Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.12.)

2001. évi XXXII. törvény

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:)

„e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.”

(2) Az Ápt. 4. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a) az ország területén született;

b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c) hontalan.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6) A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

(7) A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye alól felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.”

2. § Az Ápt. a következő címmel és 4/A. §-sal egészül ki:

„Alkotmányos alapismeretek vizsga

4/A. § (1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban a hivatal vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:

a) a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy;

b) aki magyarországi felsőoktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban diplomát szerzett;

c) aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte;

d) aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.”

3. § Az Ápt. a következő alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:

„Nyilatkozat

5/A. § (1) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

a) akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg, feltéve, hogy a nyilatkozó a magyar állampolgársága megszűnését követően nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő tevékenységet;

b) aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg.

(2) A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.

(3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.”

4. § Az Ápt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (6) és (7) bekezdésének hatálya alá tartozó honosított a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.”

5. § Az Ápt. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.”

6. § Az Ápt. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.”

7. § Az Ápt. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, a külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.”

8. § Az Ápt. 16. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A honosítási okiratot a belügyminiszter megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselőnek.

(2) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.”

9. § Az Ápt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A belügyminiszter egy éven belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést huszonegy hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

(5) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a belügyminiszter megszünteti.

(6) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(7) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a belügyminiszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a belügyminiszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a belügyminiszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.”

10. § (1) Az Ápt. 19. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi, továbbá a személyazonosító igazolványt kiállító hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a hadköteles személyek esetében - a Honvédelmi Minisztériumot.”

(2) Az Ápt. 19. §-ának (3) bekezdése b), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az állampolgársági eljárás során a belügyminiszter)

„b) adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába és a külföldiek nyilvántartásába;

c) adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;

d) véleményt kérhet a jegyzőtől, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.”

11. § Az Ápt. a következő új alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

„Névmódosítás

20/A. § (1) A honosítást vagy visszahonosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a) azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse;

b) többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c) családi nevének magyarra fordítását;

(2) A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3) A névmódosítás engedélyezéséről a belügyminiszter okiratot ad ki, mely a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.”

12. § Az Ápt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, illetve az, aki letelepedési engedélyt kapott.

(2) E törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakik az a személy, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye.”

13. § (1) Az Ápt. 24. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„b) az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat.”

(2) Az Ápt. 24. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.”

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ápt. 8. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, továbbá 21. §-a hatályát veszti.

(2) E törvény 12. §-ában az Ápt. 23. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezés 2002. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére