Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.23.)

2000. évi CXLIV. törvény

a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről * 

A szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok helyzetét felmérve, tulajdonosi jogaik zavartalan gyakorlásának megteremtése, a részükre hátrányos jogi feltételek megszüntetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A törvény hatálya azokra a szövetkezetekre terjed ki, amelyek árbevételének több mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik, és amelyeket e törvény hatálybalépésekor még nem töröltek a cégnyilvántartásból, s amelyek nem döntöttek érvényes közgyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezet).

2. § (1) A mezőgazdasági szövetkezet az e törvényben meghatározott eljárás szerint köteles megvásárolni az alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeit a vagyonnevesítéskor megállapított névértéken.

(2) E törvény alkalmazása során alanyi jogú kívülálló üzletrészes az,

a) aki a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény végrehajtásáról és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény alapján kívülállóként jutott üzletrészhez, illetőleg annak örököse,

b) aki a vagyonnevesítéskor a szövetkezet tagja volt, de a szövetkezetből 1999. december 31. napjáig kilépett,

c) aki szövetkezeti tagtól üzletrészt örökölt,

d) aki a b) és c) pont alattiaktól öröklés útján jutott üzletrészhez, és - valamennyi esetben - az üzletrész az igénybejelentés időpontjában is a tulajdonában van.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alanyi jogú kívülálló üzletrészesek üzletrészeinek megvásárlásához az állam a szövetkezetnek pénzügyi segítséget biztosít, ha a szövetkezet a vételárat saját forrásból nem tudja kifizetni.

(4) Az üzletrészeket

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti üzletrészesektől 2001. július 1. napjáig,

b) a többi alanyi jogú kívülálló üzletrészestől 2002. július 1. napjáig kell a szövetkezetnek megvásárolnia.

(5) Az üzletrészek megvásárlását megalapozó közigazgatási eljárást 2001. május 31-ig be kell fejezni.

3. § (1) A kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészeinek megvásárlása során a megyei földművelésügyi hivatal a mezőgazdasági szövetkezet törvényes képviselőjeként jár el.

(2) Az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogvesztő határidőn belül az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtott, általa aláírt adásvételi szerződés nyomtatvánnyal jelentheti be igényét az üzletrész eladására.

(3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell a szövetkezeti üzletrész-okiratot és a vagyonnevesítési határozatnak a tagra vonatkozó kivonatát vagy ezek hitelesített másolatát:

4. § (1) A megyei földművelésügyi hivatal megvizsgálja, illetve szükség esetén szakértővel megvizsgáltatja, hogy az igénybejelentés megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek, és ha igen, felszólítja a szövetkezetet 15 napon belül nyilatkozzék, hogy a vételárat a földművelésügyi hivatalnak átutalja-e, vagy az állam pénzügyi segítségét kéri.

(2) Ha az igénybejelentés jogszabályba ütközik, erről a megyei földművelésügyi hivatal az igényt elutasító határozatot hoz.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a szövetkezet nyilatkozatát követően az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonossal megköti az adásvételi szerződést a szövetkezet nevében.

(4) Ha az alanyi jogú üzletrész-tulajdonos üzletrészének vételárát a szövetkezet biztosítja, és a földművelésügyi hivatal felszólítása szerinti határidőn belül átutalja a hivatalnak, az - a szövetkezeti átutalást követően - kifizeti az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosnak.

5. § (1) Ha a mezőgazdasági szövetkezet a vételárat saját forrásból nem tudja biztosítani, az állam - a szövetkezet kérelmére - a vételárra kölcsönt biztosít.

(2) Ha a szövetkezet a vételár állam által történő biztosítását kérte, a megyei földművelésügyi hivatal a szerződést és a mellékleteket megküldi az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: ÁPV Rt.), amely a megyei földművelésügyi hivataloknak az állami vagyon értékesítéséből befolyó összeg terhére folyósítja a szerződés szerinti vételárat.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal az adásvételi szerződés szerinti módon és esedékességgel kifizeti a vételárat az alanyi jogú kívülálló üzletrészesnek.

6. § (1) Az állam által kifizetett vételárat a mezőgazdasági szövetkezet állammal szembeni kötelezettségként tartja nyilván, és az adásvételi szerződést követő egy éven belül köteles azt a kölcsönt nyújtó ÁPV Rt.-nek kamatmentesen visszafizetni. Az egyéves határidő lejárta előtt az állam a szövetkezet kérelmére - a körülmények mérlegelése alapján - a Kormány az ÁPV Rt.-t és a megyei földművelésügyi hivatalokat felügyelő miniszterek közös előterjesztése alapján a teljesítési határidőt módosíthatja. A visszafizetés módját az ÁPV Rt. és a szövetkezet közötti megállapodás rögzíti.

(2) Az államot a kifizetett vételár erejéig a mezőgazdasági szövetkezet vagyonán vagyont terhelő zálogjog illeti meg, amit a zálogjogi nyilvántartás vezetője törvényen alapuló zálogjogként köteles bejegyezni.

7. § A 2. § (2) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészeinek megvásárlására az 5. § szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vételárat a szövetkezetnek kell biztosítania.

8. § Az alanyi jogú kívülálló üzletrész-tulajdonosok szövetkezettel szembeni igényének érvényesítésében a földművelésügyi hivatal külön meghatalmazás nélkül eljárhat. A lejárt követelés közvetlen bírósági végrehajtás útján érvényesíthető.

9. § Azok a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, akik vásárlás útján jutottak üzletrészhez, a szövetkezettel történő megállapodás szerinti feltételekkel juthatnak hozzá üzletrészeik ellenértékéhez.

10. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az üzletrészek megvásárlásának részletes pénzügyi és elszámolási szabályait rendeletben állapítsa meg.

11. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 56. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) Az az üzletrész-tulajdonos, aki nem tagja a szövetkezetnek, a közgyűlésre és a küldöttgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából a taggal azonos jogállású.”


  Vissza az oldal tetejére