Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.23.)

2000. évi CXXXVIII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ának (1) bekezdésében a „köztestületének” szövegrész helyébe az „a köztestületnek” szövegrész lép.

(2) A Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.”

2. § A Tpvt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű.

(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

a) a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy

b) a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

(3) A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésektől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye.”

3. § A Tpvt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.”

4. § A Tpvt. 15. §-ának (1) bekezdésében a „23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja” szövegrész helyébe a „23. § (2) vagy (3) bekezdése” szövegrész lép.

5. § A Tpvt. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) Nem vonatkozik a versenykorlátozás tilalma alóli csoportos mentesülés a megállapodásra, ha a megállapodás és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a csoportos mentesülés kedvezménye a jövőre nézve nem vonatkozik a megállapodásra. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye.”

6. § (1) A Tpvt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mentesítő határozatban a mentesítés időtartamát meg kell határozni. A mentesítés hatálya előzetes vagy utólagos feltételhez köthető, illetve kötelezettség írható elő.”

(2) A Tpvt. 17. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A mentesítés előzetes feltételhez kötése esetén a mentesítés a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött mentesítés megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.”

7. § A Tpvt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha

a) a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette,

b) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények oly módon változtak meg, hogy a 17. § (1) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a)-b) pontjában szabályozott esetben a határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.”

8. § A Tpvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyúttal a (3)-(4) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre változik:

„(1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.”

9. § (1) A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha]

b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy”

(2) A Tpvt. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) E törvény alkalmazásában közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, ha

a) a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy

b) jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy

c) szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy

d) a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik.

(3) E törvény alkalmazásában közvetett irányítással rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan - irányít vagy vállalkozások közösen irányítanak.”

(3) A Tpvt. 23. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

(5) E törvény alkalmazásában vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok - ideértve a vállalkozás ügyfél állományát is -, amelynek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez.”

10. § A Tpvt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja és

a) a vállalkozásrész, a beolvadó, az irányítás alá kerülő, összeolvadás esetén az abban közvetlen résztvevő [26. § (2) bekezdés] legalább két vállalkozás - a vállalkozáshoz kapcsolódó közvetett résztvevőkével [26. § (3) bekezdés] együttes - előző évi nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van, vagy

b) a vállalkozásrésznek, a beolvadó, az irányítás alá kerülő vállalkozásnak, illetve az összeolvadás ötszázmillió forint alatti nettó árbevétellel rendelkező közvetlen résztvevőinek az a) pont szerint számított nettó árbevételével együtt a befogadó-, az irányítást megszerző-, illetve az összeolvadásban résztvevő ötszázmillió forint feletti előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás és az ahhoz kapcsolódó közvetett résztvevők [26. § (3) bekezdés] az összefonódást megelőző két éven belül összesen ötszázmillió forintot meghaladó előző évi nettó árbevétellel rendelkező vállalkozással összefonódást valósítottak meg.

(2) A hitelintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a hitelintézet mérlegfőösszegének tíz százalékát kell figyelembe venni. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a megszolgált díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni.”

11. § A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges.”

12. § A Tpvt. 26. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „23. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe a „23. § (2) vagy (3) bekezdésében” szövegrész lép.

13. § (1) A Tpvt. 27. §-ának (1) bekezdésében a „24. § (1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdése” szövegrész lép.

(2) A Tpvt. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Vállalkozásrész esetében az azt értékesítő vállalkozás által az értékesített eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni.”

14. § (1) A Tpvt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles - a 24. § alapján - engedélyt kérni.”

(2) A Tpvt. 28. §-ának (2) bekezdésében a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szövegrész lép.

(3) A Tpvt. 28. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézetek” szövegrész helyébe a „hitelintézetek” szövegrész lép.

15. § A Tpvt. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal e § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedély megadását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén.

(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.

(4) Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.

(5) Az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás megvalósításához szükségesek.”

16. § A Tpvt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más kötelezettséget írhat elő a hatékony verseny helyreállítása érdekében.”

17. § (1) A Tpvt. 32. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha)

b) a kötelezett vállalkozás nem teljesítette a határozatban előírt valamely kötelezettséget.”

(2) A Tpvt. 32. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát módosíthatja, ha a kötelezett a határozatban előírt valamely kötelezettséget nem teljesítette, illetve feltételnek nem tud eleget tenni, de a mulasztás neki fel nem róható okra vezethető vissza.”

18. § A Tpvt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.”

19. § (1) A Tpvt. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - egyeztetni kell minden olyan intézkedés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.”

(2) A Tpvt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét - a (3) bekezdés szerint - érintő helyi önkormányzati rendelet tervezetének egyeztetését a jegyző kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal elnökénél.”

(3) A Tpvt. 36. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Versenytanács elnökével együttesen a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető közleményt adhat ki. A közleménynek kötelező ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése.”

20. § A Tpvt. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke egy adott gazdasági ágazat vállalkozásaitól - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - határozattal, határidő megjelölésével felvilágosítást kérhet, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott piacon egy vagy több vállalkozás a versenyt megakadályozza, korlátozza vagy torzítja, illetve gazdasági erőfölényével visszaél.

(2) A határozat nemteljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozás bírsággal sújtható. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől - a Központi Statisztikai Hivatal kivételével -, illetve a Magyar Nemzeti Banktól is kérheti. A megkeresett szervek kötelesek a kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. E bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) Az e §-ban szabályozott eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

21. § A Tpvt. 37. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Versenytanács elnöke)

e) az eljáró versenytanács tagjaként eljárhat.”

22. § A Tpvt. 38. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kinevezés hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően egy alkalommal újból kinevezhetők.”

23. § A Tpvt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 100%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 80%-a, a versenytanács tagja esetén az alapilletménye 70%-a.”

24. § A Tpvt. az alábbi 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) A vizsgálót vizsgáló gyakornok, vizsgáló, vizsgáló tanácsos vagy vizsgáló főtanácsos kategóriába kell sorolni.

(2) Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői megbízást adhat.

(3) A vizsgáló gyakornokot 5, a vizsgálót 10, a vizsgáló tanácsost 11, a vizsgáló főtanácsost 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló irodavezetőnél 13 munkanap.

(4) A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint:

a) a vizsgáló gyakornok esetében az illetményalap kettő és félszerese,

b) a vizsgáló esetében az illetményalap három és félszerese,

c) a vizsgáló tanácsos esetében az illetményalap négyszerese,

d) a vizsgáló főtanácsos esetében az illetményalap négy és félszerese,

e) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap ötszöröse.

(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetén az alapilletménye 20%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletménye 40%-a.

(6) A vizsgáló a közszolgálati jogviszonyban eltöltött ideje alapján

a) pályakezdő köztisztviselőként vizsgáló gyakornoki besorolást kap,

b) vizsgálói besorolást kap, ha a Gazdasági Versenyhivatalban vizsgáló gyakornokként legalább két évet eltöltött és legalább alkalmas minősítésű, illetve abban az esetben, ha a szakterületén legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és közigazgatási alapvizsgát vagy azzal egyenértékű képesítést szerzett.

(7) A vizsgáló munkája minősége alapján

a) vizsgáló tanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű,

b) vizsgáló főtanácsosi besorolást kaphat, ha kiválóan alkalmas minősítésű és közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik.

(8) Vizsgáló irodavezetői megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.

(9) A Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálói irodavezetője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti főosztályvezetői alapilletményre és illetménykiegészítésre jogosult.”

25. § A Tpvt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(5) és (7)-(8) bekezdése, 4. § (1)-(4) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 7. § (2) bekezdése, 8. § (2) bekezdésének a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(8) bekezdése, 23. § (4) és (5) bekezdése, 24. § (2) és (7) bekezdése, 27. § (1) bekezdésének első mondata, 27. § (3)-(4) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60. §, 61. § (1), (3) és (5) bekezdése, 62-72. §, 75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdésének c) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése, 84. §, 85. §, 89. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése, 90-96. § kivételével.”

26. § A Tpvt. 51. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a Versenytanács elnöke az eljáró versenytanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárásával kapcsolatos eljárásra a vizsgáló kizárására irányadó szabályok alkalmazandók.”

27. § A Tpvt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A szakértő az eljárás, illetve a 36/A. §-ban meghatározott ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.”

28. § A Tpvt. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.”

29. § A Tpvt. 62. §-a (1) bekezdésének első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az eljárás kérelemre indul, a kérelmező a 18. § (1)-(2) bekezdése alapján indított eljárás esetén százezer forint, a 25. § alapján indított eljárás esetén kettőmillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. A 24. § alapján indított eljárás esetében kettőmillió forint eljárási díjat kell fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni.”

30. § (1) A Tpvt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot

a) kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított kilencven napon belül,

b) hivatalból indított eljárás esetén

ba) a 8-10. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított kilencven napon belül,

bb) a 11. és 21. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül

kell meghozni.”

(2) A Tpvt. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(3) Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az érdemi határozatot a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított

a) 45 napon belül kell meghozni, amennyiben

aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy

ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy

ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;

b) 120 napon belül kell meghozni minden egyéb esetben.”

(3) A Tpvt. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az elintézési határidő indokolt esetben legfeljebb hatvan nappal, a 63. § (2) bekezdésének bb) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb száznyolcvan nappal meghosszabbítható. Erről - az eredeti határidő lejárta előtt - az érdekelteket értesíteni kell.”

31. § A Tpvt. 64. §-ában a „67. § (2) bekezdés a)-d) pontja” szövegrész helyébe a „67. § (2) bekezdésének a)-e) pontja” szövegrész lép.

32. § (1) A Tpvt. 65. §-a (1) bekezdésének a) pontja az alábbi szövegrésszel egészül ki:

„illetőleg követelheti az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítését,”

(2) A Tpvt. 65. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult)

b) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járműveket és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, továbbá az ügyfelet, megbízottját vagy korábbi megbízottját, alkalmazottját vagy volt alkalmazottját szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,”

(3) A Tpvt. 65. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult)

c) az iratokból másolatot, kivonatot készíteni, továbbá e célból azokat legfeljebb nyolc napra birtokba venni.”

(4) A Tpvt. 65. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A terhelő bizonyítékként felhasználható irat, adat, dokumentum vagy bármilyen más információ rendelkezésre bocsátása nem tagadható meg, azonban az ügyfél, illetőleg a nyilatkozó személy a törvénysértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni.”

(5) A Tpvt. a következő 65/A. §-sal egészül ki:

„65/A. § (1) A törvény 11. és 21. §-ai megsértése tárgyában folyó vizsgálat során a vizsgáló jogosult a hivatalból indított eljárás során az ügyfél, valamint a vele kapcsolatban álló vállalkozások üzleti helyiségeit, ideértve a járműveket és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, meghatározott célból átkutatni és ennek érdekében oda önhatalmúlag belépni.

(2) A törvény 11. és 21. §-ai megsértése tárgyában folyó vizsgálat során a vizsgáló jogosult a hivatalból indított eljárás során az ügyfél bármely vezető tisztségviselője, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló más személy magáncélú, illetőleg magánhasználatú helyiségeibe, ideértve a járműveket és más területet is, önhatalmúlag belépni és ott meghatározott célból kutatást folytatni.

(3) Az e § szerinti vizsgálati cselekményre előzetes bírói jóváhagyó határozat alapján kerülhet sor, a Gazdasági Versenyhivatal írásbeli, indokolt indítványa alapján, amit a vizsgálati cselekmény helye szerint illetékes megyei bíróság elnökénél kell előterjeszteni. Több bíróság illetékessége esetén elégséges bármely bíróság határozatát beszerezni. A határozat indítványozása és meghozatala közötti időtartamot az elintézési határidő számításakor figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A bíróság az indítvány előterjesztésétől számított hetvenkét órán belül határoz. Ha a bíróság az indítványnak részben ad helyt, meghatározhatja, hogy kivel szemben, milyen vizsgálati cselekmény tehető. A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított kilencven napig tehető vizsgálati cselekmény.

(5) A bíróság engedélyező határozatot abban az esetben hoz, amennyiben az indítványozó valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezet eredményre és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt információforrás fellelhető, valamint, ha ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt információforrás fellelhető és feltételezhető, hogy azt nem bocsátanák rendelkezésre vagy bármilyen módon felhasználhatatlanná tennék.

(6) Az e § szerinti vizsgálati cselekményt lehetőleg az érintett, ideértve a megbízottját, képviselőjét vagy alkalmazottját, jelenlétében kell elvégezni, és megkezdése előtt közölni kell a bírói határozatot és a vizsgálati cselekmény célját.

(7) Az e § szerinti vizsgálati cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja.

(8) E § alkalmazásában a törvény 65. § (5) bekezdése nem alkalmazható.”

(6) A Tpvt. 66. §-a, illetve az előtte lévő alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Lefoglalás, zár alá vétel

66. § (1) Az ügyfél eredeti iratait le lehet foglalni vagy zár alá lehet venni, ha súlyos jogsértés gyanúja merül fel és az irat meghamisításától vagy megsemmisítésétől lehet tartani.

(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az irat nem az ügyfél tulajdona.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a lefoglalásról, illetve a zár alá vételről határozatot hoz, amely ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.

(4) A lefoglalást, illetve a zár alá vételt meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.”

33. § A Tpvt. 67. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul a következő ügyekben)

e) a 25. § szerinti időtartam meghosszabbítása.”

34. § (1) A Tpvt. 68. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,)

e) aki a 25. § szerinti elidegenítési kötelezettségnek egy éven belül nem tudott eleget tenni.”

(2) A Tpvt. 68. §-ának (4) bekezdése a második mondatát követően az alábbi mondattal egészül ki:

„A hiánypótlásra szolgáló határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható.”

35. § A Tpvt. 69. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve - ha tanúként kihallgatják - azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(6) A bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül

a) a vizsgálat elrendeléséről intézkedni kell, vagy

b) amennyiben a vizsgálat megindítása nem indokolt, az erről hozott határozatot a bejelentőnek meg kell küldeni.

Az intézkedésre rendelkezésre álló határidő 60 nappal meghosszabbítható.”

36. § A Tpvt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt.”

37. § (1) A Tpvt. 72. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján)

b) az iratokat visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség;”

(2) A Tpvt. 72. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ideiglenes intézkedést elrendelő, illetve a biztosítékadást előíró határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).”

(3) A Tpvt. 72. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eljáró versenytanács a vizsgálónak a vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását megelőzően is.”

38. § A Tpvt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § Ha a 72. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban írt intézkedésekre nincs szükség, a versenytanács tárgyalást tűz ki. A tárgyalás kitűzésével egyidejűleg a versenytanács megküldi az ügyfélnek a vizsgálati jelentést és a versenytanács előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a határozat meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének ismertetését. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában legyen az iratokba betekinteni és a tárgyalásra felkészülni.”

39. § A Tpvt. 74. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok)” szövegrész helyébe a „hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok), illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitok vagy pénztártitok” szövegrész lép.

40. § A Tpvt. 75. §-a (1) bekezdésének b) pontja az alábbi mondatrésszel egészül ki:

„vagy megfelelő intézkedéseket tesz a már bekövetkezett jogsértés orvoslása érdekében.”

41. § (1) A Tpvt. 76. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A vizsgáló)

c) a határozatban foglalt előzetes vagy utólagos feltétel vagy kötelezettség teljesülésének ellenőrzése érdekében utóvizsgálatot tart.”

(2) A Tpvt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az utóvizsgálat során e törvény eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a jelentést - az a) pont szerinti esetben a szünetelés megszűnésétől számított - harminc napon belül kell az eljáró versenytanácshoz benyújtani. E határidő meghosszabbításának nincs helye.”

(3) A Tpvt. 76. §-ának (3) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:

(Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján)

d) megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e,

e) a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot megszünteti, nemteljesítés esetén pedig érdemi határozattal korábbi határozatát visszavonja vagy megváltoztatja [77. § (1) bekezdés i) pont].”

42. § A Tpvt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában

a) dönt a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemről,

b) a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítheti, illetve a vállalkozások összefonódását engedélyezheti,

c) a 16/A. § alapján megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,

d) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

e) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

f) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását,

g) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén (21. § c) pont) szerződéskötésre kötelezhet,

h) elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

i) korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja (19. §, 32. §),

j) a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszünteti,

k) a 25. § alapján az egyéves határidőt meghosszabbíthatja.

(2) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalom alóli mentesítése határidőre szól. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítő, valamint az összefonódást engedélyező határozatban előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség írható elő.

(3) A 18. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 18. § (2) bekezdése alapján hozott határozatban tájékoztatást kell adni a 16/A. § szerinti megállapítási, illetve a 19. § (1) bekezdése szerinti visszavonási lehetőségről.”

43. § (1) A Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tag vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka.”

(2) A Tpvt. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.”

44. § A Tpvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozhatja, érdemi határozatait a Gazdasági Versenyhivatal hivatalos lapjában közzéteszi. Ennek nem akadálya az, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Ha a vizsgálatot elrendelő határozatot nyilvánosságra hozták, az eljárás megszüntetését elrendelő, illetve az érdemi határozatot is nyilvánosságra kell hozni.”

45. § (1) A Tpvt. 83. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.”

(2) A Tpvt. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közigazgatási perben a Versenytanács elnökének megbízása alapján a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében az eljáró versenytanács tagja is eljárhat.”

46. § A Tpvt. 86. §-ának (2) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

(Az érdekelt a keresetben)

g) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.”

47. § A Tpvt. 89. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„Végrehajtható az a határozat is, amely esetében e törvény alapján a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.”

48. § A Tpvt. 90. §-ának (3) bekezdésében a végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintra módosul.

49. § (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

(3) Azokra a törvény hatálybalépése előtt kötött, és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásokra, amelyek e törvény 2. §-a alapján nem minősülnek csekély jelentőségűnek, s így a 11. § szerinti tilalom alá esnek, e tilalom a törvény hatálybalépésétől számított egy évig nem alkalmazható.

50. § (1) A Versenytanács határozatlan időre kinevezett tagjainak megbízatása a törvény kihirdetését követő hatodik hónap utolsó napján megszűnik. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke kezdeményezi a versenytanács-tagok felmentését.

(2) A Versenytanács e törvény hatálybalépését követően kinevezésre kerülő legalább két tagját kétéves, legalább két tagját négyéves, további legalább két tagját hatéves határozott időre kell kinevezni.

(3) A versenytanácstag megbízatásának az (1) bekezdés szerinti megszűnésekor háromhavi illetményre jogosult, amennyiben nem jelölik újra a Versenytanács tagjává. Ha a versenytanácstagnak megbízatása (1) bekezdés szerinti megszűnésével a köztisztviselői jogviszonya is megszűnik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felmentésre irányadó szabályai szerint illetik meg juttatások, azzal, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 18. §-a nem alkalmazandó, de a köztisztviselői jogviszony megszűnésekor háromhavi illetményre jogosult.

51. § (1) E törvény hatálybalépésével a Tpvt. 12. §-a, 22. §-ának (2) bekezdése és 49. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatókról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 114. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés jelölése (7) bekezdésre változik:

„(6) A Felügyelet a befektetési szolgáltatóról egyedi azonosításra alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.”

b) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet a pénztárak egyedi azonosítására alkalmas adatokat szolgáltat a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére.”

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 54. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

l) a Felügyelet által a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal részére,”


  Vissza az oldal tetejére