Időállapot: közlönyállapot (2001.VI.21.)

2001. évi XXXVIII. törvény

a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 2. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„b) menedékes (ideiglenes menedékben részesülő): a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült;”

(2) A Met. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) kísérő nélküli kiskorú: az a külföldi, aki 18. életévét még nem töltötte be - kivéve, ha a magyar jog szerint ezt megelőzően nagykorúvá vált -, ha jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;”

(3) A Met. 2. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) biztonságos harmadik ország: ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, átutazott vagy továbbutazott, hogy kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai és tényleges joggyakorlata biztosítja a menedékjogi kérelmek érdemi elbírálását, továbbá ebben az országban a külföldi nincs kitéve üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak, és ahonnan nem küldhető vissza olyan országba, ahol üldözésnek vagy emberi jogai megsértésének lenne kitéve;”

2. § A Met. 3. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(2) A családi együttélés biztosítása céljából menekültként kell elismerni az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, menekültkénti elismerését kérő külföldi közvetlen családtagját is, ha

a) a kérelmet együttesen nyújtották be, vagy

b) a közvetlen családtag az elismerése iránti kérelmet az (1) bekezdés hatálya alá tartozó külföldi hozzájárulásával és az őt menekültként elismerő határozat meghozatala előtt nyújtotta be.

(3) Nem ismerhető el - családi együttélés biztosítása címén - menekültként az a közvetlen családtag,

a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;

b) akinek a Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, vagy a közbiztonságot súlyosan veszélyezteti, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult.

(4) A menekült szülő kérelmére menekültként kell elismerni Magyarországon született kiskorú gyermekét.”

3. § A Met. 10. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a menedékes jogállás, ha)

„a) a védelem időtartama lejárt, vagy a Kormány által megjelölt tény bekövetkezett;

b) a menedékes Magyarországon letelepedési engedélyt kapott;

c) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;”

4. § A Met. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes

a) a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta vagy megkísérelte elhagyni;

b) a részére biztosított ellátásokat és támogatásokat írásbeli felszólításra azért nem vette igénybe, mert ismeretlen helyen tartózkodik;

c) a külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét ismételten megszegte, illetőleg együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megsértette; illetőleg

d) a menedékest a bíróság kiutasította.”

5. § A Met. 16. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültkénti elismerését kérő)

„b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;”

6. § A Met 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A menekült köteles személyazonosító igazolványt kiváltani.”

7. § A Met. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékeskénti elismerését kérő

a) köteles a hatósággal együttműködni, így különösen: feltárni a menekülésének körülményeit, személyes adatait közölni és személyazonosságának tisztázását elősegíteni, okmányait átadni, tűrni csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, arcképmásának, továbbá - a 14. életévét betöltött külföldi esetében - ujjnyomatának rögzítését, valamint számot adni vagyonáról, jövedelméről;

b) az egészségügyi hatóság elrendelésére köteles magát alávetni egészségügyi szűrésnek - sürgős szükség esetén az egészségügyről szóló törvény alapján elrendelés hiányában is -, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának;

c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;

d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.”

8. § A Met. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Nemzetközi kötelezettség hiányában a Kormány

a) rendelkezik arról, hogy mely területről érkező, illetőleg mely csoporthoz tartozó külföldieket kell menedékesként ideiglenes védelemben részesíteni, továbbá biztosítja ellátásuk és támogatásuk pénzügyi fedezetét;

b) megállapítja a védelem időtartamát, illetve azt a tényt, amely bekövetkezésének napjától a védelem megszűnik.”

9. § (1) A Met. 24. §-át megelőző cím és a 24. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A menekültügyi szervek

24. § (1) A Belügyminisztérium központi menekültügyi szerve (a továbbiakban: központi menekültügyi szerv)

a) a menekültügyi eljárások tekintetében a külföldi menekültügyi hatóságokkal való kapcsolattartásra kijelölt szerv, eljár a menekültügyi hatósági ügyek átadásával és átvételével kapcsolatos ügyekben, az átvett ügyekben kijelöli az eljáró menekültügyi hatóságot;

b) elbírálja az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést;

c) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást;

d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, üzemeltetésükre pályázat útján kiválasztott, a menekültek ellátásában szerepet vállaló szervezettel megállapodhat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;

e) végzi és összehangolja a menekültek és a menedékesek ellátásával, hazatérésével és továbbtelepülésével, a menekültek társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos igazgatási feladatokat;

f) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel;

g) ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az adott ország menekültügyi joggyakorlatáról kialakított véleménye figyelembevételével megállapítja, hogy mely országok felelnek meg a 2. § e) pontjában foglalt követelményeknek.

(2) A központi menekültügyi szerv területi szerve (a továbbiakban: menekültügyi hatóság) a Kormány által meghatározott illetékességi területén

a) ellátja az első fokú menekültügyi hatósági feladatokat;

b) jogosult a menekültügyi eljárás céljából a külföldi arcképmásának és a 14. életévét betöltött külföldi esetében ujjnyomatának rögzítésére, a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására, továbbá, ha a kérelmező részére szálláshelyként magánlakást (magánterületet) engedélyezett, az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése céljából szemlét tarthat.”

10. § (1) A Met. 28. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik)

„b) a menekültek és a menedékesek ellátásában és támogatásában részt vevő, a menekültek társadalmi beilleszkedését segítő települési (fővárosi kerületi) önkormányzattal.”

(2) A Met. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A helyi önkormányzat önként vállalt feladatként a menekülteknek és a menedékeseknek ellátásokat és támogatásokat nyújthat.”

11. § A Met. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § A menekült és a menedékes lakcíme, illetőleg szálláshelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott, illetőleg az önkormányzat által vállalt egyes ellátások folyósításáról.”

12. § (1) A Met. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.”

(2) A Met. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kísérő nélküli kiskorú érdekeinek képviseletére haladéktalanul eseti gondnokot kell kijelölni, és az eljárást soron kívül kell lefolytatni.”

13. § A Met. 35. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező)

„d) a 16. § a)-c) pontjában és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, vagy ismeretlen helyre távozott és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.”

14. § A Met. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők csoportjának tagjaként érkező kérelmező menedék iránti kérelmét a menedékeskénti elismerés iránti kérelemnek kell tekinteni. A menekültkénti elismerésre irányuló kérelmet a menedékeskénti elismerés megszűnéséig ismét be kell nyújtani.”

15. § A Met. 38. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:

„(2) A menekültügyi hatóság a kérelem elutasításáról, illetőleg a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerés visszavonásáról rendelkező határozatában az országban jogellenesen tartózkodó külföldit kiutasíthatja, ha van olyan ország, amely befogadja; illetőleg megállapítja a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény 43. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom fennállását.

(3) Ha a külföldi az ország elhagyására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a kiutasítást a menekültügyi hatóság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság hajtja végre.

(4) Nem utasítható ki az a kérelmező, aki valószínűsíti, hogy abban az országban, amely befogadására köteles, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.”

16. § A Met. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a határozat közlésétől számított 15 napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet - a bírósághoz címezve - a másodfokú határozat közlésétől számított 15 napon belül, az első fokú határozatot hozó menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A kérelem tárgyában kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Bíróság a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül - nemperes eljárásban - dönt. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.”

17. § A Met. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot, ha a külföldi arra hivatkozik, hogy menekültkénti elismerése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

(2) Ha az (1) bekezdés esetén benyújtott kérelem tárgyában a menekültügyi hatóság a rövidített eljárásra vonatkozó szabályok szerint jár el, a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kell meghozni.”

18. § A Met. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:

a) a kérelmező nem valószínűsítette nyilvánvalóan származási országában való üldöztetését vagy az attól való megalapozott félelmét;

b) a kérelem a hatóság szándékos megtévesztésén vagy a menekültügyi eljárással való visszaélésen alapszik;

c) van olyan, a kérelmező tekintetében biztonságos harmadik ország, amely visszafogadására köteles;

d) a kérelmező az Európai Unió tagállamának állampolgára.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező az erre irányuló kérdés ellenére nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való megalapozott félelmére, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadja, vagy nyilatkozata - az egészségi állapotából eredő ok kivételével - összefüggéstelen, ellentmondásos, illetőleg nem szolgáltat olyan magyarázatot, amely az üldöztetését valószínűsíti.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező

a) személyes adataira, illetve az állampolgárságra, származási országára, továbbá a beutazás körülményeire vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl, vagy úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;

b) személyazonosságának igazolására, illetőleg a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;

c) elismerését a korábban benyújtott menedékjogi kérelme elutasítását követően azonos ténybeli alapon kéri;

d) jogszerűtlenül lépett a Magyar Köztársaság területére, és az idegenrendészeti kiutasítást megelőzően volt lehetősége a kérelem előterjesztésére, de azzal nem élt; vagy a menekültügyi hatóság a korábbi kérelem alapján ismételten az eljárást megszüntető határozatot hozott, és a kérelmező nem bizonyítja, hogy a megszüntető határozat meghozatalához vezető magatartását rajta kívül álló okok idézték elő;

e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió valamely tagállamában, különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;

f) kérelmét korábban az Európai Unió egy másik tagállamában a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.

(4) A kérelmet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni a kérelmező személyazonosságának bizonyítása hiányában, ha a kérelmező a személyazonosság megállapításához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően közölte, az adatok megállapításához szükséges eljárást elősegítette, és vele szemben a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak nem állapíthatók meg.”

19. § A Met. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem a 43. § (1) bekezdése alapján nyilvánvalóan megalapozatlan.”

20. § A Met. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A rövidített eljárásban - a repülőtéren lefolytatott rövidített eljárás kivételével - a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül kell meghozni.”

21. § A Met. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § Az Országgyűlés

a) a központi menekültügyi szerv és területi szervei működésének, dologi kiadásainak,

b) a befogadó állomások és más szálláshelyek fenntartási, létesítési, fejlesztési költségeinek,

c) a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetek tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,

d) az eljárással összefüggő költségeknek, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és adatkezelés, a tolmács, a szakértő, az utaztatás költségeinek, továbbá

e) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások

fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény Belügyminisztérium fejezetében biztosítja.”

22. § A Met. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartásban kezelt adatok tekintetében adatkezelő és adatfeldolgozó a központi menekültügyi szerv, az 51. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt adat tekintetében adatfeldolgozó a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján kijelölt szerv.”

23. § (1) A Met. 51. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

h) a 14 éven felüliek ujjnyomatát.”

(2) A Met. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében és a támogatás megállapítására való jogosultság megállapítása céljából a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata, az általa szolgáltatott irat, vagy az illetékes adóhatóság, illetőleg a társadalombiztosítási szerv adatszolgáltatása tartalmazott.”

(3) A Met. 51. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) Az ujjnyomat levételének és tárolásának célja a kérelmezők azonosítása és a többszöri kérelem benyújtásának megállapítása.”

24. § (1) A Met. 54. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet)

„a) a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján, az ott meghatározott nyilvántartásokból;”

(2) A Met. 54. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból;”

(3) A Met. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.”

25. § A Met. 58. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi menekültügyi szerv nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - a külföldi származási országa kivételével - más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére, továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához, feltéve, hogy az adatkérőnél a személyes adatok védelme biztosított.”

26. § (1) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„d) a menekültügyi eljárásoknak a külföldi menekültügyi hatóságokkal történő átadás-átvételére vonatkozó eljárás részletes szabályait;”

(2) A Met. 60. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e) a központi menekültügyi szerv területi szervének székhelyét és illetékességi területét.”

27. § A Met. a következő 62. §-sal egészül ki:

„62. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) Egyezmény az Európai Közösség valamely tagállamában benyújtott menekült státus iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározásáról,

b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről,

c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről,

d) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye,

e) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról,

f) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról,

g) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról,

h) a Tanács 1996. március 4-i állásfoglalása az 1951. július 28-i, a menekültek helyzetéről szóló Genfi Egyezmény 1. Cikkelyében használt „menekült” kifejezés definíciójának egységes alkalmazásáról.”

28. § (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba e törvény 1. §-ában a „az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye” szövegrész, a 9. §-ban a Met. 24. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító rendelkezés, a 18. §-ban a Met. 43. § (3) bekezdésének e) és f) pontját megállapító rendelkezés, a 25. §-ból a „továbbá a menekültügyi eljárás átadása keretében” szövegrész, továbbá a 26. § (1) bekezdése.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Met. 2. §-ának a) pontjából a „továbbá e személy közvetlen családtagja;” szövegrész, 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának b) pontja, 9. §-a c) pontjából „a Magyar Köztársaság területén kívül” szövegrész, 18. §-ának c) pontja, 34. §-a, 46. §-a, 47. §-ának (2) bekezdése, 48. §-ának (5) bekezdése, 55. §-ának (1) bekezdéséből „a közigazgatási hivatal” szövegrész, 57. §-ából a „- nemzetközi szerződés alapján -” szövegrész;

b) a Met. 13. §-a, a 14. §-t megelőző címből az „és a befogadott” szövegrész, a 14. § (1) bekezdéséből az „és a befogadottnak” szövegrész, a 21. §-t megelőző alcím és a 21. §, a 23. § c) pontjából az „és a befogadottak” szövegrész, 27. §-ának b) pontjából az „és a befogadottaknak”, valamint 27. §-a d) pontjából „és a befogadottak” szövegrész, a 40. §, a 48. § (1) bekezdéséből az „és a befogadott” szövegrész, a 48. § (4) bekezdéséből „a befogadott” szövegrész, az 50. § (1) bekezdésében „a befogadottnak”, valamint, a „- hivatalból indult eljárás esetén az érintett külföldi -” szövegrész, az 50. § (3) bekezdésében az „illetőleg a befogadott” szövegrész, 53. § (1) bekezdéséből az „illetőleg a befogadott” szövegrész, a 60. § (1) bekezdésének c) pontjából az „és a befogadott” szövegrész, 60. § (2) bekezdésének b) pontjából a „továbbá a befogadottkénti” szövegrész.

(4) A menekültügyi hatóság által befogadottként elismert külföldit megillető jogokat és kötelezettségeket ez a törvény nem érinti, de a befogadottnak, továbbá a kérelmezőnek és a menedékesnek a menekültügyi hatóság által kiadott, tartózkodásra és ellátásokra jogosító okmánya 2002. március 31-én érvényét veszti.

29. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 45. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei, az Állami Pénztárfelügyelet, továbbá a menekültügyi hatóság (a továbbiakban: igazgatási szervek) részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges. Az igazgatási szerv az állami adóhatóság megkeresésére az általa kezelt adatról tájékoztatást ad, ha az adóhiány megállapításához szükséges.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

„e) a menekültügyi hatóság az ellátások és támogatások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából az a), d) és f) pontban foglalt adatokról;”


  Vissza az oldal tetejére