Időállapot: közlönyállapot (2001.VII.5.)

2001. évi LVII. törvény

a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról * 

1. § A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Stv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nevelési költségtérítés mértékét a szakszövetség szabályzatában, ennek hiányában a sportszervezetek határozhatják meg.”

2. § Az Stv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelkezési jog jogosultjának a hivatásos sportolóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kötő sportszervezetet kell tekinteni, ha a hivatásos sportoló a játékjoga rendelkezési jogát a sportszervezetre átruházza.”

3. § Az Stv. 9. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A játékjog rendelkezési jogának hivatásos sportoló általi átruházása igazolásnak, a sportszervezet általi átruházása átigazolásnak minősül.”

4. § Az Stv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A sportfegyelmi eljárást a sportszakemberrel szemben a (2) bekezdés a) pontja esetén a szakszövetség, a (2) bekezdés b) pontja esetén a sportszervezet folytatja le.”

5. § Az Stv. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sportolóra az (5) bekezdésben foglaltakon kívül

a) sporttevékenységtől,

b) átigazolástól,

c) kölcsönadástól

meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.”

6. § Az Stv. 15. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A sportszakemberre az (5) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás büntetés is kiszabható, a 16. § (5) bekezdés szerint.”

7. § Az Stv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sportolóra sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól meghatározott időre való eltiltás, valamint a sportszakemberre szakmai tevékenységtől, sportági sportesemény látogatásától meghatározott időre való eltiltás sportfegyelmi büntetést csak a szakszövetség szabhat ki.”

8. § Az Stv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a szakszövetség alapszabályában, illetve szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.”

9. § Az Stv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakszövetség a sportfegyelmi eljárást az általa kiírt vagy szervezett versenyen, versenyrendszerben részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.”

10. § Az Stv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A sportegyesületre és a sportszövetségre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szabályait kell alkalmazni.”

11. § Az Stv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben, valamint a sportági nemzetközi szakszövetségek alapszabályaiban a sportági országos szakszövetségek számára meghatározott feladatok ellátására szakszövetség hozható létre, illetve működhet, ha az megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és azt a Fővárosi Bíróság a sportági országos szakszövetségek nyilvántartásába bevezette.”

12. § Az Stv. 24. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) az alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben, illetve külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.”

13. § Az Stv. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba. A bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget kérelmére a Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi.”

14. § Az Stv. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Fővárosi Bíróság a szakszövetséget a nyilvántartásából törli, azt a Nemzeti Sportszövetség nyilvántartásából és tagjai közül is törölni kell.”

15. § Az Stv. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Nemzeti Sportszövetség vizsgálja a szakszövetségként történő nyilvántartásba vétel feltételeinek folyamatos meglétét. A (2) bekezdésben meghatározott bármelyik feltétel nem teljesülése esetén a Nemzeti Sportszövetség felhívja a szakszövetséget, hogy hat hónapon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket. A határidő eredménytelen elteltét követően a Nemzeti Sportszövetség kezdeményezi a szakszövetségnek a Fővárosi Bíróság nyilvántartásából való törlését.”

16. § Az Stv. 24. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) azok a sportszövetségek, amelyek nem kérik szakszövetségként történő nyilvántartásba vételüket a Fővárosi Bíróságnál.”

17. § Az Stv. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (8) bekezdés szerinti sportszövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre a törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.”

18. § Az Stv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakszövetség alapszabálya úgy is rendelkezhet, hogy a szakszövetségben pártolóként természetes személyek is részt vehetnek. A pártoló nem tagja a szakszövetségnek, annak közgyűlésén - ha az alapszabály megengedi - csak tanácskozási joggal vehet részt.”

19. § Az Stv. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakszövetség legfelsőbb szerve - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagok képviselőiből álló közgyűlés.”

20. § Az Stv. 27. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:

„(2) A több, mint 150 taggal rendelkező szakszövetség közgyűlésén jelen lévő tagjai legalább háromnegyedének egyhangú döntése alapján a szakszövetség legfelsőbb szerve a közgyűlés helyett a küldöttgyűlés is lehet. A küldöttgyűlésbe a szakszövetségi tag sportszervezetek régiónként választanak küldötteket. A regionális küldöttek számát a szakszövetség alapszabályában a régióban működő szakszövetségi tag sportszervezetek számával arányosan kell megállapítani.”

21. § Az Stv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással határoz, ha az alapszabály ennél magasabb arányt és titkos szavazást nem ír elő.”

22. § Az Stv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A több, mint 300 taggal rendelkező szakszövetség a közgyűlését ugyanabban az időpontban megrendezendő regionális részközgyűlésekkel is megtarthatja. A részközgyűlésekre a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

23. § Az Stv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Sportszövetség az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek és az adott sportágban - a szakszövetség hiánya miatt - a szakszövetségi feladatokat ellátó és a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”

24. § Az Stv. 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Nemzeti Sportszövetség:]

„a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek közötti felosztásáról;”

25. § Az Stv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Szabadidősport Szövetség a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”

26. § Az Stv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége a fogyatékosok sportja területén működő, a 92. §-ban meghatározott sportszövetségek önkéntes részvételével működő, a Kszt. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő köztestület, amelyet a miniszter tart nyilván.”

27. § Az Stv. 59. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megyei jogú városi, a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladata keretében illetékességi területén a (2) bekezdésben foglaltak mellett - lehetőségei szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is.”

28. § Az Stv. 60. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fővárosi és a megyei jogú városi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltak mellett illetékességi területén segítheti az olimpiai utánpótlásműhelyek működését.”

29. § Az Stv. 61. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben a „megyei önkormányzat” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) önkormányzat” szövegrész lép.

30. § Az Stv. 69. §-ának (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(7) A Wesselényi Közalapítvány a rendelkezésére álló forrásokat a következő célokra használhatja fel:]

„e) sportösztöndíjrendszer fenntartása.”

31. § Az Stv. 69. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Wesselényi Közalapítvány működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.”

32. § Az Stv. 88. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. hivatásos sportoló: az a versenyszerű sportoló, aki a sportszervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozó sportolóval kötött polgári jogi szerződés munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül;”

33. § Az Stv. 88. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. szakszövetségi pártoló: az a természetes személy, aki a szakszövetség alapszabályában, szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a szakszövetség tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja;”

34. § Az Stv. 92. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A sport területén működő köztestületek és közalapítványok döntéshozó, vezető, valamint ellenőrző testületeiben a nő tagok arányát

a) 2001. november 15-ig legalább tíz,

b) 2006. november 15-ig legalább harmincöt

százalékra kell emelni.”

Hatálybalépés

35. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

36. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:

[2. § (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett]

„f) sportági országos szakszövetség.”

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 10. §-ának (1) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

„e) életkortól függetlenül sportegészségügyi vizsgálatokra, kivéve a hivatásos sportoló sportegészségügyi ellátását.”

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény

a) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre és a sportszövetségekre is megfelelően alkalmazni kell.”

b) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár. Gazdálkodó szervezetnek minősül az egyesülés, a sportegyesület és a sportszövetség is;”

c) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, sportegyesületnél és sportszövetségnél az ügyintéző képviseleti szerv;”

Hatályon kívül helyezés

37. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Stv.

a) 11. §-ának (3) bekezdése,

b) 24. §-a (7) bekezdésének a) pontja,

c) 53. §-ának (2) bekezdése,

d) 92. §-ának (11) bekezdése,

hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 10. §-a (1) bekezdésének cb) pontja hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére