Időállapot: közlönyállapot (2000.VI.21.)

61/2000. (VI. 21.) OGY határozat

a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól * 

Az Országgyűlés a Kormány előterjesztése alapján a Magyar Honvédség hosszú távú átalakítására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza:

1. Szükségesnek tartja a Magyar Honvédségnek a Magyar Köztársaság valós biztonságpolitikai helyzetével, az ország gazdasági teherbíró képességével, a NATO tagsággal járó követelményekkel, a Magyar Köztársaság nemzetközi szerepvállalásával, továbbá a kor követelményeivel összhangban álló átalakítását, fejlesztését.

2. Az átalakításnak ki kell terjedni a haderő életének minden területére, így a Magyar Honvédség hadrendjére, szervezeti felépítésére, vezetési rendjére és alkalmazási elveire; a harckészültség és mozgósítás, a hadkiegészítés, a felkészítés és kiképzés rendszerére; a haditechnikai eszközök cseréjére és korszerűsítésére; a tervezés rendjére; a gazdálkodás rendszerére; az állományarányokra; a személyi állomány élet- és munkakörülményeire, szociális és egzisztenciális helyzetére; a Magyar Honvédség társadalmi kapcsolataira, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás és fejlesztés teljes intézményrendszerére.

3. Az átalakítás eredményeként a jelenleginél kisebb, tartósan finanszírozható, feladatainak ellátására alkalmas haderő jöjjön létre, amely legyen képes különösen:

- reális visszatartó erő megjelenítésére;

- az ország katonai védelmének biztosítására, valamint kollektív védelmi feladatai végrehajtására;

- a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítése keretében béketámogató és humanitárius műveletekben, valamint a szövetséges csapatok manővereinek, szállításainak biztosításában való részvételre;

- alkotmányosan kihirdetett szükségállapot idején a rendvédelmi szervek támogatására;

- elemi csapás, katasztrófa esetén segítségnyújtásra, közreműködésre a polgári védelmi feladatok ellátásában.

4. A Magyar Honvédség az átalakítást követően - két haderőnemre (szárazföldi és légierő) tagolva - reagáló és fővédő, valamint tartalék és területvédelmi erőkkel rendelkezzen.

a) A fő védő erők zömét alkotó szárazföldi haderőnem szervezetén belül a vezető szervek, valamint a békében feltöltött és mozgósítás útján felállított harci, harci támogató csapatok és harci kiszolgáló támogató erők egymással együttműködve legyenek képesek a feladataikat önállóan vagy szövetségi keretek között végrehajtani.

A szárazföldi haderőnemnek béke idején is rendelkeznie kell olyan feltöltött katonai szervezetekkel, amelyek képesek megfelelni a NATO által a reagáló erők kategóriájába sorolt csapatokkal szembeni követelményeknek, és amelyeket alapvetően szerződéses állományú katonákból kell kiállítani és fenntartani.

b) A légierő szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a légvédelem egész rendszere képes legyen a NATO integrált légvédelmi rendszerének részeként működni, a repülőcsapatok pedig képesek legyenek közreműködni a kollektív védelmi feladatok ellátásához szükséges műveletek végrehajtásában. Képesnek kell lenniük a honi légtér feletti ellenőrzés folyamatos biztosítására.

c) A honvédelmi ágazatnak az átalakítás után is rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik a Magyar Honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges anyagi, technikai ellátás biztosítását, a személyi állomány utánpótlását, képzését, élet- és szolgálati körülményeinek korszerű színvonalon történő kielégítését.

5. A hosszú távú - fokozatosan, több lépésben végrehajtandó - átalakítás során a Magyar Honvédség struktúráját úgy kell változtatni, hogy csökkenjen a létszáma, béke- és hadiszervezeteinek száma, növekedjen a magas békefeltöltöttségű, külön felkészítés nélkül, rövid idő alatt akár védelemre, akár nemzetközi válságkezelő műveletekre alkalmazható „békében élő” katonai szervezetek száma, ugyanakkor új, korszerű technikai eszközök rendszerbe állításával növekedjen a csapatok harcképessége. Ennek érdekében:

a) a honvédelmi tárca békelétszáma legfeljebb 45 000 fő legyen, rendszeresített háborús létszáma a korábbinál nagyobb mértékben közelítsen a békelétszámhoz;

b) a haderőnemi és fegyvernemi összetétel ne változzon, de javuljon az azonnal alkalmazható erők aránya. A béke- és háborús hadrend felépítése és vezetési rendje közel azonos legyen;

c) a haderőnek a törvényben és a jelen határozatban meghatározott alapfeladataival nem szorosan összefüggő szervezetek - amelyek megtartása forrásokat von el a csapatok fejlesztésétől - kerüljenek ki a honvédelmi tárca szervezetéből és költségvetéséből;

d) a Magyar Honvédség felső szintű irányítási és vezetési rendszerét a Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztériumba történő integrálásával kell létrehozni.

A Szárazföldi Vezérkar és a Légierő Vezérkar megszüntetésével, azok szervezeti bázisain alakuljon meg a két haderőnemet vezető hadtestparancsnoksági szintű szervezet. Ezzel egyidejűleg a hadosztályparancsnokságokat meg kell szüntetni;

e) a Magyar Honvédség harckészültségi és mozgósítási rendszere kerüljön átalakításra oly módon, hogy biztosítsa a katonai szervezetek részére előírt feladatok végrehajtását;

f) az általános hadkötelezettség fenntartása mellett, a jelenlegi, sorozáson alapuló, reguláris haderő átalakításának folytatásával meg kell alapozni a professzionális haderőre történő áttérés lehetőségét;

g) meg kell vizsgálni a területvédelmi erők átalakításának, a nemzetőrség fokozatos létrehozásának szervezeti, anyagi, technikai lehetőségeit és feltételeit;

h) a hadkiegészítés és toborzás rendszerét az új követelményekhez kell igazítani, és hatékony működéssel biztosítani a hivatásos, a szerződéses és sorállomány kellő számú és minőségű utánpótlását;

i) a felkészítés és a kiképzés rendszerének korszerűsítése eredményezze a kiképzettségi szint növekedését. Az alaprendeltetéssel összefüggő feladatokra való felkészítésen túl a hangsúlyt a béketámogató és válságkezelési, valamint a humanitárius műveletekben való képesség fejlesztésére kell helyezni.

Elő kell segíteni a kiképző állomány külföldi képzését és tapasztalatszerzését, amelyet széleskörűen fel kell használni a hazai kiképzés során. A sorkatonai szolgálat idejéhez igazodóan felül kell vizsgálni a felkészítés és kiképzés rendszerét, tartalmát;

j) a személyi állomány biztosításával, megtartásával, képzésével, előmenetelével, a Magyar Honvédségből történő kiválásával kapcsolatos feladatok új humánkoncepció bázisán kerüljenek tervezésre és végrehajtásra.

A rövid távú humánpolitikai koncepció alapján biztosítani kell a létszámcsökkentés során felszabaduló állomány törvényes járandóságait, és segíteni elhelyezkedését, pályamódosítását;

k) a logisztikai támogatás rendszerében kapjon nagyobb szerepet a nemzetgazdasági szféra;

l) a kis létszámú helyőrségek és laktanyák megszüntetésével gazdaságosan fenntartható és fejleszthető bázishelyőrségek alakuljanak ki;

m) az átalakítási időszak végére a Magyar Honvédség harcképessége, kiképzettsége, technikai felszereltsége, az állomány élet- és munkakörülményei közelítsék a NATO országok átlagát.

6. A feladatok közül a Honvéd Vezérkarnak a Honvédelmi Minisztérium szervezetébe integrálását 2000. év végéig kell végrehajtani.

7. A haderő átalakítása a 2000-2010. közötti időszakban három ütemben kerüljön végrehajtásra:

a) a 2003. végéig tartó első ütemben történjen meg az új szervezeti rendre történő áttérés, az új diszlokáció, valamint az indokolt létszámarányok kialakítása, a fenntartási és működési költségcsökkentés megalapozása, a munka- és életkörülmények javítása, a NATO interoperabilitás és alkalmazhatóság legalapvetőbb feltételeinek biztosítása;

b) a 2006 végéig terjedő második ütemben kerüljenek végrehajtásra az életminőséget javító programok, továbbá a hadrafoghatóság és a kiképzettségi szint növelése. A haderő a második ütem végéig alapvetően a meglévő, illetve a korszerűsített fő technikai eszközök bázisán működjön, de kezdődjön meg az új haditechnikai eszközök beszerzése;

c) a 2010-ig tartó ütem fő feladata a haderő haditechnikai korszerűsítése a képességi igényeknek megfelelően.

8. A haditechnikai fejlesztés főbb irányait a NATO-val való együttműködés alapvető területein a kompatibilitás és az interoperabilitás elérésének elengedhetetlenül szükséges szintje határozza meg, így prioritást élveznek a vezetési, irányítási és informatikai eszközökkel, az integrált légvédelmi rendszerrel, a logisztikai rendszerrel, a mobilitás technikai feltételeivel, a befogadó nemzeti támogatással, a csapatok és az infrastruktúra túlélőképességével kapcsolatos fejlesztések.

9. Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy e határozatnak megfelelően a végrehajtáshoz szükséges részletes programokat, terveket - beleértve az átalakítás személyi következményeit kezelő humán koncepciót is - dolgozza ki, és az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának történő bemutatást követően intézkedjen azok végrehajtására.

10. A Kormány e határozat végrehajtásáról, illetve az átalakítás aktuális helyzetéről évente számoljon be az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának.

11. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat és az ezt módosító 115/1996. (XII. 20.) OGY határozat hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére