Időállapot: közlönyállapot (2001.VII.5.)

2001. évi LV. törvény

egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról * 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

1. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.”

2. § A Kvt. 4. §-ának v) pontja a következő vb) alponttal egészül ki, és a jelenlegi v) pont va) alpontra változik:

(E törvény alkalmazásában)

vb) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:

- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében;

- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető;

- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik.”

3. § (1) A Kvt. 4. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe;”

(2) A Kvt. 4. §-ának y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

y) megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától;”

4. § A Kvt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.”

5. § A Kvt. 13. §-a kiegészül az alábbi új (3) bekezdéssel:

„(3) Valamely környezeti elem igénybevételének, illetve terhelésének megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése céljából nem engedhető meg más környezeti elem károsítása, szennyezése.”

6. § A Kvt. 50. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) A környezethasználók külön jogszabályban meghatározott köre köteles az általuk végzett tevékenység környezeti hatását felmérni, arról rendszeresen környezeti jelentést készíteni és azt benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóság részére. A környezeti jelentésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”

7. § A Kvt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájrendezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika ösztönzését, előmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlődését, valamint a környezetvédelmi kutatást elősegítő előirányzat.”

8. § (1) A Kvt. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint tájékoztatási feladatok ellátása.”

(2) A Kvt. 64. §-ának (1) bekezdése kiegészül az alábbi új e) ponttal:

(A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik)

e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó követelmények érvényesítése.”

9. § A Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezethasználat

a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre kiadott környezetvédelmi engedély [70. § (2) bekezdés b) pont; 71. § (4) bekezdés a) pont];

b) az egyes környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az a) pont szerinti eljárást követően az e törvényben [71. § (4) bekezdés c) pont] és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén [72/A. § (1) bekezdés a) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;

c) az a) pont hatálya alá nem tartozó tevékenységek esetén, de a Kormány rendeletében meghatározott esetekben [72/A. § (1) bekezdés a) pont] a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély;

d) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi működési engedély [79. § (1) bekezdés a) pont];

e) egyéb, az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - esetekben a felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági állásfoglalásuk figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható.”

10. § (1) A Kvt. 70. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az eredeti c) pont d) pontra változik:

[(2) A kérelem és az előzetes környezeti tanulmány alapján a felügyelőség]

c) a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, vagy”

(2) A Kvt. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetes környezeti tanulmány alapján készítendő, helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmánynak - a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben - tartalmaznia kell:)

„a) a 69. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak részletes leírását, és a választott technológia összehasonlítását a leghatékonyabb megoldással, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikával;”

11. § A Kvt. 71. §-ának (4) bekezdése az alábbi új c) ponttal egészül ki:

(A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján határoz és)

c) a hatásvizsgálati eljárás lezárását követően - a külön jogszabályban meghatározott esetben - megindítja az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást.”

12. § A Kvt. a 72. §-át követően a következő alcímmel és ezt követően új 72/A. §-sal egészül ki:

„Az egységes környezethasználati engedély

72/A. § (1) Az egyes - külön jogszabályban megjelölt - tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelőség.

(2) A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó, a Kormány által meghatározott szabályokat az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

13. § A Kvt. 74. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„74. § (1) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezheti a 73. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

(2) A felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében - teljes körű vagy részleges - felülvizsgálatra kötelezi akkor is, ha

a) környezetkárosítást észlel;

b) kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel;

c) a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat;

d) a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.”

14. § A Kvt. a 81. §-át követően a következő alcímmel és ezt követően új 81/A. §-sal egészül ki:

„Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS)

81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt.

(2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.”

15. § A Kvt. 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 66. § (1) bekezdés szerinti engedélyekben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a felügyelőségnek tizenöt napon belül bejelenteni.”

16. § A Kvt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védendő környezeti elem sajátosságaitól, illetőleg a szennyezés jellegétől függően meghatározhatók:

a) általános jellegű,

b) területi,

c) helyi,

d) egyedi,

e) védelmi övezetekre vonatkozó

ökológiai, egészségügyi, tervezési, továbbá rendkívüli helyzetben alkalmazandó határértékek [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: határérték].”

17. § A Kvt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezeti elemek igénybevételének mértékét és a környezetbe kibocsátható anyag és energia mennyiségét, minőségét, koncentrációját a környezet, illetve az érintett környezeti elem állapotának megőrzéséhez, illetőleg helyreállításához meghatározott célállapot figyelembevételével kell megállapítani.”

18. § A Kvt. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kibocsátási és igénybevételi határértékek megállapításánál a szennyezettségi határérték mellett figyelembe kell venni a környezet, illetve adott eleme pillanatnyi és célállapotát, valamint a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát. Bevezetésükkor biztosítani kell a szükséges és elégséges felkészülési időt.”

19. § (1) A Kvt. 110. § (7) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint új k)-n) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

g) meghatározza a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák körét, minősítésének általános szabályait;”

k) megállapítsa a környezeti jelentés készítésére kötelezettek körét, valamint a környezeti jelentés készítésére vonatkozó részletes szabályokat;

l) megállapítsa az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait;

m) megállapítsa a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek működési, környezeti hitelesítési és nyilvántartási kereteit, feltételeit;

n) meghatározza a termékek és szolgáltatások ökocímkézési rendszerének működési, minősítési, nyilvántartási kereteit, feltételeit.”

(2) A Kvt. 110. § (8) bekezdése a következő új n)-o) pontokkal egészül ki:

[(8) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg]

n) az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó szabályokat;

o) a környezetvédelmi szempontból minősítendő anyagok, termékek, tevékenységek és technológiák minősítésének részletes szabályait, valamint a minősítő hatóságok és intézmények kijelölésének szabályait, a minősítés rendjét.”

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

20. § A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló, többször módosított 1995. évi XCIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és az igazgatóság vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

21. § A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló, többször módosított 1993. évi II. törvény 12/C. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

„(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia - ha az magántulajdonban nem áll vagy magántulajdonba nem került -, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani.”

A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény módosítása

22. § (1) A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: At.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az akkreditálásnak a magyar nemzetgazdaság korszerű piacgazdasággá való átalakulása, a nemzetgazdaság szereplői piacképességének növelése, a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása, valamint a szervezetek környezetkímélő működése érdekében elő kell segítenie a termékek és a szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését. A tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében lehetővé kell tenni a környezeti tanúsító és hitelesítő szervezetek és személyek (EMAS) felkészültségének igazolását, elismerését.”

(2) Az At. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzeti akkreditálás rendszerének keretében, az akkreditáláshoz kapcsolódó, az európai és nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltak figyelembevételével, a következő szervezetek - környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek esetében: szervezetek és természetes személyek - akkreditálhatók:

a) vizsgálólaboratóriumok,

b) kalibrálólaboratóriumok,

c) terméktanúsító szervezetek,

d) minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek,

e) személyzettanúsító szervezetek,

f) ellenőrző szervezetek,

g) környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító, illetve környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek.”

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosítása

23. § (1) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 30. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Az e törvény IV. fejezete hatálybalépésének napján már üzemelő vagy építés alatt álló veszélyes létesítmény üzemeltetője a tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott időpontig a hatósághoz bejelenti és a bejelentéshez csatolja a biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés egy-egy példányát.”

(2) A Kat. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvény IV. fejezete 2002. január 1-jén lép hatályba.”

(3) A Kat. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, azzal, hogy az összeegyeztethetőség biztosításához szükséges részletszabályokat a törvény 51. §-a f)-i) és l) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján megalkotandó kormányrendelet tartalmazza: a Tanács 96/82/EK irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről.”

Záró rendelkezések

24. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a Kat. 30. §-ának (3) bekezdése és 42. §-a hatályát veszti.

25. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, azzal, hogy az összeegyeztethetőség biztosításához szükséges részletszabályokat a Kvt. 110. §-a (7) bekezdésének l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotandó kormányrendelet tartalmazza: a Tanács 96/61/EK irányelve az integrált szennyezés megelőzésről és ellenőrzésről (csökkentésről).


  Vissza az oldal tetejére