Időállapot: közlönyállapot (2001.VII.3.)

2001. évi XLVIII. törvény

a formatervezési minták oltalmáról * 

A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményével - az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA

I. Fejezet

A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA

Az oltalmazható formatervezési minta

1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).

(2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek.

(3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak - egyebek mellett - a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek.

(4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

Újdonság

2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően.

(2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

Egyéni jelleg

3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó közös szabályok

4. § (1) A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazatban belföldön működő szakmai körök tudomására.

(2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát.

(3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha

a) az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy

b) a bejelentő, a jogelődje vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát.

5. § (1) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerű használat a fogyasztó, illetve a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában.

Kizáró okok

6. § (1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék), szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

7. § Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

8. § (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ;

b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.

(2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amelynek az (1) bekezdésben meghatározott jelzés csupán elemét képezi.

9. § (1) A minta nem részesülhet oltalomban, ha azonos az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat.

(2) Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni.

10. § (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne.

(2) Más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban.

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.

A mintaoltalomhoz való jog

11. § A mintára mintaoltalmat kell adni, ha a minta

a) kielégíti az 1-5. §-okban meghatározott követelményeket;

b) nincs kizárva az oltalomból a 6-9. §-ok alapján;

c) nincs kizárva az oltalomból a 10. § alapján, vagy oltalomban részesítésével szemben a jogosult nem tesz észrevételt a 10. § alapján; és

d) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

II. Fejezet

A MINTÁBÓL ÉS A MINTAOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A minta szerzőjének személyhez fűződő és a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

12. § (1) A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt - ellenkező megjelölés hiányában - egyenlőnek kell tekinteni.

(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a szerző nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzője írásban kéri.

(6) A szerző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

(7) A mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A mintaoltalmi igény

13. § (1) A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4) A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Szolgálati és alkalmazotti minta

14. § (1) Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

(3) Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

(4) Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

(5) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, a következő eltérésekkel:

a) a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók;

b) szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet követően már nincs helye az oltalom megújításának;

c) a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát.

A mintaoltalom keletkezése

15. § (1) A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.

A mintaoltalom tartalma

16. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.

(3) Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.

A mintaoltalom korlátjai

17. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;

b) a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2) A mintaoltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

A mintaoltalom kimerülése

18. § A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával belföldön forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre.

A mintaoltalom időtartama

19. § (1) A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

(2) A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

(3) A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.

A mintaoltalom terjedelme

20. § (1) A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és - ha van ilyen - a változtató nyilatkozatból [48. § (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.

(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A minta és oltalma a vagyoni forgalomban

21. § (1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

(2) Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

A MINTA ÉS A MINTAOLTALOM BITORLÁSA

A minta bitorlása

22. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A mintaoltalom bitorlása

23. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

(2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben.

(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a bejelentő és a licenciaszerződés alapján hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Nemleges megállapítás

24. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.

IV. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGSZŰNÉSE

Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése

25. § Az ideiglenes mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha

a) a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják;

b) a bejelentő az oltalomról lemondott.

A végleges mintaoltalom megszűnése

26. § A végleges mintaoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

c) a mintaoltalmat megsemmisítették a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

Lemondás a mintaoltalomról

27. § (1) A mintaoltalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő, illetve a mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.

(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3) Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani.

(4) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása

28. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha

a) a mintaoltalom tárgya nem felel meg az 1-10. §-okban meghatározott feltételeknek;

b) a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon (39. §) a mintát;

c) a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet.

(2) Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással [48. § (1)-(2) bek.] tartható fenn, feltéve, hogy a változtatást követően a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem áll fenn.

(3) Ha - több mintára adott oltalom esetén - a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.

(4) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

29. § Ha a végleges mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a szerző által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN

V. Fejezet

A MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre

30. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:

a) a mintaoltalom megadása,

b) a mintaoltalom megújítása,

c) a mintaoltalom megosztása,

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,

e) a mintaoltalom megsemmisítése,

f) a nemleges megállapítás,

g) a mintaoltalmi bejelentések és a minták oltalmának nyilvántartása,

h) a hatósági tájékoztatás.

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

31. § A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai

32. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a megsemmisítési és a nemleges megállapítási eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz.

(2) Érdemi határozatok a mintaoltalom megadása, a mintaoltalom megújítása, megosztása és megszűnésének megállapítása, a mintaoltalom megsemmisítése, valamint a nemleges megállapítás kérdésében hozott ügydöntő határozatok.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek sincs helye.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott határozatait a bíróság a IX. fejezetben foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.

A mintaoltalmi eljárások egyéb általános szabályai

33. § (1) A 30-32. §-okban nem szabályozott kérdésekben mintaoltalmi ügyekben a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi eljárások általános szabályait megállapító rendelkezéseit.

(2) Mintaoltalmi ügyekben az igazolás ki van zárva:

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [40. § (2) bek.] elmulasztása esetén;

b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén.

(3) Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések államtitokként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

VI. Fejezet

MINTAOLTALMI NYILVÁNTARTÁSOK, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS

Bejelentési nyilvántartás, mintaoltalmi lajstrom

34. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.

(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a mintaoltalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,

d) a minta szerinti termék megnevezését,

e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a szerző nevét és lakcímét,

h) a bejelentés napját,

i) az elsőbbséget,

j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét,

k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,

l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,

m) a hasznosítási engedélyeket.

(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.

(4) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet.

(5) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A (3)-(5) bekezdések rendelkezéseit - a bejelentések közzétételét követően - megfelelően alkalmazni kell a mintaoltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.

Hatósági tájékoztatás

35. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:

a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a minta szerinti termék megnevezését;

b) nemzetközi bejelentésről való adatközlésben az a) pontban meghatározott adatokon felül a nemzetközi lajstromozás közzétételének számát;

c) a mintaoltalmi bejelentés közzétételekor az a) pontban meghatározott adatokon felül a szerző nevét, a minta szerinti terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását;

d) a mintaoltalom megadását követően a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és nemzetközi osztályjelzetét, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;

e) a mintaoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;

f) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását;

g) a mintaoltalommal összefüggő jogoknak a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett változásait.

VII. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

A mintaoltalmi bejelentés és kellékei

36. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint - a szükséghez képest - egyéb mellékleteket.

(3) A mintaoltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) A mintaoltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5) A bejelentő a közzétételig - a 27. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.

A bejelentés napja

37. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,

b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,

c) a minta ábrázolását, valamint a minta szerinti termék megnevezését függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez a minta ábrázolásának, valamint a minta szerinti termék megnevezésének benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

A minta egysége

38. § (1) A mintaoltalmi bejelentésben csak egy mintára igényelhető oltalom vagy pedig olyan minták csoportjára, amelyeket a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességek kapcsolnak össze, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak.

(2) A mintaoltalmi bejelentés részletes alaki követelményeiről szóló jogszabály [36. § (3) bek.] meghatározhatja, hogy a mintaoltalmi bejelentésben legfeljebb hány mintára igényelhető oltalom.

(3) A mintaoltalmi bejelentésben a minta szerinti terméket - lehetőség szerint - a nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell megjelölni.

A mintának az ábrázolással való bemutatása

39. § A mintaoltalmi bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a mintát, amelyre az oltalmat igénylik.

Az elsőbbség

40. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),

c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának - a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség),

d) a bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(4) Az egyes igényelt elsőbbségek a több mintára vonatkozó mintaoltalmi bejelentésből csak azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 39. §-nak megfelelően bemutat.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

41. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (37. §),

b) megfizették-e a bejelentési díjat [36. § (4) bek.].

(2) A mintaoltalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.

Adatközlés

42. § A mintaoltalmi bejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 35. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).

Alaki vizsgálat

43. § Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. E vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek az alaki vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.

Újdonságkutatás

44. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi az újdonságkutatást, és a minta ábrázolása alapján - figyelemmel a minta szerinti termék megnevezésére - újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a bejelentésben ábrázolt mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg elbírálása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a bejelentőnek - kérésére - térítés ellenében meg kell küldeni.

Közzététel

45. § (1) A mintaoltalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével közzé kell tenni.

(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a mintaoltalmi bejelentés, ha megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.

(3) A bejelentő kérelmére a közzétételt el kell halasztani. A kérelmet legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időtartam vagy a korábbi halasztás időtartamának lejárta előtt két hónappal kell benyújtani. A közzététel halasztására irányuló kérelem visszavonása esetén a mintaoltalmi bejelentést az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével, illetve haladéktalanul közzé kell tenni.

(4) A mintaoltalmi bejelentés közzététele nem halasztható a legkorábbi elsőbbség napjától számított harmincadik hónapon túl.

(5) A közzététel halasztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a közzététel halasztásának díját, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a közzététel halasztására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(7) A közzétételre a 35. § c) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(8) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

Észrevétel

46. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a minta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A 10. § alapján csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be észrevételt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor veszi figyelembe, hogy a minta a 10. § alapján ki van zárva az oltalomból, ha a jogosult erre irányuló észrevételt tesz.

(4) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult személytől származik.

(5) Az észrevételt benyújtó személy a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről - a mintaoltalom megadásának tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell.

Érdemi vizsgálat

47. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az 1-5. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6-9. §-ok alapján, valamint - a jogosult erre irányuló észrevétele folytán - a 10. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból;

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(3) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(4) A mintaoltalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(5) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta, illetve - a bejelentés közzétételét követően -, hogy lemondott az ideiglenes oltalomról.

Módosítás és megosztás

48. § (1) A mintaoltalmi bejelentés csak úgy változtatható meg, hogy tárgya azonos maradjon a bejelentés napján benyújtott bejelentésben bemutatott mintával.

(2) Változtatásnak kell tekinteni a bejelentőnek azt a nyilatkozatát is, hogy az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat.

(3) A bejelentő - az (1) bekezdésben megszabott keretek között - a mintaoltalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja a bejelentést.

49. § (1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és - ha van ilyen - a korábbi elsőbbség megtartásával.

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A mintaoltalom megadása

50. § (1) A közzétételtől számított legalább egy hónap elteltével a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (2) bek.].

(2) A mintaoltalom megadását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §) és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalom megadását követően mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

VIII. Fejezet

EGYÉB MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK

A megújítási eljárás

51. § (1) A mintaoltalom megújítását [19. § (2) bek.] a mintaoltalom jogosultja kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. A több mintára adott oltalom megújítását a minták egy része tekintetében is lehet kérni (részleges megújítás).

(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát, valamint - részleges megújítás esetén - az érintett mintákat.

(3) A mintaoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.

(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül.

52. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg az 51. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

53. § (1) Ha a kérelem megfelel az 51. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmat megújítja.

(2) A mintaoltalom megújítását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

A megosztási eljárás

54. § (1) A mintaoltalom jogosultja a több mintára adott oltalmat megoszthatja a minták, illetve a minták egyes csoportjainak a szétválasztásával.

(2) A mintaoltalom megosztásához annyi - egymással összhangban és a megosztás módjának megfelelően elkészített - kérelmet kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét kívánják választani.

(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyebekben a mintaoltalmi bejelentés kellékeire vonatkozó rendelkezéseket [36. § (2)-(3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.

(4) A mintaoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

55. § (1) Ha a mintaoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg az 54. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

56. § (1) Ha a kérelem megfelel az 54. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmat megosztja.

(2) A mintaoltalom megosztását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követően mintaoltalmanként mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a mintaoltalmi lajstrom kivonatát.

A megsemmisítési eljárás

57. § (1) A mintaoltalom megsemmisítését a 28. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a mintaoltalom jogosultjával szemben.

(2) A 9-10. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja, a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján pedig csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

58. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(2) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték.

(4) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

(5) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

A nemleges megállapítási eljárás

59. § (1) A nemleges megállapításra (24. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását.

(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy mintaoltalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék tekintetében lehet benyújtani.

(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

60. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e.

(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

HARMADIK RÉSZ

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN

IX. Fejezet

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL HATÁROZATAINAK MEGVÁLTOZTATÁSA

Megváltoztatási kérelem

61. § (1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [32. § (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a mintaoltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.

(2) A határozat megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett, továbbá

b) az, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik és a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban észrevételt tett (46. §).

(3) A mintaoltalom megsemmisítése tárgyában hozott határozat megváltoztatását a szolgálati minta szerzője is kérheti. A minta megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. § vagy a 8. § alapján kérheti.

(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel, illetve a szolgálati minta szerzőjével való közlésétől vagy - a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén - az észrevételt tevőnek történő megküldésétől számított harminc nap.

(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Az eljárás egyéb szabályai

62. § A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott határozatának megváltoztatására irányuló bírósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott határozatának megváltoztatására irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni.

X. Fejezet

MINTAOLTALMI PEREK

A mintaoltalmi perekre irányadó szabályok

63. § (1) Mintaoltalmi perek: a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, valamint a továbbhasználati jog [67. § (8) bek.] fennállásával kapcsolatos perek.

(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; VEGYES, ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

A szerzői jogi védelemhez való viszony

64. § A mintának az e törvényben szabályozott oltalma nem befolyásolhatja a mintán mint művészeti alkotáson külön törvény szerint fennálló szerzői jogok védelmét.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és egyes átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

65. § (1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2), a (6)-(7) és a (9)-(10) bekezdésekben szabályozott kivételekkel, illetve feltételekkel - csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) Az igazolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a szolgálati minta szerzőjének díjazására vonatkozó szerződést, illetve a mintaoltalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati mintát értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, korlátjai, terjedelme és a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalom e törvény rendelkezései szerint újítható meg. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának napja legfeljebb hat hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját, és a korábban hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet.

(6) Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a törvény hatálybalépésekor meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is megújítják azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(8) Ha a korábban hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás szabályainak megfelelő alkalmazásával - a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül - a Magyar Szabadalmi Hivataltól kérheti a mintaoltalomnak a törvény hatálybalépésének napjával, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból még hátralévő időre történő felélesztését. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet; a megújítási kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és e törvény hatálybalépése közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását; e jogra a szabadalmi törvénynek a továbbhasználati jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom e törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(10) A törvény hatálybalépésekor hatályos vagy a törvény hatálybalépése előtt megszűnt mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. A törvény hatálybalépését követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. Ilyen esetben a (6)-(7) és a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

(11) Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon e törvény hatálybalépését követően formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni.

Hatályukat vesztő rendelkezések

66. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendelet és az azt módosító 1991. évi XXXVIII. törvény 40. §-a, 1994. évi VII. törvény 9-11. §-a, 1997. évi XI. törvény 120. §-ának d)-f) pontja, 1997. évi LXXII. törvény 37. §-ának (1)-(3) bekezdése;

b) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 17. §-ának (2) bekezdéséből az „igénybevételre és” szövegrész, 31. §-a, 38. §-a (1) bekezdésének b) pontja;

c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 6. §-ának (2) bekezdéséből a „közzététele vagy” szövegrész;

d) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (5) bekezdése.

Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó átmeneti szabályok

67. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Hmtv. 8. §-a és 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„8. § A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

9. § A minta feltalálójának személyhez fűződő jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a feltaláló személyhez fűződő jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

b) a Hmtv. 24. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha)

c) a mintaoltalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak.”

c) a Hmtv. 30. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a bejelentő korábban szabadalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú mintaoltalmi bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtott nyilatkozatában igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére (származtatás).

(2) A mintaoltalmi bejelentést akkor illeti meg a származtatás alapján a szabadalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a származtatott mintaoltalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtják

a) a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, vagy

b) a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül.”

d) a Hmtv. 35. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát a következő szempontokból végzi:

a) a bejelentés tárgya minta-e;

b) a bejelentés tárgya iparilag alkalmazható-e;

c) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a mintaoltalomból az 5. § (2) bekezdése alapján;

d) a leírás megfelel-e a törvényes feltételeknek (32. §);

e) a minta egységes-e;

f) az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e a mintára.”

e) A Hmtv. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) Ha a 2. § (4) bekezdésének alkalmazásában a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy hozzájárulásával történt közlés vagy gyakorlatbavétel annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje, illetve hozzájárulásukkal más a mintát a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta, a kiállítási nyilatkozatra és igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvény rendelkezéseit.”

f) az Szt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Szt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó - különösen a 13. § (7)-(9) bekezdéseiben foglalt - rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés).

(3) A találmányi díjszerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”

g) az Szt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § A 9-16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt.”

h) az Szt. 19. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki)

b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;”

i) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

b) olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.

(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.”

j) a Vt. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha)

a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik,”

k) az Szjt. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.”

l) az Szjt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.”

(2) Ha e törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A törvény hatálybalépésekor hatályos használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(4) Az (1) bekezdés k) pontjában és a 66. § d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni kell az e törvény hatálybalépése előtt létrejött szabványokra, illetve intézkedésekre és tervezeteikre is azzal, hogy a törvény hatálybalépése előtt megkezdett felhasználás a hatálybalépéskor meglévő mértékben folytatható a hatálybalépéstől számított egy évig.

Felhatalmazás

68. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

69. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


  Vissza az oldal tetejére