannak a birtokában, az ügy irattárba helyezésekor ennek tényéről jegyzőkönyvet készít, és a jegyzőkönyv egy példányát az iratok között helyezi el. Az (1) bekezdésben foglalt adatok a végrehajtási ügy irattárba helyezését követő 10 évig kezelhetők, ezt követően a végrehajtó az adatokat tartalmazó iratokat megsemmisíti, illetve az adatok törléséről egyéb módon gondoskodik.”

26. § A Vht. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság köteles a végrehajtást felfüggeszteni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a felfüggesztés másnak a jogát nem sérti.

(2) Ha a zálogjogosult a 114/A. § (1) bekezdése, illetve a 138/B. § szerinti kérelmet terjesztett elő, a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. A bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről a végrehajtót azonnal értesíti, egyúttal részére a felfüggesztést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi.

(3) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha az adós a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és az adóst a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották rendbírsággal.

(4) A bíróság - ha a felfüggesztésről szóló döntéshez szükséges - a feleket meghallgathatja.

(5) A bíróság a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülmények körében kiemelten értékeli különösen az adós által eltartásra köteles és tartásra szoruló személyek számát, az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét, a végrehajtási eljárás során bekövetkezett és az adóst is sújtó természeti katasztrófát.

(6) Ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik, felfüggesztés az adós kérelmére egy ízben, legfeljebb 6 hónapra rendelhető el.

(7) Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezett a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 217. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményben részesült, a kötelezett kérelmére felfüggesztésnek helye nincs.”

27. § (1) A Vht. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval.”

(2) A Vht. 50. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást a 48. § (2) bekezdése alapján függeszti fel, a felfüggesztés a zálogtárgy árveréséről vagy nyilvános pályázaton történő értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, illetve a zálogtárgy értékesítésére - ide nem értve a romlandó dolgok értékesítését - terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(5) Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére a 48. § (3) bekezdése alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, valamint az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékeléséről szóló hirdetmény elkészítésére és a vagyontárgyak értékesítésére terjed ki, a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.

(6) A felfüggesztés fenntartásának indokoltságát a felfüggesztést elrendelő bíróság bármely fél indokolt kérelmére felülvizsgálja.”

28. § A Vht. 52. §-a a következő új a)-c) ponttal egészül ki, és az eredeti a)-d) pont megjelölése d)-g) pontra változik:

(A végrehajtási eljárás szünetel, ha)

a) az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,

b) az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását,

c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta,”

29. § (1) A Vht. 54. §-a a következő új a)-c) ponttal egészül ki, és az eredeti a)-d) pont megjelölése d)-g) pontra változik:

(A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha az 52. §)

a) pontja esetén a személyazonosság megállapításához szükséges adatok pótlására került sor,

b) pontja esetén a végrehajtást kérő a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő,

c) pontja esetén a végrehajtást kérő a közreműködési kötelezettségének eleget tesz,”

(2) A Vht. 54. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés e) pontjában írt esetben - ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben költségmentesség folytán az állam köteles a végrehajtási költség előlegezésére - nincs helye az eljárás folytatásának, ha a szünetelés megállapításától számított 1 éven belül a költséget nem előlegezték; ebben az esetben a végrehajtás megszűnik.”

30. § A Vht. 55. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Nincs helye a végrehajtás megszüntetésének az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, ha a végrehajtási költség megfizetésére a 34. és 41. § szerint nem került sor.”

31. § A Vht. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az eljárást az alapügyben eljáró végrehajtó az alapügy keretében foganatosítja (visszvégrehajtás).”

32. § A Vht. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) A végrehajtó a munkáltatónál - szükség esetén a 33. § alkalmazásával - a helyszínen is ellenőrizheti, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést és a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.”

33. § A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.”

34. § A Vht. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.”

35. § A Vht. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából legfeljebb 33%-ot lehet levonni.”

36. § A Vht. 68. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból

68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.”

37. § A Vht. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a 69. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból

69. § (1) A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2) A családi pótlékból és az iskoláztatási támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék, iskoláztatási támogatás és anyasági támogatás fejében.”

38. § A Vht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás.”

39. § (1) A Vht. 74. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Mentes a végrehajtás alól)

a) a nemzeti gondozási díj és a hadigondozottak pénzbeli ellátása, az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény szerint járó életjáradék,

b) az átmeneti segély, ideértve a meghatározott célra kapott segélyt is, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az ápolási díj,

c) az anyasági segély,”

(2) A Vht. 74. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a végrehajtás alól)

e) a megváltozott munkaképességű személyt megillető juttatás (keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés, jövedelemkiegészítés, átmeneti jövedelemkiegészítés, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka),

f) a törvényen alapuló tartásdíj, ideértve a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat is, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényen alapuló gyermekvédelmi pénzbeli ellátások,”

40. § A Vht. V. fejezetének „Végrehajtás pénzintézetnél kezelt összegre” elnevezésű címe helyébe a következő cím lép, és a Vht. azt követően a következő alcímmel és 79/A-79/E. §-sal egészül ki:

„VÉGREHAJTÁS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYNÉL KEZELT ÖSSZEGRE

Közös szabályok

79/A. § (1) A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.

(2) A pénzügyi intézménynél kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

(3) A pénzügyi intézménynél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

(4) E § rendelkezéseit a pénzügyi intézmény által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.

79/B. § (1) Ha az átutalási végzésben vagy a végrehajtó által benyújtott azonnali beszedési megbízásban megjelölt bankszámlán kezelt összeg nem, vagy csak részben fedezi a követelés összegét, a pénzügyi intézmény a teljesítést kiterjeszti a további bankszámlaszerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is, kivéve azokat az összegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a 307. § (1) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján történik.

(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározott kiterjesztést az alábbi sorrend szerint végzi el:

a) pénzforgalmi számlán kezelt összeg, ha az nem tartozik a b) pont hatálya alá,

b) a pénzforgalmi számlán betétszerződés alapján kezelt összeg,

c) a Ptk. 529. §-ában meghatározott bankszámlaszerződés alapján kezelt összeg, ha az nem tartozik az a) pont hatálya alá,

d) a Ptk. 530. §-ában meghatározott betétszerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a pénzügyi intézmény a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli,

e) a Ptk. 533. §-ában meghatározott takarékbetét-szerződés alapján elhelyezett összeg, ha azt a pénzügyi intézmény a bankszámlaszerződés szabályainak megfelelően kezeli.

(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott sorrendet először az adós rendelkezése alatt álló összes, forintban kezelt, azt követően pedig az összes, külföldi pénznemben kezelt összegre kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés ugyanazon pontjában szereplő összegek közül előbb az alacsonyabb kamatozású betétösszegeket, majd ezt követően a magasabb kamatozású betétösszegeket, az azonos kamatozású betétösszegek közül előbb a korábban lekötött betétösszegeket, majd ezt követően a később lekötött betétösszegeket kell végrehajtás alá vonni.

(5) A végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését az abban foglalt pénznemtől függetlenül forintban kell teljesíteni a pénzügyi intézmény által jegyzett - a teljesítés napján érvényes - devizavételi árfolyam figyelembevételével.

79/C. § (1) A pénzügyi intézménynél több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható, a 79/A. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

(2) A végrehajtó a számla megterheléséről - a pénzügyi intézmény által közölt értesítési cím alapján - köteles haladéktalanul értesíteni a nem adós számlatulajdonost.

(3) A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése alapján a számláról leemelt, őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

79/D. § A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá.

79/E. § (1) Ha a pénzügyi intézmény a végrehajtás alá vonandó pénzösszeget a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezése ellenére az adós vagy más javára teljesíti, a követelés összegéért felelős a végrehajtást kérőnek.

(2) Ha a pénzügyi intézmény nem ismeri el, hogy az adóst megillető pénzösszeget kezeli, vagy a végrehajtást foganatosító hatóság rendelkezését nem teljesíti, a végrehajtást kérő pert indíthat ellene a követelés behajtása iránt. A követelés összegéért fennálló helytállási kötelezettség nem mentesíti a pénzügyi intézményt a végrehajtásból eredő kötelezettségek nemteljesítése miatt e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása alól.”

41. § A Vht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzügyi intézménynél kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz, ha azonnali beszedési megbízásra azért nem volt lehetőség, mert

a) a jogosult nem rendelkezik bankszámlával, illetve csak lakás-előtakarékossági számlával rendelkezik, vagy

b) a kötelezett nem rendelkezik pénzforgalmi bankszámlával.

(2) A bíróság az átutalási végzésben felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a követelés összegét - a felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt bankszámlára.”

42. § A Vht. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről a pénzügyi intézményt azzal a rendelkezéssel értesíti, hogy a visszatartott összeget - az átutalási végzésben foglalt felhívásnak megfelelően - utalja ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg utalja át a végrehajtást kérő által megjelölt számlára.

(3) Fedezet hiánya esetén a 6. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

43. § A Vht. a következő alcímmel és 82/A. §-sal egészül ki:

„A végrehajtó intézkedése a pénzügyi intézménynél kezelt összeg végrehajtás alá vonása iránt

82/A. § (1) A pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott azonnali beszedési megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. A pénzügyi intézmény a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.

(2) A végrehajtó e § szerinti eljárására az azonnali beszedési megbízásos eljárás külön jogszabályban foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzügyi intézmény nem kezel forintban az adós rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.

(4) Ha a megbízás teljesítése a 79/D. §-ban foglaltakba ütközne, a pénzügyi intézmény ezt haladéktalanul köteles közölni a végrehajtóval.

(5) Ha az azonnali beszedési megbízás fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben vezetett eredményre, a végrehajtó a végrehajtást kérő erre irányuló kérelmére azt ismételten benyújtja.

(6) Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti. Az elévülés bejelentése nem mentesíti a pénzügyi intézményt a megbízás teljesítésének kötelezettsége alól.”

44. § A Vht. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § A pénzügyi intézménynél elhelyezett betét, takarékbetét, valamint a róla szóló betétkönyv és más okirat - a 79/A. és 79/D. §-ban foglalt esetet kivéve - korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható.”

45. § (1) A Vht. 84. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ingófoglalásra a végrehajtási költség megelőlegezésének időpontjától számított 30 napon belül kerül sor.”

(2) A Vht. 84. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végrehajtó a végrehajtást kérő kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett ingó jelzálogjogi nyilvántartásból történő tájékozódással meggyőződik arról, hogy az adós zálogkötelezettként szerepel-e a nyilvántartásban, továbbá hogy vagyonát illetőleg valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog, és szükség esetén ebből a célból megkeresi a közjegyzőt.

(5) A végrehajtó a foglaláskor felhívja az adóst, hogy a helyszínen nyilatkozzon arról: mely vagyontárgyait terheli zálogjog. Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítik, a végrehajtó ezzel egyidejűleg felhívja az adóst, hogy a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozzék a vagyontárgyait terhelő zálogjogról.”

46. § A Vht. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalási jegyzőkönyvben - a 35. §-ban említetteken kívül - fel kell tüntetni az adós háztartásához tartozók számát, fel kell sorolni a végrehajtás alól mentesen hagyott vagyontárgyakat, illetve azt, hogy a gépjármű lefoglalására a 103. § (5) bekezdése alapján került sor. Mellőzhető a mentesen hagyott vagyontárgyak felsorolása, ha a lefoglalt vagyontárgyak előreláthatólag fedezetet nyújtanak a végrehajtandó követelésre és az eljárás költségeire.”

47. § (1) A Vht. 90. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:)

a) az olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása lehetetlenné válik, így különösen a nélkülözhetetlen szerszám, műszer, technikai, katonai és egyéb felszerelési tárgy, egyenruha, önvédelmi fegyver, szállítóeszköz, ide nem értve a gépjárművet,”

(2) A Vht. 90. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentesek a végrehajtás alól a következő ingóságok:)

g) az adós háztartásához nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelés, továbbá 1 hűtőgép vagy fagyasztószekrény és 1 mosógép,”

(3) A Vht. 90. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a foglalásra több ingatlanban kerül sor, az (1) bekezdés e)-g) és k) pontjában meghatározott mentességet csak az - adós nyilatkozata esetén az általa megjelölt - egyik ingatlanban foganatosított foglalás során lehet érvényesíteni.

(3) Nem mentes a végrehajtás alól az az (1) bekezdésben említett olyan vagyontárgy - az a), valamint a h) és i) pontban foglaltak kivételével -, amely nemesfémből vagy egyébként nemes anyagból készült, és a szokásos használati cikkektől eltérően különösen nagy értékű.”

48. § A Vht. a következő 96/A. és 96/B. §-sal egészül ki:

„96/A. § Az adósnak vagy az óvadék jogosultjának kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn. A mentesítésnek akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az óvadékkal biztosított jogügyletet nem a hozzátartozójával vagy az adóssal összefonódásban lévő gazdálkodó szervezettel, illetőleg a gazdálkodó szervezet nem a tagjával kötötte.

96/B. § A 90. és 91. §-ban felsorolt vagyontárgyak - a 90. § h), l) és m) pontjában felsorolt vagyontárgyak kivételével - csak a természetes személy adósok elleni végrehajtás alól tekinthetők mentesnek.”

49. § A Vht. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) Arany vagy platina felhasználásával készült tárgy, drágakő és nyomdai úton előállított értékpapír lefoglalásakor a végrehajtó a lefoglalt értéket magához veszi, és 24 órán belül bírósági letétbe helyezi.

(2) Dematerializált értékpapír lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalásról értesíti az adós értékpapírszámláját vezető befektetési szolgáltatót, aki a lefoglalt értékpapírt az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint a végrehajtó további intézkedéséig zárolt alszámlára helyezi.”

50. § A Vht. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő 103/A-103/D. §-sal egészül ki:

„103. § (1) Gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles a forgalmi engedélyt és a gépjármű törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges, a forgalmi engedély, illetve a törzskönyv lefoglalásának meghiúsulását és ennek okát a foglalási jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát, valamint a lefoglalt forgalmi engedélyt és törzskönyvet megküldi a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak. Ha a forgalmi engedély vagy a törzskönyv lefoglalása meghiúsult, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a rendőrséget, hogy a gépjárművet vonja ki a forgalomból; a rendőrség köteles e felhívásnak haladéktalanul eleget tenni.

(3) A végrehajtó a gépjárművet a gépjárművek nyilvántartásában szereplő adatok alapján is lefoglalhatja, ha az adós a gépjármű tulajdonosaként van a nyilvántartásba bejegyezve; a nyilvántartó hatóság és a rendőrség a végrehajtó megkeresése alapján ilyenkor is a (2) bekezdés szerint jár el.

(4) A gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére az értékesítésről, átvételről készült jegyzőkönyv alapján a külön jogszabály szerint erre hatáskörrel rendelkező szerv látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

(5) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalásakor - a zár alá vétel alkalmazásának kivételével - csak a törzskönyvet kell lefoglalni és a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldeni a gépjárművet nyilvántartó hatóságnak; az adós a gépjármű értékesítéséig - a zár alá vétel esetét kivéve - a gépjárművet használhatja. Ha az adós a végrehajtási eljárás tartama alatt a foglalkozásával felhagyott, vagy a foglalkozás végzéséhez szükséges engedélyét visszavonták, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) Ha az (5) bekezdésben említett gépjármű becsértéke nem éri el az igazságügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeget, a gépjármű mentes a végrehajtás alól.

103/A. § (1) Vízi vagy légi jármű lefoglalása esetén a végrehajtó lefoglalja a forgalomban való részvételre jogosító okmányokat is, ezeket a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt megküldi a vízi, légi járművek lajstromát, illetőleg nyilvántartását vezető hatóságnak, amely a jármű lefoglalását bejegyzi a nyilvántartásába. A 103. § (3) bekezdése megfelelően irányadó a vízi és légi járművek lefoglalásánál is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdésben foglalt megkeresésében felhívja az érintett szervet, hogy haladéktalanul adjon tájékoztatást a vagyontárgyat terhelő jelzálogjog jogosultjának adatairól és a végrehajtási jog bejegyzéséről.

103/B. § Jelzálogjoggal terhelt ingóság lefoglalása esetén a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyv másolatát megküldi a közjegyzőnek, hogy az ingóság lefoglalását jegyezze be a zálogjogi nyilvántartásba, és adjon tájékoztatást az ingóságon fennálló jelzálogjog jogosultjának adatairól.

103/C. § (1) A széfszolgáltatás keretében őrzött ingóságot a végrehajtó a széf lepecsételésével foglalja le, egyúttal értesíti a széfszolgáltatót és az adóst a széf felnyitásának időpontjáról. A megjelölt időpontban az adós a végrehajtónak és a széfszolgáltatónak a jelenlétében felnyitja a széfet, a végrehajtó pedig elkészíti a részletes foglalási jegyzőkönyvet. Ha a megjelölt időpontban az adós nem jelent meg, a széfszolgáltató, ha a széfszolgáltató nem rendelkezik a széf felnyitására kulccsal, a végrehajtó nyittatja fel a széfet.

(2) A vagyontárgyat a foglalást követően - a 98-100. §-ban említett vagyontárgyak kivételével - lehetőség szerint a széfbe kell visszahelyezni, és az értékesítésig abban kell tárolni. Ha nincs lehetőség a széfbe való visszahelyezésre, a végrehajtó intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(3) A foglalást követően a széf csak a végrehajtó intézkedésére nyitható fel. Ha a foglalás után a széfszolgáltatás megszűnt, erről a széfszolgáltató értesíti a végrehajtót, aki intézkedik az ingóság elhelyezése iránt.

(4) A közös széfben elhelyezett ingóság végrehajtás alá vonására a pénzügyi intézménynél kezelt, több személyt megillető pénzösszeg végrehajtás alá vonására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell, ideértve a nem adós széftulajdonosnak a foglalásról történő tájékoztatását is.

103/D. § Ha az adós lefoglalható vagyontárgyai technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészt alkotnak, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvben feltünteti az ingóságok egészének becsértékét és az egyes ingóságok becsértékét is.”

51. § A Vht. 106. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A végrehajtó a lefoglalt ingóság megőrzésére zárgondnokot jelöl ki, ha)

d) ezt az eljárás eredményessége szempontjából szükségesnek tartja, és a zárgondnok kijelöléséhez a végrehajtást kérő hozzájárult.”

52. § A Vht. 109. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A harmadik személy a végrehajtást kérőnek a polgári jog szerint felel azért a költségért és kárért, amely abból ered, hogy)

a) a 107. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozat megtételét elmulasztotta, vagy az adós tulajdonjogát rosszhiszeműen nem ismerte el,”

53. § A Vht. 114. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a Vht. a következő 114/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A zálogjogosult értesítése

114. § (1) A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.

(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtást foganatosító bíróságnál.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba

114/A. § (1) A zálogjogosultnak a 114. § szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül előterjesztett kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság a soron kívül meghozott végzésével megállapítja a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát, és engedélyezi, hogy a végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék, ha a zálogjoggal biztosított követelés jogalapja és összegszerűsége - önálló zálogjog esetén a jogalap és az összegszerűség - nem vitatott.

(2) A kielégítési jog megnyíltát az (1) bekezdés szerint akkor lehet megállapítani, ha a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. A kielégítési jog megnyíltát a foglalás ténye alapján nem lehet megállapítani, ha a zálogjogosult az adós hozzátartozója vagy az adóssal összefonódásban lévő gazdálkodó szervezet, illetve a zálogjog alapítására a gazdálkodó szervezet és tagja között került sor.

(3) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a zálogjogosult és az adós adatait,

b) az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási ügy számát, az eljáró végrehajtó nevét,

c) a zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról hozott döntést,

d) a zálogjoggal biztosított, a végzés meghozatalának időpontjában fennálló követelés összegét,

e) a zálogtárgy adatait,

f) a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba, a légi vagy vízi járművek lajstromába, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontját.

(4) A bíróság a zálogjogosult kérelmét az adósnak és a végrehajtást kérőnek azzal a felhívással kézbesíti: a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a zálogjoggal biztosított követelés jogalapját - önálló zálogjog esetén a jogalapot - és összegszerűségét elismeri-e, illetőleg milyen összegben ismeri el. E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták.

(5) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a jogalapot vagy az összegszerűséget vitatja, és állítását valószínűsítette, az (1) bekezdés szerinti kérelmet a bíróság végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a zálogjogosult perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét.

(6) Ha az adós vagy bármelyik végrehajtást kérő a zálogjoggal biztosított követelés összegszerűségét a zálogjogosult kérelmében foglalttól eltérő összegben ismerte el, a bíróság tájékoztatja erről a zálogjogosultat, aki ezen összeg tekintetében is kérheti az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatalát.

(7) Az (1) bekezdés szerinti végzés jogerőre emelkedését követően a végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtásnak a 48. § (2) bekezdése alapján történt felfüggesztését megszünteti, és erről a végrehajtót értesíti. Meg kell szüntetni a végrehajtás felfüggesztését akkor is, ha a jogosult nem igazolta, hogy az (5) bekezdés szerinti végzés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a pert megindította.

(8) Az (1) bekezdés szerinti végzést meg kell küldeni a zálogjogosultnak, az adósnak, a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak.

(9) A zálogjogosult, az adós és a végrehajtást kérő a végzés ellen fellebbezhet. Ha az adós vagy a végrehajtást kérő az (5) és (6) bekezdés szerint nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy nyilatkozatában a követelés fennállását vagy összegszerűségét elismerte, az ezzel ellentétes álláspontját fellebbezéssel sem érvényesítheti.

(10) A végrehajtási eljárásba e § alapján bekapcsolódó zálogjogosultra a végrehajtási eljárás illetékének és egyéb költségeinek (34. §) előlegezése és viselése, valamint a jogosultat a végrehajtási eljárás során megillető jogok és kötelezettségek tekintetében a végrehajtást kérőre irányadó szabályokat kell alkalmazni.”

54. § (1) A Vht. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az ingózálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését [84. § (4) bek., 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik.”

(2) A Vht. 115. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtó az értékesítést olyan időpontra tűzi ki, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.”

55. § A Vht. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) A romlandó dolgot a foglalás után haladéktalanul értékesíteni kell.

(2) A végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül, árverési vétel hatályával adja el, ha a felek ezt kifejezetten kérték, és megjelölték a vevő személyét, valamint a vételár összegét.

(3) Ha a romlandó dolog árverésen kívüli eladására nincs lehetőség, a végrehajtó a romlandó dolgot a forgalmazásával foglalkozó kereskedőnek adja el, vagy az önkormányzat által kijelölt legközelebbi piacon, vásáron, vásárcsarnokban - a piaci, vásári értékesítés szabályai szerint, az ingóárverés szabályainak megfelelő alkalmazásával - értékesíti. Ilyenkor a végrehajtó az árverésről nem készít hirdetményt, hanem az értékesítést a helyi körülmények között legcélszerűbb módon teszi közzé.”

56. § A Vht. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

„(2) Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3) A végrehajtó az árverési hirdetmény kivonatát a kamara hivatalos lapjában közzéteszi. A kivonat tartalmazza a végrehajtó nevét, telefonszámát, az ügy azonosítására alkalmas számot, az ingóság megnevezését, becsértékét, továbbá az árverés helyét és időpontját. A kivonatot legkésőbb az árverést megelőző 5. napon kell közzétenni.”

57. § A Vht. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) Az árverező személyesen vagy megbízottja, illetve képviselője útján árverezhet.

(2) Az ügyben eljáró végrehajtó, a végrehajtó alkalmazottja, a végrehajtói iroda tagja és alkalmazottja, továbbá ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) és élettársa, valamint a végrehajtást foganatosító bíróság állományába tartozó személy és az adós az árverésen sem személyesen, sem megbízottja vagy képviselője útján nem árverezhet, és az ingóságot árvereztetéssel közvetve sem szerezheti meg.”

58. § A Vht. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 103. § (5) bekezdése alapján lefoglalt gépjármű vételárát csak olyan összegre lehet leszállítani, amelyből a végrehajtás előrelátható költségei és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése alapján járó összeg fedezhető.”

59. § A Vht. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § A 103/D. § alapján lefoglalt ingóságokat a végrehajtó mint egészt árverezi el a 124. § megfelelő alkalmazásával. Ha az első árverés sikertelen, az ingóságokat a második és harmadik árverésen egyenként kell értékesíteni.”

60. § A Vht. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben az árverési vételár megfizetésének az (1) bekezdésben foglalttól eltérő módját rendeletben is meghatározhatja.”

61. § A Vht. 126. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a meg nem fizetett illeték, az állam által előlegezett költség, illetőleg a végrehajtási eljárás költsége már fedezve van, vagy azokat a végrehajtást kérő azonnal kifizeti.

(3) A vételárat, illetőleg az állam javára kifizetett összeggel, valamint a végrehajtás költségeinek megfelelő összeggel csökkentett részét a készpénzfizetés nélkül vevő végrehajtást kérőnek a követelésébe be kell számítani.”

62. § A Vht. a következő 127/A. §-sal egészül ki:

„127/A. § (1) Az engedély alapján birtokban tartható ingóság (lőfegyver, méreg, radioaktív anyag stb.) árverésen nem értékesíthető, azt a végrehajtó az adott dolog forgalmazására jogosult személynek, gazdálkodó szervezetnek adja át bizományi értékesítés céljából a legkisebb vételár (becsérték) meghatározásával.

(2) A végrehajtó a helyszínen ellenőrizheti, hogy a forgalmazó eleget tesz-e bizományosi kötelezettségének.

(3) Ha a dolgot nem sikerült értékesíteni, 45 nap elteltével a végrehajtó a vételárat 15 napos határidőkkel fokozatosan a becsérték egynegyedére szállítja le. Ha az értékesítés sikertelen, nincs helye a végrehajtást kérő által történő átvételnek (134. §), az ingóságot vissza kell adni az adósnak.”

63. § (1) A Vht. 128. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:)

b) az árverési vevő nevét és a személyazonosításra szolgáló okmányának számát, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén a nevét és székhelyét.”

(2) A Vht. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az árverési jegyzőkönyv másolatát kézbesíteni kell a feleknek és az árverési vevőnek, vízi vagy légi jármű esetén a nyilvántartó hatóságnak is, továbbá meg kell küldeni - a romlandó dolog árverésének esetét kivéve - az illetékhivatalnak.

(3) A végrehajtó a magánszemély árverési vevő lakóhelyét feljegyzi, és a feljegyzést az iratok között zárt borítékban helyezi el; arról csak a bíróság, a büntetőügyben eljáró, és az ingóságot nyilvántartó hatóság, továbbá az illetékhivatal részére ad felvilágosítást.”

64. § A Vht. 131. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Dematerializált értékpapír értékesítésével elsősorban a számlavezető befektetési szolgáltatót kell megbízni; ha ez nem lehetséges, bármely befektetési szolgáltató részére adható megbízás.”

65. § A Vht. a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § (1) Ha az adósnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban vagyonrésze van, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az adós tag helyett a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a gazdasági társaságnak, egyúttal az adósnak a társasággal szemben a tagsági jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(2) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a társasági tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított tagi felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a társaság tartozásaiért.”

66. § A Vht. 133. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingóságot az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.

(3) Az adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű nem adható el árverésen kívül, ha a vételárból a végrehajtás előrelátható költsége és az adósnak a 170/A. § (1) bekezdése szerint járó összeg nem fedezhető.”

67. § A Vht. 136. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni.”

68. § A Vht. 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.”

69. § A Vht. 138. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(1) Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben úgy rendelkezett, hogy az adós ingatlanát is vonják végrehajtás alá, vagy az adós ingatlanának végrehajtás alá vonását nem zárta ki, de a végrehajtási kérelemben az ingatlan adatait nem jelölte meg, a végrehajtó a végrehajtási költség előlegezését és az ingatlan adatainak beszerzését követő 3 munkanapon belül intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt.

(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi a földhivatalt, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba, egyúttal felhívja a földhivatalt, hogy a végrehajtási jog bejegyzésével kapcsolatos határozatának megküldésével együtt tájékoztassa a végrehajtót azoknak a nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről), akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van. A foglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.

(3) A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzését - ideértve a megelőző beadványokat is - soron kívül intézi el.

(4) A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatát a végrehajtónak, a feleknek és azoknak kézbesíti, akiknek az ingatlanra vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, egyúttal megadja a végrehajtónak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást.

(5) Halasztó hatályú igényper indításának a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló első fokú földhivatali határozat alapján van helye.”

70. § A Vht. a következő 138/A. és 138/B. §-sal és alcímekkel egészül ki:

„A zálogjogosult értesítése

138/A. § A végrehajtó a földhivatal értesítésének kézhezvétele után haladéktalanul tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy - ha nem végrehajtást kérő - a zálogjogból eredő igényét végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtást foganatosító bíróságnál.

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba

138/B. § A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 138/A. § szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.”

71. § A Vht. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó az ingatlant a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül olyan időpontban köteles értékesíteni, amely a helyi körülmények között a legcélszerűbb.”

72. § A Vht. 140. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(1) A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy - bármelyik fél erre irányuló kérelmére - szakértő becsüs véleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Az adó- és értékbizonyítványnak, illetve a szakértő becsüs véleményének tartalmaznia kell azt, hogy az ingatlan a 147. § (3) bekezdése szerint lakóingatlannak minősül-e.

(2) A végrehajtó az ingatlan becsértékét közli a felekkel és azokkal, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van.

(3) A becsérték közlésével egyidejűleg a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt, hogy a közlés kézbesítésétől számított 15 napon belül a végrehajtótól nyilvános pályázat megrendezését kérheti, amelyre több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő ilyen tartalmú nyilatkozata alapján kerülhet sor. Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó arról is tájékoztatja a végrehajtást kérőt, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.

(4) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst arról, hogy az értékesítést követően fennálló kiköltözési kötelezettsége teljesítésének elhalasztása iránti kérelmét legkésőbb a közlés kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztheti elő a bíróságnál.”

73. § A Vht. a következő alcímmel és 140/A. §-sal egészül ki:

„Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjainak értesítése

140/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai részére a végrehajtó valamennyi szükséges tájékoztatást - ha nem ismert más cím - az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, illetőleg a földhivatal által közölt címre küldi meg.

(2) A tájékoztatás megtörténtéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) bekezdésben megjelölt címre történő kézbesítéshez fűződnek, az eljárás folytatásának nem akadálya az, ha e címre történt kézbesítés sikertelen.”

74. § A Vht. 141. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az ingatlant - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - beköltözhető állapotban kell árverezni.

(3) Lakottan kell árverezni az ingatlant,

a) ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg, és a bérleti szerződés megkötésére e megállapodás ellenére került sor,

b) ha abban - a 137. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve - haszonélvező lakik,

c) ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik,

d) ha az adós és a végrehajtást kérő (több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő) a lakottan történő értékesítésben megállapodott, vagy

e) ha a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért,

f) ha abban az adós egyenesági felmenője lakik, és lakóhelye a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, az ingatlan tulajdonjogát az adós tőle ingyenesen szerezte, kivéve ha az adós és a zálogjogosult korábban az ingatlan beköltözhető állapotban történő értékesítésében állapodott meg.

(4) Ha a (3) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a végrehajtást kérők nem egyeztek bele a lakottan történő értékesítésbe, az adósnak a lakásban maradására vonatkozó korábbi szerződéses kikötések a hatályukat vesztik.”

75. § A Vht. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:

a) nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát,

b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét,

c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait [helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, a 137. § (1) bekezdése szerinti terhek],

d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait,

e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését,

f) az ingatlan becsértékét,

g) az árverési előleg (a továbbiakban: előleg) összegét,

h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján milyen mértékben csökkenthető, „

i) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő - a 146., 149. és 156. §-ban foglalt - rendelkezéseit.”

76. § A Vht. 145. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal az eredeti (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:

„(2) Az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 napon át és legalább az árverést megelőző 5. napig kell a hirdetőtáblán kifüggesztve tartani.

(3) A végrehajtó a hirdetmény kivonatát a kamara hivatalos lapjában közzéteszi. A kivonat a végrehajtó nevét, telefonszámát, az ügy azonosítására alkalmas számot, az ingatlan művelési ágát, helyrajzi számát, a tulajdoni hányadot, az ingatlan területét, lakott vagy beköltözhető állapotát, becsértékét, az árverésnek, valamint az ingatlan megtekintésének helyét és időpontját tartalmazza. A kivonatot legkésőbb az árverést megelőző 5. napon kell közzétenni.”

77. § A Vht. 146. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

„Az előleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen a végrehajtói letéti számlára. A letétbe helyező az utóbbi esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt a végrehajtónak bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja.”

78. § A Vht. 147. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Lakóingatlan esetén a kikiáltási ár a becsérték 70%-ának megfelelő összegre szállítható le, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.

(4) Lakóingatlannak kell tekinteni

a) a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlant (tulajdoni illetőséget) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki,

b) az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetőleg gazdasági épületet, épületcsoportot és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttesét.”

79. § A Vht. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az előleget az árverés befejezése után azonnal vissza kell adni, illetőleg visszautalásáról intézkedni kell.”

80. § A Vht. 149. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot eldöntő határozat rendelkezése szerint a jogerőre emelkedéstől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha elmulasztja, előlegét elveszti.”

81. § A Vht. 152. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, és ebben - a 35. §-ban említetteken kívül - feltünteti:

a) az elárverezett ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatait, lakott vagy beköltözhető állapotban történt értékesítését, a becsértéket, azt, hogy a becsérték leszállítása milyen szabályok szerint történt (147. §) és az árverési vételárat,

b) az árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, lakóhelyét, illetőleg székhelyét.”

82. § A Vht. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtó a tulajdonjog bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében tájékoztatja a földhivatalt az árverési vevő adóazonosító jeléről, továbbá arról, hogy az árverés jogerőre emelkedett, és az árverési vételárat kifizették.”

83. § A Vht. a következő 154/A. §-sal egészül ki:

„154/A. § (1) Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság a jogorvoslat benyújtásáról, a jogorvoslatot elbíráló bíróság pedig a jogorvoslatot elbíráló határozat jogerőre emelkedéséről tájékoztatja a végrehajtót, és részére a határozatot megküldi.

(3) Az adós és a vele lakó személyek ideiglenesen mentesülnek a kiköltözési kötelezettség alól, ha a vételár kifizetése határidőben nem történt meg; ebben az esetben a teljes vételár kifizetésétől számított 30 napon belül kell kiköltözni az ingatlanból.

(4) A végrehajtást foganatosító bíróság az adósnak a - becsérték közlésének kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett - kérelmére az ingatlan elhagyására egyszeri halasztást adhat, ha az ingatlan a 147. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az adós az elhelyezését ideiglenesen sem tudja biztosítani. Nincs helye halasztásnak, ha az adóst az eljárás során korábban rendbírsággal sújtották, vagy kérelmére a bíróság legalább 6 hónapra a halasztásra is okot adó körülmény miatt a végrehajtást felfüggesztette.

(5) A halasztás időtartama legfeljebb az árverés időpontjától számított 6 hónapig terjedhet.

(6) A halasztás iránti kérelemben meg kell jelölni a halasztás indokát és a kérelem alaposságát valószínűsítő körülményeket, azt, hogy a kérelmező mely címről, illetve rövid úton milyen módon idézhető a meghallgatáson való megjelenésre, a kérelmet alátámasztó iratokat pedig csatolni kell. Ha a kérelem elbírálásához a kérelmező meghallgatása szükséges, a bíróság a meghallgatásra a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli határnapot tűz ki, és erre a kérelmezőt azzal idézi, hogy távolmaradása (képviselőjének távolmaradása) a kérelem elintézésének nem akadálya.

(7) A kérelemről a beérkezését követő 8 napon belül, meghallgatás tartása esetén a meghallgatáson kell dönteni.

(8) A halasztás tárgyában hozott döntést haladéktalanul kézbesíteni kell a kérelmezőnek. A halasztást elrendelő végzést, illetve az elutasító végzés elleni fellebbezésről szóló értesítést a végrehajtó részére is meg kell küldeni.

(9) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező fellebbezhet. A fellebbezést a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül, meghallgatás esetén a végzés kihirdetésekor lehet bejelenteni. Fellebbezés esetén az árverés megtartható, de az árverési vevőt tájékoztatni kell a halasztás tárgyában folyamatban levő eljárásról.

(10) Ha a kiköltözésre az (1), (2) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevő kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182. § megfelelő alkalmazásával.”

84. § A Vht. 155. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az első árverés sikertelen, ha)

b) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a 149. § alapján engedélyezett határidőn belül.”

85. § (1) A Vht. 156. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat, vagy azt átutalta és az erről szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta, másolatát részére átadta, továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.”

(2) A Vht. 156. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A második árverésen is az ingatlan becsértéke a kikiáltási ár, amelyet a becsérték feléig, lakóingatlan esetén a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték 70%-ának megfelelő összegig lehet leszállítani.”

86. § A Vht. a következő alcímmel és 156/A-156/G. §-sal egészül ki:

„Nyilvános pályázat

156/A. § (1) Az ingatlant a végrehajtást kérő, több végrehajtást kérő esetén valamennyi végrehajtást kérő kívánságára az árverési vétel hatályával, nyilvános pályázaton (a továbbiakban: pályázat) kell értékesíteni.

(2) A pályázatra vonatkozó nyilatkozatot a végrehajtóval írásban kell közölni, a végrehajtó az ilyen tárgyú, előtte szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja.

(3) A pályázaton a 123. § (2) bekezdésében felsorolt személyek nem vehetnek részt.

156/B. § (1) A végrehajtó pályázati hirdetmény készítésével gondoskodik a pályázat közzétételéről. A pályázati hirdetmény tartalmazza

a) a végrehajtó nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, a letéti számlájának számát,

b) a végrehajtási ügy számát,

c) a felek nevét, a végrehajtást kérők főkövetelését,

d) a nyilvános pályázat útján értékesítendő ingatlan megjelölését [helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, a fekvés helye, az ingatlannak a 137. § (1) bekezdése szerinti terhei, tartozékok, jellemző sajátosságok, beköltözhető állapot, a kiköltözésre adott halasztás], valamint megtekintésének helyét és idejét,

e) az ingatlan becsértékét és az előleg összegét,

f) az ajánlat benyújtásának módját, helyét, naptári nap szerint meghatározott határidejét,

g) az ajánlat érvényességéhez szükséges tartalmi elemek megjelölését,

h) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson a felek és az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,

i) a pályázat elbírálásának módját és a pályázaton részt vevőkre vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A pályázati hirdetményt kézbesíteni kell

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,

d) a földhivatalnak.

(3) A pályázati hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15 napig ki kell függeszteni a végrehajtást foganatosító bíróságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint a földhivatalnak a hirdetőtáblájára, és közzé kell tenni a kamara hivatalos lapjában.

(4) A végrehajtó bármelyik fél kérelmére gondoskodik a hirdetmény egyéb megfelelő módon történő közhírré tételéről.

(5) A pályázat közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a pályázati hirdetménynek a kamara hivatalos lapjában történő közzétételéhez kapcsolódik.

156/C. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a vevő nevét, születési évét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),

b) a felajánlott vételár összegét,

c) az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg végrehajtói letéti számlára történő befizetéséről szóló igazolást,

d) ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, ennek az - engedély másolatának csatolásával történő - igazolását,

e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a vevő nem minősül a 156/A. § (3) bekezdése értelmében a pályázatban való részvételből kizárt személynek.

(2) Az ajánlatot ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(3) Az ajánlat benyújtásának határidejét a végrehajtó úgy állapítja meg, hogy a határidő lejártának napja a hirdetménynek a kamara lapjában való megjelenésétől számított 30. napnál későbbi időpontra essen.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban, „pályázati ajánlat” megjelöléssel kell átadni a végrehajtó irodájában a végrehajtónak vagy alkalmazottjának a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről az átvevő elismervényt ad az átadónak.

(5) Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére a (3) bekezdés megfelelően irányadó. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

156/D. § (1) A végrehajtó a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A felbontási eljáráson a végrehajtón és alkalmazottjain kívül a felek, azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

156/E. § (1) Az ajánlatok ismertetése után a végrehajtó megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.

(2) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,

b) nem tartalmazza a 156/C. § (1) bekezdésében írt valamely adatot vagy nyilatkozatot,

c) az előleg befizetése nem történt meg,

d) a felajánlott vételár nem érte el a becsértéket,

e) az ajánlatban foglalt valamely nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,

f) nem ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.

(3) Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

(4) Ha a végrehajtó megállapítja, hogy valamelyik pályázó az ajánlatában valótlan adatot közölt, vele szemben rendbírság kiszabására tehet indítványt a végrehajtást foganatosító bíróságnál.

(5) Eredménytelen az eljárás, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.

156/F. § (1) Ha az ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, annak megtételéig - legfeljebb 15 napra - a végrehajtó az eredményhirdetést elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe foglalja a pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre új időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket pedig haladéktalanul írásban értesíti.

(2) A pályázatot az nyeri, aki a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.

(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, a végrehajtó az eredményhirdetésen megjelent érintett feleket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri a pályázatot.

(4) Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

(5) A pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt eldöntő határozat jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét a végrehajtói letéti számlára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén a végrehajtó az eljárás eredménytelenségét állapítja meg.

(6) Ha a pályázat nyertese a vételárat befizette, és a pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, a végrehajtó a pályázati eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével megkeresi a földhivatalt a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartalmára megfelelően irányadók az árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabályok.

(7) Az előleg beszámítására és visszafizetésére a 148. §, a nyilvános pályázat útján értékesített ingatlan kiürítésére és átadására a 154. és 154/A. § megfelelően irányadó.

156/G. § (1) A pályázat eredménytelensége esetén a végrehajtást kérőknek az erről szóló jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjesztett kérelmére a pályázat ismét kiírható. Ilyen kérelem hiányában árverést kell tartani, amelyre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek, a 156. § (5) bekezdését pedig a vételár befizetését elmulasztó pályázóval szemben kell alkalmazni.

(2) Ha a második pályázat, illetve az árverés eredménytelen, a 158-160. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a szünetelés időtartama alatt árverést lehet tartani, és - ha a végrehajtást kérők ezt kérték - nyilvános pályázatot is lehet rendezni.”

87. § A Vht. 157. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti értékesítésből befolyó vételárból a végrehajtási eljárás költsége és valamennyi végrehajtást kérő - ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is - követelése előreláthatólag kielégíthető, és az ingatlanra vonatkozólag más érdekeltnek nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga, az árverésen kívüli eladáshoz nem szükséges a végrehajtást kérők beleegyezése. Ebben az esetben a végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken adja el.”

88. § A Vht. 158. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) Ha az árverésen a kikiáltási ár csak a becsérték 70%-ának megfelelő összegig szállítható le, az ingatlant ennél alacsonyabb összeg fejében nem lehet átvenni; az átvételre megfelelően alkalmazni kell a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is.”

89. § A Vht. 160. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben említett árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték feléig lehet leszállítani, sikertelen árverés esetén pedig a becsérték felének megfelelő összeg fejében vehető át az ingatlan.”

90. § A Vht. 163. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„163. § (1) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha az adós egész vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik, a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. A megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot kell megjelölni, és erről a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot értesíteni kell.

(2) Ha a vagyonelkobzást pénzösszegben rendelték el, a végrehajtó a 140. § (1) bekezdése szerint megállapítja az ingatlan értékét, a vagyonelkobzásnak az adott ingatlanra történő foganatosítása ebben az értékben történik.”

91. § A Vht. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.”

92. § A Vht. 165. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:)

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.”

93. § A Vht. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.”

94. § A Vht. a következő alcímmel és 170/A. §-sal egészül ki:

„Kielégítés a gépjármű értékesítéséből befolyt összegből

170/A. § (1) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből az igazságügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő - kielégítésére.

(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni.”

95. § A Vht. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„171. § (1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.

(2) A végrehajtó az ingatlan értékesítéséből befolyt vételár felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek az értékesítés alapját képező hirdetményben fel voltak tüntetve, illetve amelyek tekintetében a végrehajtható okirat az árverésen kívüli értékesítést megelőzően a végrehajtóhoz megérkezett, és a követelés jogosultja az eljárás költségét megelőlegezte. A később elrendelt végrehajtások jogosultjai az előbbi végrehajtást kérők követeléseinek teljes kielégítését követően fennmaradó összegből részesülhetnek a kielégítés általános szabályai szerint.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eseteken kívül a végrehajtó a felosztási terv elkészítéséig, a bíróság pedig a felosztási terv ellen benyújtott végrehajtási kifogás elbírálásáig elrendelt végrehajtások jogosultjainak kielégítéséről dönthet a felosztási tervben.

(4) A felosztási terv ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül végrehajtási kifogást lehet előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bíróságnál. A bíróság a végrehajtási kifogásról végzéssel dönt; ha a végrehajtási kifogásnak helyt ad, a felosztási tervet megváltoztatja. A bíróság a felosztási terv végrehajtási kifogással nem érintett részét is megváltoztathatja, ha abban elírás vagy számítási hiba van, illetőleg a végrehajtó nem a jogszabálynak megfelelően készítette el a felosztási tervet.”

96. § A Vht. 178. és 179. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„178. § (1) A végrehajtó a meghatározott ingóság kiadására kötelezettnek a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő jelenlétében a helyszínen adja át. Ha a végrehajtást kérő az ingóságot megjelölte, a végrehajtó azt részére átadja.

(2) A végrehajtást kérő köteles az ingóságot az átadásától számított 15 napig, ha pedig a bíróságtól ez alatt az idő alatt igényperről kapott értesítést, a per befejezéséig gondosan megőrizni.

(3) Ha a kötelezett a végrehajtást kérő által megjelölt ingóság kiadását megtagadta, a végrehajtó a rendőrség közreműködését közvetlenül igénybe veszi, és a végrehajtást így azonnal elvégzi.

(4) Ha a kötelezett a helyszíni eljáráson nincs jelen, ez az eljárás lefolytatásának nem akadálya, ilyenkor a végrehajtható okiratot a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvvel együtt postán kell részére kézbesíteni.

179. § (1) Ha a végrehajtást kérő a meghatározott ingóságot nem tudta megjelölni, vagy az ingóság bármely okból nem lelhető fel, a végrehajtó - szükség esetén a lakás vagy helyiség felnyitásával - az ingóság valószínű értéke erejéig a kötelezett egyéb vagyontárgyait lefoglalja.

(2) Ha a kötelezett vagyontárgyainak lefoglalására kerül sor, a végrehajtó a foglalási jegyzőkönyvet beterjeszti a végrehajtást elrendelő bírósághoz, amely a felek meghallgatása után megállapítja az ingóság értékét. A meghallgatás mellőzhető, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozat az értéket már megállapította.

(3) A további végrehajtás az ingóság értékének megfelelő összeg behajtása iránt folyik.”

97. § A Vht. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„180. § (1) A gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat (a bíróság által jóváhagyott egyezség) végrehajtása során a 172-177. §-ban foglalt rendelkezéseket e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A végrehajtható okiratot kézbesíteni kell a gyámhatóság részére is azzal a felhívással, hogy készítsen környezettanulmányt a gyermek elhelyezési körülményeiről, a kötelezett önkéntes teljesítését mozdítsa elő, és eljárásának eredményét a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül közölje a végrehajtóval.

(3) Ha a teljesítés elmaradt, a végrehajtó az iratokat a 173. § (2) bekezdése szerint beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz, és - indokolt esetben - indítványt tesz rendbírság kiszabására. A bíróság a végrehajtás módját meghatározó végzésében rendelkezik a rendbírság kiszabásáról.

(4) Ha a bíróság a 174. § d) pontjának alkalmazását rendelte el, a végrehajtó a helyszíni eljárásra időpontot tűz, és erről értesíti a végrehajtást kérőt, a kötelezettet, a gyámhatóságot és a rendőrséget. A végrehajtó a kötelezett tartózkodási helyén - ha a gyermek nem tartózkodik ott, a gyermek tartózkodási helyén - a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást.”

98. § A Vht. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.

  Vissza az oldal tetejére