Időállapot: közlönyállapot (2000.XII.26.)

2000. évi CXLV. törvény

a sportról * 

A Magyar Köztársaság polgárai számára a sport mint önszerveződésre épülő autonóm civil tevékenység a magyar és az egyetemes kultúra része, a nemzeti egészségfejlesztés alapvető eszköze, valamint a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában és hozzájárul a testi-lelki jóléthez.

Mindezeket figyelembe véve az állam aktív magatartásával elősegíti a polgárok sportoláshoz fűződő jogának gyakorlati érvényesülését, támogatja a tisztességes játék (fair play) és az esélyegyenlőség eszményének jegyében kifejtett sporttevékenységet, sportolóinknak a kiemelkedő nemzetközi sportrendezvényeken való részvételét, az olimpiai eszmét, valamint előmozdítja a mozgásgazdag életmód terjedését, a rendszeres testmozgás hagyománnyá válását. Az állam ösztönzi a sporttal kapcsolatos üzleti vállalkozásokat, elősegíti azon feltételrendszerek kialakítását, amelyek hozzájárulnak a sport piaci típusú átalakításához. Az állam további feladata a sportolással járó kockázatok csökkentése, a káros önveszélyeztető tendenciák (dopping- és drogfogyasztás) korlátozása, a sportrendezvények biztonságáról való gondoskodás, valamint a sporttevékenység összeegyeztetése a környezetvédelemmel és a területfejlesztéssel.

Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A SPORTOLÓ

I. Fejezet

A SPORTOLÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A versenyszerű sportoló köteles:

a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni;

b) a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi vizsgálatokon részt venni;

c) a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani;

d) annak a sportszervezetnek az érdekeit figyelembe venni, amellyel tagsági vagy szerződéses viszonyban áll.

2. § (1) A sportoló nem használhat, illetve nem alkalmazhat külön jogszabályban meghatározott, tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket, illetve módszereket (a továbbiakban együtt: doppingtilalom).

(2) A sportoló a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles részt venni a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálaton (a továbbiakban: doppingvizsgálat), valamint az egészségügyi alkalmassági és szűrővizsgálaton (a továbbiakban: sportegészségügyi ellenőrzés).

(3) A doppingvizsgálatot és a sportegészségügyi ellenőrzést az országos sportegészségügyi hálózat végzi.

(4) Az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint társadalombiztosítási költségvetésben kell biztosítani.

(5) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

II. Fejezet

AZ AMATŐR SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Amatőr sportolói sportszerződés

3. § (1) Amatőr sportoló sportszervezettel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - amatőr sportolói sportszerződést (a továbbiakban: sportszerződés) köthet.

(2) Amatőr sportoló sportvállalkozás keretében csak sportszerződés alapján sportolhat.

(3) A sportszerződés érvényesen csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető, azonban érvényessége meghosszabbítható.

(4) A sportszerződést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a sportszervezet által az amatőr sportoló részére nyújtandó támogatás formáit, valamint a sportoló sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködési kötelezettségének részletes feltételeit.

(5) A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az amatőr sportoló jogállása

4. § (1) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért a sportszervezettől díjazásban nem részesülhet.

(2) Nem minősül díjazásnak:

a) az amatőr sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeinek megtérítése,

b) a versenyzéssel, illetve az arra való felkészüléssel összefüggésben nyújtott természetbeni juttatás,

c) a kiemelkedő sportteljesítmény elérését követően adott eredményességi jutalom,

d) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás;

e) a vegyes (nyílt) versenyrendszerben szerzett érem, trófea.

(3) A sportági országos szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) e törvény keretei között versenyszabályzatában szabályozza, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai vagy nemzetközi szervezésű pénzdíjas versenyen, illetve hivatásos versenyrendszerben.

(4) Az amatőr sportoló által a tagsági vagy szerződéses jogviszony keretében a sportszervezetnek okozott kár megtérítésére a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadóak.

Amatőr versenyengedély

5. § (1) Az amatőr sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha - a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján megszerezhető - versenyengedéllyel rendelkezik.

(2) A sportág jellegéhez igazodva, külön jogszabály alapján a szakszövetség határozza meg, hogy melyik versenyrendszer esetén írja elő a sportolóknak a versenyengedély megszerzésének feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és baleset-biztosítást.

6. § (1) Az amatőr sportoló a versenyengedélyt mint a sportegyesület tagja vagy mint a sportvállalkozással sportszerződés alapján szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg.

(2) A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló csak a sportszervezeten keresztül nyújthatja be a szakszövetséghez, illetve a sportszövetséghez.

(3) A versenyengedély kiállításáért a szakszövetség, illetve a sportszövetség által megállapított díjat kell fizetni.

(4) A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolókról a szakszövetség, illetve a sportszövetség nyilvántartást vezet.

(5) Az amatőr sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Átigazolás

7. § (1) Az amatőr sportoló a sportszerződés érvényessége alatt csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolható át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását nevelési költségtérítés megfizetéséhez kötheti.

(2) A sportszerződés érvényessége alatt az amatőr sportoló csak hozzájárulásával igazolható át vagy adható ideiglenesen kölcsön más sportszervezetnek. Az amatőr sportoló a hozzájárulás megadását térítés megfizetéséhez nem kötheti. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(3) Érvényes sportszerződés hiányában az amatőr sportoló korábbi sportszervezetének az átigazolásért nevelési költségtérítés nem fizethető, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(4) A nevelési költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

III. Fejezet

A HIVATÁSOS SPORTOLÓRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A hivatásos sportoló sporttevékenysége

8. § (1) A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető;

b) a próbaidő a munkaszerződés időtartamának a felénél, de legfeljebb hat hónapnál hosszabb nem lehet, és ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, nem tarthat tovább az átigazolási időszak felénél. A próbaidő időtartama nem hosszabbítható meg;

c) ha a hivatásos sportoló részére a szakszövetség a hivatásos sportolói versenyengedélyt nem adja ki, vagy azt visszavonja, a munkáltató a munkaszerződést az Mt. 88. § (2) bekezdésének alkalmazásával megszünteti azzal - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét -, hogy a hivatásos sportoló a szerződéséből még hátralévő időszakra az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;

d) a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. A heti pihenőnapra vonatkozó munkajogi rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azonban legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidőt biztosítani kell, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb hat havonta összevontan is ki lehet adni. A munkaidő legfeljebb hat havi keretben is meghatározható a napi nyolc óra alapulvételével;

e) a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (a továbbiakban: további jogviszony);

f) a hivatásos sportoló sporttevékenység folytatására sportágában további jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges;

g) a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges;

h) a hivatásos sportoló egyéni szponzorálási szerződést a munkaviszony fennállása alatt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása esetén köthet;

i) a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez;

j) a hivatásos sportoló e törvény szerint sportfegyelmi felelősséggel tartozik.

(2) A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés érvényesen csak akkor jön létre, ha az tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

(3) A hivatásos sportolóval a munkaviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt baleset üzemi balesetnek minősül. A munkáltató köteles a szakszövetség által megállapított követelmények figyelembevételével a hivatásos sportoló javára élet- és baleset-biztosítást kötni.

(4) Semmis az a szerződés, amellyel sportszervezet a hivatásos sportoló sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek a hivatásos sportoló sporttevékenységre kötött munkaszerződésében, illetve munkavégzésre irányuló szerződésében foglaltakon túl díjazást vagy más anyagi előnyt biztosít.

(5) Ha a munkajogi szabályok szerint a hivatásos sportolóval életkorára tekintettel munkaszerződés nem köthető, a tizenhatodik életévének betöltéséig csak megbízási szerződés keretében foglalkoztatható.

(6) Ha a hivatásos sportolót munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatják, a jogviszonyra az (1) bekezdés a) és e)-j) pontjaiban a munkaviszonyra meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

A játékjog rendelkezési jogának átruházása

9. § (1) A hivatásos sportoló játékjogának rendelkezési jogát érvényesen csak a munkaszerződés vagy a munkavégzésre irányuló egyéb szerződés időtartamára ruházhatja át a sportszervezetre. A játékjog rendelkezési joga átruházásának további feltétele, hogy a hivatásos sportoló rendelkezzen a szakszövetség által kiállított hivatásos sportolói versenyengedéllyel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényességi időtartama alatt a sportszervezet a hivatásos sportoló hozzájárulásával a játékjog rendelkezési jogát ideiglenesen kölcsön adhatja (kölcsönadás) vagy más sportszervezetre átruházhatja.

(3) A játékjog rendelkezési jogának átruházásakor az új jogosultnak a hivatásos sportolóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni.

(4) A játékjog rendelkezési jogának ideiglenes kölcsönadása nem érinti a kölcsönadó sportszervezetnek a játékjog feletti rendelkezési jogát.

10. § (1) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló által történő átruházásáért a hivatásos sportoló a sportszervezettől térítésre (a továbbiakban: igazolási díj) tarthat igényt.

(2) A játékjog rendelkezési jogának sportszervezet által történő átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenérték (a továbbiakban: átigazolási díj) megfizetésére tarthat igényt. A játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezet a hivatásos sportolónak az átigazolási díj külön megállapodásban foglalt százalékának megfelelő összeget (a továbbiakban: részesedés) fizethet.

(3) A 9. § (1) bekezdés szerinti szerződés érvényessége lejártát követően a játékjog rendelkezési joga ellenérték nélkül visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(4) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának átruházásáról szóló szerződés érvényesen

a) a hivatásos sportoló és a munkáltató sportszervezet között közvetlenül,

b) a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között közvetlenül,

c) kereskedelmi ügynök közvetítésével

köthető meg.

(5) A hivatásos sportoló játékjoga rendelkezési jogának kölcsönadásáról szóló szerződés érvényesen a (4) bekezdés b)-c) pontja szerint köthető meg.

(6) A (4)-(5) bekezdések szerinti szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével érvényesen akkor köthetők meg, ha az ügynököt az adott sportág szakszövetsége nyilvántartja. A nyilvántartásba vételre vonatkozó személyi és vagyoni követelményeket a szakszövetség szabályzata határozza meg. E követelmények a sportági nemzetközi szakszövetségek engedélyével rendelkező ügynökök nyilvántartásba vételénél nem alkalmazandók.

(7) Semmis az a szerződés, amely a játékjog elidegenítésére, valamint megterhelésére irányul, továbbá a hivatásos sportolón, valamint a játékjog rendelkezési jogát átruházó sportszervezeten kívül más személy javára biztosít részesedést a játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási, átigazolási díjból. E korlátozás nem érinti a kereskedelmi ügynök részére történő jutalék kifizetését.

(8) A játékjog rendelkezési jogának átruházásáért fizetett igazolási díj, illetve részesedés az adózás szempontjából bevételnek, az átigazolási díj szolgáltatásnyújtásnak minősül.

Hivatásos versenyengedély

11. § (1) A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A hivatásos sportolói versenyengedélyekről a szakszövetség külön nyilvántartást vezet.

(2) A hivatásos sportolói versenyengedélyt a szakszövetség a külön jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén adja ki. A hivatásos sportolói versenyengedélyre egyebekben az amatőr versenyengedélyre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A hivatásos sportoló - feltéve, hogy a szakszövetség átigazolási szabályzata azt nem zárja ki - a vele kötött szerződés érvényességi ideje alatt is átigazolható ahhoz a sportszervezethez, amelyre a játékjog használati jogát érvényesen átruházták.

(4) Az a hivatásos sportoló, aki hivatásos sportolói versenyengedéllyel rendelkezik, ugyanazon sportág belföldi amatőr versenyrendszerében nem vehet részt.

(5) A hivatásos sportolói versenyengedély kiadásának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

IV. Fejezet

A SPORTTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

12. § (1) A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

(2) A sportoló a sportszervezet és a saját adottságaihoz igazodó mértékben igényelheti a sportszervezettől az eredményes sporttevékenységéhez szükséges felkészülési, illetve versenyzési lehetőség biztosítását.

(3) A sportoló az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek és lehetőségek biztosítása esetén a sportszervezet által meghatározottak szerint pénzeszközökkel is hozzájárul sporttevékenysége gyakorlásához.

(4) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltételek közé a sportoló sportfelszerelése.

13. § (1) Sportegyesület keretében sportolni szabadidős vagy amatőr sportolóként tagként, illetve hivatásos sportolóként munkaszerződés vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződés alapján lehet.

(2) Hivatásos sportoló sportegyesületben sporttevékenységet hivatásos versenyrendszerben csak akkor végezhet, ha abban a sportegyesület is részt vesz.

(3) Ha a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben vesz részt, alapszabályában a sportágban tevékenykedő szakosztályát jogi személynek nyilváníthatja és gazdálkodását számvitelileg elkülönítheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakosztály köteles a hivatásos versenyrendszer gazdasági és adminisztratív követelményeit teljesíteni.

A Magyar Sport Napja

14. § A Magyar Sport Napja minden év május 6-a.

V. Fejezet

A SPORTFEGYELMI FELELŐSSÉG

15. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportolóval szemben, ha

a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség játék-, verseny-, igazolási, átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeket,

b) a hivatásos sportoló a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket,

c) az amatőr sportoló a tagsági vagy szerződéses jogviszonyból a sporttevékenységre vonatkozó kötelezettségeket

vétkesen megszegi.

(2) A sportszakemberrel szemben sportfegyelmi eljárást akkor lehet lefolytatni, ha

a) a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség szabályzataiban foglalt, illetve

b) a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó

kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(3) A sportfegyelmi eljárást a sportolóval szemben az (1) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, az (1) bekezdés b) és c) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.

(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.

(5) A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként

a) szóbeli figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) kedvezmények megvonása (csökkentése),

d) pénzbüntetés

szabható ki.

(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) sporttevékenységtől,

b) átigazolástól,

c) kölcsönadástól

meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak mellett a sportegyesületi tag sportoló sportfegyelmi büntetésként a sportegyesületből kizárható. A szakszövetségnek a sportegyesületből való kizárásra vonatkozó indítványát a sportegyesületnek meg kell tárgyalnia és döntenie kell a kizárás kérdésében.

(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható.

16. § (1) A sporttevékenységtől eltiltás lehet:

a) versenyzéstől,

b) edzésen,

c) sportrendezvényen való részvételtől, vagy

d) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(2) A szakmai tevékenységtől eltiltás lehet:

a) edzői,

b) versenybírói,

c) mérkőzésvezetői tevékenységtől,

d) sportrendezvényen való részvételtől, vagy

e) a szakszövetségen belüli tevékenységtől eltiltás.

(3) A büntetés időtartama a 15. § (5) bekezdésének c) pontja esetében az egy évet, a 15. § (6) bekezdése és a 15. § (8) bekezdése esetében a két évet nem haladhatja meg.

(4) A büntetés mértéke a 15. § (5) bekezdésének d) pontja esetében a sportoló sporttevékenységből, a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves átlagjövedelmének háromhavi összegét nem haladhatja meg.

(5) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezet hivatalos képviselőjeként megjelölt sportszakemberrel szemben folytathatja le.

17. § (1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatban a szakszövetség egyéb szabályzataiban megállapított előírásokat megszegi.

(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.

(3) Sportszervezetre, illetve annak szervezeti egységére sportfegyelmi büntetésként

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása,

c) a rendezői létszám felemelésére kötelezés,

d) szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,

e) sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben való megtartása vagy szektor lezárásának elrendelése,

f) pályaválasztási jog határozott időre való megvonása,

g) mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,

h) büntetőpontok megállapítása,

i) nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás,

j) sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása,

k) a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás,

l) a versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás,

m) a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,

n) a szakszövetségből kizárás,

o) pénzbüntetés

szabható ki.

(4) A büntetés időtartama

a) a (3) bekezdés b) pontja esetében a hat hónapot,

b) a (3) bekezdés e) pontja esetében a három alkalmat,

c) a (3) bekezdés f) pontja esetében a három hónapot,

d) a (3) bekezdés i), j) és l) pontja esetében a kilenc hónapot,

e) a (3) bekezdés n) pontja esetében az egy évet

nem haladhatja meg.

(5) A büntetés a (3) bekezdés m) pontja esetében teljes költségviselést jelent.

(6) A büntetés mértéke a (3) bekezdés o) pontja esetében az ötvenmillió forintot nem haladhatja meg.

18. § (1) A sportszervezettel szerződéses viszonyban nem álló sportolóra, illetve sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

(2) Ha a sportági nemzetközi szakszövetség vagy a szakszövetség a sportolóra, sportszervezetre vagy sportszakemberre sportfegyelmi büntetést szabott ki, ezt a sportszervezet köteles végrehajtani.

(3) A szakszövetségnek - e törvény alapján - sportfegyelmi szabályzatában kell meghatározni a sportszervezetnél betöltött azon munkaköröket, amelyek betöltőivel szemben a szakszövetség sportfegyelmi eljárást kezdeményezhet.

(4) A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

19. § (1) A sportfegyelmi eljárást első fokon sportfegyelmi bizottság, másodfokon sportfegyelmi fellebbviteli bizottság folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kihirdetésével a (2)-(3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül végrehajtható.

(2) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a sportszervezet jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség elnökségéhez lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.

(3) Ha a sportfegyelmi eljárás lefolytatására a szakszövetség jogosult, annak másodfokon hozott döntése ellen a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja.

(4) A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásra a munkaügyi perekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A pénzben kifejezett sportfegyelmi büntetés a kifizetésekor, az időtartamban meghatározott sportfegyelmi büntetés az időtartam elteltekor, az egyéb sportfegyelmi büntetés a foganatosítása után azonnal elévül.

MÁSODIK RÉSZ

A SPORT SZERVEZETI ÉS VERSENYRENDSZERE

VI. fejezet

A SPORTSZERVEZET

A sportegyesület

20. § (1) Sportegyesület:

a) tagja csak természetes személy lehet, tiszteletbeli, illetve pártoló tagként jogi személy is részt vehet a sportegyesület működésében;

b) elnökségének nem lehet tagja, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták;

c) csak kiegészítő tevékenység keretében szerezheti meg sportlétesítmény tulajdonjogát, használhat, illetve működtethet sportlétesítményt, folytathat sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet vagy hasznosíthatja az ezzel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat, illetve végezhet sporttal össze nem függő tevékenységet;

d) közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni;

e) illetékes szerve köteles a gazdálkodás ellenőrzésére felügyelő bizottságot választani vagy a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani).

(2) A bírósági nyilvántartásba vétel során a társadalmi szervezet sportegyesületi jellegét kifejezetten jelölni kell.

(3) A sportegyesületre a Ptk., valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.

A sportszervezet nyilvántartásba vétele

22. § (1) A sportszervezet köteles nyilvántartásba vételét kérni és adatokat szolgáltatni az állami sportinformációs rendszerről szóló külön jogszabály szerint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartási és adatfelvételi eljárás díj- és illetékmentes.

(3) Állami, önkormányzati támogatásban csak az állami sportinformációs rendszerben nyilvántartott sportszervezetek részesülhetnek.

A sportszervezet kártérítési felelőssége

23. § (1) A sportszervezet a Ptk.-nak az alkalmazott által okozott kárért való felelősségi szabályai szerint felel minden kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban harmadik személynek okoznak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.

VII. Fejezet

SPORTÁGI ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉGEK

A sportági országos szakszövetséggel szembeni követelmények

24. § (1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A szakszövetség

a) sportági nemzetközi szakszövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (a továbbiakban: AGFIS) vagy a Nemzetközi Sakkszövetségnek (a továbbiakban: FIDE) tagja, illetve sportági nemzetközi szakszövetsége az AGFIS-nak vagy a FIDE-nek nem tagja, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által elismert sportágak között szerepel;

b) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt;

c) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet;

d) szerepel a Fővárosi Bíróság sportági országos szakszövetségek nyilvántartásában és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.

(3) A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi. Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba.

(4) A Nemzeti Sportszövetség nyilvántartási eljárása díjköteles, a díj mértékét külön jogszabály határozza meg.

(5) A Nemzeti Sportszövetség szakmai szempontok alapján, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, illetve az olimpiai sportágakban a Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) javaslatára a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel során eltekinthet a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményektől.

(6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét és törli a szakszövetséget a nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételekben bekövetkezett változás miatt a (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesül és annak a szakszövetség a Nemzeti Sportszövetség felhívására egy éven belül ismét nem felel meg. A nyilvántartásból való törlés nem érinti az adott szervezet társadalmi szervezetként való további működését.

(7) Az Et. hatálya alá eső társadalmi szervezetként jogosultak a sportszövetség elnevezés használatára

a) a Nemzeti Sportszövetség szakszövetségi nyilvántartásából törölt szervezetek;

b) azok a sportszövetségek, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek;

c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket.

(8) A szakszövetségnek az e törvényben meghatározott feladatait a Nemzeti Sportszövetség által nyilvántartott sportszövetség akkor láthatja el, ha a sportágban nincs a (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakszövetség és a sportszövetség:

a) sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik;

b) az a) pont szerinti sportági nemzetközi szakszövetségnek tagja;

c) legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt;

d) legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet;

e) szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.

(9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetség hivatásos versenyrendszert csak akkor működtethet, ha a hivatásos versenyrendszer működtetésére előírt kötelezettségeket és feltételeket teljesíti.

A szakszövetség jogállása

25. § (1) A szakszövetségre a Ptk. és az Et., valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szakszövetségnek csak a sportági versenyrendszerben részt vevő sportszervezet lehet a tagja.

(3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes személyek is részt vehetnek.

(4) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát elfogadja és a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

(5) A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A szakszövetség feladatai

26. § (1) A szakszövetség sportágában kizárólagosan jogosult

a) meghatározni a 29. § (2) bekezdésében foglalt szabályzatokat;

b) a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág hivatásos, amatőr és vegyes (nyílt) versenyrendszerét és e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit;

c) maga vagy hivatásos és amatőr tagozata útján megrendezni a magyar (országos, nemzeti) bajnokságot, illetve a magyar (köztársasági) kupát;

d) meghatározni és kiadni a hazai és - a sportági nemzetközi szakszövetség versenynaptárához igazodva - a nemzetközi versenynaptárt;

e) működtetni a nemzeti válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;

f) megadni vagy megtagadni a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a sportági külföldi szakszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez;

g) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;

h) szabályzatban rendezni az általa kiírt (szervezett, rendezett) sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításának módjait és feltételeit;

i) a h) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szerződést kötni, vagy a szerződéskötés jogát meghatározott feltételek mellett egyes szervezeti egységeire, illetve tagjaira átruházni;

j) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében előzetes hozzájárulást kiadni.

(2) A szakszövetség - az (1) bekezdésben megállapított kizárólagos feladatokon, illetve jogosítványokon kívül -

a) meghatározza a sportág fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) a jogszabályok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti szabályzatok alapján maga vagy hivatásos, illetve amatőr tagozatain keresztül gondoskodik a sportágban a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról, illetve velük szemben sportfegyelmi jogkört gyakorol;

c) a jogszabályok alapján a versenyszabályokat megsértő sportszervezetekkel, sportolókkal és sportszakemberekkel szemben a sportfegyelmi szabályzatban megállapított joghátrányokat alkalmazza;

d) meghatározza a sportlétesítmények - a sportág szempontjából történő - használatának feltételeit, a létesítményekkel szembeni szakmai követelményeket;

e) meghatározza a sportrendezvények rendezésével kapcsolatos sportági szakmai szabályokat;

f) érvényesíti a doppingtilalmat;

g) a megfelelő feltételek fennállása esetén megköti az ifjúsági és sportminiszterrel (a továbbiakban: miniszter) a támogatási szerződést;

h) a szakszövetség egészére kiterjedően szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében;

i) képviseli a sportág érdekeit az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;

j) az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését és továbbképzését;

k) ellátja a sportági nemzetközi szakszövetség alapszabályában, a jogszabályokban, illetve saját alapszabályában megállapított feladatokat.

(3) A versenyszerű sportolót a szakszövetség tartja nyilván és ad részére versenyengedélyt, amennyiben megfelel a sportegészségügyi és a szakszövetség által meghatározott sportszakmai követelményeknek.

(4) A versenyszerű sportoló egyik sportszervezetből a másik sportszervezetbe való átigazolásának feltételeit és módját a sportág jellegéhez igazodva a szakszövetség állapítja meg.

(5) A nemzeti válogatott keretek működtetése során a szakszövetségekre a sportszervezetre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

A szakszövetség legfelsőbb szerve

27. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlést az elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívni.

(3) A közgyűlést az elnökségnek rendkívüli ülésre az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha

a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri;

b) a bíróság azt elrendeli.

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;

c) az elnökség és az ellenőrző testület elnökének, továbbá tagjainak megválasztása, illetve visszahívása;

d) a szakszövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;

e) a szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása;

f) a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása;

g) mindaz, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(5) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés, ha az alapszabály másként nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz.

(6) A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a szakszövetség feloszlását, ha a szakszövetség képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

A szakszövetség szervezete

28. § (1) A szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség.

(2) Az elnököt, az alelnököt (alelnököket) és az elnökség további tagjait a közgyűlés a tagjai közül legalább két és legfeljebb öt évre választja. Az elnökség tagjai újraválaszthatók.

(3) A szakszövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az alapszabály rendelkezései szerint az elnökség által kinevezett főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.

(4) A szakszövetség közgyűlése legalább kettő és legfeljebb öt év időtartamra elnökből, továbbá legalább kettő és legfeljebb hat tagból álló ellenőrző testületet választ a szakszövetség gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Az ellenőrző testület elnöke az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

(5) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(6) Az a szakszövetség, amely hivatásos versenyrendszert működtet, köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót is alkalmazni (választani) gazdálkodásának ellenőrzésére. A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

(7) A közgyűlés által jóváhagyott, Sztv. szerinti beszámoló hiányában új hivatásos versenyrendszer nem hirdethető meg.

(8) A szakszövetség a feladatainak helyi ellátásához regionális szerveket hoz létre.

A szakszövetség szabályzatai

29. § (1) A szakszövetség alapszabályának biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.

(2) Az alapszabály rendelkezései szerint a közgyűlés vagy az elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni:

a) a szervezeti és működési szabályzatot;

b) a versenyszabályzatot;

c) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot;

d) a sportfegyelmi szabályzatot;

e) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot;

f) a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot; valamint

g) a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot.

(3) A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfelelően rendelkezni a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó előírásokról.

(4) A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(5) A szakszövetség a sportfegyelmi szabályzatát e törvény, valamint a sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes előírásokat megállapító külön jogszabály alapján készíti el.

A szakszövetség gazdálkodása

30. § (1) A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, a központi költségvetési, illetve egyéb támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származó bevételekből gazdálkodik.

(2) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás érvényes a szakszövetség által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is.

(4) Ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának tevékenységét és a szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki.

(5) A felügyelő biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás megszüntetésére. Ha ez nem lehetséges, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére.

(6) A nemzeti válogatott kerettel kapcsolatos kereskedelmi jogok a szakszövetséget illetik, ugyanakkor terhelik az ezzel kapcsolatos költségek is.

(7) A sportoló által a nemzeti válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a szakszövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

(8) A nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a szakszövetség viseli.

(9) Ha a szakszövetség feloszlással, jogutód nélkül való megszűnése esetén az alapszabály a fennmaradó vagyonról nem rendelkezik, erről a közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

(10) Ha a bíróság a szakszövetséget megszünteti, a fennmaradó vagyont

a) a Nemzeti Sportszövetség vagy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani attól függően, hogy a szakszövetség melyik szervezetnek a tagja;

b) egyenlő arányban megosztva a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség rendelkezésére kell bocsátani, ha a szakszövetség egyik szervezetnek sem tagja.

A szakszövetség törvényességi felügyelete

31. § (1) A szakszövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

(2) A miniszter kezdeményezheti az ügyésznél

a) vizsgálat lefolytatását a szakszövetségnél;

b) a szakszövetség rendkívüli közgyűlése összehívásának indítványozását a bíróságtól.

(3) A bíróság az ügyész keresetére:

a) megsemmisíti a szakszövetség jogszabálysértő határozatát, és szükség szerint új eljárás lefolytatását, vagy új határozat hozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a szakszövetség közgyűlését;

c) ha a szakszövetség működésének törvényessége másként nem biztosítható, legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti a szakszövetség elnökségének és főtitkárának működését és erre az időszakra a szakszövetséghez felügyelő biztost rendelhet ki, aki ellátja a szakszövetség törvényes képviseletét. Felfüggesztésnek a 30. § (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;

d) súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén, ha a törvényes állapot helyreállítása a c) pontban meghatározott módon sem volt biztosítható, feloszlathatja a szakszövetséget. Feloszlatásnak a 30. § (4) bekezdése szerinti esetben is helye van;

e) megállapítja a szakszövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak létszáma tartósan tíz alá csökken.

(4) A nyilvántartási, igazolási, átigazolási és sportfegyelmi ügyekben hozott szakszövetségi határozat elleni törvényességi felügyelet iránti kérelmet az ügyész soron kívül, legkésőbb harminc napon belül köteles elbírálni és az eljárást lefolytatni.

VIII. Fejezet

A SPORT VERSENYRENDSZERE

A versenyrendszeren való részvétel általános feltételei

32. § (1) A hivatásos, az amatőr és a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (a továbbiakban együtt: bajnokság) csak az a sportszervezet indulhat (nevezhet), amelynek a nevezési határidő lejártakor nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása és illetékes szerve az Sztv. szerinti beszámolóját már elfogadta, valamint a sportvállalkozás az Sztv. szerinti letétbe helyezésre vonatkozó és közzétételi kötelezettségének eleget tett, és e tényeket igazolja.

(2) A Nemzeti Sportszövetség az indulási (nevezési) feltételek folyamatos meglétét a bajnokság alatt rendszeresen ellenőrzi. Ha a sportszervezet (1) bekezdés szerinti köztartozása a bajnokság alatt keletkezik, a sportszervezetet a bajnokságból ki kell zárni.

(3) A Nemzeti Sportszövetség kérelmére a bajnokságba nevező és abban részt vevő sportszervezetek kilencven napnál régebben lejárt köztartozásairól az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) a kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást ad. A Nemzeti Sportszövetség a tájékoztatást az állami sportinformációs rendszerben közzéteszi. A sportszervezet neve, valamint az a tény, hogy kilencven napnál régebben lejárt köztartozása van, közérdekű adatnak minősül.

(4) Nem nevezhet a bajnokságba

a) az a sportvállalkozás, amellyel szemben a Cstv. szerint végelszámolási, csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;

b) az a sportegyesület, amellyel szemben csőd-, illetve felszámolási eljárás van folyamatban;

c) az a sportegyesület, amellyel szemben a bíróság feloszlató határozatot hozott.

(5) A bajnokságban való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis.

(6) Az indulás (nevezés) jogával csak a megszűnő sportszervezet helyébe lépő általános jogutód sportszervezet vagy a megszűnt sportszervezet alapítója élhet a megszűnés kimondására jogosult testület határozatának meghozatalától számított hat hónapon belül. A határidő elmulasztása jogvesztő, az ellen igazolás nem nyújtható be.

(7) Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási (nevezési) jog megszűnik és a bajnokságban való részvétel sorsáról versenyszabályzata alapján a szakszövetség dönt.

A hivatásos versenyrendszer

33. § (1) A szakszövetségi szabályzatban a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetekre azonos pénzügyi és szakmai követelményeket kell megállapítani. A követelményeket a hivatásos tagozat javaslata alapján kell meghatározni.

(2) A szakszövetségen belül, ha az hivatásos versenyrendszert működtet, kötelezően el kell különíteni az amatőr és a hivatásos tagozatot, és e szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházni. A szakszövetség hivatásos tagozata köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani).

(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a szakszövetség köteles a tagozatok megfelelő hatásköreit és a szakszövetségen belüli megfelelő önállóságát az alapszabályban, illetve szervezeti és működési szabályzatában rögzíteni.

(4) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerre vonatkozó szabályzatában

a) előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a szakszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie és azt a hivatásos versenyrendszer befejezésekor kamattal együtt haladéktalanul vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a hivatásos versenyrendszert nem fejezi be, az óvadék a szakszövetséget illeti;

b) a sportrendezvény rendezésével, illetve a sportlétesítmény technikai színvonalával kapcsolatban követelményeket állapíthat meg;

c) meghatározhatja a kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók legkisebb számát, valamint a sportszervezet által a különböző utánpótlás-bajnokságokba kötelezően nevezendő csapatok számát;

d) előírhatja a hivatásos versenyrendszerben induló sportszervezetek pénzügyi tervének, illetve az Sztv. szerinti előző évi beszámolójának a szakszövetség részére való benyújtását.

(5) A szakszövetség a hivatásos versenyrendszerről rendelkező versenyszabályzatában kimondhatja, hogy a hivatásos versenyrendszerben

a) csak sportvállalkozás, vagy

b) csak részvénytársaságként működő sportvállalkozás vehet részt, illetve

c) a részt vevő részvénytársaság alaptőkéjének a külön jogszabályban az alaptőkére megállapított legkisebb értéknél nagyobbnak kell lennie.

(6) Ha a szakszövetség a versenyszabályzatában nem korlátozza, a hivatásos versenyrendszerben induló sportvállalkozás amatőr sportolókat is foglalkoztathat, továbbá amatőr tartalék- vagy utánpótlás-csapatokkal is rendelkezhet, illetve a - szakszövetség előírásaitól függően - rendelkeznie kell.

(7) Ha a szakszövetség nem korlátozza, sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerben is részt vehet. Ez esetben a szakszövetségnek a versenyszabályzatában meg kell határoznia a sportvállalkozás által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.

34. § (1) Ha a szakszövetség szabályzata előírja, a hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezetek kötelesek a szabályzatban meghatározott kereskedelmi jogaikat ellenérték fejében a szakszövetségre ruházni.

(2) A hivatásos versenyrendszerben részt vevő sportszervezet köteles a külön jogszabály szerint könyvvizsgálót alkalmazni (választani), valamint a szakszövetség hivatásos tagozata könyvvizsgálójának lehetővé tenni a sportszervezet könyveibe való korlátlan betekintést.

(3) A sportszervezetnek felhatalmazást kell adnia az adóhatóság, valamint a számláját vezető bank számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól, valamint pénzügyi forgalmáról a szakszövetség hivatásos tagozatának könyvvizsgálóját kérelemre tájékoztathassa.

(4) A sportszervezetek a játékjog használati jogának átruházásáért egymásnak átigazolási díjat, valamint a hivatásos sportolónak igazolási díjat, illetve részesedést kizárólag szerződés alapján és sportolónként külön fizethetnek. A játékjog használati jogának átruházásáról szóló szerződés érvénybelépéséhez a szakszövetség ellenjegyzése szükséges.

(5) A játékjog használati jogát átruházó hivatásos sportoló, illetve sportszervezet - a szakszövetség által meghatározott határidőn belül - a játékjog használati joga átruházásáért szerződés szerint fizetendő igazolási díj, illetve átigazolási díj:

a) egy százalékának megfelelő összeget köteles átigazolási jutalékként a szakszövetségnek befizetni;

b) négy százalékának megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató szakszövetségi alapba befizetni.

(6) Azok a sportszervezetek, amelyek a játékjog használati jogának egymás közötti átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos versenyrendszerben nem indulhatnak, illetve a hivatásos versenyrendszerből azokat ki kell zárni.

(7) Azoknak a hivatásos sportolóknak, akik a játékjog használati jogának átruházása során nem a (4)-(5) bekezdés szerinti igazolási, átigazolási előírásnak megfelelően járnak el, a hivatásos sportolói versenyengedélye e törvény alapján érvényét veszti.

(8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott igazolási, átigazolási előírást a magyarországi sportszervezettől külföldi sportszervezethez igazolásra, valamint külföldi sportszervezettől magyarországi sportszervezethez való igazolásra is alkalmazni kell.

(9) Amennyiben a hivatásos sportoló, illetve a sportszervezet az (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, a szakszövetség jogosult a hivatásos sportoló versenyengedélyének visszavonására, illetve a sportszervezetnek a hivatásos versenyrendszerből való kizárására.

Hivatásos versenyrendszer csapatsportban

35. § (1) A csapatsportba tartozó sportágak esetében a hivatásos versenyrendszerben csak sportvállalkozás vehet részt.

(2) A szakszövetség hivatásos tagozata a sportág hivatásos versenyrendszerében kizárólagosan jogosult

a) kollektív szerződést kötni;

b) meghatározni, hogy a sportszervezet mikor, milyen feltételekkel köthet hivatásos sportolóval munkaszerződést, illetve munkavégzésre irányuló egyéb szerződést;

c) meghatározni, hogy a sportszervezet egy csapatnak havonta összesen mekkora összegű juttatást adhat;

d) a szakszövetség e törvény szerinti döntésétől függően a kereskedelmi jogokat hasznosítani.

(3) Csapatsport esetén a sportszervezet hivatásos sportolót csak akkor foglalkoztathat, ha a sportszervezet hivatásos versenyrendszerben vesz részt.

(4) Az igazolási, átigazolási díj felső határát a szakszövetség hivatásos tagozata szabályzatában megállapíthatja.

Vegyes (nyílt) versenyrendszer

36. § (1) Vegyes (nyílt) rendszerű versenyrendszerben amatőr és hivatásos sportoló egyaránt részt vehet.

(2) Csapatsport esetén a szakszövetség vegyes (nyílt) versenyrendszert csak akkor írhat ki, ha hivatásos versenyrendszert is működtet.

IX. fejezet

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG

A Magyar Olimpiai Bizottság jogállása

37. § (1) A Magyar Olimpiai Bizottság köztestület, amely a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül.

(2) A MOB működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

(3) A MOB jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Magyar Olimpiai Bizottság céljai és feladatai

38. § (1) a MOB feladatai elsősorban:

a) a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések, feladatok végrehajtása;

b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése, az olimpiai mozgalom fejlesztése;

c) az olimpiai mozgalom feladataira biztosított állami támogatás felhasználásáról való döntés;

d) az olimpiai játékok jelképeinek védelme az olimpiai mozgalom érdekében;

e) az olimpiai mozgalom eszményének jegyében az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomban ható káros jelenségek ellen;

f) együttműködés a miniszterrel a kiemelt sportstratégiai célok megvalósítása során.

(2) A MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban

a) sportágak és sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;

b) olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére.

A Magyar Olimpiai Bizottság szervezete

39. § (1) A MOB elnökségének tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet.

(2) A MOB elnökségének tagja nem lehet olyan állami vezető, aki a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kátjátv.) személyi hatálya alá tartozik.

(3) A MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja meg. A MOB elnökségében az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy e képviselők számának meg kell haladnia a MOB taglétszámának ötven százalékát.

(4) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

(5) A MOB közgyűlésén a miniszter, valamint a Nemzeti Sportszövetség elnöke és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

(6) A MOB közgyűlése köteles könyvvizsgálót választani, akinek működésére a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.

(7) A MOB részletes szervezeti és működési szabályait a NOB szabályainak, valamint e törvény, a Ptk., az Et. és a Kszt. rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

X. Fejezet

A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉG

A Nemzeti Sportszövetség jogállása

40. § (1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő köztestület.

(2) A Nemzeti Sportszövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Nemzeti Sportszövetség feladatai

41. § (1) A Nemzeti Sportszövetség:

a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;

c) koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;

d) sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

e) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;

f) véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

g) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;

h) működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;

i) segíti az utánpótlás-nevelést;

j) nyilvántartja a versenyszerű sporttal foglalkozó sportszövetségeket;

k) végzi a szakszövetségek minősítését és azokat sportági országos szakszövetségként nyilvántartja;

l) könyvvizsgálója által ellenőrzi a szakszövetségek gazdálkodását, aminek keretében korlátlanul betekint a szakszövetségek könyveibe.

(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként versenyszerű sporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a sporttal összefüggő érdek-képviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XI. Fejezet

A NEMZETI SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogállása

42. § (1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő köztestület.

(2) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai

43. § (1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség

a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a szabadidő- és rétegsportok, valamint a fogyatékosok sportja állami támogatásának a tagok közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit;

c) koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

d) véleményt nyilvánít a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági, valamint más rétegsportokat, továbbá a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében;

f) együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében;

g) segíti az utánpótlás-nevelést;

h) nyilvántartja a szabadidősporttal foglalkozó sportszövetségeket.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként szabadidősporttal, gyermek- és ifjúsági sporttal, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjával vagy egyéb rétegsporttal kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a szabadidősporttal összefüggő érdek-képviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XII. Fejezet

A FOGYATÉKOSOK NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGE

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének jogállása

44. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő, a 92. §-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes részvételével működő köztestület.

(2) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége alanyi jogon tagja a Nemzeti Sportszövetségnek és a Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, amelyek közgyűlésein egy-egy szavazattal rendelkezik. Mindkét szervezet elnökségébe legalább egy-egy, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által jelölt tagot kell választani.

(3) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége jogosult a Magyar Köztársaság címerének és zászlajának használatára.

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének feladatai

45. § (1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a fogyatékosok sportját támogató állami anyagi eszközöknek a tagok közötti felosztásáról;

b) képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit;

c) koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

d) véleményt nyilvánít a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai kérdésekben, e területeken kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;

e) részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) és a fogyatékosok nemzetközi sportszervezetei tevékenységében;

f) elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét;

g) kidolgozza a speciális világjátékokra való előkészületek és az azokon való részvétel pénzügyi tervét;

h) segíti az utánpótlás-nevelést a versenyszerű és szabadidősportban;

i) nyilvántartja a fogyatékosok országos sportszövetségeit.

(2) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a társadalmi szervezetként a bíróság által nyilvántartásba vett sportszövetség:

a) fő tevékenységként a fogyatékosok sportjával kapcsolatos, különösen sportszervező, sportot támogató, valamint a fogyatékosok sportjával összefüggő érdek-képviseleti tevékenységet végezzen;

b) fő tevékenységét országos jelleggel folytassa.

XIII. Fejezet

A NEMZETI SPORTSZÖVETSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Gazdálkodás

46. § (1) A Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (a továbbiakban együtt: nemzeti sportszövetségek)

a) a tagok által fizetendő egyszeri hozzájárulásból, valamint

b) az állam által a létrehozáshoz nyújtott központi költségvetési támogatásból

származó bevételekből gazdálkodnak.

(2) A tagok éves tagdíj fizetésére kötelesek.

Szervezeti felépítés

47. § (1) A nemzeti sportszövetségek legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az elnök, az alelnök (alelnökök) és az elnökség tagjainak, valamint az ellenőrző testület elnökének és tagjainak - a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel történő - megválasztása, valamint visszahívása;

c) az elnökség Sztv. szerinti beszámolójának és szakmai beszámolójának, a közhasznúsági jelentésnek és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadása;

d) az állami támogatás tagszervezetek közötti felosztásáról szóló döntés;

e) minden olyan kérdés, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A Nemzeti Sportszövetség esetében a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásakor tagszervezetek alatt kizárólag a szakszövetségek értendők.

(4) A nemzeti sportszövetségek ügyintéző-képviselő szerve az elnökség, amely

a) a Nemzeti Sportszövetség esetében tizenöt,

b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében tizenegy,

c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében kilenc

tagból áll.

(5) A nemzeti sportszövetségek irodáját az elnökség által kinevezett főtitkár vezeti. A gazdálkodás ellenőrzését a közgyűlés által választott ellenőrző testület végzi, amely a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében öt, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében három tagból áll.

(6) Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja. A választhatóságnak feltétele, hogy a jelölt felsőfokú (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezzen. Az elnököt, alelnököt (alelnököket) és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző testület elnökét és tagjait a miniszter tisztségükben megerősíti.

(7) A Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség közgyűlése a (6) bekezdés szerinti választást a 44. § (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel folytatja le.

(8) Az elnökség és az ellenőrző testület tagja, valamint a főtitkár nem lehet olyan állami vezető, aki a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozik.

(9) A Nemzeti Sportszövetség elnökségének legalább öt tagját az olimpiai sportágakat képviselő szakszövetségek, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége elnökségéből kell választani.

48. § (1) Az ellenőrző testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról és szakmai beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi és szakmai tervének elfogadásáról nem dönthet.

(2) A nemzeti sportszövetségek kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni (választani) gazdálkodásuk ellenőrzésére. A könyvvizsgáló működésére a külön jogszabály rendelkezései alkalmazandók.

(3) A könyvvizsgáló írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés az elnökség Sztv. szerinti beszámolójáról, a közhasznúsági jelentésről és az elnökség következő évi pénzügyi tervének elfogadásáról nem dönthet.

(4) A nemzeti sportszövetségek közgyűlésein a miniszternek és a MOB elnökének képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A közgyűlésen a (4) bekezdés szerint vesznek részt

a) a Nemzeti Sportszövetség esetében a Nemzeti Szabadidősport Szövetség,

b) a Nemzeti Szabadidősport Szövetség esetében a Nemzeti Sportszövetség,

c) a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége esetében a Nemzeti Sportszövetség és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség

elnökének képviselői.

(6) A nemzeti sportszövetségek részletes szervezeti és működési szabályait az alapszabály határozza meg.

(7) A nemzeti sportszövetségek működésére és megszűnésére a Ptk. és az Et. előírásai is irányadóak.

A miniszter törvényességi felügyeleti eljárásának szabályai

49. § A nemzeti sportszövetségek működése feletti törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.

50. § (1) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy

a) a nemzeti sportszövetségek alapszabályai jogszerűek-e;

  Vissza az oldal tetejére