Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.12.)

2001. évi XXXIII. törvény

a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításáról * 

1. § A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A határőrizet a Magyar Köztársaság államhatárának rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására, valamint az államhatár átlépésének feltételeivel nem rendelkező személyek beutazásának és kiutazásának megakadályozására irányuló tevékenységek rendszere.

(2) A határőrizet az Európai Unió közrendjét, közbiztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeknek a külső határon, továbbá a határterületen történő megelőzésére, felderítésére és megszakítására is irányul.”

2. § A Hőr. tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Köztársaság államhatárának vonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik. Az államhatár vonalára és a határjelek elhelyezkedésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok tartalmazzák.”

3. § A Hőr. tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedő, menet közbeni határforgalom ellenőrzésre kijelölt jármű;

2. államhatár őrzése: a Határőrségnek a határterületen folytatott szolgálati tevékenysége, amely az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul;

3. határvonal: az államhatár és a föld (víz) metszési vonala;

4. határátkelőhely: a közúti, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő (kikötőhely) - ideiglenes határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban a személyek, a járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik;

5. határfigyelőztetés: a Határőrségnek a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerében olyan jelzések elhelyezése, amelyek alapján a Határőrség - a határforgalom ellenőrzése során - a bűnüldöző hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, járművek, úti okmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére irányuló, bírói engedélyhez nem kötött, rejtett tevékenységet végez;

6. határforgalom-ellenőrzés: a Határőrségnek a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére - ide nem értve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben meghatározott vámellenőrzést -, jogszerű átléptetésére, továbbá az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozására és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és megszakítására irányul;

7. határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban szereplő (körözött) személyek, járművek, útlevelek, más okmányok és tárgyak határon történő felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység;

8. határrend: az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek érvényesülése;

9. határút: az az út, illetőleg útszakasz, amelynek területén az államhatár vonala az út tengelyével megegyezően vagy azzal párhuzamosan halad;

10. határvíz: nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen az államhatár vonala halad, a határvonaltól a magyar partig terjedő szélességében, továbbá az államhatár által metszett vizek a határvonaltól számított 50 méter szélességben;

11. konfliktushelyzet: egy vagy több állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

12. menekültügyi veszély: a szomszéd állam területéről emberek tömeges menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

13. részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedő átlépés tilalma (szüneteltetése);

14. teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken személyek, járművek és szállítmányok átléptetésének teljes szüneteltetése;

15. tranzitterület (zóna): a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által, a Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben kijelölt terület, amely a légi jármű ajtajától a határforgalom-ellenőrzés vonaláig tart, és az utazó személyek várakozására szolgál.

(2) E törvény rendelkezéseit a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos eltörléséről szóló, Schengenben, 1985. június 14-én létrejött Egyezmény végrehajtásáról rendelkező, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. E tekintetben:

a) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes állama: amely tekintetében a Schengeni Végrehajtási Egyezmény életbe lépett és annak rendelkezéseit alkalmazhatja;

b) belső határ: a Magyar Köztársaság és a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államának közös szárazföldi és vízi határszakasza, valamint a nemzetközi légi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő belső járatok fogadására vagy indítására kijelölt területe;

c) külső határ: a Magyar Köztársaság szárazföldi és vízi határszakasza, repülőterei és kikötői, ha azok nem minősülnek belső határnak;

d) belső forgalomban részt vevő légi járat (a továbbiakban: belső légi járat): olyan légi jármű, amely kizárólag a Schengeni Végrehajtási Egyezmény valamely részes államának területéről érkezik vagy oda indul, feltéve, hogy az harmadik állam területén nem szakítja meg útját;

e) belső vízi járat: olyan vízi jármű, amely kizárólag a Schengeni Végrehajtási Egyezmény valamely részes államának területéről érkezik vagy oda indul, feltéve, hogy harmadik állam területén nem szakítja meg útját.”

4. § A Hőr. tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A belső határok átlépésekor a (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

5. § A Hőr. tv. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom - a magyar vagy a szomszédos állam illetékes hatóságainak eltérő rendelkezése hiányában - nem vonatkozik a belső határokon lévő határvizeken közlekedő vízi járatokra.”

6. § A Hőr. tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azonos állam területén lévő vasútállomások között, de a másik állam területén áthaladó vasútvonalon az államhatár átlépésére és a közlekedésre (peage forgalom) nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.”

7. § A Hőr. tv. 12. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Határőrségnek be kell jelenteni:)

„c) az államhatártól számított tíz kilométeren belül légi járművel végzett munkát, a megkezdése előtt legalább 24 órával.”

8. § (1) A Hőr. tv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államhatárt a nemzetközi szerződésben és a jogszabályban meghatározott feltételekkel - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály kivételt nem tesz - kizárólag a forgalom számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen, a Határőrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenőrzése mellett szabad átlépni.”

(2) A Hőr. tv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légi járművön utazók úti okmányának és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzését a légi járműnek az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani.”

9. § A Hőr. tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A Magyar Köztársaság államhatárát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a belső határokon bárhol és bármely időpontban, ellenőrzés nélkül át szabad lépni.

(2) A közbiztonság és a közrend védelme, valamint a nemzetbiztonság érdekében a Kormány - a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államaival történt egyeztetést követően - rendelettel előírhatja a belső határon az államhatár őrzését és a határforgalom ellenőrzését.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott intézkedés bevezetése nem tűr halasztást, a Kormány döntéséig arról a belügyminiszter rendelkezhet, és az intézkedés bevezetéséről a Schengeni Végrehajtási Egyezmény részes államait haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt intézkedést, valamint a határátlépés céljára kijelölt határátkelőhelyet, illetve a nyitva tartás rendjét közhírré kell tenni.”

10. § A Hőr. tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen, a Kormány által meghatározott keretek között engedélyezheti ideiglenes határátkelőhely megnyitását. A Határőrség ezzel kapcsolatos többletköltségeinek megtérítésére a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.”

11. § A Hőr. tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A légi jármű az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépő pontokon - a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések és jogszabályok megtartásával lépheti át.

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi forgalomban közlekedő - polgári és állami légi járművek, utasaik, valamint személyzetük határforgalom- és vámellenőrzés alá tartoznak.

(3) A repülőtér, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott nem nyilvános le- és felszállóhely üzemben tartója a nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívül történő le- és felszállásának engedélyezése előtt - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - előzetesen köteles beszerezni a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség hozzájárulását.

(4) A nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű kényszerleszállása esetén az illetékes légiforgalmi szolgálat köteles a Határőrséget, a Rendőrséget vagy a Vám- és Pénzügyőrséget haladéktalanul értesíteni. Erről az érintett szervek tájékoztatják egymást. A légi jármű továbbhaladásához a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség együttes engedélye szükséges.

(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely felelős személye köteles értesíteni a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.

(6) A légi forgalomban közlekedő belső járat esetében - a 13/A. § (2) és (3) bekezdése alapján hozott intézkedés kivételével - a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.”

12. § A Hőr. tv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve járművek és szállítmányok áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

a) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében említett átlépése esetén, valamint katasztrófa vagy katasztrófaveszély miatt a mentésben résztvevők és a menekülő lakosság határátlépésekor;

b) a 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt kényszerleszállást végrehajtó légi jármű, valamint a kényszerkikötést végrehajtó vízi jármű személyzetével és utasaival szemben;

c) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi szerződés alapján történő átadása vagy átvétele, átszállítása esetén;

d) légi járművel történő átutazás esetén, amennyiben az utas a tranzitterületet vagy a légi járművet nem hagyja el.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja a külső járatok esetében nem alkalmazható.”

13. § A Hőr. tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § Új határátkelőhely megnyitására, a határátkelőhely megszüntetésére, a működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására - nemzetközi szerződéssel összhangban - a Kormány döntése alapján, a belügyminiszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik.”

14. § (1) A Hőr. tv. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekből, valamint a katasztrófák elleni védekezésről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben - rendkívül indokolt esetben és meghatározott időtartamra - a Kormány teljes, a belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.”

(2) A Hőr. tv. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(4) Katasztrófa vagy katasztrófaveszély esetén, ha a késedelem veszéllyel jár - a belügyminiszter és a szomszédos állam illetékes szervének egyidejű tájékoztatása mellett az elrendelésre jogosult döntéséig -, a Határőrség országos parancsnoka részleges vagy teljes határzárat rendelhet el.”

(3) A Hőr. tv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések a belső határon nem alkalmazhatóak, a 13/A. § (2) és (3) bekezdése alapján hozott intézkedés kivételével.”

15. § A Hőr. tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja a következő feladatokat:

a) őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti és megszakítja az államhatár jogellenes átlépését;

b) a nemzetközi egyezményekkel összhangban, más hatóságokkal együttműködve ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat, engedélyezi a be- és kiutazási feltételeknek megfelelő személyek határátlépését, és biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;

c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott idegenrendészeti feladatait;

d) közreműködőként vesz részt a külön törvényben meghatározott menekültügyi hatósági feladatok ellátásában;

e) végrehajtja a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeit, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, gondoskodik a határnyiladék tisztán tartásáról;

f) elhárítja az államhatár rendje, a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos cselekményeket;

g) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

h) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl felderíti az államhatár rendjét veszélyeztető fegyveres cselekményeket, illetőleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezőket;

i) gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról, továbbá jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként működik közre;

j) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;

k) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban meghatározott jogköröket;

l) gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

(2) A Határőrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatokat, elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket, nyomozó hatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntetőügyekben.

(3) A belső határon az (1) bekezdés a)-b) pontjai - a 13/A. § (2) és (3) bekezdése alapján hozott intézkedés kivételével - nem alkalmazhatóak.”

16. § A Hőr. tv. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Határőrség helyi szervei az igazgatóságok közvetlen alárendeltségében működő kirendeltségek.”

17. § A Hőr. tv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) A Határőrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során együttműködik a Magyar Honvédséggel, a Rendőrséggel, a Vám- és Pénzügyőrséggel, a menekültügyi, továbbá az idegenrendészeti hatóságokkal, a katasztrófavédelmi szervekkel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel, valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel.

(2) A Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján együttműködik a külföldi rendvédelmi szervekkel. Nemzetközi szerződés alapján - rendészeti feladatai ellátása során - a Határőrség hivatásos állományú tagja külföldön nemzetközi szerződésben meghatározott jogköröket gyakorolhat. A külföldi határrendészeti feladatokat ellátó szerv tagja gyakorolhatja a nemzetközi szerződésben meghatározott jogköröket a Magyar Köztársaság területén.”

18. § A Hőr. tv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„45. § (1) A Határőrség jogszabályban meghatározott esetben szabálysértési hatóságként jár el.

(2) A Határőrség a feladatainak végrehajtása során észlelt, hatáskörébe nem tartozó szabálysértés esetén

a) intézkedik a cselekmény megszakítására,

b) rögzíti a tényállást és a bizonyítékokat, vagy ebből a célból értesíti az illetékes szabálysértési hatóságot,

c) feljelentést tesz.”

19. § A Hőr. tv. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A Határőrség a menekültügyi hatósági feladatok ellátásában való közreműködése során biztosítja, hogy a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére irányuló kérelem benyújtására vonatkozó szándékáról nyilatkozatot tegyen.

(2) A Határőrség a nyilatkozatot tevő külföldivel szemben az ország elhagyására vonatkozó kötelezést megállapító intézkedést vagy határozatot nem hajthatja végre, kivéve, ha

a) a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésére a menekültügyi hatósághoz nem nyújtott be kérelmet;

b) a nyilatkozatot tevő külföldi kérelmét a menekültügyi hatóság elutasította, és az elutasító határozat végrehajtható;

c) a menedékeskénti befogadást - az erre irányuló kötelezettség hiányában - jogszabály nem teszi lehetővé.”

20. § A Hőr. tv. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § A Határőrség az idegenrendészeti hatáskörében elrendelt személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket a tranzitterületen is alkalmazhatja.”

21. § A Hőr. tv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § A Határőrség a 22. § (1) bekezdésének c), d), e), f), i), j), k) és l) pontjaiban, illetve a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.”

22. § A Hőr. tv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Határőrség az idegenrendészeti hatósághoz előállított személlyel szemben az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint visszatartás intézkedést alkalmazhat.”

23. § A Hőr. tv. 66. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Határőrség az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához adatokat vehet át a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, valamint a menekültügyi központi nyilvántartásból. A Határőrség az átvett adatokat más szerv részére nem továbbíthatja, és csak eljárása befejezéséig kezelheti.

(5) A Határőrség az idegenrendészeti törvényben meghatározott feladatkörében meghozott határozatról, illetve alkalmazott intézkedésről haladéktalanul értesíti a központi idegenrendészeti adatkezelő szervet.”

24. § (1) A Hőr. tv. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési célból kilencven napig kezelheti a határon átlépő személyek személyi adatait, illetőleg ha a határátlépés gépjárművel történik, annak forgalmi rendszámát is.”

(2) A Hőr. tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) A Határőrség az illetékességi területére kiterjedően a felelősségre vonástól számított 2 évig kezeli a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősségre vont személy személyazonosító adatait (állampolgárságát, családi és utónevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.

(2) A Határőrség a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági és az igazságszolgáltatási szerveknek és a közúti közlekedési nyilvántartást végző központi hivatalnak.”

25. § (1) A Hőr. tv. 83. §-ának (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„d) az államhatár belső határként működő szakaszán a határőrizet, illetőleg a határforgalom-ellenőrzés átmeneti bevezetésének feltételeit és végrehajtásának szabályait;

e) a határátkelőhely megnyitásának és működtetésének rendjét és feltételeit, így különösen a határátkelőhely helyét, nyitvatartási idejét, a forgalom jellegét, valamint mindazokat a tárgyi, infrastrukturális, személyi és pénzügyi feltételeket, amelyek a határforgalom-ellenőrzés szakszerű és biztonságos végrehajtásához szükségesek.”

(2) A Hőr. tv. 83. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„a) a Határőrség szolgálati szabályzatát, ezen belül szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat;”

26. § A Hőr. tv. a következő alcímmel és 87. §-sal egészül ki:

„Jogharmonizációs záradék

87. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a közös határokon történő ellenőrzés fokozatos eltörléséről szóló, Schengenben, 1985. június 14-én létrejött Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

Hatályba léptető rendelkezések

27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-ában a Hőr. tv. 1. §-ának (2) bekezdését, 3. §-ában a Hőr. tv. 4. §-ának (2) bekezdését, 11. §-ában a Hőr. tv. 17. §-ának (6) bekezdését, 12. §-ában a Hőr. tv. 18. §-ának (2) bekezdését, 15. §-ában a Hőr. tv. 22. §-ának (3) bekezdését megállapító rendelkezését, valamint e törvény 4. §-át, 5. §-át, 9. §-át, továbbá 14. §-ának (3) bekezdését külön törvény lépteti hatályba. A Hőr. törvénynek a határok őrizetére, a határforgalom ellenőrzésére vonatkozó egyéb rendelkezéseit a külön törvény hatálybalépésétől a külső határokon kell alkalmazni.

28. § A törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Hőr. tv. 3. §-ának (4) bekezdése, 66. §-ának (3) bekezdése, 67. §-ának (1) és (2) bekezdése, 69. §-ának (2) bekezdése, 70. §-a, 74. §-a, 75. §-a, valamint 83. §-a (4) bekezdésének d) pontja.

Módosuló jogszabályok

29. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés (Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjelrongálás (Btk. 220. §) és úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határőrség is nyomozó hatóságként jár el, ha a bűncselekmény gyanúját a Határőrség észleli vagy a feljelentést, illetve bejelentést a Határőrségnél teszik meg.”


  Vissza az oldal tetejére