Időállapot: közlönyállapot (2001.V.23.)

2001. évi XVIII. törvény

a személy- és tárgykörözésről * 

Az Országgyűlés a személykörözés és a tárgykörözés szabályainak, valamint a körözési információs rendszerben kezelt, illetve a körözési nyilvántartásban nyilvántartott adatok, továbbá az adatkezelés, az adatigénylés és az adatszolgáltatás rendjének meghatározásával - az érintettek érdekei és személyes adatai védelmének biztosítása mellett - az egyes hatósági eljárásokban körözött személyek és tárgyak felkutatásának, azonosításának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KÖRÖZÉS

1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a személyek, az ismeretlen holttestek és a tárgyak körözése, valamint a körözött személyek, holttestek és tárgyak nyilvántartása során.

(2) E törvény alkalmazásában

a) körözés: az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében végzett intézkedések összessége;

b) körözés elrendelés: személy vagy tárgy felkutatására, illetve személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására irányuló határozat, illetőleg személy felkutatását, egyben elfogását és meghatározott hatóság elé állítását elrendelő határozat (elfogatóparancs) meghozatala;

c) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar hatóság kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által a Magyar Köztársaság területén végzett körözés;

d) terepkutatás: köz- vagy magántulajdonban álló ingatlan - kivéve a magánlakást - vagy meghatározott része (ideértve az ingatlanon található járművet is) technikai eszköz igénybevételével vagy anélkül történő átkutatása a körözött személy, illetve tárgy megtalálása érdekében;

e) egyedi azonosításra alkalmas tárgy: amely

ea) számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, illetve ezek kombinációjából álló jelsorozattal, így különösen okmányszámmal, alvázszámmal, vázazonosítóval, motorszámmal, rendszámmal, gyártási számmal, gyári számmal rendelkezik, illetve okmányazonosító jelet tartalmaz,

eb) egyéb egyedi ismérve alapján - az ea) pontban meghatározottak hiányában is - kétséget kizáróan azonosítható.

A körözés elrendelése és visszavonása

2. § A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.

3. § (1) A körözést a körözés elrendelésére feljogosított hatóság határozata alapján e törvényben meghatározottak szerint a Rendőrség folytatja.

(2) A körözést az a rendőrkapitányság, illetve rendőr-főkapitányság folytatja, amelyik a körözési információs rendszerben a körözés elrendelését a 16. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint rögzítette.

4. § A Rendőrség annak a személynek, holttestnek, tárgynak a körözését végzi, akinek, illetve amelynek felkutatását vagy személyazonosságának megállapítását jogszabályban arra feljogosított hatóság határozatban elrendelte.

5. § Ha a körözés elrendeléséről szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni a 6. §-ban meghatározott rendőrkapitánysághoz.

6. § (1) A személy körözését elrendelő határozatot - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a körözött személy bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(2) Ha a körözött személynek sem bejelentett lakó-, sem bejelentett tartózkodási helye nincs, a határozatot a körözött személy utolsó ismert tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(3) Ha a körözött személynek nincs ismert tartózkodási helye, a határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(4) A tárgy körözését elrendelő határozatot a körözést elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(5) Ha ugyanabban az eljárásban személy és tárgy körözésére egyaránt sor kerül, a személy körözését elrendelő határozatot az (1)-(3) bekezdés, a tárgy körözését elrendelő határozatot a (4) bekezdés szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

7. § (1) A körözést vissza kell vonni, ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetőleg az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították.

(2) A körözést az elrendelő hatóság vonja vissza.

(3) Ha a körözés visszavonásáról szóló határozatot nem a Rendőrség hozta, a határozatot meg kell küldeni ahhoz a rendőrkapitánysághoz, amelyhez a körözést elrendelő határozatot továbbították.

Nemzetközi körözés

8. § E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre a 9-11. §-okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ feladata

a) a más állam hatósága által kezdeményezett körözés elrendelése a személy, tárgy felkutatására, vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján;

b) a magyar hatóság által elrendelt körözés más állam hatóságához történő továbbítása;

c) a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonása;

d) más állam hatóságának értesítése arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság visszavonta;

e) más állam hatóságának, illetve az illetékes magyar hatóságnak az értesítése arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetőleg a személy, holttest személyazonosságát megállapították.

10. § (1) A más állam hatósága által kezdeményezett körözést a megkeresés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzését és megállapítását követő 24 órán belül kell elrendelni.

(2) A más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést a kezdeményező hatóság erre irányuló megkeresése esetén kell visszavonni a megkeresés kézhezvételét követő 24 órán belül.

11. § (1) Ha a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonására nem kerül sor, az adatokat a körözést kezdeményező által meghatározott ideig kell nyilvántartani.

(2) A más állam büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, illetve tárgy adatait a megkereső hatóság által meghatározott időpontig, ennek hiányában a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatósága magyar büntető jogszabályok szerinti elévülési idejének elteltéig kell nyilvántartani.

(3) A más állam nem büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, holttest, illetve tárgy adatait a megkereső hatóság által meghatározott időpontig, ennek hiányában 20 évig kell nyilvántartani.

A Rendőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége

12. § (1) A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében

a) azokat a személyeket, akik a körözött személlyel, holttesttel, tárggyal kapcsolatban feltehetően információval rendelkeznek

aa) meghallgathatja, valamint

ab) ha ahhoz az ellenőrizni kívánt személy - illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében törvényes képviselője - előzetesen írásban hozzájárult, poligráf alkalmazásával is ellenőrizheti;

b) igazoltatást végezhet egy meghatározott helyen megjelenő, illetve tartózkodó személyek személyazonosságának megállapítására;

c) terepkutatást végezhet;

d) a közszolgálati műsorszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, illetve a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé;

e) a körözött személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;

f) a körözött tárgy fényképét, rajzát, egyedi azonosításra alkalmas jelsorozatát, egyéb jellemzőit nyilvánosságra hozhatja, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta;

g) tájékoztatást kérhet arról, hogy a körözött személy szerepel-e a kórházi fekvőbetegek, továbbá a mentőszolgálat, valamint más mentésre, illetve betegszállításra jogosult által szállított személyek nyilvántartásában;

h) a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból a körözött személy, illetve tárgy azonosításához, továbbá lehetséges tartózkodási, illetve megtalálási helyének megállapításához szükséges adatokat igényelheti és azokat kezelheti;

i) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a alapján a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról készített kép- és hangfelvételt, valamint az azokban szereplő adatokat felhasználhatja;

j) a központi személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró - jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A polgári bíróság határozata alapján folytatott körözés során az (1) bekezdés ab) alpontjában, valamint d) és e) pontjában meghatározott módon nem végezhető adatgyűjtés.

(3) A Rendőrség nyilvánosságra hozza a bűntett megnevezését és az elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy gyanúsított körözött személy nevét, képmását, az azonosításhoz szükséges adatait, a valószínű megjelenési, tartózkodási helyét, kivéve, ha azt a körözést elrendelő hatóság kifejezetten megtiltotta.

13. § A 12. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott adatigényléseket a megkeresett az általa kezelt nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerint - és a költségvetési szerv ingyenesen - köteles teljesíteni.

14. § (1) A jelzés elhelyezésének megszüntetését a Rendőrség köteles kezdeményezni, illetőleg megszüntetni, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

(2) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv vezetője a felelős.

(3) Büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - bűnüldözési érdekből - a Rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

II. Fejezet

A KÖRÖZÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER

15. § (1) A személyek, holttestek és tárgyak körözésével kapcsolatban e törvényben meghatározott személyes adatokat, valamint jogszabályban meghatározott egyéb adatokat, továbbá az adatokban bekövetkezett változásokat körözési információs rendszerben kell kezelni.

(2) A körözési információs rendszer számítógépes adatbázisban rögzített, az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető körözési tájékoztató rendszerből és körözési nyilvántartásból áll.

(3) A körözési információs rendszert a Rendőrség kezeli.

16. § (1) A körözés elrendelését, visszavonását az arról rendelkező határozat meghozatalát, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul - legkésőbb 24 órán belül - rögzíteni kell a körözési információs rendszerben.

(2) A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata,

a) amelyik a hatáskörébe tartozó ügyben körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról határozatot hozott,

b) amelynek más hatóság a körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról hozott határozatát - a 6. § és a 7. § alapján - megküldte.

17. § (1) A körözési nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás) célja az ismeretlen helyen lévő személyek és tárgyak felkutatásának, valamint az ismeretlen személyek és holttestek azonosításának elősegítése a büntető- és más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatása, továbbá az érintettek érdekeinek védelme és jogainak biztosítása érdekében.

(2) A nyilvántartásban a körözött személy, holttest, tárgy e törvényben meghatározott adatait kell nyilvántartani.

(3) A nyilvántartás törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

18. § A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:

a) a körözött személy

aa) természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,

ab) álnevét, gúnynevét,

ac) személyleírását, különös ismertető jegyeit,

ad) fényképét,

ae) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,

af) vélt feltalálási helyeit,

ag) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját;

b) a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is);

c) a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,

d) annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték;

e) a körözést elrendelő hatóság megnevezését,

f) a felkutatáshoz szükséges egyéb - jogszabályban meghatározott - adatot; továbbá

g) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetőleg a 12. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.

19. § A nyilvántartás a tárgykörözés tekintetében tartalmazza:

a) a körözött tárgy

aa) megnevezését,

ab) utolsó ismert tulajdonosának, illetve birtokosának azonosító, illetve - természetes személy esetén - személyazonosító adatait,

ac) utolsó ismert tulajdonosának lakó-, illetve tartózkodási helyét,

ad) egyedi azonosításra alkalmas jellemzőit, fényképét;

b) a 18. § b)-f) pontjában meghatározott adatokat; továbbá

c) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta.

20. § A nyilvántartás a körözött holttesttel kapcsolatban tartalmazza:

a) a holttest megtalálási helyét és idejét;

b) a 18. § ac)-ae), valamint b)-e) pontjában meghatározott adatokat.

21. § A személy, holttest, illetve tárgy nyilvántartását meg kell szüntetni, és az adatokat haladéktalanul törölni kell, ha

a) a körözést visszavonták;

b) a nyilvántartási idő letelt;

c) a nyilvántartásba vételre tévesen került sor.

22. § (1) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor, az adatokat

a) büntetőeljárás során elrendelt személy- és tárgykörözés esetén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévüléséig,

b) kiutasított személy esetén a kiutasítás végrehajthatóságának elévüléséig,

c) eltűnés miatt körözött személy esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig,

d) ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítására elrendelt körözés esetén a körözés elrendelésétől számított 20 évig,

e) nem büntetőeljárás során körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének elteltéig,

f) az a)-e) pontokban meghatározottak közé nem tartozó egyéb esetben elrendelt körözés esetén az elrendeléstől számított három évig

kell nyilvántartani.

(2) Ha a körözés visszavonására nem kerül sor és a büntetőeljárás során körözött tárgy

a) olyan közokirat, amelynek érvényességi ideje hosszabb mint a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési ideje, az adatokat az érvényességi idő leteltéig,

b) olyan, sorszámmal rendelkező kitöltetlen okmányfajta, amelynek felhasználhatósági ideje a büntethetőség, illetőleg a büntetés végrehajthatóságának elévülési idejénél hosszabb, az adatokat a felhasználhatóság idejéig

kell nyilvántartani.

23. § A körözési tájékoztató rendszer a nyilvántartás adatain kívül a körözött személlyel és tárggyal kapcsolatban azt az - azonosítást, illetve felkutatást elősegítő - adatot is tartalmazza, amelyet a körözést elrendelő hatóság határozatának megküldésével, illetve a körözés elrendelésével, valamint azt követően közöl.

24. § (1) A körözési tájékoztató rendszerben a körözés visszavonásáig, illetve a 22. §-ban meghatározott ideig kell kezelni a körözött személlyel, holttesttel, illetve tárggyal kapcsolatos adatokat.

(2) A körözési tájékoztató rendszerből a nyilvántartás megszüntetésével egyidejűleg kell törölni a személlyel, holttesttel, illetve a tárggyal kapcsolatos adatokat.

Adatigénylés a körözési nyilvántartásból

25. § A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:

a) a körözés elrendelésére feljogosított hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

c) az igazságügyminiszter a kegyelmi ügyek, valamint a jogsegélykérelem elintézéséhez, továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítéséhez;

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a jogsegélykérelem elintézéséhez, valamint a nemzetközi szerződésekben meghatározott, és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítéséhez;

e) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve a d) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;

f) a Külügyminisztérium a magyar állampolgárok jogai és érdekei konzuli védelmének ellátásához;

g) az ügyészség a törvényességi felügyelet gyakorlása során, valamint a vádemelés előtt a jogsegélykérelem elintézéséhez, továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítéséhez;

h) a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához;

i) a Határőrség szervei a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvényben meghatározott feladataik ellátásához, továbbá a személyazonosság megállapításához;

j) a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a személyazonosság megállapításához;

k) a bíróság a holtnak nyilvánítással kapcsolatos feladatai ellátásához.

26. § A nyilvántartásnak a körözött tárgyakkal kapcsolatos adataiból - a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - bárki, aki kérelmében valamely tárgyat egyedi azonosításra alkalmas ismérvekkel megjelöl, igényelheti annak közlését, hogy a kérelmében megjelölt tárgy szerepel-e a nyilvántartásban. Ha a kérelemben megjelölt tárgy szerepel a nyilvántartásban, az adatigénylő jogosult megismerni a tárgy további egyedi azonosító ismérveit, valamint a körözés elrendelésének időpontját (a továbbiakban: nyilvános tárgykörözési adat).

27. § A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

Adatszolgáltatás a körözési nyilvántartásból

28. § (1) A Rendőrség az adatszolgáltatást kérelemre, az adatigénylés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében - teljesíti.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díj a Rendőrség bevétele.

(3) Az adatszolgáltatás ingyenes

a) a 25. §-ban felsoroltak, valamint

b) a nyilvános tárgykörözési adatot igénylők közül

ba) a bírósági végrehajtó, az árverési biztos, valamint a jogszabály alapján tárgyi letétet kezelő hatóság, szerv,

bb) a közgyűjtemény és a muzeális intézmény tulajdonosa, illetve fenntartója

részére.

29. § (1) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

a) az jogszabályba ütközik;

b) a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből nem engedélyezi;

c) a kérelemben megjelölt adatok a kérelmező vagy - nyilvános tárgykörözési adat igénylése esetén - a keresett tárgy azonosítására alkalmatlanok.

(2) A 25. § alapján adatigénylésre jogosultak részére az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból nem tagadható meg az adatszolgáltatás.

30. § (1) A nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 21. §-ában meghatározottak szerint; másnak statisztikai, illetve tudományos kutatási célra személyazonosításra alkalmatlan módon adhatók át és használhatók fel.

(2) A nyilvános tárgykörözési adatokat az adatkezelő közzéteheti.

Adattovábbítási nyilvántartás

31. § (1) A körözési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a körözési információs rendszer kezelője vezeti.

32. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személy természetes személyazonosító, illetve a tárgy egyedi azonosításra alkalmas adatait;

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

c) az adattovábbítás időpontját;

d) az adattovábbítás célját és jogalapját,

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(2) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

33. § Az adattovábbítási nyilvántartásból a körözési nyilvántartásban szereplő személy jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság korlátozható vagy kizárható, ha a nemzetbiztonsági szolgálatok, vagy büntetőügyben eljáró hatóság, illetve a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata részére történt az adatszolgáltatás.

34. § Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

III. Fejezet

JOGORVOSLAT

35. § A körözés elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása miatti jogorvoslatra a körözést elrendelő, a körözés elrendelésének elmulasztása miatti jogorvoslatra az elrendelésre jogosult hatóság eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.

36. § A körözés végrehajtása során a Rendőrség által alkalmazott intézkedések miatti jogorvoslatra az Rtv. jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

37. § (1) A körözési nyilvántartással kapcsolatos jogorvoslatra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.

(2) A körözési nyilvántartással kapcsolatos jogorvoslat esetén határozatot hozó szervnek azt a rendőrkapitányságot, illetve rendőr-főkapitányságot kell tekinteni, amelyik a körözés elrendelését a 16. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint rögzítette.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény rendelkezései szerint kell kezelni a körözési információs rendszerben annak a személynek, holttestnek és tárgynak az adatait is, akinek, illetve amelynek körözését e törvény hatálybalépését megelőzően rendelték el, és a hatálybalépés napjáig nem vonták vissza.

(3) A körözési információs rendszernek e törvényben nem szabályozott adattartalmát a törvény hatálybalépését követő tizedik hónap utolsó napjáig törölni kell. A törlendő adattartalomból adat nem szolgáltatható.

(4) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény hatálybalépéséig az Interpol Magyar Nemzeti Iroda, azt követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el a 9. §-ban, valamint a 25. § e) pontjában meghatározott feladatokat.

39. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Rendőrség körözési tevékenysége, a körözés során alkalmazható intézkedések végrehajtása, valamint a Határőrség körözéssel kapcsolatos tevékenysége,

b) a körözött személyek, tárgyak tartózkodási, illetve megtalálási helyének, illetőleg a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendő eljárás,

c) a nyilvántartásból történő adatigénylés és adatszolgáltatás,

d) az igazgatási szolgáltatási díj tárgyában a pénzügyminiszterrel egyetértésben a nyilvános tárgykörözési adatok hozzáférhetővé tétele, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megállapítása és megfizetése

szabályait.

40. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 96. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.”

41. § A Pp. 96. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatásának elrendeléséről hozott végzést a bíróság az illetékes rendőrkapitánysághoz küldi meg.

(6) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, erről a bíróság végzésének megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes rendőrkapitányságot.”

42. § A Pp. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróságnak a (3) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedései különösen a következők:]

b) a gyermek tartása, elhelyezése, illetőleg a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá az apaság és a származás megállapítására irányuló egyéb perekben - az ismeretlen helyen lévő alperes, anya, illetve gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében - a bíróság elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását [96. § (4)-(6) bek.];”

43. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során:)

d) ellenőrizheti a körözési nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok megtartását;”

44. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 118. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a büntetőügyben eljáró hatóság által megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(7) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert a büntetőügyben eljáró hatóság részére történő tájékoztatás adását törvény kizárja, a büntetőügyben eljáró hatóság a megkeresésben kért adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintő további eljárási cselekményt nem végezhet.”

(2) A Be. a következő 118/B. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Intézkedés az ismeretlen helyen lévő tárgyak felkutatására

118/B. § (1) A bizonyítékok felderítése és biztosítása érdekében a hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő tárgynak,

a) amely tárgyi bizonyítási eszköz;

b) amelynek lefoglalását vagy zár alá vételét elrendelték;

c) amely a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el.”

45. § A Be. 119. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy felkutatására

119. § (1) Az eljárásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik. Ebben az esetben tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni. Ennek során el lehet rendelni lakóhelyének megállapítását, körözését, és - szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén - elfogatóparancsot lehet kibocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések elrendelésére a hatóság - a bírósági eljárásban a bírósági tanács elnöke - jogosult.

(3) Ha hatóság vagy hivatalos személy olyan terhelt tartózkodási helyéről szerez tudomást, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti intézkedést rendeltek el, köteles erről az elrendelő hatóságot értesíteni.

(4) Szabadságvesztés büntetéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt elfogása és meghatározott hatóság elé állítása is elrendelhető. Ez esetben a körözést elfogatóparancsban kell elrendelni.

(5) Azt, aki ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, megtalálása esetén őrizetbe kell venni és hetvenkét órán belül az elfogatóparancsot kibocsátó vagy az abban megjelölt más hatóság elé kell állítani.

(6) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedéseket vissza kell vonni, mihelyt elrendelésük oka megszűnt. A visszavonásról az elrendelő hatóság intézkedik.

(7) Ha a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy tartózkodási helye, illetve személyazonossága ismeretlen, tartózkodási helyének, illetve személyazonosságának megállapítása érdekében körözését lehet elrendelni.”

46. § A Be. 404. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy)

a) az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának, és körözése elrendelésének részletes szabályait az érintett miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben;”

(rendeletben szabályozza.)

47. § A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság - a tartózkodási hely megállapítása érdekében - körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő külföldinek, aki

a) idegenrendészeti eljárás alatt áll;

b) az idegenrendészeti őrizetből engedély nélkül eltávozott, vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet engedély nélkül, vagy az előírt feltételek hiányában elhagyta, illetve az engedélyben meghatározott határidőre nem tért vissza;

c) a büntető- vagy szabálysértési eljárásban kiszabott jogerős kiutasítás mellékbüntetés, illetve intézkedés, illetőleg az idegenrendészeti hatóság által elrendelt jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.

(2) A körözést határozattal kell elrendelni, amelyet a határozatot hozó idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(3) A körözést vissza kell vonni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő idegenrendészeti hatóság vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.”

48. § Az Idtv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) Az idegenrendészeti hatóság körözését rendelheti el

a) a külföldi útlevelének,

b) a magyar hatóságok által kiadott, beutazásra és tartózkodásra jogosító okiratnak,

ha azok holléte ismeretlen.

(2) A körözést határozattal kell elrendelni, amelyet a határozatot hozó idegenrendészeti hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.

(3) A körözést vissza kell vonni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő idegenrendészeti hatóság vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.”

49. § Az Rtv. 36. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Személyek és tárgyak felkutatása, körözése

36. § (1) A Rendőrség a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a személyek, holttestek és tárgyak körözését.

(2) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében a sajtóban, rádióban, televízióban - díjmentesen - felhívást tehet közzé.

(3) A rendőri felhívásban érintett személy nevét, képmását, az azonosításához szükséges adatait, a valószínű tartózkodási (megjelenési) helyeit és a nyilvánosságra hozatal okát nyomós közérdekből, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből a büntetőeljárást folytató hatóság vezetőjének engedélyével nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A Rendőrség a köznyugalmat megzavaró vagy más súlyos bűncselekmény körülményeiről, a felderítés érdekében tett intézkedésekről, az eljárás állásáról a nyilvánosságot - a közbiztonság érdekének megfelelő módon - tájékoztathatja, ennek során a bűnelkövetőnek a 79. § (1) bekezdésében felsorolt adatait a szükséges terjedelemben nyilvánosságra hozhatja.”

50. § Az Rtv. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el

a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek,

aa) akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,

ab) aki bűnmegelőzési ellenőrzés hatálya alatt áll;

b) a személyazonosság megállapítása érdekében

ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,

bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek.

(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha

a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;

b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;

c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;

d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben.

(3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő 24 órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.”

51. § Az Rtv. 92-93. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„92. § (1) Az V. és a VI. fejezetben felsorolt rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedések) miatt - a (2) bekezdésben tett kivétellel - a 93. §-ban meghatározottak szerint jogorvoslatnak van helye.

(2) Az elővezetéssel és a bűnmegelőzési ellenőrzéssel kapcsolatban az intézkedés elrendelése miatti jogorvoslatra a határozatot hozó hatóság eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.

93. § (1) Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.

(2) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet előterjeszteni.

(3) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el.

(4) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni.

(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

(7) Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az első fokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja.

(8) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

(9) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát - a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.”

52. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 70/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében

70/A. § (1) Az egészségügyi hatóság - a tartózkodási hely megállapítása érdekében - felkutatását rendelheti el annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akit határozatában

a) védőoltásra,

b) járványügyi érdekből végzendő szűrővizsgálatra,

c) kötelező orvosi vizsgálatra,

d) fertőző betegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére,

e) járványügyi megfigyelésre és zárlatra,

f) járványügyi ellenőrzésre

kötelezett.

(2) A felkutatást határozattal kell elrendelni. A határozatot meg kell küldeni a körözést végrehajtó - a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott - rendőrkapitánysághoz.

(3) A felkutatást elrendelő határozat a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható.

(4) Ha a felkutatás elrendelésének oka megszűnt, arról a felkutatást elrendelő egészségügyi hatóság határozatot hoz, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.”

53. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, illetve körözést rendelhet el, illetőleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött,

b) a büntetés-végrehajtási intézetből, javítóintézetből engedély nélkül távozott;

c) a büntetés-végrehajtási intézetből, javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,

d) a jogerősen kiszabott közérdekű munka, illetve szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg.

(2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozatot meg kell küldeni a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott rendőrkapitánysághoz.

(3) A körözést vissza kell vonni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő büntetés-végrehajtási bíró vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.”

54. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 64. §-ának (3) bekezdése;

b) a Rendőrség által körözött tárgyak adatainak nyilvánossá tételéről szóló 1997. évi CXV. törvény;

c) a Rendőrség által körözött tárgyak adatainak nyilvánossá tételéről szóló 1997. évi CXV. törvény végrehajtásáról szóló 7/1998. (II. 18.) BM rendelet.


  Vissza az oldal tetejére