Időállapot: közlönyállapot (2001.VII.3.)

2001. évi L. törvény

pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

I. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Az államháztartás alrendszerei nem nyújthatnak a költségvetéseik terhére olyan kiadást vagy bevételkiesést jelentő támogatást, vagy bármilyen formában más előnyt, amely gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, vagy áruk termeléséhez, illetve szolgáltatások nyújtásához biztosított kedvezmény révén a versenyt torzítja, vagy annak torzításával fenyeget, amennyiben érintheti az Európai Unió tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet.”

2. § Az Áht. 18. §-át követő cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kincstári rendszer szervezetei és feladatai”

3. § (1) Az Áht. 18/A. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-b) pontok jelölése b)-c) pontra változik:

(Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait)

a) az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: ÁHH),”

(2) Az Áht. 18/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.”

(3) Az Áht. 18/A. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az ÁHH a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű, e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(6) Az ÁHH egyes feladatait a területi államháztartási hivatalok, valamint a fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat útján látja el.

(7) Az ÁHH elnökét és elnökhelyetteseit a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. A kinevezés 6 évre szól.

(8) Az ÁHH a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstárnak jogutódja azon feladatok esetében, amelyeket e törvény és egyéb jogszabályok feladatkörébe utalnak.”

4. § Az Áht. 18/B. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ÁHH feladatai különösen:

a) nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a kötelezettségvállalásokat, ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat, továbbá az előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végez;

b) beszámolásra és kettős könyvvezetésre kötelezett a Magyar Állam központi költségvetési alrendszerének nemzetgazdasági elszámolásai, illetve más, államháztartásba tartozó jogi személy beszámolási és könyvvezetési kötelezettségébe nem tartozó eszközök és kötelezettségek elszámolásai tekintetében, beleértve az Állam megbízásából, annak nevében eljáró nem államháztartási szervezetek által végzett vagyon-, adósság- és követelés-kezelési feladatok elszámolásait is;

c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról;

d) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitel nyújtását engedélyezheti az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak;

e) ellátja a központosított illetményszámfejtés, valamint az ehhez kapcsolódó adó- és járulékelszámolás e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feladatait;

f) végzi a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági ellátások megállapítását és finanszírozását;

g) ellátja a nem állami intézmények fenntartói részére folyósított humánszolgáltatások normatív támogatási előirányzataival kapcsolatos adatszolgáltatási, folyósítási és ellenőrzési feladatokat;

h) ellátja az előcsatlakozási alapokkal és egyéb Európai Uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban meghatározott végrehajtási és ellenőrzési feladatokat;

i) működteti az Országos Támogatási és Monitoring rendszert;

j) ellátja a költségvetési törvényhez kapcsolódó államháztartási információs rendszerek működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;

k) végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat;

l) külön jogszabályban meghatározottak szerint vezeti a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását.

(2) A Kincstár feladatai különösen:

a) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit;

b) számlát vezet a nemzetgazdasági elszámolásokról, a központi költségvetés bevételeiről és kiadásairól;

c) gondoskodik a költségvetés végrehajtásának likviditási feltételeiről, a kincstári egységes számla napi likviditásáról;

d) végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló - jogszabályoknak megfelelően kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai ellenőrzést végez;

e) előírja és biztosítja a készpénzgazdálkodás feltételeit;

f) részt vesz az állam által nyújtott hitelek és visszterhes támogatások visszafizetésével, valamint az állami követelések kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

g) e törvény felhatalmazása alapján befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében;

h) az államháztartás információs rendszeréhez, illetve az érintettek számára szükséges, rendelkezésére álló információk hasznosításával adatgyűjtési és szolgáltatási feladatokat lát el;

i) részt vesz az EU források pénzforgalmának lebonyolításában.

(3) A Kincstár a (2) bekezdésben szereplő feladatai ellátása során jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is (bankszámlaügylet).

(4) A Kincstár (2) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári számlatulajdonosok részére, mint pénzforgalmi közvetítő végez.”

5. § (1) Az Áht. 18/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 18/B. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak ellátásával kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi számlával rendelkezik. A Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel. A kincstári egységes számlára inkasszó (azonnali beszedési megbízás) nem nyújtható be, illetve a kincstári egységes számlára benyújtott inkasszó nem teljesíthető.”

(2) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Kincstárban - rendelkezési jogok biztosítása mellett - pénzforgalmi számlát köteles vezetni)

e) a külön jogszabályban meghatározott hallgatói hitelt nyújtó Diákhitel Központ.”

6. § Az Áht. 18/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kincstár jogosult a kincstári egységes számla mindenkori egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknál és hitelintézetnél betétként elhelyezni. A kamatokat a központi költségvetés javára kell elszámolni.”

7. § Az Áht. a következő 18/H-18/I. §-sal egészül ki:

„18/H. § (1) A Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) a Magyar Állam tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság, részvénye névre szóló és forgalomképtelen.

(2) A Kincstár alapítója a pénzügyminiszter.

(3) A Kincstár alapítására és működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A Kincstár működése során az alapítói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

18/I. § (1) A Kincstár bevételei:

a) a költségvetési törvényben jóváhagyott díjbevétel illeti meg. Az adott évi díj mértéke az adott évet kettővel megelőző költségvetési évre vonatkozó zárszámadási törvény szerinti központi költségvetési bevételi főösszeg 1,75 ezreléke,

b) szerződés alapján ellátott feladatok végzéséért, valamint szolgáltatások nyújtásáért kapott bevételek,

c) egyéb bevételek.

(2) A Kincstár bevételeit a következő célokra fordítja:

a) saját működési és beruházási kiadásaira,

b) jogszabályban megállapított fizetési kötelezettségeire,

c) egyéb fizetési kötelezettségeire.

(3) A Magyar Államkincstár Rt. a jogok és kötelezettségek tekintetében a Magyar Államkincstár jogutódja.”

8. § Az Áht. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy egyéb szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.”

9. § Az Áht. 48. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyminiszter)

f) működteti az ÁHH-t és a Kincstárat, ellátja azok szakmai, törvényességi felügyeletét;”

10. § (1) Az Áht. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár folyósítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges információkat a központosított illetményszámfejtésből rendelkezésre álló adatok, illetve az illetményszámfejtésüket önállóan ellátó önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a Területi Államháztartási Hivatalok (a továbbiakban: TÁH), valamint a fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat szolgáltatja az ÁHH részére, külön jogszabályban meghatározott módon.”

(2) Az Áht. 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelése érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében az ÁHH a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.”

11. § (1) Az Áht. 64. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően)

c) a központosított előirányzatok vonatkozásában évközi visszafizetés esetén, azzal egyidejűleg - a területileg illetékes TÁH-on a fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton keresztül - kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását. A jogtalanul igénybe vett összeget teljes egészében vissza kell fizetni;”

(2) Az Áht. 64. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott fizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőt követő 90 napon belül nem tesz eleget, akkor az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

12. § (1) Az Áht. 102. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstári körbe tartozók által elismert tartozásállományról benyújtott adatszolgáltatás, valamint annak az (5) bekezdésben foglalt felülvizsgálata alapján az ÁHH - kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegére az előirányzat-felhasználási keretet zárolja. A tartozásállomány csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a Kincstár az ÁHH rendelkezése alapján az átutalási megbízásban foglalt összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.”

(2) Az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár - a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében - december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi”

13. § Az Áht. a következő 103/A. §-sal egészül ki:

„103/A. § (1) A költségvetési szerv a vele foglalkoztatási, illetőleg egyéb bérjellegű kifizetési jogviszonyban álló személyek részére - jogviszonytól függetlenül - a munkabért, az illetményt és egyéb juttatást, valamint az ehhez kapcsolódó adó-, társadalombiztosítási és egyéb, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségeket az illetményszámfejtés útján végzi.

(2) A költségvetési szerv az illetményszámfejtést jogszabályban e feladatra kijelölt szerv útján és módon (a továbbiakban: illetményszámfejtő hely) látja el.

(3) Az illetményszámfejtés céljából a munkavállaló, illetőleg a kifizetéssel érintett személy (a továbbiakban együtt: munkavállaló) személyes adatai a következő körben kezelhetők:

a) a munkavállaló azonosításához szükséges adatai, beleértve az adó- és a társadalombiztosítási azonosítót is,

b) a munkavállaló munkajogviszonyára, illetőleg a kifizetés alapjául szolgáló jogviszonyára, személyi és egyéb ellátásaira,

c) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásaira,

d) adó-, járulék- és egyéb levonásaira, a levonások utalására vonatkozó, a kötelezettségeket előíró törvényekben meghatározott adatok.

(4) Az illetmény-számfejtési adatok a munka-, illetőleg egyéb kifizetésre vonatkozó jogviszony, illetőleg a kifizetési/levonási kötelezettség fennállásáig, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott elévülési időig kezelhetők.

(5) Az illetményszámfejtő hely az általa feldolgozott adatokból - a költségvetési szerv vezetője rendelkezése alapján - a bűnüldöző és nemzetbiztonsági szervek, valamint a bíróság, továbbá azon szervek részére továbbíthat adatot, amelyek részére egyéb törvények alapján a munkáltató, mint kifizető adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik, egyéb esetben adatszolgáltatásra csak személyazonosításra alkalmatlan módon kerülhet sor.

(6) Az illetményszámfejtő hely részére a költségvetési szerv, mint adatkezelő a (3) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatállományt átadhatja, amelybe adatokat az adatfeldolgozó kizárólag az adatkezelő rendelkezése alapján vehet fel, helyesbíthet vagy törölhet, illetőleg továbbíthat. Amennyiben az illetményszámfejtő hely az adatfeldolgozást több költségvetési szerv részére végzi, az egyes költségvetési szervek adatállományait elkülönítetten kell kezelnie. Az illetményszámfejtő hely az adatállományt az adatfeldolgozói jogviszony megszűnésekor haladéktalanul köteles az adatkezelőnek visszaadni, illetőleg saját rendszeréből törölni.”

14. § Az Áht. 113/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ÁKK Rt. és a Kincstár az állam által kibocsátott, vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet végezhet. Az ÁKK Rt. és a Kincstár e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § (1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

y) a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban azokat a feltételeket, valamint az ellenőrzésüket szolgáló intézményi és eljárási szabályokat, amelyek teljesülése esetén az állami támogatások egyes jogcímei a 15. §-ban megállapított tilalom alól mentesülnek.”

(2) Az Áht. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy)

a) a kincstári rendszer működésének, a kincstári gazdálkodásnak a részletes szabályait; az előirányzat-gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás és a felhasználás ütemezésének, a bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét, ezen belül az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényben biztosított működési keret vonatkozásában az általánostól eltérő, a képviselőcsoportok gazdálkodási önállóságát megtartó módon,”

(rendeletben szabályozza.)

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

16. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 21. §-ának (13) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adózó nem veheti igénybe az adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napjától megkezdett beruházás alapján.”

17. § A Tao. a következő címmel és a cím utáni 22/B. §-sal egészül ki:

„Fejlesztési adókedvezmény

22/B. § (1) Az adózó a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezményt a Kormány az adózó kérelmére, a kérelemben részletesen bemutatott, nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program alapján, az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint engedélyezheti. A Kormány az adókedvezmény tárgyában hozott határozatát a Határozatok Tárában közzéteszi.

(2) Az adózó az adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától megkezdett, a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy - ha az engedély az adózó kérelmére így rendelkezik - a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy adóévben veheti igénybe. E rendelkezés alkalmazásában a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak az első mondatban meghatározott időpontig történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.

(3) Az adózó által az engedély alapján igénybe vett adókedvezmény nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott - de legfeljebb a ténylegesen felmerült - beruházási érték, költség, ráfordítás együttes értékére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított összeget. E rendelkezés alkalmazásában az adókedvezménnyel egy tekintet alá esik a fejlesztési program keretében visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett, illetve egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más államháztartási támogatás is.

(4) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek minősítheti azt a fejlesztési programot, amelynek megvalósítása legalább 10 milliárd forint - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 5 milliárd forint - értékű beruházás üzembe helyezését eredményezi, feltéve, hogy

a) a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi, valamint

b) az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 300 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

c) az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor - de legkorábban az engedélyben az adókedvezmény igénybevételére meghatározott első adóévben - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja az 50 százalékot.

(5) Az adókedvezményre jogosító beruházás értékéből

a) legalább 50 százalékot el kell érnie a korábban még használatba nem vett beruházás értékének;

b) legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.

(6) A kormányrendelet - figyelembe véve különösen a környezetvédelmi előírásokat, a beruházás üzemeltetési helye szerinti térség (megye, régió, kistérség) fejlesztési programját - a (4)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket állapíthat meg.

(7) A kormányrendelet az érzékeny ágazatokra, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatra, valamint a halászati ágra további feltételeket fogalmaz meg. E rendelkezés alkalmazásában érzékeny ágazat az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásakor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerét tartalmazó TEÁOR '98 szerinti szénbányászat, tőzegkitermelés (CA 10), vas-, acél-, vasötvözet alapanyag gyártása (ECSC) (DJ 27.1.), csőgyártás (DJ 27.2), vas, acél, egyéb feldolgozás, nem ECSC vasötvözet gyártása (DJ 27.3), valamint acélöntés (DJ 27.52), közúti jármű gyártása (DM 34), szárazföldi, vízi és légi szállítás (I 60, 61, 62, kivéve 60.3 és 62.3), szintetikus szál előállítása (DB 17.17, 17.25), vegyi szál gyártása (DG 24.70), hajóépítés (98 DM 35.1.).

(8) Ha az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott bármely feltételt, de teljesíti a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket, akkor - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb arány szerinti összegnek megfelelően veheti igénybe az adókedvezményt. Ha az adózó a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket sem teljesíti, nem veheti igénybe az adókedvezményt, és a már igénybe vett adókedvezményt köteles késedelmi pótlékkal növelten visszafizetni.

(9) Az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévben és az azt követő négy adóévben az adózó köteles adózás előtti eredményét az elhatárolt veszteség teljes összegével - de legfeljebb az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül megállapított adóalapnak megfelelő összeggel - csökkenteni.

(10) A fejlesztési program keretében megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

(11) Az adózó az igénybe vett adókedvezményt, a fejlesztési programhoz igénybe vett más államháztartási támogatást, valamint a fejlesztési program keretében elszámolt beruházási értéket, költséget, ráfordítást adóbevallásában fejlesztési programonként - a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel - tünteti fel.

(12) Az adóhatóság a (11) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról - adózónként és fejlesztési programonként - haladéktalanul tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a Pénzügyminisztérium részére adatot szolgáltat. Az Államháztartási Hivatal által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(13) Az adókedvezmény iránti kérelmet az adózó a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be. A kérelmet a benyújtását, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a Pénzügyminisztérium a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolta, a Pénzügyminisztérium határozatában elutasítja a kérelemnek a Kormány elé terjesztését.”

18. § A Tao. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (3), (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre, továbbá - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a 22/B. § alapján adókedvezményre jogosult adózó.”

19. § A Tao. 30. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeit, az engedélyezés szabályait, az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az adókedvezménnyel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(7) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.”

20. § A Tao. 3. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

21. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:)

e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. Az előző mondatban felsorolt adónemek tekintetében - a vállalkozókat érintően - adónemenként csak egyféle adómérték állapítható meg.”

22. § A Htv. a következő alcímmel és az alcím utáni 39/B. §-sal egészül ki:

„Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény

39/B. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalap-összeget is meghatározhat.

(3) Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”

IV. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a következő címmel és a cím utáni 17/B. §-sal egészül ki:

„Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye

17/B. § (1) Az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó (e § alkalmazásában a továbbiakban: kisvállalkozó) kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követő három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből a (3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap kedvezményre jogosult, ha a vállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal folytatja.

(2) A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy

a) öröklés esetén a túlélő házastárs, illetve túlélő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az elhunyt kisvállalkozásának folytatásáról előzetes nyilatkozatot tegyen. A nyilatkozatot a közjegyző köteles jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az illetékhivatalnak. Az illetékhivatal a nyilatkozó örököst a fizetési meghagyás meghozatala előtt határidő megjelölésével felhívja az egyéni vállalkozói igazolvány bemutatására;

b) ajándékozás esetén az ajándékozó kisvállalkozásának megszűnéséről, a magánszemély megajándékozott pedig a kisvállalkozás folytatásáról az ajándékozási illetékről szóló fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozzon az illetékhivatalnál. Az együttes nyilatkozatban fel kell tüntetni azt a napot, amelyen az ajándékozó az egyéni vállalkozói igazolványát visszaadta, illetve amelyen azt a körzetközponti jegyző visszavonta, továbbá a magánszemély megajándékozott egyéni vállalkozói igazolványát kiállító körzetközponti okmányirodát, a vállalkozói igazolvány számát, kiállításának időpontját, valamint a vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységi kört (köröket) és a vállalkozó székhelyét.

(3) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezetét megszerző túlélő házastárs folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 50%-kal, de legfeljebb 5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(4) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző - a (3) bekezdésben nem említett - más magánszemély örökös folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(5) Ha a kisvállalkozást a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerző magánszemély folytatja, akkor a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti illetékalap kedvezmények figyelembevétele nélkül kell a kisvállalkozást nem folytató más örökös, haszonélvező, illetve megajándékozott - a 15. §-ban meghatározott - illetékfizetési kötelezettségét megállapítani.

(7) Ha a (3)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülő vagyonszerző az (1) bekezdés szerinti 3 éves időtartam letelte előtt az egyéni kisvállalkozást elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

(8) A vagyonszerző az (1) bekezdésben meghatározott időtartamra, valamint a vállalkozás egyéni vállalkozási formában történő működtetésére vonatkozó feltétel teljesülését legkésőbb a határidő elteltét követő 15 napon belül köteles igazolni az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyző által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal.”

24. § (1) Az Itv. 45. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:]

a) jogi személy esetében 1%, de legalább 80 000 forint, legfeljebb 600 000 forint;

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve az a) pont alá nem tartozó egyéb cég esetén 1%, de legalább 30 000 forint, legfeljebb 200 000 forint;”

(2) Az Itv. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cég vagyonának (jegyzett tőkéjének) növelése (felemelése) esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott illetéket a vagyon (jegyzett tőke) növekedésének összege után kell kiszámítani, az illeték mértéke legalább 15 000 forint, az (1) bekezdés a) pontjában említettek esetében legfeljebb 600 000 forint, az (1) bekezdés b) pontjában említettek esetében pedig legfeljebb 200 000 forint. Ez az illeték magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.”

25. § Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő sz) és t) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

sz) egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó: az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, akinél az éves összes foglalkoztatotti létszám az 50 főt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni;

t) vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termőföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó kizárólag az egyéni vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékű jog.”

26. § Az Itv. a következő 103. §-sal egészül ki:

„103. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 69/335/EGK irányelve a tőkeemelésre vonatkozó közvetett adókról,

b) a Bizottság 94/1069/EGK ajánlása a kis- és középvállalkozások átruházásáról.”

V. Fejezet

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény módosítása

27. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: APEH tv.) 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A Hivatalt a pénzügyminiszter által kinevezett elnök vezeti.”

28. § Az APEH tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Bűnügyi Igazgatóságot a Hivatal elnökének irányítása mellett a bűnügyi igazgató vezeti. A Hivatal elnöke a bűnüldözési feladatok ellátásával kapcsolatos irányítási jogkörében:

a) gondoskodik az APEH nyomozó hatósága rendeltetésszerű és törvényes működéséről, a jogszabályok és a miniszter által meghatározott feladatok végrehajtásáról;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a bűnügyi igazgató felett;

c) jóváhagyja a Bűnügyi Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát.”

29. § (1) Az APEH tv. 4. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adónyomozót a Hivatal elnökének előzetes egyetértésével a bűnügyi igazgató nevezi ki és menti fel.”

(2) Az APEH tv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adónyomozó köteles a munkáltatói jogokat gyakorló személynek bejelenteni, ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt, illetve ilyen eljárás alá vonták.”

30. § Az APEH tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok ellátása során)

b) a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmény esetén köteles

ba) a bűncselekmény elkövetését megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni és a bizonyítási eszközök megjelölésével a hatáskörrel rendelkező hatóságnak átadni,

bb) elfogni és a hatáskörrel rendelkező hatóságnak átadni azt a személyt, aki ellen törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el.”

31. § (1) Az APEH tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó:)

d) a Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetében a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint feltartóztatást, előállítást vagy elfogást alkalmazhat,”

(2) Az APEH tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal bűnüldözési feladatai ellátása során az adónyomozó a Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt személyazonosságának megállapítása érdekében az igazolás megtagadása esetén, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott áruvizsgálat foganatosítása céljából az eljárással érintett személyt az igazoltatás, illetve az áruvizsgálat helyén feltartóztathatja. A feltartóztatás során az adónyomozó a feltartóztatott személyt az intézkedés helyszínének elhagyásában megakadályozhatja.”

(3) Az APEH tv. 6. §-a a következő új (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

„(3) A Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt az adónyomozó előállíthatja, aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, továbbá aki az adónyomozó felszólítására magát hitelt érdemlően nem igazolja.

(4) A Hivatal nyomozó hatóságának hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt az adónyomozó elfogja és az illetékes hatóság elé állítja, akit bűncselekmény elkövetésén tetten ért, továbbá aki ellen törvény vagy nemzetközi szerződés alapján elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el.

(5) A feltartóztatás és az előállítás időtartama a hat órát nem haladhatja meg.”

32. § Az APEH tv. 13. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Bűnügyi Igazgatóság központi adatállományába - feladatkörében eljárva - csak a Hivatal elnöke, az adónyomozó, illetőleg a Bűnügyi Igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.”

33. § Az APEH tv. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval vagy költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt az állam nevében a polgári jogi igény előterjesztésére a Hivatal jogosult.”

VI. Fejezet

Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosítása

34. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló, többször módosított 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) Ez a törvény szabályozza az értékpapírok forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés egyes szabályait, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet és külföldi vállalkozás fióktelepe, a kibocsátó, a részvényes, a részvényesi meghatalmazott, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.”

35. § Az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő új 58. és 59. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„36. közvetett tulajdon, illetve közvetett befolyás: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, szavazati jogának - ideértve a 94. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket is - a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlása. A közvetett tulajdon, a közvetett befolyás arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, közvetett befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;”

„58. független pénzügyi szakértő: olyan könyvvizsgáló, befektetési tanácsadási tevékenység végzésére jogosult személy vagy forgalmazó, aki a vételi ajánlat közzétételének időpontját megelőző három éven belül nem állt megbízásos jogviszonyban sem az ajánlattevővel, sem a vételi ajánlattal érintett részvénytársasággal, sem az ebben, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkező személlyel;

59. másodlagos értékpapír: devizakülföldi által - a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosultja) részére - saját joga alapján kibocsátott, a belföldön székhellyel rendelkező részvénytársaság részvényeire vonatkozó rendelkezési jogot és a részvénytársasággal szembeni tagsági jog gyakorlását biztosító értékpapír.”

36. § Az Épt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység a következő tevékenységek üzletszerű folytatása:)

d) értékpapír forgalomba hozatalának, valamint nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyás szerzésének szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,”

37. § (1) Az Épt. 92. §-ának (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a devizakülföldi részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ebben az esetben a devizakülföldi részvényesi meghatalmazott eljárására e § (3) bekezdésében és (5)-(8) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni. Ez a szabály megfelelően irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosultja) javára kerül sor.”

(2) Az Épt. 92. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az (1) bekezdésben meghatározott devizakülföldi részvényesi meghatalmazottként kizárólag a részvényessel, illetve belföldi részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosultjával) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe.”

38. § Az Épt. XIV. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A részvénykönyv vezetésének egyes szabályai, a részvényesi meghatalmazott”

39. § Az Épt. 94. §-a előtt álló cím és az Épt. 94-94/H. §-a helyébe a következő új XIV/A. Fejezet lép:

„XIV/A. Fejezet

Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban

94. § (1) E fejezet alkalmazásában befolyásszerzés: a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen öröklés, jogutódlás vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján

a) a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy

b) a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést [3. § (2) bek. 36. pont], valamint a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók befolyásának mértékét egybe kell számítani.

(4) A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással a (3) bekezdés szerinti kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a) a harmadik személy által saját nevében, de a részvényes javára történő szavazati joggyakorlást a részvényes szavazati jogaként,

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettségként biztosítékul adott részvény alapján a részvényest megillető szavazati jogot - eltérő megállapodás hiányában - a biztosíték jogosultjának szavazati jogaként

kell figyelembe venni.

(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró devizakülföldi harmadik személy nem a 92. § (1) bekezdésében és az (5)-(8) bekezdésben foglaltaknak megfelelően (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe.

94/A. § Ha e fejezet közzétételről, közzétételi kötelezettségről vagy a közzététel kezdeményezéséről rendelkezik, a közzététel helye: a részvénytársaság hirdetményi lapja és a tőzsde lapja, valamint a tőzsde és - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve a tőzsde lapjának legközelebbi számában kerüljön sor.

A befolyásszerzés közzététele

94/B. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő öt százalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség áll fenn a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a befolyásszerző, illetve az elidegenítő vagy a 94. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,

b) az elért befolyás mértékét,

c) a 94. § (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat vagy a hozzátartozói minőség megjelölését.

(5) A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzésre a 94. § (2) bekezdésében meghatározott módon kerül sor, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli.

(6) Az ötven százalékos befolyás elérését követően az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencven százalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is.

(7) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.

(8) Az (1), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak.

(9) A részvénytársaság alapszabálya előírhatja, hogy az (1), a (3), az (5) és a (7) bekezdésben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség a kettő százalékot elérő befolyásszerzés, illetve a befolyás kettő százalék alá csökkenése esetén is fennáll.

Befolyásszerzés kötelező nyilvános vételi ajánlat útján

94/C. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaságban a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen - a Felügyelet által jóváhagyott - nyilvános vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat) kell tenni. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban a befolyást szerezni kívánó részvényes kivételével egy részvényes sem rendelkezik - sem közvetlenül, sem közvetve - a szavazati jogok több mint tíz százalékával, a vételi ajánlat megtétele már a huszonöt százalékot meghaladó befolyás megszerzéséhez kötelező.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére

a) nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása következtében, vagy

b) vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítése, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítése alapján,

c) állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás keretében, továbbá

d) a 94. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján került sor, ezt a tényt - a befolyásszerzés mértékének és jogcímének megjelölésével - a szerző fél a 94/B. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelenti, és egyidejűleg kezdeményezi a bejelentés közzétételét. A vételi ajánlatot legkésőbb a befolyásszerzés bejelentésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

(3) A 94. § (2) bekezdésében meghatározott befolyásszerzés esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél közösen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól.

(4) A vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés lebonyolítására forgalmazót kell megbízni.

94/D. § (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevő és a forgalmazó jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejűleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevő versenyfelügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);

b) az ajánlattevőnek, illetve a 94. § (2) bekezdése esetében meghatározott megállapodásban részt vevő valamennyi félnek, illetve az ajánlattevőnek a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozójának a társaságban fennálló közvetlen vagy közvetett befolyása mértékét, a tulajdonában álló részvények számát, sorozatát;

c) a részvényekért ajánlott ellenérték pénzben kifejezett értékét, az ellenérték összetételét (pénzbeli, illetve értékpapírral történő teljesítés aránya, értékpapír esetén a felajánlott értékpapír megnevezése stb.), illetve az ellenérték kiszámításának, teljesítésének módját, ideértve a 94/I. § (6)-(8) bekezdésében meghatározott szabályokra történő figyelemfelhívást is;

d) a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőt;

e) a vételi ajánlat elfogadása (a továbbiakban: elfogadó nyilatkozat) megtételének lehetséges helyét és módját, továbbá a meghatalmazott vagy közreműködő igénybevételének feltételeit;

f) a közreműködő forgalmazó cég nevét és székhelyét;

g) a (4) bekezdésben meghatározott működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyét;

h) közös ajánlat esetén az elfogadó nyilatkozatban megjelölt részvényeknek az ajánlattevők közötti megosztási arányát;

i) a vételi ajánlattól történő elállási jog fenntartására vonatkozó nyilatkozatot arra az esetre, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján nem kerülne sor ötven százalékot meghaladó mértékű befolyás megszerzésére.

(3) Tilos a vételi ajánlat oly módon történő meghatározása, amely a részvényesek tekintetében az elfogadó nyilatkozatra vonatkozóan bármilyen hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, vagy ilyen megkülönböztetést eredményezne.

(4) Az ajánlattevő köteles a részvénytársaság jövőbeni működésére vonatkozóan a 8. számú mellékletben meghatározott kötelező elemeket tartalmazó működési tervet és amennyiben az ajánlattevő akár külföldi, akár belföldi gazdálkodó szervezet, gazdasági tevékenységéről jelentést készíteni.

(5) Az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevő és a forgalmazó írásban felelősséget vállal. A felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységről szóló jelentés a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevő és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentőséggel bír. A gazdasági tevékenységről szóló jelentés félrevezető tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevő és a forgalmazó egyetemlegesen felel.

(6) Az ajánlattevőnek és a forgalmazónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:

a) a működési tervet és a gazdasági tevékenységről szóló jelentést,

b) annak igazolását, hogy az ajánlatban meghatározott részvények megszerzéséhez szükséges ellenérték szolgáltatásához az ajánlattevő fedezettel rendelkezik, valamint

c) ha a vételi ajánlat megtételére a 94. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján kerül sor és a felek a vételi ajánlatot nem közösen teszik meg, az ajánlattevő személyére vonatkozó megállapodást,

d) ha a vételi ajánlatra a 94/C. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a vételi, illetve visszavásárlási jogot megállapító szerződést, illetve a határidős vételi megállapodás alapján történt részvényszerzés feltételeit tartalmazó szerződést.

(7) A vételi ajánlat fedezete lehet:

a) pénz,

b) magyar állampapír vagy az OECD más tagállama által kibocsátott állampapír,

c) belföldön vagy az OECD más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által kibocsátott bankgarancia.

94/E. § (1) A Felügyelet az erre irányuló kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt a vételi ajánlat jóváhagyásáról, vagy ha a kérelem nem alkalmas a jóváhagyásra, legfeljebb öt napos határidő kitűzésével előírhatja a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat, illetve mellékletei kiegészítését, részletezését. A módosított vételi ajánlat jóváhagyásáról a Felügyelet öt napon belül határoz.

(2) A Felügyelet a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a vételi ajánlat és mellékletei az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelnek. Ha a Felügyelet a kérelem tárgyában tizenöt napon belül, illetve hiánypótlás esetén öt napon belül nem dönt, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.

(3) A Felügyelet köteles határozatát az ajánlattevő és a részvénytársaság igazgatósága részére megküldeni.

(4) Az ajánlattevő a Felügyelet határozatának kézhezvételét, illetve a jóváhagyásra nyitva álló határidő leteltét követően haladéktalanul köteles kezdeményezni a felügyeleti eljárás eredményének és a vételi ajánlatnak a közzétételét, az elfogadó nyilatkozat megtételére megadott határidő kezdő és zárónapjának megjelölésével.

(5) A vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő legalább harminc nap, legfeljebb negyvenöt nap lehet. Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdőnapja nem lehet korábbi időpont, mint a (4) bekezdésben meghatározott közzététel megjelenését követő második nap, és nem lehet későbbi időpont, mint a közzétételt követő ötödik nap.

(6) Ha a vételi ajánlat közzétételére - a különböző megjelentetési helyeken - eltérő időpontban kerül sor, a vételi ajánlattal kapcsolatos határidők a később megjelenő közzététel napjától számítandóak.

(7) Az ajánlattevő és a 94. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevő felek - természetes személy esetén, annak a részvénytársaságban befolyással rendelkező közeli hozzátartozója -, továbbá mindazon gazdálkodó szervezet, amelyben e személyek legalább huszonöt százalékot meghaladó mértékű - a 94. §-ban meghatározott - befolyással rendelkeznek (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerződés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A forgalmazó az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet.

(8) A Felügyelet indokolt kérelemre az elfogadó nyilatkozat megtételére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A kérelmező legkésőbb az eredeti határidő lejártáig köteles közzétenni a határidő meghosszabbításának tényéről szóló tájékoztatást.

94/F. § (1) A vételi ajánlatot a részvénytársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, valamennyi szavazati joggal rendelkező részvényese számára kell megtenni.

(2) Az ajánlatevő - az elfogadásra nyitva álló határidő záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevő - a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott módon - közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele előtt tett elfogadó nyilatkozatokra is.

94/G. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke nem lehet kevesebb mint:

a) a tőzsdére bevezetetett részvény esetén a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg;

b) a tőzsdére be nem vezetett részvény esetén, a részvénynek a vételi ajánlat Felügyelet részére történő benyújtását megelőző száznyolcvan nap forgalommal súlyozott átlagára és az ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a részvénytársaság részvényeire ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, vagy a vételi, visszavásárlási jog érvényesítése esetén a szerződés lehívási ára és díja együttes összege közül a magasabb összeg.

(2) Ha a részvények ellenértéke az (1) bekezdés szerint nem állapítható meg, az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlatban meghatározott és a Felügyelet által jóváhagyott számítási mód alapján megállapítható legkisebb összeg.

94/H. § (1) Ha a vételi ajánlat 94/D. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelőzően az ajánlattevő megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság működésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévő vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevő, a meghatalmazottja, illetve a forgalmazó köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelően kezelni.

(2) A részvénytársaság igazgatósága a vételi ajánlat kézhezvételének időpontjától a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidőn belül nem hozhat olyan döntést, amely alkalmas a befolyásszerzésre irányuló eljárás megzavarására, így nem határozhat az alaptőke felemeléséről vagy a részvénytársaság saját részvényeinek megszerzéséről. Ha a részvénytársaság igazgatósága már a vételi ajánlatnak a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott megküldését megelőzően tudomást szerzett a vételi szándékról, ez a szabály a tudomásszerzés időpontjától alkalmazandó.

(3) A részvénytársaság igazgatósága köteles a vételi ajánlatot véleményezni, és azt a működési terv és az ajánlattevő gazdasági tevékenységéről szóló jelentés megtekintésének helyén a részvényesek számára - az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját megelőzően - közzé tenni. Az igazgatóság véleményének kötelező tartalmi elemeit a 9. számú melléklet tartalmazza. Ha a Felügyelet a vételi ajánlatot módosított tartalommal hagyta jóvá, az igazgatóság szükség esetén a módosításokra tekintettel újabb véleményt tehet közzé.

(4) A részvénytársaság igazgatósága jogosult a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi szakértőt megbízni. A szakértői értékelést az igazgatóság a véleménnyel azonos módon teszi közzé. Az igazgatóság a szakértői vélemény közzétételéről hirdetmény útján értesíti a részvényeseket.

94/I. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő kezdő napját követően valamennyi, az ajánlat tárgyát képező részvénnyel rendelkező részvényes bejelentheti, hogy részvényét, vagy annak az elfogadó nyilatkozatban meghatározott részét, a vételi ajánlatban foglalt feltételek szerint át kívánja ruházni.

(2) Az elfogadó nyilatkozatot személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet megtenni. Az elfogadó nyilatkozat meghatalmazott, illetve közreműködő (pl. posta) útján történő megtételével kapcsolatos felelősség az elfogadó nyilatkozatra jogosultat terheli.

(3) Az elfogadó nyilatkozat nem vonható vissza.

(4) Az ajánlattevő valamennyi felajánlott részvényt köteles megvásárolni, kivéve, ha az elfogadó nyilatkozatok alapján az ajánlattevő nem szerezne a részvénytársaságban ötven százalékot meghaladó befolyást, és a vételi ajánlat erre az esetre tartalmazta az elállás jogának fenntartását. Tilos a részvényesek között a vételi ajánlat elfogadására vonatkozó jogosultság gyakorlása során hátrányos megkülönböztetést tenni.

(5) Az ajánlattevő és az elfogadó nyilatkozatot tevő részvényes között a részvényátruházási szerződés az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapján jön létre, kivéve, ha a versenyfelügyeleti eljárás ezen a napon még nem zárult le. Ez utóbbi esetben a szerződés a versenyfelügyeleti engedély megadásának napján jön létre.

(6) Az ajánlattevő az ellenérték teljesítésére a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját - versenyfelügyeleti eljárás esetén a versenyfelügyeleti engedély megadásának napját - követő öt munkanapon belül köteles.

(7) Ha az ellenérték nem vagy nem kizárólagosan pénz, az elfogadó nyilatkozatot tevő - az elfogadó nyilatkozattal egyidejűleg - kérheti, hogy az ajánlattevő az ellenértéket pénzben fizesse meg.

(8) Ha az ellenérték szolgáltatása a (6) bekezdésben foglalt időpontot követően történik meg, az ajánlattevő késedelmi kamat megfizetésére köteles. Ha az ellenérték megfizetésére a (6) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül nem kerül sor, az elfogadási nyilatkozatot tevő elállhat a szerződéstől. Az eladó elállási jogának gyakorlása esetén az ajánlattevő köteles ennek tényét a Felügyeletnek két munkanapon belül bejelenteni. A késedelmi kamat megfizetése, az elállási jog gyakorlása nem érinti a Felügyeletnek azon jogát, hogy az ellenérték megfizetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén az e törvényben meghatározott szankciókat alkalmazza.

Az ellenajánlat

94/J. § (1) Az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő zárónapját megelőző tizenötödik napig bárki jogosult új vételi ajánlat megtételére (a továbbiakban: ellenajánlat). Az ellenajánlatra - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vételi ajánlatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ellenajánlat akkor tehető közzé és az ellenajánlatot a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha az a részvényesek számára kedvezőbb, mint a vételi ajánlat vagy a korábbi ellenajánlat. Az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha az legalább öt százalékkal magasabb forintban kifejezett ellenértéket tartalmaz. Ha újabb ellenajánlatra kerül sor, ez az ellenajánlat akkor minősül kedvezőbbnek, ha legalább további öt százalékkal magasabb forintban meghatározott ellenértéket határoz meg, mint a korábbi ellenajánlat.

(3) Ha az újabb ellenajánlat az ajánlattevő által korábban megtett ajánlattól (ellenajánlattól) csak az ellenérték tekintetében tartalmaz eltérést, úgy annak jóváhagyásáról a Felügyelet három napon belül határoz.

(4) Az ellenajánlat jóváhagyásával és annak a 94/E. § (4) bekezdésében meghatározott közzétételével az előző vételi ajánlat (ellenajánlat), illetve az arra tett elfogadó nyilatkozat hatályát veszti.

A vételi ajánlattételi eljárás lezárása

94/K. § (1) Az ajánlattevő, illetve a forgalmazó a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejűleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevő az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidő lejártát követő két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is.

(2) Az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint kilencven százalékát megszerezte és az ellenérték teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követő harminc napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében. A vételi jog gyakorlása során az ellenérték nem lehet kevesebb, mint a vételi ajánlat során alkalmazott ellenérték.

(3) A vételi jogával élni kívánó befolyásszerző e szándékát két naptári napon belül a Felügyeletnek bejelenti, és ezzel egyidejűleg vételi szándékát közzéteszi. A bejelentésben és a közleményben meg kell jelölni a részvények ellenértékét, a részvények átadásának és az ellenérték megfizetésének helyét, idejét és módját.

(4) A részvénytársaság a határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja. Erre az eljárásra a Gt. 263. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevőnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő zárónapját követő harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

94/L. § Ha a befolyásszerzésre a 94/C-94/K. §-ban foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a harminchárom, illetve a huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati jogot megtestesítő részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak.

94/M. § Ha a vételi ajánlat eredményeként nem kerül sor a vételi ajánlat tárgyát képező valamennyi részvény átruházására, de az ajánlattevő a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű befolyást szerzett, az ajánlattevőnek a további befolyásszerzése során nem kell újabb vételi ajánlatot tennie. Ha a vételi ajánlat eredményeként megszerzett befolyás mértéke nem éri el a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy az ajánlattevőnek a további - a 94/C. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó - befolyásszerzéshez előzetesen újabb vételi ajánlatot kell tennie.

Befolyásszerzés önkéntes vételi ajánlat útján

94/N. § (1) Vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre akkor is sor kerülhet, ha a vételi ajánlat tétele nem kötelező (a továbbiakban: önkéntes vételi ajánlat) Önkéntes vételi ajánlat útján történő befolyásszerzésre a kötelező vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a 94/F. §-ban az ajánlattétel kötelező legkisebb mértékére vonatkozó, valamint a 94/H. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályt nem kell alkalmazni, illetve ellenajánlat nem tehető.

(2) Ha az elfogadó nyilatkozatokban felajánlott részvények száma a vételi ajánlatban meghatározott mértéket meghaladja, a részvények átruházására kizárólag a részvények névértékének arányában kerülhet sor.

(3) Nem tehető önkéntes vételi ajánlat a kötelező vételi ajánlatnak a 94/D. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételétől az annak elfogadására nyitva álló határidő záró napjáig.

94/O. § (1) Az e fejezetben meghatározott rendelkezésektől csak akkor lehet eltérni, ha ezt a törvény lehetővé teszi.

(2) Az e fejezetben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség nem érinti a Gt.-ben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségeket.

(3) A tőzsde - a Felügyelet által jóváhagyott - szabályzatában a tőzsdén forgalmazott részvények vételi ajánlattétel útján történő megszerzéséhez további feltételeket írhat elő.”

40. § (1) Az Épt. 123. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet feladatkörében)

i) ellenőrzi, illetve vizsgálja a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatban e törvényben meghatározott szabályok és elvek betartását, érvényesülését.”

(2) Az Épt. 128. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése keretében a Felügyelet írásbeli megkeresésére a részvényesi jogok gyakorlója köteles e jogok gyakorlására kötött megállapodást feltárni, valamennyi e tárgyban keletkezett irat másolatát a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, illetve megjelölni azt a személyt, akinek érdekében ténylegesen eljár.”

(3) Az Épt. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a nyilvánosan működő részvénytárság tulajdonosainak a 94/B. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatokat.”

(4) Az Épt. 136. §-ának (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

h) a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak adatait.”

(5) Az Épt. 136. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a (3) bekezdés az alábbi új f) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az adatot)

e) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyás megszűnésétől, megszűntetésétől számított öt évig,

f) az a)-e) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig”

(kezelheti.)

41. § (1) Az Épt. 137. §-a (2) bekezdésének a) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő új l) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet jogszabályban, határozatában, valamint a tőzsde alapszabályában, illetve szabályzataiban, az elszámolóház üzletszabályzatában, illetve szabályzataiban meghatározott feltételektől való eltérés, a befektetők érdekét és a tőkepiac egyensúlyát, a tőkepiac többi szereplőinek helyzetét veszélyeztető magatartás esetén a következő intézkedéseket teheti:)

a) a tőzsdei kereskedési tevékenységgel, az elszámolási tevékenységgel, az értékpapír forgalomba hozatalával, a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos, jogszabályban vagy engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre, határidő kitűzésével felszólíthat;”

f) meghatározott időszakra felfüggesztheti az értékpapír forgalomba hozatalát és forgalmazását, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre irányuló nyilvános vételi ajánlatra vonatkozó eljárást, a tőzsdei szekcióban történő kereskedést, illetve a tőzsdei kereskedést;”

l) ha törvény alapján a részvényes a részvénytársasággal szemben tagsági jogait nem gyakorolhatja, ezt a tényt a Felügyelet határozatban megállapítja, és szükség esetén elrendelheti a tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztését.”

(2) Az Épt. 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A Felügyelet a (2) bekezdés l) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni. A bírósági határozat elleni fellebbezés határideje három nap.”

42. § Az Épt. 142. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, a tőzsdét, az elszámolóházat, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövető személyt, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”

43. § Az Épt. 143. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bírság összege:)

m) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés e törvényben meghatározott szabályainak megszegése esetén 500 000-100 000 000 Ft.”

44. § Az Épt. 247. §-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

l) a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet üzleti-befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát.”

45. § (1) Az Épt. az e törvény 1. és 2. számú mellékletében szereplő új 8. és 9. számú melléklettel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 9. számú melléklet számozása 10. számú mellékletre változik.

(2) Az Épt. (1) bekezdéssel átszámozott 10. számú melléklete a következő új 8. ponttal egészül ki:

„8. A Tanács 88/627/EGK irányelve a nyilvános társaságok meghatározó részesedésének megszerzése és elidegenítése esetén nyilvánosságra hozandó információkról.”

VII. Fejezet

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

46. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 70. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bankkonszolidációban részt vett pénzintézet (Konzumbank Rt.) állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. állami tulajdonban lévő részvényei tekintetében a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.”

(2) A Priv. tv. mellékletében a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyminiszter cím alatti felsorolásból a következő szövegrész hatályát veszti:

(Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter)

„Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%

Földhitel- és Jelzálogbank Rt. 100%”

(3) A Priv. tv. melléklete a következő, a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterre utaló címmel és a cím utáni rendelkezéssel egészül ki:

„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: a Kormány által kijelölt miniszter

Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%”

VIII. Fejezet

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

47. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezései nem terjednek ki:)

g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központra és hitelezési tevékenységére;”

48. § A Hpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a Magyar Állam, a más hitelintézet, az egyetemes postai szolgáltató, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, a pénzügyi holding társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésében meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.”

49. § A Hpt. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„13/A. § (1) A hitelintézet által kiszervezhető ügyviteli tevékenységek körét, valamint azt, hogy ezek közül melyek kiszervezését kell a Felügyelet részére bejelenteni, külön jogszabály állapítja meg.”

50. § A Hpt. 51. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Felügyelet, valamint az MNB jogszabályban, illetőleg jegybanki rendelkezésben a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.”

51. § A Hpt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve jegybanki rendelkezések, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.”

52. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen”

(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény”

(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet”

53. § A Hpt. 169. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„169. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok, jegybanki rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.”

54. § A Hpt. 235. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a tőkemegfelelési mutató és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,

b) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,

c) a rossznak minősített követelések átstrukturálására,

d) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,

e) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideértve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,

f) a belső ellenőrzési rendszerekre, illetőleg eljárásokra,

g) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,

h) a könyvvizsgálók által - a Felügyeletnek évente - a 136. § alapján készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára,

i) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,

j) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,

k) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,

l) a deviza nyitott pozícióra,

m) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre,

n) az igazgatási-szolgáltatási díjra,

o) az országkockázat tőkekövetelményére,

p) a banki értékesítői, az értékpapír értékesítői, a szakképesített banktisztviselői és a befektetési tanácsadói képesítés szakmai és vizsgakövetelményeire, továbbá

q) a hitelintézet szolgáltatásához kapcsolódó ügyviteli tevékenység Felügyelethez történő bejelentéssel, illetve bejelentés nélkül kiszervezhető körére, valamint a kiszervezés követelményére

vonatkozó részletes szabályokat.”

IX. Fejezet

A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

55. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) Az építtető, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli.

(2) Megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján - az építési (szerelési, kivitelezési) szerződés megkötését követően az építési engedély módosításával bekövetkezett változás folytán - már nem tartozik a melléklet szerinti körbe.

(3) Amennyiben az 5/A. § (2) bekezdése szerinti építmény megvalósításához az építtető biztosít anyagot, saját előállítású terméket, nyújt szolgáltatást, azoknak - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott - bekerülési költsége is része az építmény teljes bekerülési értékének, és a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni.

(4) Az építtető által biztosított anyagok, saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások (3) bekezdés szerint meghatározott értéke alapján a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetőt terheli.

(5) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény a melléklet szerinti körbe tartozik és bekerülési költsége a járulékköteles értékhatárt

a) nem haladja meg, a járulékfizetésre kötelezett (kivitelező, illetőleg építtető) a megfizetett kulturális járulékot esedékes bevallásában az APEH-től visszaigényelheti;

b) eléri, a járulékfizetésre kötelezett (a kivitelező, illetve az építtető) köteles a teljes kulturális járulékot, illetőleg - ha az építmény megvalósítása során részteljesítés történt - a különbözetet az esedékes bevallásával egyidejűleg megfizetni.

(6) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény nem tartozik a melléklet szerinti körbe, a már megfizetett kulturális járulékot az építtető, illetve a kivitelező az esedékes bevallásában az APEH-től visszaigényelheti.

(7) A kivitelező a fizetendő (bevallott) kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el, az építtető az őt terhelő kulturális járulékot pedig a bekerülési érték részeként mutatja ki.”

(2) A Nkat. melléklete II. Szolgáltatások részében a „64.20.27-ből Pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás” szövegrész helyébe a „72.40-ből Távbeszélő útján teljesített pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás” szövegrész lép.

X. Fejezet

A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

56. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„3. § (1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog, ide értve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, melyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.”

„(4) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére.”

57. § A Jht. 5. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:

„5. § (1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor a legalább ötéves lejáratú jelzáloghitelek aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.

(2) A jelzálog-hitelintézetet a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg, melyet a zálogszerződéseiben köteles feltüntetni. A jelzálog-hitelintézetet megillető elidegenítési és terhelési tilalom tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”

„(7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelmét a földhivatal soron kívül, 8 napon belül intézi el.”

58. § A Jht. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel szerződésben kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát megelőzően nem fizethető vissza. Előtörlesztés elfogadása esetén jogosult a lejárat előtti visszafizetéskor az elmaradt hasznát érvényesíteni.”

59. § A Jht. 8. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,

a) amelyet Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett és

b) amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt év és

c) amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű és

d) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a hitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven százalékát és

e) amelyre vonatkozó jelzáloghitel szerződést közjegyzői okiratba foglalták.

(3) Amennyiben a felek az átruházásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, úgy a jelzáloghitel megvásárlásával az annak alapjául szolgáló, illetve az azt biztosító szerződéses jogviszonyból származó és az átruházó hitelintézetet megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.

(4) Jelzálog-hitelintézet csak hitelintézettől és azt a Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhatja meg,

a) amelyet a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelő jelzáloghitel biztosítékaként kötöttek ki és

b) amelyre vonatkozó szerződést közjegyzői okiratba foglalták és

c) amelyet a hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy őt a jelzálogjog csak a vételár-fizetési kötelezettségének (az utolsó vételárrészlet megfizetésének) teljesítésével illeti meg.

(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből még fennálló követelés mértékét.

(6) A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával (Ptk. 328. § (4) bek.) tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.”

60. § A Jht. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár is figyelembe vehető.

(4) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.”

61. § A Jht. 23. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:)

b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból eredő követelésállományt is (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-állomány), továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.”

XI. Fejezet

A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosítása

62. § A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Lakás-takarékpénztár legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.”

63. § Az Ltp. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Olyan hitelintézet fióktelepének működését, amelynek székhelye nem az Európai Unió tagállamában van, akkor engedélyezi a Felügyelet, ha a kérelmező működése, üzletszabályzata, általános szerződési feltételei megfelelnek e törvény és a kapcsolódó rendeletek előírásainak.”

„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe esetén a fióktelep létesítésének bejelentésétől számított két hónapon belül a Felügyelet tájékoztatja a székhely állam felügyeleti hatóságát a magyarországi tevékenységvégzés 6-24. §-ban meghatározott feltételeiről.”

64. § Az Ltp. 15. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A lakás-takarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább ötven százalékát készpénzben, számlapénzben, illetőleg olyan országnak a központi kormánya, vagy központi bankja által kibocsátott értékpapírban kell tartania, amely

a) teljes jogú tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek vagy az Európai Uniónak, vagy

b) speciális megállapodást kötött arra, hogy hitelt nyújtson a Nemzetközi Valuta Alapnak annak Általános Kölcsönnyújtási Megállapodása szerint, és a megelőző öt év során hitelfelvételből származó külső adósságát nem ütemezte át, illetőleg nem függesztette fel.

(3) A lakás-takarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.

(4) A lakás-takarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb húsz százalékát használhatja fel áthidaló kölcsönök nyújtására.

(5) A lakás-takarékpénztár szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb huszonöt százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.”

65. § Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely mentes az eljárási illeték alól. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 92. § (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelőlegezésére nem kötelezhető.”

66. § Az Ltp. a következő új 28. §-sal egészül ki:

„28. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i, a hitelintézeti tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló 2000/12/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

XII. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosítása

67. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96/B. §-a feletti címének és 96/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hallgatói hitel törlesztésére vonatkozó különös szabályok

96/B. § (1) Hallgatói hitel e törvény alkalmazásában a Kormány rendeletével létrehozott Diákhitel Központ és a hitelfelvevő közötti kölcsönszerződés alapján nyújtott kölcsön. A hallgatói hitel törlesztése az adóval [3. § (1) bekezdésének a) pontja] esik egy tekintet alá a megállapítás, a levonás, a bevallás, az adatszolgáltatás, az ellenőrzés, a jogkövetkezmények és a végrehajtás tekintetében.

(2) A hitelfelvevő a Diákhitel Központtal kölcsönszerződést kötött és e szerződés alapján hallgatói hitelhez jutott magánszemély, aki e törvény alapján adózónak minősül.

(3) A hallgatói hitelrendszert a Diákhitel Központ működteti, folyósítja a hallgatói hiteleket, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, hitelfelvevőnként vezetett nyilvántartásában jóváírja az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján a hitelfelvevők törlesztéseit. A Diákhitel Központ a hitelfelvevő nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével a törlesztési kötelezettségről az azt befolyásoló körülmény (különösen kölcsönszerződés kötés, törlesztési kötelezettség megszűnése, szünetelése, a hitelfelvételi jogosultsági idő lejárta) bekövetkeztét követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a hallgatói hitel törlesztésére e törvénynek a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A törlesztési kötelezettség alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti

a) összevont adóalapba tartozó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni;

b) külön adózó jövedelmek közül az adóbevallásban bevallott, illetőleg az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban elszámolt jövedelmek, kivéve a vagyonátruházásból származó jövedelmet és a vállalkozói adóalapot.

(6) Ha a hallgatói hitel törlesztőrészletének éves alapja nem éri el az éves minimálbér összegét, a törlesztőrészlet alapjaként - feltéve, hogy a hitelfelvételi jogosultsági idő lejárt - az éves minimálbért kell figyelembe venni. Ha a hitelfelvételi jogosultsági idő az adóév közben szűnik meg, illetve ha a törlesztési kötelezettség nem a teljes adóévben szünetel, e bekezdés alkalmazásában a törlesztőrészlet alapja az éves minimálbér időarányos része. Az időarányos minimálbér számításánál a törlesztési kötelezettség szünetelésével érintett hónapokat, illetőleg a hitelfelvételi jogosultsági idő megszűnésének hónapját egész hónapként kell figyelembe venni.

(7) A hitelfelvevő a munkáltatónak, a kifizetőnek a törlesztési kötelezettség alapjába számító jövedelem szerzését eredményező jogviszony keletkezésekor bejelenti, hogy hallgatói hitel törlesztési kötelezettség terheli, illetőleg igazolja a kötelezettség megszűnését.

(8) A hitelfelvevő bejelentése alapján a kifizetéskor a munkáltató az (5) bekezdés a)-b) pontjában, a kifizető az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemből a Kormány rendeletében meghatározott mértékkel levonja a törlesztőrészletet, és havonta a tárgyhót követő hónap 12. napjáig egy összegben megfizeti az állami adóhatóság e célra nyitott számlájára. A levont összegről a munkáltató, kifizető a rá vonatkozó adóbevallási gyakorisággal bevallást nyújt be az állami adóhatósághoz.

(9) Munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltató az adóévet követően a jövedelemadó megállapítására előírt időpontig megállapítja a hitelfelvevő éves törlesztési kötelezettségének alapját, összegét, az év közben teljesített törlesztési kötelezettséget és ez utóbbiak esetleges különbözetét. A magánszemély terhére megállapított különbözetet a munkáltató a következő kifizetéskor vonja le, melynek mértéke legfeljebb a közterhekkel csökkentett kifizetés 15%-áig terjedhet. A levonás meghiúsulásáról a munkáltató a különbözet összegének, valamint a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével a következő hónap 20. napjáig értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely a különbözetet határozattal írja elő.

(10) Ha a hitelfelvevő

a) a törlesztési kötelezettség alapjába tartozó jövedelme után személyi jövedelemadó-, adóelőleg megállapításra kötelezett, vagy

b) (5) bekezdés b) pontja szerinti jövedelme nem munkáltatótól származik

a törlesztőrészletet maga állapítja meg és fizeti meg negyedévenként a negyedévet követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság e célra nyitott számlájára. A törlesztési kötelezettségét az e bekezdés alapján teljesítő hitelfelvevőt az állami adóhatósághoz benyújtandó bevallási kötelezettség terheli. A bevallásnak tartalmaznia kell az éves törlesztőrészlet alapját, az éves törlesztőrészlet összegét, a ténylegesen teljesített (tőle levont vagy általa megfizetett) törlesztést és ezek különbözetét. A hitelfelvevő bevallási kötelezettségét a jövedelemadó-bevallásra előírt határidőig teljesíti, ezzel egyidejűleg megfizeti a törlesztőrészlet különbözetét.

(11) A munkáltató és a kifizető az adóévet követő március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig hitelfelvevőnként adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak a hitelfelvevő nevének, adóazonosító jelének feltüntetése mellett a törlesztési kötelezettség alapjául szolgáló kifizetések és a levont törlesztőrészletek összegéről.

(12) Az állami adóhatóság a befizetett törlesztőrészletet a befizetési határidőt követően a Kormány rendeletében előírt határidőn belül átutalja a Diákhitel Központ e célra nyitott számlájára. Az állami adóhatóság évente október 31-ig adatot szolgáltat a Diákhitel Központnak a hitelfelvevők törlesztési kötelezettségének összegéről. A hitelfelvevő túlfizetésének összegét a Diákhitel Központ törlesztésként számolja el.

(13) Az állami adóhatóság ellenőrzi a hallgatói hiteltörlesztés alapjának, és a törlesztőrészletnek a megállapítását, bevallását, megfizetését és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. A törlesztőrészlet alapját képező jövedelem feltárása esetén határozatában megállapítja az elmaradt törlesztőrészlet megfizetési kötelezettségét. A törlesztőrészlet-különbözet feltárásáról szóló jogerős határozat alapján a megfizetést követően az adóhatóság értesíti a Diákhitel Központot a törlesztési kötelezettség összegének megváltozásáról. A feltárt túlfizetés összegét a Diákhitel Központ törlesztésként számolja el. A hallgatói hitel visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségek megsértése esetén az adóhatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza azzal, hogy a késedelmi pótlék kivételével a szankciókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(14) Ha a munkáltató, a kifizető a törlesztőrészletet levonta és ezt a hitelfelvevő igazolja, a levont de meg nem fizetett törlesztőrészlet csak a megfizetési kötelezettséget elmulasztó munkáltatótól, kifizetőtől követelhető.

(15) Az állami adóhatóság az esedékességig meg nem fizetett éves törlesztőrészletet és annak jogkövetkezményeit (pótlék, bírság), továbbá a határozattal előírt, de meg nem fizetett kötelezettséget behajtja. A beszedett összeget az adóhatóság átutalja a Diákhitel Központnak.

(16) Ha az éves törlesztési kötelezettség teljesítése során túlfizetés keletkezik, arról a hitelfelvevő nem rendelkezhet, a megállapított éves törlesztési kötelezettség önellenőrzéssel, utólagos adómegállapítással nem csökkenthető. Az adóhatóság a törlesztőrészlet-tartozást nem mérsékelheti, illetőleg e tartozásra fizetési könnyítést nem engedélyezhet. A törlesztőrészlet-tartozásra a végrehajtáshoz való jog elévülésére vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható.”

XIII. Fejezet

  Vissza az oldal tetejére